Tárgyszavak: munkaidő; fizetett szabadság; szabadnap; pihenőidő; Nagy-Britannia.

Átírás

1 MUNKAVÉDELEM 1.4 A munkaidő szabályozása Tárgyszavak: munkaidő; fizetett szabadság; szabadnap; pihenőidő; Nagy-Britannia. Az EU valamennyi országa közül Nagy-Britanniában leghosszabb a heti munkaidő ben az átlagos munkahét hossza, beleértve a fizetett és nem fizetett túlórákat, 43,4 óra volt, ami több mint egy órával haladja meg az évi átlagot. Ugyanebben az időszakban, az EU-ban heti 48 órát vagy ennél hosszabb időt ledolgozó hétmillió férfinak több mint a felét Nagy-Britanniában foglalkoztatták. Az Európa Tanács 1993-ban a dolgozók egészségi állapotának és munkabiztonságának javítása érdekében elfogadta a Munkaidő Irányelveket. Az évi Munkaidő Szabályozás Nagy-Britanniában 1998 októberében lépett életbe. A szabályozás hatása az egészségre és munkabiztonságra A hosszú munkaidő, mind rövid, mind hosszú távon, nemcsak a munkát végző személy szellemi és fizikai egészségi állapotát veszélyezteti, hanem kollégáiét és a közösségéét is, amelyikkel kapcsolatban van. Az orvostudományi kutatások azt bizonyították, hogy a hosszú idejű kialvatlanság a motorikus funkciókat ugyanolyan mértékben károsítja, mint 70 mg alkohol. Sok fiatal orvos hetente több, mint 72 órát dolgozik. Ennek megfelelően gyakran kimerültek, ingerlékenyek, dekoncentráltak és még betegen is erőltetik a munka folytatását. Az autóbuszok, tehergépkocsik és egyéb, 12 személynél több utast, továbbá árút szállító gépjárművek vezetőinek munkaidejét a közlekedési törvények, többek között az EU közlekedési szabályzatai is, korlátozzák. A brit kormány azonban arra törekszik, hogy ez azokra a foglalkoztatottakra is érvényes legyen, akik a vállalatok egészség- és biztonságirányítási rendszereiben munkaidejük egy részét gépkocsivezetéssel töltik. A kormány által kezdeményezett kampányok gyakran a gépkocsivezetéssel kapcsolatban az ivás, valamint a gyorshajtás veszélyeire kon- 1

2 centrálnak. Az illetékes minisztérium szerint azonban a gépkocsibalesetek mintegy 10%-át a kifáradás okozza. Sok vállalati gépkocsivezető úgy érzi, munkaadóik túl nagy nyomást gyakorolnak rájuk, hogy betartsák a szállítási határidőket. Ezért nem pihenhetnek eleget és fáradtan vezetnek. Egy évi felmérés szerint a megkérdezett gépkocsivezetők 4%-a úgy érezte, munkaadója arra kényszeríti, hogy túl sok időt töltsön el a volánnál. Ez mind az ő személyét, mind pedig a motor épségét kockáztatja. A gépkocsivezetők további 27%-a azt állította, hogy munkaadójuk arra kényszeríti őket, feltétlenül időben érjék el a rendeltetési állomást, míg 8% szerint a munkaadó által kitűzött irreális cél miatt túl gyorsan és túl hosszú ideig kell pihenés nélkül vezetniük. A Loughborough Egyetem Alváskutatási Laboratóriuma rámutatott arra, hogy a gépkocsivezető biológiai órája alapvetően befolyásolja az alvást. A közúti balesetek leggyakoribbak hajnali 2 és 6 óra, valamint délután 2 és 4 óra között. Úgy tűnik, ebből a szempontból a napszak fontosabb, mint a vezetéssel eltöltött órák száma, hiszen sok hajnali közúti baleset gyakran a vezetés megkezdését követő egy-két órán belül következik be. Általános egészségügyi és munkabiztonsági törvények Törvény írja elő, hogy minden munkaadó, függetlenül a körülményektől, az ésszerűség határain belül köteles biztosítani valamennyi alkalmazottjának egészségét, biztonságát és jólétét. Ez annyit jelent, hogy a munkaadó dolgozóinak munkaidejét korlátozni köteles egészségük és biztonságuk érdekében. Ezen kívül a munkaadó az ésszerűség határain belül köteles vállalatának munkálatait úgy irányítani, hogy azokat a személyeket sem veszélyeztesse, akik nem alkalmazottai. Ez többek között azt jelenti, másokért is felelős, vagyis nem szabad a közlekedésben részt vevőket veszélyeztetnie azzal, hogy a vállalati gépkocsivezető, miután megszakítás nélkül túl hosszú ideig ült a volán mögött, fáradtan vezet. Az évi egészségi, biztonsági és munkaügyi szabályozás végrehajtási utasítása szerint minden munkaadónak értékelnie kell, hogy a kiadott munka mennyiben kockáztatja a munkavállaló egészségét és biztonságát, valamint vállalkozásának tevékenysége veszélyezteti-e a nála nem alkalmazott személyek egészségét és biztonságát. Más szavakkal kifejezve a munkaadónak tulajdonképpen a munkaidő hosszára is tekintettel kell lennie, amikor a vállalatán belüli kockázatokat értékeli. 2

3 A munkaidő szabályozása A évi munkaidő-szabályozási előírások betartatása az egészségügyi és biztonsági megbízott (HSE) és a munkaügyi bíróságok feladata. A HSE felelős a megengedett maximális heti munkaidő és az éjszakai munkára vonatkozó előírások betartatásáért, az egészségügyi értékelésért, a munka jellegéért, valamint a nyilvántartásért. A maximális heti munkaidőre, az éjszakai munkára, az egészségügyi értékelésre, a munka jellegére, a napi és heti pihenőidőre, a munkaszünetre és az éves szabadságolásra vonatkozó szabályzatok még nem vonatkoznak az alábbi területeken alkalmazottakra, függetlenül a feladatuktól: légi közlekedés, vasúti közlekedés, hajózás belföldi víziutakon és tavakon, közúti szállítás, tengeri szállítás, tengeri halászat, egyéb tengeri mu nkák, beleértve a partmenti kőolaj- és földgázipari tevékenységeket. Definíciók A dolgozó olyan személy, aki munkaszerződéssel rendelkezik, illetőleg aki rendszeresen bérben vagy fizetésben részesül és valamely szervezet, üzem vagy egyén számára munkát végez. Normális körülmények között a foglalkoztató munkát biztosít a munkásnak, ellenőrzi mikor és hogyan végezze a munkát, ellátja szerszámmal és egyéb berendezéssel, adót és egészségügyi járadékot fizet utána. Ide tartozik az ügynökségek dolgozóinak és a szabadúszóknak a zöme is. Az ifjúmunkás olyan személy, aki már nem iskolaköteles, azonban 18 évnél fiatalabb. A munkaidő korlátozása A munkaadó köteles biztosítani, hogy munkavállalói ne dolgozzanak heti 48 óránál többet. Ezt 17 egymást követő munkahét átlaga alapján kell számolni, és bele kell érteni a túlórázást is. A dolgozó többet is dolgozhat, mint a heti 48 órás határérték. Azonban ehhez írásbeli egyezmény szükséges, amit a dolgozónak alá kell 3

4 írnia. Ezt nem kell megújítani, azonban a dolgozó az egyezményt, legalább hét nappal korábban, de bármilyen időpontban felmondhatja. A felmondási határidő akár három hónap is lehet, ha a munkaadóval ebben egyeztek meg. Éjszakai munka Éjszakai munkát végez az, aki rendszeresen legalább három órát éjszaka dolgozik. Az éjszaka a definíció szerint este 11 órától reggel 6 óráig tart, azonban a dolgozó és a munkaadó másként is megegyezhet. Az éjszakai munkás az egymást követő 17 hét alatt, napi átlagban ne dolgozzon többet nyolc óránál, beleértve a túlórákat is, kivéve a szavatolt túlórát. Ezzel, bizonyos körülmények között, hosszabb is lehet a munkaidő. Amennyiben az éjszakai munkás különleges veszélynek, fizikai vagy szellemi igénybevételnek van kitéve, munkaideje nem átlagban, hanem abszolút értelemben nem haladhatja meg a nyolc órát. A különleges kockázatot jelentő munka meghatározása: olyan munka, amelyről a munkaadó és a munkavállaló a kollektív szerződésben vagy a munkaerővel kötött szerződésben ilyen értelemben állapodott meg az olyan jelentős kockázat, amelyet az évi egészség- és munkavédelmi szabályozás ennek minősít. Éjszakai műszakban dolgozók egészségügyi vizsgálata A munkaadó a felnőtt munkavállalót mindaddig nem oszthatja be éjszakai munkára, amíg fel nem ajánlotta számára az ingyenes egészségügyi vizsgálatot. Sok esetben ezt évente meg kell ismételni. A dolgozó nem köteles elfogadni ezt az ajánlatot, azonban a munkaadó ezt köteles megtenni. Az egészségügyi vizsgálatnál figyelembe kell venni az elvégzendő munka jellegét és a dolgozó munkaidejére vonatkozó, a szabályzatban szereplő korlátozásokat. Amennyiben egy hivatalosan arra feljogosított orvos véleménye szerint az éjszakai műszakban dolgozó olyan egészségügyi problémával küszködik, amelyet az éjszakai munka okoz, vagy állapotát még le is rontja, akkor, amennyiben arra lehetőség van, nappali munkára kell őt áthelyezni. 4

5 Megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a várandós anyák és a fiatalkorú munkások éjszakai munkára való alkalmasságára, tekintetbe véve fizikai állapotukat, érettségüket és tapasztalataikat. Fiatal személyeket nem lehet a korlátozási periódus alatti, vagyis 22 és 6 óra közötti munkára kijelölni, hacsak meg nem vizsgálták ebből a szempontból, amit szabályos időközönként meg kell ismételni. A követelmény alól a fiatal munkavállalók felmentést nyerhetnek, ha a munka különleges jellegű. Napi és heti pihenési időszak A foglalkoztatottak munkaidejét úgy kell meghatározni, hogy amikor arra jogosultak, kivehessék a számukra járó szabadidőt. A dolgozó minden egyes munkanap után jogosult 11 órás megszakítás nélküli pihenőidőre. Egy fiatalkorú munkásnak jár minden 24 órás munkavégzési perióduson belül 12 órás pihenőidő. A pihenőidő többi része lehet megszakításos, ha a munkanap szakaszos beosztású, vagy nem tart hosszú ideig. A fiatalkorú munkás számára kötelező napi pihenőidő csak különleges esetekben csökkenthető, vagy zárható ki. Amenynyiben ez előfordul, a fiatalkorú munkás három héten belül kompenzáló pihenésre is jogosult. A dolgozónak jár hetente egy teljes pihenőnap. A szabadnapokat két hetes időtartamra is lehet átlagolni, vagyis kéthetes időszakra vehet ki két pihenőnapot. A pihenőnapok az éves fizetett szabadságon felül járnak. A munkaadó köteles gondoskodni arról, hogy a dolgozó kivehesse pihenőidejét, de nem köteles arról meggyőződni, hogy valóban pihenésre fordítja-e. A fiatalkorú munkás heti két pihenőnapra jogosult. Ezt nem lehet kéthetes periódusra átlagolni. Munkamegszakítás pihenésre Felnőtt munkavállalók pihenés céljából munkaszünetet is közbeiktathatnak, ha munkaidejük hat óránál hosszabb. A megszakítás időtartamát és feltételeit a kollektív- vagy a munkaszerződés határozhatja meg, azonban amennyiben nincs ilyen szerződés, akkor a szabályzat szerint legalább 20 perces folyamatos, a munkavégzés helyétől távoli pihenésre van lehetősége. Amennyiben egy fiatalkorú munkásnak megszakítás nélkül több, mint másfél órát kell dolgoznia, akkor 30 perces pihenőidőre jogosult. Ez a jogosultság csak különleges körülmények között változtatható meg 5

6 vagy zárható ki. Amennyiben ez előfordul, a fiatalkorú munkás három héten belül kompenzáló pihenésre jogosult. Évi fizetett szabadság A dolgozó minden évben négyhetes fizetett szabadságra jogosult. A szabadságolási hét alatt a dolgozó egy hétig távol lehet a munkahelyétől, amelynek időtartama a munkahéttel azonos. Ha a dolgozó munkahete ötnapos, akkor 20 napos, ha munkahete háromnapos, 12 napos szabadságra jogosult. Az első munkaévben a dolgozó fizetett szabadsága havonta az egész évi jogosultságának egy tizenketted részével növekedve éri el a teljes időt. Az egészségügyi dolgozók munkaidejének szabályozása Nagy-Britanniában folyamatban van az egészségügyi rendszer öszszehangolása az Európai Munkaidő Direktíva (EWDT) előírásaival. Jelenleg még 19 kísérleti program keretén belül ellenőrzik az új megoldások lehetőségeit. A szerzett tapasztalatok alapján fogják értékelni a kísérleti programokat. A feladat az országos egészségügyi rendszer korszerűsítése, olyan megoldások kidolgozása, amelyek különböző szakterületeken, különböző kórházakban megfelelnek. Egységes megoldás kidolgozására nincs lehetőség, miután minden kórház különböző problémákkal küszködik. Szükség van az egészségügyi kapacitás bővítésére, a minőség javítására és egyes szolgáltatások átszervezésére. A lehető legjobban kell hasznosítani a beruházásokat az állomány, a képzés, a berendezések és a információs technológia szempontjából annak érdekében, hogy a paciensek gondozása a lehető legkedvezőbb színvonalú legyen. Mindenekelőtt kiváló minőségű helyi szolgáltatásokat kell számukra biztosítani. Az EWDT-vel való összhang csak úgy teremthető meg, ha valamennyi, az egészségügyben érintett szervezet együttműködik. Ezek a szervezetek a tavalyi konferencián meghatározták a teendőket és megállapították, hogy a megvalósításhoz szükség van valamennyi szervezet támogatására. A Munkaidő Direktíva nagy kihívást jelent, azonban ugyanakkor hatalmas lehetőség a 21. századi Országos Egészségügyi Rendszer számára, amelyben kiegyenlítettebb lehet a szakmai munka és kedvezőbb a beteggondozás. 6

7 Az egészségügyi szakemberek számára a kísérleti programokra vonatkozó felvilágosítás hozzáférhető az alábbi címen: EWDT@doh.gsi.gov.uk Összeállította: Dr. Barna Györgyné Ellis, P.: The working time regulations. = The RoSPA Occupational Safety and Health Journal, 33. k. 3. sz p Guidance for NHS on European Working Time Directive. = The RoSPA Occupational and Health Journal, 33. k. 3. sz p. 27. Dabaneh, A. J.; Swanson, E.; Schell, R. L.: Impact of added rest breaks on the productivity and well being of workers. = Ergonomics, 44. k. 2. sz p