A TERÜLETFEJLESZTÉS ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAPJAI Búzásné Szőke Zsuzsanna Budapest, 2011. március 18. ELŐADÁS TARTALMA I. Államháztartás és a központi költségvetés alapvető folyamatai II. Önkormányzati költségvetés III. Területfejlesztés közvetlen és közvetett támogatási forrásai IV. Önkormányzati támogatások 1
I. Államháztartás és a központi költségvetés alapvető folyamatai Mi az államháztartás? Az államháztartás az állam és a helyi önkormányzatok állami/önkormányzati feladat- és hatásköreit ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere. Feladat megközelítésben: Állami szerepvállalás gazdasági-pénzügyi oldala amely feladatnak nincs pénzügyi feladata az nem számít közfeladatnak (?) Szervezeti megközelítésben: Közhatalmi és közigazgatási szervek (minisztériumok, dekoncentrált szervek, polgármesteri hivatalok stb.) Szabályozási keretek: Államháztartásról szóló 1992. XXXVIII. törvény Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2
Államháztartás alrendszerei Központi kormányzat, Társadalombiztosítás, Elkülönített állami pénzalapok (pl. munkaerőpiaci alap, nukleáris alap, kutatási és technológiai innovációs alap) Helyi önkormányzatok Ezek költségvetési tagozódása: Központi költségvetés (központi kormányzat, Tb, elkülönített állami pénzalapok) Helyi önkormányzati költségvetés Központi költségvetés Egy vagy több évre de minden esetben teljes évre szólóan bemutatja a közfeladatok ellátásához a teljesíthető kiadásokat (jogosultság) a teljesítendő várható bevételeket (kötelezettség) adók és adójellegű bevételek (pl jövedelemadók) csak törvény v. törvény alapján önkormányzati rendelet írhat elő Nem adójellegű bevételek (bírságok, díjak) Tulajdonból illetve egyéb formában szerzett bevételek (vagyonértékesítésből,koncesszió származó bevétel, öröklés, ajándék stb.) ezek főösszeg szerinti egyenlegét Egyensúly szufficit deficit Országgyűlés által kerül elfogadásra törvény formájában 3
Költségvetési törvény életciklusa Tárgyévet megelőző év: Tervezés, jóváhagyás Tárgyév: Végrehajtás Tárgyévet követő év: Zárszámadás Költségvetési törvény elfogadásának menete I. Április 15. - Költségvetési irányelvek Kormány elé terjesztése Tervezési körirat fejezeti tervezés (feladat/bázisalapú) Augusztus 31. Költségvetési törvényjavaslat Kormány elé terjesztése 4
Költségvetési törvény elfogadásának menete II. Szeptember 30. törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlés részére (ÁSZ, Bizottságok, módosító javaslatok) November 30. - Fejezeti főösszegek rögzítése (Kapcsolódó módosító javaslatok) Zárószavazás Központi költségvetés szerkezete A költségvetési törvény normaszövegből és mellékletekből áll. 1. számú melléklet szerkezeti egységei (fejezeti címrend): Fejezet Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím Előirányzat-csoport Kiemelt előirányzat 5
Kiknek van önálló fejezetük? Állami szervek (pl: Országgyűlés, Köztársasági Elnökség, Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék, Bíróságok, Legfőbb Ügyészség) Minisztériumok (pl:, BM, NFM, VM stb) Köztestületek (MTA) Elkülönített alapok II. Önkormányzati költségvetés 6
Államháztartás helyi alrendszere helyi önkormányzatok Gazdasági önállóság jogi alapjait az Alkotmány fekteti le: Helyi önkormányzati tulajdon elismerése Tulajdon lehet: Törzsvagyon (forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes) Forgalomképes Gazdálkodási önállóság Saját bevételre, állami támogatásra való jog Helyi adóztatási jog elismerése Vállalkozási szabadság Önkormányzatok bevételei: Saját bevételek Átengedett központi bevételek (szja meghatározott %-a, gépjárműadó %-a, illetékek %-a stb. ) Állami támogatások (pl. normatívák, pályázati források) Egyéb bevételek (pl: vállalkozási tevékenységből) 7
Önkormányzati költségvetés önkormányzati rendeletben kell szabályozni; egy adott költségvetési időszakra vonatkozik, január 1- jétől december 31-ig hatályos; Költségvetési rendelet tartalma: az önkormányzat bevételeit forrásonként; az önkormányzat működési, fenntartási előirányzatait; felújítási előirányzatokat; felhalmozási kiadásokat; általános, céltartalék mértékét; többéves feladatok előirányzatait éves bontásban; helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetését elkülönítve; a bevételek és kiadások várható teljesülésének ütemezését; III. Területfejlesztés közvetlen és közvetett támogatási forrásai 8
TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOKAT SZOLGÁLÓ FORRÁSOK 1. Közvetlen források Céljuk és felhasználásuk során a területi felzárkóztatás szempontjai döntő jelentőséggel bírnak (források felosztásában, pályázati jogosultságban, támogatás intenzitásában) 2. Közvetett források Céljuk és odaítélésük direkt területi szempontot nem vesz figyelembe mégis jelentős a területi folyamatok alakulására gyakorolt hatásuk Közvetlen területfejlesztési támogatások alakulása 1986 1995 Területfejlesztési Alap (elkülönített állami pénzalap) 1996 - Területfejlesztési célelőirányzat MTT döntési kompetencia 2001 - RFT döntési kompetencia Phare kompenzáció 2003 RFT döntési kompetencia kibővülése 2004 - Források idényjellegűsége, beszűkülése, összeolvadása, decentralizáció már csak a régiók szintjén van 2007 - Önálló ROP-ok, hazai területfejlesztési források elsorvadása, önkormányzati források beszűkülése 2010 - Decentralizált hazai forrásallokáció megszűnése 9
Közvetlen területfejlesztési források célrendszere Gazdaságfejlesztés Munkahelyteremtés, -megőrzés, ipari parkok, inkubátorházak, turizmussal összefüggő fejlesztések a felzárkóztatás jegyében Önkormányzati infrastruktúra fejlesztés Önkormányzati kötelező feladatok ellátásával összefüggő fejlesztések, humán és termelő infrastruktúra fejlesztése, területrendezési tervek készítése, telepszerű lakókörzetek felzárkóztatása Önkormányzati fejlesztési források fejlődése 1996 2006 MTT hatáskörben: Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások (TEKI) Céljellegű decentralizált támogatások (CÉDE) 2007-2009 RFT hatáskörben: TEKI + CÉDE + Leghátrányosabb helyzetű kistérségek támogatása (LEKI) + Önkormányzati szilárdburkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása (TEUT) 10
Támogatási rendszer tapasztalatai 1. Érdeme: helyi szinten képes volt kezelni a helyi igényeket, viszont valós felzárkóztatást nem eredményeztek a források Ugyanakkor: Összehangolási törekvések nem érték el céljukat Ágazatok nem rendelkeznek több éves stratégiai célokkal, dokumentumokkal Támogatási célok között jelentősek az átfedések Pályázati eljárásokban, felhasználási szabályokban jelentős különbségek vannak Decentralizációtól való idegenkedés Önkormányzatok jelentős hányada finanszírozási gondokkal küzd > megvalósítási nehézségek - fenntartási problémák Támogatási rendszer tapasztalatai 2. Források felhasználása elaprózódott Nagy volt a pályázható célok száma-> egy kis ez egy kis az Megyeszékhely városok túlsúlya, miközben az allokált források nagyságát éppen a hátrányos helyzetű térségek mutatói befolyásolják Erőteljes a mindenki részesüljön a támogatásból szemlélet Hiányzott a térségi szemlélet Kiszámíthatatlan pályázati rendszer aktuális költségvetési helyzettől függő állapot 11
IV. ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSOK Önkormányzatok által elérhető támogatások Központi költségvetésből - költségvetési törvény 1. sz. melléklet IX. Helyi önkormányzatok fejezet 1. Normatív hozzájárulások 2. Központosított előirányzatok 3. Kiegészítő támogatások ÖNHIKI 4. Normatív, kötött felhasználású támogatások 5. Vis maior támogatás 12
1. Helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai Költségvetési törvény 3. sz. melléklet alanyi jogon járó támogatások kötelező feladatellátás finanszírozására -> Ft/mértékegység Magyar Államkincstáron keresztül kerül folyósításra Példák: Okmányirodák, körjegyzőségek működtetése, Építésügyi igazgatási, sport, kulturális, oktatási, szociális és gyermekjóléti feladatok 2. Központosított előirányzatok Költségvetési törvény 5. sz. melléklet Igényelhető, nem alanyi jogon járó támogatások Folyósítás MÁK-on keresztül Példák 20 jogcím közül: Helyi közösségi közlekedés támogatása - 35 mrd Ft Önerő kiegészítő támogatás - 10,6 mrd Ft Önkormányzati feladatellátását szolgáló fejlesztések 5,5 mrd Ft Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása 2 mrd Ft 13
3. Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai Költségvetési törvény 6. sz. melléklet ÖNHIKI 31 mrd Ft 4/2011 (III.1) BM rendelet Igényelni kell a MÁK-on keresztül (IV. 30., IX. 10., XI.5.) Nem igényelhet ÖNHIKI támogatást az az önkormányzat, amely(nél): lakosságszáma 1000 fő alatti és nem tartozik körjegyzőséghez, helyi adó bevezetéséről nem döntött, ilyen bevételt nem tervez, nem tervez működési célú hiányt, a tárgyévet megelőző évi zárszámadást a könyvvizsgáló elutasító záradékkal látta el. 4. Normatív, kötött felhasználású támogatások Költségvetési törvény 8. sz. melléklet MÁK-on keresztül igényelhető Rendeltetésük: Közoktatási feladatok ellátásának finanszírozása Szociális feladatok támogatása Többcélú kistérségi társulások támogatása Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása 14
5. Vis maior támogatás 2011. évi keret: 8 mrd Ft 9/2011. (II.15.) Korm. Rendelet Célja az egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezési kiadások - részbeni vagy teljes - megtérítése, valamint az önkormányzati tulajdonban lévő építményekben a vis maior események okozta károk helyreállításának részbeni vagy teljes támogatása, Igény benyújtása a MÁK-on keresztül, a tartalmilag megfelelőnek ítélt igények esetében a vis maior támogatás felhasználásáról a belügyminiszter dönt, A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, EU-s támogatások önkormányzatok részére TÁMOP: Kiemelt projektötletek benyújtása a hátrányos helyzetűek foglalkoztatható-ságának javítása érdekében (100%) ROP-ok: Rehabilitációs Szolgáltatások fejlesztése (90-95%) Kerékpárforgalmi hálózatok fejlesztése (90%) KÖZOP: régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása (előkészítés + fejlesztés) Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúra fejlesztése (előkészítés + kivitelezés) Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése (előkészítés + kivitelezés) KEOP: szilárdhulladék-lerakókat érintő rekultivációs programok kiterjesztése (100%) Megújuló energia alapú térségfejlesztés, épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás-hasznosítással kombinálva 15
K É R D É S E K KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Búzásné Szőke Zsuzsanna főosztályvezető Támogatáspolitikai Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1011 Budapest, Vám u. 5-7. Postacím: 1440 Budapest, Pf. 1 Telefon: 36-1-795-4524 Fax: +36-1-795-0687 E-mail: zsuzsanna.szoke.buzasne@nfm.gov.hu 16