Komplex pedagógia és pszichológia szigorlat PEAN0401 Komplex pedagógia és pszichológia szigorlat 0 óra/0 kredit, elõfeltétel 18 kredit teljesítése A komplex pedagógia és pszichológia szigorlat leírása: A szigorlatra jelentkezés feltétele a tanárképzési tanterv - szigorlat elõtti pszichológia és pedagógia tantárgyakban rögzített - követelményeinek teljesítése. Az Általános pszichológia, a Fejlõdéspszichológia, a Szociálpszichológia, valamint a Bevezetés a pedagógiába, a Nevelés- és mûvelõdéstörténet, a Neveléselmélet, a Didaktika, a Pedagógiai pszichológia, a Nevelés- és oktatásszociológia kurzusok minimumkövetelményeinek birtoklása a szigorlati felkészülés nélkülözhetetlen alapját képezi. A szigorlatra való felkészülés az ismeretanyag integráló jellegû feldolgozását igényli a megadott szakirodalmak ill. a hallgató által választott - témánként egy forrás - segítségével. A szigorlat - a Pszichológiai Intézet és a Neveléstudományi Intézet oktatóiból álló - 2 tagú bizottság elõtt történik, komplex szóbeli vizsgából, azaz egy komplex témakör kifejtésébõl áll. A hallgatónak 10-20 perc áll rendelkezésre, az általa feldolgozott ismeretanyag rendszerezett, az elméleti és gyakorlati összefüggések forrásokkal, hivatkozásokkal alátámasztott, példákkal illusztrált és bizonyított feltárásához. Mielõtt a témakör kifejtését elkezdené, tájékoztatja a bizottságot arról, mely kötelezõ és választott források szerzõ, cím) segítették a kihúzott témakörhöz kapcsolódó felkészülését. Szigorlati témakörök: a pszichológia és a pedagógia, emberkép - gyermekkép - tanulókép, énfejlõdés - énkép formálás, pedagóguskép - pedagógusszerep, szocializáció és nevelés, tanulássegítés) és motiváció, az intézményes nevelés és tanulássegítés) tartalma, az intézményes nevelés és tanulássegítés) stratégiái és módszerei, az intézményes nevelés és tanulássegítés) szervezeti jellemzõi, az értékelés pedagógiai, pszichológiai megközelítése. A komplex szigorlati témakörök altémákra bontottak, s témakörönként megjelölt az irodalomjegyzék is. ÚTMUTATÓ A KOMPLEX PEDAGÓGIA ÉS PSZICHOLÓGIA SZIGORLATHOZ "Az egyetemi tanítás célja éppen az önálló munkára való tanítás. (.) Teljesen ellenkezik az egyetemi tanulmány szellemével egyetlen könyv - bármely kitûnõ - betanulása.(.) Egységre törekszünk, egységes felfogásra, a sok analízis után szintézisre, a részletek után az egészre." Weszely Ödön: Az egyetem eszméje és típusai (Budapest, Minerva, 1929, 4-7, 127-171.)
A szigorlat menete és metodikája A 111/1997. VI.27.) Kormányrendelet Mellékletének 4.2. pontja szerint komplex pedagógiapszichológia szigorlat egyetemünkön azokra a hallgatókra vonatkozik, akik 2000/2001-es tanévben vagy utána kezdték el tanulmányaikat. Szigorlatra jelentkezni a Neveléstudományi Intézetben Szabó Anikó oktatásszervezõnél a B/120-as szobában lehet, valamint az ETR-en. A szigorlatra jelentkezés feltétele a tanárképzési tanterv - szigorlat elõtti pszichológia és pedagógia tantárgyakban rögzített - követelményeinek teljesítése. Az Általános pszichológia, a Fejlõdéspszichológia, a Szociálpszichológia, valamint a Bevezetés a pedagógiába, a Nevelés- és mûvelõdéstörténet, a Neveléselmélet, a Didaktika, a Pedagógiai pszichológia, a Nevelés- és oktatásszociológia kurzusok minimumkövetelményeinek birtoklása a szigorlati felkészülés nélkülözhetetlen alapját képezi. A szigorlatra való felkészülés az ismeretanyag integráló jellegû feldolgozását igényli a megadott szakirodalmak ill. a hallgató által választott - témánként egy forrás - segítségével. A szigorlat - a Pszichológiai Intézet és a Neveléstudományi Intézet oktatóiból álló - 2 tagú bizottság elõtt történik, komplex szóbeli vizsgából, azaz egy komplex témakör kifejtésébõl áll. A hallgatónak kb. 15-20 perc áll rendelkezésre, az általa feldolgozott ismeretanyag rendszerezett, az elméleti és gyakorlati összefüggések forrásokkal, hivatkozásokkal alátámasztott, példákkal illusztrált és bizonyított feltárásához. Mielõtt a témakör kifejtését elkezdené, tájékoztatja a bizottságot arról, mely kötelezõ és választott források szerzõ, cím) segítették a kihúzott témakörhöz kapcsolódó felkészülését. A szigorlat tematikája 1. A pszichológia és a pedagógia a két diszciplína helye a tudományok rendszerében belsõ strukturálódásuk, területeik, tárgyaik, kutatási módszereik eltérésük és kapcsolódási pontjaik érzékeltetése egy-egy példán keresztül (pl. a kognitív pszichológia és a kognitív pedagógia eltéréseire, pl. Piaget és Aebli kutatásaira, pl. az iskolára, a tanulóra, a tanulásra stb. vonatkoztatva) 2. Emberkép - gyermekkép - tanulókép a pszichológiai iskolák emberképe (behaviorista, gestalt, pszichoanalitikus, kognitív, humán etológiai és szociobiológiai fenomenológiai nézõpontok) a gyermekstátus, a tanulószerep értelmezése (a gyermekszemlélet - történeti kitekintéssel, a tanulószerepet befolyásoló tényezõk, az egyéni különbségek értelmezésének néhány pszichológiai és pedagógiai szempontja) a tanulók megismerésének, megértésének nézõpontjai, háttértényezõi (a szocioökonómiai státus, a burkolt /naiv/ elméletek stb.) 3. Énfejlõdés - énképformálás fejlõdéselméletek (a pszichoszexuális /Freud, S./ és a pszichoszociális /Erikson/ fejlõdés szakaszai és jellemzõi), a szerep fogalma, szerepelméletek és szociális identitás, az érett autonóm személyiség kialakulása a tanulói szerep és az énfejlõdés társadalmi meghatározottsága a pedagógus szerepe az énkép formálásában, az érett, autonóm személyiség kialakulásához vezetõ út támogatásában 4. Pedagóguskép - pedagógusszerep
személyészlelés, attribúciók a pedagóguskép, a pedagógusszerep tartalma (történeti és társadalmi meghatározottsága) " irányzatok a pedagóguskutatásban a pedagógus személyisége, a pedagógus szakmaisága (speciális kompetenciák) 5. Szocializáció és nevelés a szocializáció fogalma, folyamata és színterei (családi, iskolai, kortársi és pályaszocializáció) szerep, nemi szerep, szereptanulás a nevelés fogalma, folyamata értelmezésének történeti és interdiszciplináris megközelítése a nevelés, mint a (személyes, kognitív, szociális, speciális) kompetenciák fejlõdésének segítése 6. Tanulás(segítés) és motiváció a tanulás fogalma, folyamata értelmezésének történeti és interdiszciplináris megközelítése " a tanulás típusai (perceptuális, motoros, verbális, szociális), szerepük az iskolai tanulás(segítés) szempontjából a megismerõ (kognitív) és az emocionális-motivációs rendszerek kutatásának néhány eredménye, szerepük az ember (gyermekkori, ifjúkori) tanulás értelmezése, az iskolai tanulás segítése szempontjából a kognitív önszabályozás, az önszabályozó motivációs stratégia a tanulás és a tanulási motiváció társadalmi tartalma, szerepe a mobilitásban 7. Az intézményes nevelés és tanulás(segítés) tartalma az iskolai tudástartalmak közvetítésének történeti változásai és társadalmi vonatkozásai az iskolai tudástartalmak "forrásvidékei", s e források "felhasználásának" kritériumai (társadalmi igények, tudományok, mindennapi élet, fejlõdéslélektani követelmények, a tanuló gyermek jellemzõi) a tudás fogalma és típusai, a tudás minõsége, a metakognitív tudás a kognitív képességek szerepe a tudás szervezésében 8. Az intézményes nevelés és a tanulás(segítés) stratégiái és módszerei Stratégia - módszer - eljárás értelmezései, történeti és interdiszciplináris megközelítései az iskolai tanulás Carroll és Bloom - féle modelljeinek összehasonlítása, szerepük az iskolai tanulás(segítés) szempontjából a stratégiák lehetséges csoportosításai, egy választott stratégia bemutatása, a nevelés, tanulás(segítés) folyamatában betöltött funkcióinak érzékeltetése a módszerek lehetséges csoportosítása, egy választott módszer bemutatása, a nevelés, tanulás(segítés) folyamatában betöltött funkcióinak érzékeltetése 9. Az intézményes nevelés és tanulás (segítés) szervezeti jellemzõi a nevelési-oktatási intézmények szervezetének, funkcióinak változásai az egyes korszakokban a nevelési-oktatási intézmény, mint szervezet (a nevelési-oktatási intézmény társadalma: tanárok, diákok stb, a nevelési-oktatási intézmény, mint munkahely: formális és informális szervezet, adaptáció, iskolai vezetési modellek, az iskola légköre, az iskola és környezete, a "rejtett tanterv") az intézményi demokrácia, a pedagógusok jogai és a diákjogok a(z) (intézményi) csoportok sajátosságai (formális és informális csoport, csoportösszetétel, csoportszerkezet, csoportnormák, interakció a csoportban, konfliktusok a csoportban, csoportfolyamatok, a társas befolyásolás pszichológiai mechanizmusai, kommunikáció, kooperáció és versengés) 10. Az értékelés pedagógiai, pszichológiai megközelítése a pedagógiai értékelés fogalma, tárgya, funkciója, a pedagógiai értékelés szintjei (a rendszerszintû, az intézményi, az osztálytermi, a tanulói értékelés), a pedagógiai értékelés tartalma (a célrendszerre, a folyamatra, az eredményre vonatkozó értékelés), az értékelés tanulási-tanítási folyamatban betöltött funkciói (a diagnosztikus, a formatív, a szummatív értékelés) az értékelés pszichológiai elvei a tanulmányi eredmények társadalmi tartalma Irodalomjegyzék KOMPLEX PEDAGÓGIA ÉS PSZICHOLÓGIA SZIGORLAT
1. Bernáth László - Révész György: A pszichológia alapjai. Tertia, Budapest, 1998. 9-19. o. Csapó Benõ: Kognitív pedagógia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. Kéri Katalin: Mi a neveléstörténet? JPTE, Pécs, 1997. 41-52. o. vagy Kéri Katalin: Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszertanába. Mûszaki K., Bp., 2001. 7-17. o. Illyés Sándor: A tanuló neveléstudomány. In: Csapó Benõ-Vidákovich Tibor szerk: Neveléstudomány az ezredfordulón. Nemzeti Tk Budapest 2000, 11-22 o. Kozma Tamás: Pedagógiánk paradigmái. In: Csapó Benõ-Vidakovich Tibor szerk: Neveléstudomány az ezredfordulón. Nemzeti Tk Budapest 2000, 23-38 o. 2. Atkinson, R.L. etc.: Pszichológia. Osiris K., Bp., 1999. 378-400. o. Bernáth László - Révész György: A pszichológia alapjai. Tertia, Bp., 1998. 19-77.o. Golnhofer Erzsébet: A tanuló. In.: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tnk., Bp., 1998. 77-95. o. Kéri Katalin (szerk.): A tudás kapu. Tárogató K., Bp., 1995. 2., 12., 13., 37., 48., 54., 63., 67., 68., 71., 74., 75. és 96. számú szöveg Péter Katalin (szerk.): Gyermek a kora újkori Magyarországon. MTA Történettudományi Intézete, Bp., 1996. 7-15. o. Pukánszky Béla: A gyermekkor története. Mûszaki K., Bp., 2001. Zrinszky László: Neveléselmélet. Mûszaki Kiadó Budapest 2002, 54-84 o. 3. Bernáth László - Solymosi Katalin: Fejlõdéslélektani olvasókönyv. Tertia, Bp., 2000. 7-42. o. Réthy Endréné: A kognitív önszabályozás stratégiáját kialakító folyamat. In.: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tnk., Bp., 1998. 243-250. o. Nagy József: XXI. század és nevelés. Osiris, Budapest 2002, 248-319 o. 4. Falus Iván: A pedagógus. In.: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tnk., Bp., 1998. 97-116. o. Forgas Joseph, P.: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat K., Bp., 1989. 31-71. o. Nagy Mária: Tanárok - a világban és az osztálytermekben. In.: Báthory Zoltán - Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány körébõl 2001. Osiris K., Bp., 2001.235-250. o. Pedagógusok és pedagógusszerepek. In.: Meleg Csilla (szerk.): Iskola és társadalom II. Szöveggyûjtemény. PTE TI. Pedagógia Tanszék, Pécs, 1999. 185-243. o. Sallai Éva: Tanulható-e a pedagógus mesterség. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 1996. 21-77. o. Kéri Katalin (szerk.): A tudás kapu. Tárogató K., Bp., 1995.4., 5., 16., 17., 20., 26., 38., 39., 42., 60., 68., 76., 82., 86., 95., és 97. számú szöveg Gáspár László - Kelemen Elemér: Neveléstörténet problématörténeti alapon. Okker K., Bp., é.n. 47-59. o. és 169-185. o. Szabolcs Ottó: A magyarországi modern pedagógusréteg kialakulása (1840-1914) = Pedagógiai Szemle, 1967/3. 263-276. o. Zrinszky László: Neveléselmélet. Mûszaki Kiadó, Bp., 2002. 33-54 o. 5. Nagy József - Zsolnai Anikó: Szociális kompetencia és nevelés. In.: Báthory Zoltán - Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány körébõl 2001. Osiris K.,, Bp.,2001.251-269. o. Ranschburg Jenõ: Szeretet, erkölcs, autonómia. Gondolat K., Bp., 42-86.o. Gáspár László - Kelemen Elemér: Neveléstörténet problématörténeti alapon. Okker K., Bp., é.n. 7-19. o. Kéri Katalin (szerk.): A tudás kapu. Tárogató K., Bp., 1995. 4., 6., 17., 22., 29., 59., 68., 78., 79., 81., 82., 84., 87., 88., 92., 102. számú szöveg. Nagy József: A szociális kompetencia fejlesztése (178-244 o.)
Nagy József: Személyes kompetencia és perszonalizáció (248-275 o.)in: Nagy József: XXI. század és nevelés. Osiris, Bp., 2002 6. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER Oktatási Kiadó, Bp., 2000. 25-33., 43-55. o. Bernáth László - Révész György: A pszichológia alapjai. Tertia, Bp., 1998. 34-47., 47-57., 121-137., 95-115., 201-217. o. Gazsó Ferenc: A társadalmi folyamatok és az oktatási rendszer. In.: Meleg Csilla (szerk.): Iskola és társadalom. Szöveggyûjtemény. Dialóg Campus, 2003, 427-459. Nahalka István: A tanulás. In.: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tnk., Bp., 1998. 117-153. o. Réthy Endréné: A tanulási motiváció fejlesztése. Tanulás és motiváció. A kognitív önszabályozás stratégiáját kialakító folyamat. A tanulási motiváció önszabályozását kialakító folyamat.. In.: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tnk., Bp., 1998. 239-255. o. Kéri Katalin (szerk.): A tudás kapu. Tárogató K., Bp., 1995. 6., 68., 74., 85. számú szöveg Comenius Ámos János válogatott írásai - Didactica Magna. Vál.: Kálmán Viktória, Bukarest, 1971. (vagy egyéb kiadás) Józsa Krisztián: Az elsajátítási motiváció és a kognitív kompetencia fejlesztése (162-174 o.) Réthy Endréné: A tanulási motiváció elemzése (153-161 o.) Vajda Zsuzsa: A társadalmi hátrányok és az oktatás: múlt és jelen (175-189 o.) In: Csapó Benõ-Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Nemzeti Tk Bp., 2000 7. Bernáth László - Révész György: A pszichológia alapjai. Tertia, Bp., 1998. 121-137. o. Bernstein, B.: Az iskolai tudásanyag osztályozásáról és kereteirõl. In.: Meleg Csilla (szerk.): Iskola és társadalom. Szöveggyûjtemény. Dialóg Campus, 2003, 107-127. Csapó Benõ: A kognitív képességek szerepe a tudás szervezésében. In.: Báthory Zoltán - Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány körébõl 2001. Osiris K., Bp.,2001. 270-294. o. Nahalka István: Az oktatás tartalma. In.: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tnk., Bp., 1998. 190-217. o. Kéri Katalin (szerk.): A tudás kapu. Tárogató K., Bp., 1995. 8., 21., 22., 24., 33., 40., 57., 58., 68., 74., 79., 80., 89., 90., 99. számú szöveg Horánszky Nándor (szerk.) Mûveltségfelfogások Magyarországon. Tanulmánykötet. Bp., 1991. Horánszky Nándor (szerk.): A tanterv kérdésköre az elmúlt másfél évszázadban. Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény, Bp., 2001. 29-93., 449-460. o. Papp Katalin: Természettudományos nevelés: múlt, jelen és jövõ. In: Csapó Benõ- Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Nemzeti Tk Bp., 2000, 207-216 o. 8. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER Oktatási Kiadó, Bp., 2000. 33-42., 197-208. o. Falus Iván: Az oktatás stratégiái és módszerei. In.: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tnk., Bp., 1998. 271-318. o. Fuchs, Walter R.: Az új tanulási módszerek. KJK, Bp., 1973. 25-77. o. Kéri Katalin (szerk.): A tudás kapu. Tárogató K., Bp., 1995. 4., 5., 18., 21., 29., 59., 68., 82., 84., 87., 88., 90., 95. számú szöveg Bábosik István: A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tk., Bp., 1999, 83-148 o. Nagy József : A kognitív kompetencia fejlesztése (63-174 o.) Nagy József : A kognitív készségek és képességek fejlesztése (160-174 o.) In: Nagy József: XXI. század és a nevelés. Osiris, Bp., 2002
9. Forgas Joseph, P.: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat K., Bp., 1989. 317-339., 155-173, 173-199.o. Golnhofer Erzsébet: Szervezetelméletek - vezetési modellek. In.: Halász Gábor - Golnhofer Erzsébet - Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tnk., Bp., 2001. 257-280. o. Tóth Béla: Oktatási rendszerek és iskolaszervezet. OKKER, Bp., 1997. 25-60. o. Gáspár László - Kelemen Elemér: Neveléstörténet problématörténeti alapon. Okker, Bp., é.n. 31-47. o. és 82-97. o. Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között. Akadémiai K., Bp., 1981. o. Balogh László (szerk.): 1000 éves a magyar iskola Korona K., Bp., 1996. Nagy József: XXI század és nevelés Osiris, Bp., 2002, 124-139 o. Zrinszky László: Neveléselmélet. Mûszaki Kiadó, Bp., 2002, 155-174 o. 10. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER Oktatási Kiadó, Bp., 2000. 221-278. o. Douglas, J.W.B.: A tanulók képesség szerinti elosztása. In.: Meleg Csilla (szerk.): Iskola és társadalom. Szöveggyûjtemény. Dialóg Campus, 2003, 199-205. o. Golnhofer Erzsébet: A pedagógiai értékelés. In.: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tnk., Bp., 1998. 392-414. Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk. Neveléspszichológiai módszerek az iskola belsõ értékelésében. IF. Alapítvány, Bp., 1998. Értékelés - önértékelés fejezet. 128-146. o. Mollenhauer, K.: Szocializáció és iskolai eredmény. In.: Meleg Csilla (szerk.): Iskola és társadalom. Szöveggyûjtemény. Dialóg Campus, 2003, 147-159. o. Sallay Hedvig: Tanári elvárások, visszajelentések és a tanulók ezekre adott reakciói: érvényesül-e, s miként fejti ki hatását a Pygmalion-effektus? In. Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE, Eötvös Kiadó, Bp., 1997. 102-112.o. Zrinszky László: Neveléselmélet. Mûszaki Kiadó Budapest 2002, 279-285 o.