ERGONÓMIA 5.6 A többműszakos munka okozta fáradtság csökkentése Tárgyszavak: éjszakai műszak; fáradtság; éberség; biológiai óra; teljesítmény. A globális verseny megkívánja a termelés fokozását és a gyártás pontos időzítését, ezért sok vállalat csak úgy tudja megőrizni versenyképességét, hogy 24 órán át üzemel. Így 40%-kal tudja növelni termelését, beruházási költségei pedig csökkennek, mert nagyobb megtermelt árumennyiségen oszlanak meg. A folyamatosan termelő vállalatoknál rövidebb a beindulási idő és alacsonyabbak a termelési költségek, mint azoknál, amelyek csak napi 8 16 órán át üzemelnek. A folyamatos, napi 24 órás ipari termelés miatt a dolgozóknak normális biológiai ritmusukkal ellentétben éjjel is ébren kell maradniuk. Emiatt fáradtságuk növekszik, éberségük és termelékenységük viszont lanyhul. A folyamatos, többműszakos termelés következményei köztük olyan súlyos balesetek, mint a csernobili tragédia, vagy sérüléseket és halálos szerencsétlenségeket okozó tévedések gyakran meghaladják a gazdasági előnyöket. A munkások kifáradása az amerikai cégeknek évente 77 150 milliárd dollárjukba kerül, mert a balesetek miatt növekednek az egészségügyi kiadások, termeléskiesés és károk keletkeztek. A több műszakos munka eltorzítja az ember normális 24 órás bioritmusát és kifáradást okoz. Az alábbiak ötleteket adnak a több műszakos munka okozta fáradtság csökkentésére és az éberség fokozására. Hogyan működik az ember 24 órás bioritmusa? Az emberi testet 24 órás periódusban számos metabolikus ciklus szabályozza. Ezeket a ciklusokat a környezeti hatások befolyásolják, például a fény intenzitása. A szembe kerülő fényt ott a fényérzékeny sejtek elnyelik, és elektromos impulzussá alakítják, amely eljut az agyban az agyalapi mirigyhez
és a tobozmirigyhez. Ezek a mirigyek szabályozzák a testhőmérsékletet, az alvást és az ébrenlétet, a hormontermelést, a kiválasztást, az emésztést, a teljesítőképességet és a kedélyállapotot. Az agy egész nap érzékeli a szembe jutó fény mennyiségét és intenzitását. Amint a fénymennyiség csökken, a tobozmirigy elkezdi a melatonin kiválasztását. Ez a hormon alvásra késztet, megváltoztatja a metabolikus ciklusokat és módosítja más hormonok kiválasztását. A fénymennyiség növekedése viszont meggátolja a melatonin kiválasztását, és a test éber állapotban marad. Ha a testnek lehetősége van arra, hogy reagáljon a fényerőre, akkor napi ritmusát automatikusan a napfény szezonnak megfelelő növekedéséhez és csökkenéséhez fogja igazítani. Sajnos, a legtöbb ember alvását és ébrenlétét nem a természetes tényezők határozzák meg: óracsörgésre ébrednek, hogy időben munkába érjenek, késő éjszakáig fennmaradnak, hogy nézzék a televíziót, és nem ismerik a test délutáni szundikálás iránti igényét. A természetes napi ritmusnak ilyen megszegéséhez a test általában következmények nélkül alkalmazkodik. Ha azonban valakinek az alvás/ébrenlét ütemezése túlságosan eltér a természetes fényhatásoktól, akkor a napi ritmus eltorzul, és az ember lelkileg és fizikailag súlyosan károsodik. Az embert érő fénymennyiségnek a napi ritmusra gyakorolt hatása folyamatos tudományos kutatás tárgya. Tudjuk, hogy az emberek fáradtságot éreznek, éberségük és szellemi teljesítményük csökken, ha idejük nagy részét fényszegény környezetben töltik, például, ha éjjel dolgoznak. Ezzel ellentétben, az erős fény fokozza az éberséget és a koncentrációt, mert eltolja a napi ritmust, következésképpen az alvás ébrenlét ciklust is. A többműszakos munka arra kényszeríti a testet, hogy sötétben dolgozzon és világosban aludjon. 24 órán át üzemelő gyárakban rendszerint három műszakban dolgoznak: reggel 8-tól 5 h-ig tart a normál nappali műszak, délután 4-től éjfélig az esti műszak és éjjel 11-től reggel 8-ig az éjszakai műszak. A vegyiparban 12 órás műszakok sem ritkák, a légitársaságok pedig alkalmazottaikat 16 órás műszakokban foglalkoztatják. A nappali műszakot kivéve valamennyi műszak ellentétben áll az ember természetes napi ritmusával, mert arra kényszeríti a testet, hogy olyankor dolgozzon, amikor természetes körülmények között aludna. A normális nappali műszak esetében az ember napi ritmusa szerint a munkaidő az ébrenléti állapotra esik. Az ember ébersége és szellemi teljesítőképessége a csúcson van. Az éberség legfeljebb a kora délutáni órákban csökken, kb. 3 és 5 óra között. Ez az ebéd utáni hullámvölgy a
természetes napi ritmus következménye, és a hiedelmekkel ellentétben mindenképpen bekövetkezik, akár ebédelt az ember, akár nem. Az esti, és még inkább az éjszakai műszak esetében az ember munka/pihenés ciklusa ellentétes a test természetes alvás/ébrenlét ciklusával. Ilyenkor az éberség alábbhagy, a szellemi teljesítmény alacsony, az ember elfárad, lelki és fizikai egészsége pedig károsodást szenved. A napi ritmus és az alvás A jó éjszakai alvás többet jelent, mint 8 órát ágyban tölteni. Az utolsó alvási periódus minősége és időtartama. Ha valakit megzavarnak egy alvási periódusban vagy felébresztenek, mielőtt a test megkapná a 8 óra pihenést, akkor ez súlyosan kihat egész másnapi éberségére. Az alváshiány hatása halmozódik, és ha valakit megfosztanak az alvástól, másnap mindig álmos lesz. Az alvási időszakok rendszeressége. Pihentetőbb és mélyebb az alvás, ha valaki minden nap azonos időben fekszik le. Így kevesebb alvás is elegendő a normális éberség és szellemi teljesítőképesség megőrzéséhez. Az ébrenlét időtartama. 16 óra ébrenlét után gyorsan csökken az ember ébersége és gondolkodóképessége, különösen akkor, ha közeledik lefekvésének szokásos ideje. A napi ritmus szakaszai. Az ember ébredés után általában kilenc óra hosszat van csúcsformában, majd este újra (6-tól 9-ig). Az alvási időszakok időzítése. Ideális esetben az alvási időszakoknak egybe kell esniük a test természetes alvási ciklusával. Ha az alvást olyankor erőltetjük, amikor a napi ritmus szerint az embernek ébren kellene lennie, az alvás rövidebb és kevésbé pihentető lesz. Mindezek a tényezők meghatározzák, hogyan tud a test regenerálódni egy ébrenléti időszak után. A két utolsó pontot a többműszakos munka erősen érinti. Kialvatlanság és fáradtság Jóllehet a fáradtság kialakulásában sok tényező közrejátszhat, a fáradtság alapjában véve mégis a nem eléggé pihentető alvás következménye. Az alvásnak fiziológiai és pszichológiai pihentető szakaszai vannak, s ha az emberi test nem tudja kialudni magát, szellemi teljesítménye romlik.
A nappali alvás amikor a biológiai óra szerint az embernek ébernek és tevékenynek kellene lennie általában rövidebb szakaszokból áll, és kevésbé pihentető. Az alvási időszakokat gyakran megszakítják olyan külső tényezők, mint a napfény, a magasabb nappali hőmérséklet, a nappali zajok és a családi kötelezettségek. Ennek az a végeredménye, hogy a test nem tudja kipihenni a fizikai fáradtságot. A fáradtság halmozódik és rövidesen megmutatkozik a munkahelyi teljesítményben. Azok a vállalatok, amelyek hét napon át napi 24 órában termelnek, 8 vagy 12 órás műszakokat tartanak. Ezek közül a 12 órás műszak zavarhatja legjobban a napi ritmust, mivel korlátozza a dolgozók nappali alvási lehetőségeit. Ezzel ellentétben, a 8 órás műszak lehetővé tesz további alvást és családi tevékenységet. A többműszakos munka okozta fáradtság csökkentése A többműszakos munka okozta fáradtság hatásainak mérséklésére az emberek és a vállalatok többféle stratégiát alkalmazhatnak. Azonban nincs mindenki számára egyedül üdvözítő módszer, vagy olyan, amelyik teljesen ki tudná küszöbölni a fáradtságot és az éberség lanyhulását. Ha a dolgozók és a vezetők a műszak okozta fáradtságot kezelni szeretnék, meg kell érteniük annak alapvető okait és határozott lépéseket kell tenniük a munkahelyi éberség előmozdítása érdekében. Egyéni megelőző stratégiák Az elmulasztott alvás pótlása. Napirendet kell készíteni a szabadnapokra, és be kell tervezni pihenési időszakokat az elmulasztott alvás pótlására. Fontos, hogy ezeket az alváspótló időszakokat ugyanarra a napszakra ütemezze, mint amikor a normális munkahéten aludna. Más szóval, ha rendszerint éjféltől 8 óráig aludna, akkor ezt a beosztást kell tartania szabadnapjain is. Máskülönben visszaáll normális napi ritmusa, és a test majd akkor is aludni kívánna, amikor visszatér az éjszakai munkához. Szundítson egyet munka előtt. A munkahelyi éberség sokat javulhat, ha 30 45 percig szundikál, mielőtt megkezdené a napi műszakot. Ez az alvás azonban ne legyen 45 percnél hosszabb, mert az első 45 perces szakasz után a test a mély álom szakaszába kerül, majd ha felébred, bizonytalannak és tehetetlennek érzi magát. Ez utóbbi rendszerint 7 10 perc után elmúlik, de a bizonytalanság 45 percig is eltarthat.
Alakítson ki jó alvási szokásokat. A többműszakos munka okozta fáradtság megelőzésének legjobb módja, ha jó alvási szokásokat alakít ki és követ. Ilyen lehet, ha napi 6 8 órát alszik, de nem próbálja a normális otthoni alvási időszakokat rövid szundikálásokkal helyettesíteni. Alakítson ki rendszerességet, például minden nap ugyanabban az időben menjen aludni (ami segíti a biológiai óra átállítását ), és minden nap ugyanannyi ideig aludjon (ami sugallja a testnek, hogy mikor ébredjen fel). Javítsa az alvási körülményeket. A nappali alvás javítása érdekében nézze meg jól hálószobáját, és gondolkozzon el, hogyan javíthatná az alvás körülményeit. Egy besötétített, csendes szoba segít abban, hogy semmi se zavarja meg az alvási időszakot. Helyezzen fel nehéz függönyöket, hogy kiszűrjék a fényt és tompítsák a zajt. Küszöbölje ki a zajt. A szokásos nappali zajok (pl. a közlekedés, vagy játszó gyerekek) megakadályozhatják nappal a jó minőségű alvást. Ennek a problémának a kiküszöbölésére használjon füldugót, vagy állítsa rádióját két állomás közé, ami semleges zajhátteret adva elnyomja a nem kívánatos zajokat. A hálószoba megfelelő hangszigetelése is tompítja a falakon keresztül szüremlő zajokat. Relaxálás, torna és egészséges táplálkozás. Relaxálási és meditációs technikák, napi torna és jól kiegyensúlyozott étrend sok esetben javíthatja a jó alvás esélyeit. A meditáció megtisztítja az agyat a napi eseményektől és elősegíti a stressz feloldását, amely akadályozhatná az alvást. A napi torna is oldja a stresszt és kifárasztja a testet, úgy hogy az alvás könnyebben jön. Végül a jól kiegyensúlyozott étrend nagyon fontos ahhoz, hogy a munkában éberek maradjunk, és elősegíti az egészséges alvást. Kerülje el a fűszeres és a nagy zsírtartalmú ételeket is, mert gyomorpanaszokat okozhatnak és megakadályozhatják az alvást. Végül pedig ne igyon koffeintartalmú italokat a lefekvést megelőző 6 órán belül. Munkahelyi stratégiák A fáradtság leküzdéséért a munkaadók a munkakörnyezet kismértékű javításától kezdve a munkahely építészeti fejlesztéséig sok mindent tehetnek. A javasolt stratégiák némelyike első látásra elviselhetetlenül költségesnek látszik. Ha azonban összevetjük ezeket a ráfordításokat csak egyetlen ipari baleset költségeivel, akkor belátható a megelőzésre fordított kiadások indokoltsága.
A csillogás csökkentése. A számítógépek és a képernyők csillogása erőlteti a szemet és növeli a fáradtságot. A csillogás az egyenlőtlen megvilágításból keletkezik, amely a falakon és a mennyezeten egymástól élesen elütő világos és sötét területeket hoz létre. Ha ez a kontraszt visszatükröződik a képernyőkön, megnehezíti a gépkezelő számára a képernyő olvasását. A tükröződés kiküszöbölése érdekében a gépen dolgozók gyakran eloltják a lámpát. Így sötétség keletkezik, amely kiváltja a test természetes alvási igényét. A világítás megfelelő elhelyezése elősegíti a gépteremben a csillogás kiküszöbölését. A zaj csökkentése. Az élénk párbeszéd, a nyomtatók, a rádió és egyéb készülékek zaja zavaró környezetet teremt. A zaj és a zavarás növeli a gépeken dolgozók stressz-szintjét, amely a többműszakos munka okozta fáradtság egyik fő oka. Ezért tanácsos a nyomtatókat és egyéb zajos berendezéseket külön teremben elhelyezni, hogy a számítógépkezelők nyugodt, zavartalan körülmények között dolgozhassanak. Szóljon zene. Érdekes módon a gépen dolgozók párbeszéde és a ritmusos zene ösztönözheti a dolgozókat és elősegíti, hogy éjjel ébren maradjanak. (A beszélgetés hiánya az éberség csökkenésére utalhat.) Az éberséget és a szellemi tevékenységet leginkább a rock zene, vagy egyéb változó, erősen ritmusos zene serkenti. Legyen hűvös. Fülledt, túlságosan meleg termekben az emberek elálmosodnak, különösen éjszaka. Ezért a gépkezelőknek sok friss levegőre van szükségük és lehetővé kell tenni, hogy maguk szabályozzák a terem hőmérsékletét. Alacsonyabb hőmérsékleten a kezelők egész éjjel megőrzik éberségüket és szellemi munkaképességüket. Változtathassák testhelyzetüket az alkalmazottak. Folyamatok változásának figyelése azzal jár, hogy a gépkezelők hosszú ideig egy helyben ülnek. Ez ugyan fizikailag nem kimerítő, de az ülő helyzet korlátozza a vérkeringést, unalmas, álmosít, és növeli a többműszakos munka okozta fáradtságot. A fáradtság megakadályozható, ha ergonómiailag kialakított bútorokat használnak, amelyek sokféle testhelyzetet tesznek lehetővé. Végezzenek fizikai és szellemi gyakorlatokat. A könnyű hozzáférés érdekében a gépterem mellett lévő tornaterem lehetővé teszi, hogy a dolgozók javítsák vérkeringésüket és így ébren maradjanak. Emellett a feladatok rotációját is bele kell venni a vállalati stratégiába, hogy így elkerüljék az unalmat és lehetővé tegyék, hogy a gépkezelők körbe járjanak. Engedélyezzen rövid alvást. A számítógépes részleg tervezésekor gondolni kell egy pihenőteremre vagy területre is, ahol a gépkezelők nyugodt, elkülönített helyen 20 30 percig szundikálhatnak, hogy ne a
számítógép mellett bóbiskoljanak el. A tanulmányok azt mutatták, hogy a betervezett rövid alvások pozitív hatása 6 óra hosszat érezhető a dolgozók éberségén és teljesítményén. Alkalmazzon aromaterápiát. A jövőben a gépkezelők éberségét és teljesítményét bizonyos kellemes illatok levegőbe fecskendezésével fogják fokozni. Az aromaterápia alkalmazása ígéretes új technika, amely elősegíti a stressz oldását és ösztönzi a szellemi tevékenységet. Használjon erős fényt. Erős fényforrásokat kell beépíteni a számítógépes terembe, hogy fokozzák az éberséget, és megakadályozzák az álmosságot az éjszakai műszakban. A legtöbb teremben a fényerő 300 750 lux. A biológiai óra átállításához és az álmosságot okozó melatoninkiválasztás megakadályozásához azonban 1000 luxra vagy még ennél is többre van szükség. Alkalmazzon napfényt utánzó mennyezeti fényeket. Az erős megvilágítást éjszaka a nappali fényt utánzó mennyezeti fényekkel is el lehet érni. Számítógépes vezérléssel és fluoreszkáló lámpákkal utánozni lehet a nap erősödő, majd csökkenő fényét. A napfény színének és erősségének változtatásával el lehet tolni a gépkezelők napi ritmusát, hogy olyan éberek maradjanak, mintha nappal lenne. Oktassa alkalmazottait. Végül a cégeknek oktatási programokat kell szervezniük, amelyeken megtanítják dolgozóiknak, hogyan korlátozhatják a többműszakos munka okozta fáradtság hatását. Az oktatási programoknak tartalmazniuk kell a munkahelyi éberség fenntartása érdekében alkalmazható egyéni technikákat és a vállalati stratégiát is. Összeállította: Szabó Ildikó Walker, B. A.; Smith, K. D.; Kekich, M. D.: Limiting shift-work fatique in process control. = Chemical Engineering Progress, 99. k. 4. sz. 2003. p. 54 57. Åkerstedt, T.; Knutsson, A. stb.: Work organisation and unintentional sleep: results from the WOLF study. = Occupational and Environmental Medicine, 59. k. 9. sz. 2002. p. 595 600.
Röviden EU-kampány az építés nagyobb biztonságáért Az EU-ban balesetveszély tekintetében az építőipar áll az élen, évente több mint 1000 halálos balesettel. Világviszonylatban az építőipari alkalmazottak sérülési kockázata több mint kétszer akkora, mint más foglalkozási ágakban, a halálos szerencsétlenség elszenvedésének valószínűsége más ágazatokkal összehasonlítva pedig több mint háromszoros. Mindez különösen sújtja a kis- és közepes vállalatokat (250 alkalmazottig), amelyek Európában az építőipar 99%-át képezik. Az EU ezen többek közt azzal kíván változtatni, hogy az egyes tagországok munkafelügyeleteit megbízta kellő tájékoztató kampányok kidolgozásával és végrehajtásával. Az akkori EK már 1992-ben kiadta Építési irányelvét, amely az építőmunkás-védelmi rendeletben (az építőmunkás-védelmi törvény végrehajtási utasításában) és az építési munkákat koordináló törvényben került be az osztrák jogrendbe. Ezeket a rendelkezéseket azonban még nem teljesítik mindenütt. Az építtető felelőssége Ausztriában Az Osztrák Építőipari Munkafelügyelet gondozásában megjelenés előtt áll az építési munkavédelem alapjait ismertető kiadvány. Ebben új követelmény az építtető felelősségének bevonása a munkabiztonságba oly módon, hogy az illetőnek gondoskodnia kell az egészségvédelmi és munkabiztonsági alapelvek érvényesüléséről a felállítandó létesítmények tervezése és előkészítése, valamint kivitelezése során. Az építtető többnyire nem szakember lévén, a veszélyelhárítás feladatával megbízhat szakértő építésvezetőt. Ha az építési területen több vállalat alkalmazottai dolgoznak egy időben, akkor az építtetőnek (építésvezetőnek) alkalmaznia kell tervezés- és munkahely-koordinátort. A statisztika arról tanúskodik, hogy az építési balesetek nagy része tervezési hibának, a nem megfelelő felszerelés kiválasztásának, hiányos munkaterületi szervezésnek és az egyes munkák helytelen koordinálásának tulajdonítható. Az EU építőmunkákkal kapcsolatos kampányát Európa-szerte a súlypontokra irányuló egységes akciók kísérik, amelyeknek eredményét illetékes EUbizottságok értékelik majd. 2004. októberére az EU valamennyi tagállama részére megszervezi az Építési Munkabiztonság Hetét. (Sicherheitsmagazin, 2003. 5. sz. p. 22.)