A VIZELETI RENDSZER FUNKCIONÁLIS ANATÓMI MIÁJA
A VESÉK K VETÜLETE A REGIO LUMBALIS TERÜLET LETÉN
A HÁTSÓ HASFAL RÉTEGEI R A VESÉK K MAGASSÁGÁBAN L 1
A VESÉK TOPOGRÁFI FIÁJA A RETROPERITONEUMBAN
A JOBB ÉS S A BAL VESE ÉRINTKEZÉSE HASI SZERVEKKEL ÉS S A HÁTSH TSÓ HASFAL IZMAIVAL máj,, vastagbél, duodenum,, gyomor, lép, l pancreas, jejunum,, mellékvese diaphragma, m. psoas major, m. quadratus lumborum, m. transversus abdominis J B J ventralis nézet dorsalis nézet
A VESE TOKJAI Sinus renalis Fascia renalis Capsula adiposa Capsula fibrosa
REN, NEPHROS A bal vese és mellékvese elölnézeti képe
A VESE LAPMETSZETE Papilla renalis Pelvis renalis (Pyelon) A. et V. renalis Sinus renalis Ureter medulla cortex
A VESE METSZLAPJÁNAK VÁZLATOS V KÉPEK Capsula fibrosa Calyx minor a HILUM RENALIS képletei: Velősugár A P V. renalis A. renalis Ureter Pelvis renalis Columna renalis Bertini Cortex Calyx major Medulla (8-10 pyramides renales)
A VESE FINOMSZERKEZETE 10-18 18 lobus velősugár lobus renalis lobulus corticalis pars radiata pars convoluta papilla renalis
REN LOBATUS: magzati vese és szövettani képe
AZ A. RENALIS ELSŐDLEGES ÁGAI
A VESE MICROCIRKULÁCIÓJA Vv. stellatae cortex aff. a. eff. a. A. et V. interlobularis A. et V. arcuata medulla vasa recta A. et V. interlobaris nyirokér A. renalis a. interlobaris is a. arcuata a. interlobularis is afferens arteriola glomerulus V. renalis v. interlobaris is v. arcuata v. interlobularis is peritubularis capillaris efferens arteriola a. recta v. stellata v. recta
A NEPHRON FELÉPÍTÉSE: Corpuscula renalis Malpighi: glomerulus + Bowman-tok Tubulus proximalis Tubulus intermedius (Henlekacs) Tubulus distalis Tubulus reuniens
A VESE CSATORNARENDSZERE Tubulus proximalis: pars convoluta (2) + pars recta (3) Tubulus intermedius (ansa nephroni): pars descendens (4) + pars ascendens (5) Tubulus distalis: pars recta (6) + pars convoluta (8) + macula densa (7) Tubulus reuniens/connectivus (9) Tubulus colligens (10) Ductus papillaris (Bellini) (12)
A CORPUSCULA RENALIS FELÉPÍTÉSE Bowman-tok rete mirabile
lamina basalis: ionszelektív fizikai szűrő A FILTRÁCIÓS BARRIER SZERKEZETE résmembrán = 4 nm - lamina densa: IV tip. collagen - lamina rara int.: heparansulfat laminin podocytaláb podocalyxin lamina basalis lamina rara ext. lamina densa lamina rara int. 25-65 nm contractilis microfilamentumok fenestrált endothel
PODOCYTA
PARS RADIATA ET PARS CONVOLUTA LOBULI CORTICALIS (VS: velősug sugár r = pars radiata)
PARS RADIATA PARS CONVOLUTA érpólus Bowman-tok glomerulus Corpuscula renalis Malpighi vizeleti pólus
MEDULLA RENALIS: ZONA EXTERNA (TUBULUS COLLECTIVUS: TC, ANSA NEPHRONI: P,D, VASA RECTA: V)
TUBULUS CONTORTUS PROXIMALIS TUBULUS CONTORTUS DISTALIS
A JUXTAGLOMERULÁRIS APPARÁTUS FELÉPÍTÉSE afferens arteriola 3. juxta- glomerularis sejtek 2. extra- glomerularis mesangium sejtek glomerularis capillaris Podocyta (Bowman-tok visceralis lemeze) (Bowman-tok visceralis lemeze) 1. macula densa VIZELETI PÓLUS efferens arteriola ÉRPÓLUS 1. macula densa 15-40 speciális hámsejt a distalis kanyarulatos csatorna falában Na + concentrációra érzékeny osmoreceptor 2. Extraglomerularis mesangium sejtek dús adrenerg beidegzés; közvetítő szerep a macula densa és a vas afferens között (?) 3. Juxtaglomerularis sejtek Myoepitheloid sejtek az afferens arteriola falában, secretios granulumok: renin plasma angiotensinogen renin angiotensin I. (inactive decapeptid) ACE angiotensin II. (active octapeptid) vérnyomásemelés
A JGA élettani szerepe A juxtaglomeruláris ris sejt (afferens( arteriola módosult simaizomsejtje) renint szekretál. A renin (proteáz)) a vérben v lévől angiotenzinogénb nből angiotenzin I-t t készk szít. Az angiotenzin I a tüdőben t angiotenzin II-vé alakul (ACE enzim). Az angiotenzin II aldoszteront szabadít t fel a mellékvese kéregbk regből. Az aldoszteron segíti a nátrium n tubuláris visszaszívását t a vesében, egyidejűleg vízretenciót t is okoz. Az angiotenzin II vazokonstriktor hatásával emeli a vérnyomv rnyomást, illetve keringés s szabályoz lyozó funkciót t lát l t el.
A VESE VEGETATÍV BEIDEGZÉSE
NEPHROLOGIA, UROLOGIA: klinikai vonatkozások Vese biopszia a glomerulonephritisek diagnózis zisára (FM + EM). Pyelographia (intravénás-szekr szekréciós, retrograd: húgyhh gyhólyag felől) l) Vese-angiographia (aorta katéteren teren át) Computer tomographia Ultrahang-képalkot palkotás s (ultrasonographia( ultrasonographia)
PYELOGRAPHIA
Veseartériák angiográfiás képe, a veseartériát az aorta felől töltötték fel kontrasztanyaggal A. interlobaris Arteria arcuata
COMPUTER TOMOGRAPHIA
ULTRASONOGRAPHIA
AZ URETER KERESZTEZŐDÉSEI Gonadalis erek A. et V. iliaca comm. A. uterina (A. ductus deferentis )
Corpus Ostium ureteris Trigonum vesicae (Lieutaud) VESICA URINARIA (UROCYSTA) Lig. umbilicale medianum Apex (Vertex) Fundus Collum A húgyhólyag topográfiája Rögzítése: Lig. pubovesicale Fascia retrovesicalis (Denonvillers) Paracystium Lig. umbilicale medianum (Urachus maradványa) Diaphragma urogenitale Excavatio rectovesicalis Excavatio vesicouterina Excavatio rectouterina Symphysis Symphysis Rectum Rectum Uterus
A NŐI MEDENCE ÉS GÁT FRONTALIS METSZETE
A FÉRFI MEDENCE ÉS GÁT FRONTALIS METSZETE
A FÉRFI HÚGYCSH GYCSŐ SZAKASZAI Lig. puboprostaticum ductus ejaculatorius
KLINIKAI VONATKOZÁSOK kettős görbület: katéterezés! paraurethrális járatok Bulbus penis Fossa navicularis Urethra masculina sérülése se a pars intermedia és pars prostatica közötti részen. Vizelet kerül a Retzius-térbe rbe,, a rectum és s a prostata közé és s a diaphragma urogenitale feletti térségbe.