GENETIKA ÉS GENOMIKA

Hasonló dokumentumok
GENETIKA ÉS GENOMIKA

MUTÁCIÓK. A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik.

Intelligens adatelemzés

Genetika és genomika László, Valéria Szalai, Csaba Pap, Erna Tóth, Sára Falus, András Oberfrank, Ferenc Szerkesztette Szalai, Csaba

Molekuláris biológiai technikák

Hátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes.

A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben

A PKU azért nem hal ki, mert gyógyítják, és ezzel növelik a mutáns allél gyakoriságát a Huntington kór pedig azért marad fenn, mert csak későn derül

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Többgénes jellegek. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek. 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása alatt áll

A projekt keretében elkészült tananyagok:

Tudománytörténeti visszatekintés

TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék

Lujber László és a szerző engedélyé

A könyv. meglétét. sgálat

Klinikai kémia. Laboratóriumi diagnosztika. Szerkesztette: Szarka András. Írta: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Semmelweis Egyetem

Orvosi genomika és bioinformatika. Gyakori betegségek genetikai és genomikai háttere

Biológiai feladatbank 12. évfolyam

ÁLTALÁNOS KÉMIAI LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK

A projekt keretében elkészült tananyagok:

MOLEKULÁRIS GENETIKA A LABORATÓRIUMI MEDICINÁBAN. Laboratóriumi Medicina Intézet 2017.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszék

Tóth Sára Hegyesi Hargita BEVEZETÉS A HUMÁNGENETIKÁBA

Molekuláris genetikai vizsgáló. módszerek az immundefektusok. diagnosztikájában

HAPMAP Nemzetközi HapMap Projekt. SNP GWA Haplotípus: egy kromoszóma szegmensen lévő SNP mintázat

MUTÁCIÓK. A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik.

Példák a független öröklődésre

12. évfolyam esti, levelező

A genetikai vizsgálatok jelene, jövője a Ritka Betegségek vonatkozásában

Embriószelekció PGD-vel genetikai terheltség esetén. Kónya Márton Istenhegyi Géndiagnosztika

XV. DOWN SZIMPÓZIUM Korszakváltás a klinikai genetikában

++ mm. +m +m +m +m. Hh,fF Hh,fF hh,ff hh,ff. ff Ff. Hh hh. ff ff ff ff. Hh Hh hh hh

Dr. Máthéné Dr. Szigeti Zsuzsanna és munkatársai

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék

K L A S S Z I K U S H U M Á N G E N E T I K A

Daganatok kialakulásában szerepet játszó molekuláris folyamatok

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A genomikai oktatás helyzete a Debreceni Egyetemen

Új utak az antipszichotikus gyógyszerek fejlesztésében

A gének világa, avagy a mi világunk is

A HUMÁNGENETIKA LEGÚJABB EREDMÉNYEI Péterfy Miklós

POSZTGENOMIKAI SZEMLÉLETVÁLTÁS ELSİ ELEMEINEK MEGJELENÉSE A MEDICINÁBAN

Valószín ségi döntéstámogató rendszerek

Darvas Zsuzsa László Valéria. Sejtbiológia. Negyedik, átdolgozott kiadás

FOLYAMATIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK

Tóth János - Simon L. Péter - Csikja Rudolf. Differenciálegyenletek feladatgyűjtemény

0. Kurzusok tudnivalók 1. Az anyag - csak az írott anyagban 2. Az élet molekulái - csak az írott anyagban 3. Mi az Élet? 4. A Világ keletkezése 5.

TÁMOP /2/A/KMR Jegyzetek és példatárak a matematika egyetemi oktatásához

A TANTÁRGY ADATLAPJA. Alapképzés (Licensz) Szak / Képesítés Pszichológia magyar nyelven Pszichológus / Képesítés kód: L

0. Kurzusok tudnivalók 1. Az anyag - csak az írott anyagban 2. Az élet molekulái - csak az írott anyagban 3. Mi az Élet? 4. A Világ keletkezése 5.

Orvosi Genomika. 1. Trendek a modern orvostudományban. 2. Genomika és modern orvostudomány

Recesszív öröklődés. Tájékoztató a betegek és családtagjaik számára. Fordította: Dr. Komlósi Katalin Orvosi Genetikai Intézet, Pécsi Tudományegyetem

A projekt keretében elkészült tananyagok:

Populációgenetikai. alapok

Mely humán génvariációk és környezeti faktorok járulnak hozzá az allergiás megbetegedések kialakulásához?

Humán genom variációk single nucleotide polymorphism (SNP)

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály

2. SZ. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ PIR 2

11. évfolyam esti, levelező

Hátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes.

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Közös stratégia kifejlesztése molekuláris módszerek alkalmazásával a rák kezelésére Magyarországon és Norvégiában

BIOLÓGIA HÁZIVERSENY 1. FORDULÓ BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA

Rácz Olivér, Ništiar Ferenc, Hubka Beáta, Miskolci Egyetem, Egészségügyi Kar 2010

Genetikai vizsgálatok módszerei. Dr. Gál Anikó

Prof. Dr. Szabad János Tantárgyfelelős beosztása

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Genetikai szótár. Tájékoztató a betegek és családtagjaik számára. Fordította: Dr. Komlósi Katalin Orvosi Genetikai Intézet, Pécsi Tudományegyetem

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete Semmelweis Egyetem

2.1. Multifaktoriális betegségek általános jellemzői

Veleszületett rendellenességek. Szônyi László. 29. fejezet

Populációgenetika és evolúció

A Mendeli Genetika Korlátai

Neoplazma - szabályozottság nélküli osztódó sejt

SZEMÉLYRE SZABOTT ORVOSLÁS II.

SZERVES KÉMIAI PRAKTIKUM

Mangalica specifikus DNS alapú módszer kifejlesztés és validálása a MANGFOOD projekt keretében

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

ADATBÁNYÁSZAT I. ÉS OMICS

Igazságügyi genetika alapjai

Epigenetikai Szabályozás

GENETIKAI VIZSGÁLATOK Genetikai vizsgálatok indikációja

Genetikai vizsgálat. Intergenomialis kommunikációs zavarok (mtdns depléció/deléció jelenléte esetén javasolt) Alpers syndroma (POLG1 gén analízis)

Méhes Károly Genetikai Továbbképző Napok. Genomika a gyakorló orvos számára: új módszerek, új eredmények, új trendek

Engedélyszám: /2011-EAHUF Verziószám: Humángenetikai vizsgálatok követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet

Genetika 2. előadás. Bevezető

Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására

(McCune- Albright szindróma)

MAGYAR HUMÁNGENETIKAI TÁRSASÁG XI. KONGRESSZUSA ÉS MÉHES KÁROLY NAPOK. Pécs október

A domináns öröklődés. Tájékoztató a betegek és családtagjaik számára. Fordította: Dr. Komlósi Katalin Orvosi Genetikai Intézet, Pécsi Tudományegyetem

Human Genome Project, évvel a tervezett befezés előtt The race is over, victory for Craig Venter. The genome is mapped* - now what?

A genomiális medicina szép új világa

A Hardy Weinberg-modell gyakorlati alkalmazása

PrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score

Biobank Hálózat kialakításának minőségügyi kérdései a Semmelweis Egyetemen

A Hardy-Weinberg egyensúly. 2. gyakorlat

Átírás:

GENETIKA ÉS GENOMIKA Szerkesztette: Szalai Csaba Szerzők: 1. fejezet: László Valéria 2., 3., 4., 6.,7. fejezetek: Tóth Sára 5. fejezet: Pap Erna 8., 9.,10.,11.,12.,13.,14. fejezetek: Szalai Csaba 15. fejezet: Falus András és Oberfrank Ferenc A könyv a Semmelweis Egyetem orvostan-, gyógyszerész- és fogorvostan-hallgatók számára tartott Genetika és genomika tárgy előadásainak és részben gyakorlatainak anyagát tartalmazza. A középiskolai genetikai és a biokémiából tanult molekuláris biológiai ismeretekre épülve a könyv a humángenetikának leginkább az orvostudományokhoz kapcsolódó részeit tárgyalja bővebben. A 15 fejezet egy része orvosi genetikával foglalkozik, de fejezetei ismertetik a genetikai információátadás folyamatát, citogenetikát, epigenetikát, fejlődésgenetikát, onkogenetikát, immungenetikát, populációgenetikát, evolúciógenetikát, illetve a humángenetikából kinőtt új tudományágnak, a humángenomikának az alapismereteit, és alkalmazásait, például komplex betegségek vizsgálatában, farmakogenomikában, nutrigenomikában vagy a genom-környezet kölcsönhatásának tanulmányozásában. Mivel a genomika a rendszerbiológiai tudományokhoz tartozik, egy fejezet a rendszerbiológiai alapfogalmakat ismerteti, szintén orvosbiológiai, betegségközpontú megközelítéssel. A modern humángenetika és genomika eredményei számos társadalmi, jogi és etikai problémát vethetnek fel. Egy fejezet ez utóbbiakkal foglalkozik. Minden fejezet végén kérdések találhatók, amelyekkel az olvasók ellenőrizhetik, hogy megértették, feldolgozták-e a fejezet által közvetített ismereteket. Mivel e-könyvről van szó, bizonyos fogalmak nem kerülnek részletes ismertetésre, hanem néhol wikipédiaszerűen kapcsolva vannak a világhálón található részletesebb anyaghoz. A könyvet az egyetemi hallgatókon kívül mindazok figyelmébe is ajánljuk, akik igénylik, hogy orvosgenetikai és genomikai ismereteik naprakészek legyenek. Kulcsszavak: Mitózis, meiózis, mutációk, polimorfizmusok, citogenetika, epigenetika, mendeli öröklődés, fejlődésgenetika, a nem genetikája, őssejtbiológia, onkogenetika, immungenetika, humángenomika, komplex betegségek genomikája, genomikai módszerek, populációgenetika, evolúciógenetika, farmakogenomika, nutrigenetika, gén-környezet kölcsönhatás, rendszerbiológia, bioetika. Typotex Kiadó 2013

COPYRIGHT: Falus András, László Valéria, Oberfrank Ferenc, Pap Erna, Dr. Szalai Csaba, Tóth Sára, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Creative Commons NonCommercial-NoDerivs 3.0 (CC BY-NC-ND 3.0) A szerző nevének feltüntetése mellett nem kereskedelmi céllal szabadon másolható, terjeszthető, megjelentethető és előadható, de nem módosítható. Szakmai lektor: Molnár Viktor; Csertex Kutatólaboratórium vezetője ISBN 978 963 279 185 2 Készült a Typotex Kiadó gondozásában Felelős vezető: Votisky Zsuzsa Készült a TÁMOP-4.1.2/A/1-11/1-2011-0079 számú, Konzorcium a biotechnológia és bioinformatika aktív tanulásáért című projekt keretében.

Tartalomjegyzék 1. A genetikai információ átadása... 9 1.1. A sejtciklus és szabályozása... 9 1.1.1. G0 G1 átmenet... 10 1.1.2. G1 S átmenet, S-fázis... 12 1.1.3. G2 M átmenet... 12 1.1.4. M-fázis... 13 1.1.4.1. A kromoszóma szerkezete... 14 1.1.4.2. A sejtmaghártya eltűnése és újraképződése... 16 1.1.4.3. A mitotikus orsó felépítése és szerepe a mitózisban... 16 1.1.4.4. A metafázis anafázis átmenet... 19 1.1.5. A citokinézis legfontosabb folyamatai... 20 1.1.6. Ellenőrzési pontok... 21 1.2. A meiózis... 22 1.2.1. A meiózis szakaszai... 22 1.2.2. Oogenezis... 26 1.2.3. Spermatogenezis... 26 1.2.4. Meiózis szabályozása... 28 1.3. A fejezethez tartozó kérdések... 29 2. Mutációk és polimorfizmusok... 30 2.1. A mutációk csoportosítása... 30 2.2. Génmutációk... 32 2.3. DNS-hibajavítás (repair)... 37 2.4. Mutagenitási vizsgálatok... 39 2.5. A fejezethez tartozó kérdések... 40 3. Citogenetika. Kromoszómamutációk... 41 3.1. Szerkezeti kromoszómamutációk = strukturális kromoszómaaberrációk... 42 3.1.1. Deléciók... 42 3.1.2. Duplikációk... 43 3.1.3. Transzlokációk... 43 3.1.3.1. Reciprok transzlokációk... 43 3.1.4. Inverziók... 45 3.1.5. Gyűrű (ring) kromoszóma... 45 3.1.6 Izokromoszóma... 46 3.1.7. Dicentrikus kromoszóma... 48 3.1.8. Acentrikus fragment... 49 3.2. Számbeli kromoszómamutációk = numerikus aberrációk... 49 3.2.1. Euploid kromoszómamutációk... 49 3.2.2. Aneuploid kromoszómaaberrációk... 50 3.2.3. A leggyakoribb számbeli kromoszóma-rendellenességek... 51 Szalai Csaba (szerk.) www.interkonyv.hu

4 Genetika és genomika 3.2.3.1. 21-es triszómia... 52 3.2.3.2. 13-as triszómia... 52 3.2.3.3. 18-as triszómia... 52 3.2.4. Nemi kromoszómák számbeli kromoszóma-rendellenességei... 53 3.2.4.1. Turner-szindróma... 53 3.2.4.2. Klinefelter-szindróma... 53 3.2.4.3. Triplo X-szindróma... 53 3.2.4.4. Dupla Y-szindróma, szuper férfi, Jacobs-szindróma... 53 3.3. Uniparentális diszómia (UPD)... 54 3.4. Mixoploid mutációk... 54 3.4.1. Mozaicizmus... 54 3.4.2. Kimérizmus... 55 3.5. A fejezethez tartozó kérdések... 56 4. Epigenetika... 57 4.1. Epigenetikus változások molekuláris módosulások... 57 4.1.1. DNS-metiláció... 57 4.1.2. CpG mint mutációs forrópont... 58 4.1.3. Hisztonmódosulások... 58 4.2. Nem-kódoló RNS-ek... 59 4.3. Epigenetikus jelenségek... 59 4.3.1. X-kromoszóma-inaktiváció... 59 4.3.2. Genomikus imprinting... 60 4.3.2.1. Imprintinggel összefüggő betegségek... 61 4.3.2.2. Az imprinting célja... 62 4.4. Az epigenetikai hatások jelentősége... 62 4.5 A fejezethez tartozó kérdések... 64 5. Mendeli öröklődés: autoszomális öröklődés... 65 5.1. Bevezetés... 65 5.2. Genetikai alapfogalmak, értelmezésük... 67 5.3. Fogalmak/jelenségek, amelyek befolyásolják/árnyalják a klasszikus monogénesnek vélt öröklődést... 68 5.4. Autoszomális domináns öröklődés... 71 5.4.1. Az autoszomális domináns (AD) öröklődés általános jellemzése... 71 5.4.2. Struktúrgén mutációja által okozott betegségek... 72 5.4.2.1. Marfan-szindróma... 72 5.4.2.2. Osteogenesis imperfecta... 72 5.4.3. Receptorgén mutációja által okozott betegségek... 73 5.4.3.1. Achondroplasia... 73 5.4.3.2. Familiáris hiperkoleszterinémia... 73 5.4.3.3. Policisztás vese... 73 5.4.4. Jelenleg ismeretlen funkciójú fehérjét kódoló gén mutációja... 73 5.4.4.1. Huntington Chorea... 73 5.4.5. Protoonkogének mutációja... 74 5.4.6. Farmakogenetikai betegségek... 74 5.4.6.1. Porfiria... 74 5.4.6.2. Malignus hypertermia... 74 5.5. Autoszomális recesszív öröklődés... 74 5.5.1. Az autoszomális recesszív (AR) öröklődés általános jellemzése... 74 5.5.2. Enzimopátiák... 75 www.interkonyv.hu Szalai Csaba (szerk.)

Tartalomjegyzék 5 5.5.2.1. Fenilketonúria... 75 5.5.2.2. Klasszikus albinizmus... 75 5.5.2.3. Congenitális adrenalis hyperplasia... 76 5.5.2.4. Xeroderma pigmentosum... 76 5.5.3. Cisztás fibrózis... 76 5.5.4. Hemoglobinopátiák... 77 5.5.4.1. Sarlósejtes anémia... 77 5.5.4.2. Thalassemiák... 77 5.6. Gének és tumorok... 77 5.7. Gének és gyógyszerek... 78 5.8. Konklúzió... 79 5.9. Kérdések... 79 6. A nem szerepe az öröklődésben... 81 6.1. X-kromoszómához kötött öröklődés... 81 6.1.1. X-hez kötött domináns (XD) öröklődés... 81 6.1.2. X-hez kötött recesszív (XR) öröklődés... 82 6.2. Y-kromoszómához kötött (holandrikus) öröklődés... 84 6.3. Nem által befolyásolt öröklődés... 84 6.4. Nemre korlátozódó öröklődés... 84 6.5. Genomiális imprinting... 85 6.6. Citoplazmatikus öröklődés... 85 6.6.1. Anyai hatás... 85 6.6.2. Mitokondriális öröklődés... 85 6.7. Az X-kromoszóma inaktivációja... 86 6.8. A fejezethez tartozó kérdések... 87 7. Biológiai folyamatok genetikája... 88 7.1. Fejlődésgenetika... 88 7.1.1. Morfogének... 89 7.1.2. Homeobox gének... 89 7.2. A nem genetikája... 89 7.2.1. A hímnem kialakulása emlősökben... 90 7.2.2. A női nem kialakulása emlősökben... 92 7.3. Őssejtbiológia... 93 7.4. Onkogenetika... 94 7.4.1. Onkogének... 94 7.4.2. Tumorszuppresszor gének... 95 7.4.3. Anti-apoptotikus gének... 95 7.4.4. Telomeráz... 96 7.5. Immungenetika... 96 7.6. A fejezethez tartozó kérdések...100 8. Bevezetés a genomikába...101 8.1. Genomika...101 8.2. Humán Genom Projekt...102 8.3. DNS-szekvenálás...103 8.4. Résztvevők a humán genom projektben...105 8.5. A HGP néhány eredménye...105 8.6. A humán genom variációi...107 8.7. Junk DNS a humán genomban...110 8.8. Komparatív genomika...112 Szalai Csaba (szerk.) www.interkonyv.hu

6 Genetika és genomika 8.9. Irodalom...113 8.10. Fejezethez tartozó kérdések...114 9. A komplex betegségek genomikai megközelítése...116 9.1. Komplex betegségek általános jellemzői...116 9.2. Környezeti tényezők...117 9.3. Miért fontos kutatni a multifaktoriális betegségek genomikai hátterét?...117 9.4. Öröklődés bizonyítása...118 9.5. Az öröklődő hányad számítása...119 9.6. Multifaktoriális betegségek genomikai hátterének tisztázását nehezítő jellemzők...119 9.7. Genomikai módszerek fejlődése, nehézségek...121 9.8. Ritka variációk problémája...122 9.9. Epigenetikai problémák...123 9.10. A genom véletlenszerű viselkedése...123 9.11. Statisztikai problémák...123 9.12. Megoldáshoz közelítő utak...124 9.13. Miért gyakoribbak manapság a multifaktoriális betegségek?...125 9.13.1.Takarékosgén-hipotézis...126 9.13.2. Tisztasághipotézis...127 9.13.3. További elméletek...128 9.14. Irodalom...129 9.15. Fejezethez tartozó kérdések...129 10. Betegségek genomikai vizsgálati módszerei...131 10.1. Genetikai markerek...131 10.2. Betegségek genomikai hátterének vizsgálati módszerei...132 10.2.1. Genetikai variációk szerepének vizsgálata betegségekben...132 10.2.2. GWAS...134 10.2.3. GWAS-eredmények értékelése...135 10.2.4. Parciális genomszűrések...136 10.2.5. Pozicionális klónozás...136 10.2.6. Személyre szabott genomika...136 10.2.7. Újgenerációs szekvenálás (NGS)...138 10.2.8. Génexpresszió-mérés...138 10.2.9. Egyéb mikroarray-alapú módszerek...139 10.3. Állatmodellek...140 10.3.1. Állatmodellek előnyei...140 10.3.2. Állatmodellek hátrányai...141 10.3.3. Kísérleti betegségmodellek...142 10.4. Irodalom...142 10.5. Fejezethez tartozó kérdések...143 11. Populáció- és evolúciógenetika...145 11.1. Populációgenetika...145 11.1.1. Mintagyűjtések típusai...145 11.1.2. Biológiai minta gyűjtése populációgenetikai vizsgálatokhoz...146 11.1.3. Hardy Weinberg-eloszlás...147 11.1.4. Kapcsoltság és haplotípus...148 11.1.5. Founder populációk...151 11.1.6. Asszociációs vizsgálatok...152 11.1.7. Kockázatszámítás...153 www.interkonyv.hu Szalai Csaba (szerk.)

Tartalomjegyzék 7 11.2. Evolúciógenetika...154 11.2.1. A humán genomot formáló gén-környezet kölcsönhatások...154 11.2.2. Genetikai sodródás...155 11.2.3. Miért gyakori néhány súlyos betegséget okozó mutáció?...155 11.2.4. Példák a genomot formáló szelekciós hatásokra...157 11.3. Fejezethez tartozó kérdések...158 12. A genom és a környezet kölcsönhatása...160 12.1. Mutációk penetranciája...160 12.2. Nagy penetranciájú mutációk és a környezet kölcsönhatása...161 12.3. Példák kis penetranciájú mutációk és a környezet egymásra hatására...162 12.4. Dohányzás és a genom kölcsönhatása...162 12.4.1. Dohányzásra való hajlam genomikai háttere...163 12.4.2. Dohányzás és gének kölcsönhatása betegséghajlamokban...165 12.4.3. Dohányzás-gén kölcsönhatás multifaktoriális betegségekben...166 12.5. Gén-környezet kölcsönhatás vizsgálata a genomikai érában...172 12.6. Nutrigenetika és nutrigenomika...176 12.7. A gén-környezet kölcsönhatás vizsgálat jövője...177 12.8. Irodalom...177 12.9. A fejezethez kapcsolódó kérdések...179 13. Farmakogenomika...181 13.1. A farmakogenomika céljai...181 13.1.1. Gyógyszerfejlesztés...181 13.1.2. Gyógyszermellékhatások...182 13.2. Gyógyszermellékhatások genomikai háttere...184 13.3. Farmakogenomikai kutatások nehézségei...184 13.4. Farmakokinetikát befolyásoló gének, génvariációk...186 13.5. Farmakodinamikát befolyásoló gének, génvariációk...187 13.6. Példák farmakogenetikai vizsgálatokra, eredményekre...188 13.6.1. Statinok farmakogenetikája...188 13.6.1.1. Clopidogrel...190 13.6.2. Az asztma farmakoterápiája...190 13.6.3. β-agonisták farmakogenetikája...191 13.7. A farmakogenomika jövője...193 13.8. Irodalom...194 13.9. A fejezethez kapcsolódó kérdések...196 14. Betegségek rendszerbiológiai megközelítése...198 14.1. Bevezetés...198 14.2. Kölcsönhatások ábrázolása...198 14.3. A humán interaktom...199 14.4. Betegséggének a hálózatokban...200 14.5. Betegséghálózatok...202 14.6. Csomópontok és élek...203 14.7. Közös gén hipotézis...204 14.8. Közös metabolikus útvonal hipotézis...205 14.9. Közös mirns-hipotézis...206 14.10. Fenotípus betegséghálózat...206 14.11. A rendszerbiológiai módszerek alkalmazása...206 14.12. Irodalom...209 14.13. A fejezethez tartozó kérdések...210 Szalai Csaba (szerk.) www.interkonyv.hu

8 Genetika és genomika 15. A genetikai kutatás bioetikai, kutatásetikai kérdései...212 15.1. Előzmények...212 15.2. A genetikai kutatás etikai kihívást hordozó területei, a határok kérdése...213 15.3. A biobankok...216 15.4. Néhány általános etikai vonatkozású kérdés...217 15.5. A genetikai kutatásokra specifikus bioetikai és kutatásetikai kérdések...218 15.6. A genetikai eredetű információk kereskedelmi hasznosításának etikai kérdései...218 15.7. A genetikai kutatás, a biobankok, adatok kezelésének etikai és jogi szabályozása...219 15.8. Konklúzió...220 15.9. Irodalom...220 15.10. Fejezethez tartozó kérdések...220 www.interkonyv.hu Szalai Csaba (szerk.)