6. Pénz és Infláció Infláció Az árak összességének emelkedését inflációnak nevezzük. Az inflációs ráta az árszínvonal százalékos változása országonként eltérő, időbeli alakulása jelentős ingadozásokat mutat. Az infláció okait, hatásait és társadalmi költségeit vizsgáljuk. Mivel az infláció az árszínvonal emelkedése, elemzésünket annak vizsgálatával kezdjük, hogy mi határozza meg az árakat. Az ár az az arány, amelyen a pénzt termékre vagy szolgáltatásra cseréljük. Ahhoz, hogy az árakat megértsük, a pénzt kell megismernünk. Mi is az valójában; mi befolyásolja a pénz keresletét és kínálatát; milyen hatása van a gazdaságra? Ez a fejezet bevezetés a közgazdaságtan egyik ágába, a monetáris közgazdaságtanba. Mi a pénz? Amikor azt mondjuk, hogy valakinek sok pénze van, akkor arra gondolunk, hogy az illető gazdag. A közgazdászok ezzel szemben a pénz fogalmát ennél sokkal speciálisabb értelemben használják. Egy közgazdász számára á - a pénz nem a gazdagságot magát jelenti, hanem csak annak egy formáját. A pénz olyan eszköz, amely bármikor felhasználható tranzakciók lebonyolítására. Durván fogalmazva azt mondhatjuk, hogy a gazdasági szereplők kezében lévő pénz jelenti a nemzet gazdaságának pénzállományát. 1
A pénz funkciói Vagyontartási funkció Fizetési eszköz funkció Értékmérő funkció Forgalmi eszköz funkció Világpénz funkció Vagyontartási funkció A pénz vagyontartási funkciója lehetővé teszi a jelenlegi vásárlóerő jövőbeni vásárlóerővé való átváltoztatását. Ha mai munkámért százezer forintot kapok, akkor megtarthatom a pénzt, és elkölthetem holnap, a jövő héten vagy a jövő hónapban. A pénz természetesen nem tökéletes értékmegőrző, hiszen ha az árak emelkednek, akkor a pénz reálértéke csökken. Ennek ellenére az emberek megtartják pénzüket, mert árukra és szolgáltatásokra cserélhetik azt egy jövőbeli időpontban. Értékmérő funkció A pénz értékmérő funkciója lehetővé teszi, hogy az árakat és a tartozásokat valamiben mérni tudjuk. A mikroökonómia tanítása szerint az erőforrások elosztása a relatív árak - a javak árainak egyéb javak áraihoz viszonyított aránya - alapján történik, a boltokban mégis pénzben megadott árakat találunk. Egy autókereskedő nem 600 inget, hanem 3 millió forintot fog kérni egy autóért (még ha a kettő ugyanannyit ér is). Hasonló módon a legtöbb adósnak egy meghatározott pénzösszeggel kell kielégítenie adósságát, nem pedig egy bizonyos árumennyiséggel. A pénz a gazdasági tranzakciók mérőrúdja. 2
Forgalmi eszköz funkció A pénz forgalmi eszköz funkciója biztosítja, hogy a pénzzel árukat és szolgáltatásokat tudjunk vásárolni. Ez a bankjegy hivatalos fizetőeszköz - olvashatjuk a bankjegyekre nyomtatva. Amikor besétálunk a boltba, b biztosak lehetünk abban, hogy a kereskedő elfogadja majd pénzünket az általa kínált portékáért cserébe. Fizetési eszköz funkció A pénz fizetési eszközként funkcionál abban az esetben, amikor a pénzmozgás elválik az árumozgástól. Legközkedveltebb példái a hitelügyletek: mosógépet veszünk, s részletekben törlesztünk. Ilyenkor korábban keletkezett fizetési kötelezettség (hiteltartozás), munkabérfizetés (mint tudjuk, erre általában utólag, az árumozgást, a munkavégzést követőenkerülsor)vagyaz árutól teljesen független pénzáramlás (adó, segély stb.) valósul meg. Itt csupán megemlítjük, hogy a pénznek ez a funkciója új pénzhelyettesítőket termel ki, éspedig a hitelpénz különböző formáit, a bankjegyet és a bankszámlapénzt. Világpénz funkció Egyes pénznemek képesek a nemzetközi forgalomban is betölteni az előző funkciókat, vagyis konvertibilisek. A tökéletes pénzhez a világpénz funkció is hozzátartozik, ez azonban csak kevésnek sikerül, és amelyiknek mégis, annak sem teljességgel. 3
Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Europäisches Sozialmanagement A pénz fajtái A pénznek több fajtáját különböztetjük meg. Az olyan pénzt, amelynek nincs belső értéke papíralapú pénznek nevezzük, utalva arra, hogy állami döntés eredményeként kerül a forgalomba. Bár a mai gazdaságok többségében a papíralapú pénzek a megszokottak, egykor a legtöbb országban valamilyen belső értékkel rendelkező árut használtak pénzként. Az ilyen pénzt árupénznek nevezzük. Az árupénz legelterjedtebb példája az arany. Ha egy országban pénzként működik az arany, akkor azt mondjuk, hogy arany-standard van érvényben. Az arany az árupénz egy fajtája, mivel ékszerként, fogtömésként stb. ugyanúgy felhasználható, mint ügyletek lebonyolítására. Az aranystandard a tizenkilencedik század végén világszerte érvényben volt. A pénzmennyiség szabályozása A rendelkezésre álló pénz mennyiségét pénzkínálatnak nevezzük. Egy olyan gazdaságban, ahol árupénz van, a pénzkínálat ennek az árunak a mennyisége. Azokban a gazdaságokban, ahol papíralapú pénzt használnak, ahogy a legtöbb helyen manapság, az állam szabályozza a pénzkínálatot. Az államot jogszabályok ruházzák fel a pénzkibocsátás monopóliumával. Ahogy az adóztatás és a kormányzati vásárlások az állam gazdaságpolitikai eszközei, ugyanúgy a pénzkínálat is az. A pénzkínálat szabályozásával egy javarészt független intézményt bíznak meg, amit központi banknak neveznek. A pénzkínálat szabályozását monetáris politikának nevezzük A központi bank mindenekelőtt a nyíltpiaci műveletek azaz államkötvények vétele és eladása révén szabályozza a pénzkínálatot. A pénzmennyiség mutatói Jelölés Beszámított eszközök C M 1 M 2 Készpénz C+látra szóló betétek és más likvid bankbetétek M 1 +lekötött betétek (max. egy évre) M 3 M 2 +határozott időre lekötött betétek (több évre lekötött takaréklevelek) 4
Tranzakciók és a mennyiségi egyenlet Az emberek azért tartanak pénzt, hogy árukat és szolgáltatásokat vásároljanak. Minél több pénzre van szükségük a tranzakciókhoz, annál több pénzt tartanak. A pénzmennyi-ség ezért szoros kapcsolatban áll azzal, hogy mennyi pénzt cserélnek a tranzakciók során. A tranzakciók és a pénz közötti kapcsolatot az alábbi, mennyiségi egyenletnek nevezett összefüggés fejezi ki: pénz x forgási sebesség = ár x tranzakciók M V = P T T azoknak az eseményeknek a száma, amikor egy áru vagy szolgáltatás és pénz cseréje valósul meg. P egy tranzakció ára, azaz a gazdát cserélő pénz mennyisége. Az egyes tranzakciók árai szorozva a tranzakciók számával, PT, egyenlő az egy év alatt gazdát cserélő pénz mennyiségével. A mennyiségi egyenlet bal oldala a tranzakciókhoz felhasznált pénzről tájékoztat. M a pénz mennyisége; V pedig a pénz tranzakciós forgási sebessége, amely a pénzforgás ütemét méri a gazdaságban. Más szóval a sebesség az adott idő alatt végbemenő pénzcserék száma. Tranzakcióktól a jövedelemig Mennyiségi egyenlet Pénz Forgási sebesség = Ár Kibocsátás M V = P Thelyett M V = P Y A pénzkeresleti függvény és a mennyiségi egyenlet Amikor azt vizsgáljuk, hogy a pénz hogyan hat a gazdaságra, akkor általában célszerű a pénz mennyiségét az érte vásárolható áruk és szolgáltatások mennyiségében kifejezni. Ez a mennyiség M/P, és reálpénzállománynak nevezzük. A pénzkeresleti függvény egy egyenlőség, ami az emberek által tartani kívánt reálpénzállomány nagyságát mutatja: (M/P) d = ky egyensúlyban: (M/P) d = M/P (M/P) d = ky M(1/k)=PY MV=PY Ha a mennyiségi egyenletet használjuk, akkor feltételezzük, hogy a reálpénzkínálat egyenlő a kereslettel, a kereslet pedig arányos a jövedelemmel. 5
Konstans forgási sebesség A mennyiségi egyenletet tekinthetjük egyszerű definíciónak, amely a forgási sebességet definiálja, mint a nominális GDP pénzmennyiséghez való arányát. Az egyenletből azon-ban elméletet is építhetünk, a mennyiségi pénzelméletet, ha feltételezzük, etétee hogya forgási ogás sebességállandó. A forgási sebesség igenis változik, amennyiben a pénzkeresleti függvény változik. Ha a forgási sebességet konstansnak tekintjük, a mennyiségi egyenletet a nominális GDP elméletének is tekinthetjük. A mennyiségi egyenlet ebben az esetben: M V = PY Pénz, Árak és Inflació M %-os változása + V %-os változása = P %-os változása + Y %-os változása 1. A pénzmennyiség százalékos változását a központi bank szabályozza. 2. A forgási sebesség változása a pénzkereslet változását tükrözi. Mivel a forgási sebességet változatlannak tekintettük, százalékos eltérése nullával egyenlő. 3. Az árszínvonal százalékos ingadozása az inflációs ráta, az a változó, amit meg szeretnénk magyarázni. 4. A kibocsátás százalékos változása a termelési tényezők mennyiségének változásától és a technikai haladástól függ, amelyeket most adottnak tekinthetünk. Következtetés: A mennyiségi pénzelmélet szerint tehát végső soron a pénzmennyiséget szabályozó központi bank határozza meg az inflációs rátát. Ha a központi bank stabilan tartja a pénzkínálatot, akkor szilárd lesz az árszínvonal. Ha a központi bank gyorsan növeli a pénzkínálatot, akkor az árszínvonal is gyorsan emelkedik. 6
Seigniorage: a pénzkibocsátás haszna Az állam háromféleképpen fedezi kiadásait: 1. Adók kivetésével, erre példa a személyi jövedelemadó vagy a vállalati nyereségadó. 2. Kölcsönt vesz fel a gazdasági szereplőktől. 3. Egyszerűen csak pénzkibocsátás útján. Amikor az állam kiadásainak fedezése céljából pénzt nyomtat, növeli a pénzmennyiséget, ami azután inflációhoz vezet. A bevételek növelése érdekében történő pénznyomtatás olyan, mintha a kormányzat inflációs adót vetne ki. Infláció és a kamatlábak : A közgazdászok nominális kamatlábnak nevezik azt a kamatlábat, amit a bank fizet, és reálkamatlábnak azt, amennyivel a vásárlóerő emelkedik. Ha i a nominális kamatláb, r a reálkamatláb láb és π az inflációsráta, ió á akkor: r = i π A Fisher-hatás A reálkamatlábat kifejező egyenletünket átrendezve kiderül, hogy a nominális kamatláb a reálkamatláb és az inflációs ráta összege: i = r + π Az egyenlet fenti formáját Fisher-egyenletnek nevezzük, Az egyenlet szerint a nominális kamatláb két oknál fogva változhat: vagy a reálkamatláb változik, vagy az inflációs ráta. A mennyiségi pénzelmélet szerint a pénzmennyiség növekedési ütemének egy százalékos növekedése egy százalékkal növeli az inflációs rátát. A Fisher-egyenlet szerint az inflációs ráta egy százalékos növekedése viszont egy százalékkal növeli a nominális kamatlábat.(ficher-hatás) 7
Két reálkamatláb: ex ante és ex post Amikor a hitelező és a kölcsönfelvevő megállapodik a nominális kamatláb mértékében, akkor még nem tudják, hogy mekkora lesz az inflációs ráta a hitel futamideje alatt. Emiatt különbséget kell tennünk az egyes kamatlábfogalmak között: a hitelező és a kölcsönt felvevő által az ügylet megkötésekor várt kamatlábat ex ante reálkamatláb-nak, a később ténylegesen megvalósuló kamatlábat pedig ex post reálkamatlábnak nevezzük. A hitelezők és a hitelkérelmezők nem tudhatják a jövőbeni inflációt teljes bizonyossággal, van valamilyen várakozásuk az inflációs rátára. (π e ). Az ex ante reálkamatláb: i π e Az ex post reálkamatláb: i π A nominális kamatláb és a pénzkereslet Ahogy egy termék iránti kereslet termék árától függ, a pénz iránti kereslet is a pénztartás árától függ. A reálpénzállomány iránti kereslet tehát függ mind a jövedelem-szinttől, mind a nominális kamatlábtól. A pénzkeresleti függvény általános alakja a következő: (M/P) d = L(i,Y) A pénzpiaci egyensúly M/P = L(i,Y) M/P = L(r + π e,y) Az infláció társadalmi költségei 1. A várt infláció társadalmi költségei cipőtalpköltség étlapköltség adórendelkezések Az erőforrások elosztása 2. A nem várt infláció társadalmi költségei Hosszú lejáratú hitelek 8
Hiperinfláció A hiperinfláció fogalmán általában 50 százaléknál magasabb havi inflációt értenek, ami több mint napi 1 százalék. Több hónapra számítva az ilyen inflációs ráta az árszínvonal óriási mértékű emelkedését jelenti. Az 50 százalékos havi infláció több mint 100-szoros emelkedést jelent egy év alatt, és több mint 2 milliószorost három év alatt. A klasszikus dichotómia A közgazdászok klasszikus dichotomiának nevezik a reálés nominális változók elméleti szétválasztását. A nominális változókat pénzben fejezzük ki. Sok nominális változót ismerünk: ilyen az árszínvonal, az inflációs ráta, valakinek a bére (a pénzmennyiség, amit munkájáért kap cserébe). Először talán meglepőnek tűnik, hogy a nominális változók bevezetése vagy a pénz jelenléte nélkül is magyarázatot találtunk a reálváltozók alakulására. A korábbi fejezetekben anélkül elemeztük a gazdaság kibocsátásának szintjét és elosztását, hogy megemlítettük volna az inflációs rátát. A munkapiacról alkotott elméletünkben a nominálbér bevezetése nélkül értelmeztük a reálbért. A pénz semlegessége A klasszikus dichotómia abból ered, hogy a klasszikus elméletben a pénzkínálat változása nem hat a reálváltozókra. A pénz reálváltozókra gyakorolt hatástalanságát a pénz semlegességének nevezzük. Sok esetben különösen a hosszú távú elemzéseknél megközelítőleg helyes feltételezés a monetáris semlegesség. 9