BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN BELÜL 3 TERÜLETRÉSZT ÉRINTŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA Törzsszám: P6/2014 A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK B RENDELETTEL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK C ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ZÁRADÉKOLT DOKUMENTÁCIÓ 2015. február 24.
PALOTÁS Számítástechnikai és Területrendezési Betéti Társaság 4026. Debrecen Bethlen u. 36-38 Telefon: (52) 427-329, Mobil: (30) 9833-022 E-mail: palotas.lajos@upcmail.hu BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN BELÜL 3 TERÜLETRÉSZT ÉRINTŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA Törzsszám: P6/2014 Aláíró lap Településtervezés: Felelős tervező Palotás Lajos Ybl és Hatvani díjas okl. építészmérnök vezető településtervező a Magyar Építész Kamara tagja TT/1 09-0127 Közreműködő településtervező Nagyhaju Attila okl. településmérnök településrendezési tervező a Magyar Építész Kamara tagja TT 09-0637 Tájvédelem, zöldfelület: Zsila László okl. táj- és kertépítészmérnök TK 09-0583/13 Környezetvédelem: Eichinger Edina környezetvédelmi szakmérnök 15-0827 Vizi közművek: Sarnek Ferenc okl. építőmérnök TV/ 15-0295 Energia közmű: Bárány Pál okl. villamosmérnök V-T-150381, VN-51/2012/01 * Az eredeti aláírásokat tartalmazó dokumentáció az Önkormányzatnál megtalálható. 2015. február 24.
A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK Baktalórántháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. II. 12.) határozata Baktalórántháza Város településszerkezeti tervének megállapításáról szóló 4/2008. (I. 24.) számú határozat módosításáról. Melléklet: Rajzi munkarész: TR/tszm Baktalórántháza Város településszerkezeti tervének érintő módosítása tervlap 1:10000. Szöveges munkarész: A terv leírása 3 tervezési területet Baktalórántháza, 2015. február 24.
A terv leírása Baktalórántháza Város településszerkezeti tervének az 1. jelű tervezési terület esetében: a 0161/2 hrsz-ú út (49153. jelű országos mellékút) a 0176/9 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület a 0177 hrsz-ú út és a 0176/6 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület által határolt területet, a 2. jelű tervezési terület esetében: a 0161/2 hrsz-ú út (49153. jelű országos mellékút) a 0176/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület a 0177 hrsz-ú út és a 0176/12 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület által határolt területet, a 3. jelű tervezési terület esetében: a 0124/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület a 0126/2 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület a 0135 hrsz-ú út és a 0161/2 hrsz-ú út (49153. jelű országos mellékút) által határolt területet érinti. A tervmódosítás célja: az érintett területen olyan területfelhasználás rögzítése, mely lehetővé teszi a tulajdonos használati, fejlesztési elképzeléseinek megvalósíthatóságát, azaz 3 korszerű baromfinevelő telephely kialakítását a módosítással érintett területeken belül. Az érvényben lévő településszerkezeti tervhez képest a módosítás szerint az 1. számú tervezési területen belül a módosítással érintett 0176/7, 0176/8 hrsz-ú ingatlanok esetében a beépítésre nem szánt általános mezőgazdasági (Ma) területfelhasználás beépítésre szánt különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmü) területfelhasználásra módosul, a 2. számú tervezési területen belül a módosítással érintett 0176/13, 0176/14, 0176/15, 0176/16 hrsz-ú ingatlanok esetében a beépítésre nem szánt általános mezőgazdasági (Ma) területfelhasználás beépítésre szánt különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmü) területfelhasználásra módosul, a 3. számú tervezési területen belül a módosítással érintett 0124/3, 0124/4, 0124/5, 0124/6 hrsz-ú ingatlanok esetében a beépítésre nem szánt általános mezőgazdasági (Ma) és erdőterület (E) területfelhasználás beépítésre szánt különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmü) területfelhasználásra módosul. Területfelhasználások területi változása a településszerkezeti terv szerint Sajátos használat megnevezése érvényben lévő szerkezeti terv szerint (ha) Területfelhasználás szerinti bruttó területnagyság szerkezeti terv módosítási javaslata szerint (ha) változás Erdő terület (E) 1,09 0-1,09 Általános mezőgazdasági terület (Ma) Különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmü) 16,19 0-16,19 0 17,28 +17,28 Összesen: 17,28 17,28 0 A módosítási javaslat szerint a tervezési területeken belül az általános mezőgazdasági terület (Ma) 16,19 hektárral, az erdő terület (E) 1,09 hektárral csökken, ezáltal 17,28 hektár különleges mezőgazdasági üzemi terület alakul ki. A szerkezeti terv egyéb elemei nem változnak. Új vonalas szerkezeti elem nem jelenik meg a módosítással érintett területegységeken belül. Az előzőek szerint a területrészekre vonatkozó településszerkezeti terv módosításának nincs olyan kedvezőtlen hatása, mely az egész településre negatív hatással lenne. A módosítás a fejlesztési elképzelések megvalósíthatóságát alapozza meg, mely révén munkahelyteremtő beruházás valósul meg.
B RENDELETTEL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK Baktalórántháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. II. 12.) önkormányzati rendelete Baktalórántháza Város helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 1/2008. ( I.25.) számú rendelet módosításáról. Melléklet: A R. 1. T-2 rajzszámú külterületi szabályozási terv módosításaként a TR/szm rajzszámú szabályozási terv módosítása tervlap 1:9000 Baktalórántháza, 2015. február 24.
C ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK Előzmények 1. A tervezési terület fejlődését, karakterét meghatározó tényezők 1.1 Adottságok áttekintése 1.2 A fejlődés területi feszültségei, megoldásra váró rendezési feladatok, 1.3 Baktalórántháza déli területrész hatályos szerkezeti terve és a tervezési területek rögzítése 2. Területrendezési tervek és a településszerkezeti terv összhangjának vizsgálata 3. Tájrendezés 3.1 Tájrendezés vizsgálat 3.2 Tájrendezés javaslat 3.3Biológiai aktivitásérték számítása 3.4 Javasolt tájrendezési szempontú intézkedések 3.5 Összefoglalás 4. Az épített környezet alakulása, területi mérleg 4.1 A tervmódosítás lényegi elemei 4.2 A településszerkezet módosítása 4.3 Beépítési javaslat, területi mérleg TR/beép Telekalakítási és beépítési javaslat 1:5000 4.4 Szabályozási terv módosítása 5. Környezetvédelem 5.1 A szerkezeti terv módosításának várható hatása a településre, és az épített környezeti elemekre 5.2 Természetvédelem 5.3 Levegőtisztaság-védelem 5.4 Talaj- talajvíz, felszíni víz védelem 5.5 Zaj- és rezgésvédelem 5.6 Hulladékgazdálkodás 6. Közműfejlesztési javaslat 6.1 Ivóvíz ellátás 6.2 Tűzoltóvíz ellátás 6.3 Szennyvíz elhelyezés 6.4 Csapadékvíz elvezetés 6.5 Elektromos energia ellátás TR/közmű Közműfejlesztési javaslat Baktalórántháza, 2015. február 24.
Előzmények Baktalórántháza Város közigazgatási területén belül az 1. jelű tervezési terület esetében: 0161/2 hrsz-ú út (49153. jelű országos mellékút) 0176/9 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0177 hrsz-ú út 0176/6 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület által határolt területrészét, a 2. jelű tervezési terület esetében: 0161/2 hrsz-ú út (49153. jelű országos mellékút) 0176/17 hrszú beépítésre nem szánt terület 0177 hrsz-ú út 0176/12 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület által határolt területrészét, a 3. jelű tervezési terület esetében: 0124/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület -0126/2 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0135 hrsz-ú út és a 0161/2 hrsz-ú út (49153. jelű országos mellékút) által határolt területrészét érintő településrendezési terv módosítását megalapozó telepítési tanulmányterv a BAROMFI-COOP Kft. (ügyvezető: Bárány László 4030 Debrecen, Vécsey u 42.) megrendelése alapján készült. Baktalórántháza Város Önkormányzata a 44/2014.(VII.10.) számú határozatában döntött a településrendezési eszköz módosításáról, valamint a 62/2014. (VIII.29.) számú határozatával fogadta el a P4/2014 törzsszámú telepítési tanulmánytervben foglaltakat. A Célmegvalósító fejlesztési elképzelései szerint 3 korszerű baromfinevelő telephely kerülne kialakításra a módosítással érintett területeken belül. Baktalórántháza Város településszerkezeti tervét Baktalórántháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete a 4/2008.(I.24.) számú határozatával állapította meg. A településszerkezeti terv alapján elkészült helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet Baktalórántháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete a 1/2008. ( I.25.) számú rendelettel fogadta el. A jelenlegi településszerkezeti terv módosítása a szabályozási terv módosításával és a szükséges alátámasztó munkarészekkel együtt készült. A hatályos településszerkezeti terv a tervezési területen belül a módosítással érintett területek esetében általános mezőgazdasági terület (Ma) és erdőterület (Eg) területfelhasználást rögzít. A környezeti vizsgálat szükségességének eldöntésére irányuló eljárás megtörtént, a véleményezésben részt vevő államigazgatási szervek közül egyik szerv sem tartotta indokoltnak a környezeti vizsgálat elvégzését az érintett területrészekre. Baktalórántháza Képviselőtestülete a környezeti vizsgálat szükségességének eldöntéséről szóló a 81/2014. (XI. 18.) számú határozatában foglaltak szerint - figyelembe véve a terv megvalósítása során várható környezeti hatást - nem tartotta indokoltnak a környezeti vizsgálat elvégzését az érintett területrészekre. Baktalórántháza Város Önkormányzata a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet szerint rögzített államigazgatási szervekkel, valamint a Baktalórántháza Város Önkormányzat által a 43/2014.(VII.10.) határozattal elfogadott Partnerségi Egyeztetés Szabályzat szerint ismertette a településszerkezeti és a szabályozási terv készítésének elhatározását, általános célját és várható hatását, hogy az érdekeltek azzal kapcsolatban előzetesen javaslatokat és észrevételeket tehessenek. Az előzetes javaslatok, észrevételek és állásfoglalások ismeretében készült el a területre vonatkozó tervmódosítás.
1. A tervezési terület fejlődését, karakterét meghatározó tényezők Jelen munkarész összefoglalja Baktalórántháza Város igazgatási területének déli területrészén, a Flórai út mentén lévő területrészek területhasználatának legfontosabb jellemzőit. A munkarész a hatályos településszerkezeti terv vizsgálatának eredményeit vette alapul. 1.1 Adottságok áttekintése A város közigazgatási területét a 41. számú főútvonal, mint országos főúthálózati elem két részre osztja. A településtest beépítésre szánt területeinek (a központi belterület) nagyobbik része az északi egységen belül helyezkedik el. A módosítással érintett területek a település déli területrészén találhatók. A módosítás a területek intenzívebb használatának megalapozására törekszik egy olyan területen, ahol a tervezési területek a 41. számú főútvonal, mint országos főúthálózati elem és a 49153 jelű közvetlenül a Baktalórántháza igazgatási területéhez tartozó Flóra tanyára ill. Kántorjánosi nevű településre vezető országos mellékút közelsége jól megközelíthetők. A közelben 2 állattartó telep is található. A keletre lévő juhtelep és a nyugatra fekvő libatelep is 300 méteres védőtávolsággal szerepel a rendezési terv dokumentumaiban. A terület mezőgazdasági hasznosítású, melyet erdőterületek vesznek körül. Baktalórántháza Város Hidrogeológiai védőövezetének B zónája a tervezési területeket nem érinti, így korlátozó tényezőt nem jelent. A tervezési területek nem tartoznak NATURA 2000 területbe és Természetvédelmi terület övezetébe és nem érinti a Tájvédelmi körzet területe sem. A módosítással érintett 0176/7, 0176/8, 0176/13, 0176/14, 0176/15, 0176/16, 0124/3, 0124/4, 0124/5, 0124/6 hrsz-ú ingatlanok egyike sem szerepel az országos erdészeti adattárban erdőként. Az adattárban erdőként rögzített területek sem védett erdőként szerepelnek. Fentiek alapján megállapítható, hogy a fejlesztést nem korlátozza erdészeti adattári érintettség. 1. 2. 3. Részlet az Országos Erdészeti Adattár adatállományából (védettséget és a nyilvántartási számot tartalmazóan) 1.2 A fejlődés területi feszültségei, megoldásra váró rendezési feladatok A környezetvédelmi alátámasztó munkarészben meg kell határozni az esetleges védőtávolság összemetsződéseket, és biztonsági előírásokat a közeli állattartó telepek révén, melyek területi feszültséget jelenthetnek. A 2. számú tervezési területet, valamint a 3. számú tervezési területet kis mértékben az észak-keleti részeken érinti 22 kv-os elektromos felső vezeték, melynek védőtávolságát telepítést befolyásoló elemeit az elektromos alátámasztó munkarész rögzíti. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.. (3) b.) pontja rögzíti, hogy újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. Tekintettel arra, hogy beépítésre nem szánt általános mezőgazdasági területről beépítésre szánt különleges
mezőgazdasági területre történő módosításról van szó, ezért a biológiai aktivitás érték számításával igazolni kell az előzőekben rögzítetteket. (a tájrendezés alátámasztó munkarészben ismertetve) 1.3 Baktalórántháza déli területrész hatályos szerkezeti terve és a tervezési területek rögzítése 1.. 2.. 3. Részlet a hatályos településszerkezeti tervből valamint a tervezési területek jelölésének ábrája 2. A területrendezési tervek és a településszerkezeti terv összhangjának vizsgálata Jelen elemzés a CCXXIX. törvénnyel módosított Országos Területrendezési Terv (továbbiakban: OtRT) és a 19/2011. (XII.1.) Ör. rendelettel jóváhagyott Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési Terve (továbbiakban: MTrT) alapján készült. Országos és Térségi szerkezeti tervnek való megfelelés: OTrT szerkezeti tervlapján területfelhasználás szempontjából a tervezési terület vegyes térség kategóriába sorolt. MTrT térségi területfelhasználási tervén a tervezési terület szintén vegyes térség besorolású. Térségi övezeti lapoknak való megfelelés esetében merülhet fel egyes övezeteknek megfelelő szabályozás. A 41-es főútvonal, mint országos hálózati elem főútként van rögzítve. részlet az OTrT szerkezeti tervlapjából
Az OTrT törvény 12. (1) bekezdése és e tv. 3. melléklete szerinti országos övezetek által érintett az igazgatási terület: az ökológiai hálózat térségi övezete - a tervezési területet nem, csak az igazgatási terület nyugati részét érinti jó termőhelyi adottságú szántó terület övezete - a tervezési területet nem érinti csak az igazgatási terület északi részét a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - a tervezési terület közelében van érintettség országos vízminőség-védelmi terület övezete a tervezési területtől északra van érintettség országos ökológiai hálózat övezete jó termőhelyi adottságú szántó terület övezete a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete országos vízminőség-védelmi terület övezete A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési terv 3. melléklete szerinti térségi övezetek által érintett az igazgatási terület: részlet az MTrT szerkezeti tervlapjából
ökológiai hálózat övezete magterület és ökológiai folyosó a tervezési területtől nyugatra a tervezési területet nem érinti ökológiai hálózat övezete Baktalórántháza város igazgatási területét (T= 3524,24 ha) érintő területfelhasználási kategóriák és övezetek Sorszám Megnevezés Igazgatási területen belüli terület (ha) Tervezési terület érintettsége 1. erdőgazdálkodási térség 1278,13 nem érintett 2. területfelhasználási mezőgazdasági térség 811,50 nem érintett 3. kategóriák szintjén vegyes területfelhasználású térség 1434,61 érintett 4. települési térség 100-500 ha nem érintett között 5. országos ökológiai hálózat 1132,87 nem érintett 6. jó termőhelyi adottságú szántóterület 19,10 nem érintett 7. országos övezetek szintjén övezete kiváló termőhelyi adottságú 1227,17 nem érintett erdőterület övezete 8. tájképvédelmi szempontból 885,68 nem érintett kiemelten kezelendő terület övezete 9. országos vízminőség-védelmi terület 241,08 nem érintett övezete 10. kiemelt térségi ökológiai magterület 904,29 nem érintett 11. megyei övezetek szintjén ökológiai folyosó 263,57 nem érintett OTrT szerkezeti tervlapján területfelhasználás szempontjából a tervezési terület vegyes térség kategóriába sorolt. MTrT térségi területfelhasználási tervén a tervezési terület szintén vegyes térség besorolású. A tervezési területek érintettségének meghatározásakor egyértelműen beazonosítható, hogy a tervezési területek nem érintettek, így az országos övezeteknek, ill. azok iránymutatásainak számítással történő megfelelés igazolása nem indokolt. Az országos erdészeti adattárban rögzített erdőterületek nagysága cca. 1563,57 ha. Az OTrT 7..(1) bekezdésében foglaltak alapján az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A hatályos településszerkezeti terv szerint ezen területek erdőterületi besorolásúak.
Sajátos megyei térségek, melyek érintik Baktalórántháza város igazgatási területét Sorszám Megnevezés Megjegyzés 1. gazdaságfejlesztés térségei és térségi jelentőségű központjai 2. érzékeny települési térség NATURA 2000 terület 3. természet-megőrzési terület sajátos megyei 4. övezetek nitrát-érzékeny terület 5. 6. országos gyümölcstermőhely kataszter szélerőmű elhelyezésére vizsgálat alá vonható terület a tervezett gyorsforgalmi út csomóponti fejlesztési térség területével érintett a település - a város igazgatási területétől délre már megépült az M3 autópálya nyomvonal a módosítás nincs hatással térségi jelentőségű védendő szerkezetű település a módosítás szempontjából az ajánlások nem relevánsak a város nyugati részén lévő Baktai erdő területe tartozik ide, melyet a módosítás nem érint és a területe nem változik csaknem a település teljes területe érintett a módosítás révén mezőgazdasági üzemi terület kerül kijelölésre a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet és az 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet előírásainak a korszerű állattartó telep meg fog felelni a teljes igazgatási terület érintett az OTrT 8.. (2) bekezdése szerint a kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével a módosítás során Kmü különleges mezőgazdasági terület kerül kijelölésre a módosítás területe a szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület a tervmódosítás során ezzel nem számolunk A tervezési területek érintettségének meghatározásakor egyértelműen beazonosítható, hogy a tervezési területek nem érintettek, így az országos övezeteknek, ill. azok iránymutatásainak számítással történő megfelelés igazolása nem indokolt. A tervezett módosítás megfelel az OTrT és a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei TrT területfelhasználási, szerkezeti és övezeti előírásainak, és nem ellentétes a területrendezés térségi irányelveivel és ajánlásaival. 3. Tájrendezés 3.1 Tájrendezés vizsgálat Táji, természeti adottságok tekintetében a tervezési területet nem érintik a hatályos településrendezési szakterületi vizsgálatoktól eltérő új megállapítások. Az országos és helyi szintű védett természeti értékek a tervezési területet nem érintik, hatáskörzetében sem találhatók. A tervezési területeket Ny-i és D-i irányban erdő terület, K-i és É-i irányban szántó területek határolják. A határoló területeket követően Észak felé gazdasági-, a többi irányban különböző, változatos mezőgazdasági területeket találunk. A módosítással érintett területek jelenlegi, valóságos használata szántó. Ez a használat jelen formájában évtizedes távlatban fennáll, amint jelenleg is. Az összesített tervezési terület (17,28 ha), mely 3 különböző, egymással közvetlenül nem határos területrészből áll, különleges mezőgazdasági üzemi területre (Kmü) változik. A környező településekkel is jellemzett tájkép meghatározó elemei főként erdők és szántók. Az erdők kapcsolati rendszere vonalas létesítmények és természetes vízfolyások mentén hálózattá szerveződik.
A tervezési területtől távolabb, Ny-i irányban terjedelmes, természetvédelmi oltalom alatt áll a Baktalórántházai erdő. A táj változatos, a különböző tájképi elemek néhol tömbszerűen, néhol mozaikszerűen váltogatják egymást. A baromfinevelés egyik jelentős kockázatát jelentő madárinfluenza elkerülése érdekében a telepek fásítása nem lehetséges, ezért a telepek tájban való vizuális megjelenése karakteresen megtörténik. A kistáj területén az évi átlagos csapadék összege 650-700 mm közötti, ebből a vegetációs időszakra mindössze 400 mm várható. A tervezési terület nagy részén a valódi biológiai potenciál értékek, a biodiverzitás alacsony. A környező területek változatos megjelenése viszont jelentős szegélyhatást biztosít, ami hatékonyan ellensúlyozza a telep-együttes rendszer-szemlélet szerint felépített épülettömbjeit. A biológiai aktivitásérték pótlása miatt szükséges fásítások, valamint a mozaikosság növelése növelhetik a valódi biológiai potenciált. 3.2 Tájrendezés javaslat Javasolt a tájkép legnagyobb mértékű megóvásának érdekében az épületeket tájba simuló színezéssel ellátni. A tervezett 6 m magasságú épületek falazata a környező felszín magasságában közepesen sötét zöld, majd egy világosabb zöld árnyalat felett a tetőhéjazat világosszürke legyen. Az épületek ezzel a színezéssel viszonylag hatékonyan képesek a háttérként szolgáló erdők sziluettjébe simulni. Javasolt: - a Flórai út mentén kétoldali fasor telepítése, mely vizuálisan felosztja a tájat, ezzel akadályozva a 3 telep nagymértékű megjelenését. - a szükséges erdőtelepítés számára a telepek környezetében keresni telepítésre alkalmas területet, mely szerencsés esetben a telephelyek tájból való kitakarására is alkalmas lehet. A változással érintett terület valódi biológiai potenciál értéke, a biodiverzitás kis mértékben növekedni fog a javasolt véderdő telepítés végrehajtása után. 3.3 Biológiai aktivitás érték számítása A tervezési terület biológiai aktivitásértékének számítása - újonnan beépítésre szánt terület került bevonásra - az Étv. 8. (2) bekezdés b.) pontja szerint szükséges. A vizsgálati állapot értékének kiszámítása a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet 1. melléklet 2. pontja alapján. Felületminőség (40% beépítettség) érték Hatályos terv Módosítás szerinti Eredmény vizsgált vizsgálati vizsgált tervi terület érték (aktivitási érték terület (ha) érték (ha) érték + -) 2. Épület ált. elfoglalt terület 0 - - 0 6,92 0 2. Közl. burkolt felület 0 - - 0 1,72 0 5. Kétoldali nagy lombkoronájú fasorral kísért közút 3 - - 3 1,90 5,70 11. Egyszintes növényzet 5 - - 5 0,24+6,68 34,60 22. Erdő 9 1,09 9,81 9 - - -21,31 19. Szántó terület 3,2 16,19 51,80 3,2 - - összesen 17,28 61,61 17,28 42,30 A biológiai aktivitás érték csökkenésének kivédésére véderdő telepítés megvalósítását kell előirányozni a város igazgatási területén. Az Önkormányzat tulajdonában lévő 1219/1, 1219/2, 1220/1, 1220/2, 1221, 1222 és 1223 hrsz-ú területeken telepítésre kerülő erdőterülettel lesz pótolva a kieső biológiai aktivitásérték.
A biológiai aktivitásban keletkező hiány pótlása (21,31 biológiai aktivitás értékpont hiány) Baktalórántháza város területén kell övezeti szabályozással megalapozott változásokat meghatározni a szükséges pótlások realizálásához. A város igazgatási területén belül a biológiai aktivitásérték szinten tartása érdekében 2,37 ha véderdő telepítése szükséges. (2,37 ha x 9 = 21,31) - (1,5 x 1,9 = 2,85 értékpont egyoldali fásítással) 18,46 = 2,05 x 9. Tehát 2,05 ha védőerdő telepítéssel + egyoldalas fásítással pótolható. 3.4 Javasolt tájrendezési szempontú intézkedések A szabályozási terv elkészítése során a következő tájrendezési vonatkozású szempontok érvényesítése kívánatos: A telepek területén állategészségügyi (elsősorban a madárinfluenza) okok miatt a telken belüli fásítás a füvesítésen kívül - nem lehetséges, mivel a fákon vírus vektorként működő, betegség hordozó madarak telepednének meg (fészkelés), mely jelentős mértékben növelné a baromfi nevelés egészségügyi kockázatát. A telepeken megjelenő építmény-együttes karakteresen jelenik meg a szántóföldekkel tarkított, de jelentősen erdősített, fásított tájban. A táj és a tájkép védelme érdekében meg kell határozni a területhasználat szerinti biológiai aktivitás érték számítás alapján a szükséges telepítendő erdőterület nagyságát. Az épületek tájba illesztésére egy részben az épületek tömeg arányának alföldi tájba illeszkedő, alacsony, hosszúkás, elterpeszkedett formájú megépítése javasolt, másrészt az épületek homlokzati és tetőhéjazati színezésének megfelelő megválasztása javasolt. E tekintetben az épület látványa egy erdős terület látképének felhős időben érzékelhető megjelenését imitálja, mivel a tervek szerint zöld falakkal és szürke tetőhéjazattal megépülő építmény valósul meg. A telepek környezete alapvetően fásított jellegű, a tájkép szempontjából háttérként szolgáló, jelentős felületű erdő terület, valamint egyes, jelentős gyümölcsös használatú területek takarják a tájban megjelenő épület együttest, illetve természetes háttérként szolgálnak. Az erdő telepítését telekosztási engedélyezési, valamint elidegenítési eljárás lefolytatásához célszerű megkövetelni, a telepítéseket pedig szaktervezővel kell megterveztetni, majd épületek, építmények megvalósítására építési engedély akkor legyen kiadható, ha a növényállományok telepítési tervei bemutatásra kerültek. A használatbavételi engedély kiadásához pedig a telepítések végrehajtását is célszerű megkövetelni. 3.5 Összefoglalás A tervmódosítás települési-táji környezetre gyakorolt hatása (a lokális környezeti alaphelyzetek változásától eltekintve) jelentősnek minősül. A környezeti hatások általánosan szintemelő, kedvezőbb környezeti állapotokat eredményeznek, mint a valóságos, eredeti területhasználat jelentett, a hatályos terv állapotaihoz képest pedig biodiverzitás emelkedést okoznak. A változtatás lokálisan az eredeti települési, táji környezetben a valós tájkép javítását okozva valósítható meg és tartható fenn. A tájrendezési vizsgálatot, illetve értékelést a jelenlegi szerkezeti terv terület felhasználási és szabályozási elemeiben bekövetkező változtatási igény tette indokolttá. A tájrendezési vizsgálat azzal, hogy feltárta a tervezett terület felhasználások, illetve beépítések által várható környezeti hatások mértékét, megalapozta a tervmódosítás megvalósításának jogszabályi és környezetvédelmi lehetőségét. A terv és módosítása alapvetően nem eredményez az eredeti állapottól a megengedettnél kedvezőtlenebb környezeti hatásokat, így hatásában - távlatban elsősorban környezeti, tájképi és városképi vonatkozásban minősül jelentősebbnek! A tájrendezési vizsgálat a tájhasznosítási érdekeket szem előtt tartva megfelelőnek tartja a szerkezeti és szabályozási tervi célokat, azokat megfelelő részletességgel törekedett minősíteni. A várható hatások tekintetében megoldhatatlan ellentmondásokat nem talált. A terv összességében biztosítja a fenntartható fejlődés gazdasági, infrastrukturális, települési és társadalmi feltételeit. Megfogalmazza a környezeti és természeti, ökológiai értékekkel való hatékony gazdálkodás eszközeit, céljait.
4. Az épített környezet alakulása, területi mérleg 4.1 A tervmódosítás lényegi elemei A tervezési területek az érvényben lévő településszerkezeti terv szerinti felhasználása beépítésre nem szánt mezőgazdasági általános terület, valamint erdő terület. Hatályos települészerkezeti terv részlete 4.2 A településszerkezeti terv módosítása Módosítás szerinti településszerkezeti terv részlet A településszerkezeti terv módosítását a TR/tszm rajzszámú tervlap tartalmazza, mely szerint az 1. számú tervezési területeken belül a módosítással érintett 0176/7, 0176/8 hrsz-ú ingatlanok esetében a beépítésre nem szánt általános mezőgazdasági (Ma) terület-felhasználás beépítésre szánt különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmü) terület-felhasználásra módosul, a 2. számú tervezési területen belül a módosítással érintett hrsz-ú ingatlanok esetében a beépítésre nem szánt általános mezőgazdasági (Ma) terület-felhasználás beépítésre szánt különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmü) terület-felhasználásra módosul, a 3. számú tervezési területen belül a módosítással érintett 0124/3, 0124/4, 0124/5, 0124/6 hrsz-ú ingatlanok esetében a beépítésre nem szánt általános mezőgazdasági (Ma) és erdőterület (E) terület-felhasználás beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület (Kmü) terület-felhasználásra módosul.
4.3 Beépítési javaslat, területi mérleg A TR/beép. rajzszámú telekalakítási és beépítési javaslat a szabályozási terv módosítását megalapozó, alátámasztó munkarész. A tervjavaslat szerint a tervezési területeken belül - a módosítással érintett ingatlanok esetében - telekösszevonások révén egy-egy önálló telephely alakul ki. Az 1. számú telephely esetében a jelenlegi kelet-nyugati telekhatár helyett a hrsz-ok megtartása mellett észak-déli irányú telekhatár rendezés történt, mely révén e telephely esetében 2 ütemben kerül a beruházás megvalósításra. Az első ütem területe 2,93 ha. A második ütem területe 2,91 ha. Telephely száma Jelenlegi - érintett hrsz. 1. 2. 3. Jelenlegi telek terület (ha) Módosítás után kialakuló telek (telephely) területe (ha) 0176/7 1,69 5,84 0176/8 4,15 0176/13 1,58 0176/14 0,33 0176/15 0,65 6,24 0176/16 3,64 0124/3 2,03 0124/4 1,11 0124/5 0,71 0124/6 1,35 5,20 4.4 Szabályozási terv módosítása A szabályozási terv módosítását - összhangban a településszerkezeti tervvel - TR/szm rajzszámú tervlap tartalmazza. A tervezési területeken belül a módosítással érintett ingatlanok esetében az általános mezőgazdasági terület övezete (Má) beépítésre szánt különleges mezőgazdasági üzemi terület övezetre (Kmü) módosul. A különleges mezőgazdasági üzemi terület övezetének javasolt beépítési paraméterei a következők: - beépítési mód: szabadonálló általános - beépítettség mértéke: max.40% - építménymagasság értéke: 6,0 m. - legkisebb alakítható telekméret: 25 000 m2. - zöldterület mértéke: 40%. A beépítési és telekalakítási javaslat alapján számított szabályozási megfelelőség igazolása Telep -hely sorszáma Telek területe (ha) Beépítettség mértéke (%) Megenged ett beépítési (%) Épület által elfoglalt terület (ha) Zöldfelüle t mértéke (%) Előírt zöldfelület mértéke (%) Burkolt felület( %) 1 5,84 28,6 40 1,67 62,5 40 8,9 2 6,24 26,9 40 1,67 65,65 40 7,45 3 5,20 28,8 40 1,50 61,54 40 9,66 A fentiek alapján megállapítható, hogy a javaslat megfeleltethető a szabályozási paramétereknek.
5. Környezetvédelem 5.1 A szerkezeti terv módosításának várható hatása a településre, és az épített környezeti elemekre A településrendezési terv módosításának hatására, annak eredményeképpen a község települési területe a településtest változatlan marad, a külterületi beépítésre szánt területek növekednek 17,28 ha-ral. A kialakuló szerkezet a környező elsődleges mezőgazdasági használatot nem érinti negatív módon. A különleges mezőgazdasági üzemi területek, melyek a településre vezető 49153 jelű országos mellékút mellett létesülnek nem zavaró hatású területek, melyek munkahelyeket hoznak létre a településen. A gazdasági és a szolgáltató tevékenység jelentősége erősödhet a településen, ugyanakkor a lakóterületek nem kerülnek hátrányos helyzetbe az üzemi gazdasági területi és esetleges funkcionális hatásoktól, azok zavarásaitól. A területek rendeltetése, a lakóterületekhez viszonyított helyzete biztosítja azt, hogy a települési terület lakó területei ne kerüljenek veszélyeztetett helyzetbe. A módosítás az igazgatási területhez, és a külterülethez köthető természeti értékek, védett területek és a védettségre tervezett területek szempontjából nem hoz változást. A javaslat szerint a tervezési területen belül a terület-felhasználások változásán túl a szerkezeti terv egyéb elemei nem változnak. Ebből eredően a területre vonatkozó településszerkezeti terv módosításának lokális hatásával lehet számolni. A vizsgált övezet területén belül egyébként a levegő-, talaj-, felszíni és felszín alatti vízhasználat, valamint a zajterhelő hatások szabályozottak, így a törvényi előírások jelentenek a biztonságot arra, hogy a rendeltetésszerű használatból származóan a környezeti terhelések megengedettnél nagyobb mértékű megjelenése ne következzen be. A kijelölt terület beépítése lehetőséget teremt a gondozott területhasználat és zöldfelület-alakítás megvalósítására. A telephelyek épített környezeti elemekre gyakorolt hatása nem vizsgálható, tekintettel arra, hogy a közelben (szomszédos területeken) épületek nem találhatóak. A tájvédelmi munkarész javaslata kitér a telephelyen megvalósuló épületek környezetbe illesztésének lehetőségeire. A telephelyek közútról feltáruló látványa, a megvalósuló zöldterületek révén nem jelent negatív hatást. 5.2 Természetvédelem Természetvédelmi vonatkozásban a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény, a környezet védelmének általános szabályairól1 szóló 1995. évi LIII. törvény, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet előírásait kell figyelembe venni. A tervezési területek Baktalórántháza déli részén, külterületen találhatóak. Az ingatlanok jelenleg is szántó művelési ágban vannak. A vizsgált ingatlanokkal szomszédos területeken szántóföldi kultúrával hasznosított földek (leginkább kukorica és gabona), gyümölcsösök (részben elhanyagolt), gyomos parlagon hagyott területek, elhanyagolt jelenleg felhagyott régebben zártkerti ingatlanokként (leginkább gyümölcsös: dió, szilva, szőlő) funkcionált területek, telepített akácosok (többnyire fiatal és 8-10 éves telepítésű) találhatók. Az akáctelepítések általában kisebb területeket (néhány hektár) érintenek. A vizsgált területekhez legközelebb található Natura 2000 terület a Baktai-erdő elnevezésű kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület, amelynek legközelebbi pontja a beruházási területtől légvonalban megközelítőleg 1 km-re található. Tájvédelmi szempontból a vizsgált területek közelében védendő értékek nem találhatóak. A beruházással érintett területeken erdők nem találhatóak, így a kivitelezési munkálatok során esetlegesen kisebb facsoport (kizárólag akác), vagy fasor kerülhet kivágásra. A beruházás során a tájalkotó tényezőkben mennyiségi változás következik be (a szántóterület aránya csökken) illetve a tájrészlet kiegészül néhány újabb tájelemmel (telephely, épület, zöldfelületek) azonban a nanochorban végbemenő ilyen mértékű és minőségű változás a tájrészlet egészének tájkarakterét nem befolyásolja. A rendezési terv módosításával valószínűsíthetően természetvédelmi szempontból a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzet nem alakul ki. A létesítmények építését követő tereprendezés után a területen a
zöldfelületek kialakításával, rendszeres karbantartásával az adventív növények terjedése megakadályozható. 5.3 Levegőtisztaság-védelem A levegővédelemmel kapcsolatos általános kötelezettségeket a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet határozza meg. A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről a 4/2011. (I.14.) VM rendelet rendelkezik. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet intézkedik. A légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokat a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet írja elő. A 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeire vonatkozó előírásokat a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet állapítja meg. A közúti közlekedésből származó légszennyezés mértéke a 4/2011. (I.14.) VM rendeletben rögzített határértékek alapján minősíthető. A jelenlegi levegőminőség (Országos Meteorológiai Szolgálat: 2013. évi összesített értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján): Légszennyező Határérték [µg/m 3 ] Háttérterhelés [µg/m 3 ] Terhelhetőség [µg/m 3 ] anyag Szálló por (PM 10 ) 50* 32 18 Szén-monoxid 10000 591 9409 Nitrogén-oxidok 100 46,5 53,5 Kén-dioxid 250 2,5 247,5 * 24 órás határérték (a hatástávolság értékelése szálló pornál erre kell, hogy vonatkozzon) Az építés során jelentkező poremisszió, még erős szél és az átlagostól eltérő szélirányok (ÉK-ies szelek) esetén sem érint lakóházakat. Erősen szeles, teljesen arid időszak esetén maximum 76 m távolságra szállítódhat el a felvert por. A tervek szerint az építési tevékenységhez kapcsolódó szállítási forgalom a 41. főutat és a 49153. sz. bekötő utat fogja érinteni, amelyen nem okoz mérhető forgalomnövekedést. Naponta maximum 5 tehergépjármű fordulót jelent. A telepítés során, a munkaterületen egyidejűleg maximum 2 munkagép dolgozik majd. A szállítási forgalom okozta NO2 koncentráció messze alatta marad a terület terhelhetőségének, ezért a várható szállítási forgalomból adódó légszennyezés egészségügyi kockázatot nem jelent. A telepek működés során a levegőminőségre gyakorolt hatás nem lesz jelentős. A tervezett 1. sz. állattartó telep szagvédelmi hatásterülete átlagos terjedési viszonyok (2,5 m/s szélsebesség) mellett a diffúz források (nevelőépületek) határa köré írt 35,92 méter távolságon belül van. 35,92 méter távolságban a bűzkibocsátás mértéke egyenlő a szagküszöbbel. A telep szagvédelmi hatásterülete kedvezőtlen terjedési viszonyok (1 m/s szélsebesség) mellett a diffúz források (nevelőépületek) határa köré írt 62,2 méter távolságon belül van. 62,2 méter távolságban a bűzkibocsátás mértéke egyenlő a szagküszöbbel. 1.telep szagvédelmi hatásterülete (kedvezőtlen terjedési viszonyok esetén)
A tervezett 2. és 3. számú állattartó telepek szagvédelmi hatásterülete átlagos terjedési viszonyok (2,5 m/s szélsebesség) mellett a diffúz források (nevelőépületek) határa köré írt 124,2 méter távolságon belül van, a 2. és 3. számú telepekre külön vonatkoztatva. 124,2 méter távolságban a bűzkibocsátás mértéke egyenlő a szagküszöbbel. A telepek szagvédelmi hatásterülete kedvezőtlen terjedési viszonyok (1 m/s szélsebesség) mellett a diffúz források (nevelőépületek) határa köré írt 215 méter távolságon belül van, a 2. és 3. számú telepekre külön vonatkoztatva. 215 méter távolságban a bűzkibocsátás mértéke egyenlő a szagküszöbbel. 2. telep szagvédelmi hatásterülete (kedvezőtlen terjedési viszonyok esetén) 3. telep szagvédelmi hatásterülete (kedvezőtlen terjedési viszonyok esetén) 4. Összesített szagvédelmi hatásterület (kedvezőtlen terjedési viszonyok esetén)
Mivel a tervezett telepek legnagyobb szagvédelmi hatásterülete kedvezőtlen terjedési viszonyok (1 m/s szélsebesség) mellett a diffúz források (állattartó épületek) határa köré írt 215 méter távolságon belül van, egy-egy telephelyre vonatkoztatva, ezért az épületek köré kijelölendő 300 m távolságú védelmi övezet nagyobb, mint a szagvédelmi hatásterület. A legközelebbi lakóterület jóval a védelmi övezet határán kívül található. Az állattartó épületek fűtése során a hő-légfúvók füstgázai a nevelőépületek légterébe kerülnek, ahonnan diffúz módon a mesterséges szellőzést biztosító fali ventilátorok légáramával és a légbeejtőkön jutnak a levegőkörnyezetbe. A számítások alapján az összes berendezés egyidejű működése esetén maximálisan 0,373 kg/h mennyiségű CO és 1,146 kg/h mennyiségű NO x szennyezőanyag juthat ki a környezetbe a tervezett telepektől egyenként. A hatásterületek nem érintenek lakóterületet, az imissziós határértékek már a telephelyek határain teljesülnek. 5.4 Talaj- talajvíz, felszíni víz védelem A vízgazdálkodással kapcsolatos általános előírásokat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szabályozza. A területen végzendő munkákhoz kapcsolódó, a terület felszíni, felszín alatti vizeinek védelmét a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet; a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szabályozza. A talajéletet és a talajszerkezetet érintő közvetlen hatásként jelentkezik a munkaterület kialakítása, a kitermelt termőföld és az alapkőzet átmeneti deponálása. A tereprendezés alá vont területről mind a kevert föld, mind a humuszréteg külön fog deponálásra kerülni. A földmunkákat úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy a kivitelezés közben a csapadék és egyéb víz a földműben és környezetében kárt ne okozzon. Az elkészült földműveket a szél és vízkárosító hatása ellen azonnali védelemmel kell ellátni (termőföld-felhordás, füvesítés). Ezen túl veszélyeztetést jelent munkagépek esetleges kenőanyag és hidraulika olaj elfolyása. A talajba csak olyan anyagok (beton, homokos kavics) kerülnek elhelyezésre, melyek nem tartalmaznak káros vagy mérgező összetevőket, csak olyan komponensei vannak kavics, cement, víz amelyek a természetben is megtalálható szervetlen anyagok. Mindezek az anyagok a környezetet, talajt, élő vizeket, levegőt, élővilágot nem szennyezik, a természet biológiai folyamatait nem befolyásolják. A beruházási munkálatok a felszíni vizek minőségére várhatóan nem lesznek hatással. A munkagödör ásása során a nyugalmi talajvízszintet nem fogják meghaladni. Amennyiben csapadékos időjárás következtében a talajvízszintet elérik a munkálatok a zavartalan munkavégzéshez szükséges a munkagödör víztelenítése nyílt víztartással, szivattyúzással. Ebben az esetben a kiszivattyúzott talajvíz befogadója a környező zöldterület lehet, ami gyakorlatilag a víz visszaforgatását jelenti. A beavatkozás mechanikai jellegű, a talajvíz minőségét nem változtatja meg. 5.5 Zaj- és rezgésvédelem A tervezési területekhez a legközelebbi zajtól védendő lakóingatlanok északra, a Vasút utcai lakóterületen találhatók. A legközelebbi lakóháztól való távolságokat a következő ábra szemlélteti. A tervezési területek közvetlen környezetében nincs egyéb zajkibocsátást okozó telephely.