Tartalomjegyzék Bevezetés...1 Naiv kommunikációelméleteink...1 Implicit kommunikációelméleteink...1 Formális/tudományos kommunikációelméletek...1 Naiv elképzelések a kommunikációról...2 Naiv elképzelések a kommunikációelméletről...2 1. Minden kölcsönhatás kommunikáció...3 2. Kommunikáció: Állati és emberi kommunikáció...4 Az ún. állati kommunikáció és a valódi emberi kommunikáció...5 3. Kommunikáció: Emberi, személyközi kommunikáció...6 Az emberi kommunikáció...7 A valódi kommunikáció feltételei és jellemzői...8 Nem lehet nem kommunikálni egy népszerű, félreértésen alapuló babonáról...9 Eredeti helye: Watzlawick et al. 1967, Barnlund 1970; értelme:...9 Watzlawick et al. 1967:...9 ii
Barnlund 1970 (a kommunikáció tranzakciós elmélete):...9 Információfeldolgozás és jelentéstulajdonítás ( kommunikáció)...10 Információkeletkezés/információfeldolgozás...10 Jelentéstulajdonítás...10 Irodalom...11 Bevezetés ii
Bevezetés Naiv kommunikációelméleteink Amit bármely legalább közepesen művelt ember gondol a kommunikációról, illetve a kommunikációelméletről. Implicit kommunikációelméleteink Minden egészséges ember rendelkezik egy kommunikációelmélettel, azaz egyfajta tudással, amely képessé teszi a kommunikációra. Formális/tudományos kommunikációelméletek Az emberek kommunikációs viselkedésének és implicit kommunikációs tudásuknak az elméletei. A nem-szakemberek elképzelései a kommunikációról, illetve a kommunikációelméletről. Néhány laikusnak lehetnek elképzelései a tudomány kommunikációelméleteiről is, ill. a kommunikációelméletről mint tudományról, ha van tudomása vagy sejtése arról, hogy van ilyen. Ezek az elképzelések laikusok metaelméletek a kommunikációelméletről. Tudjuk jól, hogy a legalább közepesen művelt embereknek vannak elképzeléseik a tudományról általában is és egyes tudományokról is. Gondolnak valamit arról, hogy mi a tudomány vagy valamely tudomány célja, feladata stb. Ezek naiv v. laikus metaelméletek, metatudományos elméletek. Ezek közé tartozik valakinek a kommunikációelméletre vonatkozó elképzelése. Ezen elképzelések némelyikéről be is tud számolni, mert tudatában van. Bizonyíték: ha nem így volna, nem tudnánk szabályszerűen kommunikálni egymással, de tudunk. E tudásunknak jórészt nem vagyunk tudatában: ha erről megkérdeznek, nem tudunk róla beszámolni. Az ilyen tudást nevezzük implicit tudásnak. Sokféle implicit tudással rendelkezünk. Ilyen implicit tudás pl. az anyanyelvtudásunk is. Egy ilyen elmélet azt írja le, és arra ad magyarázatot, hogy az utóbbi hogyan teszi lehetővé az előbbit. Egy ilyen elmélet attól tudományos, hogy vállalja: érvényesek rá a tudományelmélet metaelméleti követelményei, ha tetszik: a tudomány játékszabályai. Bevezetés 1
Naiv elképzelések a kommunikációról Kommunikáció = kölcsönhatás. Valamennyi fizikai, kémiai, biológiai, pszichológiai, nyelvi stb. jelenség a kommunikációelmélet (KE) illetékességi körébe tartozik. Nem lehet nem kommunikálni. Egy tudományos KE-i tétel félreértése. Roppant népszerű, de kevesen értik az eredeti tartalmát és jelentőségét. Önálló életre kelt babona. Naiv elképzelések a kommunikációelméletről A KE célja és feladat feltárni a helyes (jobb esetben: a hatékony) kommunikáció ismérveit. A KE célja és feladat megtanítani az embereket helyesen (jobb esetben: hatékonyan) kommunikálni. Feltevés: az emberek a KE tanulása nélkül, illetve a KE tanítása nélkül nem tudják, hogyan kell jól kommunikálni. Kommunikáció az egész világ. Bevezetés 2
1. Minden kölcsönhatás kommunikáció A világon minden megnyilvánulás az emberi értelmezésben a kommunikáció egy formája lehet (Barta W. Barna 2003: 52). A kommunikáció az egész világ működésének az alapja (ibid.). Homályos, olykor üres fogalmak Indokolatlan feltevések Különböző természetű rendszereket és folyamatokat összemos: élettelen dolgok (felhők, csillagok, hőcsere stb.); sejtek; növények; állatok; ember. Nem kívánatos következménye: Minden tudomány a kommunikációelmélet egy-egy ága. Pl., a kérdés nem az, hogy mit lehet a kommunikáció egy formájának tekinteni, hanem hogy mi az és mi nem az; hogy mi minősül kommunikációnak és mi nem. Az egy formája elhomályosítja a problémát: ha vmely jelenség a komm. egy formája, meg kell mondani, milyen formája, és hogy hogyan formája. Mi az, hogy az egész világ működésének az alapja? Hogyan alapja? Einstein mintha mást mondott volna a világ működésének az alapjáról. Arról nem beszélve, hogy mi az, hogy a világ működése? Ha igaz volna, hogy a kommunikáció a világ működésének az alapja, akkor a világ működéséről a kommunikációelméletnek kellene számot adnia, ami nyilvánvaló lehetetlenség, sőt ostobaság. A fizikai világ működésének megértését jobb a fizikára hagyni. Két autó összeütközését, vagy a cipőnk talpa és a talaj között ébredő súrlódást, a kutyaugatást, valamint az emberi beszédet azonos természetű folyamatoknak tekinti. E felfogás szerint mindenféle kölcsönhatás kommunikáció: élettelen dolgok (felhők, csillagok, hőcsere stb.); sejtek; növények; állatok; ember. Magába olvaszt más tudományokra (fizikára, biológiára stb.) tartozó jelenségeket. Ha az élő és élettelen világ összes jelensége kommunikáció, akkor minden tudomány a kommunikációelmélet egy-egy ága. Nem kívánatos következmény. A premissza téves. Minden kölcsönhatás kommunikáció 3
2. Kommunikáció: Állati és emberi kommunikáció Talán a legnépszerűbb naiv kommunikációfelfogás. Nem tesz különbséget az állati kommunikáció és az emberi kommunikáció között. Nem tesz különbséget (az állati és emberi) informatív (pl. ásítás, tüsszentés) és kommunikatív (pl. búcsút intés, beszéd) viselkedés között. Az állatokat indokolatlanul emberi tulajdonságokkal ruházza fel (pl. akarat, kommunikációs szándék, céltudatos viselkedés, emberi gondolkodás stb.). A kutyaugatást és a beszédet azonos természetű folyamatoknak tekinti. Kommunikáció: Állati és emberi kommunikáció 4
Az ún. állati kommunikáció és a valódi emberi kommunikáció Informatív viselkedés kontra kommunikatív viselkedés Informatív viselkedés Kommunikatív viselkedés nem szándékolt kommunikációs szándék nincs szándéktulajdonítás szándéktulajdonítás az értelmezésnek nem része a értelmezés: a szándék megértése szándék megértése Az állati kommunikáció többnyire informatív viselkedés, nem kommunikatív viselkedés. Az emberi viselkedés is részben kommunikatív (kommunikációs szándékon alapuló), részben informatív (nem szándékolt) viselkedés. Informatív, de nem kommunikatív emberi viselkedések: mosoly, sírás, önkéntelen mimika; tüsszentés, köhögés; öltözködés, járás, testtartás stb. Kommunikáció: Állati és emberi kommunikáció 5
3. Kommunikáció: Emberi, személyközi kommunikáció Különbséget tesz informatív (állati és emberi) és kommunikatív (emberi) viselkedések között. (Egész egyszerűen: az állati kommunikáció jórészt nem kommunikáció.) Nem tulajdonít az állatoknak emberi képességeket, amelyeket nem lehet indokolni. És természetesen nem tekinti a karambolokat, sem a kutyaugatást stb. a beszéddel azonos természetű folyamatoknak. Kommunikáció: Emberi, személyközi kommunikáció 6
Az emberi kommunikáció Kommunikációs szándék jellemzi. Szándéktulajdonítás: a kommunikáció résztvevői kommunikációs szándékokat tulajdonítanak egymásnak. A megértés része a kommunikációs szándék megértése. Az üzenet megértése lényegében nem más, mint a kommunikációs szándék megértése. Tudáson alapul (a kommunikáció szabályai, a nyelv stb.). Konvencionális. A kommunikáció szabályai konvenciók. Jellemzően kétirányú, kölcsönös. Lehet verbális és nem verbális. Csak az emberi kommunikáció lehet verbális, azaz nyelvi. Kommunikáció: Emberi, személyközi kommunikáció 7
A valódi kommunikáció feltételei és jellemzői 1. Információfeldolgozás 2. Információfeldolgozó rendszer 3. Kommunikációs szándék. 4. Kommunikációs szándéktulajdonítás. 5. A kommunikációs szándék felismerése. 6. A külső inger nem előfeltétele E két tényező jelen van az állati és az emberi viselkedésben egyaránt. De ez még mindig nem elegendő ahhoz, hogy vmely állati v. emberi viselkedést kommunikációnak tekintsünk. De ahhoz már ennyi is elegendő, hogy az összes élettelen dolgot és azt, ami ezekkel történik, kizárjuk a kommunikációból. A számítógép speciális élettelen dolog: sok tekintetben hasonlít az élő rendszerekre: van információfeldolgozás, és jelen van egy elegendően bonyolult információfeldolgozó rendszer. Ezért a számítógépek közötti információáramlás hasonló az állati kommunikációhoz. A számítógépeket még egy további tulajdonság is jellemzi: egy számítógép lehet az egyik résztvevő egy kommunikációs folyamatban, a másik pedig egy ember. Azaz, az ember képes a számítógépekkel kommunikálni. (De a számítógép az emberrel nem!) További speciális tulajdonságuk: ember tervezte és készített őket: csak arra képesek, amire az emberi tervezés képessé tette őket. Működésük bármikor megváltoztatható, módosítható, felfüggeszthető, akár meg is szüntethető. Ez már az állatoktól is megkülönbözteti őket. Csak az emberi kommunikációra jellemző. Nincs jelen sem az élettelen világban, sem az állati kommunikációban sem a számítógépek közötti kommunikációban. E feltétel az állati viselkedéseket is kizárja a kommunikációelméletből: Mivel az állati kommunikációban nincs jelen bizonyítottan a kommunikációs szándék, ez nem kommunikáció. Csupán informatív viselkedés lehet. Sajnos vannak kivételek. Van néhány kivételesen értelmes állat, csimpánzok, amelyek viselkedésében bizonyítható a kommunikációs szándék jelenléte is és a fajtársaknak tulajdonított szándék jelenléte is, mint az emberi kommunikációban. Ezek az állatok képesek a szándékos megtévesztésre, képesek hazudni. De ez csak szűk viselkedési korlátok között érvényes: kizárólag a táplálkozásra. Bármikor és bármiről nem képesek hazudni. És az élelemszerzéskor is érvényes, hogy jelen kell lennie a külső ingernek, az élelemnek, ami a hazugságot kiválthatja. Ilyen korlátozások az emberi kommunikációra nem érvényesek: az ember képes bármiről kommunikálni, külső inger nélkül is, és képes bármiről, bármikor hazudni is. Csak az emberi kommunikációra jellemző. Csak az emberi kommunikációra jellemző. Erre már a legokosabb csimpánzok sem képesek. Még ha hazudnak is, nem céljuk, hogy ezt a szándékukat fajtársuk felismerje. A legokosabb állatok is csak külső inger hatására kommunikálnak, esetleg hazudnak. De a beszédhez (vagy íráshoz) ilyenre nincs szükség. Kommunikáció: Emberi, személyközi kommunikáció 8
Nem lehet nem kommunikálni egy népszerű, félreértésen alapuló babonáról Eredeti értelmében helytálló, de semmitmondó, triviális. A közhiedelemben önálló életre kelt jól hangzó, de téves blikkfang. Eredeti helye: Watzlawick et al. 1967, Barnlund 1970; értelme: Watzlawick et al. 1967: Kommunikáció = viselkedés. Barnlund 1970 (a kommunikáció tranzakciós elmélete): Kommunikáció = a jelentések kialakulásának folyamata az emberi elmében. Azért téves, mert nem az eredeti értelemben terjedt el. Nem szokták hozzátenni, hogy ez valójában mit jelent. Ennek híján pedig könnyen azonosítható beszéddel és hasonló viselkedésekkel, ebben az értelemben pedig téves: lehet nem beszélni. Ahogy a szerzők mondják: valóban nem lehet nem viselkedni. Valahogyan állandóan viselkedünk, és ennek jelentése lehet mások és magunk számára. Jelentések valóban szakadatlanul keletkeznek elménkben. Bármit észlelünk, annak valamilyen jelentést tulajdonítunk. Ez akartunkon kívül esik, ezt valóban nem tudjuk nem tenni. Nem lehet nem kommunikálni egy népszerű, félreértésen alapuló babonáról 9
Információfeldolgozás és jelentéstulajdonítás ( kommunikáció) Információkeletkezés/információfeldolgozás Az információ az információfeldolgozó rendszerekben folyamatosan keletkezik és feldolgozódik, azaz beépül a rendszerbe. Jelentéstulajdonítás Az emberi értelmezésben bármi lehet jel. Az ember bármit képes jelnek tekinteni, bárminek képes jelentést tulajdonítani. Olykor pedig felforgatja az egész rendszert, és egy minőségileg új rendszer jön létre: l. tanulás. Az emberi elme mint információfeldolgozó rendszer az őt ért adekvát ingert szüntelenül feldolgozza. Nem tehet másként, nem képes nem feldolgozni. (Ugyanakkor: csak azt az ingert dolgozza fel, amelynek a fogadására és feldolgozására képes, l. adekvát inger). Ez még nem kommunikáció, csak információ, jelentés keletkezése. Ez állatokban is megtörténik. Egyetlen feltétele: legyen képes észlelni. Ez sem kommunikáció még, de annak feltétele. Jelentések nélkül nincs kommunikáció. De magának a jelentésnek a létrejötte még nem kommunikáció, bár Barnlund ennek épp az ellenkezőjét állítja, ellenkező feltevéssel él. Ez azért téves, mert ez megint magába olvasztaná az állati elmék jelentésalkotását, sőt a számítógépekben lejátszódó információkeletkezési és feldolgozási folyamatokat is, amik viszont alapvetően más természetű folyamatok, mint az emberi kommunikáció. Ezért megint összemosnánk az embert az állatokkal és még a számítógépekkel is, és nem értenénk meg, milyen lényeges tekintetben különbözünk ezektől. Nem lehet nem kommunikálni egy népszerű, félreértésen alapuló babonáról 10
Irodalom Barnlund, Dean C. 1970. A transactional model of communication. In: Kenneth K. Sereno and C. David Mortensen (eds.), Foundations of Communication Theory, 83 102. New York: Harper & Row. [Magyarul: A kommunikáció tranzakciós modellje. In: Horányi Özséb (szerk.), Kommunikáció I.: A kommunikatív jelenség, 17 36. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1977.] Dr. Barta Tamás, W. Barna Erika: Személyiség, kommunikáció, etika. Budapest: 2003. Watzlawick, Paul, Bavelas, Janet Beavin és Jackson, Don D. 1967. Pragmatics of Human Communication. New York: W. W. Norton and Company. Irodalom 11