Iván László dr. Ne féljünk az öregedéstől!

Iván László dr. Ne féljünk az öregedéstől!

A huszadik századot őszülő évszázadnak" is nevezik a népesség csökkenese és az átlagos élettartam növekedése elöregedő társadalomképet mutat. Az utóbbi évi z dekben az öregedésről felhalmózodott orvosi és társadalmi ismeretek gyakorlatban való felhasználását látja szükségesnek a gerontológus szerző, aki életét tette fel az idősgondozás megszervezésére és az időskorúak egészségi állapotának javítását célzó a WHO által is támogatott program megvalósítására. Vallja, mindenki életvitelével is felelős azért, hogy hosszú, boldog éveket tölthessen egészségben családja és szűkebb környezete körében. H e u r é k a!

Ezt a könyvet a Mentálhigiénés Programiroda adja Önnek

Iván László dr. Ne féljünk az öregedéstől! Sub'Rosa 9<uufó

Sorozatszerkesztő NÁCSA KLÁRA Lektorálta DR. VEÉR ANDRÁS Dr. Iván László, 1997 SubRosa Kiadó, Budapest, 1997 Felelős kiadó Gruber Ottóné igazgató Felelős szerkesztő Sós Adrienne Fedél- és sorozatterv Nagy András Az első és hátsó borítón Fülöp György rajza Nyomdai előkészítés Allegro Tipográfiai Stúdió ISSN 1218-8115 ISBN 963 8354 73 9

Tartalom Ajánlás (Dr. Veér András) 7 Bevezetés 9 A gerontológia fogalma 11 A gerontológia és a geriátria jelentősége a harmadik évezred küszöbén 12 Az idős népesség Magyarországon 17 Az ember és öregedése 26 Beszéljünk az idősödésről és időskorról 33 Az idősödés folyamata és főbb jellemzői 33 Mi történik a normál" öregedés során? 35 A magány 36 A csontritkulás 40 A nők idősödése 46 Az egészséges öregedés tíz pontja 49 Táplálkozás időskorban 50 A szénhidrát- és rostszükséglet 58 A folyadékfogyasztás jelentősége 59 A vitaminok szerepe 60 Időskori lelki zavarok, lelki betegségek 64 A zavartságok okai 67 A demenciák és az Alzheimer-kór 71 Amit a szellemi hanyatlásról tudni kell 76 A stroke 78 A stroke megelőzése, gyógyítása és rehabilitációja 81 A gyógyszeres kezelések sajátosságai időskorban 82 A geríátriai terápia elvei 85 Az időskorúak gondozása 87 Az ismeretközvetítés jelentősége az idősödés minőségének befolyásolásában 89 A boldog öregkor esélyei és kockázatai 93

Ajánlás Iván László könyve szakszerű és érthető magyarázatát adja annak a szinte feloldhatatlan ténynek, hogy hazánkban a várható élettartam mind a férfiak, mind a nők esetében Európában a legalacsonyabb, mégis közel kétmillió idős nyugdíjas él hazánkban. Ugyancsak fontos, hogy az olvasó megértse, egészségi állapotának milyensége, életesélyei nem az egészségügy, hanem az életmód alapvetően fontos és lényeges megválasztásán múlik. Ezzel azt a tényt erősíti meg, amit a WHO, valamint a külföldi egészségpolitikusok és szakemberek már régen felismertek. Azt, hogy a megelőzés elsődleges csapása a mentálhigiénés mozgalmak erősítése, a mentálhigiénés képzés és szemlélet önálló megjelentetése az iskolákban. A képzés és a társadalmi kommunikáció olyanynyira fontos, hogy az életmódprogramokra fordítandó anyagi lehetőségeinket egyértelműen erre kellene koncentrálni. Sajnos ez a tény hazánk egyes egészségügyi vezetői előtt is ismeretlen, vagy különböző érdekek által mostanában váltóállítás" következik be. Nem hiszem, hogy a tények figyelmen kívül hagyásával eredményes megelőzést lehet elérni, sőt a nemzet szempontjából kártékony folyamatok elindítása következhet be. Ennek a mementója is ez a könyv. Szakmai sajátosságai mellett szociálisan érzékeny, emberileg meleg, tiszteletet ébresztő és empatikus. Egyúttal objektív és szakszerű is, mentes a túlzásoktól, éppen ezért hiteles. Mostanában, amikor a szolidaritás eszméje remélhetőleg új tartalmat kap, fontos, hogy a generációk közötti megértés is új formákat öltsön. Remélem, hogy a könyv csupán bevezetője a szemléletformálásnak, és a szerző aktivitása és fölényes szakismerete további hasznos művek megírását indítja el. Dr. Veér András

Bevezetés...úgy vegyük birtokba önmagunkat, mint ahogy egy művész birtokolja a művét. Legalább annyit elmondhatunk az eljövendő világnak, vagy magunknak, ha más nem figyel oda: ez voltam - vagy nagyobb önbizalommal akár azt is, hogy: ez voltam és vagyok valóban." Malcolm Cowley: Nyolcvan év magasából Annak tudatában, hogy az ember természeténél és eredeténél fogva jo, szükségesnek látjuk megismerni, feltárni és befolyásolni, ami az embert jobbá, emberibbé válásában gátolja vagy torzítja. Népességünk soha nem látott módon megosztottá vált, érdekviszonyoktól és politikai jelszavaktól megcsömörlő érdektelenségbe és önpusztító közönybe fordította vitalitását: egyszerre fogyó és elöregedő, deprimált néppé vált és már nem túlélni, hanem csak élni kívánt. A természeténél fogva jó emberi tulajdonságok már kritikus helyzetekben is csak eshetőségek kultúra, gazdaság, politika éppúgy csupán manőverezés, mint az egészség, jólét, minőség és szolidaritás. A mindennapi elet egyéni és közösségi minősége bomlott fel, az egymáshoz való viszonyunk, a közösséghez, intézményességhez, értékrendhez, erkölcsiséghez és így a világhoz való viszonyunk konfliktusa bontakozik ki. Új jelszavak mögött régi és történelmileg megszenvedett, de azoknál látványosabb és technikailag még tökéletesebb tömeges fogyasztói uniformizálás és ellelketlenítő, hideg manipulálás húzódik meg. A fegyverek közvetlen ridegségét mindinkább felváltja (vagy kiegészíti) a láthatatlanul és alattomosan belénk ivódó kiábrándultság, igénytelenítő közízlés és a napi örömpótlás kommersz mákonya, hogy a hajszoltság, a küszöb alatti ingerek szuggesztív mérgezése elvégezze az egyéni ember átnevelését. Valljuk, hogy elkötelezetten keresnünk kell a tapasztalatra, megerősítésre számító és racionalitásra alapozó mai szellemiség minden területén az értékek meghatározott tartalmát, értelmét és az egyén, valamint közössége teremtő cselekvésének napi módozatát, eszmeiségtől a megvalósításig. Tudjuk, hogy a modern társadalom pluralista: nem fiigg egyöntetűen elfogadott világnézet és etika alapelveitől. Működésének szabályai nem eleve adottak, hanem azokat állandóan keresni kell, módosítani, ahogy a tudomány és a civilizáció is előre-

10 NE FJÉLJÜNK AZ ÖREGED ÉSTŐL! halad. Létszükséglet az emberi jogok elismerése, a szabadság, egyenlőség, testvériség értékrendjére épülő demokrácia megvalósítása. Ez a fogalom elsősorban nem politikai rendszert jelent, hanem az emberi kapcsolatok új viszonylatát és típusát az egyén és közössége együttműködési szerződésében, valamiféle lelkiismereti szándéknyilatkozat formájában. Alapja minden ember egyenlő méltóságának tisztelete, elismerése, minden kiváltság és hátrányos megkülönböztetés eltörlése. Ebben a minőségben a demokráciát etikai eszményként értelmezzük, melyért mindenkinek el kell köteleznie magát. A demokratikus szabadság nem jelentheti az értékektől való megszabadulást", hiszen ezek az értékek alkotják az ethoszt, mely a szókratészi, a keresztény vagy más etikai hagyományokhoz kapcsolódik. A kizárólag az észre támaszkodó, a hagyományt elvető, pusztán az egyéni belátást követő önmeghatározó szabadság relativizmushoz vezet és a napi életben eljuthat a szabadossághoz, az elembertelenedetten rideg civilizációhoz a szeretet világa helyett.

A gerontológia fogalma A gerontológia (gero = öregkor; gerontesz = öregek, görög eredetű szó) az öregedés és öregkor élet- és kórtanával foglalkozó tudomány. Alap- és alkalmazott kutatásokkal vizsgálja az életfolyamatok időben előrehaladó változásait és megfogalmazza az öregedés és öregkor jellemző törvényszerűségeit. Az embert élettani, lélektani, társadalmi és ökológiai rendszerében tanulmányozza és öregedésének fajra és személyre jellemző sajátosságait normál" és kóros csoportosításban értelmezi. Az öregedésre vonatkozó számos ókori és középkori tapasztalati ismeretre épült, de a XX. században fejlődött ki, több tudomány együttműködésével. így különült el rendszerében a szociális, klinikai orvosi és elméleti - kísérletes gerontológia, az összehasonlító, elkülönítő kultúrantropológiai gerontológia. A geriátria megelőző, gyógyító és rehabilitáló idősorvoslás; az öregkorban előforduló betegségekkel foglalkozó tudomány.

A gerontológia és a geriátria jelentősége a harmadik évezred küszöbén A XX. századot őszülő évszázadnak" is nevezhetjük, melyet a demográfia parancsuralma' jellemez. Az emberi szükségletek és igények robbanásszerűen burjánzó problémái és kérdései mindinkább mélyülő szakadékokat repesztenek népességek, nemzedékek, intézmények és érdekek között. Fenyegetővé vált az éhezés, az éhhalál, a tömeges elszegényedés, és a függőségek, tehetetlenségek, kiszolgáltatottságok ön- és közpusztító hatásait csak a Konrád Lorenz által megfogalmazott XX. század végi érzelmi fagyhalál" jegeli békességbe. A tömeges frusztrálódások rohamos egészségromlást, életminőség-ellehetedenülést eredményeznek, mindinkább visszafordíthatatlanul megbontva az esély-kockázati egyensúlyt az élet sikeres vagy sikertelen átvészelésének kiegyenlítettségét. Végül is a felhalmozódó létkérdések, problémák és kockázatok XX. századi káoszában egyszerre kiállt segítségért a politika, a gazdaság, a tudomány, a kultúra, de mindenképpen a mindennapok szenvedő és elbizonytalanodó embere, aki szeretne hoszszabban, de jobb egészségben és jobb biztonságban élni. Szeretne elérhetőbben részesülni az adott és megtermelt javakból, ismeretekből, védő és megoldó módszerekből, technikákból, a valakihez, valamihez, valahová tartozás személyes harmóniájában. Az életfolyamatokat kapacitásban, időbeni ütemezésükben, egyediségükben, genetikailag kódolt alapprogramok biztosítják. Az ember személyes öregedésének megvalósulásában azonban a kódolt maturalizációval szorosan együttműködő szocializációs folyamatok, a mindenkori kockázatokkal, véletlenszerű ártalmakkal és veszélyekkel szembeni védekező-elhárító szoftverek önfejlesztő rendszere meghatározó jelentőségű. így értelmezhető az öregedés sokfélesége és így válik kezelhetővé az a dilemma, hogy egyszerre fajspecifikus és egyszerre személyre szabott Az öregedésről olyan bőséges ismeret halmozódott föl a XX. század

A GERONTOLÓGIA ÉS A GERIÁTR1A JELENTŐSÉGE. U végére tapasztalatilag, humánvizsgálatokkal, hogy szintézise, értelmezése és a gyakorlatba való átültetése elengedhetetlenül szükséges. E procedúra kulcsfogalma az általam kifejlesztett humángero-ökológiai holisztikus modell, mely rendszerszemléletű gondolkodás mellett személyre szabott praxist követel. Mivel az ember nem írható le egydimenziós, csak biológiai képletként és nem szorítható rigid sémákba, öregedésének értelmezését és befolyásolását sem lehet lineárisan ábrázolni és mérni. A XX. század végére ily módon teljes legitimációt és kompetenciát nyert a gerontológia és geriátria, mint az idősödés és időskor tudománya, alapfolyamatainak kutatásával, befolyásolásával, esély kockázati szemléletével, megelőző, gyógyító és helyreállító orvoslásával és humán-gero-ökológiai holisztikus rendszerszemléletével együtt. Megállapításaimat az alábbiakkal támasztom alá: az emberiség népességszáma rohamosan növekszik; ezen belül számszerűen több az idős tagja, és fejlettebbé válásának megfelelően az idősebbek aránya is növekszik (Kínában a 60 éves és idősebbek aránya ugyancsak 10%, de ez számszerűen 120 millió, míg az ún. nyugati civilizációban és a fejlett társadalmakban a népességen belüli arány növekedésének megfelelően a 60 éves és idősebbek aránya 20 és 30% közé emelkedik); az idősebbek (65 év felettiek ) és legidősebbek (80 évesek és ennél idősebbek) száma és aránya ugyancsak növekszik: (WHO, 1993, 1995 szerint) 2025-re a 65 éves és idősebbek száma a fejlődő világban eléri az 571 milliót, mely szám kétszerese a fejlett nemzetek ilyen korú időseinek. Magyarországon egyszerre tapasztalunk népességfogyást (3,2 ezrelék) és az öregkornak, idősebbek arányának növekedését (elérte a 60 éves és idősebbek aránya a 20%-ot), s ez a tendencia csak fokozódik; az őszülő évszázad természetszerűen teremtett rendkívüli kihívást a politika, a gazdaság, az orvoslás, a gondozás és a jogalkotás számára; az esély kockázat elemzés, a megelőzés, a demográfia, az epidemiológia (járványtan) és nem utolsósorban a gerontológiai oktatás, képzés, szakképzés, valamint a tudományos kutatásszervezés és a szolgáltatási szféra fejlesztése, differenciálása korszerű

14 NE FJÉLJÜNK AZ ÖREGED ÉSTŐL! és szükséges témák, miként a civílszerveződések és szakmai differenciálódás idősügyi vonatkozásai; a többgyökerű tudományosság a gerontológia-geriátria számára nyilvánvalóvá vált miként a keresztmetszeti és követéses vizsgálatok együttes igénye is; mindinkább előtérbe kerül az egészség és életminőség kérdése az öregedésben és az időskorban, hangsúlyozva, hogy az egészség a sejtek és szervezeti rendszerek közötti harmóniát jelend, a genetikailag kódolt információk és ezek megvalósulásának harmóniáját; míg Nyugat-Európában a születéskor várható élettartam átlagosan 77 év a férfiaknál és 82 év a nőknél, Magyarországon ez a férfiaknál 63 64 év, nőknél 73 év; Magyarországon 1991-ben az elkövetett 3993 öngyilkosságból 35% 60 éves vagy idősebb volt (kétszer annyi férfi, mint nő); a 60 évesek vagy idősebbek 50%-a szenved krónikus betegségben, egytizede két, 3%-a három vagy több ilyen betegségben szenved; 45%-uk szív-érrendszeri betegségben, 16%-uk csont-izomízületi megbetegedésben szenved; az egyéb megbetegedésben szenvedők aránya 40%; a családok száma csökken - 200l-re 2 886 700 -, 202l-re 2 737 100 várható; a reumás betegek 60%-a idős beteg, fogazathiányos 90%- uk, valamilyen pszichiátriai betegségben szenved 30%-uk, tünete 35%-nál fordul elő. Jövőjét reménytelennek tartja a 60 éven felüliek 25-30%-a; a nyugdíjasok 20%-a kis lakásban él, 35%-a egyedül, 30% egy másik időssel, 42% komfort nélküli lakásban él (a 70 évesnél idősebbek 60%-a); az idült, nem fertőző betegségek miatti elhalálozás kockázata: 1. életmódbeli: 40%, 2. környezeti ártalom: 15 20%, 3. genetikai ártalom: 20 25%, 4. az egészségügyi ellátás hiányossága: 10 15%; az elmúlt 10 15 évben a gerontológusok figyelme mindinkább az egészséges és sikeres" öregedés felé fordult, és megállapítást nyert, hogy a közegészségügy, a megelőző idősorvoslás és

A GERONTOLÓGIA ÉS A GERIÁTRIA JELENTŐSÉGE... 15 korrekt epidemiológiai elemzések megnövelik az életkilátásokat és az. életminőséget!; jóllehet a medicina igen fontos tudományág, az ezredfordulóra nem ígér betegségmentes életet, és mindinkább az öregek számát növeli holott a cél: megnövelni a betegségmentes életszakaszt, így biztosítva a pozitív és boldog öregkort!; minden négy európaiból 1 személy megérheti a 60 éves kort, ezért is cél az egészségben hosszan élő, független idős társadalom!; az egészségügyi kiadások, szolgáltatási ráfordítások az idősek részére 4-7-szerese a közép-életkorúakénak; az ár- és költségrobbanás miatt a nemzeti gazdaságok terhei olyan mértékben emelkednek, hogy restrikciós egészségügyi és szociálpolitikai intézkedésekre kerül sor, mely a népesség és az időskorúak elégedettségét rontja, bizalmi biztonságát labilissá teszi, stressz-szintjét fokozza, morbiditását és mortalitását növeli, izolálódással, magányossá válással, pszichés problémákkal. Összesítve az indoklásokat, vázolható a jövő: 1. Az emberi genom feltérképezése fokozódik, dekódolják a DNS-t, olyan genetikai gépezetet" hoznak létre, mely eliminálja a genetikailag megalapozott betegségeket, szelektálva az utódöröklést, kontrollálva az öregedési óra" örökletes programját. 2. Fokozódik annak a lehetősége, hogy regenerálással-fejlesztéssel végtagok, szervek, szövetrészek pótolhatóvá váljanak. 3. Állatkísérletekben kivitelezhető lesz a kiónozott állati sejtek megfigyelése, transzplantátumokkal egybevetve. 4. A világűrben klónozással szerzett tapasztalatok felhasználása. 5. Az emberi élettartam megnyújtható 150 200 évre. 6. Az ember komputer direkt kapcsolata megvalósul. 7. Komputerápoló, -gondozó és egyéb szolgáltatás kialakítása. 8. Komputerek és robotok összekapcsolása az idősgondozásban és családon belüli szolgáltatásokra. 9. Az idegsejtek telomerjeinek szelektív stimulálása, valamint tanulóprogramok a memóriadeficit befolyásolására. A géntechnológia fejlesztése, és ún. biológiai gyártórendszerek beállítása" növekedési hormon, DHEA-termelés érdekében, mind a Repaire", mind az immunrendszer biztonságos működtetésére.

16 NE FJÉLJÜNK AZ ÖREGED ÉSTŐL! 20-40 éves életkormegnyújtás: megelőző, életmód-, géntechnológiai és implantációs technikákkal (mesterséges implantátumok). Az adaptáció és a védekező-elhárító szervezeti működések befolyásolhatósága célzott és szelektív dietetikai programokkal fejleszthető. Az öregedés biológiai és szociológiai modelljeinek fejlesztése és rendszerkapcsolása. A szellemi teljesítmények növelése: kémiai, pszichológiai és pszichobiológiai módszerekkel. A sejtfelísmerő rendszerek és sejtszignalizációs folyamatok feltárása. A személyiségstrukturális vizsgálatok általánossá válásával keresztmetszeti és prognosztikus tanácsadás. Magatartásszabályozás fejlesztése, biofeedback-módszerek bevezetése. Magányfolyamatok oldása, egyedileg és közösségileg egyaránt. Uj transzplantációs és implantációs technológiák bevezetése, mint saját fiatalkori szöveti-, sejt- és szervbankok felhasználása. A szociokulturális és gazdasági fejlődés alapvető változásokat eredményez: szerepfunkciókban, szolgáltatásokban, az idősek élete változatossá válik, a munka fakultativitásával megváltozik a munka szabadidő struktúrája és annak tervezhetősége. A személyi önállóság lehetősége megnő, a jogvédelem biztonságossá válik, a szociális gondoskodás, szociális segítés, a házi gondozás, a szakápolás és az ápolás hozzáférhetősége és választhatósága meghatározóvá válik. Az idősödés és időskor szerepmintái átalakulnak, a negatív öregkép átalakul. Jó esetben és optimista szemlélettel érvényesül és megvalósul a pozitív életértékelés lehetősége, felkészítéssel, önfejlesztéssel, távoktatással és felvilágosítással, valamint tréningekkel. Végül, de nem utolsósorban kiteljesedik Erik Erikson megállapítása, miszerint az időskor a fejlődés utolsó szakasza". A gerontológia és a geriátria a harmadik évezredre meghatározó rendszertudományként átszövi mindennapi életünket, a politikát, a gazdaságot, a kultúrát és a szakosodásként a tudományt és oktatást, valamint beépül a mindennapi szocializálásba".

Az idős népesség Magyarországon A 60 éves és annál idősebb népesség aránya Magyarországon 1996-ra elérte a 20%-ot. Ugyanakkor tovább fogyott a népesség és elérte a mínusz 3,2 ezreléket. A nyugdíjasok száma 1995-ben 2,53 millió. Az ellátásban részesülők száma 1994-re már elérte a 2,949 milliót, 442 milliárd Ft nyugdíjkiadással, mely a GDP 11,6%-a! A magyar népesség haláloki adatai szerint a halálozások 89%- áért öt betegségcsoport felelős: szív- és érrendszeri betegségek (50%), daganatos betegségek (22%), az erőszakos halálokok (9%), az idült tüdőbetegségek (4%). A rendelkezésre álló adatok igazolják: a magyar népesség életesélyei kedvezőtlenebbek a nyugateurópai népekéhez viszonyítottan, nemek, korcsoportok szerint egyaránt. Ugyancsak kedvezőtlen a népesség mentális egészsége is, különösen a problémafelismerést és problémakezelést, illetve -feloldást illetően. Megrendítően magas az öngyilkosságok száma, így például 1991-ben a 3993 elkövetett öngyilkosságból 1432 eset 60 éves és annál idősebb korcsoportból került ki. Az öngyilkosságok áldozatai több mint kétszeres túlsúllyal a férfiak. (A férfiak standardizált halálozási aránya egyébként is meghaladja a nőkét: 1990-ben 62,1, majd 1991-ben már 77%-kal). Az évenkénti halálozások 18%-a azért következik be (mintegy 27 ezer haláleset) mert az egészségügyi ellátás nem megfelelő. Ezek az adatok megerősítik azt a megállapítást, hogy a magyar népesség életkilátásai, életesélyei, életminősége javítása egyaránt sürgős, folyamatos intézkedéseket tesz szükségessé. Figyelmet érdemelnek továbbá olyan adatok, melyek hazai népegészségügyünk és az idősödés, valamint az időskor életminőségét érintő feladataink fontosságát és szükségességét támasztják alá. A 60 éves és idősebb magyar népesség 50%-ánál tartós betegség állapítható meg, míg a fiatalabbaknál ez az arány 11 %.

18 NE FJÉLJÜNK AZ ÖREGED ÉSTŐL! Az is sokatmondó tény, hogy az idősek egytizede három- vagy többféle tartós betegségben szenved. Keringési betegség 45%- ban, csont-izombetegség 16%-ban, és egyéb betegség 40%-ban fordul elő. A népességünk egészének veszélyeztető jellemzője a vér koleszterinszintjének emelkedése: a megengedett értéken belül van 53%-nál, mérsékelten emelkedett 31%-nál és veszélyeztetően magas 16%-nál. Megemlítem, hogy a szívinfarktus kockázata szempontjából az értékek a következők: optimális: 5,2 mmol/1 -ig; kétszeres a kockázat: ha eléri a 6,5 mmol/l-t, és háromszoros a kockázat: 7,8 mmol/1 felett. További jellemző adat, hogy a reumatikus betegségben szenvedők 60%-a idős ember, hiányos fogazattal él az idősek 90%-a. Az 50 59 éves népességünk 44%-a (vagyis a nyugdíjazás, a korai nyugdíjazás veszélyzónájában) neurotikus; a depresszió előfordulása az életkorral előrehaladva fokozódik, súlyos a tünetek előfordulása 11%-nál. A 60 év felettiek 32%-ának nincs barátja, 50%-uk nem él együtt házas- vagy élettársával; 38%-ban fordul elő, ha nem sikerül valami, megfogalmazottan sikertelennek tartja magát. A 60 év felettiek 80%-a nem számíthat volt munkatársai segítségére, és 90%-uk nem számíthat hivatalos segítségre. Mintegy 77%-ban csak gyermekeik segítségére számíthatnak. A jövőjét reménytelennek tartja a 60 év feletti nyugdíjasok 25%- a. Nehéz élethelyzetében a nyugdíjasok 61%-a fogad el (ha kap!) segítséget. Az idősek 20%-a lakik kis lakásban, 35%-a egyedül, 30% egy másik időssel együtt, 42%-uk komfort nélküli lakásban él, a 70 év felettieknél ez az arány eléri a 60%-ot. A rendelkezésre álló demográfiai adatok jelzik, hogy hazai népességünk egy időben fogyó és öregedő népesség, az epidemiológiai adatok szerint pedig morbiditása is kiemelkedik az európai mezőnyben mind testi, mind lelki megbetegedések és veszélyeztetettség vonatkozásában. Csak kiegészítésként jegyzem meg, hogy a magyar 60 évesnél idősebb emberek egyötöde dohányzik: a férfiak 36%-a és a nők 8%-a. Kétszer annyian fogyasztanak alkoholt, mint amennyien dohányoznak! Alkalmilag fogyaszt alkoholt a férfiak 40%-a és a nők 17%-a, és rendszeresen a férfiak 23%-a és a nők 2%-a. Magyarországon házigondozásban részesül mintegy 80-85 ezer ember, szociális étkezésben vesz részt közel 100 000 és klubokban nappali segítségben részesülhet közel

AZ IDŐS NÉPESSÉG MAGYARORSZÁGON 19 45 000 idős. Az egyedül élők száma 200l-re 906 600, 202l-re 1 000 000 körül várható. A családok fogyása miatt számuk az előrejelzések szerint 200l-re 2 886 700, majd 202l-re 2 737 100 körül várható. A környezeti ártalmak és az egészségi állapot közötti kapcsolatok vizsgálatai az utóbbi időben jelentősen megszaporodtak. Egy tanulmány szerint azonban hazánkban és a hasonló társadalmi és gazdasági fejlettségű országokban az idült, nem fertőző betegségek és ezek miatti halálozások kozkázatköre és aránya a következő (Somosi Gy 1993): 1. életmóddal összefüggő kockázati tényezők: 40%, 2. környezeti ártalmak: 15 20%, 3. genetikai adottság: 20 25%, 4. egészségügyi ellátás hiányossága: 10 15%. Kétségtelenül fontos az életmód: későbbi életkorunkban egészségünk nagymértékben függ korábbi életünk során kialakított életstílusunktól. Az életmód azonban szorosan összefügg anyagi, gazdasági, biztonsági tényezőkkel is. Ezek legfontosabbika a jövedelem és természetesen a nyugdíj. A nyugdíjak vásárlóértéke 1990-től 1994-ig 18%-kal romlott, míg az infláció ugyanezen idő alatt 28-30%-kal nőtt. A jelenlegi nyugdíjfejlesztési tendencia 1996-ra sem kompenzálta az inflációt. A közölt adatok tükrében jól érzékelhető az a robbanásszerűen növekvő igény, ami az idősödő és idős népesség problémáinak megoldására, egészségének fenntartására, helyreállítására és nem utolsósorban emberi méltóságának megtartásával jóllétére vonatkozóan világviszonylatban kibontakozóban van, és hazánkat sem kerüli el. Az egészség- és népjóléti politika állami intézményes rendszere mellett mindinkább meghatározóvá válik az egyének személyes részvétele életük minőségének alakításában a személyes részvétel a megelőzésben, gyógyításban és helyreállításban, de mindinkább kibontakozik az egyének Önszerveződésével a kiterjedtebb önsegítő, önkéntes civilszerveződések hálózata, az ún. NGO (Non Govermental Organisation), vagyis nem állami szerveződések rendszerében.

20 NE FJÉLJÜNK AZ ÖREGED ÉSTŐL! Ugyancsak jelentős fejlődésen megy át az új-régi tudomány, ami az idősödés és időskor tudományaként kutatásaival az öregedés okait, jellemzőit vizsgálja, azzal a szándékkal, hogy azt befolyásolhassa, minőségében javíthassa es minél hosszabb időre biztosíthassa az egészséges öregedés szakaszát. Különös paradoxonnak tűnik, hogy a gerontológia még mindig, és sok helyen, így hazánkban is önállóságáért küzd, és máig nem önálló ága a szakorvosképzésnek. Nem mellőzhető azonban oktatása, szakképzést pótló továbbképzése különösen azokon a szakterületeken és feladatkörökben, ahol elsődlegesen találkoznak az időskorúakkal; így az alapellátó orvosi és ápoló-gondozó ellátásban, a szakorvoslásban és a rehabilitálásban. A gerontológia klinikai orvosi megvalósulását a geriátria biztosítja. Miként nincs gerontológiai önálló szakképesítés, így nincs még idősgyógyító szakorvosi képzés sem szakképesítő diplomával, holott számos országban ezek nélkül már nem képzelhető el idősellátó intézeti szakfelelősség, miként nem lehet nélküle betölteni ilyen intézményben vagy ilyen tevékenységben tisztséget. A SOTE Gerontológiai Központja jelenleg az egyetlen szervezett orvosegyetemi komplex szakintézmény klinikai osztállyal, geriátriai szakambulanciával, egyetemi oktatással (még csak kötelezően választható fakultációval) és kutató, szervező és továbbképző tevékenységgel. Szerencsére az érdeklődés fokozódik ez iránt a tudomány, és még inkább a gyakorlati módszerei iránt. Vidéki egyetemeink is nagyban hozzájárulnak a korszerűsítéshez és a közgondolkodás alakításához az idősügy érdekében, miként több gondozó-ápoló szakintézet és tudományos, társadalmi szervezet. Szóljunk tehát a gerontológia-geriátria néhány alapvető ismeretéről. Mint már említettem, a gerontológia az idősödés és időskor tudománya, a geriátria pedig az idősödés és időskor orvoslása. Az időskor meghatározása általában az egyes társadalmak nyugdíjazási rendszerének szokásrendjéhez kapcsolódik, ami természetesen nem az öregedést jelzi és fejezi ki. Az öregedés az életrendszerek időbeni változásainak összessége, és ennek megfelelően genetikailag alapozott és a környezet befolyásolásával létrejövő életfolyamatok megvalósulása. Az emberi öregedés specialitása, hogy az emberi faj egyedeinek öregedése személyiségükkel történik, vagyis tudatos, szemé-

AZ IDŐS NÉPESSÉG MAGYARORSZÁGON 21 lyes életstílusunk kompetenciájával. Megállapíthatjuk tehát, hogy nincs két egyforma öregedő és öreg ember, nincs két egyforma öregedés, hanem miként nincs két egyforma ujjlenyomat, úgy minden egyes ember öregedése biológiailag, pszichológiailag egyaránt, sajátos, egyedi. Ami azonban ezeket az egyediségeket jellemzi, az időbeni változások rendszerjellegű megközelíthetősége. Ezt a rendszert az életfolyamatok törvényszerűsége meghatározza, de az egyén énszerveződése én-specifikussá alakítja. Amikor öregedésről beszélünk, mindig figyelemmel kell lennünk arra, hogy nem naptári évvel kapcsolható csupán, hanem az egyénre jellemző folyamatok minőségével, alkalmazkodásával, tanulási képességével, önellátásának fokával, és a világgal való viszonyával, nem utolsósorban aktivitásával írható körül. Kétségtelen, hogy az életkornak számos következménye és befolyása van egyénre, családra, közösségre, csoportokra, intézményekre, társadalomra, kultúrára, tudományra, egészségre, politikára egyaránt. Az öregedés kihívást jelent az egyénnek, hogy megküzdjön a korban előrehaladóan szaporodó nehézségekkel és vesztességekkel. Ilyen veszteségek az érzékszervek fogyatékossá válása, a testi erő, az alkalmazkodási képesség csökkenése, a sejtvesztések és azok miatt szükséges regeneráció vagy pótlás fogyatékossága. A szervezet ún. helyreállító képessége csökken, változik a kötőszövet rugalmassága, a vesefunkció csökken, a máj metabolikus tevékenysége lassul, a tüdő kapacitása beszűkül, a felszívó nyálkahártya-működések teljesítménye csökken, a központi és perifériás idegrendszer sejtvesztése, mivel nem képződik újra, kiesési tüneteit csak funkcionális működéskompenzációval képes ellentételezni. Veszteségek jelentkeznek az emberi kapcsolatokban és viszonylatokban is. A munka vagy az aktivitás és tevékenység elvesztése, a barátok és társak elvesztése megszokott környezet és személyes tárgyak, élőlények elvesztése, a gyerekek, unokák eltávozása, és nem utolsósorban az anyagi biztonságvesztés. Mindezek az életkorral előrehaladva halmozódnak. Hatásukra egyéni válaszok észlelhetők, de többnyire a kiszolgáltatottság, a függőség, a tehetetlenség valamilyen változata vagy együttese okoz nehézségeket, mert az idősödő egyén önállóságát, önellátását, önmegbecsülését érintik és sérthetik. Amennyiben magára marad, az egyedüllét kö-

22 NE FJÉLJÜNK AZ ÖREGED ÉSTŐL! vetkeztében kialakulhat a magány, mely lélektanilag betegítheti meg, depresszió, zavartság, kóros visszahúzódás vagy személyiségés elmezavarok formájában, nemegyszer öngyilkossággal befejezve. Az idősödéssel gyakran együtt jár az immunrendszer működésének megváltozása, gyengülése, pontadanná válasa és így megnő a fertőzések, az autoimmun betegségek és a daganatképződés lehetősége. Az évek múlásával a pszichoszomatikus károsodások is előfordulhatnak. A stresszekkel szembeni érzékenység vagy elégtelen szabályozás és modulációs biztonság miatt a pszichoszomatikus patogenezis hangsúlyozottá válik. Egy súlyos lelki trauma, mint a társ, vagy a kedvenc háziállat elvesztése, a hirtelen lakásváltoztatás, a megszokottból egy új környezetbe telepítés", vagy az idős ember elleni jogsértés, személyes jogainak csorbítása, súlyos testi működészavarokkal, szabályozászavarokkal és betegségekkel járhat. Az elvesztett társ után megy" sokszor az idős ember. Mindezek mellett problémát jelent, hogy a korosodó ember mind több panaszára mind több gyógyszert, mind több gyógybeavatkozást kap és ezek között sokszor összeférhetetlenség, ártalmas együtthatás, vagy késői, nem kívánt mellékhatás, utóhatás alakulhat ki, mely növeli az idős ember problémáit. A gerontológiai kutatások kiderítették, hogy számos elváltozás és kórtünet a korban előrehaladva mindinkább összefügg, azonban a követéses (longitudinális) vizsgálatok igazolták, hogy ugyanazon személyen belüli változások sorozata alapján elkülöníthetők azok a tünetek és változások, melyek az egyén ún. saját" programszerű öregedésének velejárói, és amelyek a szervezetében kórosan végbemenő károsodások következményei, vagyis betegségek. Nemzedékenként is nagy különbségek mutatkoznak, és ezek a különbségek az ún. kohort-longitudinális kutatásokkal mutathatók ki. Ügy tűnik, hogy a legújabb kutatási eredmények megerősítik, hogy a hosszúéletűség" és rövidéletűség" alapvetően genetikailag kódolt az életminőség azonban nagyban függ az életmódtól, környezettől, körülményektől, leginkább a korai szocializáció személyiségfejlődésének meghatározóitól, melyek életstílusunkat is meghatározzák. A tudományos eredmények alapján esély kockázat rendszerként fogható fel az öregedés lefolyása és kimenete egyaránt. Bioló-