KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA"

Réka Dobos
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Filozófia középszint írásbeli vizsga 1011

2 Fontos tudnivalók A feladatokat figyelmesen olvassa el, és pontosan értelmezze! A kifejtés során a témától ne térjen el! A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. A feladatok megoldásához kizárólag a feladatlapon megadott szövegek használhatók. Esetleges javításaihoz (kifestő, korrektor helyett) áthúzást alkalmazzon! Csak az egyértelmű javítás fogadható el. írásbeli vizsga / május 19.

3 A rész 1. A filozófusok neve mellé írja be a filozófiájukra jellemző fogalmak betűjelét! Filozófusok Fogalmak Platón módszeres kétely A Aquinói Szent Tamás a priori ismeret B Nietzsche tabula rasa C Kant idea D Descartes ember fölötti ember E Locke kategória F Arisztotelész skolasztika G 7 pont 2. A) A következő állításokról döntse el, hogy Kant filozófiája szerint elfogadhatók vagy nem fogadhatók el! A megfelelő oszlopba írjon X jelet! Állítások Elfogadható Nem fogadható el Erkölcsös az, ami boldoggá tesz. Az erkölcsiség törvénye parancsol, melyet az ember maga alkot önmagának. Az analitikus ítéletek esetében az alany fogalma magában foglalja az állítmány fogalmát. Minden megismerhető. Mindenről lehet biztos tudásunk. Van velünk született tudásunk. Minden tudásunk a tapasztalatból származik, de nem feltétlenül onnan ered. A jelenségvilág azonos a magában való dolog világával. Két a priori szemléleti formával születünk. Ezek a tér és az idő. A megismerésben az érzékszervek és az értelem egymással együttműködve vesznek részt. Az ember kettős lény: érzéki lény és eszes lény. 10 pont írásbeli vizsga / május 19.

4 2. B) A fenti állítások közül válasszon ki kettőt, és 2-3 mondatban indokolja döntését!.. 10 pont írásbeli vizsga / május 19.

5 3. A következő idézetekről állapítsa meg, hogy kitől valók! Cogito ergo sum. nem elég, ha csak annyit mondunk, hogy az erény lelki alkat; azt is meg kell mondanunk, hogy milyen. Isten halott. 3 pont B rész Szövegértelmezés, reflektálás (feladatonként 35 pont = 70 pont) Fejtsen ki a három esszékérdés közül kettőt a megadott szövegrészlet felhasználásával! Reflektáljon (írjon önálló véleményt) a szövegben megjelenő filozófiai problémára! Az esszé terjedelme ne haladja meg a másfél-két oldalt! 1. Hogyan értelmezi Platón a tanulás fogalmát? (Megadott műrészlet: Platón: Menón) 2. Elemezze Aquinói Szent Tamás Isten létének bizonyítására alkalmazott első érvét! Mutasson rá ennek filozófiatörténeti előzményére! (Megadott műrészlet: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae) 3. Értelmezze Kant Zárszavában a csodálatra vonatkozó két fogalmat (csillagos ég, erkölcsi törvény)! (Megadott műrészlet: Kant: A gyakorlati ész kritikája) (A szövegrészletek a feladatlap 6 7. oldalán találhatók.) írásbeli vizsga / május 19.

6 1. szövegrészlet SZÓKRATÉSZ Ha tehát a lélek halhatatlan és többször született, és minden dolgot látott, ami itt, és ami a Hadészban van, semmi sincs, amit meg ne tanult volna; így hát nem csoda, hogy az erényre és más dolgokra is vissza tud emlékezni, melyekről azelőtt tudomása volt. Minthogy pedig az egész természet rokon vele, és a lélek eleve megtanult mindent, nincs semmi akadálya annak, hogy aki egyvalamire visszaemlékezik, amit tanulásnak neveznek az emberek, az rátaláljon az összes többire is, ha bátor az illető, s nem fárad bele a kutatásba. Mert a kutatás és a tanulás teljes egészében nem más, mint visszaemlékezés. Így hát nem kell arra a cseles okoskodásra hallgatnunk: mert tétlenné tenne bennünket, s az elpuhult emberek szívesen is hallgatják, emez viszont szorgoskodásra és kutatásra buzdít bennünket; azért hát én elhiszem, hogy igaz, s azt akarom kutatni veled együtt, hogy mi az erény. MENÓN Igen, Szókratész. De miképpen gondolod azt, hogy nem tanulunk, hanem amit tanulásnak nevezünk, az visszaemlékezés? Meg tudsz-e tanítani rá, hogy ez így van? SZÓKRATÉSZ Már az imént is mondtam, Menónom, hogy agyafúrt fickó vagy; s most azt kérdezed, meg tudlak-e tanítani téged, én, aki azt mondom, hogy nincs tanítás, csupán visszaemlékezés - hogy ezáltal olyan látszatba kerüljek, mintha ellentmondanék saját magamnak. (Platón: Menón Platón összes művei, Első kötet. Budapest: Európa Kiadó, d-82 e; o.) 2. szövegrészlet Vajon van-e Isten? A kérdéshez így kezdünk hozzá: 1. Úgy látszik, hogy Isten nem létezik. Mert ha az ellentétek közül az egyik végtelen lenne, teljesen lerontaná a másikat. Ám e néven, Isten, ezt értjük, hogy ti. végtelen jó. Ha tehát Isten létezne, semmi rosszat nem találhatnánk. Találunk azonban rosszat a világon, tehát Isten nem létezik. 2. Továbbá, amit meg lehet érteni kevesebb elv által, nem kell több elvből magyarázni. De úgy látszik, hogy a világ minden jelensége megérthető más elvekből, feltételezve, hogy nincsen Isten, mivel a természeti dolgok visszavezethetők a természetre mint elvre, a szándékos dolgok pedig visszavezethetők az emberi értelemre vagy akaratra, mint elvre. Semmi szükség tehát Isten létének a föltételezésére. De ezzel ellentétben áll, amit az Exodus III. fejezetében maga Isten mond: Én vagyok, aki vagyok. Feleletül azt kell mondanunk, hogy Isten létét öt úton lehet bizonyítani. Az első és nyilvánvalóbb út az, amelyet a mozgásból veszünk. Biztos ui., és az érzékek tanúsítják, hogy valami mozog ezen a világon. Mindazt pedig, ami mozog, más mozgatja: semmi sem mozog ugyanis, ha csak nem azért, mert képessége van arra, hogy mozogjon, ami pedig mozgat, ténylegességben van. Mozgatni ugyanis annyit tesz, mint átvinni valamit a képességből a ténylegességbe. Valamit képességből ténylegességbe átvinni azonban csak valamely ténylegességben levő létező képes, amint csak a ténylegesen meleg mint a tűz teszi a fát-, amely képessége szerint meleg ténylegesen meleggé és ezáltal mozgatja és változtatja azt. Nem lehetséges, hogy valami egyszerre ugyanazon szempontból csak más szempontból képességben is meg ténylegességben is legyen. Ami ugyanis ténylegesen meleg, nem lehet ugyanakkor képesség szerint is meleg, hanem ugyanakkor képesség szerint hideg. Lehetetlen tehát, hogy ugyanabból a szempontból és írásbeli vizsga / május 19.

7 ugyanolyan módon valami mozgató és mozgatott is legyen, vagy hogy valami saját magát mozgassa. Mindaz tehát, ami mozog, szükségképpen más által mozog. Ha tehát az, ami mozgat, maga is mozog, szükségképpen más által mozog, s ez ismét mástól. De itt nem lehet a végtelenbe menni, mert akkor nem lenne első mozgató és következésképpen más mozgató sem, mivel a második mozgatók nem mozoghatnak, csak akkor, ha őket is mozgatja az első mozgató, amint a bot sem mozgat, csak ha őt is mozgatja a kéz. Ezért szükséges eljutni valamely első mozgatóhoz, amit semmi sem mozgat, és ezt érti mindenki Istenen. (Neotomizmus, szerk.: Gecse Gusztáv, Budapest, Tankönyvkiadó, o. Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae részlet) 3. szövegrészlet Zárszó Kedélyemet két dolog tölti el egyre újabb és fokozódó csodálattal s tisztelettel, minél gyakrabban és kitartóbban gondolok rájuk: a csillagos ég fölöttem és az erkölcsi törvény bennem. Egyiket sem szabad mintegy homályba vagy fantasztikumba burkolva, látókörömön kívül keresnem, és pusztán sejtenem; magam előtt látom, s közvetlenül létezésem tudatához kapcsolom őket. Az első annál a helynél kezdődik, amelyet a külső, érzéki világban foglalok el, és a kapcsolatot, amelyben vagyok, kitágítja a világok és a rendszerek sokaságával való kapcsolat beláthatatlan nagyságává, valamint e mozgások kezdetének és fennmaradásának határtalan idejévé. A második az én láthatatlan énemnél, személyiségemnél kezdődik, és olyan világba helyez, amely valóban végtelen, de csak az értelem számára puhatolható ki, s amelyről felismerem, hogy általános és szükségszerű kapcsolatban vagyok vele (s ezáltal egyszersmind valamennyi látható világgal is), nem pusztán esetleges kapcsolatban, mint amott. (Kant: A gyakorlati ész kritikája Budapest, Gondolat Kiadó, o.).. írásbeli vizsga / május 19.

8 .. írásbeli vizsga / május 19.

9 .. írásbeli vizsga / május 19.

10 .. írásbeli vizsga / május 19.

11 .. írásbeli vizsga / május 19.

12 maximális pontszám A) Filozófiatörténeti ismeretekre vonatkozó kérdéssor 30 elért pontszám B) Szövegértelmezés, reflektálás 1. feladat feladat 35 Összesen (B) 70 Az írásbeli vizsgarész pontszáma 100 javító tanár Dátum:... A) Filozófiatörténeti ismeretekre vonatkozó kérdéssor B) Szövegértelmezés, reflektálás pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:... Dátum:... írásbeli vizsga / május 19.

Hasonló dokumentumok

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

É RETTSÉGI VIZSGA 2009. október 22. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM