MEZİGAZDAS GAZDASÁGI GI TERMELÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI NEPTUN KÓD: MNNOM01K171 171 AGRÁRM RMÉRNÖKI MSc Szak Prof. Katalin SÁRDIS egyetemi tanár Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely Növénytermesztéstani stani és s Talajtani Tanszék
Irodalom: Sántha A. (1990): AGRÁRTERMELÉS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM. Akadémiai Kiadó Budapest. Sántha A. (1996): AZ AGRÁRTERMELÉS KÖRNYEZETI HATÁSA. In: Környezetgazdálkodás. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest. pp. 189-235. Szabó Lajos (1999): A TÁPANYAGELLÁTÁS KÖRNYEZETI VONATKOZÁSAI. In: Tápanyaggazdálkodás (szerk. Füleky Gy.) Mezıgazda Kiadó, Budapest. pp. 675-695. Várallyay et al. (2009): Magyarország talajainak állapota a Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszer (TIM) adatai alapján. FVM. Budapest.
Csathó P. (1994): A KÖRNYEZET NEHÉZFÉM SZENNYEZETTSÉGE ÉS AZ AGRÁRTERMELÉS. Szakirodalmi Szemle. Akaprint Budapest. Kádár, I. (1995): A TALAJ-NÖVÉNY-ÁLLAT-EMBER TÁPLÁLÉKLÁNC SZENNYEZİDÉSE KÉMIAI ELEMEKKEL MAGYARORSZÁGON. MTA TAKI Budapest. KÖRNYEZETI HELYZETKÉP, 2008. KSH. (2010. február) www.ksh.hu Urfi P. Bacsi Zs. Sárdi K. Polgár J.P. (2002): AZ ÜZEMI TÁPANYAGMÉRLEG MINT A KÖRNYEZETI MENEDZSMENT EGYIK LEHETSÉGES ESZKÖZE A MEZİGAZ-DASÁGBAN. Acta Agronomica Hungarica pp. 335-341.
A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ELEMFORGALMA 1901 és 2003 KÖZÖTT. (2005). szerk. Kovács G.J. és Csathó P. MTA TAKI Budapest, 2005. NEMZETI AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (1999) FVM Budapest. Loch J. (2002): TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM. In: Az agrokémia idıszerő kérdései. Debreceni Egyetem MTA Kiadványa pp. 107-119. AGROKÉMIA ÉS NÖVÉNYVÉDELMI KÉMIA Loch J. Nosticzius Á. (2004) : Mezıgazda Kiadó, Budapest
SOIL FERTILITY AND FERTILIZERS. Havlin-Beaton-Tisdale - Nelson (2005): Seventh Edition. Pearson Prentice Hall New Jersey, USA. AGRICULTURE, FERTILIZERS AND THE ENVIRONMENT. (1999). Lægreid, M. Bøckman, O. and O. Kaarstad. CABI Publishing, 1999. Debreczeni Bné- Sárdi K. (1997): THE IMPACT OF FERTILIZATION ON THE ENVIRONMENT. Columbia University Seminar Proceedings. pp. 190-210. Merckx, R. et al. (szerk.) (1990): FERTILIZATION AND THE ENVIRONMENT. Leuven University Press. AGRICULTURAL POLLUTION: Environmental Problems and Practical Solutions.(2002). Merrington, G. et al. Spon Press London and New York. THE EUROPEAN ENVIRONMENT State and Outlook 2005 http://www.eea.europa.eu/hu/publications/state_of _environment_report_20051 Environmental indicators for agriculture 1999. OECD Proceedings Volume 2. Issues and Design (The York Workshop) Ed. by R. Pearce. 213 p.
A tárgy t teljesítésének feltételei: telei: a.) Elıad adásokon való részvétel b.) Egyéni munka Egyéni feladat kidolgozása (választhat lasztható témák mellékelve) Önálló számítási si feladat c.) Zárthelyi dolgozat d.) Kollokvium
1. elıad adás Történelem és s célkitc lkitőzés, változv ltozások és kihívások a mezıgazdas gazdaságban gban és s a tápanyagellátásban.
A Föld F lakóinak száma 2011-ben elérte a 7 milliárd fıt f (2011. október 31.) Prognózis: 2100-ra eléri a 10 milliárdos lélekszl lekszámot
Visszatekintés és s jövıbeli j célokc Tények: A népessn pesség g gyors növekedn vekedése a XX. században zadban A szánt ntóföld terület letének csökken kkenése a az ipar és s urbanizáci ció hatására ra. Egyre több t mezıgazdas gazdasági gi termékre van szüks kség Változások a mezıgazdas gazdasági gi termelésben sben: Megnövekedett mőtrm trágya és növényvédıszer felhasználás magas fokú gépesítés A globális lis kihívás: a világ g növekvn vekvı népességének táplálékkal való ellátása
Tények (folytatás) A szárazf razföld 40%-a a mezıgazdas gazdasági gi terület, így a biodiverzitás csökken kkenésért a mezıgazdas gazdaság g szerepe élenjáró (FAO, 2007) Az intenzifikálódó mezıgazdas gazdaság g miatt a talajpusztulás súlyos, visszafordíthatatlan méreteket m öltötttt A jövıj kutatási és s fejlesztési si területei a mővelm velés, vízgazdálkodás, köztes k vetés, vetésforg sforgó, növényvédıszerek és s mőtrm trágyák k alacsony szintő felhasználása sa lesznek
FAO és s a 8 ezredfordulós s fejlesztési si cél l (MDGs( MDGs): 2000-ben 189 ENSZ-tagállam kötelezte el magát amellett, hogy 2015-ig 1. Véget vetnek a súlyos szegénységnek és éhínségnek 2. Megvalósítják az általános alapfokú oktatást 3. Elımozdítják a nemek közti egyenlıséget és segítik a nık felemelkedését 4. Csökkentik a gyermekhalandóságot 5. Javítják az anyai egészségügyet 6. Küzdenek a HIV/AIDS, a malária és más betegségek ellen 7. Biztosítják a környezeti fenntarthatóságot 8. A fejlesztés érdekében globális partnerséget építenek ki
TÉNYEK 2000: Az ENSZ elfogadja az ezredfordulós célokat népesség 6,1 milliárd 2010: ENSZ döntés jelentés a milleniumi célok elérésérıl. népesség 6,9 milliárd 2015: A föld népessége az elırejelzésk szerint eléri a 7,3 milliárdot, tehát 20%-os növekedés várható ebben a 15 évben.
A 7. ezredfordulós s cél: c biztosítani tani a környezeti fenntarthatóságot Célkitőzések Erıfesz feszítések sek az élelmiszer biztonság g javításáé áért és s a környezeti fenntarthatóság g eléréséé éért Erdık k védelmev a szárazf razföld 30%-át t borítj tják, nagy a biodiverzitásuk suk. Szánt ntóföld: fenntartható gazdálkod lkodás, a talaj mint megújul juló erıforr forrás s használata és s megırz rzése Halászat: 2,9 milliárd ember fedezi az állati fehérje igény nyét halakból A vízgazdv zgazdálkodás s fenntarthatóvá tétele tele globális lis célc FAO becslés: s: a fejlıdı országok növekvn vekvı gabonatermesztése se 80%-ban a mezıgazdas gazdaság g intenzívv vvé válásával val jöhet j létre. l
A FAO koncepciói i az élelmiszer termelés növelésében Az élelmiszertermelést st az alábbi eszközökkel kkel lehet növelni: n A.) új j területek mővelm velésbe vonásával val B.) Növényi N maradványok, trágy gyák, köztes k és zöldtrágyanövények nyek felhasználása, sa, agroforestry (mezıvédı erdısávok stb.) C.) mőtrm trágyák k alkalmazása D.) melioráci ció támogatása F.) vízgazdv zgazdálkodás s hatékonys konyságának nak javítása
A világ gabona és hústermelése, a mőtrágya és növényvédıszerek, és az öntözött területek nagyságának változása.
Növekvı mezıgazdas gazdasági gi termelés A termelés s környezeti k kockázata Kedvezıtlen hatás s a természetes erıforr forrásokra, elsısorban sorban a három h legfontosabbra Talaj: fizikai, kémiai, k biológiai károkk Víz: felszíni és s felszín n alatti vizek szennyezése se Levegı: : gáz g és s szilárd szennyezés
A termıföldek mennyisége, a lakosság, a szegénys nység és s a talajpusztulás összefüggései: Vidéki népesség gyarapodása termıföld hiány Adott mennyiségő termıföld termıföld hiány szegénység nem fenntartható mővelés
Az intenzív/iparszer v/iparszerő mezıgazdas gazdaság általános hatása Probléma: megnövelt kibocsájt jtás, fokozott környezeti k terhelés, kockázat Növénytermesztés Tápelemek felhalmozódása a talajban Tápelemek kimosódása sa a felszini és s felszín n alatti vizekbe Légszennyezés Nagy mennyiségő mellékterm ktermék k képzk pzıdik A biotópok elszegényed nyedése, pl. talajlakó mikroorganizmusok Állattenyésztés Tápelemek felhalmozódása a talajban Tápelemek kimosódása sa a felszini és s felszín n alatti vizekbe Légszennyezés Trágya és s más m állati mellékterm ktermékek kek felhalmozódása Egészs szségügyi gyi kockázat, fertızı anyagok
Új j kihívások Stratégi giák és s szabályoz lyozások bevezetése -nemzeti és -nemzetközizi szinten A globális lis problémák k megoldása érdekében A határokon átívelı problémákra való felkész szülés. s.
Mezıgazdas gazdasági gi eredető üvegházhatású gázok forrásai. (Smith et al., 2007) 11% 7% 38% Fertilisers N2O mőtrágyák metán (bélgáz) Enteric fermentation CH4 12% rizstermesztés Paddy rice CH4 32% elégetett biogáz CH4 és N2O Biomass burning CH4 and N2O Manure handling CH4, and trágya N2Okezelés veszteségei CH4 és N2O