I. Fejezet 1. a tesztelés korai formái Platón, Arisztotelész: Az individuális különbségeket fontosnak tartották. Hippokratész, Galénosz, személyiségtípusok: kolerikus, melankolikus, szangvinikus, flegmatikus i.e. 2200, Kína: hivatalnokok alkalmasságát 3 évente tesztelték, mely folyamatosan fejlődött, kb. 1370 körül véglegesedett 2. projektív tesztek Az önjellemzésen alapuló személyiségtesztek hibáinak kiküszöbölésére jöttek létre. Alapjukat a projekció mechanizmusa képezi. A v.sz.-nek egy többértelmű ingert mutatnak be, melyre szabadon asszociálva válaszolhat. Általában semmilyen előre meghatározott választ nem hívnak elő, így a személy saját érzéseit, szükségleteit, motivációit vetíti a válaszba. Ezért a pontozás gyakran szubjektív. 3. Army Alpha és Beta tesztek Yerkes és munkatársai által (1918), az amerikai hadseregnek kidolgozott olyan intelligencia teszt, mely csoportosan is felvehető. o Army Alpha Az Artur Otis által kidolgozott verbális teszt volt, az alábbi 8 skálával: 1. Figyelmi teljesítmény 2. Meghatározás 3. Rendezés 4. Ellentétes asszociáció 5. Kritikai képesség 6. Diszkriminációs képesség 7. Analógiás képesség 8. Információ o Army Beta Olyan csoportos, nonverbális teszt, ami írástudatlanokkal, vagy angolul nem beszélőkkel is rövid idő alatt felvehető. o Vizuo-perceptuális és motoros feladatok, például: megtalálni a kiutat egy táblán lévő labirintusból, számokhoz különleges karaktereket rendelni (rejtjelezés), számsorozatok összehasonlítása, geometriai mintázatok törvényszerűségének felismerése, sorozatok folyatása, két sorozat elemeinek felismerése. 4. Psychological Corporation Cattel, Thorndike, Woodworth alapította 1921-ben. Célja a pszichológia népszerűsítése és a gyakorló pszichológusok munkáját segítő mérőeszközök fejlesztése és forgalamzása Napjainkban Harcourt Assessment néven az egyik legnagyobb tesztfejlesztő és tesztforgalmazó cég a világon. 5. Binet Simon Skála 1
Az első intelligenciatesztnek tekinthető, melyet 1905-ben publikáltak. 30 fokozatosan nehezedő kérdésből állt, melyet egyénileg vettek fel. Döntési képességet, megértést és okfejtést igényelt. Olyan, gyakorlatias feladatok is kerültek bele, mint o tárgyak megnevezése o geometriai alakzatok lemásolása 10 mp megfigyelést követően o számjegyek megismerése o fogalmak hasonlóságának és különbségének felismerése o mondatkészítés előre meghatározott szavak felhasználásával Nem volt pontosan kiszámolható összpontszáma Célja azon gyerekek kiszűrése volt, akiknek speciális iskolai foglalkozásra volt szükségük. Később átdolgozták, nehezítették, hogy ne csak a súlyosan retardáltak kiszűrésére legyen alkalmas Az így kapott skála 58 feladatot tartalmazott, mely fokozatosan nehezedett, és az egyes életkori szinteknek megfelelően alakították ki 6. pszichofizika A pszichofizika a fizikai világ és annak mentális leképezése között viszonyt vizsgáló tudományterület. A 19. század során a lelki jelenségek precíz, természettudományos módszerekkel történő tanulmányozásának fontos eszközévé vált a mérés, amely lehetővé tette a megfigyelt jelenségek matematizálását. A reflexműködések (például reakcióidők) vizsgálata mellett az érzékelés tanulmányozása járult hozzá a pszichofizika kialakulásához, amely ma is a kísérleti pszichológia fontos részét képezi. A név Fechnertől származik. 7. eugenika az emberi faj kedvező öröklődési tulajdonságának elősegítése 8. pszichológiai laboratórium Wundt. Az első 1879-ben nyílt meg, Lipcsében. A környezeti ingerek és a lelki reakciók összefüggéseit vizsgálták pszichofizikai mérésekkel, kontrolált, laboratóriumi körülmények között. Wundt munkatársai voltak: Herbart, Weber, Fechner. Különböző modalitású ingerek és az érzékletek közötti összefüggések törvényszerűségeit próbálták matematikai formulákkal megragadhatóvá tenni. 9. Galton-deszka A normális eloszlást modellező berendezés, Galton találmánya. A készüléken egymással párhuzamos sorokba rendezett szögek vannak elhelyezve, úgy, hogy egy adott szögsor szögei mindig a megelőző sor szögei közötti intervallumok középpontjai alá esnek, egymástól egyenlő távolságban. A függőlegesen felállított deszkára egy, az első szögsor középső szöge felé, a szögsorokra merőlegesen irányított tölcséren keresztül apró golyókat lehet bocsátani, amelyek átmérője egyforma, és csak kevéssel kisebb, mint a szögek közti távolság. 2
A leguruló golyók nekiütközve az első szögsor szögének, ott véletlenszerűen jobbra vagy balra térnek el. Akármelyik irányba is tért el egy leguruló golyó, a szögek közti csatornákon továbbjutva ismét beleütközik a következő szögsor valamelyik szögébe, ahol ismét véletlenszerűen jobbra vagy balra tér el s így tovább, míg végül a deszka utolsó szögsorán való ütközés után a golyó a deszka alján levő tartálysor valamelyik tartályába kerül. A golyók nem egyenlő valószínűséggel kerülnek a tartályokba; a legnagyobb valószínűséggel a középső tartályokba érkeznek, míg a szélső tartályokba történő bekerülés esélye csökken. Ennek következtében a tartálysorban elhelyezkedő golyók a normál eloszlásra jellemző haranggörbe alakzatot veszik fel. 10. reakcióidő A pszichofizikai tesztekben az egyik változó, mellyel intellektuális képességek általános leírását végzik. 11. intelligenciahányados Stern, német pszichológus által kifejlesztett arányszám, mely a mentális kor és a tényleges kor aránya, az intelligencia mérési egysége. Eredetileg a Binet-Simon skála kiegészítése volt, mely életkori övezetekre torzított (pl. ha egy 5 éves gyerek mentális kora 2 év, az minőségileg nem ugyanaz, mintha 13 éves gyerek 10 évnek megfelelő mentális koráról lenne szó) Végleges, mai formáját Lewis Terman dolgozta ki. (hányados 100-al való megszorzása) 12. Rorschach-próba Herman Rorschach, svájci pszichiáter által kifejlesztett ( 20-as években) projektív teszt. 13. IQ = intelligenciahányados 14. Stanford-Binet Intelligenciateszt A Binet-Simon skála Lewis Terman által módosított változata. (több tétel módosítása, plusz tételek, hányados 100-al felszorzása=iq) 15. mentális retardáció Esquirol, francia orvos nevéhez fűződik Élethosszig tartó, gyógyíthatatlan fejlődésbeli elmaradás, szemben a mentális zavarral, mely általában felnőttkorban jelenik meg és gyógyítható. Esquirol dimenzionálisan közelítette meg a jelenséget, mely a normálistól az idiotizmusig terjed. Osztályozási rendszerének alapjai a nyelvi képességek: 1. Rövid kifejezések használata 2. egy szótagos kifejezések használata 3. beszéd nélküliek, sírók Hibája, hogy rendszerében nem kapott helyet az enyhe mentális retardáció. Azt sem ismerte fel, hogy az értelmi fogyatékosok speciális igényeiket kielégítő tréningek hatására fejlődhetnek 3
16. Szondi-teszt 30-as évek végén, Szondi Lipót által kidolgozott projektív teszt. 17. mentális teszt Az egyéni különbségek feltárására alkalmas pszichológiai tesztek gyűjtőneve 18. Tematikus Appercepció Teszt (TAT) Murray és Morgan által 1935-ben kifejlesztett projekciós teszt 19. operacionalizálás Az objektív pszichológiai mérésekhez szükséges tudományos meghatározás, mely a pszichés jelenségeket megragadható jellemzők mentén definiálja. például: mentális képességek mérésének alapját biztosító intelligencia feladat, düh mérésénél a normál hangerő emelkedésének mértéke 20. Az Új humanizmus mozgalmának jegyében a pszichés megbetegedések iránt mutatott évszázados ellenérzést és közönyt a gyakorlati problémamegoldás kezdi felváltani. Felismerik, hogy a pszichiátriai megbetegedések gyakran csak átmenetiek, gyógyíthatók és többnyire nem okoznak csökkent intellektuális funkciót; a szellemileg fogyatékosak megfelelő kezelést és támogatást igényelnek. 21. Pearson-féle korreláció Galton és Pearson dolgozza ki. A változók együtt járását vizsgáló statisztikai módszer. 22. Woodworth-féle Személyiség Adatlap Az első objektív személyiségteszt. A pszichiátriai interjú kérdéseit próbálta meg standardizált önjellemző teszt formájában lekérdezni. Amerikai sorkatonák sorozásánál alkalmazták először (mint az Army teszteket) érzelmi stabilitás és az alkalmazkodási problémák feltárására. II. Fejezet 23. értékelői sodródás (Rater drift) Az értékelések sorozata nyomán újból átfogalmazott értékelői kritériumok (pl. fáradtság következtében) 24. pszichológiai mérés Egy olyan átfogó és integratív mérési folyamat, mely magában foglalja a kapott eredmények kiértékelését, interpretációját, a több forrásból rendelkezésre álló információk összevetését, megbízhatóságuk megítélését és a pszichológiai jellemzők bejóslását. Ez a folyamat a teszteredményeket, az interjúkat, az esetleírásokat vagy a viselkedés megfigyeléséből származó információkat egyaránt tartalmazhatja. 25. haloeffektus (Halo Effect Error) Az értékelt személy kedvelt vagy nem szeretett tulajdonsága miatti torzítás, amely az egész teljesítmény értékelését szélsőségessé teszi. 26. pszichológiai tesztelés A pszichológiai tesztelést többnyire olyan folyamatként definiálhatjuk, amely a pszichológiai változók felmérését a viselkedésben megnyilvánuló jellemzők objektív feltárására korlátozza. 4
27. intelligenciatesztek Az egyén általános mentális képességeinek feltárását szolgálják. Általában több speciális készség (megértés, perceptuális szervezőkészség, okfejtés, problémamegoldó készség) felmérésén keresztül biztosítják az egyén intellektuális szintjének megbízható feltárását. 28. pszichometria A pszichológiában, a pszichiátriában és az oktatásban alkalmazott tesztelés és tesztfejlesztés tudománya. 29. jóbenyomás-hatás (First-impression effect) Az értékelés inkább az első benyomásokon alapszik, nem pedig az egész teljesítményen. 30. raport A vizsgálatvezető és a tesztelésben résztvevő személy egymásra hangolódása, a bizalmat és őszinteséget teremtő légkör kialakítása. 31. képességtesztek Azt próbálják bejósolni, hogy a vizsgált személy tanulási készségei milyenek, mit tud majd elérni gyakorlás után, az elsajátított készségeit hogyan tudja majd az új problémák megoldásában hasznosítani. Van olyan, ami több képesség feltárására alkalmas, vannak melyeknek célja egyetlen, speciális képesség feltárása. 32. kreativitástesztek Az eredetiséget, az ötletességet és a rugalmas gondolkodásra való hajlamot próbálják felmérni. A mérésre kidolgozott feladatok belátást, eredetiséget igénylő problémamegoldást, valamint rugalmasságot igényelnek. 33. speed és power tesztek A tesztelési időkeretei alapján történő csoportosítás. A speed tesztek esetében a kitöltés gyorsasága számít A power tesztek esetében az elért teljesítmény, függetlenül attól, hogy mennyi idő alatt töltötték ki. 34. kontraszthatás (Contrast Error) A másokkal vagy magunkkal történő összehasonlításból eredő hiba, amikor nem a rendelkezésre álló objektív értékelési kritériumokat alkalmazzuk. 35. standardizált eljárás Tesztek, amelyek a viselkedésrepertoár egyes jellemzőit pontszámokkal vagy osztályba sorolással minősítik. A tesztek többsége a célpopuláción kidolgozott normák segítségével képes a vizsgált személy jellemzésére, teljesítményének becslésére, jövőbeli viselkedésének bejóslására. 36. középre tartási hiba (Centraly Tendency Error) Az értékelt személyek teljesítményének a középérték felé torzítása, a szélsőséges értékelés és csoportosítás elkerülése 37. személyiségtesztek 5
Olyan vonásokat és viselkedéses megnyilvánulásokat mérnek, amelyek a személyiség meghatározó tényezői, segítségükkel a jövőben megjelenő viselkedés is bejósolható. Számos változat, pl.: o viselkedés-, tünetlisták o önjellemző személyiség-kérdőívek (általában csak egy dimenziót mérnek) o személyiségleltárak (a személyiség egyszerre több dimenzióját mérik) o projektív eljárások 38. kritériumalapú tesztek Olyan tesztek, melyekben a kiértékelés során nem a normákhoz viszonyítunk, hanem meghatározott kritériumok teljesülését várjuk el. (pl. agyvérzést kapott személy beszédfunkcióinak visszaállítása egy adott szintre) 39. teljesítménytesztek Elsődleges céljuk, hogy a már elsajátított készségeket felmérjék. (pl. iskolai dolgozat) 40. lágyszívűségi hiba (Leniency Error) Az aktuális teljesítmény túlértékelése annak érdekében, hogy az értékelésből fakadó konfliktust elkerüljük, vagy azért, hogy magunkat jólelkűnek mutassuk. 41. Test Critiques Pszichológiai tesztekkel foglalkozó átfogó kézikönyv, mely a legalaposabb kritikai áttekintését tartalmazza a forgalmazott teszteknek. 42. Mental Measurements Yearbook Pszichológiai tesztekkel foglalkozó átfogó kézikönyv, mely a legalaposabb kritikai áttekintését tartalmazza a forgalmazott teszteknek. 43. Tests in Print Pszichológiai tesztekkel foglalkozó átfogó kézikönyv, mely a legalaposabb kritikai áttekintését tartalmazza a forgalmazott teszteknek. 44. normaalapú tesztek Egy adott személy teszteredményeinek kiértékelését leggyakrabban a normákhoz viszonyítva interpretálhatjuk. Ezeket normaalapú teszteknek szoktuk nevezni. A normákat általában nagyszámú reprezentatív mintán alakítják ki. A mér eszköz normáinak előállítását standardizációnak nevezzük. A vizsgálati személy teljesítményét általában a nemének és az életkori csoportjának megfelelő standard minta normáihoz hasonlítják. (Ez a feltétel nem minden tesztnél teljesül.) 45. tesztszorongás A testelés lehetséges következményei miatti aggódásból adódó érzelmi, fiziológiás, viselkedéses vagy kognitív válaszok. Ez a speciális szorongás annyira elhatalmasodhat, hogy gátolja a hatékony feladatmegoldást és az egyén képességeinek kibontakozását. 46. PsychINFO Online pszichológiai adatbázis, mely rövid szöveges összefoglalókat tartalmaz 6
47. újdonsági hiba (Recency Error) A teljes értékelési periódus figyelmen kívül hagyásából fakadó hiba, ami akkor jön létre, ha az értékelést végző személy csak az aktuális teljesítményt veszi alapul, figyelmen kívül hagyva az értékelés részét képező korábbi teljesítményt. Pozitív vagy negatív irányba is torzíthat. 48. Pszichodiagnosztikai Vademeacum A hazánkban forgalmazott tesztek és a mérőeszközökkel szerzett tapasztalatok átfogó bemutatását tartalmazó füzetsorozat, mely 60 teszt leírását tartalmazza. (Mérei Ferenc és Szakács Ferenc 1988) 49. viselkedéselemzés Segítségével mind a viselkedést kiváltó előzményeket, mind a következményeket igyekszünk számszerűsíteni. A viselkedéses megnyilvánulások gyakoriságát, tartalmát, előzményét és következményét mérhetjük különböző viselkedéslistákkal, kérdőívekkel, interjúkkal, strukturált megfigyelésekkel. III. Fejezet 50. az adatok bizalmas kezelése kétlem, hogy ezen bármit is magyarázni kéne 51. informált beleegyezés A Szakmai Etikai Kódex 6.3. pontja kimondja, hogy a kutatásokban a vizsgálat vezetőjének kötelessége tájékoztatni a részt vevő személyeket a kutatás céljáról, tartalmáról, az alkalmazott módszerekről, a részvétel megtagadásának lehetőségéről, a részvételi szándékot esetlegesen befolyásoló tényezőkről, a kutatás várható pozitív eredményeiről, a titoktartás kereteiről, valamint az esetleges részvételért járó juttatásokról. Kutatási célból történ tesztelés esetén az anonimitást a lehető legnagyobb mértékben biztosítani kell. A fenti tájékoztatást követ en megszerzett beleegyezést nevezzük informált beleegyezésnek. 52. az emberi méltóság tisztelete ez is egyértelmű 53. jogtisztaság dettó 54. a teszthasználthoz szükséges kvalifikáció A tesztforgalmazók által előírt kvalifikációs követelményrendszer a szakszerű teszthasználatot segíti elő, amivel biztosítja, hogy a különböző mér eszközökkel végezhet pszichodiagnosztikát csak a megfelelő szakmai ismeretekkel és szakképzettséggel rendelkező személyek végezhessék el. 55. Szakmai Etikai Kódex A Szakmai Etikai Kódex (SzEK) elsőrendű célja, hogy megállapítsa a hazai pszichológusok számára a hivatás gyakorlásával együtt járó legalapvetőbb jogok és kötelességek rendszerét. Az etikai kódex alapelve az egyén jogainak és méltóságának tiszteletben tartása, a magas szint kompetenciára törekvés és a kompetenciahatárok szem előtt tartása, a pszichológusszerep és a személyiség integritásának őrzése. A 7
SzEK előírásai az egyetemek pszichológia szakos hallgatói számára is kötelező érvényűek. 56. a személyes adatok védelme A pszichológusok általános titoktartási kötelezettségével a Szakmai Etikai Kódex 5. része foglalkozik. Ennek értelmében a pszichológust titoktartási kötelezettség terheli minden, a tesztelés során megszerzett információra vonatkozóan. 57. szakmai kompetencia A tesztforgalmazás fontos része a megfelelő szakmai színvonalú kézikönyvek, manuálok elkészítése is az egyes mérő eszközökhöz. Ezek a kiadványok tartalmazzák a teszt kifejlesztésének használatához szükséges szakmai kompetenciák leírását, a mérőeszköz standardizációjának (beleértve természetesen a különböző minták részletes leírását is), validálásának, reliabilitásának és egyéb pszichometriai jellemzőinek leírásait, valamint a teszt külföldi és hazai normáit, melyek ismerete elengedhetetlen az adatok megfelel értelmezéséhez. Minden legálisan forgalmazott teszt alapvető tartozékai az ilyen kézikönyvek. 58. feddhetetlenség ez is egyértelmű 59. titoktartás A pszichológusok általános titoktartási kötelezettségével a Szakmai Etikai Kódex 5. része foglalkozik. Ennek értelmében a pszichológust titoktartási kötelezettség terheli minden, a tesztelés során megszerzett információra vonatkozóan. IV. Fejezet 60. abszolút skálázás A módszer lényege, hogy valamilyen képességtesztet 2 vagy több korcsoportnál is felvesznek. A tételek relatív nehézségét (helyes válaszok aránya) egymáshoz képest és a különböző korcsoportokhoz mérten állapítják meg. Ezt követően kiválasztanak egy életkori csoportot referenciaként, és a tételek nehézségi indexét e korcsoport teljesítménye alapján skálázzák. 61. lineáris regresszió Két változó közötti oksági kapcsolat vizsgálatára használjuk, amikor az egyik ismeretében szeretnénk bejósolni a másikat. Ez egy regressziós egyenesből, vagyis az ezt meghatározó függvénykapcsolatból történik. Az egyenes nem más, mint a pontdiagramban szereplő függvényértékekre legjobban illeszkedő egyenes. Az egyenest a két változó kapcsolatát leíró szabálynak tekinthetjük. Ha ismerjük ezt az egyenest, meg tudjuk mondani, az egyik változó értékénél mennyi lesz a másik. 62. arányskála 8
Olyan skála, mely a sorba rendezhetőség, az egyenlő intervallum és az abszolút nulla érték kritériumok mindegyikének eleget tesz. Pl. Kelvin-skála 63. medián Középérték mutató. Sorba rendezett számok közül a középső. 64. átlag Középérték mutató. Számtani középérték, melyet úgy kapunk meg, hogy a számok összegét elosztjuk az elemszámmal. 65. módusz Középérték mutató. Egy számsorban a leggyakrabban előforduló szám. 66. Bogardus-féle társadalmi távolságskála A szociálpszichológiában az előítéletesség mérésének klasszikus eszköze. Rokonságot mutat a Thurstone- és a Guttman-skálával. A kitöltő személynek olyan előítéletességre vonatkozó kérdéseket kell megválaszolni, melyek annak egyre erősebb mutatói. 67. nominális skála Olyan skála, mely a sorba rendezhetőség, az egyenlő intervallum és az abszolút nulla érték kritériumok egyikének sem tesz eleget. A skálaértéknek nincs numerikus jelentése. (pl.: 1=igen, 2=nem) 68. csúcsosság Gauss-görbe esetén azt mutatja meg, hogy annak meredeksége mennyire tér el a normális eloszlás meredekségétől. 69. normális eloszlás A vizsgálati minta többsége által elért pontszám az átlag körül ingadozik, az átlagtól távolodva pedig egyre kevesebb személy ért el szélsőséges pontszámot. Görbéje a Gauss-görbe. A görbe legfontosabb tulajdonságai a szimmetrikusság és a harang alakúság, melyet a ferdeség és a csúcsosság ír le. 70. egydimenziós skála A skála egy dimenzióból áll (milyen meglepő), a változót egyetlen folytonos vonallal jellemezhetjük. pl. testsúly (Tömeg lesz az, de mindegy. Kétlem, hogy szegény pácienseket erőmérőre akasztották.) 71. ordinális skála Csak a sorba rendezhetőség kritérium teljesül. A tárgyakat, személyeket sorba tudjuk rendezni, de nem tudunk pontos leírást adni a köztük lévő különbségről. pl. végzettség szerinti csoportosítás 72. egyenlőnek látszó intervallumok módszere 9
kiindulási alapját egy adott pszichológiai jellemzőről alkotott, igaz-hamis válaszlehetőségekkel eldönthető állítások jelentik, amelyeket a felkért szakértők ítélnek meg aszerint, hogy az adott állítás mennyire tekinthető a pszichológiai változó pregnáns mutatójának. 73. ferdeség Pl. Gauss-görbe esetén annak szimmetrikusságára utal. attól függően, hogy az átlagtól mely irányba tolódik a görbe, lehet pozitív vagy negatív ferdeségű az eloszlás. Pozitív ferd. eloszláskor a görbe + oldalára relatíve kevés pontszám jut (mondjuk azért, mert a teszt túl nehéz volt), negatív ferdeség pedig több (a teszt túl könnyű volt). 74. skálázás A tesztben szereplő tételek, állítások vagy vélemények kapcsolatát vizsgálja. Elsődleges célja, hogy a mérőeszköz összetartozó tételeire adott válaszokat, vagyis a pszichológiai jelenséget feltáró állításokat vagy véleményeket egyetlen számban fejezze ki. Több mutató összegzésére indexeket is használnak, melyek a változók attribútumainak egyszerű összegzésén alapulnak. 75. Guttman-skála Hasonlóan a Thurstone-skálához, ez az eljárás is a pszichológiai jellemzőt leíró tételek erősorrendjén alapul. Feltételezhető, hogy az a személy, aki a magasabb helyen álló tétellel egyetért, az alacsonyabb helyen állóval is elfogadó lesz. 76. standard deviáció (szórás) A variabilitás szemléletesebb mutatója. A variancia négyzetgyöke Σx 2 N 77. gyakoriság Teszteredményekben az egyes pontszámok eloszlását mutatja meg. Százalékban is kifejezhető. grafikus ábrázolása a hisztogram 78. szemantikus differenciálskála Hasonló a Likert-skálához végpontjain ellentétes melléknévpárok szerepelnek 79. intervallumskála Ha egy skála sorba rendezhető és egyenlő intervallumok alkotják, de nem rendelkezik abszolút 0 értékkel. Pl. Celsius-skála 80. szortírozó eljárások Különböző állításokat, tárgyakat, ingereket kell adott szempontok szerint sorba rendezni. Minél több a tétel, annál tovább tart. (még jó!) 10
Ennek segítségével egy ordinális skálát kapunk, vagyis minden elem kap egy fontossági rangszámot. Ilyen pl. a Szondi-teszt 81. kapcsolati mutató Két változó kapcsolatát mutató mérőszám 82. Thurstone-skálák egyenlőnek látszó intervallumok módszere páronkénti összehasonlítás módszere (A kiválasztott tételek erősségét páronkénti összehasonlítások sorozatával ítéltetik meg a szakértőkkel. Időigényes feladat.) abszolút skálázás módszere 83. korrelációs együttható megmutatja a változók közötti lineáris kapcsolat irányát és erősségét -1 és +1 közötti értéket vehet fel (-1, +1= van korreláció, 0= nincs) 84. variabilitás A tesztpontszámokban megmutatkozó individuális különbségek középérték körüli ingadozása. Legegyszerűbb becslése a legkisebb és a legnagyobb érték megkeresése. (durva becslés) Az egyéni pontszámok különbségit és az átlagot alapul véve pontosabban meghatározható. 85. Likert-skála A módszer lényege, hogy a kérd ívben szereplő állításokat többfokozatú skálán ítéltetjük meg. A leggyakrabban 5 vagy 7 fokozatú skálát használunk, melynek egyik végpontját az olyan kifejezések alkothatják, mint pl. az egyáltalán nem értek egyet, míg a másikat a teljesen egyetértek. A sorba rendezett válaszkategóriákat egységesen pontozhatjuk: például egy ötfokozatú skála esetében 1-t l 5-ig terjedő, míg egy hétfokozatú skála esetében 1-t l 7-ig terjedő pontszámokkal. Az egyet nem értés pólusa kapja az 1-es értéket, míg a teljes egyetértés a magasabb pontszámot (5 vagy 7). Mivel az egyes tételek skálázása azonos, így a tételekre adott pontszám könnyen összegezhető, a skálát ezen tulajdonsága miatt szummatívnak nevezzük. 86. variancia Az átlagtól való eltérés (deviáció) egyik márőszáma. Az eltérések négyzetre emelt összegét elosztjuk az elemszámmal. Σ x 2 N 11
V. Fejezet 87. egyszerű (véletlen) mintavétel Az alapsokaságból, azaz a populációból számítógéppel, véletlen számok generálásával történik. 88. percentilis Az a százalékos érték, ami azt fejezi ki, hogy a standardizálásba bevont minta mekkora hányadára jellemző egy adott pontszám. Azaz az egyéni teljesítmény relatív helyét mutatja a standardizálási mintában. 89. helyi norma Akkor használjuk, amikor a teszteredményeket nem a populációból származó normákkal akarjuk összevetni. 90. rétegzett mintavétel A kiválasztás folyamata során a célpopulációt homogénebb rétegekre bontjuk, pl.: o életkor, o lakóhely típusa (pl. főváros, város, község) szerint, majd rétegenként véletlen mintavételt alkalmazunk. A rétegezéssel biztosíthatjuk, hogy a számunkra fontos változók mentén a kiválasztott minta aránya megegyezzen a célpopulációban szereplők arányával. 91. hólabda mintavétel Az elérhető személyekből indulunk ki, majd a megtalált személyt megkérjük, ajánljon újabb alanyokat. Így a minta hólabdaszerűen bővül. 92. szakértői (elméleti) mintavétel A populáció speciális ismeretivel rendelkező szakértő állítja össze a mintát. 93. IQ-pont A Wechsler Intelligencia-kérdőív esetében az átlag 100, a szórás pedig 15. Ennek alapján kapjuk az intelligenciamérés jellegzetes övezeteit: o pl. a 130-as vagy e feletti IQ-pont kiváló intelligenciát sugall, ami az átlagtól kétszeres pozitív szórásnyi távolságra helyezkedik el, a standardizálásba bevont mintának mintegy 2 százaléka ad ennél magasabb pontszámot; o ezzel szemben a 70-es IQ-pont alatti teljesítményt általában az értelmi fogyatékosság kritériumaként szokták definiálni. Az intelligenciateszt alskálái esetében a standard pontok kialakítása eltérő, o az átlag 10, o a szórás pedig 3. 94. szisztematikus mintavétel Ha a populációból valamilyen algoritmus segítségével történik. 95. kényelmi mintavétel A kutató kapcsolatai és hozzáférése határozza meg, kik kerülnek be a mintába. 96. T-érték 12
T = 10(X átlag ) + 50 szórás X= az egyén által elért nyers pontszám de mivel X átlag = z_érték: szórás T = 10z + 50 97. kvótás mintavétel Akkor készíthetünk, ha a populáció sajátosságai rendelkezésünkre állnak. pl. 66% nő, 48% felsőfokú végzettségű A vizsgálati mintában megpróbáljuk ugyanezeket az arányokat előállítani 98. több lépcsős mintavétel akkor használjuk, ha nem ismerjük a célpopuláció sajátosságait a mintavételi egységeken belül először újabb nagyobb csoportokat választunk, majd az így kiválasztott csoportokból választjuk ki a mintaelemeket. pl: o 1. lépés véletlenszerűen kiválasztunk egy települést o 2. lépés egy utcát o 3. lépés egy lakóházat 99. normacsoportok életkori norma iskolai osztályokon alapuló norma helyi norma alcsoportok normái 100. véletlen mintavétel Más néven valószínűségi kiválasztás Az adott populációba tartozó személyeknek egyenlő esélyük van arra, hogy a mintába bekerüljenek. A becslés jósága csak a minta nagyságától függ. 101. normalizálás Olyan transzformáció, melynek során egy nem normális eloszlású mintát normális eloszlásúra változtatunk Nem lineáris transzformáció végrehajtása: könyv 99. oldal 102. z-érték Standard pontokká történő konvertálás eszköze. Az egyén nyerspontjából kivonjuk a normacsoport átlagát, majd elosztjuk a szórással: z = X átlag szórás VI. Fejezet 103. belső konzisztencia A reliabilitás (azt mutatja meg, hogy a mérőeszköz mennyire alkalmas az egyének megkülönböztetésére) egyik fajtája 13
A tételek homogenitását jelenti 104. (A reliabilitás) populációfüggőség(e) a reliabilitás értéke nem csupán az adott teszt jellemzője, hanem a teszt és a mért populáció együttes tulajdonságát jelenti. 105. Cronbach-alfa A reliabilitás, konkrétan a belső konzisztencia mérésének egyik formulája k 2 σ Ui α = k (1 j =1 k 1 σ 2 ) X 106. random hiba minél nagyobb, annál megbízhatatlanabb a teszt 107. klasszikus tesztelmélet Spearman fogalmazta meg először 1910-ben: o Egy mérőeszköz annál megbízhatóbb, minél pontosabban mér. o A többszöri mérésben szereplő hibák végső soron kiegyenlítik egymást, azaz a hibák középértéke (M e ) 0. o A hiba mértéke nem függ össze a valódi érték nagyságával, így a valódi érték és a hibák közötti korreláció 0. o A hibák közötti korreláció is 0. (minden 0 B+!) 108. Spearman Brown-formula A reliabilitás vizsgálat egyik formulája Ez egy un. tesztfelezéses eljárás, melynek során a két teszt fél korrelációjából következtetünk az egész teszt megbízhatóságára. Egyetlen fontos feltétele, hogy a 2 teszt félnek egymással párhuzamosnak kell lennie, azaz pontértékeik átlagának és szórásuknak meg kell egyezniük. 109. KR20 formula A változatosság kedvéért A reliabilitás vizsgálat egyik formulája. Ez a legfontosabb közülük. Definíciója értelmében a megbízhatóság nem más, mint a tételek közötti pozitív együtt járás (inter-item korreláció) függvénye. 110. szisztematikus hiba (torzítás) Minden mérést azonos irányban és azonos mértékben torzítanak. Forrása lehet hibás mérőeszköz, esetleg rosszul megfogalmazott mérési utasítás, stb. Nehéz felismerni, mert nem növeli a mérések szórását. A mérőeszköz kalibrálása jelenti legtöbbször a megoldást. 111. megfigyelt érték (X) X = T + e 112. tesztfelezés = Spearman-Brown formula 113. mérési hiba A méréskor megfigyelt érték (X) nem csak a valódi értéket (T true score) tükrözi, hanem valamilyen mértékű hibát (e error score) is tartalmaz. 114. valódi érték (T) T = X e 14
VII. Fejezet 115. diszkriminációs validitás Azt vizsgáljuk, hogy a szóban forgó mérési dimenzió valóban jól elkülönül-e minden más, nem rokon teszt és skála mérési értékeitől. Tehát az érvényesség bizonyítéka az, ha nincs, vagy nagyon kicsi az együtt járás a tesztek pontszámai között. 116. látszatérvényesség A mérőeszköz ránézésre azt méri-e, amire szánták? (felszíni érvényesség tesztelése) 117. konstruktumvaliditás azaz fogalmi- vagy tartalmi validitás. Az érvényesség legátfogóbb szintje. Az egyetlen elméletorientált validitás, a többi empirikus. A mérés tárgyát képező pszichológiai fogalmat definiálva teszünk kísérletet a teszt vagy skála tartalmi vonatkozásainak tisztázására. 118. prediktív validitás A kritériumvaliditás egy speciális esete. A vizsgált mérőeszközökből kapott eredmények alapján tett bejóslás bekövetkezését mérjük. pl. IQ teszten elért pontszám és a jövőbeli iskolai teljesítmény együtt járása 119. konvergens validitás A módszer lényege, hogy külső kritériumként egy olyan tesztet használunk, amit nem a vizsgált tesztünk által mért dolog mérésére fejlesztettek ki, de kis mértékben kapcsolódik ahhoz. A konvergens validitás akkor erősíti meg mérőeszközünk érvényességét, ha kicsi az együtt járás és a korreláció a két teszt eredményei között. 120. reliabilitás megbízhatóság 121. validitás - érvényesség 122. kritériumvaliditás Korrelációs elemzéssel a különböző mérőeszközök közötti hasonlóság szintje tesztelhető. 123. tartalmi validitás = konstruktumvaliditás 124. külső kritérium Valami, amihez képest mérhetővé tesszük a tesztünket. VIII. Fejezet 125. a tesztszerkesztés folyamata tervezés teszt alkalmazási területének és céljának kigondolása (konceptualizálás) kialakítás tételek, feladatok megkonstruálása, empirikus mintán tesztelés tételelemzés reliabilitás, validitás vizsgálat, tételek működésének vizsgálata véglegesítés - + a teszt pontos dokumentációjának előállítása 15
publikáció 126. módszertorzítás Minden olyan tényező, mely a vizsgálati eljáráshoz köthető 127. diszkriminációs index Azt mutatja meg, hogy egy adott tételt jól megoldók a teszten legjobb eredményt elértek közül kerültek-e ki azaz azt mutatja meg, az adott tétel mennyire képes elkülöníteni a teszten magas és alacsony pontszámot elértek csoportját d = M A, ahol M a magas teljesítményövezetbe esők száma, A az alacsonyba N esőké, N az alsó, vagy felső övezetbe kerülő személyek száma 128. mondat kiegészítés Kulcsjellemzőkre irányul Pl a SAT általános logikai készséget vizsgáló feladatsorozatában 129. érvényességzsugorodás A teszt véglegesítése előtt gyakran végeznek keresztvalidálási vizsgálatot. Itt a v.sz.-ek különböznek a standardizációba bevont mintától, azért mert a tételek kiválasztásakor sokszor szükség van valamilyen külső kritériumhoz mért validitás figyelembe vételére. Ebből az következik, hogy az eredeti mintán kapott validitás mutatók mindig magasabbak, mint az új mintákkal felvett teszteknél kapottak. 130. nehézségi index Megmutatja, hogy a vizsgálati minta hány százaléka oldotta meg jól a tesztet. Minél könnyebb a feladat, annál nagyobb a nehézségi index 131. érvényességi index??? 132. nyitott kérdések v.sz.-nek saját szavaival kell válaszolnia a feltett kérdésre, akkor jobb használni, ha azt vizsgáljuk, hogy a válaszadó miért érez valamit, vagy miért hoz meg bizonyos döntéseket 133. esszéfeladat tudásszint felmérése a cél előnye: o a kitalálásból fakadó hiba minimális o kérdéseket könny megalkotni; o a válaszadók lényegmeglátása, eredetisége és véleményük kinyilvánításának gördülékenysége feltárható. hátránya: o pontozás szubjektív, időigényes 134. osztályozási modell Klinikumban főleg a tesztekkel feltárt tulajdonságok segítségével a vizsgálati személyek osztályozhatók, diagnoztizálhatók 16
135. feladattípusok Igaz-hamis, többszörös választás, hozzárendelés, rövid szöveges válaszok, esszékérdések 136. pont-biszeriális korreláció Ahol nem lehet Pearson-korrelációt használni, pl. dichotóm változók (igazhamis) esetében. Azt mutatja, egy adott tétel pontszáma milyen kapcsolatban van a teszten elért összpontszámmal. 137. hozzárendelő feladatok Tudás szint felmérése képesség és teljesítménytesztek Előnyök: o tudásszint felmérése egyszerű o gyors elkészíteni o széles tárgyi tartalmak feltárására alkalmas Hátrányok: o Nehéz pontozni, mert több lehetséges válasz van 138. Rasch-modell Tételjelleggörbe-modell Ez a legegyszerűbb Alapfeltevése, hogy a teszt tételei egydimenziósak és egyetlen vonást mérnek, és hogy a tételek nehézség szerint egy kontinuumon helyezhetők el. 139. igaz-hamis válaszformátum személyiségtesztek érdeklődési tesztek intelligencia tesztek teljesítménytesztek tünet listák Előnyök: o gyors értékelés o rövidebb idő alatt több dolog is felmérhető Hátrányok: o véletlen választással is 50% valószínűséggel megadható a jó válasz 140. relációelemzés összetett állítások tartalmára és kapcsolatára vonatkozó kérdéstípus 141. igényre szabott tesztelés ez önmagát magyarázza 142. rendezési feladatok Dolgok megadott szempontok szerinti rendezése 143. ipszatív modell Pontozási modell A teszt egyik skáláján elért pontszámot a teszt egy másik skálapontszámához hasonlítjuk 17
Az egyén egyes pszichológiai jellemzőit ezzel egymáshoz mérten vizsgálhatjuk 144. rövid szöveges válaszok tudásszint felmérése kreativitás, érdeklődési tesztek Előnyök: o szintézis, elemző funkciók jól felmérhetőek o kreativitás kell hozzá Hátrányok: o Nehéz pontozni, mert több jó válasz lehetséges 145. item-maradék korreláció A teljes skálaösszegből kivonjuk a vizsgált tétel értékét, majd így végezzük el a korrelációt. 146. tételjelleggörbe a tételek működési hatékonyságának grafikus ábrázolása o X tengely: általában a teszten elért összpontszám kerül ide o Y tengely: az egyes válaszlehetőségek valószínűsége kerül ide 147. item-totál kotteláció Az adott tételt az összpontszámmal korreláltatjuk. 148. tételtorzítás Két különböző kulturális csoportba tartozó, de a mért pszichológiai jellemző szempontjából azonos mértékkel jellemezhető személyek nem ugyanakkora valószínűséggel adnak választ az adott tételre. 149. konstruktumtorzítás Ha különböző kulturális csoportok összevetésekor a pszichológiai konstruktum nem azonos. 150. tétel-válasz elmélet 151. kummulatív modell minél nagyobb pontszámot ér el valaki, annál nagyobb a teljesítménye annál inkább illik rá a mért jellemző 152. többszörös választás intelligencia teszteknél, képesség és teljesítményteszteknél Előnyei: o hatékony o minden nehézségi szinten jól működik o kialakításából fakadó hiba minimális o szinte bármilyen tartalom lefedhető vele Hátránya: o Nehéz és időigényes elkészíteni 153. megbízhatósági index??? 18