7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama A neoklasszikus közgazdasági elmélet szerint a termelés végső értékéhez jobban hozzájáruló egyének számára elvárt a magasabb kereset. Sőt, mi több, a humán tőke elmélet szerint az egyének relatív hozzájárulása tudásuktól, készségeiktől, és egyéb jellemzőiktől függ (Schultz, 1961, Becker, 1964, Blaug, 1976). Az oktatás egyrészt fontos szerepet játszik a készségek átadásában, másrészt könnyen megfigyelhető információval szolgál a munkapiacon található készségek tekintetében (Stigler, 1961, Arrow, 1973, Spence, 1973). Ily módon elvárt, hogy az oktatás és a készségek szintje befolyásolja a gazdasági jutalmak szétosztását. Korábbi kutatások valóban alátámasztják azt a nézetet, hogy a készségeket jutalmazzák a munkapiacon (Rivera-Batiz, 1992, Murnane, Willet és Levy, 1995, OECD és HRDC, 1997, Osberg, 2000, Green és Riddell, 2001, Murnane, et al., 2001). Ez a fejezet az ALL kutatásban mért készségek munkapiaci ellenszolgáltatásának kiterjedtségét vizsgálja. A 7.1. ábra a készségeknek tulajdonítható munkapiaci hozamot az oktatásból származó hozammal hasonlítja össze. Az eredmények egy többváltozós modellből születtek, amely a jövedelem, oktatás és készség kapcsolatát részletezi (lásd a 7.A. boxot). Tekintettel arra, hogy az olvasás-szövegértési, a dokumentum-értelmezési és számolási készség, és probléma megoldás készsége szorosan összefügg egymással, négy modell került felállításra, melyek mindenike egy bizonyos készségre koncentrál. Minden modell igazodik az oktatási évek számához, és számos egyéb tényezőhöz, úgy, mint az életkorhoz, tapasztalathoz, a közösség méretéhez, nyelvi státuszhoz és nemhez. Az eredmények alátámasztják, hogy a munkapiacok egyedinek számítanak abból a szempontból, hogy az oktatást és a készségeket különbözőképpen jutalmazzák. Az eredmények értelmezésekor fontos megjegyezni, hogy az elemzés során teljes mértékben figyelembe veszik az oktatás lehetséges hatásait az ALL kutatásban felmért készségek fejlesztésére. Minden további tanulmányi év valószínűleg lényeges mértékben növeli az egyén rangját a készségek megoszlása tekintetében. Ilyen módon az elemzés céljai érdekében hasznos az oktatásnak a jövedelemre gyakorolt bármely fennmaradó hatását az ALL kutatásban nem mért, észrevétlen készségeknek tulajdonítani, mint például a kommunikációs készségek, vezetői és vállalkozói szellem készsége, valamint magatartásbeli tényezők. Bermudán és Olaszországban a készségek megtérülésének hozama háttérbe szorítja az oktatásból származó hozamot. Ez arra utal, hogy a munkapiacon a készségeket magasra értékelik, és az oktatást csak abban az esetben értékelik, amennyiben az összekapcsolható a készségekkel. Például az olvasás-szövegértés, dokumentum értelmezés, számolási készség vagy probléma megoldó készség eloszlási ragsorának minden 10 percintilis növekedése heti 15-55 százalékos jövedelem növekedést jelent, a készségtől függően. Az oktatás statisztikailag nullával egyenlő vagy negatív hozama azt sugallja, hogy amennyiben a további tanulmányi éveket nem társítják a készségekben való magasabb jártassággal, akkor ezeket a további tanulmányi évek a munkapiacon nem kerülnek jutalmazásra. Kanadában, Norvégiában és az Egyesült Államokban az adatok arra mutatnak, hogy a munkapiac közvetlen módon jutalmazza az ALL kutatásban tanulmányozott készségeket és egyéb, az oktatással kapcsolatba hozható készségeket egyaránt. A kanadai eredmények megegyeznek az IALS adatait felhasználó korábban közölt eredményekkel (lásd Green és Riddell, 2001). Az ALL kutatásban mért készségeket az oktatástól függetlenül jutalmazzák: a készségek rangsoros osztályozásában 10 százalékos előrehaladás 7-11 százalékkal magasabb jövedelemmel jár, a készségek fajtájától függően. Hasonlóképpen minden további tanulással
töltött év átlagosan körülbelül heti 5 százalékos jövedelem-növekedéssel jár, még akkor is, ha a jövedelmet korábban már a megnövekedett készségekhez igazították. Ez azt jelenti, hogy a kanadai munkapiac az oktatást magasan a kognitív készségekre történő hatásán túl jutalmazza. Az Egyesült Államokban hasonló eredmények adódnak, a hozam 6-9 százalék közötti nagyságával. Norvégiában a tárgykörtől függően a készségek hozama 8-tól 15 százalékig terjedhet. A készségek megtérülése nagyobb az iskolai évek megtérüléséhez viszonyítva. Ez különösen a számolási készség esetén van így. Ez azt jelenti, hogy norvégiai viszonylatban minden további tanulmányi évet csak abban az esetben jutalmazzák, ha az magasabb számolási készséggel párosul. Végül az eredmények arra utalnak, hogy a svájci munkapiac nem jutalmazza az oktatástól függetlenül az olvasás-szövegértés, dokumentum-értelmezés vagy problémamegoldó képességeket. A készségeket abban az esetben jutalmazzák, ha a felnőttek ugyancsak elvégeztek megfelelő elvárt tanulmányi évet. Ennek megfelelően a jól fizető állásokban lévők általában több tanulmányi évvel rendelkeznek, de a többi országhoz viszonyítva az ALL kutatásban vizsgált készségek megoszlása sokkal egyenletesebb a jól és rosszul fizető munkák esetében. A 7.2. ábrán látható eredmények szerint a készségek és az oktatás önmagukban nem teljesen magyarázzák, hogy ki részesül magas fizetésben a foglalkozás ugyancsak fontos szerepet játszik a fizetést meghatározó folyamatban. A készségek magas szintjét igénylő foglalkozások, mint a szakértői, vezetői és magas információs készséget igénylő munkák átlagosan jól fizető állásnak számítanak minden ország esetében. Ezek a munkahelyek az olvasás-szövegértési és számolási készség magas szintjét kívánják meg (lásd a 6.5. ábrát). Ilyen formában elvárható lenne, hogy az olvasás-szövegértési és számolási készséget következetesen jutalmazzák, de a 6. fejezetben bemutattuk, hogy létezik egy lehetséges eltérés az egyének olvasás-szövegértési és számolási készsége és ezen készségeknek a munkavállalóktól a munka során elvárt minőségi alkalmazása között.
7.1. ábra A készségek és az oktatás hozama A heti jövedelem százalékos növekedése az olvasás-szövegértési, dokumentum-értelmezési, számolási és probléma megoldó készség skálájának 10 percentilis növekedése függvényében a háromlépcsős legkisebb négyzetek módszer alkalmazásával a 16-65 éves munkaképes népesség esetén, 2003 A. Olvasás-szövegértés skálája B. Dokumentum értelmezés skálája C. Számolási készség skálája A. Az országok az olvasás-szövegértés hatása szerint kerültek sorba rendezésre. B. Az országok a dokumentum értelmezés hatása szerint kerültek sorba rendezésre. C. Az országok a számolási készség hatása szerint kerültek sorba rendezésre.
7.1. ábra (folytatás) A készségek és az oktatás hozama A heti jövedelem százalékos növekedése az olvasás-szövegértési, dokumentum-értelmezési, számolási és probléma megoldó készség skálájának 10 percentilis növekedése függvényében a háromlépcsős legkisebb négyzetek módszer¹ alkalmazásával a 16-65 éves munkaképes népesség esetén, 2003 D. Probléma megoldási készség skálája² D. Az országok probléma megoldás hatása szerint kerültek sorba rendezésre. 1. lásd a 7.A. boxot. 2. Olasz Svájc és az Egyesült Államok nem töltötte ki a probléma-megoldás készség tárgykörét. A 7.2. ábrán bemutatott jövedelmi prémiumok minden foglalkozási típus esetében, a javakhoz köthető vagy gyári munkára vonatkozóan a várható heti jövedelem százalékos különbsége alapján került kiszámításra. A legtöbb országban a szakértők és a vezetők jövedelme a legmagasabb, 36-68 százalékos nagyságrendű prémiummal. Kanadában, Olaszországban, Svájcban és az Egyesült Államokban a magas információs készséget igénylő munkák átlagosan 13-33 százalékos fizetési prémiumot kapnak, míg az alacsony információs készséget igénylő munkák a gyári munkáknál kevesebbet fizet. Bermudán és Norvégiában az alacsony információs készséget igénylő munkák átlagosan jobban fizetnek, mint a javakhoz köthető foglalkozások. Minden országban az alacsony készségeket igénylő szolgáltató munkák a gyári munkánál átlagosan kevesebbet fizetnek. Ez az alacsony kanadai 69 százaléktól egészen a norvégiai 8 százalékig terjedhet.
7.2. ábra Jövedelem prémium a foglalkozási típusok szerint Az elvárt heti jövedelem százalékos különbsége foglalkoztatási típusok szerint, a javakhoz köthető foglalkozásokhoz viszonyítva a 16-65 éves munkaképes népesség esetén, 2003 Jelmagyarázat Szakértők Menedzserek Magas információ készségeket igénylő munka Alacsony információ készségeket igénylő munka Alacsony készségeket igénylő szolgáltató munka Az országok a szakértői foglalkozásokhoz köthető jövedelem prémiumok szerint kerültek sorba rendezésre. 1. Az ábrán a szignifikáns konvencionális szintjén nulla a javakhoz köthető foglalkozásoktól statisztikailag nem eltérő különbségek becslése. 7.A. box: A készségek hozam arányának becslése A készségek hozam arányát egy strukturális modell segítségével becsüljük meg. A becslési modell a háromlépcsős legkisebb négyzetek módszerével (three stage least sqares method) készült. Ez megengedi, hogy figyelembe vegyük némely magyarázó változó és a nem vizsgált, egyébként torzításhoz vezethető tényezők között fennálló lehetséges korrelációt. A modell Green és Riddell (2001) munkáján alapul. Az oktatás és a vizsgált készségek egyaránt belső változóként szerepelnek az első egyenletben, ami lényegében Mincer (1974) humán tőke modelljének bővített változata. Ez tartalmazza a tapasztalatot, és néhány egyéb tényezőt, amelyekhez általában igazodnak a jövedelem kiszámítása során. A teljes modell azon a feltételezésén alapul, hogy az oktatás hatással van a készségekben való jártasságra, valamint, hogy a készségek és az oktatás ebből következően befolyásolja a heti jövedelmet. Az elemzésben szereplő egyéb kontrollváltozók a lehetséges munkatapasztalat, nem, a közösség nagysága, a szülők iskolázottsága valamint idegennyelvtudás. Az oktatásban felhasznált eszközváltozók a válaszadók legmagasabb iskolai végzettségük megszerzésekor betöltött életkora, amelyről úgy vélik, hogy a tanulmányi eredményekre közvetlen hatással van, a jövedelemre azonban nincs közvetlen hatással. Az idegennyelvtudás az eszközváltozó, amely a varianciát a készségekben való jártassághoz igazítja.