Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás
Néhány tény A különbözı rendszerek egymás negentórpiájával, szabad energiájával táplálkoznak A szabad-energia a rendezettség mértékének fenntartásához kell Az ember és más élılények környezetükbıl veszik fel a szabadenergiát, és ezáltal rendezetlené teszik környezetüket.
Néhány tény A rendezett, nagy szabad energiájú, alacsony entrópiájú rendszerek rendezetlen, kötött energiájú, magas entrópiájú rendszerekké alakulnak át Az elsı számú hulladék, ami a természetben keletkezik, az a kötött energia
Néhány tény Ahhoz, hogy egy rendezetlen rendszert rendezzünk, ahhoz szabad energiát kell befektetni. A befektetett energia szükségképpen nagyobb, mint az energia, amelyet az újra rendezett rendszerbıl kinyerhetünk
Néhány tény A fentiekbıl következik, hogy az egyszer kihasznált (rendezetlené tett) környezetünket csak úgy rendezhetjük, Hogy egy másik környezeti rendszerbıl vonunk el szabad energiát A környezetvédelem ezért az egyik rendszer javára átterhel egy másik rendszerre
Néhány tény Az élılények közül a növények fedezték fel, hogy van egy külsı szabadenergiaforrás, a Nap. Miután teleszemetelték a bolygónkat oxigénnel, megváltoztatták annak a légkörét
Néhány tény Elhalt testükkel hulladék lehetıvé tették a fosszilis energiaforrások kialakulást Az ember felismerte, hogy a fa és a fosszilis energiaforrások elégethetık
Következmény Az ember a többlet energiával sokkal jobban rendezetlené tudta tenni környezetét, mint versenytársai, és mindent összeszemetelt A légkört üvegházgázokkal szemetelte teli, és megváltoztatta azt (sikeres mint a növények?)
Következmény Most még több szabad-energiára lenne szüksége, hogy fenntartsa energia-igényét, és rendezze a környezetét Ez még több hulladékkal jár Saját, a maga épített csapda fogságába került strukturális fogság Most kapkod főhöz, fához (ez a biomassza aranyláz!)
Hulladék a természetben és a gazdaságban A természet és a társadalom egyaránt termel hulladékot Az élet közremőködésével zajló természetes folyamatok hulladékokat termelnek (ürülékek, pl. guanó; elhalt szervezetek pl. mészkı; toxikus anyagok pl. gombák; stb. A természet egyrészt kivonja, koncentrálja a hulladékokat, azok idıleges raktárakba kerülnek (geológiai raktárak üledékek, széntelepek, vagy éppen zárványok) Másrészt a hulladékok lassú, vagy gyors ciklusokban mozogva visszakerülnek a természetes folyamatokba (pl. szilikát ciklus, kontra gáz ciklus) A folyamatok limitálják egymást, ezért a növekedés véges
Hulladék a természetben és a A társadalom felszabadítja a helyi, elraktározott geológiai forrásokat és szétszórja a globális térben, s nem juttatja vissza a keletkezés helyére. Pl. mezıgazdaság gazdaságban Mezıgazdaság: termıföld + energia+ külsı tápanyag = alapanyag + hulladék Alapanyag = étel, rost, energia + hulladék Étel = energia + hulladék A folyamatban keletkezı anyagok majd mindegyike kikerül a helyi rendszerbıl, pl. élelmiszer export, a táplálék befogadója a szennyvíz, stb.
A probléma A geológiai raktárakból felszabadított anyagok hulladékként szétszóródnak a globális térben. A biogeokémiai ciklusok kvázi egyensúlyiak, nem tudnak mit kezdeni a szétszórt hulladékokkal rövid idı alatt A hulladékok raktározás (befogadók) hiányában mobilizálva maradnak (pl. széndioxid a levegıben) A megváltozott anyagelosztás új (szerkezet és mőködés) ökológiai viszonyokat hoz létre a limitációk miatt Változik a globális rendszer A változáshoz alkalmazkodni kell
A hulladék a környezetvédelemben és a fenntarthatóságban Hulladék a környezetvédelemben Hogyan termeljek úgy bármit, hogy kevesebb hulladék keletkezzen? Hogyan hasznosítsam a bármit, amit megtermeltem? Hogyan hasznosítsam azt a hulladékot, ami a bármi termelése közben keletkezett? Mit tegyek a nem hasznosítható hulladékkal? Válasz: technikai Hulladék a fenntarthatóságban Mit termeljek és minek? Válasz: erkölcsi
Miért nem tesszük fel a fenntarthatósági kérdést? Mert a döntéshozók a gazdasági növekedésnek adnak elsıbbséget A növekedés hajtóereje a problémagyártás Szükség van újabb problémákra, hogy pénzt keressünk a problémamegoldással A problémamegoldásra szakosodott intézmények érdekei konzerválják a problémát A növekedés nem azonosítható a fejlıdéssel
Techno-optimista megközelítés Az emberiség történelme során képes volt megbirkózni a problémákkal, ezután is így lesz Elıre kell menekülni A kihívások növelik az ember technikai ismereteit Nem baj, hogy hulladékok keletkeznek, nagyszerő mérnökeink megtalálják rá a megfelelı választ
Miért nem fér össze a hulladékgazdálkodás a fenntartható fejlıdéssel? A hulladék probléma nem oldható meg a hulladék-gazdálkodás módszereivel A hulladékgazdálkodás feltételezi a hulladékot A hulladékgazdálkodás jó üzlet A hulladékgazdálkodás konzerválja a hulladékkeletkezést Mivel a hulladékok keletkezésének megelızése nem járulna hozzá a gazdasági növekedéshez, ezért az nem kívánatos
A hulladékprobléma ok-okozati meghatározottsága A hulladék mennyisége és minısége a termelés és fogyasztás szerkezetétıl függ Probléma: Ez a szerkezet anyag és energia intenzív Válasz: anyag és energia intenzitás csökkentése A termelés és fogyasztás szerkezetét a társadalmi intézményrendszer befolyásolja (pl. jogi szabályozás) Probléma: A hulladék tulajdonosa a hulladék termelıje, azaz a végsı fogyasztó Válasz: a hulladék a gyártóé
A változtatás iránya A hulladék a gyártóé Az ı felelıssége, hogy elkerülje a hulladék keletkezését, vagy olyan hulladékot hozzon létre, amellyel tud mit kezdeni Ezért, ı fogja megváltoztatni a termelési szerkezetet, hogy elkerülje a kezelhetetlen hulladék keletkezését
Miért kell korlátossá tenni az anyag és energia rendelkezésére állását?
Forgatókönyv 1.
Forgatókönyv 2.
A megoldás forgatókönyve
Köszönöm figyelmüket!