Ökológiai gazdálkodás a Kárpát-medencében Dr. Solti Gábor (a KÖSZ elnökének) előadása 2015. szeptember 25-én, az Ökológiai Gazdálkodási Konferencián 77. OMÉK, Hungexpo Budapesti Vásárközpont B pavilon
A Pannon- ede e 8 illió évvel ezelőtti földta i képe
Európa szíve, a Kárpát-medence olyan ökológiai értékekkel van megáldva, melyek egóvása az itt élő épek közös felelőssége. A Kárpát- ede é e űködő bio- és ökogazdálkodó szervezetek sokat tehetnek a régió környezetének jobbá tételéért, a fenntartható gazdálkodás sikeréért és az eljöve dő e zedékek jogai ak biztosításáért. /BioCharta, 2011/
Jó agyar ak le i, ert a Kárpát-medencében lakhatunk, a hegykoszorú védő, ölelő karjai egvéde ek i ket ter észeti katasztrófáktól, éhí ségtől, szárazságtól, vízhiánytól. A Kárpát- ede e i dig híres volt zsíros ter őföldjéről, agy és gyorsa övő erdélyi, du á túli és felvidéki erdeiről, folyó e ti tölgyeseiről, e es vadállo á yáról, ővizű, halakban gazdag folyóiról. Jó magyarnak lenni, mert a legnagyobb tettet már végrehajtottuk: megmaradtunk, megtartottuk életre valóságunkat, kultúránkat és nyelvünket. /Kiszely István, Demokrata 2007. 02. 08. p 34./
A Kárpát-medence egy természeti csoda, aminek ter észetese az e er is része, az itt élő épek és e zetiségek űveltségével, ter elési hagyo á yaival együtt. Nemcsak az ökológiai rendszereknek kell jól űköd iük ahhoz, hogy ez a soda érvé yre juthasso. Nekü k is szorosa együtt kell űköd ü k egy ással és a ter észettel. A Kárpát- ede e ter észeti erőforrásai ak gazdagsága azt indokolná, hogy Magyarország ott legyen Európa élvo alá a a kiváló i őségű, agas szi te feldolgozott biotermékeivel. A számok, az eredmények sajnos messze el arad ak a lehetőségei ktől. /Dr. Fazekas Sándor, 2012. február 2./
Meggyőződése, hogy sak összefogással és párbeszéddel találunk megnyugtató választ a hazai biogazdálkodás jövőjére;. Az agrárkormányzat határozott szándéka, hogy kiemeljük a kátyúba ragadt szekeret, és céltámogatásokkal növeljük azoknak a ezőgazdasági területek ek a agyságát, a elyeke iogazdálkodást folytat ak a ter elők, a gazdák. /Dr. Fazekas Sándor, 2012. február 2./
A Kárpát-medence (Magyar Királyság 1910.) 325 411 km2 100,0% Ter őterülete: 30 316 000 ha 93,2% Mezőgazdaságilag űvelt terület: 21 556 000 ha 66,2% Szántóterület: 14 261 000 ha 43,8% Területe:
A Kárpát-medence eltartóképessége fő élel iszerrel törté ő ellátásához, ha szükséges (Kádár Imre 2009.) Összes ter őterülete: ezőgazdaságilag űvelt terület + erdő, ádas, halastó Potenciális eltartóképessége: Mezőgazdaságilag 30 millió ha űvelt területe: 5 illió fő 21 millió ha (szántó, konyhakert, gyümölcsös, szőlő, gyep A űvelt terület alapjá szá ított eltartóképessége: 5 illió fő
A Kárpát-medence ökogazdálkodása Fo tos, hogy képü k legye arról, hogy a kör yező országok ökogazdálkodása hogyan alakult. A kárpát-medencei országok között vannak EUtagországok és vannak, amelyek (még) nem EUtagok. Ez némileg árnyalja a képet. Az a tény pedig csak még tovább nehezíti a tisztánlátást, hogy a Kárpát- ede éről, i t ö álló területegységről e gyűjte ek a hivatalos statisztikák adatokat, ezért jelenleg csak a Kárpátmedence országaira vannak adatok.
A Kárpát-medencei országok ökoterületének változása 2004-2014 között (hektárban és százalékban kifejezve) 2004 2014 Változás 2004-2014 ha ha ha % 73 800 289 252 +215 452 +291,9 Románia Ausztria 344 916 526 689 +181 773 +52,7 Ukrajna 240 000 393 400 +153 400 +63,9 Szlovákia 53 801 180 307 +126 506 +235,1 Horváto. 2 853 50 054 +47 201 +1 654,4 Szlovénia 23 032 41 237 +18 205 +79,0 Szerbia 542 9 548 +9 006 +1 661,6 Magyaro. 133 009 124 841-8 168-6,1 Összesen: 871 953 1 615 328 +743 375 +85,3 Adatok forrása: FiBL&IFOAM, Eurostat, Magyaro.: az elle őrző szervezetek jele tései alapjá.
A volt szocialista, ma EU-országok ökogazdálkodásának változása 2004-2014 között Lengyelország Románia Csehország Lettország Litvánia Szlovákia Észtország Horvátország Bulgária Szlovénia Magyarország Összesen: 2004 ha 82 730 73 800 263 299 43 902 36 864 53 801 46 016 2 853 12 284 23 032 133 009 771 590 2014 Változás 2004-2014 ha ha % 657 902 +575 172 +695,2 289 252 +215 452 +291,9 472 663 +209 364 +79,5 203 443 +159 541 +363,4 164 390 +127 526 +345,9 180 307 +126 506 +235,1 155 560 +109 544 +238,1 50 054 +47 201 +1 654,4 47 914 +35 630 +290,1 41 237 +18 205 +79,0 124 841-8 168-6,1 2 387 564 +1 615 974 +209,4 Adatok forrása: FiBL&IFOAM, Eurostat, Magyaro.: az elle őrző szervezetek jele tései alapjá.
A Kárpát-medencei országok ökoterülete 2013. év végén, hektár a és a ezőgazdaságilag űvelt terület százalékában ha % Ausztria 526 689 19,5% Szlovákia 162 029 9,3% Szlovénia 38 664 8,4% Horvátország 40 641 3,1% Románia 336 700 2,5% Magyarország 131 056 2,5% Ukrajna 393 400 1,0% Szerbia 8 228 0,2% Adatok forrása: FiBL&IFOAM + Szlovákia: dr. Palik László (ÚKSÚP), Románia: dr. Albert Imre, Magyarország: saját gyűjtés az elle őrző szervezetek éves jele tései és KSH adat alapjá.
A Kárpát-medence ökogazdálkodása A fentiek alapján jelenleg kb. 5-600 ezer ha az elle őrzött ökoterület. Azaz k., 3,0 % az ökogazdálkodás részaránya. Várhatóan 2020-ig reálisan kb. 1 millió hektárra k. % prog osztizálható az elérhető ökoterület. Magyarország öko akcióterve 2020-ra 350 ezer hektár k., % elérését tűzi ki élul.
Az Európai Unió országainak ökoterületének sorrendje a ezőgazdaságilag űvelt terület ará yá a.. -én (%) 1. Ausztria 2. Svédország 3. Észtország 4. Csehország 5. Lettország 6. Olaszország 7. Szlovákia 8. Finnország 9. Szlovénia 10. Portugália 11. Spanyolország 12. Dánia 13. Németország 14. Litvánia 19,5 16,3 16,0 11,2 11,0 10,3 9,3 9,0 8,4 8,1 6,5 6,4 6,4 5,7 15. Görögország 16. Belgium 17. Lengyelország 18. Franciaország 19. Luxemburg 20. Egyesült Királyság 21. Horvátország 22. Ciprus 23. Hollandia 24. Magyarország 25. Románia 26. Bulgária 27. Írország 28. Málta 4,6 4,6 4,3 3,9 3,4 3,3 3,1 2,7 2,6 2,5 2,5 1,8 1,3 0,4
Az EU-28 országok ökoterületének változása 2004-2014 között, hektárban 1. Spanyolország 2. Franciaország 3. Lengyelország 4. Olaszország 5. Svédország 6. Németország 7. Románia 8. Csehország 9. Lettország 10. Görögország 11. Szlovákia 12. Litvánia 13. Észtország 14. Ausztria 977 293 584 808 575 172 362 815 279 731 265 916 215 452 212 541 177 305 134 098 129 121 127 526 109 544 67 574 15. Portugália 56 124 16. Finnország 48 625 17. Horvátország 47 201 18. Belgium 42 976 19. Bulgária 35 630 20. Írország 23 142 21. Szlovénia 18 631 22. Dánia 10 852 23. Ciprus 3 020 24. Luxemburg 1 332 25. Hollandia 784 26. Málta 33 27. Magyarország -8 168 28. Egyesült Királyság -168 572
Magyarország Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (2014-2020) Az Ak ióterv egyértel ű élokat és i tézkedéseket határoz eg az ökológiai gazdálkodás fellendítése érdekében, melyek megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani minden érintett így a szakmai, érdekképviseleti és civil szervezetek egfelelő evo ására. Hisze, hogy az Akcióterv végrehajtása közös ügyünk, az ökológiai gazdálkodás térnyerése mindannyiunk érdeke. /Fazekas S. 2014./ Célok 2020-ra: 350 000 hektár elle őrzött terület 0,3 állategység/hektár Vágópontok kialakítása 25 000 db ökológiai méhcsalád (+25%) Közétkeztetésben bioalapanyagok felhasználása legalább 30%ban
A agyarországi ökoterület övelésé ek élkitűzései és megvalósulása, hektárban (1999-2020) 350000 350000 300000 Készítette: Dr. Solti Gábor és Ziegler Gábor Adatok forrása: Az elle őrző szervezetek éves jelentései, KSH 300000 250000 200000 150000 100000 124841 50000 0 22501 Tényadat NAKP 1998-2006 Öko akcióterv 2014-2020
A Kárpát-medence GMO mentessége A Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének az Alapsza ályá a is rögzített alapvető éljai közé tartozik a Kárpát-medence GMO mentességének biztosítása. Magyarország: Alaptörvénybe van foglalva (XX. cikk). A génmódosított növények termesztésének tiltásában hazá k vezető szerepet játszik Európában dr. Fazekas Sándor elkötelezetten küzd az EU és ezen belül a Kárpát-medence GMO mentességéért. Szlovénia: 2015.09.16-á a szlové országgyűlés re dkívüli ülésé a képviselők egyha gúlag elfogadták a Génmódosított növények termesztésének korlátozásáról vagy tilalmáról szóló törvényt (Act on restricting or prohibiting the cultivation of genetically modified plants, ZOPPGSR).
Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége 21 tagszervezet Közép-Kelet- Európa legnagyobb bio/ökocivil szakmai érdekvédelmi szervezete Stratégiai Partnerségek: 2012.10.09. Vidékfejlesztési Minisztérium (dr. Fazekas Sándor)... Föld űvelésügyi Mi isztériu (dr. Fazekas Sándor). Moldovai Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériuma (Iurie Senic)
A Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének Tagszervezetei Magyarország: 1. Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért 2. Csongrád és Térsége Biokultúra Egyesület 3. Gaia Alapítvány 4. Napvilág Alapítvány 5. Üllőparti Gazdaszövetkezet 6. Hubai és Társa Kft. 7. Ökológiai Mezőgazdasági Kutató Intézet Szlovákia, Felvidék: 8. Biocentrum s.r.o. Ukrajna, Kárpátalja: 9. Kárpátaljai Biokultúra Egyesület Moldova 10. Pro Rural Invest Románia, Erdély: 11. Romániai Biogazdálkodók Bioterra Egyesülete 12. Kovászna-megyei Biokultúra Egyesület 13. Marosvásárhelyi Biokertész Csoport 14. Székelyföldi Bio Egyesület 15. Bio Gold Transilvania 16. Holtmarosi Transsylvánia Agrártermelők Szövetsége 17. Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Egyesület (RMGE Maros) Szerbia, Délvidék: 18. Terra s 19. Magyarkanizsa Község Agrár Uniója 20. Meta Terra Szlovénia 21. Öko Önellátó Egyesület
Köszönöm a figyelmet! Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége (KÖSZ) Dr. Solti Gábor elnök 2081 Piliscsaba, Wesselényi Miklós u. 10. +36-26-373-743 alginit@freemail.hu www.karpatbio.hu www.sarkozybio.hu www.alginitalapitvany.hu