ÓVODAI pedagógiai PROGRAM

SZÁZSZORSZÉP ÓVODÁK KISKUNHALAS ÓVODAI pedagógiai PROGRAM 2013.

Tartalom 1. A PROGRAM CÉLFEJEZETE 5. 1.1. Küldetésnyilatkozat 5. 1.2. Gyermekképünk 7. 1.3. Óvodaképünk 8. 1.4. Az intézmény jellemző adatai, szerkezeti felépítése 9. 1.5. Az intézmény sajátos arculata 11. 2. AZ ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM CÉLJA, FELADATAI 15. 2.1.Az óvodai nevelés célja 15. 2.2.Az óvodai nevelés feladatai az óvodáskor végére várható fejlettségi szint 16. 2.3.Az óvodai nevelés speciális feladatai 19. 3. AZ ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM RENDSZERE 21. 3.1. Az óvodai nevelési rendszerünk modellje 21. 3.2. Az óvodai nevelési rendszerünk fő területei 24. 4. A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI 29. 4.1. Gondozás és egészséges életmódra nevelés 29. 4.2. Anyanyelvi nevelés 35. 4.3. Közösségi nevelés, egyéni bánásmód 40. 5. A GYERMEK TEVÉKENYSÉGFORMÁI 45. 5.1. Játék 46. 5.2. Munka 52. 5.3. Tanulás 57. 5.4. Az átlagostól eltérő teljesítményt nyújtó gyermekek fejlesztése 60. 5.5. Tehetséggondozás 63. 6. A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI 65. 6.1. Mozgás 65. 6.2. Külső világ tevékeny megismerése 69. 2

6.3. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc 76. 6.4. Verselés, mesélés 80. 6.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 84. 6.6. Komplexitás az óvodai nevelésünk rendszerében 88. 7. KAPCSOLATTARTÁS MÁS NEVELÉSI SZINTEREKKEL 89. 7.1. Az óvoda és a család 90. 7.2. Az óvoda és a bölcsőde 93. 7.3. Az óvoda és az iskola 93. 7.4. Az óvoda és más intézmények kapcsolata 94. 8. AZ ELLENŐRZÉS-ÉRTÉKELÉS RENDSZERE 96. 9. A NEVELÉS SZEMÉLYI, TÁRGYI FELTÉTELEI 98. 9.1. Személyi feltételek 98. 9.2. Tárgyi feltételek 100. Irodalom 101. Integráltan nevelt Cigány gyermekek Etnikai Programja 102. Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési programja 115. 3

Bevezetés Napjainkban, amikor a felgyorsult életritmus a mindennapi megélhetésért való küzdelem az emberek érzelmi életét negatív irányban befolyásolja, a gyermeknevelést az eddigieknél is központibb kérdésként kell kezelnünk. Az óvodai nevelés kiegészítése a családi nevelésnek, ugyanakkor példaértékű minta kell, hogy legyen. Óvodai nevelésünk a gyermek személyiségének teljes kibontakoztatására, a gyermeket megillető jogok, szabadság tiszteletben tartására irányul, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Nevelőmunkánkat alapvetően az határozza meg, hogy a gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás, és különleges védelem illeti meg. Az óvodai élet során nem látványos nagy dolgokat kívánunk megvalósítani a gyermekekkel, hanem a gyermek-felnőtt kapcsolat minden percét kihasználva megteremteni az egészséges lelkületű, kiegyensúlyozott felnőtté válás alapjait. Maximális törekszünk az érzelmi biztonságot adó kapcsolatok, az érzelmi intelligencia, az egészséges életmód, az alapvető szokásrendszer megalapozására. Ebben a programban felvázoltunk egy élet közeli, a gyermek és az óvónő egyéniségét tisztelő, kényszer nélkül fejlesztő, önkifejezést biztosító óvodai élet körvonalait. Megvalósulásának feltétele a szoros együttműködés az óvoda és család között. A szakmaiságukban bízó óvodapedagógusoknak a program megvalósításakor lehetőségük van módszerekben az egyéni útkeresésre, a személyre szabott eljárásokra, a gyermekközpontú nevelés megvalósítására. Szerzők 4

1. A PROGRAM CÉLFEJEZETE 1.1. Küldetésnyilatkozatunk Azonosulunk a program alapelveivel, kiindulási pontjaival, céljaival. A vezetés elkötelezettségét a fejlesztés irányában alapvetőnek tartjuk. Gyermekeink számára mindenkor biztosítjuk a szabad játék lehetőségeit és feltételeit. Hisszük, hogy a játékon keresztül jut el a gyermek a rácsodálkozás, felfedezés, alkotás megtapasztalás öröméig, az önmegvalósítás lehetőségéig, a tanulási képességek megszerzéséig. Az időtálló nemzeti értékekre és hagyományokra alapozzuk nevelőmunkánkat, mert a A hagyomány segít minket az idő ölelésében élni. (Gabnai Katalin) Pedagógiai munkánk során a komplexitást helyezzük előtérbe, mellyel globális képet adunk egy-egy témáról. Cél a kíváncsiság és az aktivitás ébrentartása, a kreativitásra ösztönzés és a kompetenciaérzés fenntartása. Nevelési céljaink elérése érdekében a gyermek önállóságának - aktivitásának növelését, differenciált fejlesztését kívánjuk biztosítani. Minden gyermek önálló egyéniség, ennek elfogadás, tiszteletben tartása alapelvünk. Fontos, hogy a gyermek el tudja fogadtatni önmagát és el tudjon fogadni másokat is. Óvodánk inkluzív szemlélettel gyermekközpontú nevelési attitűddel, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Fontosnak tartjuk a következő erkölcsi értékeket: - az én tisztelete, a különbözőségek elfogadása nyitottság, őszinteség, szeretet, udvariasság, felelősségtudat, család tisztelete, szeretete. 5

Az óvodai nevelésben gondoskodunk az emberi értékeke közvetítéséről. Hangsúlyt helyezünk a következő kulturális értékekre: - a szülőföld, az otthon tisztelete, a természetes környezet védelme, szeretete, a gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása, anyanyelvi kultúránk ápolása, a migráns családok gyermekeinek interkulturális nevelése. Megteremtjük a gyermek boldog és biztonságos környezetét. Fontosnak érezzük az olyan életrend kialakítását, melynek középpontjában a gyermek áll. /Ehhez az optimális tárgyi és személyi feltételek kialakítására törekszünk./ Továbbá, hogy a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze. Tudjuk óvodásaink szüleinek felelősséggel tartozunk, hogy elvárásaiknak megfelelő, magas színvonalú szolgáltatást nyújtsunk, hogy gyermekük képességei megfelelő ütemben fejlődjenek. Eredményesnek akkor tekintjük magunkat, ha partnereink elégedettek pedagógiai szolgáltatásainkkal, azok sokszínűségével, minőségével. A minőségi munka számunkra belső igényességet jelent. Az óvodai nevelésben általunk alkalmazott pedagógiai hatásokat a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Vállaljuk a HOP céljainak megvalósításához szükséges ismeretek, készségek megszerzését önművelés által! A megvalósításban kezdeményezők és nyitottak vagyunk! A családi nevelés elsődlegességét tiszteletben tartjuk, azt elfogadva törekszünk a harmonikus együttnevelésre. Nevelőtestületünk a fejlesztő értékelést igényli az ellenőrzések kapcsán, mely kellő időben, segítő, megerősítő szándékkal érkezik. A fejlesztő értékelés kritériumai a fejlesztő részéről: - segítse a fejlődésben, sugallja a fejlődés lehetőségét, reálisak legyenek elvárásai, építsen az erősségekre, gyengeségekre, legyen előrelátó, jó meghallgató, hiteles 6

visszajelző, konkrét és őszinte 1.2. Gyermekképünk A gyermek önálló lény, nevelői feladatunk éppen abban áll, hogy minél mélyebben megismerjük Őt, képességeit, érdeklődését, de ennek megfelelően segítsük hozzá ahhoz, hogy a számára legmegfelelőbb életút kiformálódhasson. / Dr. Popper Péter/ Minden születésnél egy individum jön létre, amely magában hordozza genetikai adottságait, de a környezeti hatások meghatározóak ezek kibontakoztatásában. Az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Annak érdekében, hogy a társadalom elvárásainak gyermekeink megfeleljenek, a kihívásokhoz szükséges személyiségjegyeket kell hangsúlyozottan erősítenünk, életkoronként és egyénenként is. Milyenné szeretnénk nevelni a ránk bízott gyermeket? Élményekben gazdag, nyugodt, rácsodálkozni, felfedezni tudó, természetes kíváncsiságtól vezérelt, motivált, kötődik a meséhez, zenéhez, és az alkotó felfedező tevékenységhez. Aki szeretettel és befogadóan fordul a társaihoz és a felnőttekhez. Korához és képességeihez mérten önállóan eligazodik a környezetében és jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik. Az óvodában arra törekszünk, hogy szeretetteljes nevelésben részesülve az itt töltött időt minél felszabadultabban, harmonikus környezetben éljék meg a gyermekek. Olyan légkört biztosítunk, amelyben minden gyermek egyformán jól érzi magát. Aktív részese a mindennapoknak. Fontos, hogy legyen őszinte, segítőkész, továbbá, hogy mindenkor vállalja tettét. Pozitívan közelítsen a társaihoz, azok esetleges különbözőségét is tolerálja, elkerülve így a szegregációt. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi 7

környezet szerepe meghatározó. Napjainkban köztudottan egyre több családban rosszabbodnak az életkörülmények, éppen ezért legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy igyekezzünk ezt ellensúlyozni, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. 1.3. Óvodaképünk Intézményünk szakmailag önálló, gazdaságilag részben önálló. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a családi nevelés kiegészítője, az óvoda lakókörzetében élő óvodáskorú gyermekek számára. A jelen óvodásainak sokféle igény kielégítését kell szolgálnia, szinkronban az óvoda óvó-védő, szociális és nevelő személyiségfejlesztő funkcióval. Óvodánk fő alapelvei: - a gyermekközpontúság, a bizalom - a gyermek személyiségének tiszteletben tartása, szeretetben való elfogadása, megbecsülése, megerősítése - az óvodai nevelés segíti a gyermeki személyiség fejlődését, és törekszik a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatására. Az intézményünk alapfunkciója akkor érvényesül hatékonyan, ha a környezeti feltételek erre alkalmasak. Folyamatosan fejlesztjük külső-belső tárgyi környezetünket, hogy óvodánk a gyermeki személyiség szabad kibontakozásának legmegfelelőbb színterévé váljon. Óvodai nevelésünk az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs és szeretetteljes intézményi légkörről gondoskodik oly módon, hogy a gyermek testi, szociális és értelmi fejlődése egyéni ütemének megfelelően történjen. Nevelésünk megalapozza a tanulást segítő képességek, a kognitív és a szociális kompetenciák fejlődését, ezzel segítve az óvodából az iskolába történő átmenetet. Ennek eredményeként a gyermekekben megteremtődnek a kisiskoláskorba való átlépés belső pszichikus feltételei. A fejlődés és fejlesztés a gyermekcsoportokban sokszínű tevékenység keretében valósul meg. Nevelőmunkák során a szabad játék és a gyermeki tevékenységek széles körének tudatos felhasználásával fejlesztjük az értelmi, érzelmi, szociális, verbális, testi képességeket. 8

Biztosítjuk a nemzetiséghez tartozó gyermekek, multikulturális nevelésén alapuló integrációját. Migráns gyermekek esetében megvalósítjuk az interkulturális integrációt. 1.4. Az intézmény jellemző adatai, szerkezeti felépítése Az intézmény alapító okiratának száma: 252/2012. Kth. Az intézmény hivatalos elnevezése: Százszorszép Óvodák Az intézmény székhelye. címe, telefonszáma, email: 6400 Kiskunhalas, Vasút u. 2. Tel: 77/422-430 Email cím: csipkeovi@freemail.hu Honlap: szazszorszepovik.lapunk.hu Tagintézménye: Felsővárosi Óvoda 6400 Kiskunhalas, Szabadság tér 3. Tel: 77/421-427 Email cím: felsoovi@freemail.hu Az intézmény alapítóia, címe, telefonszáma: Kiskunhalas Város Önkormányzata 6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1. Tel: 77/523-100 Az intézmény fenntartója. felügyeleti szerve: Kiskunhalas Város Önkormányzati Képviselő-testülete. 9

Százszorszép Óvodák 6400 Kiskunhalas, Vasút u. 2. Központi Vasút utcai óvoda 3 csoport 6400 Kiskunhalas, Vasút u. 2. Tagintézmény Felsővárosi Óvoda 5 csoport 6400 Kiskunhalas, Szabadság tér 3. A két intézményben nyolc csoport működik. A Vasút utcai Óvoda a város központjához közel van, a Felsővárosi Óvoda a település északi részén helyezkedik el. A Vasút utcai Óvodába egyaránt érkeznek családi házban és lakótelepen élő gyermekek és részben külterületi igényeket is kielégít. A szülők iskolai végzettségét vizsgálva kb. 50 %-a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. Az épület családi ház jellegű, régi kétszintes épület. Az udvara tágas, fásított, jól felszerelt. A Felsővárosi Óvoda kertes családi házak körében helyezkedik el, ahonnan fogadja a gyermekeket, de a néhány éve épült Esze Tamás lakótelepen élők is ide járatják gyermekeiket. A szülők képzettség tekintetében heterogén képet mutatnak, ami jellemző szociális helyzetükre is. Az óvoda 5 csoportos, melyből 3 csoport az 1897-ben épített szárnyban, 2 pedig az 1960-as évek elején átadott szárnyrészben működik. 2010-ben az épület teljes felújításra került. 10

1.5. Az intézmény sajátos arculata Mindkét óvoda egész napos nevelést, napközi otthonos ellátást biztosít, de a családok igénye szerint a gyermekek délben haza vihetők. A csoportokat homogén életkorú gyermekekből igyekszünk kialakítani, mert úgy érezzük, hogy leginkább így tudjuk a nevelés során figyelembe venni azt, hogy minden gyermeknek életkoronként változó testi és lelki szükségletei vannak. Szükség szerint alakítunk ki részben osztott csoportokat is. A létszámot az Oktatási Törvény és a fenntartó által jóváhagyott alapító okiratban szereplő létszámok alapján határozzuk meg. Az 5 éves korban óvodába lépő gyermekeket saját korcsoportjában helyezzük el. Fejlettségük megismerése után szükség esetén fejlesztőpedagógus, logopédus segítségével végezzük a felzárkóztatást. Integrált nevelés keretében biztosítjuk a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését. Egyénre szabottan felzárkóztató és tehetséggondozó nevelőmunkát végzünk. Kiemelten kezeljük a kommunikációs képességek és a szociális kompetenciák fejlesztését. Kiemelt feladatként kezeljük az egészséges életmódra nevelést és az anyanyelvi nevelést. Egészséges életmódra nevelés érdekében végzett tevékenységek: - láb- és tartásjavító torna - különtorna - családi sportnapok - gyümölcsnapok - magas vitamintartalmú folyadékok, tisztított víz, gyógytea biztosítása lehetőség szerint - a levegő frissítése érdekében párologtatás (menta, citrom) - úszótanfolyam (nagycsoportban) - Dohányzás megelőzési program 11

- Szív Kincsesláda program - Madárbarát kert program A természeti környezet megismerése, óvása érdekében: - élményszerző séták, kirándulások erdőbe, parkba - szelektív szemétgyűjtés az óvoda udvarán és környékén - növényápolás - madárbarát kert program MMOE - Zöld-híd programhoz való csatlakozás Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző alakítása, az óvodai nevelő tevékenységében kiemelt jelentőségű, hiszen az anyanyelvi készségek fejlesztése elő kompetenciája a szöveggel bánni tudás képességének. Különösen a beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Anyanyelvi nevelés feladatainak megoldása érdekében legfontosabb - a felnőttek példamutató, választékos beszéde - megfelelő számú és színvonalú irodalmi élmény nyújtása (színház, báb, film) - az anyanyelvi program magas szintű megvalósítása csoportonként a fokozatosság elvét betartva. Lehetőség van óvodáinkban uniós multikulturalitást szolgáló idegen nyelvekkel (angol, német) való ismerkedésre a gyermekek életkorának megfelelő módszerekkel, a gyermekek érdeklődését felkeltve azon céllal, hogy minél tágabb képet alkothassanak az őket körülvevő világról. Célunk, hogy a közeljövőben az óvónők szerezzék meg a nyelvoktatáshoz szükséges képesítést és az idegen nyelvvel való ismerkedés a napi óvodai életbe ágyazva történjen. Óvodáinkban kialakult rendszere van az ünnepeknek, ünnepélyeknek. Óvodánként és csoportonként helyenként eltérő az ünneplés formája, figyelembe véve a szülők és a 12

pedagógusok elképzeléseit. Szülői igénytől függően a szabad vallásgyakorlás szellemében lehetőséget teremtünk az óvodai hitoktatásra, valamint toleráljuk a különféle vallási nézeteket valló családok igényeit. Intézményünkben a migráns és a nemzetiséghez tartozó gyermekek és szüleik a magyar kultúra hagyományait ápolják, elfogadják, de amennyiben igénylik a saját kultúra értékeit közvetítjük gyermekeik felé. Helyi Nevelési Programunk mellékleteként kidolgoztuk a cigány kisebbséghez tartozó gyermekek részére a nevelési, oktatási feladatainkat. Ünnepek, ünnepélyek rendszere Vasút utcai Óvoda Felsővárosi Óvoda Óvodai szinten Csop-ként Óvodai szinten Csop-ként Szept. Okt. Őszi kiránd. Nov. Nyílt nap (nagycsop.) Advent Nyílt nap (köz.- nagycs.) Dec. Télapó Karácsonyi ünnepély Bábjáték Adventi időszak Iskolai karácsonyi ünnep (nagycs.) Karácsonyi játszóház Részvétel a városi Karácsonyi ünnepélyén (nagycs.) Télapó várás iskolások műsora Madarak Karácsonya Nyugdíjasok vendégül látása Karácsonyi vásár Madarak Kaar. Febr. Farsang Farsang - bábjáték Farsangi jelmez bemutató Márc. Nyílt nap Húsvéti kirakodó vásár Tavaszi nyíltnap Társ-i ünnep márc.15. látogatás a Petőfi szoborhoz (nagycs.) (köz., nagycs.) Séta a Múzeumba Petőfi szoborhoz Ápr. Föld napja Húsvét Tavaszi kirándulás Máj. Anyák napja Gyermeknap Ballagás Évzáró Könyvtár lát. (középső, nagycsop.) Iskolalátogat. (nagycsop.) Föld napja Madarak és fák napja Húsvéti népszokások Gyermeknapi kirándulás Anyák napja Évzáró Nagycsop. búcsúzója Iskolalátogatás (nagycs.) 13

Egész évben folyamatos, csoportonkénti programok Vasút utcai Óvoda Gyermekek születés- és névnapjának megünneplése Gyümölcsnap heti rendszerességgel Láb-, és tartásjavító torna, gyógytestneev. Dohányzás megelőzési program (nagycsoport) Szív Kincsesláda program (nagycsoport) Nyelvoktatás (nagycsoport) Hittan Külön torna (hetente) Úszás Színházlátogatás (mozi) Könyvtárlátogatás (nagycsop.) Élményszerző séták Felsővárosi Óvoda Gyermekek születés- és névnapjának megünneplése Gyümölcsnap heti rendszerességgel, gyógytea Különtorna Dohányzás megelőzési program Szív Kincsesláda Program (nagycsoport) Nyelvoktatás (nagycsoport) Hittan Úszás Mozi-, színházlátogatás Élményszerző séták Néptánc Felnőtt hagyományok Vasút utcai Óvoda Felsővárosi Óvoda Dec. Névnapi vacsora Karácsonyi vacsora Márc. Nőnapi vacsora Ápr. Névnapi vacsora Máj. Tanulmányi kirándulás Jún. Pedagógusnap (városi szinten) Kerti-parti Tanulmányi kirándulás Pedagógusnap 14

2. AZ ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM CÉLJA, FELADATAI 2.1. Az óvodai nevelés célja Nevelésen értjük mindazoknak a fejlesztő hatásoknak az összességét, amelyek az embert formálva alkalmassá teszik őt egyéni, és társadalmi feladatainak megoldására. Az óvoda felelős a gyermekek testi, értelmi, anyanyelvi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének elősegítéséért, a gyermekközösség alakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel. Óvodai nevelésünk célja biztosítani a harmonikus személyiség életkorra jellemző tulajdonságainak kibontakozását és megerősítését, - elfogadva a gyermekek közti különbségeket, különös tekintettel az én-fejlődésre, a hátrányok leküzdésére, a tehetség kibontakoztatására, az egyenlő hozzáférés biztosítására. Céljaink megvalósítása érdekében a szeretetteljes, elfogadó és befogadó légkör dominál intézményünkben, megalapozva és elősegítve a közösségben fejlődést. Óvónőink felkészültsége biztosítja az inkluzív nevelést. Óvodai nevelésünk akkor éri el a célját, ha a gyermekek az iskolai életet minél zökkenő mentesebben szokták meg, a követelményeknek személyiségük zavara nélkül képesek eleget tenni. A gyermek az óvodáskor végére belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 15

2.2. Az óvodai nevelés feladatai, az óvodáskor végére várható jellemző fejlettségi szint A gyermekeknek egyénenként eltérő testi, lelki szükségletei vannak, melyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. A nevelés feladata ennek kielégítése a közösségi nevelésben. Nevelési célunk eléréséhez a nevelési feladatok rendszerén keresztül jutunk el. Ezek a gyermeki személyiség egészséges életmódra nevelésének, érzelmi- erkölcsi, közösségi, esztétikai, értelmi, anyanyelvi tulajdonságainak tervszerű és tudatos fejlesztését jelölik. Szorosan összefüggnek egymással, együttesen segítik a cél elérését. Feladatunk az egészséges életmód, a megfelelő edzettség, mozgáskultúra, egészséges és kultúrált életvitel igényének alakítása, a gyermekek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül az óvodai nevelés feladat - a gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez megfelelő környezet biztosítása, - a gyermek testi képességeinek és a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése tudatosan tervezett munkával, edzéssel - mozgás és pihenés igény kielégítése - a gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése - az egészséges életmód, egészség megőrzés, betegség megelőzés, testápolás szokásainak kialakítása - a környezet megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatos magatartás megalapozása. Szükség esetén kérjük megfelelő szakemberek, gyógytornász, konduktor segítéségét prevencióskorrekciós testi nevelési feladatok ellátására. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - a gyermekek fontosnak tartják önmaguk és környezetük tisztaságát, esztétikáját, 16

maguk is hozzájárulnak ennek megteremtéséhez - testi szükségleteiket kultúrált módon, önállóan szükség szerint késleltetve is ki tudják elégíteni - szeretnek mozogni, kirándulni, gyalogolni környezettudatos magatartást gyakorolva - az egészséges táplálkozást részesítik előnyben - a szokások végrehajtásához szükséges eszközöket önállóan használják, és ezek természetessé válnak számunkra Az óvodában otthonos, derűs környezetet alakítunk ki, hogy kedvező érzelmi, erkölcsi hatások érjék már óvodába lépéskor a gyermekeket. - az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek, dajka-gyermek között pozitív érzelmi kapcsolat alakuljon ki - segítjük a gyermekek én-tudatának alakulását, teret adunk önkifejező törekvéseiknek - annak megértésére neveljük a gyermekeket, hogy az emberek különböznek egymástól. Közös óvodai élményekkel, együtt végzett sokféle tevékenységgel alakítjuk a közösségi és társas kompetenciákat, tulajdonságaikat, az erkölcsi normák belsővé válását. - együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, - különbözőség megértése - együttműködés heterogén csoportban - mások megértése - kapcsolatteremtés, önkifejezés - empátia és szolidaritás - akaratának fejlődését, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat, önállóság Az óvónő viselkedése, beszéde, megjelenése a gyermekek számára mindig modell értékű. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek segítségét kérjük. 17

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - a gyermekek közösségben bátran vállalnak feladatot - tevékenységekben képesek a kapcsolatteremtésre, együttműködésre, segítségnyújtásra - felismerik a társak érzelmeit, saját érzelmeiket kontrolálni tudják - egymás igényeit, különbözőségeit elfogadják, megértik - közösségi élet szokásai természetessé válnak számukra Fejlesztjük a gyermekek esztétikai igényét, ízlését, környezettudatos látásmódját, szemléletét, s rávilágítunk az emberi értékekre. - alkalmat teremtünk, hogy észrevegyék a természet szépségét, csodáit, környezetükben lévő szép tárgyakat, eszközöket, - esztétikus, ízléses környezetet teremtünk, - fejlesztjük szépérzéküket munkáik elkészítésénél, - felhívjuk figyelmüket, hogy tiszteljék, védjék környezetük értékeit, - környezettudatos szemlélet kialakítására törekszünk - óvodáinkban a hulladékot szelektíven gyűjtsék. Értelmi nevelés az óvodában kíváncsiságra alapozott, tudatosan tervezett tanulási igény kielégítése és fenntartása a sokféle tevékenységben adódó problémahelyzetek, kutató-felfedező próbálkozások lehetőségének biztosításával történik. - tudatosan építve a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára tervezetten változatos tevékenységet biztosítunk, hogy természeti, társadalmi környezetükről tapasztalatokat szerezzenek, - a gyermekek spontán, illetve tudatosan szerzett tapasztalataikat, ismereteiket rendszerezzük, gazdagítjuk, - értelmi képességeiket (érzékelés-észlelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, képzelet, gondolkodás, analízis-szintézis, stb.) kreativitást, alkotóképességet fejlesztjük. Kiemelt helyet foglal el az értelmi nevelésen belül az anyanyelv fejlesztése. Különös figyelmet fordítunk a beszédkedv növelésére, a gyermekek meghallgatására, kérdéseikre, az óvónői válaszokra, a beszédfegyelemre. 18

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - a gyermekek érdeklődése sokoldalú - tanulási szituációk iránt motiváltak - értelmi képességeik folyamatosan fejlődnek - érzékelésük, észlelésük (vizuális, akusztikus) differenciált - testséma kialakult, téri tájékozottságuk fejlett - megjelenik a szándékos figyelem - gondolataikat érthetően ki tudják fejezni - képesek meghallgatni és megérteni másokat - elemi ismereteik vannak önmagukról és környezetükről 2.3. Óvodai nevelésünk speciális feladatai Differenciált személyiségfejlesztés Óvodai nevelésünk speciális feladata az óvodás gyermekek differenciált személyiségfejlesztése, az esélyegyenlőség megteremtése, ezzel segítve az óvodából az iskolába történő zökkenőmentes átmenetet. A különböző területeken tapasztalható lemaradás lehet szociális és teljesítménybeli, minden esetben speciális fejlesztési formát igényel a részképesség zavar leküzdésére. A felzárkóztatás, fejlesztés egyénre szabottan, fejlesztőpedagógus, logopédus és egyéb szakemberek bevonásával történik. A csoportban a preventív fejlesztés az óvónők feladata, a korrekciófejlesztést a fejlesztő pedagógus végzi, mikrocsoportos és egyéni fejlesztő program alapján. Az óvodai gyermekvédelem célja A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése. A szülők segítése nevelési problémáikban illetve gyermekeikkel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésében. Hátrány kompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára. 19

Az óvodai gyermekvédelem a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében figyelemmel kíséri: - az óvodába járó gyermekek életkörülményeit és szociális helyzetét - veszélyeztetettségét és annak okait - szociális ellátások iránti szükségletét - hatósági beavatkozást igénylő helyzetét Ily módon érvényt szerez az ENSZ által deklarált Gyermeki Jogoknak. Az óvodai gyermekvédelem kötelezettségei szorosan együttműködni: - a gyermekjóléti szolgálatokkal - a társintézményekkel - más oktatási intézményekkel - szakhatósággal - szakszolgálattal - rendőrséggel - társadalmi szervezetekkel Az óvodapedagógus feladata alapvetően a prevenció, a krízishelyzetre az ifjúságvédelmi felelős figyelmének felhívása, a hathatós megoldások elősegítése az etikai szabályok betartásával. A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén hiányzás jelzése a gyermekvédelmi felelősnek. Szükség szerint környezettanulmány végzése. Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek. Az ifjúságvédelmi-gyermekvédelmi felelős feladata a gyermek testi, lelki egészségének és családban történő nevelésének elősegítése, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodásra, illetve hatósági beavatkozásra. Szükség szerint családgondozó, védőnő segítségének igénybe vétele. Nyilvántartások vezetése, felterjesztés segélyre, beszámolók készítése. Az óvodavezető feladata a gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása. Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal. Étkezési kedvezmények meghatározása a törvényi jogszabályoknak és önkormányzati rendeleteknek megfelelően. Óvodáztatási támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása. Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása. 20

3.AZ ÓVODAI NEVELÉS RENDSZERE 3. 1. Az óvodai nevelési rendszerünk modellje 21

Az óvoda kiegészíti a család nevelőmunkáját, alakítja a gyermekek környezetét, tevékenységeit, társas kapcsolatait. Ezzel előkészítjük, megalapozzuk az iskolába való zökkenőmentes beilleszkedést. A nevelés céljai, feladatai a 3-6 éves kornak megfelelően jelennek meg az óvodai nevelőmunkában. A nevelési cél az óvodában a nevelési feladatokon keresztül valósul meg. A feladatok között nem lehet rangsorolni, mindegyik ugyanolyan fontosságú a személyiség formálásában. Nevelési feladatainkat óvodai nevelési rendszerünk fő területein valósítjuk meg, melyek a következők: - a nevelés alapvető keretei - a gyermek tevékenységi formái - a fejlesztés tartalmi eszközei - kapcsolatok más nevelési színterekkel Óvodai nevelési rendszerünkben az anyanyelvi nevelésnek és a játéknak kiemelt szerepe van. Társadalmi, technikai változások korát éljük, egyre több vizuális inger éri a gyermekeket (számítógép, videó, TV), és a szülők szűkös szabadideje is azt eredményezi, hogy egyre nagyobb szükség van az élő nyelv beszélésére, mintaszerű átadására. Anyanyelvi nevelésre a nap minden szakaszában lehetőség nyílik, hiszen folyamatos kapcsolatban állunk a gyermekekkel. Igen szoros kapcsolatban áll az anyanyelvi nevelés, nevelési rendszerünk összes területével. Mindegyik területen mód van arra, hogy kommunikációnkkal fejlesszük, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása, tevékenységek beszéddel kísérése során: - a gyermek önkifejezését, gondolkodását - gazdagítsuk ismereteit, fokozzuk beszédaktivitását - erősítsük biztonságérzetét 22

- az óvónő mintaként szolgáljon a gyermek beszédfejlődésében A játék a gyermek alapvető létformája tevékenysége, elemi pszichés szükséglete. A játék a gyermek számára örömforrás, élmény és tapasztalatforrás, melyen keresztül megismeri az őt körülvevő világ sokszínűségét, tapasztal, ismereteket szerez, tanul. Az óvodapedagógus indirekt módon irányít és biztosítja a játék lehetőségét. Napi tevékenységeit játékosan szervezzük, gondozás, munka, stb. A kezdeményezések, foglalkozások megtervezésénél is a játékos tapasztalatszerzést tartjuk szem előtt. Ilyen módon a játék a nevelés alapvető kereteivel, a gyermek tevékenységi formáival, a fejlesztés tartalmi eszközeivel szoros kapcsolatban áll. Nevelési rendszerünk fő területeinek nevelő hatása összeadódik, felerősítik, kiegészítik egymást, s így összefonódva együtt alkalmasak a nevelési célok, feladatok elérésére. A nevelési cél, feladat tulajdonképpen kétféle program általános és egyéni egysége. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a mindenkitől elvárt személyiségvonásokat kell fejlesztenünk, hanem a gyermeket, mint egyéniséget neveljük, fejlesztjük. Akkor valósítjuk meg jól az egyéni programot, ha mindenkit a lehetőségei szerinti maximum eléréséhez segítjük hozzá. Meghatározzuk ugyan az egyes korcsoportokhoz tartozó tevékenységi formákat, fejlődési szinteket, de ez nem zárja ki az egyéni fejlettséghez való igazodást a terhelésnél. A fejlődés jellemzői jól mutatja sikerült-e elérnünk a kitűzött célokat, feladatokat, így hat vissza a nevelés céljára, feladataira. A célok, feladatok megfogalmazásánál figyelünk a társadalmi változásokra, új elvárásokra, szükségletekre, amelyek új feladatokat eredményezhetnek. A feladatok megvalósulása a fő területeken hat a gyermek fejlődésére. Óvodai nevelési rendszerünk így válik teljessé. 23