Sajátos nevelési igény (SNI) Az átlagostól eltérő gyermek 2. diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia, ADHD, tehetség Nem egységes fogalom Az a gyermek sajátos nevelési igényű, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan akadályozott Sajátos Nevelési Igény (SNI) Finanszírozási kategória A) fogyatékosság és autizmus B) tanulási nehézség (specifikus tanulási zavarok), magatartásibeilleszkedési zavar Pszichológia: átlagostól eltérő fejlődés Jelenlegi szabályozás ellentmondásai (B) pontnál NT felelős az SNI gyermeknek szükséges szolgáltatások biztosításáért DE az iskola igazgató felelős a szolgáltatás megszervezéséért A NT ellenőrzi, hogy az SNI számára biztosítják-e a szolgáltatásokat ISKOLAPSZICHOLÓGIAI HÁLÓZAT ISKOLÁBA TELEPÍTETT SEGÍTŐ SZAKEMBEREK SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGOK Alternatív gyakorlat külföldről 3-5% Szegregáció Részintegráció 10-30% Teljes vagy részintegráció Egyéni sajátosságok, hátrányos helyzet Teljes integráció Hivatalos azonosítás (SNI) Csak a követelmények (tanterv)módosításával sikeres a tanuló Folyamatos segítő szakember támogatás Tartós tanulási-magatartási zavarok Segítő szakember bevonása kell A követelmények számonkérési módjának változtatásai Átmeneti tanulási k A pedagógus hagyományos eszközeivel és differenciálással meg tudja oldani Specifikus tanulási zavarok Számtalan megnevezés POS MCD Szenzoros integrációs zavar Részképességzavar Tanulási zavar Stb. Diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia 1
A szindrómák egymáshoz való viszonya Tanulási nehézség "olyan elmaradás, rendellenesség vagy megkésett fejlõdés a beszéd, olvasási, írási, számolási folyamatokban vagy más iskolai tantárgyakban, amelyet lehetséges agyi diszfunkció és/vagy emócionális vagy viselkedési zavar által okozott pszichológiai hátrány eredményez. Nem értelmi fogyatékosság, érzékszervi hiányosság vagy kulturális vagy oktatási tényezõk okozzák." (Samuel Kirk, 1962) Dr. Gyarmathy Éva (2007) Diszlexia a specifikus tanítási zavar. Lélekben otthon kiadó, Budapest. 35. Kirk, S. A. & Bateman, B. (1962) Diagnosis and remediation of learning disabilities. Exceptional Children, 29, 73-78. Specifikus tanulási zavar Diszlexia Diszlexia Diszgráfia Diszkalkúlia Tünetegyüttes. Meghatározás, eredete, tünetei vitatottak... Legtöbbször részképesség-kiesés. = specifikus olvasási nehézség Prevalencia: kb. 2-8% Családi halmozódás, örökölhetőség: ha egyik szülő diszes, az érintettség esélye 23-65% Fiúknál 2-3x gyakoribb Neurológiai eredetű Szerzett/Fejlődési Formai/Tartalmi Dr. Gyarmathy Éva (2007) Diszlexia a specifikus tanítási zavar. Lélekben otthon kiadó, Budapest. 40. Diszlexia - tünetek a nyelv elsajátítását megnehezítő k sorozatának azonosítása Írni-olvasni tudással kapcsolatos területen Viselkedési jegyekben megnyilvánuló tünetek A diszlexia tünetei Olvasás megtanulása A fonológia (betű-hang egyeztetés) Helyesírás Emlékezés (szótalálási k) Egyensúly (mozgás) időtartam becslés (feladat befejezés) 2
1. Biológiai elméletek 1. genetika 6. kromoszóma - fonológiai tudatosság 15. kromoszóma gyenge egyszavas olvasás 2. Thalamusz Hangingerek feldolgozási hibái Fejl.: fonológiai tudatosság Lassú, tagolt kimondás Nagy betűméret Hosszú szavak tagolása Folyékony olvasás a szövegértés feltétele 3. Insula Stresszhelyzetben jelenik meg, A szavak felismerése és kimondása közti kapcsolat zavart Látva,,hallva, hangos kiejtéssel kell tanulni 4. Agyféltekék különbsége Baloldali halántéklebeny működése csökkent (Galaburda) Perceptuális - jobb féltekés, betűformák észlelésének zavara (jó megértés, de pontatlan olvasás) Frostig, Sindelar Lingvisztikai bal féltekés (pontos olvasás, rossz megértés) jó betűforma észlelés, de betű-hang és szókép-jelentés egyeztetés hiányos (Sindelar) Időbecslés Egyensúly 5. Kisagy Ismeretlen szavak szervezése Automatizálódás hiányossága A diszlexia ezáltal keveredik a diszgráfiával Mozgásprogram 6.Magnocelluláris rendszer nagy sejtek rendszere a kisagyban, a látási központban, a mozgató központban Szemmozgás szabályozása, két szem összerendezése Olvasás, fixáció Parvocelluláris (kis) sejtek helyettesítik: színek, kontrasztok, apró részek észlelése Túltanulás 3
Kognitív elméletek kettős deficit elmélet 1. fonológiai hiba és 2. szómegnevezési hiba Vizuális figyelemelterelés alak, háttér szókígyó (figyelemelterelés, alak-háttér) Vizuális iránytévesztés szemfixáció jobbról balra történik, ez baj ( egyoldali szemüveg) Időszervezés deficit gyors egymásutáni ingerekkel nem tud mit kezdeni Munkamemória- önellenőrzés hiánya Szociális elmélet Aki lassú, nem értelmes A nyelv tudása intelligenciára utal, - hiány, - nem értelmes Aki nem ellenőrzi és szervezi önmagát éretlen Diszlexia az osztályteremben Olvasástanulás speciális tankönyvből 10 éves kor alatt logopédiai fejlesztés Szakvélemény, számonkérés differenciálása 10 éves kor felett és középiskolában speciális nyelvi oktatás (Öveges József Gimnázium) Diszgráfia = írástanulási nehézség, írászavar Neurológiai eredetű Izoláltan ritka Szerzett/Fejlődési Formai/Tartalmi Diszgráfia - tünetek Diszkalkúlia = számfogalom kialakulatlansága, számolászavar Neurológiai eredetű Legnehezebb terület: önmagában általában nem jelenik meg Gyakorisága: 2% alatt Nincs számottevő nemi különbség Ötödik osztályos diszgráfiás fiúgyermek diktálás utáni kézírása 4
Fejlődési diszkalkúlia Olyan specifikus tanulási zavar, amely az aritmetikai ismeretek elsajátítását akadályozza az egyébként normálisgyermeknél Számolási zavarok, miközben a többi kognitív funkció ép Normál intelligencia Rossz matek Terminológiai problémák Fejlődési diszkalkúlia (altípusok is) Matematikai tanulási zavar Számolási készség deficit Szám vakság (számdetekció sérülése) Matematikai képességzavar Aritmetikai tanulási zavar Szám tény betegség Altípusok Szemantikus emlékezet diszkalkúlia Procedurális diszkalkúlia Téri-vizuális diszkalkúlia Számismeret diszkalkúlia (Desoete, 2006) Szemantikus emlékezet deficit Problémák a numerikus tények elhívásával Fejben számoláskor hibázások Lassabb számolás fejben és írásban Változó válaszidő Magas hibázási arány Szám-tény ismeretek elsajátításának zavara Előhívásban rossz kapcsolatok Ábrák, szimbólumok, számok és mennyiségek lassabb számolása Problémák a konceptuális tudással Szóban bemutatott feladatokkal problémák Nyelvi megértésben k Problémák a passzív szótárral Procedurális deficit Írásbeli számolás közben problémák az eljárásokkal Komplex eljárásokban több lépés sorba állításával problémák Komplex eljárások végrehajtásában sok hiba Komplex aritmetikai műveletek megtervezésének és végrehajtásának i Fejben számolással problémák Fejletlen stratégiák használata Elmaradás az aritmetikai eljárásokban Az eljárások mögötti fogalmak gyenge megértése Téri-vizuális deficit Számok számegyenesen való elhelyezésének Tárgyak nagyság szerinti rendezésének deficitje Számok megfordítása Számjegyek helytelen elhelyezése Szimbólumok felismerésének zavara Tárgyak csoportjának megszámlálásának zavara Zavarok mennyiségek becslésével és összehasonlításával Idői sorrend és tervezés zavara Új és komplex feladatok megoldásának zavarai Téri jelölés és téri belátás problémái Problémák az elvonatkoztatással Téri-képzeleti képességzavara Téri-vizuális memória zavara Geometria megértésének Térileg reprezentált információ félreértése Nem-verbális deficit Vizuális fkh Időnként disprakszia 5
Számismeret deficitje Számolvasás zavara Számírás zavara Szám produkció zavara Különböző modalitások közti átkódolás Számdiktálás Az arab jelölésrendszer, matematikai elvek és viszonyok megértésének Absztrakt számmegértés problémái Számok szemantikájának kódolásának a zavara Méret összehasonlítás Számrendezés Számlálás Diszkalkúlia - tünetek a saját testen, síkban, térben és időben történő tájékozódás zavara a számfogalom gyengesége számolásnál számok kihagyása, felcserélése a globális mennyiség-felismerés hiánya az alapműveletek értelmezésének, megoldásának problémái a gyenge számemlékezet a matematikai szabályok felismerésének, megfogalmazásának, megtartásának gondjai A specifikus tanulási zavarok vizsgálata Vizsgálandó területek: Alapvető kognitív működés Iskolai készségek Tanulási stílus Módszerek: Megfigyelés Célzott megfigyelés Mérés Kérdőív, interjú Beszélgetés A specifikus tanulási zavarok kezelése Részképességek megerősítése Szenzo-motórium fejlesztése 1. Doman-Delacato-féle Alapozó Terápia 2. Ayres-terápia 3. Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG) 4. Porkolábné-féle fejlesztő program 5. Sindelar-program 6. Gósy-féle beszédmegértést fejlesztő program 7. Torda-féle figyelemfejlesztés 8. Meixner-módszer Ha a specifikus tanulási zavarok kezelése a cél, akkor nem elég a diagnózis, hanem azokat a tényezőket is azonosítani kell, amelyek a kialakulásukban szerepet játszanak! ADHD (Attention Deficit and Hyperactivity Disorder) A tünetegyüttest Hoffman írta le az 1840-es években, hatékony kezeléséről elsőként Bradley számolt be az Egyesült Államokban 1936-ban. Diagnosztika alapja: DSM-IV, BNO 10 3 típus: 1. Főleg figyelmetlen (AD) 2. Főleg hiperaktív-impulzív (HD) 3. Kombinált (AD/HD) Együttjárnak, nagy a tüneti átfedés. Epidemológia: 3-5% az iskoláskorú gyermekeknél; fiú:lány (3-6:1) Örökölhetősége nagy Komorbid kórképek: tanulási zavar, átlag övezeten belüli alacsony értelmi képesség, oppozíciós magatartászavar, viselkedészavar, autisztikus spektrumzavar, depresszió, szorongás, bipoláris zavar, tik-zavar, Tourette-szindróma, drogabúzus ADHD (Attention Deficit and Hyperactivity Disorder) Kialakulásában szerepet játszó tényezők Több genetikai rizikófaktor egymással, illetve a környezet tényezőivel kölcsönhatásban okozza Környezeti hatások Koraszülöttség Anyai dohányzás Magzati alkohol szindróma Milyen a jó környezet? 1. Korlátozó 2. Türelmes 3. Alkotó 6
ADHD (Attention Deficit and Hyperactivity Disorder) Kialakulásában szerepet játszó tényezők Genetikai tényezők (poligénes, komplex öröklődésű) Dopaminerg (DAT, DRD4) neurotranszmisszió Szerotonerg neurotranszmisszió Egyéb kandidáns gének (noradrenerg neurotranszmisszió) a kutatások középpontjában. ADHD (Attention Deficit and Hyperactivity Disorder) Diagnosztikai protokoll: interjúk, kérdőívek, becslőskálák, neuropszichológiai vizsgálatok,stb. Multimodális (többszempontú) kezelés Gyermek, szülők, tanárok megfelelő pszichoedukációja Gyógyszeres kezelés Pszichoterápia, pl. CBT Gyógypedagógia fejlesztés Felnőttkorban 90% szubklinikai ADHD (maradványtünetek) DE! Komoly pszichopatológiai tényező Nemoda Zs, Tárnok Zs, Gádoros J, Sasvári-Székely Mária. A figyelemhiányos hiperaktivitási zavar genetikai vizsgálatának fő irányvonalai. Figyelmetlenség - tünetek Mások jelenléte könnyen eltéríti Nem hallja, mit mondanak neki Nem tudja fenntartani a szemkontaktust, amikor szólnak hozzá. Nem tudja követni a szóbeli utasításokat. Nem emlékszik az utasítások sorrendjére. Nem tud megmaradni az olvasásnál azon a helyen, ahol tartanak az olvasásban. Kihagyja, összekeveri a betűket az írásban A feladatvégzéssel kapcsolatos időt rosszul használja fel. Félreérti az utasítást és nem fejezi be az órán a feladatokat Nem tud egyedül dolgozni olyan feladatokon, amelyeket a kortársai egyedül is teljesítenek. Nem készíti el házi feladatait. Impulzivitás - tünetek Elkezdi a feladatot, mielőtt utasításokat kapna Közös tevékenységeknél, szabályjátékoknál nem vár arra, mikor következik. Kérdezés nélkül válaszol. Félbeszakítja a tanárt vagy a diákokat, amikor beszélnek. Amikor csendben dolgoznak a többiek, ő beszélget. Izeg-mozog a helyén ülve Nem olvassa el önállóan az írásbeli utasításokat. Könnyen dühbe gurul, agresszívvé válik verbálisan vagy fizikailag. Nem engedelmeskedik az utasításoknak. A következményekre nem gondol. Hiperaktivitás - tünetek Nem ismeri fel a viselkedés rejtett szabályait ( a tanár belép az osztályba, - csend,- felállás- jelentés várás leülésfigyelés az utasításokra feladattal való foglalkozás) Belekezd több újabb tevékenységbe, mielőtt befejezné az egyiket. Elhagyja a helyét engedély nélkül. Csoporthelyzetben nem csinálja meg a feladatait. Séta helyett ugrándozik, futkározik. Nem várja meg a szóbeli segítséget a tanártól- előbb kezd el dolgozni. Gyakran túlságosan izgatott. Gyógyszeres kezelés Eredményesség rangsor 1. gyógyszer (Ritalin) + pszichoterápia, spec. fejlesztés 68 % 2. csak gyógyszer 56 % 3. csak terápia, spec. fejlesztés 34 % 4. csak tolerancia 25 % 7
Tanácsok szülőknek Tanácsok pedagógusoknak Uralkodjon az érzelmein: figyeljen oda a saját és gyermekei megnyilvánulásaira Röviden és lényegre törően beszéljen, minél kevesebb szóval Beszéd közben nézzen a gyerek szemébe, legyen határozott Kerülje el a ne szó használatát már úgyis hozzászokott mondja, hogy stop, állj, stb. Adjon neki a helytelen cselekvésére magyarázatokat Adjon másik lehetőséget, ha valami nem sikerült Bátorítsa gyermekét Dolgozzanak együtt Minden lehet vita tárgya: kérdésekkel vezesse rá a gyermeket a helyes magatartásra Játsszon a gyermekével, töltsék el együtt a szabadidejüket ADHD-s gyermeknél a cél: az energia, lendület a szülőnek dolgozzon és ne a szülő ellen! Ültesse a tanulót előre, közel a tanári asztalhoz Ösztönözze a kortárs korrepetálást, az együttműködő kapcsolatokat Kerülje a figyelemelterelő dolgokat, létesítsen ingerszegény tanuló környezetet A követelmények legyenek világosak, egyszerűek, határozottak Nyugodtan ismételje el az utasításokat, ahányszor szükség van rá Egyszerre csak egy feladatot adjon, arra is több időt szánva Folyamatosan ellenőrizze a munkát Figyelje meg minden tanuló erősségeit és gyengéit Ne csak büntessen, dicsérjen is A következményeket azonnal érvényesítse akár jók, akár rosszak Legyen következetes Találja meg a módját a gyermek ösztönzésének Tanácsok fiataloknak Kérj bátran segítséget A sikerre koncentrálj Tudd, hogy mit akarsz elérni Tudd, h mik az erősségeid Használj színeket, grafikonokat, ábrákat Próbáld ki, h a zene/mozgás hogyan hat a teljesítményedre Tudd, hogy az átlagnál hamarabb elfáradsz, ezért vigyázz arra, mit vállalsz magadra. (Fáradtan erőltetve a tanulást a tünetek erősödnek) Kerüld a rendetlenséget, pontatlanságot Magnóra mondva sok mindent megtanulhatsz Határidőnapló, jegyzetfüzet Tanuld meg saját jeleidet arra vonatkozóan, h mikor fáradtál el Magatartási zavar Agresszív viselkedés Védekező viselkedés Szervezetlenség Visszahúzódó viselkedés A tehetség Ő az a gyerek, akiről álmodik a tanár, hogy egyszer életében ilyen tanítványa lesz. De most, hogy itt van, nem tudjuk, mit kezdjünk vele. Dinamikus fogalom, koronként és kulturánként változik. Kognitív, emocionális és szociális összetevők. A tehetség 5 alapvonása: 1.Divergens gondolkodás (másképp látja a világot, csodabogár) 2.Intenzív ingerelhetőség (erősen reagál, mindenre kíváncsi) 3.Érzékenység (az átlagosnál mélyebben érintik a dolgok) 4.Éles felfogóképesség (sok mindent átlát, átugrik lépéseket) 5.Belső vezérlő elv (saját útját járja) Potenciális alap a kiemelkedő alkotásokra, ugyanakkor az interperszonális és intraperszonális konfliktusok kialakulására is! Terrassier (1985) disszinkronitás-elmélete A legtöbb tehetség sokféleképpen egyenlőtlen, de vannak általánosítható jelenségek: Belső disszinkronitás: intellektuális, pszichomotoros, nyelvi és érzelmi fejlődés kiegyensúlyozatlansága Külső, szociális disszinkronitás: a tehetséges gyermek és kortársai közötti mentális fejlődésbeli különbségeket és a gyermek képességeit alul-, illetve felülmúló elvárásokat foglalja magába 8
Renzulli: a tehetség összetevői Tehetséges vagy okos? INTELLIGENCIA KREATIVITÁS KITARTÁS Az okos gyermek Tudja a válaszokat Érdeklődő Odafigyel Jó ötletei vannak Keményen dolgozik Megválaszol kérdéseket A tehetséges gyermek Kérdéseket tesz fel Nagyon kíváncsi Tevékenyen bevonódik Szokatlan ötletei vannak Játszik, mégis jól teljesít Részleteket vitat meg Szitó Imre 2006 Tehetséges vagy okos? Tehetséges vagy okos? Az okos gyermek Az egyik legjobb a csoportban Érdeklődve hallgat Könnyen tanul 6-8 ismétlés elég Megérti a gondolatokat Élvezi a kortársak társaságát A tehetséges gyermek Meghaladja a csoport szintjét Erős érzelmeket, véleményt alkot. Már tudja 1-2 ismétlés elég Elvont gondolatokat alkot Felnőttek társaságát kedveli Az okos gyermek Könnyen megérti a lényeget Befejezi a feladatokat Pontosan másol Élvezi az iskolát Információt befogad Kivitelező Jó emlékezőképesség A tehetséges gyermek Következtetéseket von le Projekteket kezdeményez Új mintákat alkot A tanulást élvezi Információt újszerűen értelmez Feltaláló Jó ráérzései vannak Tehetséges vagy okos? Az okos gyermek A tehetséges gyermek Egyszerű bemutatást A komplexitás élteti kedvel Pontos megfigyelő Élénk Kritikus önmagával Elégedett a teljesítményével Tehetséges gy. jellemzők gyorsan elsajátít új információkat kérdező attitűd- belső motiváció (BELSŐ SZABÁLYOZÁS) önállóan általánosít elvonatkoztat elemez- szintetizál (AKTÍV) információkat rendszerez gazdag szókincs- tájékozottság bonyolult problémák (ÜTEM) kreatív,ötletes (BIZONYTALANSÁG) kitartó de csak abban, ami érdekli szeretné, ha mások elfogadnák őt magas igény a tevékenységre (AKTÍV) egyéni munkát kedveli, önmagára támaszkodik Problémák türelmetlen monotóniát nem tűr- nem gyakorol elvont fogalmak zavarba ejtő kérdések, - nem követ utasítást, - érdeklődést vár el másoktól részletek- n. utasítások- n. tanítási módszerek bonyolult rendszerek - főnök unatkozik - okoskodónak tekintik összezavar- nem kooperál a társaival öntörvényűség, - elhanyagolja a kötelességét túlérzékeny hasonló értékek idegen, különbözik n. semmittevés- hiperaktívnak tűnik ellenáll a szülők és társak javaslatainak, nem konvencionális Szitó Imre 2006 9
Tehetséggondozás Többszintű, összetett tevékenység Célja: az adott társadalom igényének megfelelő tehetség megmutatkozásának és fejlődésének megfelelő környezet kialakítása a tehetséges egyének tevékenységének, alkotásainak széles körű felhasználása Különböző formái: 1. Léptetés, ugratás, gyorsítás 2. Kiválogatás, elkülönítés, elitképzés 3. Gazdagítás, dúsítás Renzulli gazdagító triád modellje A fejlesztés célja három, a kiemelkedő teljesítményhez vezető terület az irány, az eszköz és a produktum feltárása. 1. típus: általános explorációs tevékenység 2. típus: csoportos tréningek 3. típus: valódi feladatok megoldása Önmagukban is hasznosak Folyamatos átjárhatóság a szintek között 10