INDIKÁTOR ősz. Összefoglaló. A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése

INDIKÁTOR A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése F i n a n s z í r o z á s i h e l y z e t k é p a z M F B 2 0 1 4. ő s z i v á l l a l a t i f e l m é r é s é n e k e r e d m é n y e i a l a p j á n Összefoglaló A Magyar Fejlesztési Bank legutóbbi, i vállalati felmérése () alapján a csökkenő hitelkamatok, az élénkülő belső kereslet és a vállalkozások forráshelyzetének némi romlása ellenére stagnálás tapasztalható a forrásbevonási kedv alakulásában, miközben a vállalatok finanszírozási helyzetre vonatkozó várakozásai a következő hónapos idakra kissé javultak. A magyarországi cégek elsősorban olcsó forrásokat keresnek: a válaszadók több mint kétharmada szándékozik vissza nem térítendő támogatást igényelni 15. ig. Mindeközben fokozatos csökkenést követően 14. re 43,8%-ra olvadt a következő egy évben hitelfelvételt tervező cégek aránya, míg a válaszadók mintegy harmada mutatott érdeklődést a jövőben egy kombinált (önerőből, visszafizetendő és vissza nem térítendő támogatásból álló) finanszírozási termék iránt. Külső tőkebevonást csak minden huszadik cég tervez. Megtorpant a javuló trend és egyre több cég szenved forráshiányban Magyarországon: re másfél éves szint közelébe (30,6%) ugrott a folyó költségek fedezésének gondjaival küzdő vállalkozások részaránya. A forrásoldali problémákat jelzi továbbá, hogy rekordszintre emelkedett (18,4%) a fejlesztésekbe forrásbevonás nélkül belevágó cégek aránya, s a vállalatok közel fele (44,7%-a) továbbra is forráshiányból adódóan halaszt el bizonyos beruházásokat. A forrásbevonást, ill. a beruházást tervező vállalatok helyett 14 én a kivárásra berendezkedő cégek jelezték elsősorban, hogy kedvezően változott a finanszírozási pozíciójuk, azaz a forráshelyzet javulása kevésbé ad lendületet a fejlesztéseknek, mint korábban. Bizonyos kedvező irányú változások ugyanakkor tapasztalhatóak a gazdasági növekedés élénküléséből fakadóan. 14. és között a jelentős mértékben belföldi vásárlóerőre támaszkodó szolgáltató szektor legtöbb ágazatában viszszaesett a külső forrásra nem szoruló és a beruházást sem tervező (azaz visszafogott tevékenységet folytató) cégek hányada, s a bevételei teljes egészét belföldön realizáló vállalati körben emelkedett legjobban a finanszírozási helyzet javulását érzékelők aránya. Míg 14 án a hazai vállalatok negyede (27,4%-a), addig ősszel a cégek harmada (33,4%-a) vélte úgy, hogy kedvezőbb lesz a finanszírozási helyzete a következő. és között megállt a forrásbevonást tervező vállalatok részarányának emelkedése, amely mindkét felmérés idején 57, volt, ráadásul a szegmensen belül nőtt az elbizonytalanodók aránya. Ugyanakkor már csak a cégek ötöde (21,4%-a, -2,1 százalékpont hoz képest) zárkózik el idegen forrás igénybevételétől. A javuló finanszírozási helyzetű vállalatok körében visszaesett, a változatlan vagy romló helyzetű cégek körében erősödött a forrásbevonási kedv, ami találkozik a Magyar Nemzeti Bank 15. februárban meghirdetett terveivel (NHP+). A magyarországi vállalatok elsősorban az olcsó forrásokat keresik: a válaszadók mintegy kétharmada (64,9%-a) szándékozik vissza nem térítendő támogatást igényelni 15. ig, fokozatos csökkenést követően re 43,8%-ra olvadt a következő egy évben hitelfelvételt tervező cégek aránya, s minden huszadik cég (4,9%) jelezte, hogy külső tőkét akar bevonni a felmérést követő. A válaszadók mintegy harmada (30,9%-a) fejezte ki potenciálisan az érdeklődését a jövőben kombinált (önerőből, visszafizetendő és vissza nem térítendő támogatásból álló) finanszírozási termék iránt. A konstrukció iránt on és a döntően belföldön értékesítő vállalkozások körében magas az érdeklődés. A felmérést megelőző a cégek 52,2%-a igényelt valamilyen hitelterméket, ami 9,2 százalékponttal magasabb, mint amekkora 13. ősszel a következő hónapra előretekintve hitelfelvételi szándékot jelző cégek aránya volt. A tervezettet meghaladó arányú hitelfelvételben az erősödő belföldi kereslet, a javuló megtérülési kilátások és a csökkenő hitelköltségek játszhattak szerepet. Készítette: Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Cser Nóra Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 51, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

Az vállalati felmérésben résztvevő és egyben a hazai vállalati szektort reprezentáló cégek a hitelfelvételi körülmények közül a kamatok alakulásáról nyilatkoztak leginkább pozitívan 14 én, míg a forintárfolyam változását ítélték a megelőző hónap leginkább kedvezőtlen folyamatának, bár utóbbi vonatkozásában jobb volt az általános vélemény, mint fél évvel korábban. A hitelkínálat előző egy éves alakulásáról továbbra is csak a közép- és nagyvállalatok vélekedtek kedvezően, a kisebb cégek összességében negatív irányú változást érzékeltek. A megkérdezett cégek közel ötöde (18,2%-a) tervez folyószámlahitelt felvenni a felmérést követő egy évben, körükben az igényelni tervezett hitelösszeg mediánja 0 millió forint. A válaszadók nyolcada (,2%-a) fontolgatja, hogy 15. ig bezárólag forgóeszközhitelt igényel. A keresletet jelző cégek körében az igényelni kívánt összeg mediánja 5 millió forint. A vállalatok negyede (25,5%-a) jelezte, hogy a következő egy évben beruházási kölcsönt kíván felvenni. Az igényt támasztó cégek esetben a felvenni kívánt hitelösszeg mediánja 80 millió forint. Projekthitel a cégeknek csak töredékét hozza lázba, a megkérdezettek csupán 2,2%-a kíván ilyen eszközt igénybe venni a következő egy év során. Kölcsön felvétele előtt változatlanul a kamatok nagyságát mérlegelik legfőképpen a hazai vállalatok, míg másodsorban az egyéb forrásköltségek nagyságát veszik számításba. Jelentőségük valamelyest mérséklődött a felmérést megelőző fél évben, ugyanakkor (vélhetően a süllyedő hitelkamatokkal összefüggésben) a biztosítékok mértékének és a szükséges önerő nagyságának fontossága felértékelődött óta. A vállalatok számára továbbra is a bankok által megkövetelt biztosíték mértéke a leginkább visszatartó tényező hitelfelvétel során, melyet a biztosíték típusa, a kamat nagysága és a hitelkínálat mértéke követ. Míg a kamatok szintje (a csökkenő hitelkamatok ellenére) valamivel komolyabb gátat jelent, mint fél évvel korábban, a többi típusú korlát enyhült. A hitelkínálat várható alakulásával kapcsolatos optimizmus 11. óta tartó erősödése megtorpant. A következő a magyarországi cégeknek továbbra is nagyobb része (47,4%-a) számol a hitelezési piac bővülésével, mint amekkora a szűkülést prognosztizálók aránya (7,2%), míg fél évvel korábban 51,6, ill. 5,7% volt az arány. A vállalatvezetők szerint a pénzintézeteknek a cégről és a vállalat iparágáról alkotott véleménye is a hitelkínálat bővítésének irányába mutat, azonban míg az iparáguk helyzete a cégvezetők szerint tovább javult, addig értékelésük alapján romlott saját cégük banki megítélése. A vállalatok ötödének (19,2%) a várakozásai szerint csökkennek, 13,6%-uk szerint emelkednek, s 67,1%-uk véleménye alapján pedig nem változnak a következő a hitelkamatok. A i felmérés során tapasztalt optimizmus valamennyi vizsgált metszetben enyhült re. A vállalkozások négyötöde (79,7%-a) a hitelintézetekkel való viszonyt a közepesnél jobbra értékeli. A vállalati méret csökkenésével egyre rosszabb a cégek tapasztalata, s különösen nagy szakadék van a mikro- és kisvállalati szegmens véleménye között. A i felmérés során minden huszadik cég (4,9%) jelezte, hogy külső tőkét akar bevonni a következő, a tőke bevonása iránti igényt a korábban hitelintézetekkel kapcsolatban gyűjtött rossz emlékek is hajtják. A tőkeigényt jelző cégeknek a mediánértékek alapján 0 millió forint tőkére volna szükségük a következő, 150 millió forintot terveznek igényelni, s 75 millió forintos elnyert összegre számítanak. A tőkebefektetőtől elsősorban az értékesítés, a piacszerzés és a marketing terén várnak támogatást a vállalatok. A befektető bevonását ösztönző tényezők között hitelfelvétellel kapcsolatba hozható szempontok játszanak leginkább szerepet (tőkebevonással javul a hitelfelvevő képesség, nincs hitelfelvételhez szükséges megfelelő biztosítéka a cégnek, az önerő biztosításának egyik módja a tőke bevonása). A külső tőkebefektetők közti választásban elsősorban a finanszírozást kínáló fél hozamelvárása játszik szerepet. A vissza nem térítendő támogatások kapcsán a vállalatok legfőképpen a támogatás, valamint a szükséges önerő mértékét értékelik pozitívan, míg legkevésbé az adminisztrációs terhekre, ezen belül különösen a pályázatírással kapcsolatban felmerülő nehézségekre panaszkodnak. Az exportorientáció erősödésével egyre kevésbé elégedettek a vállalatok a vissza nem térítendő forrásokkal, az exportőr cégek igényeitől viszonylag távol állnak ezek a finanszírozási termékek. Vissza nem térítendő forrást korábban nem igénylő cégek elsősorban a cég számára releváns pályázatok hiányából fakadóan maradtak távol a támogatási piactól. A válaszadók mintegy kétharmada (64,9%-a) tervez vissza nem térítendő támogatást igényelni a következő. Különösen erős a szándék on és az agrárcégek körében. A megkérdezettek mintegy harmada (30,9%-a) fejezte ki várható érdeklődését a jövőben kombinált (önerőből, visszafizetendő és viszsza nem térítendő támogatásból álló) finanszírozási termék iránt, s további 42, a részletek ismeretében tud állást foglalni. Viszonylag egységes a vállalatok véleménye egy ilyen termék ideális összetételéről: a válaszadók által ideálisnak tartott kombinált finanszírozási termék mintegy ötöde (21,8%-a) állna önerőből, fele (50,5%-a) vissza nem térítendő támogatásból, s negyede (27,7%-a) visszatérítendő forrásból. 2

A vállalatok finanszírozási helyzete I. Elakadt a javuló trend és emelkedett a forráshiányban szenvedő cégek aránya re másfél éves szint közelébe (30,6%) ugrott a folyó költségek fedezésének gondjaival küzdő vállalkozások aránya, s a finanszírozási problémákat jelzi az is, hogy rekordszintre emelkedett (18,6%) a forrásbevonás nélkül fejlesztésekbe belevágó cégek aránya, ill. az a tény, hogy a vállalatok közel fele (44,7%-a) továbbra is forráshiányból adódóan halaszt el bizonyos fejlesztéseket (1. ábra). A folyó kiadások fedezése elsősorban néhány szolgáltató szektorba tartozó iparágban (nagykereskedelem, gépjárműkereskedelem és javítás, közösségi szolgáltatás) okoz súlyos problémát. Az ágazatok nagyobb részében negatív irányú a változás fél év alatt, s különösen a nagykereskedelmi cégek megítélése romlott jelentős mértékben (2-3. ábra). A források elégtelensége továbbra is a textilipari cégek beruházásait veti vissza leginkább, míg legkevésbé a turisztikai, vendéglátóipari, a közösségi szolgáltatást nyújtó, a nagykereskedelemmel és a számviteli tanácsadással foglalkozó cégek esetében okoz gondot (4. ábra). Fél év alatt jelentősen emelkedett a külső forrás bevonása nélkül beruházást tervező vállalatok aránya a vad- és erdőgazdálkodás, ill. a turizmus, vendéglátás ágazatban. Egyfajta élénkülést jelez ugyanakkor, hogy és között visszaesett a külső forrásra nem szoruló és a beruházást sem tervező (azaz visszafogott tevékenységet folytató) cégek aránya a tercier szektor legtöbb ágazatában (5-6. ábra). 9 8 7 6 5 3 1 48,2% 35,4%, 19,7% 16,6% 30,1% 35,8% 32,2% 31,9% 29,7% 24,4% 30,6% 54,6% 56, 61,8% 43,3% 37,7% 41,4% 41,8% 43,2% 47,8% 44,7% 13,9% 11,8%,9% 14,3% 16,7% 18,4% 16,5% 25,4% 24,3% 21,6% 26,6%,6% 14,6% 13,4%,9% 11,1% 6,2% 09. nyár 09. tél Diagramcím 1. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése. nyár 11. 11... 13. 13. A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szükség külső forrásra (. tól: tervez beruházást) Nincs szükség külső forrásra (. tól: nem tervez beruházást) 3. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése*: a folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás 5. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése*: nincs szükség külső forrásra (tervez beruházást) 14 14. 6 17 19 2 - állattenyésztés 13 3 - vad- és erőgazdálkodás 5 4 - élelmiszeripar 5 - energetika 2 4 6 - építőipar 7 - fafeldolgozás 18 5 9 - gépgyártás 22 3 - közúti járműgyártás 6 11 - textilipar 9 7 1 - vegyianyag gyártás 16 21 8 11 1 3 * vállalati válaszok arányában 18 - mérnöki tevékenység 15 14 19 - nagykereskedelem - szállítás, raktározás 1 3 5 6 21 - számviteli tanácsadás 22 - turizmus, vendéglátás 6 * vállalati válaszok arányában 2 - állattenyésztés 3 - vad- és erőgazdálkodás 5 4 - élelmiszeripar 5 - energetika 14 6 - építőipar 7 - fafeldolgozás 3 9 - gépgyártás 3 - közúti járműgyártás 22 6 21 8 15 11 - textilipar 11 16 - vegyianyag gyártás 9 1 17 5 19 4 1 7 18 - mérnöki tevékenység 2 13 18 19 - nagykereskedelem - szállítás, raktározás 1 3 5 6 21 - számviteli tanácsadás 22 - turizmus, vendéglátás 8 6 8 7 6 5 3 Diagramcím 2. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése ágazati bontásban Állattenyésztés Növénytermesztés Vad- és erdőgazd. Élelmiszeripar Energetika Közúti járműgyártás Építőipar Fafeldolgozás Gépgyártás Fémfeldolgozás A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szükség külső forrásra (. tól: tervez beruházást) Nincs szükség külső forrásra (. tól: nem tervez beruházást) * vállalati válaszok arányában 6. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése*: nincs szükség külső forrásra (nem tervez beruházást) Vegyianyag gyártás 5 * vállalati válaszok arányában 2 - állattenyésztés 45% 3 - vad- és erőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar 5 - energetika 35% 6 - építőipar 7 - fafeldolgozás 3 9 - gépgyártás 21 25% - közúti járműgyártás 11 - textilipar - vegyianyag gyártás 15% 1 15 18 1 16 7 6 8 22 14 5% 4 19 9 2 17 3 11 18 - mérnöki tevékenység 5 13 19 - nagykereskedelem - szállítás, raktározás 1 3 5 21 - számviteli tanácsadás 22 - turizmus, vendéglátás Textilipar Nagykereskedelem Közösségi szolgáltatás 11 7 2 15 14 18 3 9 13 8 16 5 1 6 21 4 22 17 1 1 3 5 6 7 8 19 Gépjárműker. és -jav. Mérnöki tevékenység Szállítás, raktározás 4. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése*: beruházásra már nem nem elég a saját forrás Turizmus Kiskereskedelem Számviteli tanácsadás IKT szolgáltatások Ingatlanügyletek 2 - állattenyésztés 3 - vad- és erőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar 5 - energetika 6 - építőipar 7 - fafeldolgozás 9 - gépgyártás - közúti járműgyártás 11 - textilipar - vegyianyag gyártás 18 - mérnöki tevékenység 19 - nagykereskedelem - szállítás, raktározás 21 - számviteli tanácsadás 22 - turizmus, vendéglátás 3

A vállalatok finanszírozási helyzete II. A KKV szektor finanszírozási helyzete egyértelműen romlott és között Az ország különböző régióiban egyaránt nőtt a folyó költségek fedezésének nehézségeivel küzdő cégek aránya. Azonban míg on hat hónap alatt jelentősen visszaesett a beruházást financiális okokból elhalasztó vállalatok részaránya, addig az ország többi részén romlott a helyzet ezen a téren (1. ábra). Méret szerint vizsgálva a folyó kiadások fedezése a kis- és középvállalatok körében vált sokkal súlyosabbá, míg a fejlesztéseket a források elégtelensége miatt elhalasztó vállalkozások hányada a mikrocégek körében ugrott meg (2. ábra). Az árbevétel alakulásától függetlenül nőtt a napi szintű forráshiánnyal küzdők részaránya, s csak a növekvő eredményt elérő vállalatok körében esett vissza a beruházást finanszírozási okokból elhalasztó cégek hányada (3. ábra). A vállalati finanszírozási helyzet előző hónapos változása sem befolyásolta a napi működéshez szükséges források előteremtésével küszködő arányának alakulását (4. ábra). A folyó kiadások finanszírozásának napi problémájával szembesülő cégek aránya a fejlesztési tervek szerint bontott valamennyi vállalati szegmensben nőtt, ami a beruházások romló pénzügyi hátterére, ill. a beruházásokra képes vállalatok arányának csökkenésére enged következtetni (5. ábra). Meglepő módon a két lábon álló, zömében belföldön értékesítő cégek finanszírozási pozíciója viszonylag jelentősen romlott fél év alatt (6. ábra). 9 8 7 6 5 3 1 Nőtt az eredmény Nem változott az eredmény Csökkent az eredmény 9 8 7 6 5 3 1 1. ábra: Vállalati forráshelyzet Diagramcímegítélése a vállalatok regionális elhelyezkedése alapján 31,3% 27,1% 15,1% 26,5% 34,7% 29,2% 27,6% 33,8% 29,5% 32,2% 29,4% 31, 33,3% 43,1% 17,7% 15,3% 19,8% 31, 14,3% 18,9%,9% 7,6% 14,6% 13,6%,4% 17,7% 11,1% 14,6% 15,1% 7,1% 8,8% 15,5% 9,4% 13,6% 5,4% 9, 9,2% 6,3% 13. 13. 32,1% 30,1% 25,9% 29,2% 31,9% 22,2% 19,4% 46,6% 46,4% 50,6% 47,4% 48,9% 50,8% 51,6% 53,5% 16,2% 17,3% 17,4% 22,3%,6% 11,1% 5,2% 6,3% 6, 1,1% 13. 13. 50, 35,4% 14. 14. 14. 14. 43,5% 41, 44,1% 46,2% 49,2% 45,2% 49, 51,6% 13. 13. 8,5% 15,9% 13. 13. 14. 14. 22,6% 9,3% 6,5% 4,7% 14. 14. 13. 13. 5. ábra: Vállalati forráshelyzet Diagramcím megítélése a következő hónapra vonatkozó beruházási szándék alapján 32,6% 32,2% 33,8%,7% 23,8% 31, 3,4% 5, 19, 8,6% 38,, 6, 43,7% 37,5% 41,4% 36, 13. 13. 14. 14. Tervez beruházást Kivár a beruházással Nem tervez beruházást A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szükség külső forrásra (tervez beruházást) Nincs szükség külső forrásra (nem tervez beruházást) 14. 14. A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szükség külső forrásra (tervez beruházást) Nincs szükség külső forrásra (nem tervez beruházást) 3. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése a vállalat adózás előtti eredményének elmúlt hónapos alakulása szerinti bontásban.. 13... 13... 13. 8% 7% 14% % 14% 15% 14% 9% 18% 5% 23% 16% 15% 18% 15% 15% 11% 5% 15% 17% 7% 13% 16% 14% 19% 1 7% 15% 18% 1 9% 13% 13% 16% % 41% 47% 45% 55% 46% 43% 43% 46% 47% 48% 33% 41% 42% 39% 39% 42% 31% 32% 35% 27% 18% 26% 26% 28% 31% 34% 21% 27% 43% 34% 31% 29% 35% 39% 1 3 5 6 7 8 9 Nincs szükség külső forrásra (. tól: nem tervez beruházást) Nincs szükség külső forrásra (. tól: tervez beruházást) Beruházásra már nem elegendőek a saját források A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás 9 8 7 6 5 3 1 9 8 7 6 5 3 1 6. ábra: Vállalati forráshelyzet Diagramcím megítélése a külföldi értékesítés teljes árbevételhez viszonyított aránya alapján 9 8 7 6 5 3 1 16% 16% 25% 19% 16% 17% 19% 13% 16% 39% 34% 29% 16% 27% 26% 17% 33% 28% 22% 32% 28% 19% 39% 41% 43% 58% 64% 47% 37% 38% 56% 63% 64% 26% 36% 32% 28% 32% 3 31% 37% 36% 37% 31% 25% 37% 34% 23% 14% 22% 17% 33% 39% 46% 44% 42% 39% 43% 39% 43% 49% 32% 44% 37% 47% 51% 57% 42% 11% 9% % 11% 14% 18% 13% 11% 13% 25% 16% 19% 22% 15% 19% 15% 16% 15% 16% 25% 16% 11% 9% 11% 6% 13% 13% 1 6% 9% 17% 24% 11% 5% % 3%. 13% 1 22% 24% 35% 31% 14%. 2. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése vállalati méret szerinti bontásban % 15% 13. % 24% 11% 9% 9% 38% 38% 5 58% 49% 49% 63% 37% 44% 49% 58% 46% 43% 51% 32% 36% 32% 28% 3 % 18% %.. 17% 17% 26% 21% 14% 14% 16% 9% 7% 13. - Nem exportál 1-5 51-9% 8% 7% 8% 5%.. A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szükség külső forrásra (tervez beruházást) Nincs szükség külső forrásra (nem tervez beruházást) 13% 17% 29% 31% 23% 19% 24% 27% 13. 6% 3% 6% 8% 3% 09. tél 11.. 13. 09. tél 11.. 13. 09. tél 11.. 13. 09. tél 11.. 13. A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szükség külső forrásra (. tól: tervez beruházást) Nincs szükség külső forrásra (. tól: nem tervez beruházást) 4. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése a vállalat finanszírozási helyzetének elmúlt hónapos alakulása szerinti bontásban 21,9% 25,3% 47,7% 43,9%,6% 14,3% 9,7% 16,5% Javult a finanszírozási helyzet Nem változott a finanszírozási helyzet 54,5% 55, 45,2% 49,2% 43,9% 34,1% 38,9% 18,6% 19,2% 38,2% 3,4% 3,7% 21,4%,9% 3,6% 8,,1%,3% 7,4% 7,1% 6,4% 3,6% Romlott a finanszírozási helyzet 16,3% 23,3% Javult a finanszírozási helyzet Nem változott a finanszírozási helyzet 50, Romlott a finanszírozási helyzet 22,2% 28,9% Javult a finanszírozási helyzet Nem változott a finanszírozási helyzet A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szükség külső forrásra (tervez beruházást) Nincs szükség külső forrásra (nem tervez beruházást) 54,5% Romlott a finanszírozási helyzet 4

A vállalatok finanszírozási helyzetének változása az előző Veszített beruházásösztönző szerepéből a vállalati forráshelyzet javulása 14 én a cégek harmada (34,6%-a, hoz képest +2,7 százalékpont) javuló finanszírozási helyzetről számolt be a megelőző hónapra visszatekintve, ugyanakkor 15,6%-ra emelkedett (+2,2 százalékpont) a romlást érzékelők aránya is. Az agrárcégek körében csökkent, az iparban nőtt a javulást érzékelők részaránya, s a szektorok közötti különbségek ismét felerősödtek hoz képest. Ágazatilag rendkívül vegyesek voltak a vállalatok tapasztalatai (1-2. ábra). A kis-, közép- és nagyvállalatok növekvő hányada jelezte a finanszírozási helyzet kedvezőtlenebbre fordulását, a mikrocégek ugyanakkor pozitívabban látják a financiális helyzetük alakulását, mint fél évvel korábban (3. ábra). A növekvő adózás előtti eredményű cégek körében többen jeleztek javuló finanszírozási pozíciót, mint a korábbi felmérések során (4. ábra). A külpiaci nyitottságot tekintve a bevételek teljes egészét belföldön realizáló vállalati körben emelkedett legnagyobb mértékben az előrelépést érzékelők aránya, ami a belső kereslet erősödéséből fakad (5. ábra). A forrásbevonást, ill. a beruházást tervező vállalatok helyett ezúttal a kivárást választó cégek jelezték elsősorban, hogy kedvező irányba változott a finanszírozási pozíciójuk (6. ábra). Azaz a forráshelyzet javulása kevésbé ad lendületet a fejlesztéseknek, mint korábban. 9 8 7 6 5 3 1 9 8 7 6 5 3 1 9 8 7 6 5 3 1 18,2% 14,5% 15,5% 22, 13,4% 5,9% 11,4% 16,8% 15,6% 9,1%,8% 19,5% 49,6% 32,2% 47,3% 34,1% 26,3% 31,9% 38,2% 34,7% 27,7% 34,6% 24,2% 43,6% Teljes minta 23,2% 24,2% 19,3% 15,7% 11,3% 17,4% 13,7% 9,2% 9,7% 30,9% 28,4% 22,6% 8,9%,7% 14,2% 26, 51,9% 59, 53,2% 56,9% 55,6% 50,3% 60, 55,9% 43,9% 37,9% 62,7% 48,1% 48,1% 63,2% 60, 48,1% 13,7% 15,8% 28,9% 21, 25,3% 35,5% 32,3% 33,6% 23,5% 33,9% 34,7% 29,2% 31,1% 31,4% 41,9% 26, 26,7% 22,2% 17,6% 25,3% 11,3% 11,6% 19,9% 6, 14,3% 22,2%,9% 6,8% 55,4% 58,2% 52,7% 49,3% 17,8% 19,6% 29,7% 25,3% 37,7% 42,1% 23, 1. ábra: A vállalat finanszírozási helyzetének elmúlt hónapos alakulása szektor szerinti bontásban 38,2% 50,5% 51,7% 54,7% 55,9% 53,9% 55,4% 49,9% 66,7% 43,6% 52,9% 1-5 51- Szolgáltató szektor Teljes minta 50,9% 46,3% 57,1% 1-5 3. ábra: A vállalat finanszírozási helyzetének elmúlt hónapos alakulása vállalati méret szerinti bontásban 13. Romlott a finanszírozási helyzet Nem változott a finanszírozási helyzet Javult a finanszírozási helyzet 5. ábra: A vállalat finanszírozási helyzetének elmúlt hónapos alakulása a külföldi értékesítés hez viszonyított aránya alapján 51-56, 49, 48,7% 49,7% 53,4% 38, 36,7% 29,1% 37,4% 39,7% 13. Romlott a finanszírozási helyzet Nem változott a finanszírozási helyzet Javult a finanszírozási helyzet Szolgáltató szektor Romlott a finanszírozási helyzet Nem változott a finanszírozási helyzet Javult a finanszírozási helyzet 1-5 Teljes minta 51-1-5 27,6% Szolgáltató szektor 51-5 8 6 2. ábra: Az elmúlt javuló finanszírozási helyzetről beszámoló vállalatok aránya iparági bontás alapján 8 6 2 - állattenyésztés 7 3 - vad- és erőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar * vállalati válaszok arányában 5 - energetika 6 6 - építőipar 7 - fafeldolgozás 5 8 9 - gépgyártás - közúti járműgyártás 11 11 - textilipar 22 7 - vegyianyag gyártás 19 3 2 5 16 9 4 14 21 1 17 13 3 15 18 - mérnöki tevékenység 18 19 - nagykereskedelem 1 - szállítás, raktározás 1 3 5 6 7 8 21 - számviteli tanácsadás 22 - turizmus, vendéglátás 4. ábra: A vállalat finanszírozási helyzetének elmúlt hónapos alakulása a vállalat eredményének elmúlt hónapos alakulása szerinti bontásban 6. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése a következő hónapra vonatkozó beruházási, ill. forrásbevonási tervek szerinti bontásban Forrásbevonés Forrásbevonés Beruházás Beruházás 31, 45,1% 23,9% 28,2% Csökkent az üzemi eredmény 16,9% 11,5% 54,8% Nem változott 46,7% 41,8% Nőtt az üzemi eredmény Nem tervez forrásbevonást Kivár a forrásbevonással Tervez forrásbevonást Nem tervez beruházást Kivár a beruházással Tervez beruházást Nem tervez forrásbevonást Kivár a forrásbevonással Tervez forrásbevonást Nem tervez beruházást Kivár a beruházással Tervez beruházást 25,2% 59,3% 15,6% 24,2% Csökkent az adózás előtti eredmény 25, 25,7% 23, 22,6% 8,4% 7,4% 67,4% Nem változott 36,5% 34,6% 34,2% 46,3% 32,9% 24,1% 39,1% 36,1% 42,9% 49,7% Nőtt az adózás előtti eredmény 34,2% 54,4% 11,4% Csökkent az adózás előtti eredmény 63,6% 62,9% 59, 61,3% 47,2% 55,6% 48,5% 53,1% 55,8% 47,8% 48,7% 43,9% 7,4% 7,8% 68,1% 24,5% * Romlott a finanszírozási helyzet Nem változott a finanszírozási helyzet Javult a finanszírozási helyzet 36,1% 56, 11,4% 11,4% 15, 18, 16,1%,3%, 9,8% 19,9%,4% 13, 15,2% 25% 5 75% Javult a finanszírozási helyzet az elmúlt Nem változott a finanszírozási helyzet az elmúlt Romlott a finanszírozási helyzet az elmúlt Nem változott Nőtt az adózás előtti eredmény * én üzemi eredményre, azt követően adózás előtti eredményre irányult a kéréds

A finanszírozási helyzet változásával kapcsolatos várakozások A vállalkozások harmada derülátó finanszírozási helyzetének várható alakulásával kapcsolatban Míg 14 án a vállalatok negyede (27,4%-a), addig ősszel a cégek harmada (33,4%-a) vélte úgy, hogy javul a finanszírozási helyzete a következő. A szektorokat és iparágakat tekintve a mezőgazdaság, az agrárágazatok, az élelmiszeripar, az energetika, az ingatlanügyletek és a mérnöki tevékenységet végző cégek a legpesszimistábbak, egyúttal jelentős volt a visszaesés fél év alatt, míg az iparban és a szolgáltató szektorban javult a hangulat ugyanezen idak alatt (1-2. ábra). A mikro- és a középvállalatok körében nőtt leginkább az optimistán előretekintő cégek hányada, míg a jövőt sötéten látó cégek aránya csak a kis- és nagyvállalatok körében csökkent (3. ábra). A belföldi piacra koncentráló cégcsoportban az átlagnál jobban javultak a várakozások, mint az exportorientáltabb vállalatok között (4. ábra). A vállalkozások jövedelmezőségi kilátásai erősebben, míg beruházási tervei, valamint forrásbevonási elképzelései kevésbé befolyásolják a finanszírozási pozícióval kapcsolatos vállalati várakozásokat, mint 14 án (5-6. ábra). 8 6 1. ábra: A vállalat finanszírozási helyzetének várt alakulása a következő szektor szerinti bontásban 13,1% 59,5% 27,4% TELJES MINTA 3. ábra: A vállalat finanszírozási helyzetének várt alakulása vállalatméret szerinti bontásban 24,5% 25,9% 23,6% 22,1% 34, 31,1% 37,6% 37, 50, 64,3% 53,3% 63,6% 67,3% 59,4% 50,6% 58,4% 26,4% 8,2% 9,8% 15,6% 6,6%,3% 14,3% 4, 6 8 Javul a finanszírozási helyzet Nem változik Romlik a finanszírozási helyzet 5. ábra: A vállalat finanszírozási helyzetének várt alakulása az adózás előtti eredmény következő egy évre várt alakulása szerinti bontásban,9% 7,3% 7,8% 0,7% 27,3% 8 33, 41,4% 52,2% 6 69,4% 72,1% 57,1% 54,9% 57,9% 40,4% 15,6% 17,7%,1%,2% Csökken az adózás előtti eredmény 17,6% 44,1% Nem változik 8,8% 38,2% 60,6% 30,6% 16,9% 62,4%,8% Szolgáltató szektor Nő az adózás előtti eredmény Csökken az adózás előtti eredmény Nem változik Romlik a finanszírozási helyzet Nem változik a finanszírozási helyzet Javul a finanszírozási helyzet,9%,1% 7,1% 55,7% 33,4% TELJES MINTA 60,6% 27,3% Romlik a finanszírozási helyzet Nem változik a finanszírozási helyzet Javul a finanszírozási helyzet 54,7% 38,2% Nő az adózás előtti eredmény 14,4% 55,7% 29,9% Szolgáltató szektor 8 6 9 8 7 6 5 3 1 6 % 7% 6% 7% 8% 6% 18% 16% 15% 13% 1 36% 28% 36% 5 36% 38% 5 5 56% 75% 63% 7 8 53% 5 55% 79% 54% 6 7 86% 53% 45% 5 64% 6 52% 5 5 42% 38% 32% 31% 3 27% 25% 3 24% 27% 18% 14% 14%13% Vad- és erdőgazd. 2. ábra: A vállalat finanszírozási helyzetének várt alakulása a következő ágazati bontásban 4. ábra: A vállalat finanszírozási helyzetének várt alakulása a következő exportarány* szerinti bontásban 19,7% 60,5% 19,7% - Nem exportál,1% 7,2% 60,4% 29,5% 56,7% 36,1% 17,1% 55,1% 27,8% 1-5 51- - Nem exportál Romlik a finanszírozási helyzet Nem változik a finanszírozási helyzet Javul a finanszírozási helyzet 53% 62% 71% 56% 71% 73% 55% 59% 8,2% 2,8% 52,4% 63,4% 39,5% 33,8% 1-5 51- * exportbevételek / 6. ábra: A vállalat finanszírozási helyzetének várt alakulása a következő hónap beruházási és forrásbevonási tervei alapján 15% % 11% 13% 1 15% 9% 9% 21% 13% 7% 9% 8 33% 26% 18% 31% 19% % 35% 33% 25% 34% 39% 3 Tervez Állattenyésztés Növénytermesztés Kivár Építőipar Fafeldolgozás Nem tervez Beruházás a következő Fémfeldolgozás Közúti járműgyártás Tervez Vegyianyag gyártás Gépgyártás Kivár Textilipar Nem tervez Forrásbevonás a következő Energetika Romlik a finanszírozási helyzet Nem változik Javul a finanszírozási helyzet Tervez Kivár 55% Nem tervez Beruházás a következő 53% 54% 61% Tervez Kivár Nem tervez Forrásbevonás a következő Romlik a finanszírozási helyzet Nem változik Javul a finanszírozási helyzet Élelmiszeripar Kiskereskedelem Turizmus Szállítás, raktározás Nagykereskedelem Számviteli tanácsadás IKT szolgáltatások Közösségi szolgáltatás Gépjárműker. és -jav. Ingatlanügyletek Mérnöki tevékenység 6

Forrásbevonási tervek I. Megtorpant a forrásbevonás iránti vállalati érdeklődés erősödése és között megállt a forrásbevonást tervező cégek arányának emelkedése: 14 én a megkérdezettek 29,8%-a biztosan, további 27,2%-a pedig valószínűleg tervez külső forrást bevonni a következő, ami 6,1 százalékpontos csökkenés, ill. 6,1 százalékpontos emelkedés óta. Ugyanakkor már csak a cégek ötöde (21,4%, -2,4 százalékpont) zárkózik el idegen forrás igénybevételétől. A forráskereslet megugrása a vállalati szándékok alapján elsősorban a szolgáltató szektorban várható a következő hónapokban (1-2. ábra). A legtöbb tercier szektorba tartozó ágazatban a válaszok alapján fokozódhat a forráskereslet, aminek az lehet a fő oka, hogy szolgáltatást nyújtó cégek viszonylag jobban támaszkodnak a belföldi piacra, ami a belső kereslet erősödésével egyfajta támaszt és ösztönzést ad ezen vállalatok forrásbevonási terveinek (3-4. ábra). A beruházást tervező, ill. az azzal kiváró vállalati körben csökkent, míg a fejlesztésben nem gondolkodók esetében élénkült a forráskereslet, azaz a forrásigényt támasztó cégek körében visszaszorult a beruházást tervezők aránya. Az egyes ágazatok közül csupán a gépjárműkereskedelem és javítás, a mérnöki tevékenység, a nagykereskedelem és a szállítás, raktározás ágazatokban haladja meg a következő egy évben forrásbevonást tervező vállalatok hányada az ugyanezen idak alatt beruházásban gondolkodók részarányát (5-6. ábra). 26,1% 25,8%,7% 11,8% 13,7% 14,2% 22,6% 18,8% 14,3%,9%,3% 25,3% 27,1% 24,7% 24,1% 25,6% 21,9% 23,5% 21,4% 16,4% 14,6%,7% 15,2% 15,5% 13,8% 14,,7%,6% 15,4%,7% 14,6% 11,9% 22,1%,7% 18,3%,5% 8,7% 11,1% 21,1% 27,2% 26,9% 29,4% 35,2% 21,1% 22,6% 26,9% 27,7% 31,7% 35,9% 29,8% 09. tél 9 8 7 6 5 3 1 9 8 7 6 5 3 1. nyár 1. ábra: A következő hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek változása 11. 11... 13. 13. 14. 14. Nem tervez Valószínűleg nem Kivár Valószínűleg tervez Tervez forrásbevonást Vad- és erdőgazd. 5. ábra: A következő hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek a következő hónap beruházási tervei szerinti bontásban 30,9% 28,4% 26,1% 25,5% 34, 33,9% 24,6% 34,, 57, Állattenyésztés Növénytermesztés Fafeldolgozás 13. 13. 3. ábra: A következő hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek ágazati bontásban Fémfeldolgozás Textilipar Közúti járműgyártás 8,7% 6,3% 8,7% 62,9% 67,6% 65,8% 14. 14. Tervez beruházást a következő Építőipar Energetika Gépgyártás Élelmiszeripar Nem tervez forrásbevonást Kivár Tervez forrásbevonást 36,2% 33,9% 29,8% 32,3% 13. 13.,3% 63,2% 25,5% 40,4% 14. 14. Kivár a beruházással,5% 7,5% 6,5% 9 8 7 6 5 3 1 70,9% 68,8% 74,2% 63,6% 9,1% 18,6% 23,8% 19,4% 27,3% 13. 13. 14. 14. Nem tervez beruházást a következő Nem tervez forrásbevonást Kivár Tervez forrásbevonást Vegyianyag gyártás Szállítás, raktározás Mérnöki tevékenység Közösségi szolgáltatás Nagykereskedelem Gépjárműker. és -jav. Turizmus Kiskereskedelem Számviteli tanácsadás Ingatlanügyletek IKT szolgáltatások Forrásbevonást tervező vállalatok aránya 09. tél. nyár 11.. 09. tél. nyár 11.. 09. tél. nyár 11.. 2. ábra: A következő hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek változása szektorális bontásban 65,8% 72,3% 64, 73,5% 68,5% 76,5% 63,6% 52,8% 49,2% 43,1% 45,5% 55, 63,4% 55,8% 44,3% 43, 41,8% 45,7% 44,9% 46,7% 56,9% 3, 13,5% 14,4% 14,5% 14,5% 11,,3% 13,4%,2% 15,1% 14,6% 11,7% 13, 8,2%,3% 23,7% 8,5%, 8,8% 11,1% 2,9%,5% 19,1% 26, 17,6%,4%,6% 33,3% 33,7% 36,4% 42,4% 40, 33,9% 26,3% 30,8% 43,5% 41,9% 43,6% 42,6% 42, 45,1% 32,8% 1 3 5 6 7 8 9 Tervez forrásbevonást Kivár Nem tervez forrásbevonást 4. ábra: A következő forrásbevonást tervező* vállalatok aránya ágazati bontás szerint nőtt a forrásbevonási 9 hajlandóság 2 - állattenyésztés 3 - vad- és erőgazdálkodás 3 4 - élelmiszeripar 8 18 7 2 5 - energetika 7 6 - építőipar 19 17 7 - fafeldolgozás 13 6 8 6 11 9 - gépgyártás 22 5 5 9 - közúti járműgyártás 16 1 11 - textilipar 4 - vegyianyag gyártás 15 21 3 csökkent a forrásbevonási 14 hajlandóság 1 * biztosan + valószínűleg forrásbevonást 18 - mérnöki tevékenység tervező vállalatok összesen 19 - nagykereskedelem - szállítás, raktározás 1 3 5 6 7 8 9 21 - számviteli tanácsadás 22 - turizmus, vendéglátás 9 6. ábra: A következő beruházást, ill. forrásbevonást tervező* vállalatok aránya ágazati bontásban * biztosan + valószínűleg forrásbevonást, ill. beruházást tervező vállalatok összesen 8 18 2 7 3 7 6 13 19 17 8 6 11 5 22 9 5 4 1 16 21 3 15 14 3 5 6 7 8 9 Beruházást tervező vállalatok aránya 2 - állattenyésztés 3 - vad- és erdőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar 5 - energetika 6 - építőipar 7 - fafeldolgozás 9 - gépgyártás - közúti járműgyártás 11 - textilipar - vegyianyag gyártás 18 - mérnöki tevékenység 19 - nagykereskedelem - szállítás, raktározás 21 - számviteli tanácsadás 22 - turizmus, vendéglátás 7

Forrásbevonási tervek II. A forrásigényléstől eddig elzárkózó cégek kis hányada szándékozik külső forrást bevonni A felmérést követő egy évben külső forrás bevonását tervező cégek aránya a kis- és nagyvállalatok körében csökkent, a mikro- és középvállalati szegmensben ugyanakkor emelkedett. A hitelezési piac kínálati oldala növekvő kereslettel számol mind a kisebb, mind a nagyobb cégcsoportban: a Magyar Nemzeti Bank hitelintézetek megkérdezésén alapuló legfrissebb felmérése szerint a pénzintézetek főleg a közép- és nagyvállalati cégek részéről várják a kölcsönök iránti kereslet élénkülését (1-2. ábra). Az értékesítési piacokat tekintve a forrásigény erősödése csak a hazai piacra koncentráló, kisebb részben exportra termelő vállalati szegmensben következett be a felmérést megelőző hat (3. ábra). A javuló finanszírozási helyzetű vállalatok körében visszaesett, a változatlan vagy romló helyzetű cégek körében erősödött a forrásbevonási kedv, ami találkozik az MNB 15. februárban bejelentett terveivel (NHP+) (4. ábra). A csökkenő hitelkamatra, ill. a bővülő hitelkínálatra számító cégek körében az átlagnál magasabb arányban terveznek külső forrást bevonni (5. ábra). Az elmúlt egy évben hitelt igénylő, a korábban külső tőke bevonását megkísérlő, ill. vissza nem térítendő támogatást megpályázó cégek körében is viszonylag magas a forrásbevonást fontolgatók részaránya (6. ábra). Kis vállalatok 9 8 7 6 5 3 1 1. ábra: A következő hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek változása vállalati méret szerinti bontásban 11.. 11.. 11.. 11.. 25,5% 29,4% 16,3% 23,5% 28,3% 38,4% 18,6% 14,7%, 13,7% 19,6% 44,4% 57,7% 54,1% 50,5% 51,9% 54,3% 59,5% 64,4% 69, 56,3% 63,7% 61, 65,7% 58,4% 16,7% 19, 55,9% 56, 63,8% 62,7% 52,2% 13, 11,9%,9%,4% 9,4% 8,9% 8,2% 9, 7,5% 6,6% 9,3% 3,8% 7,8% 44,9% 36,5% 29,3% 33,9% 36,6% 35,7% 36,2% 31,6% 27,4% 21,9% 36,3% 29,7% 29,7% 30,5% 33,8% 1 3 5 6 7 8 9 Tervez forrásbevonást Kivár Nem tervez forrásbevonást 3. ábra: Következő hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek a külföldi értékesítés hez viszonyított aránya alapján 46,7% 15,7% 37,7% 11. 44,2% 19,2% 36,6%. 45,2%,2% 42,5%. 43,1% 15,7% 41,1% 13. 36,8% 14,6% 48,6% 38,5% 8,7% 52,8% 39,2%,7% 48,1% 41, 13,7% 45,4% 34,9%, 53,1% 29,6% 14,5% 56, 34,4% 16,2% 49,4% 33,3% 13,2% 53,5% 29,8%,6% 59,6% 23,3% 11, 65,8% 40,7% 46,3% 36,4% 13,,2% 53,4% 45, 11,3% 43,8% 39,7% 8,2% 52,1% 35,8% 5,3% 58,9% 34,7% 5,1% 60,2% 33,8% 8,1% 58,1% 11... 13. 11... 13. - Nem exportál 1-5 51- Nem tervez forrásbevonást Kivár a forrásbevonással Tervez forrásbevonást százalékpont 0 80 60 40 0-9 8 7 6 5 3 1 2. ábra: Következő 6 a vállalati hitelek iránti kereslet becslése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint* 08.IV 33% 13% 54% 09.I. 0.II 26% 1 63% 13. 09.III 38% % 5 09.IV 13. 1 5 14. Javult a finanszírozási helyzet * nettó változás pozitív = növekvő hitelkeresletet váró szereplők aránya meghaladja a csökkenő keresletet váró szereplők részarányát Forrás: MNB hitelezési felmérések.i.ii.iii 4. ábra: Következő hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek a finanszírozási helyzetben az előző bekövetkezett változás szerint 39% 13% 48% 14..IV 42% 13% 46%. 11.I 11.II 47% 15% 37% 13. Közép- és nagyvállalatok Mikro- és kisvállalatok 11.III 38% % 5 13. 29% 7% 64% 14. Nem változott a finanszírozási helyzet 23% 11% 66% 14. % 48%. 32% 16% 52% 13. 25% 13% 62% 13. 34% 9% 57% 14. Romlott a finanszírozási helyzet Nem tervez forrásbevonást Kivár a forrásbevonással Tervez forrásbevonást 11.IV.I.II.III.IV 13.I 13.II 13.III 13.IV 14.I 14.II 34% 8% 58% 14.III 14. 5. ábra: Következő hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek a hitelkínálattal és a hitelkamatokkal kapcsolatos várakozás szerinti bontásban 9 8 7 6 5 3 1 25,6%,2% 62,2% 32,9% 36, 29,2% 30,8% 11,6% 4,,5% 11,7% 55,5% 60, 58,3% 57,5% Bővül Stagnál Csökken Emelkednek Nem változnak Hitelkínálat a következő 24,6%,1% 65,2% Csökkennek Hitelkamatok a következő Nem tervez forrásbevonást Kivár Tervez forrásbevonást 9 8 7 6 5 3 1 6. ábra: Következő hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek a korábbi forrásbevonási tapasztalatok szerinti bontásban 13,1% 8, 78,9% 52,8% 14,4% 32,8% 16,2% 13,5% 70,3% 33,4%,1% 27,,3% 56,4% 62,6% 45,7% 13,8% 40,4% Igényelt Nem igényelt Próbált Nem próbált Igényelt Nem igényelt Hiteligénylés az elmút Külső tőke bevonása a felmérést megelőzően Vissza nem térítendő támogatás igénylés a felmérést megelőzően Nem tervez forrásbevonást Kivár Tervez forrásbevonást 8

A forrásbevonás tervezett csatornája A vállalatok az olcsó forrásokat keresik elsősorban Fokozatos csökkenést követően re 43,8%-ra olvadt a következő hitelfelvételt tervező cégek aránya. Átlag feletti arányban kívánnak hiteligényléssel pénzintézetekhez fordulni az ipari cégek, a középvállalatok, a nyugat-magyarországi székhelyű és a zömében belföldi piacokon értékesítő, de exportra is termelő vállalkozások (1. ábra). A i felmérés során minden huszadik cég (4,9%) jelezte, hogy külső tőkét akar bevonni a következő egy évben. A középméretű, az exportra termelő cégek és a szolgáltató szektor vállalatai között átlagot meghaladó a tőkebevonásra vonatkozó szándék (2. ábra). A válaszadók mintegy kétharmada (64,9%-a) tervez vissza nem térítendő támogatást igényelni 15. ig. Különösen erős a törekvés on és az agrárcégek körében (3. ábra). A válaszadók mintegy harmada (30,9%-a) fejezte ki várható érdeklődését a jövőben kombinált (önerőből, visszafizetendő és nem visszatérítendő támogatásból álló) finanszírozási termék iránt. A konstrukció vonzereje átlag feletti on és a döntően belföldön értékesítő vállalkozások körében (4. ábra). Az infokommunikációs ágazatot egyik forráslehetőség sem fogta meg igazán, míg a legnagyobb lelkesedés az állattenyésztő cégeket jellemzi valamennyi konstrukció iránt (5-6. ábra). Etxporarány* Exportarány* A következő vissza nem térítendő támogatás igénybevételét tervező vállalatok aránya 1. ábra: A következő hitelfelvételt tervező vállalatok aránya TELJES MINTA Mezőgazdaság - Nem exportál 1-5 51-30,4% 42,4% 40,1% 42,1% 37,8% 38,3% 43,8% 47,9% 43,6% 49, 47, 45,7% 48,3% 45,9% 5% 1 15% 25% 3 35% 45% 5 3. ábra: A következő vissza nem térítendő támogatás igénylését tervező cégek aránya TELJES MINTA 1-5 51-55,6% 50,9% 57,2% 64,9% 65,7% 60,2% 62,7% 68,9% 64,6% 65,2% 63, 76,6% 73,6% 84,8% 1 3 5 6 7 8 5. ábra: A következő hitelfelvételt, ill. vissza nem térítendő támogatás igénybevételét tervező vállalatok aránya ágazati bontásban 2 2 - állattenyésztés 3 9 3 - vad- és erőgazdálkodás 8 4 - élelmiszeripar 11 13 5 - energetika 8 6 - építőipar 16 4 7 - fafeldolgozás 7 15 22 9 1 7 9 - gépgyártás 6 17 - közúti járműgyártás 6 19 11 - textilipar 5 - vegyianyag gyártás 5 18 14 3 18 - mérnöki tevékenység 21 19 - nagykereskedelem - szállítás, raktározás 1 3 5 6 7 21 - számviteli tanácsadás A következő hitelfelvételt tervező vállalatok aránya 22 - turizmus, vendéglátás Exportarány* Exportarány** 9 8 7 6 5 3 1 TELJES MINTA 45% 55% 42% 25% 33% 22% 2. ábra: A következő külső tőke bevonását tervező cégek aránya 1-5 51-36% 5 47% 44% 1,3% 3, 4,2% 4,3% 3,8% 4,5% 4,5% 4,2% 4,9% 5,1% 5,8% 6,6% 6,2% 6,8% 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 4. ábra: A következő kombinált finanszírozási termék* iránt várható kereslet TELJES MINTA 1-5 51- Tervez igénybevételt Állattenyésztés Növénytermesztés Vad- és erdőgazd. Élelmiszeripar 27% 32% 44% 3 22% 52% 6 52% 38% 42% 22% 42% 43% 51% 46% 47% 56% Fafeldolgozás Építőipar 41% Fémfeldolgozás Textilipar 33% Energetika 21% Gépgyártás Talán, feltételektől függően tervezi 30,9% 34,4% 33,1% 28,1% 28,3% 32, 31,5% 29,7% 22,7% 33,1% 35,7% 23,4% 38,2% 32,9% Közúti járműgyártás 15% Vegyianyag gyártás 42, 40,6% 41,6% 42,7% 39,1% 46, 41,6% 39,2% 38,2% 42,3% 45, 47,4% 38,2% 37,1% 1 3 5 6 7 8 9 Talán, feltételektől függően * elemei: 1. önerő, 2. vissza nem térítendő támogatás, 3. visszatérítendő támogatás 6. ábra: Kombinált finanszírozási termék* iránt várható kereslet a jövőben ágazati bontásban 47% Szállítás, raktározás 42% Turizmus 39% Kiskereskedelem 37% Nagykereskedelem 29% Ingatlanügyletek 18% Közösségi szolgáltatás 15% Számviteli tanácsadás 13% IKT szolgáltatások 11% 43% Gépjárműker. és -jav. Tervezi kombinált termék igénybevételét a jövőben * elemei: 1. önerő, 2. vissza nem térítendő támogatás, 3. visszatérítendő támogatás * Mérnöki tevékenység 9

Mérlegelt szempontok finanszírozó partner választás során Leginkább az ár, s legkevésbé a forráselérés földrajzi távolsága játszik szerepet a döntésnél A vállalatok forrásbevonáskor a finanszírozó fél választása során elsősorban a kínált finanszírozási termék árát, a finanszírozó rugalmasságát valamint kompetenciáját mérlegelik, legkevésbé pedig a két fél közti földrajzi távolságot veszik számításba (1. ábra). Az agrárcégek az ipar és a szolgáltató szektor vállalataihoz képest megfontoltabbnak tűnnek, s számukra különösen fontos a korábban kialakult bizalom (2. ábra). Méret szerint a kisvállalatok a legalaposabbak a választásnál, s esetükben kiemelt hangsúlyt kap a finanszírozó reputációja, valamint a földrajzi távolság (3. ábra). Exportarány szerint a zömében belföldön értékesítő cégek a leginkább körültekintőek a finanszírozó kiválasztásánál, s ezen vállalkozások számára viszonylag nagy jelentőséggel bír a benyújtott forrásigénylés elbírálásának időtartama is (4. ábra). Az árbevételei csökkenését realizáló cégek az átlagnál megfontoltabbnak tűnnek a választásnál, s számukra viszonylag hangsúlyos szempont a földrajzi távolság mellett a forrást nyújtó fél szakmai hozzáértése is (5. ábra). A külső tőkét bevonni tervező vállalatok számára relatíve fontos a földrajzi közelség, a korábbi kapcsolat, a rugalmasság, s kisebb a finanszírozási termék árának a jelentősége (6. ábra). 1. ábra: A vállalatok számára a finanszírozó kiválasztásában szerepet játszó tényezők értékelése* 2. ábra: A vállalatok számára a finanszírozó kiválasztásában szerepet játszó tényezők értékelése* szektor szerinti bontásban A kínált finanszírozási termék költsége A finanszírozó rugalmassága A finanszírozó szakmai hozzáértése A kínált finanszírozási termék egyéb feltételei Meglévő, ill. korábbi kapcsolat 4,38 4,24 4,11 4, 4,06 A kínált finanszírozási termék költsége A finanszírozó rugalmassága A finanszírozó szakmai hozzáértése A kínált finanszírozási termék egyéb feltételei Meglévő, ill. korábbi kapcsolat A finanszírozó ismertsége ( jó híre ) Elbírálás gyorsasága Földrajzi közelség * 1-5 skála, 1 - legkevésbé fontos szempont, 5 - legfontosabb szempont 3,23 3,83 4,02 3,5 4,0 4,5 5,0 3. ábra: A vállalatok számára a finanszírozó kiválasztásában szerepet játszó tényezők értékelése* vállalatméret szerinti bontásban A kínált finanszírozási termék költsége A finanszírozó szakmai hozzáértése A kínált finanszírozási termék egyéb feltételei Meglévő, ill. korábbi kapcsolat A finanszírozó ismertsége ( jó híre ) A finanszírozó rugalmassága Elbírálás gyorsasága Földrajzi közelség 1,0 1,5 2,0 2,5 3,5 4,0 4,5 5,0 * 1-5 skála, 1 - legkevésbé fontos szempont, 5 - legfontosabb szempont 5. ábra: A vállalatok számára a finanszírozó kiválasztásában szerepet játszó tényezők értékelése* az árbevétel felmérést megelőző havi alakulása szerinti bontásban A kínált finanszírozási termék költsége A finanszírozó szakmai hozzáértése A kínált finanszírozási termék egyéb feltételei A finanszírozó ismertsége ( jó híre ) Csökkent az árbevétel Nem változott az árbevétel Nőtt az árbevétel A finanszírozó rugalmassága Meglévő, ill. korábbi kapcsolat Elbírálás gyorsasága Földrajzi közelség 3,5 4,0 4,5 5,0 * 1-5 skála, 1 - legkevésbé fontos szempont, 5 - legfontosabb szempont A finanszírozó ismertsége ( jó híre ) Elbírálás gyorsasága Földrajzi közelség 3,5 4,0 4,5 5,0 * 1-5 skála, 1 - legkevésbé fontos szempont, 5 - legfontosabb szempont 4. ábra: A vállalatok számára a finanszírozó kiválasztásában szerepet játszó tényezők értékelése* exportarány szerinti** bontásban A kínált finanszírozási termék költsége A finanszírozó rugalmassága A finanszírozó szakmai hozzáértése A kínált finanszírozási termék egyéb feltételei Meglévő, ill. korábbi kapcsolat A finanszírozó ismertsége ( jó híre ) Elbírálás gyorsasága - Nem exportál Földrajzi közelség 1-5 51-1,0 1,5 2,0 2,5 3,5 4,0 4,5 5,0 * 1-5 skála, 1 - legkevésbé fontos szempont, 5 - legfontosabb szempont ** exportbevételek / 6. ábra: A vállalatok számára a finanszírozó kiválasztásában szerepet játszó tényezők értékelése* a következő hónap forrásbevonási tervei szerinti bontásban A kínált finanszírozási termék költsége A finanszírozó rugalmassága A finanszírozó szakmai hozzáértése A kínált finanszírozási termék egyéb feltételei Meglévő, ill. korábbi kapcsolat A finanszírozó ismertsége ( jó híre ) Elbírálás gyorsasága Földrajzi közelség Hitel felvételét tervező vállalatok Külső tőke bevonását tervező vállalatok Vissza nem térítendő támogatás igénybevételét tervező vállalatok 3,5 4,0 4,5 5,0 * 1-5 skála, 1 - legkevésbé fontos szempont, 5 - legfontosabb szempont

Hiteligénylés az elmúlt Az előző egy évben a tervezettnél nagyobb arányban igényeltek hitelt a cégek A felmérést megelőző a cégek 52,2%-a igényelt valamilyen hitelterméket, ami 9,2 százalékponttal magasabb, mint amekkora 13. ősszel a következő hitelfelvételi szándékot jelző cégek aránya volt. Ebben az erősödő belföldi kereslet és a csökkenő hitelkamatok is szerepet játszottak. Csupán a közép-magyarországi cégek körében maradt el a hitelfelvételi arány a tervezettől (1. ábra). Az ágazatok egyharmadában a tervezettnél kevesebb cég vett fel hitelt, különösen a mérnöki tevékenységet végző és a fémfeldolgozó vállalatok vontak be a korábban jelzettnél nagyobb arányban hitelt (2. ábra). A beszállítók, a beruházást végzők és a romló finanszírozási helyzetű cégek is átlagot meghaladó arányban vettek fel kölcsönt a felmérést megelőző egy évben (3. ábra). Az előző hitelt igénylő vállalkozások háromnegyede a teljes igényelt összeghez hozzájutott, a nagyvállatok körében és az agráriumban volt átlag feletti (82,9%) a sikerráta (4-5. ábra). A kölcsönt nem igénylő cégek elsősorban a szükség hiányát jelölték meg a hiteligénylés elmaradásának okaként, a többi vizsgált szempont (ár, adminisztrációs terhek, visszafizetés kockázata, fedezethiány, elutasítástól való félelem) elenyésző arányban kapott említést (6. ábra). 1. ábra: én hitelfevételt tervező cégek aránya, ill. és között hitelt felvett vállalatok aránya és között hitelt felvett cégek aránya 7 6 5 3 1 7 65% 6 55% 5 45% 35% 3 25% 60,6% 50, 54,1% 55,6% 50,4% 52,4% 55,9% 57,4% 57,1% 44,8% 41,3% 41,5% Beszállító Mikro Megrendelő Mindkettő Beszállítói kapcsolatok Egyik sem Nyugat-Mo. Közép 51- Végzett Nem végzett Beruházás az előző Kelet-Mo. Kis 1-5 Teljes minta Közép-Mo. 3. ábra: Az előző hitelt igénylő vállalatok aránya különböző metszetben Javult Nem változott Nagy - Nem exportál Romlott Finanszírozási helyzet az elmúlt Csökkent Nem változott Méret Szektor Régió Exportbevételek / teljes bevétel arány 3 5 6 7 13 én a következő hitelfelvételt tervező vállalatok aránya Árbevétel az előző 5. ábra: Az elmúlt hónapos idak hiteligénylésének eredménye A vállalat visszalépett az igényléstől az előnytelen feltételek miatt Igénylést elutasította a finanszírozó - Igényelt összeg 1-74%-át kapta meg a cég 9 8 7 6 5 3 Igényelt összeg 75-99%-át kapta meg a cég 1 Teljes igényelt összeget megkapta a cég - 3,6% 15,7% 76,6% Teljes minta 4,8% 9,5% 85,7% 2,4% 4,4% 21,2% 71,8%,1% 79,1% Szolgáltató szektor Nőtt 2. ábra: én hitelfevételt tervező cégek aránya, ill. és között hitelt felvett vállalatok aránya ágazati bontásban és között hitelt felvett cégek aránya 2 2 - állattenyésztés 9 19 3 - élelmiszeripar 8 4 - energetika 5 - építőipar 7 6 - fafeldolgozás 7 1 17 15 3 7 - fémfeldolgozás 6 18 8 - gépgyártás 6 9 9 - közúti járműgyártás 5 8 5 - textilipar 16 11 11 - vegyianyag gyártás 4 - gépjármű keresk. + jav. 21 3 13 - IKT szolg. 14 14 - ingatlanügyletek 15 - kiskereskedelem 13 16 - közösségi szolgáltatás 1 17 - mérnöki tevékenység 18 - nagykereskedelem 19 - szállítás, raktározás 1 3 5 6 7 8 9 - számviteli tanácsadás 13 én a következő egy évben hitelfelvételt tervező cégek aránya 21 - turizmus, vendéglátás 4. ábra: Az elmúlt hónapos idak hiteligénylésének eredménye A vállalat visszalépett az igényléstől az előnytelen feltételek miatt Igénylést elutasította a finanszírozó - Igényelt összeg 1-74%-át kapta meg a cég Igényelt összeg 75-99%-át kapta meg a cég Teljes igényelt összeget megkapta a cég - 9 8 7 6 5 3 1 6. ábra: Az előző a hiteligénylés elmaradásában megjelölt körülmények* gyakorisága Nem volt rá szüksége Túl drágák az elérhető hiteltermékek, nem tudta volna kitermelni Túl sok adminisztrációval jár Félt, hogy nem tudja visszafizetni Nem tudott igényelni, mert nem rendelkezett megfelelő fedezettel Biztos volt az elutasításban Nem tudott igényelni, mert új a vállalkozás * többszörös választás is lehetséges 3,6% 5,3% 3,5% 15,7% 76,6% 76,9% 75,4% 74,4% Teljes minta 0,3% 7,7% 5,4% 3, 2,2% 2,2% 0,8% 17,5% 19,8% 35,9% 2,4% 7,3% 82,9% 5% 1 15% 25% 3 35% 11

A hitelfelvételi körülmények változása a felmérést megelőző Továbbra is a forinthitel kamatok alakulása a legpozitívabb a cégek számára Az vállalati felmérésben résztvevő és egyben a hazai vállalati szektort reprezentáló cégek a hitelfelvételi körülmények közül a kamatok alakulásáról nyilatkoztak leginkább kedvezően 14 én, míg a forint árfolyam változását ítélték az elmúlt hónap leginkább kedvezőtlen folyamatának, bár utóbbiról jobb volt az általános vélemény, mint fél évvel korábban (1-2. ábra). A hitelkínálat felmérést megelőző egy éves alakulásáról továbbra is csak a közép- és nagyvállalatok vélekedtek kedvezően, a kisebb cégek összességében negatív irányú változást érzékeltek. A vállalkozói kölcsönök kamatainak változását versenytársaikhoz képest a nagyobb méretű vállalatok kedvezőbbnek ítélték meg. A vizsgált körülmények zömét a mikrocégek értékelték leginkább kedvezőtlen irányúnak, míg a középvállalatok voltak a leginkább elégedettek a folyamatokkal (3. ábra). A hitelkínálat bővülését elsősorban az agrár- és ipari ágazatokban tapasztalták, míg a hitelkamatok alakulását csak az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások értékelték kedvezőtlennek (4-5. ábra). A forint árfolyam alakulását valamennyi szolgáltató ágazat negatívan értékeli, míg a saját erőt érintő banki követelményekben az iparágak zöme szigorítást tapasztalt (6. ábra). Forint-deviza hitelkamat különbség 1. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt * Kamat mértéke A bankok hitelkínálata Hitel futamideje Türelmi idő Saját erő nagysága Hitelelbírálás gyorsasága Egyéb forrásköltségek mértéke Megkövetelt hitelbiztosítékok Forint árfolyam változása 2,56 2,69 2,95 2,94 2,92 0 3, 8 7 3,58 2,0 2,2 2,4 2,6 2,8 3,2 3,4 3,6 * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult 3,8 3,6 3,4 3,2 2,8 2,6 2,4 2,2 2,0 1,8 1,6 09. nyár 09. tél. nyár 2. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt * 11. 11... 13. * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult Forint árfolyam változása Egyéb forrásköltség mértéke A bankok hitelkínálata Forint-deviza hitelkamat különbség Kamat mértéke 3. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt * vállalati méretkategória szerint Kamat mértéke Forint-deviza hitelkamat különbség A bankok hitelkínálata Hitel futamideje Türelmi idő Saját erő nagysága Hitelelbírálás gyorsasága 2,0 2,2 2,4 2,6 2,8 3,2 3,4 3,6 3,8 * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult 4,0 3,5 2,5 2,0 1,5 1,0 Növénytermesztés Állattenyésztés Vad- és erdőgazd. Energetika Élelmiszeripar 4. ábra: A hitelkínálat elmúlt hónapos változásának megítélése* Építőipar Fémfeldolgozás Textilipar Vegyianyag gyártás Fafeldolgozás Gépgyártás Közúti járműgyártás Ingatlanügyletek Mérnöki tevékenység * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult Turizmus Nagykereskedelem Kiskereskedelem Közösségi szolgáltatás Számviteli tanácsadás Szállítás, raktározás IKT szolgáltatások Gépjárműker. és -jav. 4,5 4,0 3,5 2,5 2,0 1,5 1,0 Növénytermesztés Vad- és erdőgazd. Állattenyésztés Textilipar Élelmiszeripar 5. ábra: A hitelkamatok elmúlt hónapos változásának megítélése* Energetika Gépgyártás Fémfeldolgozás Vegyianyag gyártás Építőipar Fafeldolgozás Közúti járműgyártás Ingatlanügyletek Közösségi szolgáltatás * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult Kiskereskedelem Turizmus IKT szolgáltatások Nagykereskedelem Gépjárműker. és -jav. Szállítás, raktározás Számviteli tanácsadás Mérnöki tevékenység Saját erő 3,5 3,4 3,3 3,2 3,1 2,9 2,8 2,7 19 6. ábra: A forint árfolyam és a saját erő elmúlt hónapos változásának megítélése* 22 13 18 15 2 * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult 3 4 21 14 1 2,6 16 11 2,5 1,5 2,0 2,5 3,5 Forint árfolyam 5 17 6 9 7 8 2 - állattenyésztés 3 - vad- és erdőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar 5 - energetika 6 - építőipar 7 - fafeldolgozás 9 - gépgyártás - közúti járműgyártás 11 - textilipar - vegyianyag gyártás 18 - mérnöki tevékenység 19 - nagykereskedelem - szállítás, raktározás 21 - számviteli tanácsadás 22 - turizmus, vendéglátás

Hitelfelvételi tervek Mérséklődik a vállalatok hitelfelvételi kedve Fokozatos csökkenést követően re 43,8%-ra olvadt a hitelfelvételt tervező cégek aránya, miközben egyre nő a hitelfelvétel nélkül beruházni szándékozó cégek hányada (1. ábra). Átlag feletti arányban kívánnak hitelt igényelni a felmérést követő az ipari cégek, a középvállalatok, a nyugat-magyarországi székhelyű és a zömében belföldi piacokon értékesítő vállalkozások (2. ábra). Fél év alatt mérséklődött a hitelfelvételi szándék az agrárágazatokban. Az állattenyésztő, a fafeldolgozó és a szállító, raktározó cégek mintegy kétharmada kölcsönt kíván felvenni hónapon belül, míg a vad- és erdőgazdálkodó, ill. az infokommunikációs iparágba tartozó cégeknek csupán tizede jelezte ezt (3. ábra). A beruházásorientált, ill. az előző hitelt felvett cégek átlag feletti arányban kívánnak hitelt igényelni, különösen utóbbi körben magas a ráta (4. ábra) A hitelfelvétel célja elsősorban beruházások finanszírozása, különösen az iparban és a középvállalatok körében. A korábbi kölcsön kiváltása elhanyagolható jelentőségű az agráriumban, a mikro- és kisvállalati körben, míg jelentős a nagyvállalati szegmensben (5-6. ábra). 8 7 6 5 3 1 1. ábra: A következő Diagramcím hitelfelvételt, ill. beruházást* tervező vállalatok aránya * biztosan + valószínűleg beruházók aránya 68,4% 70, 55,7% 56,7% 48,5% 77, 73,1% 43,8% 13. Hitelfelvételt tervező vállalatok aránya Beruházást tervező vállalatok aránya 3. ábra: A következő hitelfelvételt tervező vállalatok aránya ágazati bontásban* * vállalati válaszok arányában 2 - állattenyésztés 9 3 - vad- és erőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar 8 5 - energetika 7 6 - építőipar 7 2 7 - fafeldolgozás 6 18 6 9 - gépgyártás 5 8 1 5 - közúti járműgyártás 13 4 11 - textilipar 16 19 - vegyianyag gyártás 22 11 9 3 21 17 15 3 1 18 - mérnöki tevékenység 14 19 - nagykereskedelem - szállítás, raktározás 1 3 5 6 7 8 9 21 - számviteli tanácsadás 22 - turizmus, vendéglátás 5. ábra: A következő tervezett hitelfelvétel célja* szektor szerinti bontásban Követelésfinanszírozás Exportarány* Beruházás az elmúlt Beruházási tervek a következő Hiteligénylés az elmúlt 2. ábra: A következő hitelfelvételt tervező vállalatok aránya TELJES MINTA 43,8% Mezőgazdaság 42,4% 47,9% 40,1% 30,4% 43,6% 49, 42,1% 37,8% 47, 45,7% - Nem exportál 38,3% 1-5 48,3% 51-45,9% 5% 1 15% 25% 3 35% 45% 5 4. ábra: A következő hitelfelvételt tervező vállalatok aránya Végzett beruházást Nem végzett beruházást Tervez beruházást Kivár a beruházással Nem tervez beruházást Igényelt hitelt Nem igényelt hitelt, 16,4% 36,4% 34,1% 46, 50,2% 68,7% 1 3 5 6 7 6. ábra: A következő tervezett hitelfelvétel célja* vállalatméret szerinti bontásban Beruházás finanszírozása Áru- és készletfinanszírozás Korábbi hitel kiváltása Teljes minta Mezőgazdaság 5% 1 15% 25% 3 35% * vállalati válaszok aránya, többszörös választás is lehetséges 5% 1 15% 25% 3 35% Beruházás finanszírozása Áru- és készletfinanszírozás * vállalati válaszok aránya, többszörös választás is lehetséges Korábbi hitel kiváltása Követelésfinanszírozás 13

Folyószámlahitel (hitelkártya) iránti kereslet Az érdeklődők negyede két évnél hosszabb futamidejű termékeket keres A megkérdezettek közel ötöde (18,2%-a) tervez folyószámlahitelt felvenni a felmérést követő egy évben, különösen a nagyvállalatok körében és a szolgáltató szektorban magas a ráta. A mikrocégek feltűnően kerülik ezt a kölcsöntípust, s az agrárvállalkozások sem mutatnak komolyabb érdeklődést iránta (1. ábra). A szándékot jelző cégek esetében a hitelösszeg mediánja 0 millió forint. A csak belföldön értékesítő cégek, a nagyvállalati kör és a szolgáltató szektor vállalkozásai esetében ez az érték elérte, ill. meghaladta a 0 millió forintot (2. ábra). Az érdeklődő cégek harmada és 0 millió forint közötti összegben kíván igényelni folyószámlahitelt a következő (3. ábra). A folyószámlahitelhez kapcsolódóan a vállalatok negyede legfeljebb 1-os, 41,2%-a 11- közötti saját erőt tartana megfelelőnek (4. ábra). A cégek egynegyede az igényelni tervezett folyószámlahitel esetében legalább 2 éves futamidőt szeretne elérni, s 2,5-3% közötti ügyleti kamatlábat tudna maximálisan elfogadni (5-6. ábra). 1. ábra: A következő Folyószámlahitel, folyószámlahitel, hitelkártya hitelkártya iránt érdeklődő vállalatok aránya 2. ábra: A következő felvenni tervezett folyószámlahitel összege (mediánértékek) Exportarány* TELJES MINTA 1-5 51-18,2% 9,1% 17,1%, 6,3% 17,1% 17,8% 25,6%,7% 24,5% 16,2% 19,1% 17,2% 14,9% 5% 1 15% 25% 3 Exporttarány* TELJES MINTA 1-5 51-6 35 50 70 70 65 0 0 0 150 0 0 0 390 0 50 0 150 0 250 300 350 400 millió Ft 3. ábra: A vállalati minta összetétele a következő felvenni tervezett folyószámlahitel összege szerint 4. ábra: A vállalati minta összetétele a következő felvenni tervezett folyószámlahitelhez maximálisan vállalt saját erő aránya szerint 1 Ft - 5 millió Ft 5, 0-1 23,5% 5 - millió Ft 8,3% 11-41,2% - millió Ft 8,3% 21-3 17,6% - 50 millió Ft 18,3% 31-0, 50-0 millió Ft 16,7% 41-5 5,9% 0-0 millió Ft 11,7% 51-6 5,9% 0-500 millió Ft 13,3% 61-7 5,9% 500 millió - 1 milliárd Ft, 71-8 0, 1-2 milliárd Ft 3,3% 81-9 0, 2 milliárd Ft felett 5, 91-0, 5. ábra: A vállalati minta összetétele a következő felvenni tervezett folyószámlahitelhez minimálisan elfogadható futamidő szerint 0-2 év 2-4 év 4-6 év 6-8 év 8 - év évnél hosszabb futamidő 5% 1 15%,, 2, 78, 1 3 5 6. ábra: A vállalati minta összetétele a következő folyószámlahitel felvételét tervező cégeknek a maximális ügyleti kamatlábra vonatkozó válaszai alapján 0-1% 1,01-1,5% 1,51-2% 2,01-2,51% 2,51-3% 1-3,5% 3,51-4% 4,01-4,5% 4,51-5% 5,01-5,5% 5,51-6% 6% felett 0, 0, 2, 4,1% 4,1% 6,1% 6,1% 8,2% 24,5%,2% 16,3% 16,3% 5% 1 15% 25% 14

Forgóeszközhitel iránti kereslet Az agrárcégek körében a forgóeszközhitel igazi slágerterméknek számít A válaszadók nyolcada (,2%-a) tervezi, hogy 15. ig bezárólag forgóeszközhitelt igényel. Nagyarányú az érdeklődés a középvállalatok, a zömében belföldön értékesítő és a szektor sajátosságából fakadóan a mezőgazdasági cégek körében, míg a csak belföldre szállító s a kelet-magyarországi székhelyű vállalkozásokat kevésbé vonzza ez a termékkör (1. ábra). A keresletet jelző cégek körében az igényelni kívánt összeg mediánja 5 millió forint. A csak belföldre termelő, a közép-magyarországi székhelyű, a mezőgazdasági és a nagyvállalati kör esetében ez az érték elérte, ill. meghaladta a 0 millió forintot is (2. ábra). Az érdeklődő cégek harmada és 0 millió forint, további harmada 0 és 500 millió forint közötti összegben kíván igényelni forgóeszközhitelt (3. ábra). A potenciális jövőbeli ügyfelek negyede legfeljebb 1-os, további negyede 11- közötti önerőt megkövetelő forgóeszközhitelhez szeretne hozzájutni (4. ábra). A cégek tizede az igényelni tervezett kölcsön esetében legalább 6 éves futamidőt szeretne elérni, s minden második érdeklődő vállalkozás 1,5-3% közötti ügyleti kamatlábat tud maximálisan elfogadni (5-6. ábra). Exportarány* 1. ábra: A következő Forgóeszközhitel forgóeszközhitel iránt érdeklődő vállalatok aránya TELJES MINTA 1-5 51-7,4% 9,4% 8,3% 9,5% 8,1%,2%,8%,7%,2% 15,4% 13,2% 17,8% 19,9% 24,2% 5% 1 15% 25% 3. ábra: A vállalati minta összetétele a következő felvenni tervezett forgóeszközhitel összege szerint Exporttarány* 2. 2. ábra: A A következő Forgóeszközhitel felvenni tervezett forgóeszközhitel összege (mediánértékek) TELJES MINTA 1-5 51-75 80 90 5 0 0 150 150 225 150 0 250 4. ábra: A vállalati minta összetétele a következő felvenni tervezett forgóeszközhitelhez maximálisan vállalt saját erő aránya szerint 500 0 50 0 150 0 250 300 350 400 450 500 millió Ft 1 Ft - 5 millió Ft 0, 0-1 25, 5 - millió Ft 8,9% 11-25, - millió Ft 4,4% 21-3 18,8% - 50 millió Ft 15,6% 31-6,3% 50-0 millió Ft, 41-5 18,8% 0-0 millió Ft 15,6% 51-6 3,1% 0-500 millió Ft 17,8% 61-7 0, 500 millió - 1 milliárd Ft 8,9% 71-8 0, 1-2 milliárd Ft 0, 81-9 0, 2 milliárd Ft felett 8,9% 91-3,1% 5. ábra: A vállalati minta összetétele a következő felvenni tervezett forgóeszközhitelhez minimálisan elfogadható futamidő szerint 0-2 év 2-4 év 4-6 év 6-8 év 8 - év évnél hosszabb futamidő 5% 1 15% 2,2% 2,2% 6,5% 23,9% 30,4% 34,8% 6. ábra: A vállalati minta összetétele a következő forgóeszközhitel felvételét tervező cégeknek a maximális ügyleti kamatlábra vonatkozó válaszai alapján 0-1% 1,01-1,5% 1,51-2% 2,01-2,51% 2,51-3% 1-3,5% 3,51-4% 4,01-4,5% 4,51-5% 5,01-5,5% 5,51-6% 6% felett 5% 1 15% 25% 3 0, 0, 2,3% 18,6% 2,3% 4,7% 4,7% 4,7% 14, 16,3% 16,3% 16,3% 5% 1 15% 15

Beruházási hitel iránti kereslet A vállalati kölcsönökön belül a fejlesztési hitelek a legnépszerűbbek A vállalatok negyede (25,5%-a) jelezte, hogy a következő egy évben beruházási kölcsönt kíván felvenni. Átlag feletti arányban érdeklődnek az ipari cégek, a középvállalatok és a kelet-magyarországi székhelyű vállalkozások, miközben a szolgáltató szektorban, a mikrocégek körében, a nagyvállalatok között és a csak belföldön értékesítő vállalati szegmensben csupán minden ötödik megkérdezett akar fejlesztési hitelt igényelni (1. ábra). Az igényt támasztó cégek esetben a felvenni szándékozott hitelösszeg mediánja 80 millió forint. A nagyvállalati körben kiugróan magas, 500 millió forint a felvenni kívánt összeg középértéke (2. ábra). A keresletet jelző cégek negyede és 50 millió forint között akar beruházási hitelhez jutni (3. ábra). Az érdeklődők negyede legfeljebb 1-os, további harmada 11- közötti saját erőt hajlandó hozzátenni a fejlesztési kölcsönhöz (4. ábra). A cégek fele 4-6 év között jelölte meg azt az időtávot, amit minimálisan elfogadható futamidőnek tart fejlesztési hitel kapcsán, míg a vállalatok további negyede legalább 8- éves futamidejű termékeket keres (5. ábra). Minden második érdeklődő legfeljebb 2,5%-os ügyleti kamatlábat tart elfogadhatónak a preferált fejlesztési hitelek között (6. ábra). 1. ábra: A következő Beruházási hitel beruházási hitel iránt érdeklődő vállalatok aránya 2. ábra: A következő felvenni tervezett beruházási hitel összege (mediánértékek) Exportarány* TELJES MINTA 1-5 51-25,5% 30,3% 33,1% 19,4% 18,8% 24,8% 33,1%,5% 21,2% 22,6% 35,1% 21, 30,5% 29,7% 5% 1 15% 25% 3 35% Exporttarány* TELJES MINTA 1-5 51-13 46 60 80 63 80 90 0 80 75 75 1 0 500 0 50 0 150 0 250 300 350 400 450 500 millió Ft 3. ábra: A vállalati minta összetétele a következő felvenni tervezett beruházási hitel összege szerint 4. ábra: A vállalati minta összetétele a következő felvenni tervezett beruházási hitelhez maximálisan vállalt saját erő aránya szerint 1 Ft - 5 millió Ft 1,1% 0-1 22,1% 5 - millió Ft 5,5% 11-33,7% - millió Ft 8,8% 21-3 18,6% - 50 millió Ft 28,6% 31-7, 50-0 millió Ft 19,8% 41-5 15,1% 0-0 millió Ft 13,2% 51-6 1,2% 0-500 millió Ft,1% 61-7 1,2% 500 millió - 1 milliárd Ft 6,6% 71-8 1,2% 1-2 milliárd Ft 1,1% 81-9 0, 2 milliárd Ft felett 3,3% 91-0, 5. ábra: A vállalati minta összetétele a következő felvenni tervezett beruházási hitelhez minimálisan elfogadható futamidő szerint 0-2 év 2-4 év 4-6 év 6-8 év 8 - év évnél hosszabb futamidő 5% 1 15% 25% 3 25,8% 8,6% 1,1% 3,2%,9% 48,4% 0-1% 1,01-1,5% 1,51-2% 2,01-2,51% 2,51-3% 1-3,5% 3,51-4% 4,01-4,5% 4,51-5% 5,01-5,5% 5,51-6% 6% felett 5% 1 15% 25% 3 35% 6. ábra: A vállalati minta összetétele a következő beruházási hitel felvételét tervező cégeknek a maximális ügyleti kamatlábra vonatkozó válaszai alapján 0, 0, 2,2% 2,2% 3,4% 3,4% 4,5% 9, 13,5% 16,9% 19,1% 25,8% 5% 1 15% 25% 3 16

Projekthitel iránti kereslet Kevésbé keresettek a projektkölcsönök a magyarországi vállalatok körében Projekthitel a cégeknek csak töredékét hozza lázba, a megkérdezettek csupán 2,2%-a kíván ilyen eszközt igénybe venni a következő egy év során. A kisvállalatok, az ipari és a nem exportáló vállalkozások körében nagyjából kétszeres (4% körüli) a keresletet támasztók részaránya (1. ábra). A tervezett projekthitel felvételének nagysága a mediánérték szerint 40 millió forint, míg a nagyvállalatok esetében és a szolgáltató szektorban is 1-1 milliárd forint. Ugyanakkor az összeg nagyságát az érdeklődők alacsony számából következően különösen óvatosan érdemes kezelni. A potenciális igénylő cégek negyede 5- millió forint között, háromnegyede pedig legfeljebb 50 milliós keretben próbál projekthitelhez jutni (2-3. ábra). Az érdeklődők negyede legfeljebb 1-os, további negyede pedig 11- közötti saját erővel akar projektkölcsönt felvenni (4. ábra). Az igényt jelző vállalkozások közel fele legalább 8- év közötti futamidejű projekthitelt tekint vonzónak (5. ábra). Az ügyleti kamatlábat illetően minden harmadik érdeklődő vállalkozás 2-2,5%-os kamatszintet tart elfogadhatónak (6. ábra). Exportarány* 1. ábra: A következő Projekthitel projekthitel iránt érdeklődő vállalatok aránya TELJES MINTA 1-5 51-0, 0,6% 0, 0, 0,7% 0, 1,3% 1,3% 1,7% 2,2% 2,1% 4, 3,8% 4,3% 1% 2% 3% 4% 5% 3. ábra: A vállalati minta összetétele a következő felvenni tervezett projekthitel összege szerint Exporttarány* 2. ábra: A következő felvenni tervezett projekthitel összege (mediánértékek) TELJES MINTA 1-5 40 28 51-0 13 40 43 28 45 0 1 000 1 000 0 0 0 300 400 500 600 700 800 900 1 000 millió Ft 4. ábra: A vállalati minta összetétele a következő felvenni tervezett projekthitelhez maximálisan vállalt saját erő aránya szerint 5 - millió Ft 0-1 14,3% 28,6% - millió Ft 11,1% 11,1% 22,2% 11-14,3% - 50 millió Ft 21-3 28,6% 14,3% 0-0 millió Ft 33,3% 22,2% 31-500 millió - 1 milliárd Ft 71-8 5. ábra: A vállalati minta összetétele a következő felvenni tervezett projekthitelhez minimálisan elfogadható futamidő szerint 0-2 év 2-4 év 4-6 év 6-8 év 8 - év évnél hosszabb futamidő 40,, 30,, 6. ábra: A vállalati minta összetétele a következő projekthitel felvételét tervező cégeknek a maximális ügyleti kamatlábra vonatkozó válaszai alapján 0-1% 1,01-1,5% 1,51-2% 2,01-2,51% 2,51-3% 1-3,5% 3,51-4% 4,01-4,5% 4,51-5% 5,01-5,5% 5,51-6% 6% felett 0, 0, 0, 22,2% 0, 0, 0, 11,1% 11,1% 33,3% 11,1% 11,1% 5% 1 15% 25% 3 35% 17

Hiteligénylésnél vállalhatónak ítélt hitelbiztosítékok A fejlesztésorientált cégek viszonylag rugalmasan viszonyulnak a biztosíték-nyújtáshoz A vállalatok közel fele a cég ingatlanjait, negyede az ingóeszközöket ot, ill. az árbevétel engedményezést tartja potenciálisan elképzelhető biztosítéknak hiteligénylés során (1. ábra). Hitelbiztosítékok nyújtásában méret szerint a mikrocégek a leginkább ellenállóak, s a középvállalatok a leginkább tárgyaló készek. Szektorok alapján az agrárium mutat legfőképpen nyitottságot (különösen az ingatlant ok, ill. az árbevétel engedményezés tekintetében), míg a szolgáltató szektor cégei a leginkább óvatosak. A külpiacokra koncentráló cégek a garancia, a pénzeszközöket ok és az ingó eszközöket ok terén rugalmasabbak az átlagnál, míg a belföldi piacra termelő cégek az árbevétel engedményezés terén mutatnak hajlandóságot, egyben közöttük kifejezetten magas a semmilyen biztosítékot nem vállalók hányada (2-4. ábra). A beruházást tervező cégek elfogadóbbak a biztosíték nyújtás vonatkozásában, mint a fejlesztést nem tervező vállalkozások, utóbbiak ugyanakkor a garanciához viszonylag rugalmasan viszonyulnak. A következő forrásbevonást tervező vállalatok nyitottabbak a különféle biztosítékok felmutatása során, míg a forrásbevonást nem tervező cégek körében kifejezetten alacsony az egyes biztosítéktípusok elfogadottsága (5-6. ábra). Semmilyen biztosíték 7 6 5 3 1 5 45% 35% 3 25% 15% 1 5% Cég ingatlanjait Cég ingó eszközeit Árbevétel engedményezés Cég forgóeszközeit Cég ingatlanjait Garancia Pénzeszközöket Egyéb eszközöket 1. ábra: Hiteligénylés esetén a vállalat által vállalhatónak ítélt hitelbiztosítékok* Cég ingó eszközeit 3,5% 16, 14,9% 14,4%,8% 3. ábra: Hiteligénylés esetén a vállalat által vállalhatónak ítélt hitelbiztosítékok* szektor szerinti bontásban Mezőgazdaság Árbevétel engedményezés 26,6% 22,8% * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges Semmilyen biztosíték 46,5% 5% 1 15% 25% 3 35% 45% 5 * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges Cég forgóeszközeit Garancia Pénzeszközöket Egyéb eszközöket 5. ábra: Hiteligénylés esetén a vállalat által vállalhatónak ítélt hitelbiztosítékok* a vállalatok következő hónapra megfogalmazott beruházási tervei szerinti bontásban Cég ingatlanjait Cég ingó eszközeit Tervez beruházást Kivár a beruházással Nem tervez beruházást * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges Árbevétel engedményezés Semmilyen biztosíték Cég forgóeszközeit Garancia Pénzeszközöket Egyéb eszközöket 6 5 3 1 6 5 3 1 6 5 3 1 2. ábra: Hiteligénylés esetén a vállalat által vállalhatónak ítélt hitelbiztosítékok* vállalati méret szerinti bontásban Cég ingatlanjait Cég ingatlanjait Cég ingó eszközeit Cég ingó eszközeit Árbevétel engedményezés Árbevétel engedményezés * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges Semmilyen biztosíték Semmilyen biztosíték Cég forgóeszközeit Cég forgóeszközeit Garancia Garancia Pénzeszközöket 4. ábra: Hiteligénylés esetén a vállalat által vállalhatónak ítélt hitelbiztosítékok* a vállalatok exportarányos árbevétele alapján Cég ingatlanjait Cég ingó eszközeit Árbevétel engedményezés 1-5 51- Pénzeszközöket Egyéb eszközöket * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges Semmilyen biztosíték Cég forgóeszközeit Garancia Pénzeszközöket Egyéb eszközöket 6. ábra: Hiteligénylés esetén a vállalat által vállalhatónak ítélt hitelbiztosítékok* a vállalatok következő hónapra megfogalmazott forrásbevonási tervei szerinti bontásban Tervez forrásbevonást Kivár a forrásbevonással Nem tervez forrásbevonást * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges Egyéb eszközöket 18

Hiteligénylésnél mérlegelt vállalati szempontok Mérséklődött a kamatok és az egyéb forrásköltségek jelentősége, nőtt a biztosítékok szerepe A kölcsönfelvétel során számításba vett tényezők közül változatlanul a kamatok nagyságát mérlegelik legfőképpen a vállalatok, míg másodsorban az egyéb forrásköltségek nagyságát veszik számításba. Jelentőségük minimálisan csökkent az előző fél évben, ugyanakkor (vélhetően a süllyedő hitelkamatokkal összefüggésben) a biztosítékok mértékének és a szükséges önerő nagyságának fontossága felértékelődött óta (1-2. ábra). A hitel devizanemét a nagyvállalatok, a kamatokat a középvállalatok, a megkövetelt biztosítékokat és a kölcsön futamidejét a mikrocégek, míg a többi tényezőt a kisvállalatok veszik legalaposabban szemügyre (3. ábra). A következő egy évben tervezett beruházástól és forrásbevonástól függetlenül a vállalatok első lépésben továbbra is a kamatokat, majd ezt követően alapvetően a többi forrásköltséget, a megkövetelt biztosítékokat tekintik át (4. ábra). A romló forráshelyzetű vállalatok átlag feletti jelentőséget tulajdonítanak a türelmi időnek és a törlesztő részlet nagyságának (5. ábra). A hitelkamatok mértéke veszített jelentőségéből fél év alatt az agrárágazatokban és az iparágak kétharmadában, míg leginkább az infokommunikációval foglalkozó vállalatok figyelme nőtt meg ebben a tekintetben (6. ábra). 1. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok* Kamat mértéke Egyéb forrásköltségek mértéke Megkövetelt biztosítékok Hitel futamideje Szükséges önerő nagysága Hitel devizaneme Törlesztő részlet nagysága Hitelelbírálás gyorsasága Türelmi idő * 1-5 skála, 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont 3,34 3,77 3,99 3,97 4,02 3,96 4,24 4,35 4,59 3,2 3,4 3,6 3,8 4,0 4,2 4,4 4,6 4,8 4,6 4,4 4,2 4,0 3,8 3,6 3,4 09. nyár 09. tél. nyár 2. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok* változása 11. 11... 13. * 1-5 skála, 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont 4,8 4,6 4,4 4,2 4,0 3,8 3,6 3,4 Hitel futamideje Megkövetelt biztosítékok Egyéb forrásköltségek mértéke Szükséges önerő nagysága Kamat mértéke Törlesztő részlet nagysága Hitel devizaneme 3. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok* vállalati méret szerinti bontásban Kamat mértéke Egyéb forrásköltségek mértéke Megkövetelt biztosítékok Hitel futamideje Szükséges önerő nagysága Hitel devizaneme Törlesztő részlet nagysága Hitelelbírálás gyorsasága Türelmi idő * 1-5 skála, 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont 3,2 3,4 3,6 3,8 4,0 4,2 4,4 4,6 4,8 4,8 4,6 4,4 4,2 4,0 3,8 3,6 3,4 3,2 4. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok* beruházási és forrásbevonási szándék szerinti bontásban Tervez Kivár Nem tervez Forrásbevonás a következő Tervez Kivár Nem tervez Beruházás a következő * 1-5 skála, 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont Kamat mértéke Egyéb forrásköltségek mértéke Megkövetelt biztosítékok Hitel futamideje Szükséges önerő nagysága Hitel devizaneme Törlesztő részlet nagysága Hitelelbírálás gyorsasága Türelmi idő 5. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok* a vállalati forráshelyzet előző hónapos változása szerinti bontásban Türelmi idő Hitelelbírálás gyorsasága Törlesztő részlet nagysága Hitel devizaneme Szükséges önerő nagysága Hitel futamideje Megkövetelt biztosítékok Egyéb forrásköltségek mértéke Kamat mértéke * 1-5 skála, 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont 3,2 3,4 3,6 3,8 4,0 4,2 4,4 4,6 4,8 Romlott a vállalat finanszírozási helyzete Nem változott a vállalat finanszírozási helyzete Javult a vállalat finanszírozási helyzete 6. ábra: Vállalati hiteligénylés során a kamatszint jelentősége* 5,0 * 1-5 skála, 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont 4,9 7 21 2 4,8 14 4 22 4,7 11 8 18 9 4,6 nőtt a kamatszint 1 6 jelentősége 17 3 19 4,5 csökkent a kamatszint jelentősége 13 4,4 5 4,3 16 15 4,2 4,2 4,3 4,4 4,5 4,6 4,7 4,8 4,9 5,0 2 - állattenyésztés 3 - vad- és erőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar 5 - energetika 6 - építőipar 7 - fafeldolgozás 9 - gépgyártás - közúti járműgyártás 11 - textilipar - vegyianyag gyártás 18 - mérnöki tevékenység 19 - nagykereskedelem - szállítás, raktározás 21 - számviteli tanácsadás 22 - turizmus, vendéglátás 19

Hitelkorlátok A biztosíték maradt a legfontosabb hitelkorlát A vállalatok számára továbbra is a bankok által megkövetelt biztosíték mértéke a leginkább visszatartó tényező hitelfelvétel során, melyet a biztosíték típusa, a kamat nagysága és a hitelkínálat mértéke követ. Míg a kamatok szintje (a csökkenő hitelkamatok ellenére) valamivel komolyabb gátat jelent, mint fél évvel korábban, a többi típusú korlát enyhült (1-2. ábra). A hitelkorlátok súlyosbodását elsősorban a mikrocégek érzékelik, a vállalatméret növekedésével egyre kedvezőbben ítélik meg az egyes hitelfelvételt nehezítő körülményeket (3. ábra). A biztosíték mértéke a számviteli tanácsadás ágazatban a legjelentősebb akadály, s itt következett be leginkább kedvezőtlen változás fél év alatt, az iparágak zömében javult a cégek véleménye hat hónap leforgását követően (4. ábra). A hitelszűkösség a növénytermesztő cégek hitelfelvételi terveit árnyékolja be leginkább, s a gépjárműkereskedelem- és javítással foglalkozó cégek véleménye romlott legjobban fél év alatt. Az ágazatok többsége ugyanakkor kedvező változást tapasztalt (5. ábra). A hitelkamatok jelentette korlát súlyosbodása főként a szolgáltató szektor ágazatait sújtja (6. ábra). 1. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok* 2. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok* változása Biztosíték mértéke Biztosíték típusa 3,62 3,56 4,4 4,2 * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály 4,4 4,2 Magas kamatok 3,32 4,0 4,0 Szűkös hitelkínálat Saját erő nagysága Futamidő, türelmi idő A vállalat tőkehelyzete Üzleti terv szigorú elbírálása A vállalat hiteltörténete * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály 2,41 2,82 3,14 3,11 5 3,21 1,0 1,5 2,0 2,5 3,5 4,0 3,8 3,6 3,4 3,2 09. nyár Szűkös hitelkínálat Saját erő nagysága 09. tél. nyár 11. 11. Magas kamatok Biztosíték mértéke.. 13. 13. 14. 14. 3,8 3,6 3,4 3,2 3. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok* vállalati méret szerinti bontásban án és én 4,0 * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály Mikro 3,8 súlyosbodott Kis a korlát Mikro 3,6 Közép 3,4 Mikro Mikro Közép Kis Kis Nagy Kis 3,2 Közép Közép BIZTOSÍTÉK MÉRTÉKE Nagy enyhült a korlát SAJÁT ERŐ SZŰKÖS HITELKÍNÁLAT Nagy Nagy MAGAS KAMATOK 2,8 2,8 3,2 3,4 3,6 3,8 4,0 4,5 4,0 3,5 2,5 5. ábra: Pénzintézetek által támasztott hitelezési korlátok közül a szűkös hitelkínálat jelentősége* * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály súlyosbodott a korlát 13 15 1 21 19 4 6 17 18 11 7 9 8 16 2 3 14 5 enyhült a korlát 2,0 2,0 2,5 3,5 4,0 4,5 22 2 - állattenyésztés 3 - vad- és erőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar 5 - energetika 6 - építőipar 7 - fafeldolgozás 9 - gépgyártás - közúti járműgyártás 11 - textilipar - vegyianyag gyártás 18 - mérnöki tevékenység 19 - nagykereskedelem - szállítás, raktározás 21 - számviteli tanácsadás 22 - turizmus, vendéglátás 4. ábra: Pénzintézetek által támasztott hitelezési korlátok közül a biztosíték mértékének jelentősége* 4,6 * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály 4,4 21 1 4,2 súlyosbodott 19 4,0 a korlát 5 4 7 enyhült a korlát 3,8 6 8 16 11 18 17 3,6 3,4 13 14 22 3,2 3 2 9 15 3,2 3,4 3,6 3,8 4,0 4,2 4,4 4,6 4,5 4,0 3,5 * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály 15 4 1 16 2 11 13 8 14 5 6 9 17 18 7 2,5 2,5 3,5 4,0 4,5 19 21 3 22 2 - állattenyésztés 3 - vad- és erőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar 5 - energetika 6 - építőipar 7 - fafeldolgozás 9 - gépgyártás - közúti járműgyártás 11 - textilipar - vegyianyag gyártás 18 - mérnöki tevékenység 19 - nagykereskedelem - szállítás, raktározás 21 - számviteli tanácsadás 22 - turizmus, vendéglátás 6. ábra: Pénzintézetek által támasztott hitelezési korlátok közül a magas hitelkamatok jelentősége* súlyosbodott a korlát enyhült a korlát 2 - állattenyésztés 3 - vad- és erőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar 5 - energetika 6 - építőipar 7 - fafeldolgozás 9 - gépgyártás - közúti járműgyártás 11 - textilipar - vegyianyag gyártás 18 - mérnöki tevékenység 19 - nagykereskedelem - szállítás, raktározás 21 - számviteli tanácsadás 22 - turizmus, vendéglátás