Kalmár János FILOZÓFIATÖRTÉNET tantárgyi kalauz Szolnoki Főiskola Szolnok 2006.
FILOZÓFIATÖRTÉNET tantárgyi kalauz A kalauz a következő könyvhez készült: Hársing László: A filozófiai gondolkodás Thalésztől Gadamerig Bíbor Kiadó 1999 Miskolc Tananyagíró: Kalmár János Távoktatási szerkesztő: Héder Klára Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: Dr. Törzsök Éva rektor Szolnoki Főiskola, 2006. Minden jog fenntartva. A kalauzt, vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.
Tartalom Tartalom... 3 A kalauz szerkezete... 4 Bevezetés... 5 A görög filozófia kezdetei, a Szókratész előtti filozófia... 10 A görög gondolkodás virágkora és a hellenizmus filozófiája... 14 A középkor filozófiája a skolasztika virágkoráig... 17 A skolasztika virágkorától az újkor filozófiájáig... 20 Beküldendő feladat I... 23 Az újkor filozófiájától a 19. századi gondolkodásig... 25 Kanttól Marxig... 28 Az életfilozófiáktól a 19. századi neokantiánizmusig... 32 A tudományelmélettől a neotomizmusig... 35 Analitikus filozófia és neopozitivizmus... 39 A Marx utáni marxizmustól a Frankfurti iskoláig... 42 A Frankfurti iskolától a strukturalizmusig... 45 Beküldendő feladat II...48 A strukturalizmustól Gadamerig... 50 3
A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak: Ezzel az ikonnal minden lecke elején találkozni fog. Itt tudhatja meg, hogy átlagosan mennyi időt kell a lecke elsajátítására szánnia, ahhoz hogy biztos tudásra tegyen szert. Ha ezt ikont látja, feladata az lesz, hogy a témához kapcsolódó szakirodalmat elolvassa a megadott oldalszámok alapján. Ezzel a jellel emeltük ki azokat a célokat, melyeket az adott lecke végére elérhet, ha követi a kalauz utasításait. Önellenőrző feladat Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján! Ezzel az ikonnal jeleztük, hogy olyan fontos feladat megoldásához érkezett, melyet kidolgozás után, a megadott határidőn belül el kell juttatnia tutorának. 4
Bevezetés Kedves Hallgatónk! Szeretettel köszöntjük Önt távoktatásos hallgatóink sorában. Örülünk, hogy a Szolnoki Főiskolát választotta. Ez a Tantárgyi kalauz is azért született, hogy segítséget nyújtson önnek a filozófiatörténet tantárgy minél hatékonyabb elsajátításában. A távoktatás igen sok önálló munkát kíván. Ezt könnyíti meg tantárgyi kalauzunk használata, melynek célja, hogy vezesse önálló tanulását, megkönnyítse haladását, és feladatokkal lehetővé tegye felkészültségének ellenőrzését. Kérjük, tekintse úgy, mintha a téma láthatatlan tanárát, aki munkájában Ön mellett áll majd. Javasoljuk, hogy haladjon a kalauz által javasolt ütemben és módon! Néhány szó a tantárgyi kalauzról Kalauzunk 14 leckére oszlik. Ennyi hét van egy félévben. Ha úgy döntött, hogy a teljes félévet kihasználja a tárgy feldolgozására, akkor akár heti egy leckével is haladhat. Persze haladhat gyorsabban is. A 14 lecke közül kettő beküldendő feladatot tartalmaz. A tantárgy 2 kredites, így kb. 60 óra egyéni tanulással elsajátítható. A beküldendő feladatok a tankönyv alapján a kalauz segítségével kb. 6-6 óra munkával megoldhatóak. A többi lecke 4 óra tanulással átvehető. A képzés célja A Filozófiatörténet oktatásának célja a főiskolai távoktatásban összetett. A képzés ideje és távoktatási formája nem teszi lehetővé és szükségessé a filozófiatörténettel való bölcsészkarokon szokásos elmélyülést. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a filozófiatörténettel foglalkozzunk. Ennek több oka is van: A középiskolákból az utóbbi években jórészt kikopott a filozófiatörténet oktatás. A filozófia fejleszti az elvont és teoretikus gondolkodást. Segít saját világnézetet kialakítani és megalapozni a fiataloknak. 5
A Filozófiatörténet tantárgy általános céljai: A féléves tárgy célja, hogy megismertessen a filozófiatörténet legfontosabb irányzataival, a filozófiai gondolkodás eredményeivel a leghíresebb filozófusok gondolatain keresztül. A filozófiatörténet tárgy elvégzésével Ön kedves hallgató megismerkedik a filozófiatörténet jelentős alakjának alapvető gondolataival; megszerzett ismeretei fejlesztik filozófiai gondolkodását, segítik világnézetének kialakulását; a tantárgy elvégzése után meg tudja nevezni a filozófiatörténet legfontosabb irányzatait és képviselőit a kr.e. 7. századtól a 20. század végéig; össze tudja foglalni az egyes irányzatok főbb nézeteit; képes lesz összehasonlítani a különböző irányzatokat; megérti az irányzatok egymásra hatását. Ha fenti célokat sikerült elérni bátran jelentkezhet a vizsgára. A vizsgáról Ön írásbeli vizsgát fog tenni, melynek időtartama 90 perc lesz. A vizsgakérdések a tantárgyi kalauz feladataihoz fognak hasonlítani. Tartalmaznak hosszú és rövid esszéket. Egy-két szavas választ igénylő feladatokat és tesztkérdéseket. Vizsgázni az jelentkezhet, aki tutorának elküldte a beküldendő feladatokat, a tutor azokat elfogadta, így Ön megkapta a félévi aláírást. A tantárgy bemeneti követelményei A tankönyv és a kalauz is a középiskolás műveltségi anyagra épül, így a tantárgy elsajátítása nem nehezebb más tárgyakénál. Ha Ön kedves hallgató ráérez az ízére, akkor még élvezni is fogja. Tanulmányai során a következőkre lesz szüksége: erre a kalauzra, Hársing László: A filozófiai gondolkodás Thalésztől Gadamerig, Bíbor Kiadó 1999 Miskolc az önellenőrző feladatok kidolgozásához egy saját füzetre, írószerekre, és egy helyre, ahol nyugodtan tanulhat. 6
A tankönyvről A tantárgy tankönyve: Hársing László: A filozófiai gondolkodás Thálésztől Gadamerig. Bíbor Kiadó Miskolc 1999 Ezt a tankönyvet több egyetem és főiskola használja. Erényei közé tartozik a tömörség és a közérthetőség. A tantárgyi kalauz pedig a munka beosztásával az önellenőrző feladatokkal a könnyebb, de elmélyültebb megértést és bevevését segíti. Tanulási tanácsok Ahhoz, hogy a főiskola sikeres hallgatója legyen elengedhetetlen, hogy gyakorlatot szerezzen az önálló tanulásban. Tudjuk, hogy sok ismeretet szerzett már a témában, de azért fogadjon el néhány tanácsot, mellyel hatékonyabbá teheti tanulmányait. Az önálló tanulás nagyobb szabadságot nyújt Önnek a tanulási idejének, módjának és ütemezésének megtervezésében. Ott és akkor tanulhat, ahol, és amikor ráér. A távtanulás rugalmas alkalmazkodást tesz lehetővé az élet olyan problémáihoz is, mint a gyerekek megbetegedése, ünnepek és egyéb a tanulásban általában gátló körülmények. De távoktatás azzal is jár, hogy nincs ott a tanár, akihez kérdéseivel közvetlenül fordulhatna, aki haladását figyelemmel követné és hajtaná. Ezért nagyon fontos, hogy valóban rendszeresen és tervszerűen haladjon a tananyag feldolgozásában. Javasoljuk, hogy a fogalmakat mindig pontosan tanulja meg. Fokozottan figyeljen az összefüggésekre. Soha ne magoljon be olyasmit, amit nem ért. Inkább kérjen segítséget, azért vagyunk. A tananyag elsajátításakor készítsen saját jegyzetet, emelje ki a fontosabb fogalmakat és összefüggéseket. Kövesse a tantárgyi kalauz ütemtervét és csak akkor lépjen a következő leckére, ha sikerült a tankönyv újbóli fellapozása nélkül megoldania az önellenőrző feladatokat. A kalauzban megtalálható a feladatok megoldása is. Kérjük, csak a feladat megoldása után nézze meg ezeket. Ossza be idejét az egységek tanulása során. Ha szükséges szakítsa meg a tanulást, azokon a pontokon, ahol ezt a téma lehetővé teszi. Ne tanuljon fáradtan, betegen! A kalauz megpróbál - láthatatlan tanáraként - Ön mellett lenni, tanulmányaiban segítséget és kérdéseire válasz adni. Sajnos, minden kérdését nem ismerhetjük, így kérjük, hogy fennmaradó problémáit beszélje meg a tutorával. Bízunk benne, hogy a siker érdekében kitartóan és rendszeresen és eredményesen tanul majd. Tanulástámogatás A tantárgyat alapvetően önállóan kell elsajátítania, hagyományos előadást, vagy gyakorlatot nem terveztünk a képzéshez. A tantárgy feldolgozása - során egy alkalommal lehetősége lesz személyesen konzultálni szaktutorával. Ennek részleteiről a tantárgy felvételekor tájékoztattuk Önt. Ezen a foglalkozáson ön bátran kérdezhet bármit a tárgy elsajátításával kapcsolatban. A jelenléti foglalkozás nem előadás jellegű lesz, hanem konzultáció. Akkor lesz sikeres, ha ön már megismerkedett a tananyagnak legalább egy részével és így tud kérdezni. 7
Beküldendő feladatok Önnek két beküldendő feladatot kell elkészítenie. Az I.-t a Tantárgyi kalauz 5. Leckéje, míg a II.-t a 13. lecke tartalmazza. Ezekben a leckékben minden információt megtalál a feladat elkészítéséhez. A tantárgy tanulási terve és szerkezete A lecke száma 1. A görög filozófia kezdetei, a Szókratész előtti filozófia 2. A görög gondolkodás virágkora és a hellenizmus filozófiája 3. A középkor filozófiája a skolasztika virágkoráig 4. A skolasztika virágkorától az újkor filozófiájáig A lecke témaköreinek száma A feldolgozáshoz szükséges idő (óra) Elkészítendő feladatok száma 14 4 8 14 4 7 14 4 6 19 4 8 5. Beküldendő feladat I. - 6 1 6. Az újkor filozófiájától a 19. századi gondolkodásig 25 4 7 7. Kanttól Marxig 14 4 9 8. Az életfilozófiáktól a 19. századi neokantiánizmusig 9. A tudományelmélettől a neotomizmusig 10. Analitikus filozófia és neopozitivizmus 11. A Marx utáni marxizmustól a Frankfurti iskoláig 12. A Frankfurti iskolától a strukturalizmusig 8 4 5 18 4 9 17 4 8 15 4 6 14 4 6 13. Beküldendő feladat II. - 6 1 14. A strukturalizmustól Gadamerig 16 4 7 Összesen 198 60 88 Az Ön terve a tanulásra (dátum) 8
Arra kérnénk, tervezze meg: milyen módon, mikor és hogyan fog tanulni. Az önálló tanulási terv kialakítása a feladatok és lehetőségek átgondolására készteti majd Önt. Így a terv sokkal betarthatóbb lesz, mint ha azt mi terveznénk meg, az Ön körülményeinek ismerete nélkül. Mi 14 leckére bontottuk a tananyagot. Ez lehetővé teszi több tanulási terv végrehajtását, pl. a heti egy leckés ütemet. Persze haladhat gyorsabban is, például kétszeres tempóban, egyszerre kevesebb tárgyban elmélyülve. Vigyáztunk arra, hogy az egyes leckék terhelése közel egyenletes legyen. Ha átgondolta a tanulás ütemtervét, írja is be a táblázatba a választott időpontokat, és tartsa is be a határidőket! Reméljük mindent megértett. Nincs más hátra, kezdje meg a tantárgy feldolgozását! Jó munkát és sikeres tanulást kívánunk! 9
1. lecke A görög filozófia kezdetei, a Szókratész előtti filozófia Bevezetés Kedves Hallgató! Ön most kezd hozzá a filozófiatörténet tanulmányozásához. Talán szorong picit, hogy nem nehéz-e a tantárgy. Lelke mélyén megkérdőjelezi, hogy szüksége van-e filozófiai ismeretekre. Megnyugtathatom a filozófia nem nehezebb az Ön által tanult többi tantárgynál. Filozófiára nem úgy lesz természetesen szüksége, mint a szakmai ismeretekre. A filozófiai ismeretek nemcsak az általános műveltség részét képezik, hanem segítenek saját világnézet kialakításában és formálásában is. Biztosak vagyunk benne, hogy a filozófiatörténet kezdeteinek megismerése felkelti, vagy elmélyíti az érdeklődést tárgyunk iránt. A lecke elsajátítása után Ön 5-10 mondatban jellemezni tudja, hogy melyek voltak a görög filozófia kialakulásának történelmi körülményei, és milyen kapcsolatban állt a filozófia a tudománnyal, valamint a mítoszokkal; 10-12 mondatban össze tudja foglalni a milétoszi iskola gondolkodóinak nézeteit; ismertetni tudja Püthagorasz és követőinek 4 legfontosabb nézetét; egy mondatban meg tudja fogalmazni, hogy Xenophanésznak mi volt a véleménye az istenekről; egy-két mondatban össze tudja hasonlítani Parmenidész és Zenon nézeteit; meg tudja nevezni a három legfontosabb területet, amelyen újdonságot hozott a filozófiában Hérakleitosz, Empedoklész és Démokritosz.. ki tudja emelni azt a legfontosabb szempontot, amely alapján az eddig tanult filozófusokat materialistának vagy idealistának tartjuk. Az anyagrész elsajátításához szükséges idő kb. 5 óra. Arra kérjük, hogy olvassa el egyben a kötelező irodalmat, amely tanulmányaink tankönyve (a későbbiekben Tankönyvként hivatkozunk rá): Hársing László: A filozófiai gondolkodás Thalésztől Gadamerig, Bíbor Kiadó, 1999. Miskolc (5-32. old.) Ajánlott irodalom: Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése, Szent István Társulat Budapest (11-55. old.) Ha szükségét érzi, készítsen jegyzeteket, gondolja át az olvasottakat, és olvassa el újra jegyzeteit is. Ezután a lecke feladatait követve olvassa el újból részleteiben is az anyagot, majd válaszoljon már a Tankönyv segítsége nélkül a feltett kérdésekre. 10
Ha elolvasta a kötelező irodalmat, a következő feladatok megoldásával ellenőrizheti és rögzítheti tudását. Egyszeri elolvasás ritkán elég az anyag elsajátításához, ezért kérjük, hogy a saját érdekében oldja meg a következő feladatokat! Válaszait a lecke végére lapozva, a megoldások alapján ellenőrizheti. Olvassa el a Tankönyvben az 5-8. oldalakat! 1. önellenőrző feladat Készítsen jegyzetet az alábbi segítő kérdés felhasználásával! Mik voltak a görög filozófia kialakulásának történelmi körülményei, és milyen kapcsolatban állt a filozófia tudománnyal és a mítoszokkal? Olvassa el a Tankönyvben a 9-17. oldalakat! Az olvasottak alapján következzen egy újabb feladat. 2. önellenőrző feladat Foglalja össze 10-12 mondatban a milétoszi iskolai gondolkodóinak nézeteit! Mutasson rá a hasonlóságokra és a különbségekre! Mutasson rá a materialista mozzanatokra! 3. önellenőrző feladat Ismertesse 5-10 mondatban Püthagorász és követőinek 4 legfontosabb nézetét! Mutasson rá az idealista elemekre! Olvassa el a Tankönyvben a 18-32. Oldalakat, majd válaszoljon az alábbi kérdésekre! 4. önellenőrző feladat Fogalmazza meg, hogy mi volt a véleménye Xenophanésznak az istenekről! 5. önellenőrző feladat Hogyan függnek össze Parmenidész és Zénon nézetei? Fogalmazza meg egy-két mondatban! 11
6. önellenőrző feladat Foglalja össze néhány mondatban, hogy mely területeken hoztak újdonságot a filozófiában Hérakleitosz, Empedoklész és Démokritosz? 7. önellenőrző feladat Nevezze meg azt a legfontosabb szempontot, amely alapján az eddigi filozófusokat materialistának vagy idealistának tartjuk! 8. önellenőrző feladat Ki gondolt ki apóriákat, hogy támogassa mesterének nézeteit? a) Hérakleitosz b) Thálész c) Démokritosz d) Zénon Befejezés Reméljük kedvet kapott a filozófia további tanulmányozásához. Ha minden kérdésre válaszolt, lépjen tovább a következő leckére! 12
Megoldások 1. megoldás: Az Ön válasza bizonyára jó, ha tartalmazza az alábbi fontos momentumokat: Utal a görög gyarmatosításra a hajózás a csillagászat fejlődésére; a filozófiai magyarázatok sokszor spekulatívak, de természetesen demitológizáló magyarázatokat keresnek; a mitológia és a filozófia is világnézeti kérdésekre keresi a választ. 2. megoldás: Jól válaszolt, ha rámutatott az alábbiakra: Egy, bár különböző archét választottak; elsősorban természettudományokkal foglalkoztak, csak mellékesen filozófusok; természetes magyarázatokat kerestek; archéik anyagi jellegűek; mindannyian hülozoisták. 3. megoldás: Válasza helyes, ha szerepelnek benne az alábbi elemek: Archéjuk a szám; hisznek az istenekben és a lélekvándorlásban; fontos számukra az erkölcs és a harmónia; a matematikában is jelentőset alkottak. 4. megoldás: Helyesen válaszolt, ha rámutatott, hogy Xenophanész elveti az antropomorf istenképzeteket; a panteizmus előfutára. 5. megoldás: Jól válaszolt, ha rámutatott, hogy Parmenidész a lét egysége mellett érvelt; Zénon apóriái ezt az érvelést próbálták alátámasztani. 6. megoldás: Helyesen oldotta meg a feladatot, ha válaszában részletezi a dialektika, az evolúciós gondolat és az atomista gondolatok fontosságát. 7. megoldás: Jól válaszolt, ha az alapján különbözteti meg a filozófusokat, hogy anyagi, vagy nem anyagi jellegű archét választanak-e, illetve elvetik-e a vallást, vagy nem. 8. megoldás: Ön jól válaszolt, ha a d választ jelölte meg, mert Zénon gondolt ki apóriákat, hogy támogassa mesterének nézeteit. 13
2. lecke A görög gondolkodás virágkora és a hellenizmus filozófiája Bevezetés Kedves Hallgató! Szinte biztosak vagyunk benne, hogy az első Lecke áttanulmányozása máris megkedveltette Önnel a filozófiát! A második fejezetben az ókori filozófia olyan óriásaival ismerkedhet meg, mint például Platón és Arisztotelész. Rájön, hogy már az ókori gondolkodók is felvetették a filozófia összes fontos kérdését. A lecke elsajátítása után 15-20 mondatban össze tudja foglalni a szofisták nézeteit; el tudja magyarázni Szókratész etikai nézeteinek lényegét; ki tudja emelni Platón ideatanának lényegi mozzanatait; 15-20 mondatban fel tudja vázolni Arisztotelész nézeteit a természetről és a társadalomról; 3-4 mondatban össze tudja hasonlítani az epikureizmus és a szkepticizmus tanításait; egy mondatban meg tudja fogalmazni, hogy mit jelent Prokolosznál a dialektikus triad fogalma. Az elsajátításhoz szükséges idő kb. 5 óra. Arra kérjük, hogy olvassa el egyben a Tankönyv 33-72. oldalait. Ha szükségét érzi, készítsen jegyzeteket, gondolja át az olvasottakat, és olvassa el újra jegyzeteit is. Ezután a lecke feladatait követve olvassa el újból részleteiben is az anyagot, majd válaszoljon már a Tankönyv segítsége nélkül a feltett kérdésekre. A kötelező irodalom elolvasása után kérem, hogy oldja meg a következő önellenőrző feladatokat! Olvassa el ismételten a Tankönyv 34-40. oldalán a szofisták és Szókratész nézeteit! 1. önellenőrző feladat Készítsen írásbeli összefoglalót 15-20 mondatban a szofisták nézeteiről! 14
2. önellenőrző feladat Magyarázza el 2-3 mondatban Szókratész etikai nézeteinek lényegét! Mielőtt folytatná a Tankönyv olvasását, lapozzon a lecke végére, és hasonlítsa össze válaszait a megoldásokkal! Olvassa el a Tankönyv 40-48. oldalát! 3. önellenőrző feladat Emelje ki 5-10 mondatban Platón ideatanának lényegi mozzanatait! Olvassa el a Tankönyv 48-56. oldalát! 4. önellenőrző feladat 15-20 mondatban vázolja fel Arisztotelész nézeteit a természetről és a társadalomról! Válaszait a Lecke végére lapozva, a megoldások alapján ellenőrizheti. Olvassa el a tankönyv 61-72. Oldalát! 5. önellenőrző feladat 3-4 mondatban hasonlítsa össze az epikureizmus és a szkepticizmus tanításait! 6. önellenőrző feladat Fogalmazza meg egy mondatban, hogy mit jelent Proklosznál a dialektikus triád fogalma! 7. önellenőrző feladat A korszak melyik görög filozófusát végezték ki? a) Szókratész b) Arisztotelész c) Platón d) Proklosz Ellenőrizze válaszát a lecke végi megoldás alapján! 15
Befejezés Ugye nem is olyan nehéz! Sok érdekes dolgot ismert meg ebben a tananyagrészben. A következő is hasonlóan izgalmas lesz. A jó válaszok után pihenjen egy kicsit, majd térjen át a 3. Leckére. Megoldások 1. megoldás: Az Ön válasza bizonyára jó, ha tartalmazza az alábbi fontos gondolatokat: A szofisták pénzért tanították a bölcsességet és a vitatkozást; megemlíti Prótagorasz homo-mensura tételét; kitér Gorgiász nihilista ismeretelméletének 3 alaptételére. 2. megoldás: Jól válaszolt, ha rámutatott az alábbiakra: Szókratész elveti a szofisták erkölcsi relativizmusát ; az erkölcsöt taníthatónak tartja; a bölcsesség és az erény azonosak. 3. megoldás: Ön jól válaszolt, ha hivatkozott az alábbi elemekre: Az ideák, vagyis az eszmék a gondolkozás cselekvés végső mértékei; ismerteti a barlang-hasonlat lényegét; az ideák világa az elsődleges tökéletes világ, a mi világunk ősmintája. 4. megoldás: Válasza helyes, ha tartalmazza az alábbi momentumokat: Természetszemlélete spekulatív és teleológikus; a kozmosz zárt hierarchikus és geocentrikus; a természet hiearchikus; az ember zoon politicon; az ember boldogságra törekszik; jókra és rosszakra osztja az államformákat. 5. megoldás: Ön jól válaszolt, ha hivatkozott az alábbiakra: Epikurosz filozófiája életigenlő, derűs; Epikurosz küzdött a vallásos áldozatok és a halálfélelem ellen; Epikurosznál az élet célja az élvezet; a szkeptikusok alapelve a kételkedés, sokan közülük ateisták; a szkeptikusok nem az élet élvezését, hanem a vágyakról való lemondást hirdették; hivatkozik Marcus Aurélius erkölcsi elveire, melyek ellentétesek az epikuroszi elvekkel. 6. megoldás: A jó válasz a következő elemeket tartalmazza: dialektikus triad = dialektikus hármasság; a fogalom az emanáció 3 fokozatára utal. 7. megoldás: Az a) válasz a helyes, mert Szokratészt végezték ki istentelenség, és az ifjúság megrontásának hamis vádjával. 16
3. lecke A középkor filozófiája a skolasztika virágkoráig Bevezetés Kedves Hallgató! Ebben a leckében megismerkedik a korai középkor filozófiájával, a mélyen vallásos egyházatyák gondolataitól a korai arab és zsidó gondolkodókig. Sok olyan ismeretre tesz szert, amely segíti Önt abban, hogy megértse a mai vallásos gondolkodást. A lecke elsajátítása után 10-19 mondatban fel tudja vázolni az antik és keresztény világszemlélet különbségeit; 15-20 mondatban el tudja magyarázni, hogy Boethius miben látta az emberi boldogságot; 2-3 mondatban ismertetni tudja a nominalizmus és a realizmus fogalmát; röviden ismertetni tudja az arab filozófia jelentőségét. Az elsajátításhoz szükséges idő kb. 5 óra. Arra kérjük, hogy olvassa el egyben Tankönyv 73-101. oldalait! Ha szükségét érzi, készítsen jegyzeteket, gondolja át az olvasottakat, és olvassa el újra jegyzeteit is. Ezután a lecke feladatait követve olvassa el újból részleteiben is az anyagot, majd válaszoljon már a Tankönyv segítsége nélkül a feltett kérdésekre. A kötelező irodalom elolvasása után, válaszoljon a következő Önellenőrző kérdésekre, (a megoldásokat ezúttal is a lecke végén nézheti meg). Olvassa el újból a Tankönyv 73-78. oldalát! 1. önellenőrző feladat 10-15 mondatban vázolja fel az antik és a keresztény világszemlélet különbségét! Válaszát a lecke végére lapozva összevetheti a helyes megoldással. Olvassa el a Tankönyv 79-84. oldalát! 17
2. önellenőrző feladat Készítsen 15-20 mondatos jegyzetet, melyben ismerteti Augusztinusz nézeteit! Olvassa el a Tankönyv 86-89. oldalát! 3. önellenőrző feladat Ismertesse 5-6 mondatban, hogy mi Boethius véleménye a boldogságról! 4. önellenőrző feladat Ismertesse 2-3 mondatban a nominalizmus és a realizmus fogalmát! Mielőtt folytatja a tananyag olvasását, ellenőrizze az Önellenőrző kérdésekre adott válaszait a lecke végén található megoldások alapján! Lapozza át a Tankönyv 89-101. oldalát! 5. önellenőrző feladat Méltassa néhány mondatban az arab filozófia jelentőségét! 6. önellenőrző feladat Ki alkotta meg az ontológiai istenérvet? a) Abelard b) Canterbury Anzelm c) Augusztinusz d) Avicenna Befejezés Ezzel a mai lecke végére értünk. Reméljük nem fáradt el nagyon. Ha van kedve, ismételje át a fogalmakat. Jó válaszok esetén áttérhet a 4. leckére. 18
Megoldások 1. megoldás: Jól válaszolt, ha válaszában szerepelnek a következő válaszelemek: A keresztény isten a világ teremtője; Az ókori felfogások ennél kisebb szerepet szántak istennek; a keresztény isten amtromorfabb az ókori istenképeknél; az ókoriak az evilági boldogságot keresték, a keresztények a túlvilágit; az ókoriak nem tartották tanításaikat egyedül üdvözítőnek, mint a keresztények. 2. megoldás: Válasza helyes, ha ír a következő momentumokról: Isten az igazság és a legmagasabb mérték; Si fallor sum tételét Descartes is használta; a megismerés = megvilágosodás; a világot a semmiből teremtette Isten; megjelenik az ésszerű magvak elmélete; Isten országa és az erkölcs összefüggései. 3. megoldás: Jól válaszolt, ha megemlíti a következőket: A boldogság a vágyak legyőzése; a szeretet a legfontosabb, és nem a világi javak. 4. megoldás: Válasza helyes, ha kiemelte a következőket: a realizmus szerint a fogalmak úgy léteznek, mint a platóni ideák; a nominalizmus szerint a fogalmak puszta nevek. 5. megoldás: Felelete helyes, ha rámutat a következőkre: megőrizték a görög filozófiát; kihívást jelentettek a keresztény filozófia számára. 6. megoldás: Jól válaszolt, ha a b)-re tippelt, mert Canterbury Anzelm volt, aki tisztán logikai alapokon nyugvó istenérvet alkotott. 19
4. lecke A skolasztika virágkorától az újkor filozófiájáig Bevezetés Kedves Hallgató! Ebben a leckében a skolasztikával és a reneszánsz filozófiával fog megismerkedni. Bizonyára izgalmasnak fogja tartani a két elütő világszemlélet vitáját. A lecke elsajátítása után 3-4 mondatban ismertetni tudja Albertus Magnus felfogását istenről; értelmezve és magyarázva elő tudja adni Szent Tamás istenérveit 15-20 mondatban; 10-15 mondatban fel tudja vázolni Ockham nézeteit; képes meghatározni egy mondatban a humanizmus és a reneszánsz fogalmát; képes ismertetni és összehasonlítani Cusanus és Bruno filozófiáját; 2-3 mondatban el tudja magyarázni, hogy Machiavelli politikai nézetei miért váltottak ki máig tartó vitákat. Az elsajátításhoz szükséges idő kb. 7 óra. Arra kérjük, hogy olvassa el egyben a Tankönyv 101-136. oldalait. Ha szükségét érzi, készítsen jegyzeteket, gondolja át az olvasottakat, és olvassa el újra jegyzeteit is. Ezután a lecke feladatait követve olvassa el újból részleteiben is az anyagot, majd válaszoljon már a Tankönyv segítsége nélkül a feltett kérdésekre. A kötelező irodalom elolvasása után, oldja meg a következő Önellenőrző feladatokat: Olvassa el újból a Tankönyv 101-103. oldalát! 1. önellenőrző feladat Ismertesse 3-4 mondatban Albertus Magnus felfogását Istenről! Olvassa el a Tankönyv 104-126. oldalát! 2. önellenőrző feladat Irja le 15-20 mondatban Szent Tamás 5 istenérvét! 20
3. önellenőrző feladat Vázolja fel 5-10 mondatban Szent Tamás államelméletét! Mielőtt folytatná a Tankönyv olvasását, lapozzon a lecke végére, és hasonlítsa össze válaszait a megoldásokkal! Olvassa el a tankönyv 127-136. oldalát! Az olvasottak alapján következzen egy újabb feladat. 4. önellenőrző feladat 10-15 mondatban vázolja fel Ockham nézeteit! 5. önellenőrző feladat Határozza meg 1-1 mondatban a humanizmus és a reneszánsz fogalmát! 6. önellenőrző feladat Ismertesse és hasonlítsa össze 15-20 mondatban Bruno és Cusanus nézeteit! 7. önellenőrző feladat Magyarázza el 2-3 mondatban, hogy az utókor miért vitatja még ma is Machiavelli nézeteit! 8. önellenőrző feladat Ki írt Utópia címen művet? a) Machiavelli b) Erasmus c) Morus Tamás d) Luther Márton A válaszait összevetheti a lecke végén található megoldásokkal. Befejezés Ennek a témának is a végére értünk. Már csak azt szeretnénk, hogy gondolkodjon el: miről is volt szó eddig? Lásson neki az első beküldendő feladat kidolgozásának! 21
Megoldások 1. megoldás: Jól válaszolt, ha utalt a következőkre: arisztotelészi és neoplatonikus elemek keverednek felfogásában; Isten mozdulatlan mozgató; emanációs teremtés. 2. megoldás: A jó válasznak a következőt kell tartalmaznia: A mozgásból vett bizonyíték; az okságból vett bizonyíték; a dolgok esetleges létezéséből vett érv; a dolgok fokozataiból származó érv; teleológiai érv. 3. megoldás: Jól válaszolt, ha kitért az alábbi momentumokra: Kimutatható Arisztotelész hatása; az ember társas lény; az állam a közjót szolgálja és organikus jellegű; a kormányformák lehetnek jók és rosszak. 4. megoldás: Válasza helyes, ha megemlíti az alábbi területeket: nominalista gondolkodó; Ockham borotvája ; logikája; voluntarizmusa. 5. megoldás: Bizonyára helyesen válaszolt, ha meghatározása hasonlít az alábbira: a reneszánsz az ókori görög - római kultúra és életszemlélet felelevenítése; a humanizmus emberközpontúságot jelent, vagyis az egyén földi boldogsága a legfőbb jó. 6. megoldás: Jól válaszolt, ha kitért az alábbiakra: Cusanus szerint Isten nem ismerhető meg; megkülönbözteti az észt és az értelmet; az univerzumot úgy fogja fel, mint Bruno; Bruno átveszi Cusanustól az ellentétek egybeeséséről szóló tant. 7. megoldás: Jól válaszolt, ha kiemeli, hogy Machiavelli az állam érdekében átléphetőnek tartotta az erkölcsi normákat. 8. megoldás: Jól válaszolt, ha a c választ jelölte meg, mert Morus Tamás írt művet Utópia címen. 22
5. lecke Beküldendő feladat I. Platon, Arisztotelész és a középkori filozófia kapcsolata (esszé) Kedves Hallgató! Az elmúlt hetekben Ön elsajátította a kötelező jegyzet alapján a filozófia történetének egy szakaszát. Reméljük nem unatkozott, és sok új ismerettel gyarapodott. Biztosak vagyunk benne, hogy új ismeretek birtokában sikeresen megoldja a kiadott beküldendő feladatot. A feladatok célja, hogy kipróbálhassa tárgyi tudását és elemző készségét. A feladat elkészítéséhez szükséges idő kb. 10 óra. Beküldendő feladat Írjon kb. 2 A4-es oldal terjedelmű esszét a következő címmel: Platon, Arisztotelész és a középkori filozófia kapcsolata A megoldást küldje el a tutorának. Amíg a visszajelzés megérkezik, térjen rá a következő leckére! A feladat kidolgozásához a következő módszert ajánljuk: Olvassa el a Tankönyvből a feladatra vonatkozó részeket! (Ezek Hársing László: A filozófiai gondolkodás Thalésztől Gadamerig (40-46., 73-127 old.) Írjon összefoglalót önmaga számára kb. 1-1 oldal terjedelemben Platón és Arisztotelész nézeteiről. A középkori filozófiáról szóló részben jelölje azokat a részeket, amelyek hivatkoznak Platónra vagy Arisztotelészre. Állapítsa meg, hogy a két ókori filozófus, hogyan hatott a középkori gondolkodókra. Mely nézeteket vették át a középkoriak, és hogyan formálták át ezeket? Mikre ügyeljen még? A dolgozat beküldésének pontos határidejére! A beküldendő feladaton - akár elektronikus, akár hagyományos formában készíti - ne felejtse el feltünteti a következő adatokat: név, szak, évfolyam, csoport levelezési cím (postai és e-mail, telefon) tantárgy, tanszék milyen elektronikus vagy postai címre kéri a visszajelzést. 23
A feleletválasztós tesztnél mindig olvassa el figyelmesen a kérdést és a válaszlehetőségeket is! Minden kérdésre egy jó válasz adható! Amennyiben elektronikus úton küldi el feladatait, az esetleges problémák elkerülése érdekében ügyeljen a következőkre: Ez esetben se feledkezzen meg a dolgozat azonosítóinak, levelezési címének feltüntetéséről (név, szak, évfolyam, csoport, tantárgy, tanszék)! A készülő feladatok dokumentumait külön file-okban és folyamatosan (esetleg több file-formátumban) mentse! A feleletválasztós tesztnél a helyesnek vélt válaszlehetőséget egyértelműen jelölje! Az e-mail küldésénél ne feledkezzen meg a feladatokat tartalmazó file-ok csatolásáról! Győződjön meg a dolgozat beérkezéséről! Az értékelésről beküldendő feladatára a témához kapcsolható adatok, tények megjelölése, összefüggések kifejtése, önálló vélemény megfogalmazása alapján 50 pontot kaphat. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a dolgozat beérkezése és eredményessége nem csupán a későbbi sikeres vizsga egyik záloga, de a vizsgára bocsátás egyik feltétele is. Ahhoz, hogy Ön a tantárgyat a későbbi eredményes vizsgával lezárhassa, az I. és II. beküldendő feladattal is minimum 25-25 pontot kell elérnie! Ön elégedett lehet munkájával, ha kapott pontjainak száma 40 és 50 közötti, gyakorolnia kell még, ha pontjai 35 és 40 közöttiek, s célszerű a korábbi tananyagrészeket alaposan átismételnie, ha kapott pontjai nem érik el a 30-at! Amennyiben kapott pontjai nem érik el a 25-öt, tutora megkéri Önt arra, hogy a feladatot a kijelölt tananyagrész segítségével - most már figyelmesebben és precízebben - készítse el ismét. Munkájának eredményességéről, a beküldött feladat értékeléséről elektronikus vagy postai úton, a beérkezést követő két héten belül kap visszajelzést. Addig se tétlenkedjen, amíg a visszajelzés megérkezik! Nyugodtan fogjon hozzá a következő tananyagrész elsajátításához! Az értékelésben szereplő esetleges feladatokhoz elég később is visszatérnie. Jó munkát! 24
6. lecke Az újkor filozófiájától a 19. századi gondolkodásig Bevezetés Kedves Hallgató! Ebben a fejezetben az újkori filozófusokkal és a felvilágosodás gondolatrendszerével ismerkedik meg. Sok ma is elfogadható gondolatot fog megismerni. A lecke elsajátítása után képes lesz bemutatni Kopernikus Kepler és Galilei nézeteit; 10-15 mondatban el tudja magyarázni a nagy ismeretelméleti irányzatok különbségeit Bacon és Descartes alapján; 15-20 mondatban fel tudja vázolni az angol empirizmus filozófusainak nézeteit; 5-10 mondatban el tudja magyarázni a szubjektív idealizmus fogalmát Berkeley filozófiája alapján; 2-3 mondatban meg tudja határozni a felvilágosodás fogalmát; ki tudja emelni azokat a legfontosabb gondolatokat, amelyek a felvilágosodás filozófusainál közösek. Az elsajátításhoz szükséges idő kb. 8 óra. Arra kérjük, hogy olvassa el egyben a kötelező irodalmat: Hársing László: A filozófiai gondolkodás Thalésztől Gadamerig, Bíbor Kiadó 1999. Miskolc (137-177. old.) Ha szükségét érzi, készítsen jegyzeteket, gondolja át az olvasottakat és olvassa el újra jegyzeteit is. Ezután a lecke feladatait követve olvassa el újból részleteiben is az anyagot, majd válaszoljon már a Tankönyv segítsége nélkül a feltett kérdésekre. A kötelező irodalom elsajátítása után, oldja meg a következő Önellenőrző feladatokat! Olvassa el újból a Tankönyv 137-140. oldalát! 1. önellenőrző feladat 15-20 mondat erejéig mutassa be Kopernikus, Kepler és Galilei nézeteit! Olvassa el a Tankönyv 141-150 oldalát! 25
2. önellenőrző feladat Ismertesse a kor két nagy ismeretelméleti irányzatát Bacon és Descartes filozófiáján keresztül 15-20 mondatban! Olvassa el a tankönyv 151-163. oldalát! 3. önellenőrző feladat 15-20 mondatban ismertesse Hobbes és Locke nézeteit! Olvassa el a Tankönyv 163-168. oldalát! 4. önellenőrző feladat 5-10 mondatban írja le Berkley nézeteit! Mi az ő szubjektív idealizmusának lényege? Olvassa el a Tankönyv 168-177. oldalát! 5. önellenőrző feladat Határozza meg 2-3 mondatban a felvilágosodás fogalmát! 6. önellenőrző feladat Emelje ki a felvilágosodásban közös 4-5 legfontosabb gondolatot! 7. önellenőrző feladat Mit jelent az empíria kifejezés? a) érzetet b) gondolkodást c) istenit d) tapasztalatot A válaszait összevetheti a lecke végén található megoldásokkal. 26
Befejezés Bízunk benne, hogy bár kissé összetett és szerteágazó volt ez a tananyagrész, sikerült a lényeges elemeket megjegyeznie. Ha az Önellenőrző kérdésekre jó válaszokat adott, biztos lehet benne. Ha sikeresen oldotta meg a feladatokat, akkor rátérhet a 7. leckére. Megoldások 1. megoldás: A helyes megoldás a következő elemeket tartalmazza: Kopernikusz elvetette a geocentrizmust, filozófiailag püthagoreus volt; Kepler megfogalmazta a balygopálják törvényét; Galilei távcsöves felfedezéseket tett. Kidolgozta a hipotetikus deduktív módszert. 2. megoldás: Jól válaszolt, ha utalt az alábbiakra: Bacon az empírizmus híve, vagyis a tapasztalást becsülte túl a megismerésben, míg Descartes racionalista volt - az ész szerepét túlozta el; Bacon ködképeinek ismertetése, indukciós módszere; Descartes dedukciós módszere és módszeres kételye ( Cogito ergo sum ); Descartes tudományelméleti felfogása. 3. megoldás: Jól oldotta meg a feladatot, ha válasza tartalmazza az alábbiakat: Hobbes szörnyállama Leviathan (társadalmi szerződés); ateista materialista gondolkodó; egyesíteni akarja az empírizmust és a racionalizmust; Locke tagadja a velünk született eszmék tanát; Locke szerint a testeknek elsődleges és másodlagos tulajdonságai vannak; fontos Locke ismeretelmélete és etikája is. 4. megoldás: Az Ön megoldása helyes, ha utalt: létezni annyi, mint érzékeltnek lenni, vagy érzékelni elvre; a létezés problémájára akkor, amikor azokat nem érzékeljük; a szolipszizmusra. 5. megoldás: Jól válaszolt, ha definíciója hasonlít az alábbira: Kant szerint A felvilágosodás az ember kilépése önkéntes kiskorúságából ; A felvilágosodás filozófiája az ész a racionális kritika mindenhatóságát hirdette, harcolt minden elnyomás ellen. 6. megoldás: Válasza helyes, ha utal az alábbi közös elemekre: Társadalmi szerződés elmélet; a természetjog elmélete; egyházellenesség; hit az ember alapvető jóságában. 7. megoldás: Válasza akkor jó, ha a d) választ jelölte meg, mert az empíria és az empirizmus a tapasztalat szerepét hangsúlyozza a megismerésben. 27
7. lecke Kanttól Marxig Bevezetés Kedves Hallgató! Most az eddigieknél talán egy kicsit nehezebb lecke következik. Egy kis odafigyeléssel a problémákra való visszatéréssel és a feladatok megoldásával most is sikeres lesz. Különösen Kant és Hegel filozófiája nehezebben érthető, de ne csüggedjen! A lecke elsajátítása után el tudja különíteni Kant filozófiájának korszakait; 20-25 mondatban ismertetni tudja Kant fő gondolatait; 3-5 mondatban meg tudja magyarázni, mit jelentett Kant filozófiájában a kopernikuszi fordulat; 20-25 mondatban el tudja magyarázni Hegel dialektikus, idealista felfogását; 10-15 mondatban ismertetni tudja Feuerbach valláskritikáját; 5-6 mondatban meg tudja határozni a pozitivizmus fogalmát; 20-25 mondatban összegezni tudja Comte, Herschel, és Mill nézeteit; Marx és Engels nézeteinek megismerése után kiemeli a marxizmus 5 legfontosabb sajátosságát. Az elsajátításhoz szükséges idő kb. 6 óra. Arra kérjük, hogy olvassa el egyben a Tankönyv 177-233. oldalait! Ajánlott irodalom: Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése, Szent István Társulat Budapest (269-325. és 333-371. old.) Ha szükségét érzi, készítsen jegyzeteket, gondolja át az olvasottakat, és olvassa el újra jegyzeteit is. Ezután a lecke feladatait követve olvassa el ismételten részleteiben is az anyagot, majd válaszoljon már a Tankönyv segítsége nélkül a feltett kérdésekre. Sikerült megjegyeznie a fontos dolgokat? Nézzük! 1. önellenőrző feladat Milyen nagy korszakokra osztható Kant munkássága? 2. önellenőrző feladat Ismertesse 20-25 mondatban Kant fontosabb nézeteit! Ha ezt sikerült megoldania, nem fog gondot okozni a következő feladat sem. 28
3. önellenőrző feladat Magyarázza meg 3-5 mondatban a kanti kopernikuszi fordulat lényegét! Olvassa el a Tankönyv 193-212. oldalát! Mielőtt folytatja a tananyag olvasását, ellenőrizze az Önellenőrző kérdésekre adott válaszait a Lecke végén található megoldások alapján! 4. önellenőrző feladat 20-25 mondatban készítsen jegyzetet Hegel dialektikus idealizmusáról! Olvassa el a tankönyv 212-228. oldalát! 5. önellenőrző feladat 10-15 mondatban ismertesse Feuerbach valláskritikáját! 6. önellenőrző feladat 5-6 mondatban határozza meg a pozitivizmus fogalmát! Mielőtt folytatná a Tankönyv olvasását, lapozzon a Lecke végére, és hasonlítsa össze válaszait a megoldásokkal! 7. önellenőrző feladat Összegezze 20-25 mondatban Comte Herschel és Mill nézeteit! 8. önellenőrző feladat Röviden emelje ki a marxizmus 5 legfontosabb elméleti sajátosságát! 9. önellenőrző feladat Mi volt a kategórikus imperativusz? a) Kant erkölcsi parancsa b) Hegel fő műve c) Feuerbach valláskritikai műve d) Marx korai munkája 29
Nincs más hátra, ellenőrizze válaszait a megoldásoknál! Befejezés Nem volt sem rövid, sem egyszerű ez a tananyagrész. De reméljük, sikerült e kiemelkedő filozófusok nézeteit megérteni és átgondolni. A következő alkalommal megismerkedhet az életfilozófiákkal, és a neokantiánus iskola filozófusinak nézeteivel is találkozhat majd. Megoldások 1. megoldás: Jól a válaszolt, ha úgy gondolja, hogy Kantnak két nagy korszaka a) a kriticizmus előtti, és b) a kriticista volt. 2. megoldás: Ha válaszában megtalálhatók a következő elemek, akkor jó megoldást adott: A filozófiai viták oka az antinómiák léte; a transzcendentális módszer a helyes megismerés útja; a Ding an sich agnoszticizmusa; apriorizmusa; a kategorikus imperativusz erkölcsi paraneza; történelmi és politikai nézetei. 3. megoldás: Válasza helyes, ha arra utal, hogy Kant Kopernikuszhoz hasonlóan fordulatot akart az ismeretelméletben; az emberi elme azt a rendet találja meg a természetben, amit maga vitt bele, és nem fordítva. 4. megoldás: Helyes válasza tartalmazza az alábbiakat: Az abszolút eszme kibontakozása; tézis - antitézis szintézis dialektikája; dialektikus logika; természetfilozófiája idealista és evolúciós jellegű; társadalomfilozófiájában a szükségszerűség az ész cseleként jelenik meg. 5. megoldás: Jól oldotta meg a feladatot, ha a megoldásban szerepelnek az alábbiak: A vallást az önzéséből és boldogságvágyából magyarázta; Isten nem más, mint az ember lényege; a szeretetben lényegül át az emberi istenivé. 6. megoldás: Jól határozta meg a fogalmat, ha hivatkozott az alábbiakra: A metafizikáról való lemondás; a tudományos tények a legfontosabbak. 7. megoldás: Jó válasza az alábbiakat tartalmazza: Comte a pozitivizmus megalapítója; a három stádium törvénye; a tudományok osztályozása a szociológia alapító atyja; Herschel elutasította Comte tudományfelfogását, szerinte a tudománynak az okokat is kutatnia kell; Mill megismerési szabályai és haszonelvűsége. 30
8. megoldás: Mi a következő jó megoldásokra gondoltunk: A marxizmus materialista, ateista és dialektikuas természet- és társadalomfelfogásában egyaránt; az emberi létezés alapja a munka; a társadalmak forradalomban alakulnak át egy másik társadalommá; az emberiség 4 társadalmi formáción át fejlődött, az ötödik formáció a kommunizmus. 9. megoldás: Jól válaszolt, ha az a) választ jelölte meg. Kant próbált egyetlen mondatban összefoglalható erkölcsi szabályt alkotni. Ez volt a kategórikus imperativusz. 31
8. lecke Az életfilozófiáktól a 19. századi neokantiánizmusig Bevezetés Kedves Hallgató! Ebben a leckében az életfilozófiákról és a neokantiánizmusról lesz szó. Három olyan ismert filozófust is tanulmányozhat, mint Schopenhauer, Kierkegaard és Nietzsche. Ha az ők nézeteit megérti, akkor az egzisztencializmushoz is közelebb kerül. A lecke elsajátítása után 20-25 mondatban ismertetni tudja Schopenhauer nézeteit; 10-15 mondatban fel tudja vázolni Kierkegaard hatását az egzisztencializmusra; 10-15 mondatban ki tudja emelni Schopenhauer és Nietzsche gondolatainak hasonló vonásait; 10-15 mondatban ismertetni tudja a marburgi és badeni neokantiánus iskola filozófusainak nézeteit. Az elsajátításhoz szükséges idő kb. 5 óra. Arra kérjük, hogy olvassa el egyben a Tankönyv 234-253. oldalait! Ha szükségét érzi, készítsen jegyzeteket, gondolja át az olvasottakat, és olvassa el újra jegyzeteit is. Ezután a lecke feladatait követve olvassa el ismételten részleteiben is az anyagot, majd válaszoljon már a Tankönyv segítsége nélkül a feltett kérdésekre. Olvassa el újból a Tankönyv 234-238. oldalát! 1. önellenőrző feladat Ismertesse 20-25 mondatban Schopenhauer nézeteit! Ha ellenőrizte a megoldást, térjen vissza a Tankönyvhöz. Olvassa el 238-241. oldalát! 2. önellenőrző feladat 10-15 mondatban vázolja fel Kierkegaard hatását az egzisztencializmusra! 32
Olvassa el a Tankönyv 241. oldalát, és még egyszer a 234-238. oldalát! 3. önellenőrző feladat 10-15 mondatban emelje ki Schopenhauer és Nietzsche gondolatainak hasonló vonásait! Ennek a nehéz kérdésnek a megoldását is a lecke végén találhatja meg a megoldásoknál. Olvassa el a Tankönyv 247-253. oldalait! Az olvasottak alapján következzen egy újabb feladat. 4. önellenőrző feladat Írja le 10-15 mondatban a marburgi és badeni neokantiánus iskola filozófusinak nézeteit! 5. önellenőrző feladat Ki volt Zarathustra? a) görög filozófus b) római filozófus c) arab filozófus d) óperzsa vallásalapító Lássuk, helyesen válaszolt-e. Lapozzon a megoldásokhoz! Befejezés Sikeres feladatmegoldás után következhet a 9. lecke. Ebben három nagy témát járunk körül. Hogy melyek ezek? Haladjon tovább és meglátja! 33
Megoldások 1. megoldás: Ha válasza az alábbi válaszelemeket tartalmazza, akkor jól oldotta meg a feladatot: A világ az én képzetem ; az élet tudattalan akarása űz bennünket nem az ész; az ember vágyainak rabja és ezért boldogtalan; a fájdalomtól való megszabadulás útjai. 2. megoldás: Jó válasza bizonyára tartalmazza az alábbiakat: A vagy-vagy-szerű választás és az autentikus lét megjelenik az egzisztencializmusnál is; a szabadság felfogása is rokonítja az egzisztencializmussal; a személyiség a választás aktusában mindig önmagát választja, illetve nyilvánítja hasonlóan az egzisztencialistákhoz. 3. megoldás: Jól válaszolt, ha hivatkozott az alábbiakra: Nietzsche olvasta Schopenhauer fő művét: A világ, mint akarat és képzet című művet; Nietzschénél is fontos szerepet játszik az akarat a szenvedés és a lángész kategóriája, mely az übermenschhez hasonlít; mindketten mélyen pesszimisták voltak. 4. megoldás: Válasza helyes, ha kiemelte az alábbiakat: Kantot gondolták tovább, elvetették a magánvaló dolog fogalmát; Hermann Cohen elvetette a dualizmus maradványait; Ernst Cassirer munkássága; Vaihinger fikcionalizmusa. 5. megoldás: A d) válasz a jó megoldás, mert Zarathustra óperzsa vallásalapító volt. Nietzsche fő művében szerepel. 34
9. lecke A tudományelmélettől a neotomizmusig Bevezetés Kedves Hallgató! Ebben a leckében megismerkedik a tudományelméleti irányzatokkal, a fenomenológiai megközelítésekkel, végül a neotomizmus alapelvével. Ez a lecke sokféle irányzatot tartalmaz. Nem nehéz, de fokozott figyelmet igényel. A lecke elsajátítása után 10-15 mondatban rá tud mutatni Berkeley és Mach nézeteinek hasonlóságára; 3-5 mondatban ismertetni tudja Poincare nézeteit a tudományos igazságról; 3-5 mondatban meg tudja határozni, hogy mit jelent Max Webernél a világ varázstalanítása és az értékmentes tudomány fogalma; 15-20 mondatban ismertetni tudja Husserl fenomenológiai filozófiáját; 5-10 mondatban fel tudja vázolni az intuíció szerepét Bergson filozófiájában; 15-20 mondatban ismertetni tudja Dilthey véleményét a történelemről és a társadalomról; 2-3 mondatban el tudja mondani a pragmatizmus lényegét; 2-3 mondatban ismertetni tudja a neotomizmus és a katolikus egyház viszonyát. Az elsajátításhoz szükséges idő: kb. 5 óra. Arra kérjük, hogy olvassa el egyben a kötelező irodalmat: Hársing László: A filozófiai gondolkodás Thalésztől Gadamerig Bíbor Kiadó 1999 Miskolc (253-276. old.) Ha szükségét érzi, készítsen jegyzeteket, gondolja át az olvasottakat, és olvassa el újra jegyzeteit is. Ezután a lecke feladatait követve olvassa el ismételten részleteiben is az anyagot, és válaszoljon már a Tankönyv segítsége nélkül a feltett kérdésekre. A kötelező irodalom elolvasása után oldja meg a következő Önellenőrző feladatokat! Olvassa el újból a Tankönyv 253-256. és 163-165. oldalait! 1. önellenőrző feladat Mutasson rá 10-15 mondatban Berkeley és Moch nézeteinek hasonlóságára! 35
2. önellenőrző feladat 3-5 mondatban ismertesse Poincare nézeteit a tudományos igazságról! Olvassa el a Tankönyv 256-257. oldalát! 3. önellenőrző feladat Határozza meg 3-5 mondatban, hogy mit jelent Max Webernél a világ varázstalanítása és az értékmentes tudomány fogalma! Olvassa el a Tankönyv 257-261. oldalát! 4. önellenőrző feladat Írja le Husserl fenomenológiáját 15-20 mondatban! Olvassa el a Tankönyv 261-265. oldalait! 5. önellenőrző feladat Vázolja fel 5-10 mondatban az intuíció szerepét Bergson filozófiájában! Olvassa el a Tankönyv 265-269. oldalát! 6. önellenőrző feladat Ismertesse 15-20 mondatban Dilthey véleményét a történelemről és a társadalomról! Ha ellenőrizte a megoldását, haladhat is tovább. Olvassa el a Tankönyv 269-272. oldalát! 36
A szerzett ismeretek alapján oldja meg a következő feladatot! 7. önellenőrző feladat Mondja el 2-3 mondatban a pragmatizmus lényegét! Kérjük, hogy figyelmesen olvassa el az utolsó témakört, a Tankönyv 273-276. oldalát! 8. önellenőrző feladat Ismertesse 2-3 mondatban a neotomizmus és a katolikus egyház viszonyát! 9. önellenőrző feladat Mit jelent az empiriokriticizmus kifejezés? a) logika kritikája b) az erkölcs dicsérete c) a tapasztalat kritikája d) a marxizmus kritikája Megoldásait szokás szerint a Lecke végén ellenőrizheti. Befejezés Ezzel a mai lecke végére értünk. Reméljük nem fáradt el nagyon. Ha van kedve, ismételje át a fogalmakat. Ha minden feladatot sikerült megoldania, áttérhet a 10. leckére. 37
Megoldások 1. megoldás: Jól válaszolt, ha rámutatott a következőkre: Mindketten úgy gondolták, hogy csak az érzetek adottak a számunkra, és nem tudhatjuk, hogy a valóság olyan-e, amilyennek érzékeljük. 2. megoldás: Jó választ adott, ha kiemelte a következőket: Konvencionalista felfogást dolgozott ki; minden állítás burkolt definíció; a teljes igazság nem érhető el; a lényeg megismerhetetlen. 3. megoldás: Válasza helyes, ha utalt az alábbiakra: A történelem racionalizálódása a jelenségek tudományos magyarázata jelenti a varázstalanítást; a tudomány akkor értékmentes, ha elfogulatlan. 4. megoldás: Jól válaszolt, ha utalt az alábbiakra: A lényeg fogalma Husserlnél; az igazság az, amire a pszichikum irányul; fundamentális ontológiára lenne szükség; a fenomenológiai redukció fogalma. 5. megoldás: Jó a válasz, ha szerepelnek az alábbi elemek: A tér és az idő vizsgálata; az idő, mint tiszta tartam csak az intuícióval ragadható meg; az intuíció, mint megtisztult ösztön. 6. megoldás: Jó megoldás esetén kiemelte a következőket: Az ember a történelem alanya és tárgya; a társadalmi és történelmi élet maga is egész bonyolult szerkezetű; az élet objektivációi is történelmivé válnak. 7. megoldás: Jól válaszolt, ha rámutatott az alábbiakra: A pragmatizmus az empirizmus szellemi utóda; Peirce adta az elnevezést; az igazságnak az a kritériuma, hogy valamely állítás mennyire hasznos; az ismeretek az eredményes cselekvés eszközei. 8. megoldás: Helyesen válaszolt, ha hivatkozott a következőkre: A neotemizmus elindítója XIII. Leo pápa 1879-ben; a hit és az ész összhangjának biztosítása volt a szándéka; 1914-ben 24 iránymutató tételt fogalmaztak meg. 9. megoldás: Akkor válaszolt jól, ha a c) választ jelölt meg, mert az empiriokriticizmus a tapasztalat kritikáját jelenti Richard Avenarius filozófiájában. 38
10. lecke Analitikus filozófia és neopozitivizmus Bevezetés Kedves Hallgató! A 20. század újabb nagy alakjaival fog most megismerkedni. Olyan közismert nevekkel, mint Russel, Wittgenstein, vagy Spengler Toynbee és Croce. Különösen érdekesek a történetfilozófiák és a tudományfilozófiák új megközelítései. A lecke elsajátítása után 15-20 mondatban képes Russel, Wittgenstein nézeteinek egymásra hatását kimutatni; 5-10 mondatban ismertetni tudja, hogy Moore hogyan kritizálta Berkeley-t; 15-20 mondatban ismerteti Wittgenstein értekezésének alaptételeit; 10-15 mondatban el tudja mondani Spengler történetszemléletének lényegét; 5-10 mondatban ki tudja emelni Spengler és Toynbee hasonló nézeteit; 5-10 mondatban meg tudja magyarázni a verifikáció és a konfirmáció elvét; 20-25 mondatban ismertetni tudja a bécsi kör tudományfilozófiáját. Az elsajátításhoz szükséges idő kb. 6 óra Arra kérjük, hogy olvassa el egyben a kötelező irodalmat: Hársing László: A filozófiai gondolkodás Thalésztől Gadamerig, Bíbor Kiadó 1999, Miskolc (277-304. old.) Ha szükségét érzi, készítsen jegyzeteket, gondolja át az olvasottakat, és olvassa el újra jegyzeteit is. Ezután a lecke feladatait követve olvassa el ismételten részleteiben is az anyagot, és válaszoljon már a Tankönyv segítsége nélkül a feltett kérdésekre. Ha elolvasta a kötelező irodalmat, oldja meg az alábbi Önellenőrző feladatokat: Olvassa el a Tankönyv 279-289. oldalát! A megoldásait szokás szerint a lecke végén ellenőrizheti. 1. önellenőrző feladat 15-20 mondatban mutassa be Russel és Wittgenstein nézeteinek egymásra hatását! 2. önellenőrző feladat Ismertesse 5-10 mondatban, hogy Moore hogyan kritizálta Berkeley- t! 39