50 éves a Budapesti új Erzsébet Duna-híd Az eredeti híd Budapest negyedik Duna-hídjaként 1903-ban épült, 1926-ig a világ legnagyobb lánchídjaként tartották számon. Építése teljes beállványozással készült, a hajózás számára külön hidakat építettek be az állványzatába. 1945 januárjában felrobbantották. A híd újjáépítése a roncsok kiszedése miatt elhúzódott, majd a motorizáció fejlődése miatt elvetették az eredeti formában való újjáépítést. Dr. Imre Lajos ecsetrajra Az új híd 1959 és 1964 között épült. A tervezés irányítója Sávoly Pál (Uvaterv) volt, a kivitelezést a Hídépítő Vállalat (Penkala Tibor, Petik Ernő) és a MÁVAG (Fekete János, Domanovszky Sándor) végezte. A felszerkezet építése teljesen állvány nélkül épült. A híd legnagyobb nyílása 290 m (ugyanaz a nyílásbeosztása, mint a régi hídnak). A kocsipálya szélessége 18,2 m, korlátok közötti szélessége 27,1 m. Szerkezeti rendszere: kábel függőhíd, gerinclemezes merevítőtartóval. Szegecselt és hegesztett kapcsolatok is találhatóak a hídon. 1973-ban lekerült a villamos forgalom a hídról (1970-ben adták át a 2-es metrót.) 1977-ben fáradásra utaló repedéseket találtak az ortotrop pályalemez bordáinál. 1979-ben javították ezeket a repedéseket. 1984-85-ben új dilatáció került a hídra, a pályaburkolatot felújították, a hídkorlátot átépítették, a gyalogjárdák is új aszfaltburkolatot kaptak. 1990-91-ben a vasbeton gyalogjárdákat acélpályalemezesre cserélték, kezelőjárdát építettek és lemázolták a merevítőtartó külső oldalát. 1997-98-ban a teljes pályaszint feletti hídszerkezetet átfestették. 2001-ben felújították a budai oldal feljáró műtárgyait. 2009-ben a díszvilágítás Japán ajándékaként készült. 2013-ban felújították a pesti oldali feljáró hidat.
A híd építés közben és napjainkban Hídjaink A római örökségtől a mai óriásokig (2007) A régi és az új Erzsébet híd (2003)
100 éves a Gyulai Fehér-Körös-híd Békés megyében a Furta-Gyula összekötő úton keresztezi a Fehér-Köröst. Szegecselt acélszerkezetű, ortotrop pályalemezes műszaki emlék híd. A hídfők és a pillérek cölöpalapozással készültek. A felmenő pillérek falazat tömör beton, melynek felületét faragott mészkőburkolattal látták el. 3 nyílású szerkezet, a legnagyobb nyílása 40 m-es. A híd teljes hossza 84,4 m. Teherbírása B/2004, vagyis 40 t, ami útkategóriájának megfelelő. A hídon sebességkorlátozás (50 km/h) van érvényben, ezen kívül egy útszűkületet jelző tábla is van. Történet: 1914 építés 1925 aszfalt burkolat csere 1971 magas járműütközés miatt a keresztkötést javítani kellett 1984 mázolás 1986 magas járműütközés miatt a keresztkötést ismét javítani kellett 1991 burkolat csere 2010 teljes felújítás: erősítés és pályalemez csere acél ortotrop pályalemezre. Hidak Békés megyében (1995)
110 éves a Mezőberényi Kettős-Körös-híd Békés megyében, a Bélmegyert és Mezőberényt összekötő úton található ez a műszaki emlék híd. Szegecselt rácsos acélszerkezetű, zórésvas pályalemezzel. 3 nyílású szerkezet, legnagyobb nyílása 58 m. A híd teljes hossza 172 m. A hídfők és a pillérek felmenő falazta tégla, külső felülete faragott mészkő burkolat, melyet kiugró szegélykő zár le. Teherbírása csak 12 t, ami kevesebb a szükségesnél. A hídon a 12 t-s össztömeg korlátozáson kívül magasságkorlátozás, és útszűkületet jelző tábla is van. Kevés 100 évesnél idősebb acélhíd van az országban. Története: 1904 építés 1925 A kocsi pályán 15 cm vastag tölgyfapallók, a gyalogjárdán fenyőpallók képezték a járószintet. A fapallókat zórésvasakra cserélték át, az új járda pedig vasbetonból készült. 1960 A háborús sérülést a Vésztő felőli pilléren ekkor javították ki. A pillérek felmenő falát a kőpárkányig elbontották és vasbeton szerkezeti gerendát építettek. 1972 zórésvasak javítása, festése 1982 zórésvasak cseréje, festése 2002 acélkorlát javítása 2009 sarukarbantartás 2011 kőkúp javítása
A híd régen Hidak Békés megyében (1995)..és ma
120 éves a Sióagárdi Sió-híd A Tolna megyei híd szerkezete szegecselt szegmens alakú rácsos tartó. Az acélszerkezet anyaga folytvas. Nyílása 34 m. A pályalemez zórésvasas. Az acélszerkezetet a Schlick Vasöntöde és Gépgyár építette. A felmenő falazat tömör tégla, melyet mészkő burkolattal és szerkezeti kövekkel láttak el. Teherbírása H/1910 (20 t-s gőzeke). A hídon 20 t-s össztömeg korlátozás, 40 km/h-s sebességkorlátozás és útszűkületet jelző tábla van. Története: 1894 építés 1896 szélrács csere, laza szegecsek cseréje, korrózióvédelem 2002 mázolás 2012 fémszegélyű járófelület készítése 2013 kazánlemezek fektetése 2014 Terv készült a teljes körű felújításra: erősítés 40 t-ra, korrózióvédelem, a zórésvasas pályalemez cseréje ortotrop pályalemezre és a hídfők, szárnyfalak javítása
Hidak Tolna megyében (2002) Felújítás egyesített terve (Speciálterv Kft.)
125 éves a Solti vasbeton híd Bács-Kiskun megyében a Budapest- Baja- Hercegszántó II. rendű főúton található. 12,8 m hosszú a teljes szerkezet, legnagyobb nyílása 5 m-es. Teherbírása A/1986, vagyis 80 t. Magyarország első Monier rendszerű vasbeton boltozata. Ezt a kialakítást egy Monier nevű párizsi kertész találta ki. A híd tervezője, Zoltán Győző, a szerkezet lényegét így foglalta össze: A Monier rendszer nem egyéb, mint bizonyos erősségű vasrudakból készült váznak összetétele cementburkolattal; vagy szorosabb értelemben véve: igénybevételük szerint változó keresztmetszetű vasrudak burkolása cementtel, mely utóbbinak vastagságát mindenkor statikai számítások határozzák meg. (Akkoriban a beton helyett cementet mondtak.) A nyílások parabola alakúak. A záradékban 14, a vállaknál 21 cm vastag. Az eredeti rács 1 cm átmérőjű, egymástól 7 cm-re lévő vasrudakból állt. Története: 1889 Zoltán Győző tervei alapján 28 nap alatt épült meg. 1952 Szélesítés vasbeton lemezzel. (Solt átkelési szakasza ekkor kapott állandó burkolatot.) 2002 Felszerkezet erősítés, szélesítés, új áttört vasbeton mellvédfal építése. A szélesítés nem vasbeton lemezzel, hanem az eredeti szerkezetnek
megfelelően történt. Emléktábla is került a hídra, amiben megemlékeznek róla, hogy ez Magyarország első vasbeton hídja.) Az egykor jelentős vízfolyás keskeny patakká zsugorodott, ezért az egyik nyílás alá gyalogút került Hídjaink A római örökségtől a mai óriásokig (2007) Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)
160 éves a Kerepesi időszakos vízfolyás híd Ez a híd se nem nagy, se nem különleges és nem is túl szép, de a hídállomány jelentős része ilyen unalmas hidakból áll. A Kerepesi időszakos vízfolyás híd egy 2,6 m nyílású, eredetileg kő boltozat. Pest megyében a Budapest-Miskolc- Tornyosnémeti I. rendű főút alatt bújik meg. Teherbírása, köszönhetően a kétszeri megerősítésnek, A/1964, vagyis 80 t. Története: 1854 építés 1968 szélesítés és erősítés 1995 ismét szélesítés és erősítés 2010 árvíz utáni helyreállítás
220 éves a Káptalanfai szobordíszes Sáros-patak-híd A híd a patakpart felől nézve 1794-ben épült, a második legidősebb közúti hidunk. (A legidősebb a váci kőszentes híd, ami 2013-ban volt 260 éves.) Műszaki emlék védettségű boltozat. A híd Veszprém megyében a Devecser-Sümeg összekötő úton fekszik. Legnagyobb nyílása 4,1 m, a híd teljes hossza 37,7 m. Teherbírása 40/1993, ami az útkategóriának megfelelő. A szélessége nem tökéletes: a hídon útszűkület jelző tábla van. Története: 1794 Hartner Ignác sümegi kőműves mester építette 256 forintért. 1989 hátöltés javítás Nepomuki Szt. János szobra a rendszerváltás után került vissza a hídra Káptalanfa címere Hídjaink, A római örökségtől a mai óriásokig (2007) Hidak Veszprém megyében (2008) Dr. Gáll Imre: régi magyar hidak (1970) http://hu.wikipedia.org/wiki/k%c3%a1ptalanfa