A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben adódó feladatok megoldásához és tartós végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek megteremtése.

Mit értünk anyagokon? Nyersanyagok, Alapanyagok, Félkésztermékek, Alkatrészek, Késztermékek, Fogyasztási cikkek

Mit értünk információkon? Az információk itt az anyagra és az anyagáramlásban közreműködő elemekre vonatkoznak. Az infó áramlás megelőzi, kíséri, vagy követi az anyagáramlást. Az infók informatikai rendszerbe integrálódva lehetővé teszi az anyagáramlás irányítását.

Mit értünk rendszereken? Itt gazdasági rendszerekről van szó, amelyek saját feladatuk megoldásához környezetükből erőforrásokat vesznek fel. Sok vállalattal, beszálítóval ( ellátóval ) vannak INPUT kapcsolatban ( ellátási logisztika ), ugyanakkor termelési, kereskedelmi vállalatok felhasználókkal, fogyasztókkal vannak OUTPUT kapcsolatban ( elosztási logisztika )

Mi a logisztika célja? 7 M Cél, hogy a piaci, termelési igényekhez igazodva a megfelelő anyag ( áru) a megfelelő időpontban a megfelelő helyre a megfelelő mennyiségben a megfelelő minőségben a megfelelő költséggel a megfelelő fogyasztókhoz eljuttatható legyen!!!

A logisztikai célkitűzések (7 M ) és azok megvalósítására kidolgozott, alkalmazott eljárások döntő mértékben hozzájárulnak azokhoz a hiányosságoknak a kiküszöböléséhez, amelyek NEGATÍVAN hatnak 1-1 vállalat versenyképességre, vagy a gazdasági szervezetek működésének hatékonyságára.

Ilyen HIÁNYOSSÁGOK amelyek az ellátás ( beszerzés ) és elosztás területén előfordulnak: Hosszú szállítási idők Nagy szállítási ráfordítások Magas raktározási költségek Nagy anyagveszteség Rugalmatlan szállítási kapcsolatok

HIBÁK a termelés területén: a hosszú átfutási idők A rugalmatlanság A folyamat elemek ( technológiai, anyagmozgatási, tárolási műveletek ) illesztési pontatlansága A szükséges információk hiánya vagy pontatlansága

HIBÁK a kapcsolódási helyeken: A nem összehangolt szállítási technológiák A nem összehangolt információs technológiák A nem kompatibilis számítógépek alkalmazása

Melyek a logisztika területei? Gyártás technika Közlekedés technika Csomagolás technika Raktározás technika Marketing Kommunikációs technika Informatika Beszerzés Értékesítés üzemeltetés

Milyen gazdasági rendszerekben működik a logisztika? o Ipar kereskedelem szolgáltatók o Mező/ erdőgazdasági üzemek o Oktatási intézetek,honvédség o Bankok, kórházak, kutatóintézetek o Erőművek,bányák,

Tehát a következő logisztikákat különböztetjük meg: - Vállalati - ipari, - kereskedelemi, - közlekedési - Kórházi logisztika - Banki logisztika - City logisztika

Kiemelendő területei a logisztikának: 1) Az iparvállalati rendszerben a HULLADÉK KEZELÉSI LOGISZTIKA 2) A MARKETING-LOGISZTIKA a piacok célirányos befolyásolására és a vállalat piaci részesedésének növelésére irányul, jobb szállítási szolgáltatás, állandó szállítási készség és megfelelő termékjelenlét révén.

Klasszikus marketing A piac feltárása A termék tervezése Értékesítés Piacbefolyásolás Kiegészült a marketing A beszerzési marketinggel Az értékesítés utáni szolgáltatással ( after sales service ) A kiegészült marketing a logisztikával 3 területen kapcsolódik egymáshoz!!!!!

I. Beszerzési ( szállítói ) piac Az ellátási ( beszerzési ) logisztikához kapcsolódik, úgy hogy - feltárja és értékeli a szállítói piac kinálatait - döntés-előkészítő elemzést végez a szállítók kiválasztására - esetleg a gyártani vagy venni ( make or buy ) kérdés eldöntésére.

II. Értékesítési ( vásárlói ) piac - Feltárja a fogyasztási szokásokat és motivációkat - S vizsgálják, milyen tevékenységgel maximálhatók a piaci eredmények

III. Értékesítés utáni szolgáltatások Pl.: szervízelési, alkatrészellátás igényeinek felmérése, nyomonkövetése: marketinghez tartozik, míg az ellátás megszervezésének optimális megoldása logisztikai feladat.

A LOGISZTIKAI RENDSZEREK, A TOVÁBBIFEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TENDENCIÁK a) A logisztikai rendszerek eszközei és létesítményei: (definíció) A logisztikai rendszer alatt 1 vagy több ellátó ( forrás ) és felhasználó vagy fogyasztó (nyelő ) közötti anyag- és információ áramlás megvalósításában közreműködő eszközök, létesítmények és szervezetek értendők.

b) Melyek a logisztikai eszközök? Az adott logisztikai rendszeren belüli anyag- és információ áramlást megvalósító eszközök, gépek és berendezések halmaza. Anyagáramlásnál a legfontosabb eszközök: - vasúti, közúti, vizijárművek - szállítógépek, rakodógépek - raktári tároló eszközök, és kiszolgáló berendezések - csomagoló eszközök

Az info áramlás eszközei: - Adatfelvevő, adatrögzítő, adattároló eszközök - Adatátviteli és adatfeldolgozó eszközök ( hardware ) s ezeket működtető eljárások ( software )

c) A logisztika létesítményei: Egy adott logisztikai rendszeren belüli anyag és információ áramlásában érintett épületek, területek, utak és szállító pályák.!! FONTOSAK!! A raktáriépületek és A tároló területek

Logisztikai szervezet: A 7M el ( a logisztikai célkitűzésekkel ) összhangban az anyag és info áramlást tervezi ( logisztikai kontrolling), szervezi, irányítja és ellenőrzi. A bonyolult logisztikai rendszerek működtetésében egyre fontosabb a logisztikai menedzsment, ami a logisztikai kontrollingban ösztönöz a célirányos és hatékony munkavégzésre.

A logisztikai láncok Az anyag és info áramlás területén az eszközök és létesítmények segítségével összekapcsolják és egységes folyamattá alakítja az ellátó, a termelő, felhasználó vagy fogyasztó alapfolyamatait.

A logisztika további fejlődését meghatározó tendenciák A logisztika a piaci verseny túlélésének eszköze ( logistic for survival ) A konkurencia harc fegyvere ( weapon for competition )

A fejlődés tendenciái: 1. Nő a megrendelésre való termelés, nő a jelentősége a szerelési részfolyamatoknak 2. Csökken a gyártási mélység ( variety), nő a beszerzési igény, fokozódik a beszerzési marketing és az ellátási logisztika szerepe

A fejlődés tendenciái ( folyt.): 3. Bővült a JIT elvű gyártás 4. Ott ahol a JIT elvvel nem megvalósítható a gyártási folyamat Új beszerzési és készletgazdálkodási ( ellátási ) stratégiákat alkalmaznak Így bővülnek a termelési, logisztikai feladatok.

A fejlődés tendenciái ( folyt.): 5. Csökken az elosztási rendszer lépcsőinek száma (kevesebb kézen megy át ),raktározás szerepe átértékelődik Távolsági szállítás, egyben tárolási ( mozgó tárolás ) funkciót lát el. 6. Egyre fontosabb a szállítás megbízhatósága és rugalmassága.

A fejlődés tendenciái ( folyt.): 7. Termelés idegen feladatok Külső vállalatokhoz kerülnek az ilyen feladatok Ez a profil tisztítás: Ekkor a vállalatoknál nem saját maguk végzik a logisztikai tevékenységeket, hanem kiadják azokat külső cégeknek. Egyre nagyobb az igény a logisztikai vállalatokra!

8. Felgyorsult az LSZK-k ( logisztikai szolgáltató központok ) kialakulása 9. Elhasznált termékek anyagának és a hulladék egy részének újrahasznosítása ( ill. megsemmisítése ) Az elosztási / értékesítési folyamat részét képezi A környezetvédelmi előírások is megkövetelik ezt. 10.az ellátó (termelő) ill. felhasználó (fogyasztó) együttműködésében és a logisztikai folyamatok optimalizálásában nő az adatátvitel és info csere.

KONKLÚZIÓ AZ EDDIGIEK ALAPJÁN A LOGISZTIKA: Új gondolkodás mód A beszerzéstől A termelésen át egészen a fogyasztásig / felhasználásig egységes anyag és információáramlás kialakulásában nyilvánul meg.

A LOGISZTIKA: A részfolyamatok helyett az egész folyamat optimalizálására és az eddig különálló tevékenységek integrálására törekszik.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!