RAGÁLYI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM

1 RAGÁLYI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette a Ragályi Óvoda Nevelőtestülete 2022

2 1. Bevezető 1.1. Az óvoda adatai 1.2. Az óvoda bemutatása TARTALOM 2. Gyermekkép, óvodakép 2. 1. Bevezető gondolatok 2. 2. Jövőkép 2. 3. Küldetésnyilatkozat 2. 4. Gyermekkép 2. 5. Óvodakép 2. 6. Pedagóguskép 2. 7. Óvodai nevelés célja 2. 8. Fő feladatok 2. 9. Alapelvek 3. Az óvodai nevelés feladatai 3. 1. Egészséges életmód alakítása 3. 2. Érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés 3. 3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 4. Az óvodai élet megszervezésének elvei 4. 1. Személyi feltételek 4. 2. Tárgyi feltételek 4. 3. Az óvodai élet megszervezése 4. 4. Az óvoda kapcsolatai 5. Az óvodai élet tevékenységi formái 5. 1. A játék 5. 2. Verselés, mesélés 5. 3. Ének, zene, énekes játék gyermektánc 5. 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 5. 5. Mozgás 5. 6. A külső világ tevékeny megismerése 5. 7. Munka jellegű tevékenységek 5. 8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 6. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 7. Sajátos feladatok 7. 1. Gyermekvédelmi program 7. 2. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése 7. 3. Esélyegyenlőséget biztosító integrációs nevelés

3 7.4. Tehetséggondozás 8. A program ellenőrzése, értékelése 9. Legitimációs záradék 10. Érvényességi rendelkezések 11. Mellékletek 11. 1. Alapító okirat 11. 2. Jegyzőkönyvek, egyetértő nyilatkozatok

4 1. BEVEZETŐ 1.1. AZ ÓVODA ADATAI: Az intézmény neve: Ragályi Óvoda Ragály Az óvoda címe: Ragály, Dózsa György út. 2/b. 3724 Az óvoda fenntartója és irányítója: Ragály községi Önkormányzat Képviselőtestülete 3724 Ragály, Rákóczi út 16. Trizs községi Önkormányzat Képviselőtestülete 3724 Trizs, Petőfi út 19. Imola községi Önkormányzat Képviselőtestülete 3725 Imola, Kossuth út 35. Szuhafő Község Önkormányzatának Képviselőtestülete 3726 Szuhafő, Kossuth út 36. A költségvetési szerv felügyeleti szerve: Ragály Község Önkormányzata 3724 Ragály, Rákóczi Ferenc út 16. Óvodai csoport száma: 1 osztatlan csoport A programot jóváhagyta: Ragályi Óvoda nevelőtestülete A programot elfogadta: Veres Ilona intézményvezető Ragály, 2022. szeptember 01.

5 1. 2. Óvodánk bemutatása: Óvodánk Ragály községben működik. Ragály Borsod- Abaúj - Zemplén megye észak- nyugati részén, a magyar- szlovák határ közelében fekszik. A 640 lakost számláló hátrányos helyzetű peremközség az Aggteleki Nemzeti Park déli kapujában terül el, Árpádkori magyar település. A térség nagyon gazdag természeti látnivalókban, valamint remek építészeti műemlékeket csodálhatunk meg itt. A környék természeti adottsága, földrajzi fekvése alapvetően meghatározza a lakosság szociális helyzetét, szociális összetételét. A falu lakosságára az elöregedés jellemző, a munkahely hiány miatt kevés fiatal család marad itt, azok nagytöbbsége alacsony jövedelemmel rendelkezik. Jelenleg négy falu, Ragály, Trizs, Imola, Szuhafő községek óvodáskorú gyermekei járnak hozzánk, így óvodánk fenntartója, társulás formájában Ragály-Trizs- Imola- Szuhafő községek Önkormányzatának Képviselőtestületei. Imoláról és Trizsból iskolabusszal járnak be óvodásaink. Tárgyi-dologi feltételeink: Óvodánk a település közepének azon részén helyezkedik el, ahol biztosítja a gyermekek biztonságos óvodai életét, tágas kilátás a Kastély gondozott kertjére nyílik. Az akadály mentesített bejáratunkban parkosított a terület, ehhez kapcsolódik az udvar. A szabad mozgást biztosító egybefüggő füves terület 4150 m2, melyen felújított a fedett rész és a homokozó, az udvari játékok az előírásoknek megfelelően ki lettek cserélve. Az épület gyönyörűen átépített, felújított és modern, korszerűen berendezett. A sikeres pályázatok eredményeként tágas helyiségeivel minden gyermek számára kényelmes helyet biztosít. A helyiségek kialakítása a rendeltetési célnak figyelembe vételével lett felújítva. Egy csoportszobánk van, mely szín és formavilágával kellemes konfortérzetet biztosít a gyermekek és a felnőttek számára, arculata a két óvodapedagógus egyéniségét sugározza. Teljesen újak a bútorok, asztalok, székek, a berendezési tárgyaink esztétikusak és szépek. A gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálják, biztosítják egészségük megőrzését, lehetővé teszik mozgás- és játékigényük kielégítését. Óvodánkban esztétikus, tiszta csoportszobában töltik napjaikat a gyerekek, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vesszük őket körül. A stílusosabb belső környezetet új szőnyegekkel, függönyökkel a bútorok átrendezésével biztosítottuk. Van modern és kultúráltan kialakított öltözőnk, mosdónk, mely lehetővé teszi a gondozási feladatok kényelmes végzését. A gyermekek játékához és a különböző tevékenységekhez rendelkezésre állnak az alapvető eszközök, ezek mennyiségi és minőségi javítása a nevelőmunka színvonalának emelését szolgálja. A képesség fejlesztést szolgáló, eszközrendszerünket, fejlesztőjátékainkat jelentősen bővítettük, a játéktevékenység eszközeit folyamatosan pótoljuk. A művészeti tevékenységekhez az anyagok, eszközök biztosítva vannak, a gyermek és felnőtt hangszereket fejlesztettük, a bábkészletünket kicseréltük. A mozgásfejlesztő eszközök beszerzése megtörtént, pályázatok útján nagymértékben fejlesztettük a tornaszobánk berendezését,felszerelését.

6 Szakkönyvi ellátottságunkról folyamatosan gondoskodunk, az óvodások meséskönyv és ismeretterjesztő könyvállománya teljes mértékben megújult. A nevelőmunkát segítő, eszközrendszert jelentős mértékben bővítettük, rendelkezünk két számítógéppel, fénymásolóval, színes tv- vel,, CD-lejátszós magnóval, diavetítővel, takarító géppel, automata mosógéppel. Az egészséges étkeztetést saját konyhánk látja el, mely teljesen átépített, felújított és korszerű konyhatechnikákkal rendelkezik. Személyi feltételeink: Az óvodánkban 6 fő dolgozik. A nevelőmunkát - felsőfokú végzettséggel főállású óvodapedagógusok végzik, 2 fő. Vezető óvodapedagógusi szakvizsgával rendelkezik az intézményvezető. Nevelőmunkánkat közvetlenül segíti 1 főállású, szakképzett dajka. Egyéb munkakörben foglalkoztatottak: - 1 főállású szakképzett élelmezésvezető - 1főállású szakképzett szakácsnő - 1 főállású konyhalány Dolgozóink gyermek szeretete, gondos figyelme, önzetlensége, együttérzése jó alapot teremt programunk megvalósításának, nevelőtestületünk jól képzett, nagy szakmai gyakorlattal rendelkező nevelő közösség. Nevelési értékeink: Óvodánk pedagógiai értékei közül első helyen áll a gyermek és a gondoskodó szeretet. Alapvető érték a család, melynek szerepét az óvodánk támogatja, segíti. Egymás és a környezet elfogadása, nyitottság és a tisztelet értékeinek kiemelése fomtos feladatunk.

7 2. 1. Bevezető gondolatok: 2. A PROGRAM CÉLFEJEZETE A pedagógiai program tartalmát szabályozó legfontosabb törvényi rendelkezések: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. Évi CXC Törvény 363/2012. (XII.17.) Kormány rendelet módosítása az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51/ 2012.EMMI rendelet a Kormány 137/ 2018.(VII.25.) rendelete 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az 1998.évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról 2011. Évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 1997. Évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2015. évi LXIII.törvény módosítása a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 48/2012. ( XII. 12. ) EMMI rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyúltó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 277/1997. (XII.22.) kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 326/2013. (VIII.30) Korm. Rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről 26/ 1997. (IX.22.) NM rendelet az egészségügyi ellátásról Az óvoda hatályos Alapító Okirata Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Óvodai nevelésünk pedagógiai elveinek meghatározásánál abból kell kiindulnunk, hogy: A gyermeket mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának

8 elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Óvodai nevelésünkben megjelenhetnek a különböző köztük az innovatív pedagógiai törekvések, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz. Óvodánk nevelőtestülete elkészítette saját pedagógiai programját, mely megfelel az Alapprogramban foglaltaknak, és azzal összhangban, egymásra épülve, szakmailag összehangolt rendszert alkot biztosítva intézményünk szakmai önállóságát. 2.2. Jövőképünk: Elhivatottságunkkal és szakmai felelősségvállalásunkkal olyan intézménnyé szeretnénk válni, ahol a nevelés folyamatában minden gyermek egyformán fontos, minden felnőtt egyformán megbecsült. Nevelőmunkánkkal részt vállalunk a társadalmi értékteremtés folyamatában, ezért értékrendünket a haladó kor szellemében közvetítjük. Óvodánk legfőbb törekvése, hogy a jövőben is kiválló nevelőmunkát nyújtson olyan óvoda működtetésével, ahol a gyermekek mindennapjait az elfogadás, a szeretet hatja át, ahol a gyermekek képességeinek differenciált alakítása egy vidám, boldog, örömteli, szabad, játékos, bizalmas óvodai életben valósul meg, a gyermekek fejlődését sokszínű tevékenységek teszik lehetővé. Mindezt kreatív, jókedvű, szakmailag kiváló, környezettudatos elveket valló, innovatív, megújulni képes, értékeket őrző dolgozók biztosítják számukra. Céljaink megvalósulását a partnereinkkel együttgondolkodva szeretnénk elérni. 2. 3. Küldetésnyilatkozat: Óvodánkban a pedagógiai programunkban megfogalmazott közös értékek alapján, szeretetteljes légkörben, teljes szakmai felelősségvállalás mellett neveljük a ránk bízott gyermekeket. Nevelőtestületünk a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Alapvető feladatunknak tartjuk a gyermek középpontba helyezését, az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését, a kultúra átadását- közvetítését az életkori sajátosságokhoz optimálisan illeszkedő nevelési módszerekkel oly módon, hogy abban az örök emberi értékek saját nemzeti kultúránk színeivel gazdagodjon. Meggyőződésünk, hogy a korai fejlődés tudatos támogatására szükség van, miközben messzemenően támaszkodunk a természetes gyermeki megnyilvánulásra, szükségesnek tartjuk az értelmes fegyelmet biztosító strukturált tevékenységet. Kiemelten törekszünk az egyén tiszteletére, a különbözőség elfogadására, az egyenlő hozzáférés, a szeretet, a bizalom és a megbecsülés biztosítására. 2. 4. Gyermekképünk: Pedagógiai programunkban abból indulunk ki, hogy a gyermek szellemi, erkölcsi és

9 biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését, -genetikai adottságok -az érés sajátos törvényszerűségei, -a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szüksédletei vannak. Személyiségének szabad kibontakoztatásában a személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Szeretnénk, hogy az óvodánkba járó gyermekek szívesen járjanak óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben. Tiszteljék szüleiket, az óvónőket és az óvoda más dolgozóit, bizalommal forduljanak hozzájuk. Szabadon, vidáman, önállóan, tevékenykedjenek és elmélyülten játszanak. Bátran, egészséges önbizalommal jól kommunikáljanak, érzelmeiket képesek legyenek verbálisan és nonverbálisan is kifejezni, Óvodásaink érdeklődőek, sok sok tapasztalattal felvértezettek, ügyesen mozognak, szeretik a természetet, a különböző művészeti tevékenységeket. Magatartásuk és viselkedéskultúrájuk koruknak megfelelően fejlett, szeretik és védik a természetet. 2. 5. Óvodaképünk: Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Óvodánk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermekeink harmadik életévétől az iskolába lépésig. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja óvodásaink fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Miközben teljesítjük óvodánk funkcióit: -óvó-védő, -szociális, -nevelő-személyiségfejlesztő a gyermekeinkben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodai nevelésünk az alapelvek megvalósulása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő- tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról: e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről, a gyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi,

10 tárgyi környezetről. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell, az önazonosság megőrzését, ápolását,erősítését,átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikultúrális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, tarsadalmi integrálását. 2.6. Pedagógusképünk: A nevelőmunkánk kulcsszereplője a pedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. A pedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára, éppen ezért a pedagógiai tevékenységünk és az óvodánk működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia óvodai nevelésünk eredményességéhez. 2. 7. Óvodai nevelésünk célja: Az óvodai nevelésünk célja az, hogy: elősegítsük az óvodásaink sokoldalú, harmónikus fejlődését a gyermeki személyiség kibontakozását a hátrányok csökkenését az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is) 2. 8. Fő feladataink: Az óvodai nevelés eszközrendszerével a gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése: 1. Az egészséges életmód alakítása. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés. 3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 2. 9. Óvodai nevelésünkben alapelv: A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni kézségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.

11 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az Óvodai nevelés Általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: 1. Az egészsége életmód alakítása. 2. Az érzelmi, erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés. 3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 3. 1. Egészséges életmód alakítása: Ebben az életkorban kiemelt jelentőségű az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Célunk: A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése során formálódjanak az egészséges életvitelhez szükséges jártasságok, kézségek; fejlődjenek testi, lelki képességeik. Óvodai nevelésünk elválaszthatatlan része az egészség fejlesztésére és az egészségkárosodás megelőzésére irányuló egészségnevelő tevékenység. Mindkét feladat a testi, a lelki és a szociális nevelő tevékenységre vonatkozik. Feladatunk: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés,különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítettzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 3.1.1. Testi nevelés feladatai: A gyermekek gondozása: A gondozásnak programunkban alapvető szerepe van, a nevelőmunkát megalapozó tevékenység, az egész óvodai életet átszövi. Véleményünk szerint a legjobban

12 szervezett tevékenység is csak akkor pozitív (fejlesztő) hatású, ha a gyermeknek biztonságérzete, komfortérzete van, valamennyi testi szükséglete ki van elégítve. Gondozási feladatainkat bensőséges gyermek- felnőtt kapcsolatban teljesítjük, mintát adunk és gyakoroltatjuk a napi élethez szükséges szokásokhoz, melyek egy része az óvodáskor végére szükségletté válik. A gondozást, a gyermekkel való törődést az első kapcsolatnak tekintjük, ami közel viszi a felnőtteket a gyermekhez, ami lehetővé teszi az átmeneti problémák kezelését. Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeink esetében a gondozási teendők növekedésével számolunk, ezért óvodásaink fokozott gondozása elengedhetetlen követelmény. Az óvodapedagógusok és a gondozást végző munkatársaink feladatai: Folyamatos odafigyeléssel biztosítjuk a gyermekek komfortérzetét: kiegyensúlyozott, türelmes légkörben végezhessék a gyerekek szükségleteiknek megfelelően a tisztálkodással, étkezéssel, az öltözködéssel kapcsolatos teendőket. Kialakítjuk az életkornak megfelelő helyes életritmust. Minden tevékenységet tudatosan, pontos szóbeli megerősítés kíséretében végzünk. Minden gyermek saját tempójának megfelelően végezheti a tevékenységeket, az egyéni bánásmód, a gyermek sajátos igényeinek fegyelembe vétele érvényesül. Tudatosan tervezünk, az elvégzendő feladatok, az ismeretek nehézségi foka az egyéni képességekhez mérten növekedjenek. Szavainkkal, tekintetünkkel, gesztusainkkal, figyelmet és elfogadást közvetítünk, megszabadítjuk a gyermeket a kellemetlen érzéseitől. Tapintatos, együtt érző, nem kapkodó mozdulatainkkal a testi kontaktus örömét váltjuk ki a gyermekből. Nem sürgetjük, de ösztönözzük, segítjük a gyermeket abban, hogy szükségletei körüli teendőiket közösen, együttműködve (felnőttel, csoporttárssal), de egyre önállóbban elégítse ki. A gyermekek saját cselekvőképességéhez viszonyítva ismerjük el elért eredményeiket. Szorosan együtt működünk a családokkal. Étkezés: Óvodánkban a kulturált étkezési szokások alakítása érdekében törekszünk, hogy minden étkezés kulturált körülmények között történjen: - ízlésesen, szépen megterített, tiszta asztalnál - derűs légkörben, halkan, csendesen beszélgetve - az étkező eszközöket, szalvétát nem leszórva. A reggeli folyamatosan, önkiszolgálással történik és ebédnél naposi munkával terítünk. Az ételeket úgy tálaljuk, hogy a gyermekek könnyen tudják kiszedni, elvenni maguknak, könnyen tudják fogyasztani. A víz egész nap, rendelkezésre áll a szomjas gyermekek részére. Az eszközök fogásával, hordásával, célszerű mozgatásával járó feladatok által a kéz

13 apró, finom izmainak erősödését kívánjuk elérni. Étkezésnél illatokat, ízeket, színeket és formákat érzékelnek a gyermekek, ezeket összekapcsoljuk neveikkel. Testápolás: Óvodánkban a tisztálkodási szokások alakítása során fontosnak tartjuk, hogy az óvodai tisztálkodási tevékenységeink a tisztaságigény kialakulását szolgálja. Fokozatosan kívánjuk elérni, hogy a gyermek önmagával, saját ruházatával, használati tárgyaival, sőt környezetével kapcsolatban is igényelje a rendet, a tisztaságot. Ehhez nélkülözhetetlen a felnőttek, óvodapedagógusok tudatos, rendszeres nevelőmunkája. Szükségesnek tartjuk, hogy az ápolt külső az egészség fenntartásán és a testi fejlődésen kívül járuljon hozzá a gyermekek közötti pozitív kapcsolat alakulásához. A szeretett felnőttel együttműködve alakítjuk ki, hogy óvodásainknak igénye legyen az önálló testápolás. Cselekvéseink és beszélgetéseink közben megismerik a testápolást szolgáló eszközöket és azok használatát. Fontosnak tartjuk, hogy a haj legyen ápolt és a gyermeknek, ne lógjon a szemébe, naponta többször is fésülködünk. Ebéd után fogat mosunk, a fogak védelme érdekében a szülők figyelmét felhívjuk a káros hatásokra. Kialakított szokásrendszerünk lehetővé teszi, hogy a gyermekek akkor mehetnek a wc-re, amikor akarnak, szükségleteiket társaiktól elválasztva, nyugodt körülmények között végezhetik. Feladatainkat az egyéni különbségek figyelembe vételével és az ebből származó, általánostól eltérő fejlesztési teendők függvényében látjuk el. Öltözködés: A gyermekek megfelelő ruházatban töltsék el a napot az évszakhoz igazodva, hogy jól érezzék magukat, szabadon tudjanak mozogni. A felesleges holmikat le kell venni, illetve a szükségeseket fel kell venni. A felnőtt segít a szokások alakításában, nem kiszolgálja a gyermeket. Az öltözködéssel kapcsolatosan tanácsot adunk a szülőknek, fokozatosan hogyan tudja önállóságra szoktatni gyermekét. Öltözködés alkalmával a gyermekek tapasztalatot szereznek az öltözködés sorrendjéről, arról, hogyan könnyebb a végrehajtás. A tevékenységet a felnőtt útbaigazítása kíséri, az elismerő, megértő magatartás serkentőleg hat a gyermekre. Célunk, hogy óvodáskor végére a gyermekek önállóan öltözködjenek. Mozgásfejlesztés: A mozgás, kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését, élettanilag a kisgyermek alapvető életjelensége. A gyermek mozgásigénye folyamatos kielégítésre vár, mely legnagyobb része a játéktevékenység útján valósul meg. Alapvető feladatunk: a rendszeres mozgás biztosítása: mindennapos testnevelés, udvari játék, mozgásos játékok, testnevelés foglalkozás, túrázás, kirándulás, sportolás stb.

14 jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetben mozogjanak a gyerekek lehetőség szerint minnél többet a szabadban rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülőknek. Testi képességek fejlődésének segítése: E tevékenység az egész óvodai életet átszövi, feladatrendszerét elsősorban a gondozás és a mozgás által valósítjuk meg. Magába foglalja a gyermekek testi szükségleteinek természetes mozgásigényeinek kielégítését, a gyermekek egészségének, testi épségének védelmét, edzését, óvását, megőrzését. Fő feladataink: Sokirányú gondozási tevékenységgel a gyermekek komfortérzetének biztosítása, a gyermekek ilyen irányú igényeinek felkeltése, jó szokások alakítása. A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése. Rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása. Testi képességek, fizikai erőnlét, edzettség fejlesztése. Levegőzés: Törekszünk arra, hogy a mindennapok során lehetőség szerint, az időjáráshoz igazodva a gyermekek minél több tevékenységüket a szabadlevegőn végezzék: - Mozgás, játék, foglalkozás, egyéni képesség fejlesztés, pihenés, étkezés, séta, kirándulás. - Kora tavasztól késő őszig több időt töltenek a gyermekek a frisslevegőn. - Eseményekhez kapcsolódóan az étkezést a teraszon szervezzük. - Nyári időszakban a nagy meleg beállta előtt tartózkodunk a frisslevegőn, 10 óra után mindenki árnyákba vonul (a napsugárzás veszélye miatt). - Ügyelünk a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztására. Pihenés: A gyermeki szervezetnek szüksége van a regenerálódást biztosító pihenésre. Az egyéni alvási szokásokhoz alkalmazkodva, a friss levegő folyamatos biztosításával pihenhetnek óvodásaink, az ébredés folyamatosan történik. EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS: Célunk: Az egészséges étkezés szokásainak alakítása: különösen a magas cukortartalmú ételek és italok fogyasztásának csökkentése, a magas só- és telítettzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és a gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése. Feladatunk: Az óvoda központi étrendjét fokozott figyelemmel kísérjük, hogy megfeleljen a gyermekek egészséges táplálkozását biztosító kritériumoknak. Önálló konyhával rendelkezünk, így az élelmezésvezetővel szorosan együttműködünk.

15 Az óvodapedagógus feladatai: Óvodásaink megismerkedhetnek a vitamindúsabb zöldségekkel, gyümölcsökkel, ezekből a gyermekek által készített ételekkel, italokkal. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek közösségben ismerkedjenek meg különböző, számukra eddig ismeretlen ételek, italok elkészítési módjával, ízével. A korszerűbb táplálkozásról a tevékenységek által nyújtunk ismereteket, mely a családoknak mintaértékű. Megfelelő mennyiségű folyadék biztosítása a nap bármely szakában. AZ EGÉSZSÉG VÉDELME, EDZÉSE, ÓVÁSA, MEGŐRZÉSE: - A gyermekek egészségének megóvását a gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátásával biztosítjuk. - Ezen kívül nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására. - Az óvodapedagógusok fontos feladata az anamnézis felvétele közben felderített, az óvodai közösségbe kerülést nem feltétlenül akadályozó betegségek (pl. allergia, cukorbetegség stb. ) regisztrálása, figyelemmel kísérése, alapvető tennivalók elsajátítása és az egészségi állapot egyensúlyban tartásához szükséges környezet megteremtése. - Óvodánkban a védőnő, védőnői szaklátogatást végez. - A védőnővel és az orvossal együttműködünk. - A gyermekek testi épségének védelme, megőrzése és a baleset megelőzés érdekében biztosítjuk a tárgyi és személyi feltételeket, megszüntetjük a hibaforrásokat (SZMSZ), a felnőttek állandó figyelemmel kísérik a csoportot, gyermekeinket önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük. A baleset megelőzés az óvoda minden dolgozójának feladata. - A gyermekek testi edzettsége érdekében az időjárásnak megfelelő ruházatban, minél több időt töltünk a szabadban, óvjuk őket a nap káros hatásaitól. Betegségek, az egészség kisebb eltéréseinek észlelése esetén teendőink: A napközben megbetegedett gyermeket ideiglenesen az elkülönítőben kell lefektetni. Állandóan van vele felnőtt, aki fokozott gondoskodással, megkülönböztetett gyengédséggel, türelemmel veszi körül. A gyermek szüleit minél előbb értesítjük, súlyosabb esetben azonnal orvost hívunk. Az egészséges környezet biztosítása: Az óvodai környezet feltételeinek biztosítása szervezetten történik: - folyamatos ellenőrzéssel, karbantartással Az óvoda udvara: Az udvari játékok cseréje folyamatosan megtörtént a szabványméretnek megfelelően. Udvarunkon a homokozó gondosan rendbetartott, a gyermekek szabad mozgását, edzését, változatos tevékenységét megfelelő felszerelési tárgyak és eszközök szolgálják, melyek a gyermekek életkori igényeinek és testméreteinek megfelelőek. A napos és az árnyékos részek egyaránt biztosítottak. A telepített fák, bokrok és a virágok tanösvény kialakítására alkalmasak.

16 Az óvoda helyiségei: akadály mentesített, otthonos, nem zsúfolt, a falak színe világos, meleg árnyalatú a bútorzat színben, formában és méretben igazodik a gyermekekhez, baleset mentes, a megfelelő világítás, szellőztetés, tisztaság biztosítottvilágítá A túlzott felmelegedés ellen sötét, elhúzható függönyök védenek. Fűtésünk gázzal történik, mely egyenletes meleget biztosít minden helységben, a hőmérők ellenőrzésével, megfelelő szellőztetéssel, a hőmérsékleti viszonyok szabályozhatóak (22-24 c körüli legyen). A berendezési tárgyak könnyen tisztíthatóak, a játékok fertőtlenítését 2 hetente végezzük. A mosdóban a gyerekek méretei, és magassága dominál, minden gyermeknek jellel ellátott felszerelése van, melynek tisztántartásáról rendszeresen gondoskodunk. Az egészséges és tiszta környezet fenntartásának legfontosabb feltétele a korszerű eszközökkel végzett rendszeres és alapos takarítás. 3.1.2. Pszichoszomatikus nevelés feladatai: A lelki egészségvédelem a lelki egészség fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges kézségek és képességek kiművelését öleli fel. Főbb területei közé soroljuk az egészséges napirend gyakorlását, kézséggé alakítását, a hibás viselkedési módok kezelését, a stressz hatások kompenzációját, a magatartások érzelmi vezérlésére való kézséget, a gyermekektől érkező segítségkérések, az ún. segélykiáltások megértését és megoldását. A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatai: a társas- társadalmi beilleszkedésmegvalósítása, a normatartás elsajátítása és a tevékenység önellenőrzésének gyakorlása. A beilleszkedési képesség gyakorlása A mindennapos óvodai nevelési gyakorlat kiemelt feladata a gyermekek beilleszkedési képességének- a csoportba történő integrációjának- elősegítése, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szociális integrációjának megvalósítása. A beilleszkedési képesség megvalósítása az alábbi személyiségfejlesztő tevékenységeket kívánja az óvodai csoportok életében, mindennapos nevelési programjában: a társkapcsolatok erősítése, az együttműködés fokozása személyesen, illetve csoportos tevékenység során; a másik személy ismerése, elfogadása, kedvező társalgási kapcsolat kialakítása; a szegények egészségi lehetőségeinek megértése, lehetőség szerinti javítása; más származásúakkal, vallásúakkal, más anyagi helyzetűekkel az együttműködés szorgalmazása; más gyermekközösségekkel, egyesületekkel kapcsolattartás, barátkozás; szolidaritás, bizalom kialakítása a rászorúlókkal szemben; a szegregáció elvének és gyakorlatának elutasítása; megnyeri a szülők az együttnevelésre.

17 Az alkalmazkodó képesség fejlesztése Az alkalmazkodás a szervezetnek az adott környezeti ingerekre adott reakcióját jelenti; az egészségfejlesztésben pedig az egyednek a szociális-kulturális normák és formák iránti elvárásait, a harmonikus személyközi kapcsolatokra és önmegvalósításra vonatkozó képességét és készségét fejezi ki. Feladataink: egészségvédő, balesetmegelőző, szabályt követő kézségek kialakítására törekvés; a változó természeti és kulturális feltételekhez alkalmazkodó viselkedés elsajátítása; az emberi kapcsolatok tiszteletben tartása, udvarias viselkedésre nevelés; együttműködési képesség kialakítása; Önismeret és önellenőrzés Az egészség tartalma folyamatosan változik, ezért kisebb-nagyobb időközönként ellenőrzés, önellenőrzés szükséges. Óvodás korban a következő pszichikusképességeket igényli: véleményalkotás a saját egészségvédő magatartásról; az életvédelmi és baleset-megelőzési magatartás tudnivalóinak ismerete, rizikóhelyzetek elkerülése; más személyekkel való kapcsolat önelemzése; a rendszeres egészségvédelmi vizsgálatok elfogadása. Feladataink: az életvédelmi és baleset megelőzési magatartás tudnivalóinak ismertetése; egészségvédelmi ellenőrző vizsgálatok szervezése: orvosi, fogorvosi, védőnői szűrő vizsgálatok. 3.1.3. A szociális egészség fejlesztésének feladatai E nevelési feladat a gyermeket a közösségbe való befogadásra, egyenértékű emberként való elfogadásra készíti elő, és szeretetteljes együttműködésben való részvételre szoktatja. Nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott légkör, az együttműködés során keletkezett feszültségek feloldása, a másság különbözőségeinek elfogadása, baráti kapcsolat létesítésére való igény. Az óvodapedagógus mintát adó személy. Esélyegyenlőség biztosítása Az egyenlőség és a másság elfogadása azt az emberi jogot testesíti meg, hogy minden embert származására, nemére, nemzetiségére, vallására, testi-lelki sérülésére, fogyatkozására tekintet nélkül ugyanazok a jogok és lehetőségek illetik meg az életben való érvényesülés folyamatában. Az esélyegyenlőség magában foglalja a másság elfogadását, azaz egy olyan másik személynek egyenlő társként történő elfogadását, aki a mindennapi életben, átlagos jellemzőkkel mérve, eltérő személyiség, és akit eltérése miatt a közösségből való kirekesztés veszélye fenyeget.

18 Feladataink: A másság elfogadtatása óvodásainkkal. Érzelmi biztonságot nyújtó, gyermekbarát óvodai környezetben történő befogadás elősegítése. Egyéni képességekhez igazodó, tevékenységekben megvalósuló tanulás biztosítása. Az integráló nevelés követelményeinek teljesítése Az együtt nevelés során a gyermek fogyatékosságát ne alkalmatlanságként, ne képesség hiányaként, betegségi állapotként értelmezzék óvodásaink, hanem olyan élethelyzetnek minősítsék, amelyben a környezet alakításával, sajátos nevelésseloktatással a sérült életminősége javítható. A szociális hátrányú gyermekek pedig azok, akiknél a családi, társadalmi, kulturális, anyagi háttér kedvezőtlen hatása mutatkozik meg. Sajátos nevelési igényűek egészségfejlesztése Az ilyen gyermekek óvodai gondozására-nevelésére csak azon óvoda vállalkozhat, amelyik az alapító okiratában ezen kötelezettséget felvállalta. Az elvállalt sajátos nevelési igény teljesítésekor a fogyatékosság részleges vagy teljes körű módosításának, illetve a képességek eltérő ütemű fejlesztésének kötelezettségét kell vállalni. A sajátos igényű gyermekek gondozása-nevelése speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós fejlesztő, visszaállító, valamint gyógyító célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi nélkülözhetetlenné. E feladat az óvodapedagógus sajátos képzettségét, valamint az egészségügyi és nevelési tanácsadói szakirányítását igényli. 3.1.4. Szociális hátrányúak nevelési sajátosságai A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai megelőző egészségneveléséhez szükség lehet a gyermekvédelmi hálózat segítségét kérni, társadalmi összefogást is igénybe venni. (Munkadélutánok, tanácsadás, megbeszélések, közös programok, szülői értekezletek.) Feladatunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a családból az óvodai közösségbe való átmenetének segítése: az egészséges életvitel szabályainak alakítása az egészséges táplálkozási szokások alakítása a közösségi viselkedés kultúrának a többségi társadalomhoz illesztése az egészséget támogató családi környezet segítése.

19 A KÖRNYEZET VÉDELMÉHEZ ÉS MEGÓVÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOKÁSOK ALAKÍTÁSA, KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS MEGALAPOZÁSA: Cél: Óvodánkban az általunk nevelt gyermekekben megalapozzuk a természet megismerésével a természet szeretetét, a természet tisztaságának, szépségének védelmét. Feladat: A napi életet átható, tudatos természetszeretetre nevelés. Óvodapedagógusok feladatai: Törekszünk arra, hogy a gyermeket olyan hatások érjék, amelyek környezetük felfedezésére, a rácsodálkozásra ösztönzi őket. Nyugodt, békés körülményeket teremtünk a gyermekeknek, hogy módjuk legyen szemlélődni az őket körülvevő világ rejtelmeiben, s minden érzékszervükkel megtapasztalhassák azt. (Úgy, hogy se a természetben, se önmagukban ne tegyenek kárt! Felhívjuk figyelmüket arra, hogy a természet látszólagos nyugalma mögött folyamatos változás rejlik. Kihasználjuk a természetvédelem alapozásának lehetőségeit. Szelektív hulladékgyűjtésre szoktatjuk óvodásainkat. Fejlesztő játékokat játszunk és gyűjtünk (pl. Kukatündér) A környezet és természetvédelem alapozásának lehetőségei: A csoportszobában: egy nyugodt szemlélődésre alkalmas részében kialakítunk természetsarkot, ahol elhelyezzük a gyermekekkel közösen gyűjtött terméseket, kísérletezéshez szükséges eszközöket, élőnövényeket stb. Az udvaron: Megismertetjük a sziklakerti növényeket, az óvodánk udvarán lévő fák, bokrok fejlődését megfigyeltetjük, részt vehetnek a gondozásukban, bejárjuk a tanösvényt,minden évszakban folyamatosan megfigyeljük a változást. A föld napján fát ültetünk, madarakat etetünk télen, megfigyeljük a fenyőn élő kismókust és az ott fészkelő madarakat. A kirándulások, séták: A kirándulás élménye, a rácsodálkozás lehetővé teszi a gyermekek ismereteinek természetes úton történő bővülését. Felhívjuk a gyermekek figyelmét, hogy viselkedésükkel ne zavarják az élővilág nyugalmát (ne szemeteljenek, ne hangoskodjanak, ne törjenek le ágakat, ne szedjék le a virágokat stb.), ebben a felnőttek mutatnak példát. Lehetőséget nyújtunk, hogy a gyermekekben felkeltsük a természet iránti érzékenységet. Beszélünk a környezet szennyezés romboló hatásáról, valamint a megelőzés lehetőségéről. A kastélykertjét nagyon szeretik óvodásaink, mert nagyon sok élményt rejteget. Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Képesek mozgásuk, viselkedésük tudatos irányítására, mozgásigényük elhalasztására. A táplálkozással, testápolással, öltözködéssel, pihenéssel összefüggő kulturhigiéniai szokások kialakulnak. Tevékenységeiket önállóan végzik.

20 Képesek mindennapi szükségleteik önálló kielégítésére. Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára. Kifejlődik a gyermekekben a környezet, a természet iránti érzékenysége. 3. 2. Az érzelmi nevelés, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés: 1.Az óvodáskorú gyermekek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy óvodánkban a gyermekeket érzelmi biztonság, állandó értékrend,derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Ezert szükséges, hogy: - A gyermekeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék. - Az óvodánk alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. - Az óvodánk egyszerre segítse a gyermek erkülcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek. - Az óvodánk nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. 2.A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának: együttérzés segítőkézség önzetlenség figyelmesség önállóság önfegyelem kitartás feladattudat szabálytudat fejlődését, szokás és normarendszerének megalapozása. 3.Óvodánk a gyermekek nyitottságára épít, és ahhoz segítjük óvodásainkat, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kultúrális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és a családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. 4.Arra törekszünk, hogy legyen modell értékű az óvodapedagógusok, az óvodánk valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése az óvodai feladatellátásban. 5.A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvodánk együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi fogyatékos, mozgássérült, hátrányos és halmozottan hátrányos

21 helyzetű, valamint kiemelkedő képességű gyermek nevelésében segítségünkre van a gyógypedagógus, a logopédus, a pszichológus és a fejlesztő pedagógus. Az egyes gyermek tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján történik. Célunk: Azon tulajdonságok, képességek, készségek, szükségletek olyan rendszerének formálása, amelyek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben egyszerűbbé, könnyebbé és gyorsabbá válik. A helyes szociális viselkedés elsajátítása. Feladatunk: Interperszonális kapcsolatok alakítása, mely egyaránt értendő a gyermekfelnőtt, gyermek - gyermek kapcsolatra. A kapcsolat érzelmi igényének és a kapcsolatfelvétel képességének folyamatos fejlesztése. Énkép- önismeret- önértékelés fejlesztése. A gyermekek természetes megnyilvánulásaira és teljesítményére konkrét és pozitív megerősítések adása, önálló helyzet megoldás képességének fejlesztése. Új attitűdök, értékek, normák kialakítása. A gyermekek megismerjék és gyakorolják a társas együttélés, önérvényesítés szabályait: Egymásra figyelés, együttérzés, egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése. A jó megoldásra ösztönző belső igény alakítása, a jól elvégzett feladat utáni megelégedettség, mint jutalom értékének alakítása. Érzelmi átélés, az érzelmek felismerésének és saját érzelmeik pontos kifejezésének alakítása, az érzelmek feletti életkorban elvárható kontroll erősítése. Erkölcsi értékek alakítása: a jó a rossz felismerése, az őszinteség, igazmondás, igazságosság, felelősség vállalás, a gyengébb védelme, segítése - saját élethelyzetben való megtapasztalása, érzelmi átélése mellett - megfelelő értelmezéssel párosulva, s a felnőttek személyes példáján keresztül. Az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztése. A gyermekek természetes, társas szükségleteinek kielégítése. A közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatása. A közös szokások kialakítása, a keresztény kulturális értékek megismerése, a szülőföld szeretete és a hagyományok tiszteletben tartása. Közösségi érzés, magatartás és a közösségi tudat kialakítása. Önállóság, tenni akarás és döntési képesség fejlesztése. Óvodapedagógusok feladatai: Mintakövető magatartással példát ad a gyerekeknek és a szülőknek. Egymás közötti bizalom kiépítésére törekszik (óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek között). Tudatosan végzi tervező munkáját. Közös tevékenységeket szervez, közös élményszerzést biztosít. Érzelmi biztonságot, otthonosságot, derűs, szeretetteljes légkört biztosít. Elősegíti a szokás és normarendszer megalapozását.

22 Hagyományok ápolásával, ünnepek szervezésével közös örömteli élményeket biztosít. Fokozatosan, tervszerűen megismerteti az udvarias viselkedés szabályait, normáit. Munkáját együttműködés, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. Figyelembe veszi a gyermekek és a gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságokat, törekszik a hátrányok csökkentésére. A gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveli. Támogatja a gyermekek közötti kapcsolatrendszer bővítését, társas szükségletei kielégítését. Fejleszti a gyermekek szociális érzékenységét. Segíti a gyermekek erkölcsi és akarati tulajdonságainak alakulását. Fejleszti a kooperációs és kommunikációs képességeket. Segíti a társakért, a csoportért érzett felelősségérzet kialakítását. A felmerülő konfliktusokat, okokat felismeri, helyesen értelmezi és hatékonyan kezeli. Erősíti a közös élményeket, a közös tevékenységek által. A csoporton belüli együttműködés, az együttjátszás, az együtt dolgozás képességét kialakítja. Állandó, kiemelt figyelemmel, odafordul a nehezen nevelhető gyermekekhez. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: A gyermekek igényévé válik a helyes viselkedés és cselekvés, a szokások, szabályok betartása. Jól érzi magát a gyermek a közösségben. Segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Törekszik a konfliktus helyzetek önálló megoldására. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni. Késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Ismeri a helyes viselkedés alapvető szabályait. Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Érdeklődik társai iránt. Kialakul képessége a kapcsolatteremtésre, és a szabályokhoz való alkalmazkodásra. A tevékenységekben együtt működnek, segítenek egymásnak a közös célok elérése érdekében. Elfogadóak és segítő szándékúak a mássággal szemben. Igazat mondanak. Döntenek ismert helyzetekben. Felelősséget éreznek a vállalt feladatért. A megkezdett munkát befejezik. Türelmesek egymással.

23 Kialakul az értelmes szeretet, egymás felé fordulás, egymás segítése. Ellenőrzés,értékelés és jutalmazás: Az óvónő gyermek kapcsolatára a megértés legyen jellemző. Az utasítás helyett igyekszünk kérdezni, megérteni a gyermek viselkedését. A helytelen útról próbáljuk más irányba terelni. A magyarázatban mindig a dolgok pozitív oldala jelenjen meg, rövid -tömör megfogalmazásokban. Célunk:A gyermek helyes megnyilvánulásainak kialakítása, pozitív motiváció biztosítása. Feladatunk: Minél finomabb eszközökkel, apró jelzésekkel érzékeltetjük a véleményünket, annál érzékenyebbek lesznek a gyermekek a különböző értékelő megnyilvánulások iránt. Óvodapedagógusok feladata: Gazdag,értékelési eszköztárral rendelkezik, amelyből a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével tudatosan választja ki a leginkább megfelelőt. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a gyermekek fejlődését segíti. Önellenőrzésre, önértékelésre alkalmas munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik. Visszajelzései világosak, egyértelműek, a konkrét cselekvésre, teljesítményre vonatkoznak. Nem a gyermeket ítéli el, hanem a pillanatnyilag adott magatartást és a magatartás közösségre vonatkozó rossz hatását. A gyermekek tevékenységeinek megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott adatokból reálisan tud elemezni-értékelni, és ebből kiindulva a fejlesztésre vonatkozó tervét elkészíti. Évente két alkalommal, megfigyelései és mérései alapján vezeti a gyermeki fejlődés nyomon követésére szolgáló dokumentumokat, a gyermekek személyiség lapját. A gyermek fejlődéséről, állapotáról tájékoztatást ad a szülőnek. A befogadás rendszere: A gyermekek otthonról, a családból kerülnek óvodánkba. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik a törvények előírása szerint. Gyermekeink zöme szeptember hónapban érkezik, a szülőkkel való egyeztetést követően. Azokon a napokon, amikor több gyermeket is fogadunk, mindkét óvodapedagógus egész nap az intézményben tartózkodik. A befogadásba mindkét óvodapedagógus és a dajka részt vesz, együtt gondosan készítik elő ezt az időszakot. Az óvodapedagógusok a szülővel együtt megbeszélik a befogadás menetét, a szülőkkel együtt történő beszoktatást. Az óvodába járást családlátogatás előzi meg, (amennyiben a szülő bele egyezik) majd lehetőség van arra, hogy a gyermekek a szülőkkel együtt ismerkedjenek az óvodával. Nyitott ünnepeinkre és rendezvényeinkre évek óta eljönnek az óvodásaink,

24 megnézik az ovit belülről, bejönnek játszani az udvarra stb. Oviba kerüléskor már ismerős felnőttek fogadják a gyermeket a csoportba. A gyermeknek a szülővel való együttlét biztonságot nyújt az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő is megismerheti az óvoda belső életét, a csoport napirendjét, szokásrendszerét. A gyermek és a felnőtt egyéni igényei szerint 1-2 órát, majd egyre hosszabb időtartamot tölt el az óvodában eleinte édesanyjával együtt. Minden gyermek esetében egyénileg a szülővel közösen döntünk e kérdésben. A bizalom kiépítését a gyermek és a szülő irányában egyaránt fontosnak tartjuk. Ez idő alatt lehetővé tesszük, hogy a gyermek kedvenc játékszerét behozza magával. Bármely időszakban is történik a befogadás, a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás, pozitív elfogadó attitűd, az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. Óvodapedagógusok feladatai: Biztosítja a befogadás fokozatosságát, az anyától való elválást. Családias légkör, bizalom kialakítása. Szükség esetén tapasztalatával, tanácsokkal segíti a szülőt. Ésszerű szokásrend kialakítása. Egyéni bánásmód elvének alkalmazása. Kedvesség, türelem, gyengédség jellemezze. Készül az új gyermek fogadására: dekoráció, jelek, környezeti feltételek. 3. 3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása: Anyanyelvi fejlesztés és nevelés: Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes minta adással és szabályközvetítéssel az óvodai tevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermekek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Célunk: A megfelelő nyelvi- kommunikációs fejlettség elérése, a szókincs bővítése. Feladatunk: Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek kommunikációs képességeinek és beszédkedvének kialakítására, ösztönzésére, a gyermekek meghallgatására, a gyermeki kérdések igényes megválaszolására. Az anyanyelvi nevelést valamennyi tevékenységi forma keretében valósítjuk meg. Az anyanyelv fejlesztése az óvodai nevelő tevékenységben helyes minta adással és javítgatás nélküli szabálykövetéssel, beszélő környezettel van jelen.

25 Nevelési rendszerünkben nagy figyelmet fordítunk az anyanyelvi nevelésre, a gyermekek kommunikációs képességeinek fejlesztésére, mert a nyelv, a beszéd a gyermeki személyiség része. Az egészséges gyermek számára a beszéd könnyen elsajátítható, de sajnos nem minden családban van megfelelő beszédkörnyezet. Ezért érezzük fontosnak, hogy az óvodába kerülő gyerekek beszédállapotát megismerjük. Ezek ismeretében a továbbiakban tudatosan tudjuk gazdagítani szókincsüket, formálni beszédképességüket, s esetleges beszédhibájukat szakember korrigálja. Óvodapedagógusok feladata: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése. A család, a környezet megismeréséből kiindulva, és a gyermekek egyéni képességeinek megismerésén keresztül a gyermekek élményeihez kapcsolódva, tevékenységgel és tapasztalatszerzéssel egybekötve, tudatos fejlesztés biztosítása, az anyanyelvi lemaradás felzárkóztatása. Az anyanyelvi nevelés a mindennapi tevékenységbe beépülő komplex folyamat, amely minden tevékenységet átitatva segíti a gyermek önbizalmának fejlődését, a szociális kapcsolatainak kialakulását. Nagyon fontos, hogy kialakuljon a gyermekben a megfelelő színvonalú beszédértés, mert csak erre alapozható a beszédfejlesztés, melynek fontos feltétele a tiszta hangképzés. A gyermekek nyelvi fejlettségét a beszédkedv, az aktív, passzív szókincs, valamint az artikuláció tisztasága mutatja. Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Nyugodtan, figyelmesen végig tudják hallgatni a felnőtteket és a társaikat, ha párbeszédben vesznek részt, többnyire megvárják a másik nyilatkozását. Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik. A gyermek beszédritmusa folyamatos. A gyermekek képolvasás során összefüggéseket felismernek. A kialakult beszédhelyzetben elbeszélésük folyamatos, melyben elvont kifejezéseket is használnak. Szöveget pontosan adnak vissza. Értelmi fejlesztés és nevelés: Az értelmi nevelés, fejlesztés fő színtere a család és az óvoda. A harmonikus életvitelű családokban nevelkedő gyermekek mellett óvodánkban nagyon sok kisgyermek él hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű családi környezetben. A szülők alacsony iskolai végzettsége, az életkörülmények kedvezőtlen alakulása miatt e gyermekek otthoni értelmi fejlődése nem mindig biztosított. A fokozott odafigyelést, törődést igénylő gyermekek fejlesztése akkor hatékony, ha rendszeres, folyamatos nevelői hatás éri őket. A jó értelmi képességű gyermekek mellett minden évben emelkedik az ingerszegény környezetből érkező, kevés ismerettel rendelkező gyerekek száma.