Különöző etetési gykoriság htásánk vizsgált lesőhrcsán, recirkulációs rendszeren Hvsi Máté, Beliczky Gáor, Németh Sándor, Bercsényi Miklós, Ngy Szolcs Pnnon Egyetem, Georgikon Kr, Keszthely Kivont Az etetési gykoriság efolyásolhtj hlk növekedési ütemét, tkrmányértékesítését, testösszetételét és z állományon elüli szétnövést is. Lesőhrcs (Silurus glnis L.) vontkozásán, tudomásunk szerint, eddig csk természetes táplálkozási ritmus meghtározás történt meg. Jelen kísérletünken vizsgáltuk különöző etetési gykoriságok htását lesőhrcs növekedésére, tkrmányértékesítésére, kondíciójár és z állomány szétnövésére. Három különöző kezelést lklmztunk három-három ismétlésen. Az egyik kezelés során utomt szlgetető segítségével, nppli órákn 12 órán keresztül folymtosn etettük hlkt. A második csoport teljes npi mennyiséget egyszerre, egy lklomml kpt, kézi etetéssel. A hrmdik csoport hlit npi három lklomml etettük, npi dgot egyenlő mennyiségekre elosztv. A npi tkrmánydg mindegyik kezelés esetén zonos volt, z állomány testtömegének 2,5%-. Hár kísérletünken z etetési gykoriság növekedés ütemére nem gykorolt jelentős htást, lesőhrcs etetésére npi három vgy nnál gykori etetést jvsoljuk. Ezzel mérsékelhető vízminőség hirtelen változásink káros htás, illetve kedvező tkrmányértékesítés várhtó. Kulcsszvk: etetési gykoriság, tkrmányértékesítés, növekedés, Silurus glnis L., szétnövés Astrct Feeding frequency hs potentil effect on growing intensity, size vrition, feed utiliztion, ody composition of fish. In the cse of Europen ctfish, Silurus glnis L., only nturl feeding rhythm hs een determined so fr. In this study the effect of feeding frequency ws exmined on the growth, feed utiliztion, condition nd size vrition of Europen ctfish. Three different tretments were pplied in 3-3 replictes. In the cse of the first tretment fish were fed continuously during 12-hr period dily with utomtic elt feeders. The second group of fish ws fed y hnd feeding once dy, while the third group ws fed three times dy y hnd feeding. In ltter cse the portion ws divided into three equl quntities. The dily portion ws 2.5% in ech group expressed s the percentge of the ctul stock ody weight. Although feeding frequency hd no significnt effect on growing intensity, three times dily or more frequent feeding is suggested for feeding Europen ctfish. Using this frequent feeding regime the hrmful effect of rpid wter qulity chnges cn e moderted nd etter feed conversion is expected. Keywords: feeding frequency, feed utiliztion, growth, Silurus glnis L., size vrition
Bevezetés Az kvkultúrán termelés htékonyságát és gzdságosságát tkrmányozás ngymértéken meghtározz. Intenzív rendszereken z összköltség kár tö mint 50%-át tkrmányköltség dj (Müller, 1990; Fst, Quin & Szyper, 1997). Emitt különösen fontos tkrmányozás optimális prmétereinek ismerete. Számos tnulmány fogllkozik z egyes tápok kémii összetételével és zok élettni htásivl. A tápok összetétele mellett rendkívül fontos tkrmányozás optimális módszerének és gykoriságánk ismerete is. Az etetési gykoriság htássl lehet, töek között, növekedési ütemre, tkrmányértékesítésre, testösszetételre és szétnövés mértékére is (Joling, 1983; Alnärä, 1992; Linnér & Brännäs, 2000; Zkęś, Kowlsk, Czernik & Demsk-Zkęś; 2006; Silv, Gomes & Brndão, 2007). Igzolták, hogy növekedés ütemének mximum és tkrmányértékesítés minimum z optimális etetési gykoriság mellett érhető el. Az etetés optimális gykoriság függ hl fjától, korától, tkrmány minőségétől és különöző környezeti tényezőktől (pl. hőmérséklet). Az egyedek közötti hierrchi szerepe meghtározó szétnövés mértékének növeléséen. Ezt htást zonn mérsékelni lehet z etetési gykoriság növelésével (Joling, 1983). A fent említett nyilvánvló htásokon kívül, z etetési gykoriságnk vn egy indirekt, vízminőség változásán keresztül kifejtett htás is (Phillips, Summerfelt & Clyton, 1998). Megfigyelték, hogy z oldott oxigén és z mmóni koncentrációj z etetések időpontj szerint ingdozik (Gierson & Litvk, 2003). Számos hlfjr, különösen hrcsfélékre jellemző, hogy rövid kopllási időszkok után tkrmányhsznosítás htásfok megnő és növekedésen jelentkező elmrdás kompenzálódik (Kim & Lovell, 1995; Reigh, Willims & Jco, 2006). Az optimális etetési gykoriságot és nnk htását növekedésre, tkrmányértékesítésre, szétnövésre tö fj esetéen vizsgálták már (Joling, 1983; Alnärä, 1992; Linnér & Brännäs, 2000; Zkęś et l., 2006; Silv et l., 2007). Lesőhrcs esetéen eddig, tudomásunk szerint, csk természetes táplálkozási ritmus vizsgált történt meg (Boujrd, 1995; Boillet, Arnd & Boujrd, 2001). Anyg és módszer A kísérletet Pnnon Egyetem Georgikon Kránk hl-lortóriumán végeztük, Keszthelyen. A hlkt egy k. 4 m 3 hsznos víztérfogtú recirkulációs rendszeren trtottuk. A kísérleti lokk 9 d, egyenként 350 literes kváriumól, vlmint 5 d 300 literes ülepítő-, szűrő-, illetve puffer trtályól állt. Biológii szűrőtöltetként perlonvttát lklmztunk, kémii szűrést NO 3- -cserélő műgyntávl végeztük. A ptogén mikroorgnizmusok elszporodás ellen UV lámpát építettünk vízköre. Az el nem fogysztott tkrmányt és z ürüléket npont távolítottuk el rendszeről. A npi vízcsere k. 10 % volt. A kísérletnek helyet dó termet esötétítettük. A helyiség hőmérsékletét elektromos fűtőtesttel 23-25 o C között trtottuk, vízhőmérsékletet npont mértük (átlg±sd: 24,0±0,8 C).
Kezelések Akváriumonként 15 példányt helyeztünk el 59,9±12,8g kiindulási átlgtömeggel. A telepítési sűrűség így 2,81±0,12 g/l volt. Az lklmzott táp Coppens Steco Supreme-10 volt, melynek fő eltrtlmi értékeit z I. tálázt trtlmzz. I. tálázt: A kísérleten lklmzott táp fő eltrtlmi muttói szemcseméret 4,5 mm nyers fehérje 49% nyers zsír 10% nyers rost 1,8% hmu 9,4% P 1,4% C 1,6% N 0,4% A gyártó áltl deklrált értékek (Coppens Steco Supreme-10) A kísérlet során három különöző kezelést lklmztunk három-három ismétlésen. Az egyik kezelés során utomt szlgetető segítségével, nppli órákn 12 órán keresztül folymtosn etettük hlkt. A második csoport teljes npi mennyiséget egyszerre, egy lklomml kpt, kézi etetéssel. A hrmdik csoport hlit npi három lklomml etettük, npi dgot egyenlő mennyiségekre elosztv. A npi tkrmánydg mindegyik kezelés esetén zonos volt, z állomány testtömegének 2,5%-. A hlk egyedi tömegét és teljes testhosszát hetente mértük. A tömegméréseket vízen, 0,1 g pontossággl, digitális mérlegen végeztük. A testhossz mérése 0,5 cm pontossággl történt. A mérlegelések előtti npon hlkt már nem etettük. A npi tkrmánydg értékét mérlegelések eredménye lpján hetente módosítottuk. Számítások A mért dtokól számítottuk tkrmányértékesítést (food conversion rtio, FCR), npi szolút, egyedi növekedést (growth, G) g/np értéken, specifikus növekedési rátát (specific growth rte, SGR), kondíciófktort és vriációs koefficienst. A normális eloszlás illeszkedésvizsgáltához Shpiro-Wilk tesztet, z átlgok összehsonlításához Kruskl-Wllis tesztet és Mnn-Whitney u-próát lklmztunk. A szignifiknci kritériumként 95 %-os vlószínűséget htároztunk meg (p 0,05). A sttisztiki elemzésekhez z SPSS 14.0 for Windows progrmcsomgot hsználtuk. Eredmények Növekedés A ht hétig trtó kísérlet ltt z egyedek megkétszerezték testtömegüket, z átlgtömeg 59,9 ± 12,8g értékről 126 ± 27.3g értékre nőtt (1. ár). Az
szolút növekedés (g/np) átlgtömeg (g) átlgtömeget tekintve folymtosn etetett hlk 213,5 %-os, npi 3 lklomml etetett hlk 218,3 %-os, míg npi 1 lklomml etetett csoport hli 199,5 %-os növekedést értek el. A hlk növekedése exponenciális függvénnyel írhtó le (R 2 :0,9913-0,9992). Az egyes kezelések között nem muttkozott szignifikáns különség z átlgtömeg tekintetéen. 170 160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 1 2 3 4 5 6 hetek folymtos npi 1* npi 3* 1. ár: Az átlgtömeg értékek lkulás kísérlet során, három kezelésen. Az egyedi szolút növekedést tekintve láthtó, hogy z átlgtömeg növekedésével párhuzmosn, npi tömeggyrpodás mértéke is nőtt mindhárom kezelés esetén (2. ár). Az intenzitás növekedése npi 3 lklomml tkrmányozott csoportnál volt legkise. A kezdeti érték 1,8- szeresére nőtt kísérlet végére. A másik két kezelés esetéen ez növekedés kétszeres volt. Megemlítendő, hogy ez csoport (npi 3*) kísérlet első két hetéen még szignifikánsn ngyo növekedési eréllyel rendelkezett, mint másik két csoport. A kísérlet elején megfigyelhető különségek így kiegyenlítődtek kísérlet végére, kezelések között nem muttkozott szignifikáns különség. 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 npi 3* folymtos npi 1* 0,5 0,0 1 2 3 4 5 hetek 2. ár: Az egyedek szolút npi gyrpodás g/np értéken. A specifikus növekedési rát értékeien z első héten még jelentős különségek voltk láthtók (3. ár). A kezdeten leggyors növekedésű csoport (npi 3*) növekedési üteme kísérlet végére kis mértéken csökkent, míg másik két
SGR (%) csoport értékei növekedtek. A kísérlet végére három kezelés százlékos növekedése közel zonos volt, közöttük szignifikáns különség nem muttkozott. 2,50 2,00 1,50 c npi 3* npi 1* 1,00 folymtos 0,50 0,00 1 2 3 4 5 hetek 3. ár: A hlk százlékos növekedési muttój z egyes kezeléseken. Kondíció A kondíciófktor kísérlet második hetéen mindhárom kezelés esetén kiugrón mgs értéket képviselt (II. tálázt). A jelenség okát nem ismerjük. Ettől mérési lklomtól eltekintve z egyedek kondíciój kísérlet ltt gykorltilg konstns volt, 6,10 ± 0,14 átlgértékkel. A kezelések között hlk kondícióján nem volt számottevő különség. II. tálázt: A kísérleti csoportok átlgos kondíciófktor vizsgált során. kezelések hetek folymtos npi 3* npi 1* 1. 6,24 6,29 6,26 2. 7,29 7,38 7,23 3. 6,11 6,09 6,14 4. 6,01 5,96 6,00 5. 5,99 6,00 5,95 6. 5,95 6,00 5,93 átlg 6,27 6,29 6,25 szórás (SD) 0,51 0,55 0,50 Tkrmányhsznosítás A tkrmányértékesítés kísérlet elején npi 1 lklomml etetett hlk esetéen volt leggyengé (4. ár). Az utolsó mérésig tkrmányértékesítés jvulás volt megfigyelhető een csoportn. A másik két kezelés egymástól nem különözött és nem változott kísérlet zárásáig. Ekkor három kezelés tkrmányértékesítése között már nem volt különség. A vizsgált teljes időtrtmár számított tkrmányértékesítés npi 1 lklomml etetett csoport esetéen volt legrossz: 0,89. A másik két kezelés tkrmányértékesítése között nem volt számottevő különség (folymtos: 0,76; npi 3 lklom: 0,77).
1,20 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 folymtos npi 1* npi 3 * 0,00 1 2 3 4 5 hetek 4. ár: A tkrmányértékesítés lkulás kísérlet folymán. Szétnövés A szétnövés jelenségét és változását III. tálázt muttj e CV% értékeken kifejezve. A tálázt dtiól kitűnik, hogy kezelések gykorltilg nem efolyásolták z egyedek közötti szétnövést. A kísérlet időtrtm ltt mximálisn 2%-os változás volt megfigyelhető z egyes kezeléseken elül. A npi 1 lklomml etetett hlk közötti méretkülönség mindössze 1 %-l nőtt. A másik két kezelés esetéen kiindulási és záró értékek megegyeztek. IIII. tálázt: A kezeléseken elüli szétnövés CV% értékeken kifejezve. kezelések hetek folymtos npi 3* npi 1* 1. 19 23 22 2. 19 23 22 3. 19 22 22 4. 18 21 22 5. 18 22 22 6. 19 23 23 Értékelés Jelen kísérletünken vizsgáltuk különöző etetési gykoriságok htását lesőhrcs növekedésére, tkrmányértékesítésére, kondíciójár és z állomány szétnövésére. Az irodlomn különöző fjok esetéen, különöző, egymássl ellentétes eredmények tlálhtók z etetési gykoriság htását tekintve növekedési ütemre. Fitl süllő (Snder lucioperc) esetéen, eredményeik lpján Wng et l. (2009) npi 3 lklomml történő etetést jvsolják. Egy friki hrcsfj (Clris lzer) ivdékink tkrmányozásához folymtos etetést trtják optimálisnk (Hogendoorn, 1981). Tvi szjling (Slvelinus lpinus) esetéen gykori (Linnér & Brännäs, 2001), míg szivárványos pisztráng (Onchorhynchus mykiss) esetéen ritká (Alnärä, 1992) etetés efolyásolt kedvezően hlk növekedését. A szerzők fentieket két fj
eltérő táplálkozási viselkedésével mgyrázzák. A táplálkozáskor nyugtln, gresszív fjoknál, mint pisztráng, gykori etetés stressztényező, mi csökkenti tkrmányozás htékonyságát (Brännäs & Alnärä, 1992). Sját vizsgáltunkn lesőhrcs esetén, zt tpsztltuk, hogy z lklmzott etetési gykoriságok nem efolyásolták hrcs növekedési ütemét. Ugynezt tpsztlták Zkęś et l. (2006) fitl süllő vizsgáltkor. Hsonló eredményt közöltek Phillips et l. (1998). A szerzők wlleye (Snder vitreus) ivdék tkrmányozáskor nem tpsztlták különöző etetési gykoriság htását sem növekedésre, sem tkrmányértékesítésre, sem pedig szétnövésre. Felhívják zonn figyelmet z etetés indirekt htásir. A ritká etetés vízminőségi prméterek (mmóni, oxigén) hirtelen változásit okozz (Beliczky et l., 2013) mi stresszfktorként kedvezőtlenül ht hlk növekedésére (Gierson & Litvk, 2003). Gykori etetés ezt kellemetlen htást kiegyenlíti, illetve megszünteti. Az etetési gykoriság htását számos fktor efolyásolj. Egyes fjok esetéen igzodni kell z dott fj természetes táplálkozási ritmusához, más fjok viszont htékonyn lklmzkodnk z etetések időpontjához. Lesőhrcs esetéen igzolták, hogy ár erősen éjszki életmódú fjról vn szó (Boujrd, 1995), táplálékhoz vló hozzáférés erőseen efolyásolj hl npi táplálkozási ritmusát, mint fotoperiódus (Boillet et l., 2001). Jelen kísérletünken hlkt folymtosn félhomályn trtottuk. Az optimális etetési gykoriságot efolyásolj tkrmány élcstornán vló áthldásánk időtrtm is. Riche et l. (2004) megfigyelték, hogy nílusi tilápi (Oreochromis niloticus) 28 o C-on z etetést követően 4 ór elteltével éhezik meg, ezért négy óránkénti etetést jvsolják. Korái vizsgáltunk lpján (Hvsi et l., 2012) lesőhrcs éltrtlmánk kiürüléséhez z lklmzott 24 o C-on 11-27 ór szükséges. Az étvágy ismételt megjelenését nem vizsgáltuk. Eroldogn et l. (2004) szerint ritká etetés növeli hsznosítás htásfokát, mert hlk egy lklomml tö tkrmányt vesznek fel, mint gykrn etetett társik. Ezt gyümölcsevő piráj fj (Colossom mcropomum) esetéen is igzolták (Silv et l., 2007). Ez hosszú távon éltrktus térfogtánk növekedését és hiperfágiát okozht (Ruohonen & Grove, 1996). Ugynkkor gykrn etetett hlknál éltrktus folymtos teltsége mitt felgyorsul z áthldási idő, csökken tápnygok hsznosulásánk htásfok (Liu & Lio, 1999). Ez két folymt együttesen eredményezhette zt, hogy kísérletünken mind növekedés intenzitás, mind pedig tkrmányértékesítés kiegyenlítődött z egyes kezelések között. Figyelemre méltó, hogy hrcsán ez igen hmr, mindössze ht hét ltt megtörtént. Kísérletünken z etetési gykoriságnk nem volt lényeges htás tkrmányértékesítésre. Ezt mások is megfigyelték süllőn (Zkęś et l., 2006), wlleye-on (Phillips et l., 1998) és tlnti tokon (Acipenser oxyrinchus) (Gierson & Litvk, 2003). Kísérletünk második szkszán, köszönhetően mgs fehérjetrtlmú tápnk, mindhárom kezelési csoportn kedvező (0,7-0,8) tkrmányértékesítést figyeltünk meg. Az állományon elüli szétnövés sem változott kísérlet során, egyik kezelés htásár sem. Ez rr utlht, hogy hrcs esetéen csoporton elüli hierrchi nem számottevő, h hlk nem éheznek. Hsonló eredményre jutottk más fjokon végzett vizsgáltok során (Phillips et l., 1998; Zkęś et l., 2006).
Joling (1983) tvi szjling esetéen zt tpsztlt, hogy ritká etetési gykoriság htásár, z egyedek közötti dominnciviszonyok ngyo jelentőséget kptk, z állományon elüli méretkülönség nőtt. Hár kísérletünken z etetési gykoriság növekedés ütemére nem gykorolt jelentős htást, lesőhrcs etetésére npi három vgy nnál gykori etetést jvsoljuk. Ezzel mérsékelhető vízminőség hirtelen változásink káros htás, illetve kedvező tkrmányértékesítés várhtó. Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki z Öreglki Hlász Kft.-nek, kísérleti hlk iztosításáért. A projekt z Európi Unió támogtásávl, z Európi Regionális Fejlesztési Alp társfinnszírozásávl vlósul meg. (GOP-1.1.1-11-2011-0028) Irodlomjegyzék Alnärä A., 1992. The effect of time-restricted demnd feeding on the feeding ctivity, growth nd feed conversion in rinow trout (Oncorhynchus mykiss). Aquculture 108, 357 368. doi:10.1016/0044-8486(92)90119-6 Beliczky G., Hvsi M., Németh S., Bercsényi M., Gál D., 2013. Environmentl lod of wels (Silurus glnis) fed y feeds of different protein levels. AACL Bioflux 6(1), 12-17. Bolliet V., Arnd A., Boujrd Th., 2001. Demnd feeding rhythm in rinow trout nd Europen ctfish. Synchronistion y photoperiod nd feed vilility. Physiology & Behvior 73, 625-633. doi:10.1016/s0031-9384(01)00505-4 Boujrd T., 1995. Diel rhythms of feeding ctivity in the Europen ctfish, Silurus glnis. Physiology & Behvior 58, 641-645. doi:10.1016/0031-9384(95)00109-v Brännäs E., Alnärä A., 1992. Feeding ehviour of the Arctic chrr in comprison with the rinow trout. Aquculture 105, 53 59. doi:10.1016/0044-8486(92)90161-d Eroldogn O. T., Kumlu M., Aktş M., 2004. Optimum feeding rtes for Europen se ss Dicentrrchus lrx L. rered in sewter nd freshwter. Aquculture 231, 501 515. doi:10.1016/j.quculture.2003.10.020 Fst A. W., Quin T., Szyper J. P., 1997. A new method for ssessing fish feeding rhythms using demnd feeders nd utomted dt cquisition. Aquculturl Engineering 16, 213-220. doi:10.1016/s0144-8609(97)00003-4 Gierson A.V., Litvk K., 2003. Effect of feeding on growth, food conversion efficiency, nd mel size of juvenile Atlntic sturgeon nd shortnose sturgeon. North Americn Journl of Aquculture 65, 99 105. DOI: 10.1577/1548-8454(2003)65<99:EOFFOG>2.0.CO;2 Hvsi M., Oláh T., Felföldi Z., Ngy Sz., Bercsényi M., 2012. Pssing times of two types of feeds in wels (Silurus glnis) t three different tempertures. Aquculture Interntionl 15(5), DOI: 10.1007/s10499-012-9564-y Hogendoorn H., 1981. Controlled propgtion of the Africn ctfish,clris lzer (C. nd V.). IV. Effect of feeding regime in fingerling culture. Aquculture 24, 123 131. doi:10.1016/0044-8486(81)90049-1
Joling M., 1983. Effect of feeding frequency on food intke nd growth of Arctic chrr, Slvelinus lpinus (L.). Journl of Fish Biology 23, 177 185. doi:10.1111/j.1095-8649.1983.t02892.x Kim M. K., Lovell R. T., 1995. Effect of restricted feeding regimens on compenstory weight gin nd ody tissue chnges in chnnel ctfish Ictlurus puncttus in ponds. Aquculture 135, 285-293. doi:10.1016/0044-8486(95)01027-0 Linnér J., Brännäs E., 2001. Growth in Arctic chrr nd rinow trout fed temporlly concentrted or spced dily mels. Aquculture Interntionl 9, 35 44. Liu F. G., Lio C. I., 1999. Effect of feeding regimes on the food consumption, growth nd ody composition in hyrid striped ss Morone sxtilis M. chrysops. Fisheries Science 64, 513 519. Müller F., 1990. Economicl nlysis of some superintensive technologies for fish production in Szrvs. Aqucultur Hungric VI, 235-246. Phillips T. A., Summerfelt R. C., Clyton R. D., 1998. Feeding frequency effects on wter qulity nd growth of wlleye fingerlings in intensive culture. The Progressive Fish-Culturist 60, 1-8. Reigh R. C., Willims M. B., Jco B. J., 2006. Influence of repetitive periods of fsting nd stition feeding on growth nd production chrcteristics of chnnel ctfish, Ictlurus puncttus. Aquculture 254, 506-516. doi:10.1016/j.quculture.2005.10.043 Riche M., Hley D. I., Oetker M., Grrecht S., Grling D. L., 2004. Effect of feeding frequency on gstric evcution nd the return of ppetite in tilpi Oreochromis niloticus (L.). Aquculture 234, 657 673. Ruohonen K., Grove D. J., 1996. Gstrointestinl responses of rinow trout to dry pellet nd low-ft herring diets. Journl of Fish Biology 49, 501 513. Silv C. R., Gomes L. C., Brndão F. R., 2007. Effect of feeding rte nd frequency on tmqui (Colossom mcropomum) growth, production nd feeding costs during the first growth phse in cges. Aquculture 264, 135-139. Wng N., Xu X., Kestemont P., 2009. Effect of temperture nd feeding frequency on growth performnces, feed efficiency nd ody composition of pikeperch juvenils (Snder lucioperc). Aquculture 289, 70-73. Zkęś Z., Kowlsk A., Czernik S., Demsk- Zkęś K., 2006. Effect of feeding frequency on growth nd size vrition in juvenile pikeperch, Snder lucioperc (L.). Czech Journl of Animl Science 51, 85-91.