TARTALOMJEGYZÉK DERECSKEI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 1. BEVEZETÉS.. 3. 2. TÖRVÉNYESSÉGI HIVATKOZÁS.....4. 3. AZ ÓVODA ADATAI...4. 4. GYERMEKKÉP.....6. 5. ÓVÓNŐKÉP..7. 6. ALAPELVEK.....8. 7. CÉLRENDSZER.......8. 8. FELADATRENDSZER. 9. 9. INKLÚZIV PEDAGÓGIA..10. 9.1.SAJÁTOSNEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK..10 10. ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM.14. 11. PEDAGÓGIAI MUNK DOKUMENTÁCIÓI 18 12. AZ INTÉZMÉNY TAGÓVODÁINAK NEVELÉSI GYAKORLATA DERECSKEI ÓVODA (rózsaszín) 19. - 63 TÉPEI ÓVODA (kék).63.-.108 SÁRÁNDI ÓVODA (sárga).....108-152 2009. KONYÁRI ÓVODA (zöld).. 152-204 13. ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT.204 14. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 205 1 2
1. Bevezetés Változó világunk, társadalmunk, gazdaságunk, a közoktatási intézmények, így az óvodák életében is sok változást indukált. A gazdasági változások szükségessé tették, a fenntartó önkormányzatok közoktatási feladatellátása terén, a költséghatékonyság növelését. Ennek érdekében Derecske város és Sáránd, Konyár Tépe, községek Önkormányzatainak képviselő-testületei úgy határoztak, hogy a közoktatási feladatok helyi ellátását összehangolják, 2007. augusztus 1.-től intézményfenntartói társulás formájában látják el. A négy település földrajzilag egymáshoz közel helyezkedik el. Közigazgatásilag a Derecske- Létavértes kistérséghez tartozik Tépe kivételével. Az óvodák történelmében több kapcsolódási pont is fellelhető Sáránd, Tépe, Derecske vonatkozásában. Derecske és Tépe óvodái, már voltak egy igazgatás alatt a korábbi években. A Helyi Óvodai Nevelési Program megírására Derecske, Tépe, Konyár óvodapedagógusai közös tréningen készültek, és munkaközösség keretén belül szakmai együttműködésre is volt példa. A társult intézményekben 21 óvodai csoportban 42 óvodapedagógussal, 21 pedagógiai munkát segítő és 10 egyéb dolgozóval látja el 534 gyermek nevelését. A társulás létrejötte szükségessé teszi az óvoda törvényes működéséhez szükséges dokumentumok így a HOP. egységes szerkezetbe foglalását. Mind a négy intézmény a Tevékenység Központú Helyi Óvodai Nevelési Programot adaptálta, formálta, helyi arculatának megfelelően. Kiindulási pontjaink, alapelveink azonosak. Hirdetjük a gyermekközpontú, szeretetteljes, családias óvodai légkört, amelyben a gyermekeket egyéni képességeik szerint neveljük, fejlesztjük. Hangsúlyozzuk a gyermekek testi, lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését és a szocializáció minél teljesebb kibontakozását a családi neveléssel együtt. Programunk olyan életfeladat teljesítésére orientál, amelyben a gyermekek megtanulnak eligazodni a környezetükben, megtanulnak beszélni, tevékenykedni, együttműködni, magatartásformákat elsajátítani. Mind ezt jól szervezett tevékenységekkel, nevelői segítséggel, a mindennapi élet feltételeivel, eszközeivel biztosítjuk. Programunk a környezet tevékeny megismerésére, a kommunikációra, az együttműködésre, a játékra épít. Nevelésünk tartalma tehát minden, ami a gyermek környezetéből származó élmény, tapasztalat, ismeret. 3 2. Törvényi hivatkozás: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX számú törvény és módosításai 1997, évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 11/1994. (VI.) sz. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 137/1996. (VIII.) MKM rendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja A 32/1997. (IX. 25) MKM rendelet a Nemzeti Etnikai Kisebbség Óvodai Nevelés irányelve 2/2005 (III.1.) OM rendelet sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének iskolai oktatásának irányelvéről Óvodai integrációs program Miniszteri Közlemény- Kistérségi Közoktatási Társulási Tanács megállapodása 3. Az óvoda adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: Derecskei Óvoda és Bölcsőde Az óvoda pontos címe, telefonszáma: Derecskei Óvoda és Bölcsőde 4130 Derecske, Városház u. 3. sz. 06-54-410-010 Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Derecske és Környéke Óvodai Intézményi Társulás 4130 Derecske, Köztársaság út 87. sz. 06-54-410-107 Az óvodához tartozó telephelyek címe, telefonszáma: 4130 Derecske Kinizsi u.3. sz. 06-54-410-010 4130 Derecske Köztársaság u.105. sz. 06-54-410-429 4130. Derecske Damjanich u. 5. sz. 06-54-410-626 Az óvodához tartozó tagintézmények (tagóvodák) neve címe telefonszáma: 4
Derecske Óvoda Konyári Óvodája 4133. Konyár Templom u. 24. sz 06-54-413-090 Derecske Óvoda Sárándi Napsugár Óvodája 4272. Sáránd Nagy u.69. Sz. 06-52-374-130 Derecske Óvoda Tépei Óvodája 4132 Tépe Fő u. 4 06-54-412-120 Az óvodához tartozó intézményegység neve címe: Derecskei Óvoda és Bölcsőde Bölcsőde 4130 Derecske Bocskai u 6 54-410-128 Intézményvezető: Varró Gyuláné Derecske 06-54-547-034 Intézményvezető-helyettes: Gáti Sándorné Derecske 06-54-410-010 4. Gyermekkép S hogy milyen gyermekeket akarunk nevelni? E kérdésre Szent Györgyi Albert szavaival válaszolhatunk. Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes tettrekész szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik, azt hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon és jóakaraton épülhet. Tagóvoda vezetők: Varga Sándorné Derecske 06-54 410-429 Farkasné Békési Katalin Tépe 06-54-412-120 Major Imréné Konyár 06-54-413-090 Tőgyi Sándormé Sáránd 06-52-374-130 Intézményegység vezető: Sáska Emilné Derecske 06-54-410-128 Aktív, kezdeményező, kreatív, nyugodt, kiegyensúlyozott, problémamegoldó gyermeket szeretnénk nevelni, mire elhagyják az óvodánkat. Iskolakezdésre ismerje önmaga értékeit, szellemileg feltöltődve, fizikailag megerősödve, érzelmileg gazdagon kezdhesse el a tanulást. A nevelő és képességfejlesztő munkánk eredményeként gyermekeink testileg, lelkileg, szellemileg is éretten alkalmassá váljanak az iskolai életre Fogadják el és tartsák tiszteletben önmaguk és társaik másságát. Minden gyermek önmagához képest fejlődjön, s váljon iskolakészültté. A nevelés hatására fejlődjön a sérülés arányában szociális készségük. Mindenki egyenlő, de nem mindenki egyforma. 5 6
5. Óvónőkép Nem akkor szeretjük gyermekünket, ha minden szeszélyét kiszolgáljuk, hanem ha kihozzuk belőle a legjobb tulajdonságait, ha megtanítjuk szeretni azt, ami nehéz! (Nadia Boulanger) Gyermekközpontú óvodai nevelésünk lehetővé teszi a gyermek személyiségének sokoldalú és harmonikus fejlődését. A gyermekek tisztelete, elfogadása és védelme egységet alkotnak nézeteinkben. Minden gyermeket önálló személyiségként fogadunk kezelünk. Tiszteletben tartjuk egyéniségét, személyiségjegyeit, másságát. Hisszük, hogy minden gyermek fejleszthető. Szemléletünk a gyermekek igazi érdekeivel azonos. Célja a gyermeki szükségletek és jogok maradéktalan kielégítése. Pedagógusaink megnyilvánulásai beépülnek a gyermek személyiségébe ezért fontos a pozitív óvodapedagógusi modell. Az óvónő mindig minta legyen a gyermekek számára, a gyermeki közösség irányítója, aki együtt él a gyermekekkel, látja a következő feladatokat, és útmutatásával differenciálva segíti a tevékenységeket, a csoportokat és egyéneket Óvodapedagógusaink az integrált neveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkezzenek. 6. Alapelvek Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy a gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek. biztosítjuk a gyermekek jogait, szoros együttműködő kapcsolatot tartunk fenn a családokkal, családok belső szokásait tiszteletben tartjuk, példamutató emberi magatartást és nagyfokú toleranciát mutatunk minden helyzetben, a gyermekek mindenekfelett álló érdekét mindenkor figyelembe vesszük, tartózkodunk a gyermekek hátrányos megkülönböztetésétől, elfogadjuk és tiszteletben tartjuk a gyermekek másságát, esélyegyenlőség elvét alkalmazzuk, a gyermekek egyéni képességeit nyomon követjük és a fejlesztés során figyelembe vesszük, tevékenységek által és tevékenységeken keresztül történő fejlesztést valósítunk meg. a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iránti elvárásunkat szociokulturális helyzete határozza meg figyelmet fordítunk arra, hogy a HHH. s és SNI.-s gyermekek minden segítséget megkapjanak hátrányaik leküzdéséhez. Az SNI-s gyerekek harmonikus személyiségfejlődését elfogadó, és az eredményeket értékelő környezetet teremtünk Az SNI.-s gyermekek iránti elvárást fogyatékossága jellege, súlyossága határozza meg. 7. Célrendszer A 3-7-8 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magába foglalja: a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül a gyermekek differenciált fejlesztését az egyéni képességek figyelembe-vételével: 7 8
- eltérő fejlődési ütem - felzárkóztatás - tehetséggondozás - képességfejlesztés a sajátos nevelési igényű, és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelését integrált formában különös figyelemmel az alábbiakra a fejlesztés ne terhelje túl fejlesztésük a számukra megfelelő területen valósuljanak meg az elvárások igazodjanak az adott gyermek fejlődésének üteméhez a kooperációra és kommunikációra képes gyermekek nevelését életkoruknak megfelelő kommunikációs képességű gyermekek nevelését olyan kompetenciák kialakítását, amelyek alkalmassá teszik a gyereket a sikeres iskolakezdésre egészséges, edzett, testileg fejlett gyermekek fejlesztését a cigány etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelését identitástudatának kialakítását magyar nyelven. 8. Feladatrendszer Fő feladatok: az egészséges életmód kialakítása, az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés alakítása komplex foglalkozásokon, életszerű tevékenységek biztosítása tudatosan tervezett, szervezett nevelési alaphelyzetek: - játék és tanulási tevékenység - társas és közösségi tevékenység - munka tevékenységek - szabadidős tevékenységek a másság tiszteletben tartására nevelés nemzeti-etnikai kisebbségi nevelés, egyéni fejlődési ütem tiszteletben tartása. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése 9 Sajátos Nevelési Igényű gyermekek integrált nevelése 9. Inkluzív pedagógia Az óvodás korú gyermekek fejlődésbeli eltérései olykor szembetűnőek. Az életkori szakaszok hasonló jelenségeket, fejlettséget eredményeznek, de a hasonlóság mögött gyakran eltérő szintek fedezhetők fel. Individualizáló programunk a gyermekek, egyének közötti különbségek felismerésére épül, minden gyermeket figyelembe véve a maga fejlődési szintjén. Ennek megfelelően a gyermekek ismeretében egyéni célokat tűzünk ki az egyéni erősségek és igények figyelembe vételével. A roma gyermekek legtöbbje ingerszegény környezetből jön az óvodába, ezért értelmi képességeik elmaradnak az életkoruknak megfelelő szinttől. Értelmi képességeiknek, tanulási készségeiknek fejlesztését még hatékonyabbá kívánjuk tenni. Feladatunk az egyéni képességeik megismerése alapján, egyéni bánásmód alkalmazásával történő fejlesztésük. Minden óvónő feladata a csoportjában - gyermekenként a felmerülő probléma okaink a feltárása, Az okok megszüntetésére egyéni célok kitűzése. A gyermek fejlettségi szintjének megfelelően az egyéni bánásmód formáinak meghatározása. Célunk a prevenció a tanulási nehézségek kialakulásának megelőzése. Az eredményes fejlesztés érdekében nagyon fontos, hogy ezek a gyerekek rendszeresen járjanak óvodába. A zenei és a testi nevelés az a két terület, ahol a roma gyerekek jó képességekkel rendelkeznek, és mint pozitív nevelési lehetőség, társaik számára példa az ő tudásuk. 9. 1. Sajátos nevelést igénylő gyermekek A sajátos nevelési igényű gyermekek intenzív megsegítésének, többirányú kezelésének, integrált óvodai nevelésének és differenciált beiskolázásának problémája az utóbbi időszakban egyre hangsúlyosabb kérdésként vetődik fel. A korai felismerés és fejlesztés gondolata a nemzetközi és hazai köztudatban egyre fokozottabban szerepet játszik, hatása a törvényi változásokban realizálódik. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének felvállalásával (Alapító okirat:) kielégítjük a körzetünkben élő, sajátos nevelési igényű gyermekek szükségleteit. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelésének felvállalását erősíti egyrészt a helyi nevelési programunk filozófiája, másrészt a szakszolgálatot ellátó intézménnyel való szakmai kapcsolatunk. A sajátos nevelési igényű gyerekek jogai A sajátos nevelési igényű gyermek különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai, és speciális irányú ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Amennyiben a gyermek tankötelezettségét sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, attól az évtől, amelyben az 5. életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően a fejlődését biztosító fejlesztő felkészítésben vesz részt (továbbiakban, a fejlesztő felkészítésben 10
való részvételi kötelezettség: képzési kötelezettség.) A képzési kötelezettség a tankötelezettség fennállásának végéig tart. A képzési kötelezettség idejének meghosszabbításáról a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A sajátos nevelési igényű gyermek szülőinek joga és kötelessége A szakértői vélemény eredménye alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa. A sajátos nevelési igényű gyermek jellemzői A sajátos nevelési igényű gyermekek közös vonása, hogy fejlődésük lelassult, s a mennyiségi eltérés mellett minőségi eltérés is tapasztalható. Míg a problémamentesen fejlődő gyermek egyenletesebb tempóban, időnként nagyobb lépcsőfokokon át jut el a célig, az értelmi fogyatékos és autista gyermek sok kisebb, alacsonyabb lépcsőfok megmászásával, sokkal több gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetőségeinek csúcsát. Programunk figyelembe veszi a különböző funkciók egymásra épülését, hogy a szociális tanulás támogatása közben sikerélményt biztosíthassunk minden gyermeknek. Foglalkozásaink tartalma a gyermek egész személyiségére hat, a pszichomotoros fejlesztést szolgálja. Fejlesztő munkánk csak akkor lehet hatékony, ha a gyermek biztonságban érzi magát, ha tudja, hogy szeretjük, elfogadjuk, megértjük őt. Az óvodába történő felvétel módja Óvodába lépéskor a gyermeknek rendelkeznie kell, és az óvoda rendelkezésére kell bocsátania az Országos Szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét. A fejlesztés feltételrendszere Személyi feltételek biztosítása A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését szolgáló szakmai kompetenciák biztosítása: A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztését - a törvényi elvárásoknak megfelelve - speciális szakember végzi. A gyermekekben rejlő lehetőségek optimális kibontakoztatása érdekében nevelőtestületünk, és a gyermekek fejlesztésével foglalkozó szakemberek legjobb tudásuk szerint kínálják fel a gyermekek számára szükséges kompetenciákat, és a fejlettségi állapotuknak megfelelő műveltséget. E célok megvalósítását segítik: A fejlesztés stratégiája A nevelés teljes folyamatát, benne az egyének fejlesztését átölelő tervezés és szervezés. Az integrált nevelés során az óvodapedagógusok a gyermek általános és komplex fejlesztését a többi gyermekkel együtt, a differenciás módszerét alkalmazva végzik. Az egyéni fejlesztési terveikben a szakszolgálat (logopédus, gyógytestnevelő, pszihológus, stb.) szakmai segítségét is igénybe veszik, illetve annak útmutatásai alapján végzik munkájukat. Az óvodapedagógusok és dajkák szemléletformálása meghatározza továbbképzéseink irányultságát, illetve az intézmény belső továbbképzési rendszere kibővül a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez nélkülözhetetlen szakmai ismeretszerzéssel. 11 Tárgyi feltételek biztosítása Intézményünk külső és belső tárgyi adottságai részben adottak. Az óvodabővítés, felújítás alakalmával korszerű, minden fejlesztési igényt kielégítő fejlesztő szoba és logopédiai foglalkoztató áll rendelkezésünkre. Tornaterem A tornaterem mozgásfejlesztő eszköztára jól szolgálja az egyéni, és a csoportos fejlesztést. Pályázat útján speciális fejlesztő eszközök beszerzését - Ayres terápia is tervezzük. Valamennyi csoportszobában nagyméretű tükör segíti a gyermekeket énképük megfelelő alakulásában. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére vonatkozó alapelvek, célok és pedagógiai koncepció A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének céljai a normál pedagógiai célokkal megegyezők, csupán az egyéni állapottól függően térnek el attól. Speciális részcélokkal egészülnek ki annak érdekében, hogy az egyes területeken korlátozott gyermekek is a lehető legnagyobb önállóságot érjék el, így tevékeny tagjává váljanak környezetüknek, majd később a társadalomnak. Célunk a megfelelő érzelmi biztonság nyújtásán túl egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a sérülés változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolában történő beválás érdekében. Ennek érdekében törekedni kell a kommunikációs tapasztalatszerzés belülről jövő igényének kialakítására, az akadályozottság, hátrány leküzdésének késztetésére, a pozitív személyiségjegyek, képességek megismertetésére. Fejlesztő munkánk irányai Nevelő és fejlesztő munkánk során segítünk a gyermekeknek feldolgozni és megérteni: A tárgyi világot a gyermekekhez közel álló tevékenységeken keresztül. Az emberi környezet nyújtotta információt a játékokban, mesékben, szerepekben és közösségi eseményekben való részvételen keresztül. A logika és matematika világát játékos szituációkban mérésen, összehasonlításon, számoláson, sorba rakáson válogatáson és csoportosításon keresztül. A kimondott szót rajzoláson, dramatizáláson, szöveghallgatáson és a kifejező készség gyakoroltatásán keresztül. Speciális fejlesztő munkánk a személyiségfejlődés valamennyi területét (testi, társas, érzelmi és kognitív) megcélozza, elősegítve ezzel: A testi fejlődést nagy és kismozgásokon keresztül. A társas és érzelmi fejlődést viták és ellentétek elsimításán, az impulzusok ellenőrzésén, egymás támogatásán és tiszteletén, kezdeményezésen és elfogadáson, a közös munkán keresztül. 12
A kognitív fejlődést problémamegoldó helyzeteken, logikai feladatokon, a gondolkodás megszervezésén és a véleménymondás bátorításán keresztül. Az érzelmi biztonság, a speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtáson túl törekszünk: az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére, attitűdök, normák kialakítására; egyéni bánásmód, fejlesztési módszerek, alkalmazásával segíteni az egyre pontosabb észlelést, fejleszteni a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezetet, elősegíteni a verbális és nonverbális kommunikáció kialakulását;a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapozunk. A gyermekek pszichikai fejlesztését a gyermekek érési folyamatához igazítjuk. Életkori sajátosságaiknak megfelelő eszközökkel kívánunk támaszt nyújtani az épp fejlődő pszichikus funkciók kibontakoztatásához és begyakoroltatásához. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek Elég időt kapjanak környezetük felfedezésére. Lehetőséget kapjanak egy-egy téma sokoldalú megközelítésére és megismerésére. Biztonságos környezetben fedezhessék fel saját érzéseiket, követhessenek el hibákat és oldjanak meg konfliktusokat. Alkalmat kapjanak a választásra az egyes foglalkozások közül. Helyet kapjanak munkáik kiállítására. A speciális fejlesztés az alábbiakra épít: A sajátos nevelési igényű gyermekek mintaként tekintik és érzelmileg kötődnek ép kortársaikhoz. Ez részükre spontán létrejövő húzóerőt jelent. Énképük és önértékelésük pozitív irányba fejlődik, csökken a függőségi beállítódásuk, nem hatalmasodik el rajtuk a sérültség tudata. Az ép gyermekek részéről a gyermeki előítélet mentességre építünk. Ezzel a természetes elfogadó attitűd kialakulásának alapjait célozzuk meg. A társas kapcsolatok során a gyermekekben kialakul a másság természetesnek tekintése, valamint a másik pozitív tulajdonságainak értékelése 10. Óvodai Integrációs program A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésére A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai beilleszkedésének és sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatás. A sikeres iskolakezdéshez nélkülözhetetlen alapvető készségek megfelelő fejlesztésének színtere az óvoda, ahol az agyi érési folyamatok lezárulásáig megterhelés nélkül, játékos eszközökkel és módszerekkel hatékonyan tudunk fejleszteni. A hátrányos helyzetű családok gyermekei kognitív fejlődésükben öt éves korukra lényegesen elmaradnak a kedvezőbb körülmények között élő társaiknál. Tudatos óvodapedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy ezeket a hátrányokat óvodai nevelésünk során csökkenteni tudjuk. Kiemelt jelentősége van a szülőkkel történő együttműködésnek, mely a kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg. Az együttműködés során az óvodapedagógusoknak és az óvoda családsegítőjének helyzetüknél és képzettségüknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van. Integrációs programunk jellemzői Helyi nevelési programunk tartalmi elemei szinte valamennyi ponton harmonizálnak az oktatási miniszter által - A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95. -a (1) bekezdésének j) pontja, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. (4) bekezdése alapján - kiadott, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló óvodai integrációs programmal. Minden tagintézményünk projekttervekben rögzíti az integrációs nevelés főbb feladataihoz tartozó tevékenységeket. Gyermekeink szociokulturális háttere színes képet mutat. A nagyon jó és az elhanyagoló környezetből egyaránt járnak hozzánk gyermekek. Szeretetteljes, biztonságos, az egyéni különbözőségeket toleráló légkörben, ésszerű korlátokkal minden gyermeknek esélyt adunk saját erősségeik felismerésére, és a sikerélményre. Elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk a másságot, erre neveljük gyermekeinket is. Az óvodapedagógus feladatai: A probléma észlelése / szűrés Szülők tájékoztatása / bevonása Megfelelő szakember megkeresése / szakvizsgálat kezdeményezése Az óvodapedagógus és a speciális fejlesztő együttműködése / egyéni fejlesztési terv szerinti differenciált foglalkoztatás 13 14
A program tartalmi elemei HOP vagy egyéb szabályzó Tartalmazza Megjegyzés A program tartalmi elemei HOP vagy egyéb szabályzó Tartalmazza Megjegyzés 1. Szervezési feladatok A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása Minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása Óvodázási programért felelős személy kijelölése Integrációt elősegítő csoportalakítás Olyan csoportalakítási elvet kell választani, amely biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztását Derecskei óvodában az óvoda bővítés során 12 csoportos óvoda létrehozásával, a Damjanich úti óvodába járó gyerekek beintegrálása Igazolatlan hiányzások minimalizálása A szülők munkába állását lehetővé tevő nyitva tartás kialakítása 2. A nevelőtestület együttműködése Rendszeres TEAM- munka valamennyi munkatárs részvételével, esetmegbeszélések, hospitálások 3. Pedagógiai munka kiemelt területei Igen x x x x x Nem Kapcsolatfelvétel az óvodai védőnővel minden évmárcius.31-ig. MIP Program hatékonyság mérés. Nyitvatartási igénymérés minden év elején (Csoportnapló) x Mindenkori éves munkatervekben Az óvodába lépéskor komplex állapot felmérés x MIP- mérések: Anamnézis Személyiség napló DIFER Nev. Tan (Tankötelesek) Kommunikációs nevelés Szókincs, nyelvi kifejező készség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése Érzelmi nevelés, szocializáció Az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés x x HOP DIFER- mérés HOP Egészséges életmódra nevelés x HOP Egészségtudat kialakítása, táplálkozás Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése x Korszerű óvodapedagógiai módszerek A gyermekek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek Differenciálás Művészeti tevékenységek felhasználása Szülőkkel való partneri együttműködés módszerei x x x x HOP HOP HOP HOP MIP 4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Egészségügyi szűrővizsgálatok A gyermekek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi (szemészet, fülészet, ortopédia vizsgálat) kezdeményezése Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás A szülők számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése Ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása x Igen Nem x Munkaterv szerinti orvosi vizsgálatok HOP Munkaterv. rétegszülői programok Családsegítő tevékenysége Kapcsolat a Családsegítő Központtal Rendezvények látogatása HOP, Munkaterv A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés Kapcsolat a védőnővel Egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a x Gyermekvédelmi munkaterv: szülők szegénysége, az óvoda által kért kapcsolat a szociális természetbeni és pénzbeli hozzájárulások ellátórendszerrel fedezetésnek hiányában 5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat x HOP A szülők támogatása, erőforrásainak feltárása Védőnői hálózat x Munkaterv A gyermekek óvodai beirtásának támogatása, korai képesség gondozással kapcsolatos tanácsadás Szakmai szolgáltatók x HOP Konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása x 15 16
Cigány kisebbségi önkormányzat, illetve civil szervezetek A gyermekek óvodai beíratásával a hiányzás csökkentésével, szülői programokkal kapcsolatos együttműködés 6. Óvoda iskola átmenet támogatása Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka A tanulási képességek megalapozása A tanulás és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése Megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció Az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása Iskolaválasztás A sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás Az iskolákkal közös óvoda iskola átmenetet segítő program kidolgozása DIFER- mérés Hospitálások Közös szakmai programok A gyermekek fejlődésének nyomon követése Igény és elégedettség mérés az általános iskolákban, Bemutató foglalkozás során volt óvodásaink látogatása x x x x x x x x x x x Munkaterv HOP HOP, Nev.Tan (fejlesztő pedagógiai tevékenység) HOP HOP HOP, Munkaterv MIP HOP, Munkaterv HOP, Munkaterv HOP, Munkaterv MIP HOP Munkaterv 7. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel x HOP MIP Munkaterv A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről Az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése A gyermekek alkotásainak megmutatása Szülők részvételi lehetőségeinek biztosítása rendezvényeinken, programjainkon Szükség és igény szerint Egyéni beszélgetések Gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése A család szokásainak és értékrendjének megismerése, megértése A család erőforrásainak feltárása Szülői közösségek kialakítása, szülők bevonása az óvodai rendezvények szervezésébe és lebonyolításába Szülői igények és elégedettségük folyamatos mérése, az igények lehetőség szerinti kielégítése x HOP x x x x x x x x HOP, SZMSZ HOP HOP HOP HOP, Munkaterv HOP HOP HOP Munkaterv x MIP Munkaterv 17 8. Intézményi önértékelés, eredményesség Intézményi önértékelés részeként az integrációs program értékelése Mérőeszköz az integrációs program elemeinek számszerűsíthető méréséhez az alábbi indikátorok szerint: beóvodázási arány, hiányzási mutatók, DIFER- mérést követő hozzáadott érték, iskolakezdés megfelelő időben, sajátos nevelési igényű, integrált beiskolázás, Eredményesség mérése, értékelése, a fejlesztés irányainak kijelölése 11. A pedagógiai munka dokumentációi Az óvoda működését meghatározó SZMSZ Házirend Az óvoda hosszú és középtávú terveit tartalmazó Helyi nevelési program Partneri igényekre alapozott intézkedési tervek Az óvoda rövidtávú terveit tartalmazó Éves munkatervek Csoportnaplók x MIP Munkaterv MIP Éves értékelés Az intézmény működését, a pedagógiai célok és feladatok megvalósulásának garanciájaként Intézményi Minőség Irányítási Program 18
KÜLDETÉS NYILATKOZAT Mottónk. Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre DERECSKEI ÓVODA Örömteli, vidám, élménydús óvodáskort biztosítunk változatos tevékenységekkel, gazdag érdekes programokkal Programunk a Tevékenységközpontú óvodai nevelés Egyéni arculatunkat meghatározzák a művészeti tevékenységek, az évenként megrendezésre kerülő karácsonyi ünnepség, 3 évenként megrendezésre kerülő családi kirándulás. Óvodánkban nyugodt, családias légkör megteremtésével biztosítjuk a hatékony, eredményes nevelőmunkát. Nevelőtestületünk a tevékenységeken keresztül, tevékenységek által szerzett tapasztalatok, ismeretek maradandó élmények lehetőségének megteremtésével segíti elő a gyermekek személyiségének fejlesztését. az iskolára,életre való felkészítését. Garanciát a Nevelőtestületünk jó szakmai felkészültsége, őszinte gyermekszeretete és a jól együttműködő óvodai kollektíva biztosítja Nevelőtestületünk azonosul azon pedagógiai alapállással, amely ítéletmentesen biztosítja a HHH. és az SNI gyermekek esélyegyenlőségét és nagyobb tudatossággal történő egyéni felzárkóztatásukat. Óvodánk azt az üzenetet közvetíti, hogy minden a gyermek érdekében történik. 19 20
TARTALOMJEGYZÉK 1. HELYZETELEMZÉS.22 1.1. Települési környezetünk, nevelési-oktatási intézményünk.....22 1.2. Humán erőforrások.. 23 1.3. Tárgyi, dologi erőforrások...24 2. FEJLESZTÉS TARTALMA 2.1. Nevelés. 25. 2.1.1. Egészséges életmódra nevelés..26. 2.1.2. Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.27. 2.1.3.Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása.28. 2.2. Tevékenységek szerepe a nevelési célok érdekében....30. 2.2.1. Játék és tanulási tevékenység....32. 2.2.2. Munkatevékenység 37. 2.2.3. Szabadidős tevékenység....39. 3. KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE 3.1. Anyanyelv... 40. 3.2. Matematika. 41. 3.3. Természet-társadalom-ember..43. 3.4. Művészeti tevékenységek... 45. 3.4.1. Mese-vers, dramatizálás, bábozás.....47. 3.4.2. Vizuális tevékenység...47. 3.4.3. Ének-zene, énekes játék... 49. 3.5. Mindennapos testnevelés....51. 4. NEVELÉS TERVEZÉSE...54. 5. ÓVODÁNK GYERMEKVÉDELMI TERVE. 58. 6. AZ ÓVODA KAPCSOLATTARTÁSI RENDSZERE...63 1. HELYZETELEMZÉS 1.1.Települési környezetünk, nevelési oktatási intézményünk. Derecske város 700 éves történetében az Árpád-korban és az azt követő évszázadokban városi, illetve mezővárosi címmel rendelkezett, majd 1991-ben ismét városi rangot kapott. Jellegzetes alföldi település. Tradicionálisan a növénytermesztés, állattenyésztés, s a szolgáltatásokban munkálkodás adja az itt élő emberek fő megélhetését. Népi iparművészet hagyománya a XIX. Század végétől virágzik. A piacgazdaság új jelenségei városunkban is tapasztalhatók, melyek kihatnak a családok életkörülményeire. A település intézményhálózata teljes körű. A közösségi nevelés első színtere a bölcsőde. Intézményünk önkormányzati fenntartású. Integrált óvodai egységként 1 központi óvodával, 3 telephelyen, 12 csoporttal Derecske város különböző részein helyezkedik el. 3 óvodai egység a város középpontjában, míg egy a központtól távolabb, csendes településrészen található. 2008. április 01.-től óvodánk önálló szakmai intézményegységeként bölcsődei csoport működik, amely a 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátását biztosítja. Óvodánkban a társadalom valamennyi rétegéből származó gyermek megtalálható. Ez egyrészt egészséges szociokulturális összetételt eredményez, másrészt, a családok eltérő szociális körülményeiből adódóan a gyermekek más-más szükségletekkel, igényekkel jelentkeznek óvodánkban. Egyre több a nehéz körülmények között élő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Intézményünk 2008. szeptemberében bekapcsolódott az Integrációs Programba. A városunkban élő HHH-s gyermekek felvételi igényét minden esetben kielégítjük. Folyamatosan biztosítjuk a csoportokban a HHH. s gyermekek arányos elosztását. Fogadjuk az óvodákba jelentkező Sajátos Nevelési Igényű gyermekeket. Nevelésüket integráltan az SNI.-s gyermekek Óvodai nevelésének Irányelve alapján valósítjuk meg. Feladatunk a gyermekek felzárkóztatása, az egyéni képességek szerinti differenciált fejlesztés. Figyelmünket azonban nem kerülhetik el a tehetséges gyermekek sem, így feladatunk fejlesztésük, tehetségük kibontakoztatása is. 21 22