Mottó: Város a vidék k gerince pedig a mezıgazdas. gazdaság. Agrárstrat. Kajner PéterP Vidékfejleszt

Átírás

1 Mottó: Város és s vidéke közös k s sorson osztoznak, a vidék k gerince pedig a mezıgazdas gazdaság (Vidéki TérsT rségek Európai Chartája, 1996.) Agrárstrat rstratégiák Kajner PéterP Vidékfejleszt kfejlesztési si Minisztérium Parlamenti és s Társadalmi T Kapcsolatok FıosztF osztálya fıosztályvezetı-helyettes Dr. Ángyán n JózsefJ egyetemi tanár, parlamenti államtitkár r diáinak inak felhasználásával

2 Hazai helyzetkép bizonytalan célcsoportc a vidék k társadalma? t a mezőgazdas gazdaság összes szereplője? a mezőgazdas gazdaság g adott célcsoportjai? c statisztika (2007): 630 ezer egyéni, 8 ezer társas; t regisztrált (2007): 200 ezer; életk letképes!! (AKI, 4 EUME, 2005): 49 ezer!!; 500 ha felett van csak élet (Magda): 2 ezer!!!; 55 ezer ha-os a versenyképes méretm ret : : 100!! (Szanyi!) pedig az EU-ban 19 ha átlagméret 50 ha felett: < 10 %

3 Hazai helyzetkép bizonytalan célmeghatc lmeghatározás tömegtermelés? versenyhatékonys konyság? minőségi termelési, környezeti, k társadalmi, t foglalkoztatási szempontok? többfunkciós s mezőgazdas gazdaság? g? bizonytalan jövőképj Dél-Amerika: tőkés t s nagybirtokrendszer? Nyugat-Eur Európa: minőségi családi gazdálkod lkodás? Nyugat Európa hátsh tsóudvara, gyarmata? sajátos magyar út? polarizált lt (két t részre r szakadt) birtokszerkezet növénytermesztés s dominanciája alacsony hozzáadott érték k előáll llítás s vidéken ( gyarmati( típust pusú termelés) földspekuláció külföldi ldi érdekeltség g magas hányada h állattenyésztésben, sben, a feldolgozásban

4 A három vidéki régir gió(észak-és s Dél-AlfD Alföld, ld, Dél-DunD Dunántúl) kapta a területalap letalapú támogatások 61%-át, összegszerű támogatásuk területi részesedr szesedése se az agrárkörnyezetgazdálkodás terén 54%, holott az összes művelt terület 68%-a itt találhat lható. A központi régióban 3,5 millió Ft támogatt mogatás s esik egy regisztrált termelőre re Szabolcsban ban alig több t mint 0,6 millió Ft, de Hajdú-Bihart és s Szolnok megyét t kivéve ve a többi t alföldi ldi (vidéki) megyében sem éri el az 1 millió Ft-ot. Forrás: Csatári Bálint B Farkas Jenő: : Kísérlet K a magyar kistérs rségek vidékis kiségének, agrárszerep rszerepének és s eltartó képességének jellemzésére. A tanulmány ny Az agrárpolitik rpolitikától l a vidékpolitik kpolitikáig c MTA MEH megállapod llapodás s alapján n készk szült, TémavezetT mavezető: : Prof. Dr. Halmai Péter, P egyetemi tanár

5 Új j Magyarország g Vidékfejleszt kfejlesztési si Program ( ) 2014) Indikatív v forrásfeloszt sfelosztás 1,30 0,79 4,75 3,96 0,53 2,64 1,34 4,24 Forrás: Ángyán J.: Az agrár-és vidékfejlesztés európai trendje és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Nemzeti Érdek, Bp., I. évf. 3. sz. 7,80 Fizikai tőke t fejlesztése se 39,35 Cél 7,85 Tengely Forrásarány I. Versenyképesség II. III. mező-és erdőgazdasági földhasználat vidéki életminőség javítása, gazdasági diverzifikáció 47% 32% 11,5% IV. LEADER 5,5% Kiegészítő intézkedések 23,68 0,00 1, Humán erıforrások fejlesztése (4,75%) 1.2. Fizikai tıke fejlesztése (39,35%) 1.3. A mezıgazdasági termelés és termékeinek minıségjavítása (0%) 1.4. Átmeneti intézkedések a kis- és közepes gazdaságok támogatására (1,77%) 2.1. Mezıgazdasági területek fenntartható használatának ösztönzése (23,68%) 2.2. Erdıgazdasági területek fenntartható használatának ösztönzése (7,85%) 3.1. Gazdasági diverzifikáció ösztönzése (7,8%) 3.2. Vidéki életminıség javítása (4,24%) 3.3. Helyi humán kapacitás fejlesztése (1,34%) 4.1. Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása (3,96%) 4.2. Hazai és nemzetközi térségek együttmőködése (0,53%) 4.3. Fenntartási költségek, készségek elsajátítása és animáció (0,79%) 5.1. Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat létrehozása (1,3%) 5.2. Programlebonyolítás költségei (2,64%)

6 Kettészakad szakadóország A vidéki települések csekély részer erőteljes városi v hatás alatt álló,, markáns szuburbán jellegű vidékies teret képez, ahol a népessn pesség g nő, n, dinamikus a lakásépítés és s az ingázás magas arány nyú. Ezek már m nem tekinthetők k "valódi" vidékies térségeknek. A többi vidékies település társadalmi változv ltozásait általában növekvő instabilitás jellemezte az elmúlt lt két k évtizedben. Számban csökkent a bővülő, b, s lényegesen nőtt n a labilis társadalmú vidéki települések köre. k Forrás: Halmai Péter, P Csatári Bálint, B Tóth T Erzsébet. (2009): A vidék k jövője j je az agrárpolitik rpolitikától l a vidékpolitik kpolitikáig. ig. In: Stratégiai kutatások Kutatási jelentések. Budapest, A Miniszterelnöki Hivatal és s a Magyar Tudományos Akadémia közötti k megállapod llapodás s keretében végzett stratégiai kutatások főbb f eredményei ( ). 2009). MTA-MEH, MEH, 2009.

7 A munkanélk lküliség és s a tartós s munkanélk lküliség g adatai alapján n szintén kettészakadt az ország. A vidékies térst rségeknek csak mintegy ötöde van kedvezı helyzetben. Az elmúlt lt két k évtized alatt az alaphelyzet alig változott. v Legfeljebb még élesebbek a kistérs rségi szint alapján meghúzhat zható határok a kedvezıés s a széls lsıségesen kedvezıtlen helyzető térségek között. k Forrás: Halmai Péter, P Csatári Bálint, Tóth T Erzsébet (2009)

8 Az ország g lakosságának több t mint a fele 2001-ben stabil társadalmú településen élt. Ugyanakkor a főnél f l nem népesebb, n vidéki települések társadalmi t labilitása fokozódott dott, népességarányuk 34%-ról l 51%-ra nőtt. n között a vidékies kies,, azaz a falusi és s a kisvárosi települések intézm zményi és s infrastrukturális ellátotts tottsága javult, miközben társadalmuk vitalitása, megújul juló képességük dinamikája csökkent kkent. Forrás: Halmai Péter, P Csatári Bálint, B Tóth T Erzsébet (2009)

9 Agrár??? r??? Vidék??? Stratégia??? Ennek hiánya sodródás Eredeti tıkefelhalmozt kefelhalmozás földspekuláció, közpénz-szivattyú Egész iparágak kerülnek külfk lföldi ldi tulajdonba Szétszakad tszakadó,, instabilláváló, önbizalmát t vesztett társadalomt A vidék k problémája nem marad meg vidéken!

10 Az új j agrár-és s vidékstrat kstratégia alapjai A környezet, k az agrárium rium és s a vidék k kölcsk lcsönös s egymásrautalts srautaltsága környezeti adottság gazdálkodási mód, intenzitás környezetbiztonság környezetminıség termékminıség élelmiszerbiztonság foglalkoztatás szociális biztonság életminıség

11

12 100% 90% 80% 70% 2. pilléres, vidékfejlesztési (agrárkörnyezetgazdálkodási és egyéb közösségi teljesítményekért kapott) állami kifizetések Jövedelem (%) 60% 50% 40% 30% 20% 10% 1. pilléres, közvetlen termelési támogatások/farmtámogatások 1. pilléres, piaci áruértékesítésbıl származó jövedelmek 0% Kiváló Közepes Gyenge Termıhelyi adottság

13 A nép-párti jövőkép Hagyományokra épülő életvitel vidéken Azonos életesélyek, lyek, de! más m s jellegekvárosban és s vidéken Célcsoportok: az egész mezőgazdas gazdaság és s a vidék k társadalmat Önálló gazdasági gi egzisztenciák,, erős civil szféra raés helyi közösségek Gazdasági diverzifikáci ció,, több t lábon l álló vidéki gazdaság Élelmezési, élelmiszer- és s környezetbiztonsk rnyezetbiztonság nemzetbiztonság életminőség Vidéki életminőség,, ellátás, az alapvető szolgáltat ltatások (iskola, posta, egészs szségügyi gyi ellátás, helyi közlekedk zlekedés, stb.) biztosítása sa Közpénzeket (hazai + EU) csak a köz k z számára hasznos teljesítm tményekért Forrásai: költsk ltségvetésből l + az EU agrár-vid vidékfejlesztési si alapjából

14 Célok és s teendők A termőföld: a magyar gazdák, a gazdálkod lkodó családok kezében legyen! A birtokpolitika: középpontjában a családi gazdaságok gok és s azok társult rsulásai sai álljanak! Az agrárszerkezet rszerkezet- és s termeléspolitika: a többfunkcit bbfunkciós s mezőgazdas gazdaság g céljait c szolgálja! lja! A piacszabályoz lyozás és -védelem: a helyi gazdaság g erősítésére re és s a fogyasztó védelmére irányuljon! A közgazdask zgazdasági gi szabályoz lyozás, támogatt mogatási és s adórendszer valamint a hitelpolitika: a családi gazdaságokat, gokat, a családok és s helyi közössk sségeik megerősödését t szolgáló gazdálkod lkodási formákat támogassa! t Az intézm zményrendszer: a helyi közössk sségek és s a gazdák k kiszolgálását, hely- zetbehozását, t, az informáci cióhoz és s a forrásokhoz való hozzájut jutást szolgálja! lja! A vidék és s a termelés s biztonsága érdekében vagyonbiztonsági gi intézked zkedéseket és s kárenyhk renyhítési, kockázatcs zatcsökkentési rendszer kell A kutatás, oktatás, képzk pzés s, tájékoztatt koztatás: intézm zményrendszere a vidék és s a helyi közösségek megerősítését t szolgálja! lja! A tervezés és s megvalósítás tényleges társadalmi t partnerségen alapuljon Új j társadalmi t szerződés: s: város és s vidék k közös k s sorson osztozik

15 A megvalósítás s feltételei telei Gazdaság- és s társadalompolitikai t fordulat beavatkozó állam Öko-szociális piacgazdaság: g: a gazdaság g orientálása A közjk zjót t védőés v s előmozd mozdítóállam visszatérés s az eredeti funkciókhoz khoz Az európai agrármodell rmodell megvalósítása sa területfedő,, mindenütt jelen lévől mezőgazdas gazdaság, g, többfunkciós s mezőgazdas gazdaság,, környezetk rnyezet- és s tájgazdt jgazdálkodás; kis-és s közepes k családi/egy di/egyéni gazdaságok gokdominanciája, önálló gazdálkod lkodás, közös s beszerzés, s, tárolt rolás, feldolgozás, értékesítés; s; összefogásuk, suk, önkéntes ntes társult rsulásuk suk támogatt mogatásával piaci versenyképess pességük javítása, a helyi közössk sségekés helyi magángazdas ngazdaság támogatása.

16 A megvalósítás s feltételei telei EU szintű tárgyalások ÚMVP: forráseloszt selosztás, s, élelmiszer: önrendelkezés s + áruk szabad áramlásából l ki, külföldi ldi földvf ldvásárlási moratórium rium meghosszabbítása. sa. Hazai törvényalkotás földtörvény üzemszabályozás, agrárt rtámogatási törvt rvény ÚMVP, kereskedelmi törvt rvény, helyi kereskedelem, feldolgozás s feltételeinek teleinek javítása, áruk jelölése (eredet, összetétel, tel, GMO, CO 2 -kibocsátási si egyenért rték, stb.), hazai termékek arány nyának nak növeln velése, adótörv rvény teheráthelyez thelyezés, költségvetési törvt rvény forrásátcsoportos tcsoportosítás, s,

17 Köszönöm m a figyelmet! Vidékfejleszt kfejlesztési si Minisztérium, 1055 Budapest, Kossuth tér t r 11. Tel.: , e Peter.Kajner@vm.gov.hu