Az Európai Unió kohézi ziós s politikája Dr. Imreh Szabolcs Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Európa pa-tanulmányok nyok KözpontK Kohézi ziós s politika az elnevezés s néhány n ny év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika az elnevezésnek jelentősége van: az EU-n n belüli li különbsk nbségeket nem feltétlen tlenül l csak a különböző területek közötti k fejlettségbeli különbsk nbségek mérséklésével lehet csökkenteni az EU-nak belső kohézi zióját t a globális lis versenyben betölt ltött tt szerepének javítása érdekében kell erősíteni első dokumentum, amely az EU-nak ezen politikáját így nevezi: Harmadik jelentés s a gazdasági gi-társadalmi kohézi zióról, 2004. február 1
Alapelvek 1988 óta változatlanokv programozás több éves programozási ciklusokba illeszkedő projektek jelenleg: 2007-2013 2013 koncentráci ció a források koncentrálása, integrált projektek partnerség együttm ttműködés s a különbk nböző szintek között, a helyi szereplők k közöttk addicionalitás önerő,, nemzeti hozzájárul rulás tovább bbá: szubszidiaritás a lehető legalacsonyabb szinten történő problémakezel makezelés A kohézi ziós s jelentés a területfejleszt letfejlesztés s mellett új j elemek: az öregedő társadalom egyre nagyobb terheket rór az aktív munkavállal llalókra és s a társadalombiztost rsadalombiztosítás s rendszerére a szociális kohézi zió erősítése se a szegénys nység g elleni küzdelem miatt lényegesl a globális lis versenyképess pességhez a munkahelyteremtés képessége nagy mértm rtékben hozzájárul és s nem csak a hátrányos helyzetű térségekben és s iparágakban! a versenyképess pesség g további tényezt nyezői: mindenfajta infrastruktúra, ra, humánt ntőke fejlesztése, se, innováci ciós kapacitások 2
Új j célrendszerc korábban: regionális/ter lis/területi leti fejlettségi különbségek csökkent kkentése most: versenyképess pesség foglalkoztatás kohézi zió további célok: c tudásalap salapú társadalom építése társadalmi befogadás fenntartható fejlődés belső piac kiteljesítése se A kohézi ziós s jelentés s ajánl nlásai három prioritás: konvergencia: a növekedn vekedés és munkahelyteremtés s támogatt mogatása a legkevésb sbé fejlett régir giókban regionális versenyképess pesség és s foglalkoztatás: a változások követk vetése és s előseg segítése európai területi együttm ttműködés: az EU terület letének harmonikus és s kiegyensúlyozott fejlődésének előseg segítése a szubszidiaritás s elvének erőteljesebb érvényesítése se a megvalósításban sban nagyobb koncentráci ció 3
Támogatási területek innováci ció és s a tudásalap salapú gazdaság a megközel zelíthetőség és s az általános gazdasági gi érdekű szolgáltat ltatások nem csak fizikai infrastruktúra, ra, hanem ICT is! környezetvédelem és s kockázat zat-megelőzés elvek: prevenció,, beavatkozás s a forrásn snál oktatás, foglalkoztatás és s a társadalmi t támogatási rendszerek fejlesztése se a munkavállal llalók k alkalmazkodóképess pessége földrajzi, ágazati és s szervezeti mobilitás a humánt ntőke és s a munkaerő-ut utánpótlás Támogatási eszközök vissza nem térítendt tendő támogatást nyújt: Európai Regionális Fejlesztési si Alap (ERFA) infrastrukturális (kis)projektek támogatt mogatása Európai Szociális Alap (ESZA) humán n projektek támogatt mogatása Kohézi ziós s Alap (KA) környezetvédelmi és s infrastrukturális (nagy)projektek támogatása kedvezményes (kamatozású és s futamidejű) hiteleket nyújt: Európai Beruházási Bank (EIB) 4
Hatályos szabályoz lyozás (2007-2013) 2013) a kohézi ziós s jelentés s három h prioritását t elfogadták A konvergencia célkitc lkitűzés alapján n a strukturális alapokból támogatásra jogosult régir giók k a NUTS-II. szintjének nek megfelelő régiók, amelyek esetében a 2000 2002 2002 közötti k időszakra vonatkozó,, a vásárlv rlóerő-paritáson mért m és s a közössk sségi adatok alapján n számított, egy főre f jutó bruttó hazai termék k (GDP) nem éri el az EU-25 GDP-átlag tlagának 75 %-át% t ugyanezen referencia- időszak tekintetében. ben. (KA, ERFA, ESZA) Azok a tagállamok jogosultak a Kohézi ziós s Alapból l nyújtott támogatásra, amelyek esetében a 2001 2003 2003 közötti k időszakra vonatkozó,, vásárlv rlóerő-paritáson mért m és s a közössk sségi adatok alapján n számított bruttó nemzeti jövedelem j (GNI) nem éri el az EU-25 GNI átlagának 90 %-át,% és s amelyek rendelkeznek a gazdasági gi konvergencia-felt feltételek telek teljesítésére irányul nyuló programmal. Hatályos szabályoz lyozás s II. (2007-2013) 2013) A regionális versenyképess pesség és s foglalkoztatás s célkitc lkitűzés arra irányul, hogy a legkevésb sbé fejlett régir giókon kívül k növelje a régir giók versenyképess pességét, vonzerejét és s foglalkoztatási rátáját, r t, a humán tőkébe való beruházás s minőségének nek javítása, az innováci ció,, a tudásalap salapú társadalom, a vállalkozv llalkozói i szellem előmozd mozdítása, a környezet védelme v és állapotának javítása, tovább bbá az elérhet rhetőség javítása, a munkavállal llalók és s az üzleti vállalkozv llalkozások alkalmazkodóképess pességének növeln velése, illetve a nyitott munkaerőpiac fejlesztése se révén. r (ERFA, ESZA) Az európai területi együttm ttműködés s célkitc lkitűzés arra irányul, hogy erősítse a határokon átnyúló együttm ttműködést közös k s helyi és regionális kezdeményez nyezések útján, a transznacionális együttm ttműködést az integrált területi fejlődéshez vezető,, a közössk sségi prioritásokhoz kapcsolódó intézked zkedések révén, r valamint az interregionális együttm ttműködést és s tapasztalatcserét t a megfelelő területi szinten. (ERFA) 5
A megvalósítás s keretrendszere 1. és s 2. célkitc lkitűzés tagállami szinten meghatározott az EU rendelettel szabályozza az intézm zményi kereteket, amelyeken belül l a tagállamok nagy fokú szabadságot élveznek EU-szinten meghatározott: nemzeti stratégiai referenciakeret (NSRK) az uniós s kohézi ziós s célok c és s a nemzeti reformprogram közötti kapcsolat bemutatására 2007. január r 1-től 1 l 2007. december 31-ig hatályos operatív v programok (OP-k) NSRK alapján, szintén n a teljes programozási ciklusra vonatkozóan an konkrét t pályp lyázati kiírások alapját t képezikk A megvalósítás s intézm zményei 1. és s 2. célkitc lkitűzés tagállami döntd ntés s alapján alapvető szervezetek OP-szinten: Irány nyító Hatóság g (IH) pályázat kiírása, szerződésk skötés, s, programszintű monitoring Közreműködő Szervezetek (KSZ-ek) az IH-tól l vesznek át t egyes feladatokat Kifizető Hatóság g (KH) a támogatt mogatást kifizetési kérelemre k nyújtja a kedvezményezett számára 6
A megvalósítás s keretrendszere 3. célkitc lkitűzés az INTERREG tapasztalatai alapján n alakított tották k ki három főf tématerület: 1. közös s helyi és s regionális határmenti kezdeményez nyezések 2. transznacionális együttm ttműködés s az integrált területfejleszt letfejlesztés s előseg segítésére 3. interregionális kooperáci ció és s tapasztalatcsere az EU lakosságának 37,5%-a a határmenti térségben él költségvetés s megoszlása: sa: 1. 6,44 mrd euró 2. 1,83 mrd euró 3. 445 millió euró Egyéb b EU-s s támogatt mogatási rendszerek I. az Európai Unió más s közös k s politikáiban iban is biztosít forrásokat a közös k s célok c eléréséhez ezek az agrárpolitik rpolitikától l eltekintve volumenükben nagyságrendekkel grendekkel elmaradnak a kohézi ziós támogatásoktól érintett területek: agrárpolitika rpolitika környezeti politika kutatás-fejleszt fejlesztési si politika vállalkozásfejlesztési si politika közlekedéspolitika 7
Egyéb b EU-s s támogatt mogatási rendszerek II. ezek a támogatt mogatások is pályp lyázati rendszereken keresztül érhetők k el sok rendszer brüsszeli központk zpontú a nem-eu EU-tagállamok részvr szvétele korlátozott (pl. partnerként) nt) vagy nem lehetséges, és s attól l is függ, hogy az adott állam milyen státuszt élvez (pl. Európai Gazdasági TérsT rség állama, tagjelölt, lt, stabilitási si egyezményt aláí áírt) további informáci ció nem-eu EU-tagállamok számára: http://ec.europa.eu/europeaid/index_en.htm Felkész szülés s a támogatások felhasználására Hogyan kezdjünk hozzá? 8
A támogatt mogatások felhasználása sa minden esetben projektek keretében törtt rténik a projektekhez pályp lyázat útján n lehet támogatást szerezni ismerni kell a hazai és s az uniós s szintű pályázati rendszert (amennyiben ilyen ambíci cióink ink is vannak ) figyelni kell a kiírások megjelenését és s a határid ridőket! számos írott és íratlan szabálynak kell megfelelni Milyen a jój projektötlet? tlet? valós s igényeket elégít t ki illeszkedik valamely konkrét t pályp lyázati kiíráshoz illeszkedik az EU kohézi ziós s politikájának céljaihoz illeszkedik a nemzeti programdokumentumokban megfogalmazott prioritásokhoz reális célokat c tűz t z ki 9
Követelmények a pályp lyázókkal szemben pályázó jogi státusza tusza alkalmas szakmai alkalmasság pénzügyi alkalmasság terv kidolgozottsága ga célok világosak, a hozzájuk vezető út egyértelm rtelmű hatékonys konyság, value for money megvalósíthat thatóság és s fenntarthatóság A projekt a támogatt mogatások legkisebb eleme, azok az eszközök k (beruházások, szolgáltat ltatások), amelyek hozzájárulnak a szélesebb közössk sség által kijelölt lt közép, k vagy hosszú távú átfogó cél eléréséhez másképpen: egy adott kiinduló helyzetből adott időtartamon belül adott eszközökkel kkel egy specifikus célt c elérni kívánók tevékenys kenységsorozat 10
A projekt elemei I. Átfogó/hosszú távú és s konkrét t célkitc lkitűzések Célkitűzés: kívánatos, k jelenleg nem létezl tező jövőbeli állapot a jelenlegi problémából l képezzk pezzük Konkrét: a projekteredmények és s a kedvezően en alakuló külső körülmények teszik elérhet rhetővé Átfogó/ / hosszú távú: : a jelen projekt mellett más m s projektek és egyéb b kedvező külső körülmények is szüks kségesek bekövetkez vetkezéséhez Eredmények A projekttevékenys kenységek megvalósul sulása sa és s kedvező külső körülmények bekövetkez vetkezése teszik elérhet rhetővé Konkrétak, megfoghatók, mérhetm rhetők k legyenek! A projekt elemei II. Tevékenys kenységek A projekt végrehajtv grehajtói által koordinált tevékenys kenységek, amelyek az eredmények elérését t célozzc lozzák Csak az eredmények és s azon keresztül l a célkitc lkitűzések elérését t szolgáló tevékenys kenységek! Előfeltev feltevések Pozitív v külsk lső körülmények, melyek bekövetkez vetkezése szüks kséges a projekt megvalósul sulásához Kockázatelemz zatelemzéssel kapjuk meg ezeket: a kockázatok pozitív v megfogalmazásai Mutatók k (indikátorok) Az eredmények és s a célkitc lkitűzések elérését t bizonyító mérőszámok 11
A projekt elemei III. Projektmenedzsment-strukt struktúrara Felelősök, felelőss sségek, feladatok, jelentést stételi teli rend, döntéshozatal Erőforr források Emberi és s dologi Költségvetés A ráfordr fordított erőforr források ellenért rtéke Időtartam Se előtte, se utána nem a projekt része r bár r rendszerint van utánk nkövetés! A ciklus-elm elméletlet Szakpolitika Program Projekt Értékelés Korrekciók Értékelés Korrekciók Értékelés Korrekciók Problémafelismerés Problémafelismerés Stratégiaalkotás, tervezés Problémafelismerés Stratégiaalkotás, tervezés Program kidolgozás Stratégiaalkotás, tervezés Végrehajtás Monitoring Program kidolgozás Végrehajtás Monitoring Program kidolgozás Végrehajtás Monitoring 12
Projekt és s pályp lyázat projekt megtervezett fejlesztési si elképzel pzelés pályázat a PROJEKT bemutatása a pályp lyázat kiírója (a TÁMOGATT MOGATÓ) által megkövetelt formában Milyen a jój projekt? releváns kereslet-vez vezérelt cél-orientált megfelel a stratégiai elvárásoknak megvalósíthat tható jól átgondolt, következetesk eredményei mérhetm rhetők költségvetés s reális munkamegosztás s reális kockázatok ismertek fenntartható a célcsoport c számára nyújtott előny nyök k a fejlesztés s után n is biztosíthat thatók 13
A projektciklus-menedzsment (PCM) előnyei standard formátum, strukturált megjelenés átlátható elemzés cél-orientált tervezés mérhető hatások megjelenítése költség ráfordítás s optimum kialakíthat thatósága fenntarthatóság visszacsatolás s lehetősége - programfejlesztés A PCM mint tervezési si- megvalósítási si eszköz Cél: - az érintettek hozzák meg a döntéseket - a döntések releváns információkra épüljenek Programkészítés döntés a fő célokról és prioritásokról az elért eredmények felmérése, a az értékelés eredményeinek beépítése a tervezésbe Értékelés Identifikáció fejlesztési ötletek, tevékenységek meghatározása konzultáció a partnerekkel döntés a kidolgozandó ötletről Megvalósítás Kidolgozás tenderezés, szerződéskötések az aktuális és a tervezett haladás összevetése, döntés a szükséges módosításokról Finanszírozás döntés a finanszírozásról finanszírozási szerződés megkötése a valós igényeken alapuló és az érintettek által támogatott ötlet projekttervvé fejlesztése döntés a pályázat beadásáról, a megcélzott forrásokról minden fázisban a fontos döntések: az információs követelmények, a felelősök meghatározása a fázisok egymásra épülnek, a sikerhez minden fázist teljesíteni kell a tapasztalatok beépülnek a következő programok és projektek tervezésébe 14
Új j projektterv A projekt eredményeit értékelni kell A projektciklus Meghatározás Helyzetvizsgálat Megvalósítható célok meghatározása A projekt részletes kidolgozása Tervek szerinti végrehajtás; Rendszeres nyomonkövetés; A projekt befejezése Lezárás Megvalósítás Tervezés Előzetes értékelés A projekt szükséges módosításainak elvégzése Erőforrásokról Finanszírozásról Szervezésről Megvalósításról Döntés Stakeholder analízis A projekt érintettjeinek azonosítása sa és s elemzése 15
Érintettek (stakeholderek) Azon szervezetek/személyek, amelyek/akik közvetve befolyásolhatj solhatják k a projekt megvalósítását közvetlenül érdekeltek a célok c elérésében döntöttek ttek a beavatkozásr sról és s finanszírozz rozzák k azt részt vesznek a projektben a közszfk zszférában dolgozó érintett végrehajtv grehajtók a projekt végsv gső kedvezményezettjei a szélesebb értelemben vett célcsoport c (pl. az érintett lakosság g stb.) Az érintettek elemzésének lépései 1. az érintettek azonosítása sa 2. informáci ciógyűjtés s az érintettekről 3. az érintettek céljainak c azonosítása sa 4. az érintettek erős és s gyenge pontjainak elemzése 5. az érintettek stratégi giájának meghatároz rozása 6. az érintettek viselkedésének elemzése 7. az érintettek rangsorolása sa 8. cselekvési si terv kidolgozása 16
SWOT analízis Projektünk külsk lső és s belső környezete pozitív és negatív v elemeinek feltárása és s elemzése A SWOT négy n kategóri riája erőss sségek (Strengths)( belső,, pozitív v elemek, melyek jól j l működnek m és befolyásolhat solhatók gyengeségek gek (Weaknesses)( belső,, negatív v elemek, melyek nem jól j l működnek, m de befolyásolhat solhatók lehetőségek (Opportunities)( külső pozitív v elemek, olyan kedvező adottságok, amikre építeni lehet veszélyek (Threats)( külső negatív v elemek, amelyek nem befolyásolhat solhatók és ezáltal veszélyeztetik a célok c elérését 17
A SWOT logikája Helyzetvizsgálat lat Erősségek (Strengths) Gyengeségek (Weaknesses) () Lehetőségek (Opportunities) Prognózisok a külsk lső feltételekr telekről (gazdasági, gi, technológiai, társadalmi, t politikai, kulturális lis stb. Veszélyek (Threats) Projekt célc cél STEEP analízis A projekt és s tágabb t környezete k összefüggéseinek elemzése 18
A STEEP analízis elemei Social társadalmi a projekt milyen társadalmi t folyamatokra gyakorol hatást Technological technológiai milyen technológi giát t alkalmazunk, ez hogyan viszonyul az adott viszonyok között k elérhet rhető legjobb technológi giához Ecological környezeti projektünk hogyan befolyásolja a természetes és épített környezet folyamatait Economic gazdasági gi közvetlen és s közvetett k hatások egyaránt! Political politikai milyen jogi-politikai feltételek telek szüks kségesek a sikeres megvalósításhoz, shoz, ezek fennállnak llnak-e A konkrét t projekttervezés kezdeti fázisf zisának eszközei: zei: a fastruktúrák Problémafa, célfa, c tevékenys kenységfa: összeállítás, logikai összefüggések 19
A fastruktúrák Elemei: problémafa célfa tevékenys kenységfa Logikai rendszer, amely egységben gben kezeli: a feltárand randó problémákat a problémák k megoldásához rendelendő célokat a célok c megvalósításához szüks kséges tevékenys kenységeket A problémafa Lényege: a létezl tező helyzet negatív v elemeiről ad áttekinthető képet, azok logikus egymásra épülését t bemutatva Összeállításának lépései: l 1. fő probléma meghatároz rozása az adott helyzetben 2. kiindulópont keresése se okok és s következmk vetkezmények hierarchiájának meghatároz rozása oksági láncolatok l végigvezetv gigvezetése érvényesség és s teljesség g ellenőrz rzése 20
A problémaf mafában feltüntetett problémák k jellemzői a problémák k negatív v szituáci ciót t jelentenek megfogalmazásuk ezt feltétlen tlenül érzékeltesse! a problémák k legyenek létezl tezők, nem jövőbeniek vagy elképzeltek célszerű ezt is már m r a megfogalmazással érzékeltetni a pozíci ció nem a fontosságukat, hanem az egymáshoz való logikai viszonyulásukat sukat jelenti A célfac a problémafa pozitív v konverziója ja pl. probléma: alacsony foglalkoztatási ráta r cél: a foglalkoztatási ráta r növeln velése minden egyes problémához pozitív állításokat rendel a logikai rend megmarad, de a logikai kapcsolatokat célszerc lszerű újra ellenőrizni rizni! a megfogalmazást illetően: en: tömör t és s célratc lratörő célok legyenek! esetenként nt szüks kség g lehet erőforr forrás-elemzésre a célok megvalósításának tervezése előtt jó problémafa = jój célfa 21
A problémafa és s célfa c viszonya h a t á s A tevékenys kenységfa az elfogadott célokbc lokból l kiindulva meghatározzuk, hogy milyen tevékenys kenységek elvégz gzésével érjük k el azokat az előző fák k hierarchikus struktúráját megőrizz rizzük a tevékenys kenységfa alkalmazása a végrehajtv grehajtás tervezését t nagy mértm rtékben megkönny nnyíti az esetleges irreális célok c a konkrét tevékenys kenységek alapos megtervezésével vel kiszűrhet rhetők 22
A konkrét t projekttervezés következő fázisa: a logikai keretmátrix trix A logikai keretmátrix trix felépítése, elemei, az egyes oszlopok és sorok tartalma, ezek közötti k összefüggések A logikai keretmátrix trix fontossága az 1970-es években kezdték k el használni használat latának előnyei: egyszerű elrendezés logikai következmk vetkezmények megjelenítése közérthető formában mutatja meg a célokat, c és s teljesíthet thetőségük k realitását az EU-s s támogatt mogatási rendszer eszperantója ja 23
A logikai keretmátrix trix előnyei a logikai keretmátrix trix segít tisztázni zni a projekt céljc lját és s létjogosultsl tjogosultságát világosan meghatározni a projekt kulcselemeit azonosítani az informáci ciószükségleteket az előkész szítés s korai szakaszában elemezni a projekt környezetk rnyezetét egyszerűsíteni a kommunikáci ciót t a projektben résztvevő valamennyi résztvevr sztvevő között meghatározni, hogyan mérhetm rhető a projekt sikere vagy kudarca A logikai keretmátrix trix tervezése a módszer m előzm zménye a problémafa mafa-célfa elemzés s elvégz gzése a logikai keretmátrix trix elkész szítése se két k t részbr szből áll: a projekt átgondolása (elemzési fázisf zis): : a probléma okaira való koncentrálást szolgálja lja az elemzés s dokumentálása (tervezési fázis) f zis): a projektötletb tletből l részletes r projektterv lesz, elkész szül l a logikai keretm tmátrixtrix 24
Logikai keret-tervez tervezés lépésről l lépésrel elemzési fázis: f 1. lépés: l érintett érdekcsoportok elemzése 2. lépés: l problémaelemz maelemzés 3. lépés: l célkitc lkitűzés- elemzés tervezési fázis: f 4. lépés: l a beavatkozási logika meghatároz rozása 5. lépés: l az előfeltev feltevések meghatároz rozása 6. lépés: l az indikátorok azonosítása sa 7. lépés: l tevékenys kenységütemezés 8. lépés: l költsk ltségvetés készítésese A logikai keretmátrix trix felépítése A beavatkozási logika Feltételezések Átfogó célok A projekt célja Eredmények Tevékenységek Eszközök Költségek Előfeltételek 25
A logikai keretmátrix trix elkész szítésének menete Beavatkozási Stratégia Objektíven mérhető indikátorok (mutatószámok) Az információ forrása az indikátorokhoz Feltételezések Átfogó cél 1 15 16 A Projekt célja 2 13 14 8 Eredmények 3 11 12 7 Tevékenységek 4 9 források / eszközök 10 költségek 6 5 Előfeltételek A logikai keretmátrix trix oszlopai: az első oszlop tevékenys kenységek és s eszközök k meghatároz rozása (ld. tevékenys kenységfa!) eredmények meghatároz rozása közvetlen célok c azonosítása sa (kulcsproblémára ra vonatkozzon!) tágabb célok, c melyek teljesüléséhez a projekt hozzájárul (magasabb szintű elvárás, illeszkedés s valamilyen politikához) 26
A logikai keretmátrix trix oszlopai: a második m oszlop ún. SMART indikátorok tevékenys kenység g sorában nem indikátorok, hanem fizikai és s nem fizikai ráfordr fordítások az eredmények szintjén n a tevékenys kenységek következményeit jelző mutatók közvetlen célokhoz c tartozó indikátorok: változások, lehetőség g szerint mennyiségi (ilyen volt, ilyen lesz) tágabb célokhoz c rendelt indikátorok: annak meghatároz rozása, milyen társadalmi t célkitűzéshez hogyan járulunk j hozzá A beavatkozási logika és s az indikátorok közötti k kapcsolat Beavatkozási logika Átfogó cél A projekt célja Eredmények Objektív módon mérhető mutatók Hatásmutatók Eredménymutatók Output mutatók A mutatók forrásai A mutatók forrásai A mutatók forrásai A mutatók forrásai Tevékenységek Eszközök Költségek 27
A logikai keretmátrix trix oszlopai: a harmadik oszlop a tevékenys kenységek sorban a költsk ltségek szerepelnek! fontos: azon hiteles források feltüntet ntetése, ahonnan az informáci ció származik forrásmegjel smegjelölés: s: 1. írott (jelentés, statisztika, stb.) 2. az informáci ciókat szolgáltat ltató személy 3. a mutatót t biztosító rendszeresség (havonta/negyedévente/projekt vente/projekt elején és végén n stb.) A logikai keretmátrix trix oszlopai: a negyedik oszlop egy sorral elcsúszva mutatják k a beavatkozás s következk vetkező szintjének nek feltételeit teleit legalul: projekt előfelt feltételeitelei ha ezek nem teljesülnek, lnek, el se kezdjük k a projektet olyan külsk lső tényezők, melyekre nem tudunk hatni, mégis m befolyásolj solják k a projekt sikerességét t (ld. SWOT, problémafa projekten kívüli k része) r itt szerepeltetjük k a kockázati tényezt nyezőket 28
A logikai keretmátrix trix olvasása 1. Ha egyszer az előfelt feltételek telek teljesülnek, lnek, akkor el lehet kezdeni a projekt végrehajtv grehajtását. t. 2. Ha a tevékenys kenységeket már m r teljesített tettük, és s a feltételek telek ebben a sorban igaznak bizonyultak, akkor elérj rjük k a projekt- eredményt. 3. Ha az eredményeket és s feltételez telezéseket ezen a szinten kielégített tettük, akkor a projekt közvetlen célja c teljesül. l. 4. Ha már m r teljesített tettük k a projekt céljc lját, akkor a projektünk hozzájárul az átfogó célkitűzéshez is. Köszönjük k a figyelmet! 29