XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium Visegrád, 2012. május 9. Magyar Energiastratégia 2030-ig Előadó: Hizó Ferenc főosztályvezető Energiagazdálkodási Főosztály 1
Tartalomjegyzék I.A rendelkezésre álló erőforrások, energiahordozó készletek II.Energiastratégia: az energiafüggőségtől való függetlenedés és eszközei III.Az Energiastratégiába illeszkedő Cselekvési Tervek 2
Civilizációnk az erőforrások túlhasználatán alapszik Jelenleg olyan ütemben folyik erőforrásaink felélése, mintha nem 1, hanem 1,5 Földünk lenne. Ennek eredményeként rövidül a fosszilis energiahordozó tartalékok kimerüléséig hátralévő idő Forrás: Global Footprint Network 2010 3
A túlfogyasztás a fosszilis energiahordozó készletek gyorsuló kimerülését eredményezi A globális olajtermelés alakulása az IEA New Policies Scenario -ja alapján olaj - 2010-2020 között szén -100-150 év múlva földgáz -200 év múlva 235 urán - 100-120 év múlva 238 urán - 10000-60000 év múlva 4
amiben jelentős szerepe van Kína és India energiaéhségének Kőolajigény (Mb/nap) Földgázigény (Bcf/nap) Szénfelhasználás villamos energia előállításban (TWh) Kína India Többi nem OECD tag OECD Források: World Energy Outlook 2010, BP Energy outlook 2030 5
A fosszilis energiahordozók gyors elégetése gyorsulóüteműglobális klímaváltozást eredményez Ebben a helyzetben a gazdasági előrejelzések pontossága, a tervezhetőség és a termésbiztonság csökken 6
Hazánk energetikai szempontból sebezhető Fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségeltünk 62%-át Ezen belül a földgáz szükségletünk 82%-a import Erőműparkunk elöregedő, többségében alacsony hatásfokú egységekből áll Megújuló-energia hasznosításunk mindössze 7,3% és ennek is több mint 50%-a tűzifa együtt tüzelésből származik (e nélkül a hazai megújuló részarány 2-2,5% lenne!) Épületeink energiafelhasználása pazarló Nincs energetikai szempontok szerint átgondolt közlekedés-fejlesztési stratégiánk 7
Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy túlélési stratégia megalkotása a fenntarthatóság jegyében. Az Országgyűlés 2011. október 3-án elfogadta a Nemzeti Energiastratégia 2011-2030 dokumentumot melynek mottója: Függetlenedés az energiafüggőségtől A függetlenedés főeszközei: energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása megújuló energia a lehető legmagasabb arányban biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása 8
Eszközök I: energiatakarékosság, energiahatékonyság Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei Primerenergia megtakarítás, PJ Épületenergetika i program 111 PJ Alacsony hatás-fokú szénerőművek kiváltása 24 PJ Alacsony hatásfokú gázerőművek kiváltása 37 PJ Villamos hálózati veszteség csökkentése 12 PJ Alacsony hatásfokú meg-újulók kivál-tása 5 PJ Összes energia megtakarítás 189 PJ 30-35% hatásfokú szén / gázerőművek 50-55%-os hatásfokúakkal való kiváltása Villamos energia hálózati veszteség csökkentése 9
Eszközök II: hazai megújuló energia A hazai megújuló energiaforrások részesedésének növelése fontos lépés az földgázfüggetlenség felé A megújuló energiaforrások részesedésének növelése 20%-körüli értékre 2030-ig A kétpólusú mezőgazdasági modell létrehozása, amely lehetővé teszi a piaci igények szerinti flexibilis váltást az élelmezési-, illetve az energetikai célú gazdálkodás között. A megújuló energia támogatott átvételének diverzifikálása: a zöld áram, a megújuló hőenergia és a tisztított biogáz közvetlen betáplálásának támogatása Engedélyezési és szabályzási eljárás egyszerűsítése 10
Az olajnövények, első-és második generációs energianövények összesített energiahozamai (GJ/ha) Európában 11
2020-ra több mint háromszorosára nőhet a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása A geotermikus energia vonatkozásában a magyar geotermikus gradiens közel másfélszerese a világátlagnak, ami az ország egyik természeti kincse Forrás: MOL A Nemzeti Megújuló Cselekvési Tervben részletezett módon a meglévő bázisról kiindulva megduplázódhat a geotermális energia primerenergia részesedése 4,5 PJ-ről 9,0 PJ-re 10 év alatt, és 2020-ra több mint háromszorosára nőhet a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása. A villamos áram termelésben pedig a jelenlegi 0 Mwe-ről 57 Mwe-re nőhet a 12 geotermia részesedése a fenti időtávban.
A megújulóenergia leggazdaságosabban hőtermelésre hasznosítható A megújuló energia szerepe a hőtermelésben Hő energia termelés, PJ 350 300 250 200 150 100 50 12% 12% 4% 72% 24% 10% 4% 62% Megújuló energia Távhő Egyéb Földgáz 32% 10% 3% 55% Megújuló energia források részesedése a zöldáram előállításból 0 2010 2020 2030 13
Különbözőenergiatermelőtechnológiák becsült fajlagos munkahelyteremtő hatása Forrás: UNEP, Green jobs: Towards decent work in a sustainable, low-carbon world 14
Eszközök III: biztonságos atomenergia Hazánk földgázfüggetlenségének másik fontos garanciája az atomenergia Atomerőművi kapacitások bővítése A 25/2009. (IV. 2.) OGY határozat értelmében, az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulását adott ahhoz, hogy a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdődhessen. Ennek értelmében az Energiastratégia számol új atomerőművi blokk(ok) létesítésével a paksi telephelyen még 2030 előtt.? 15
Paks pótlásának leállítása következményeként a földgázimport 10 milliárd m 3 ről 18 milliárd m 3 re nőhet Forrás: REKK 16
A nukleáris kapacitások fenntartásának hatása a közlekedési struktúraváltásra A közlekedés elektrifikációjának és a agroüzemanyagok elterjedésének alakulása 2030-ig 250 J P 200, sa á lá n a sz 150 lh fe ia e rg e n 100 é s e d k z le ö K 50 4% 2% 94% 10% 3% 87% 14% 9% 76% Bioüzemanyag Villamos energia Olajtermékek 0 2009 2020 2030 17
Eszközök IV: piac, forrás és tranzitdiverzifikáció Az EU infrastruktúra fejlesztési elképzeléseiben a közép-európai régió három tervben is fontos szerepet játszik -a déli földgáz folyosó (Southern Gas Corridor), Részei: Nabucco, Déli Áramlat, AGRI LNG. -észak-déli földgáz és olaj folyosó (North-South Interconnections) kiépítése, amihez a lengyel-szlovákmagyar és horvát-magyar gázösszeköt-tetésen kívül az Adria olajvezeték tartozik. -Central South Eastern elektromos highway az északi tengeri szélerőműveket kapcsolná az európai villamos energia hálózathoz 18
Elsődleges fontosságú az egyirányú földgáz import függés csökkentése Az osztrák-magyar és a szlovák-magyar interkonnektor együttesen az orosz forrás reális alternatíváját képezik és kapcsolatot jelentenek az EU gázpiachoz Európai piac Osztrák-magyar interkonnektor: 4,5 Mrd m 3 /év a tervezett szlovák-magyar interkonnektor: 5,2 Mrd m 3 /év Orosz import Bereg: 20 Mrd m 3 /év Összfogyasztás: 12 Mrd m 3 /év Hazai kitermelés: 1,8-2,0 Mrd m 3 /év Csanád: 4,5 Mrd m 3 /év Horvát-magyar interkonnektor: 6,5 Mrd m 3 /év Kiskundorozsma: 4,1 Mrd m 3 /év Tárolási kapacitás (VU total: 5,8 Mrd m 3 : 4,6 Mrd m 3 EFS, 1,2 Mrd m 3 stratégiai) 19
Eszközök V: a hazai szén-és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosíthatóháztartási hulladék fenntartható, környezetbarát felhasználása Energetikai krízishelyzetben (pl. földgáz árrobbanás, rendszer-szintű üzemzavar) az egyedüli gyorsan mozgósítható belső tartalék; Földgáz import kiváltó alternatíva, foglalkoztatás bővítési lehetőséggel; Ez értékes szakmai kultúra végleges elvesztésének megelőzése a fentiek miatt és a jövőbeni nagyobb arányú felhasználás lehetőségének fenntartása érdekében; Ez utóbbi feltétele a fenntarthatósági- és ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (a széndioxid leválasztási és tiszta szén technológiák teljes körű alkalmazása); 20
Energiastratégia, mint keretrendszer Megkezdődött a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása is, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését, a fejlesztések forrásigényét. Az Energiastratégiához illeszkedő cselekvési tervek: Szemléletformálási Cselekvési Terv Erőműfejlesztési Cselekvési Terv Készletgazdálkodási és Hasznosítási Cselekvési Terv Energetikai Iparfejlesztés és K+F+I Cselekvési Terv Távhőfejlesztési Cselekvési Terv Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, melyre ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek. 21
A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv célrendszere Tudatosítanunk kell, hogy a környezetbarát távhő szolgáltatás országos energiapolitikai eszköz, az Országgyűlés által elfogadott 2030-ig irányt mutató Nemzeti Energiastratégia végrehajtásának fontos eszköze. Kiváló lehetőség a klímavédelem és a fenntartható fejlődés szolgálatában, ezért jogi szabályozással is erősíteni kell a nemzeti vagyon részét képező távhőrendszerek védelmét. Mindezek alapján célunk, hogy a földgázalapú központi fűtéssel versenyezni tudó, kompetitív távhő szektort hozzunk létre. Célunk továbbá, hogy a távhőszolgáltatás fokozatosan a földgáz import kiváltás egyik eszközévé alakulva egyéb, elsősorban megújuló- és anyagában nem hasznosítható kommunális hulladék energiaforrást alkalmazva a környezettudatos fogyasztók zöld szolgáltatásává alakuljon. 22
Az Erőműfejlesztési Cselekvési Terv célrendszere A hosszú távú gondolkodás részeként fel kívánja rajzolni azokat az alternatív kapacitásfejlesztési pályákat, amellyel megvalósítható lesz a Nemzeti Energiastratégia által preferált atom-szén-zöld forgatókönyv. Ugyanakkor nem célunk, hogy megszabjuk a piaci befektetők számára a fejlesztési irányokat. A kapacitásfejlesztési tendenciák monitoringjának kidolgozása a legfontosabb feladat. Az alternatív változatokat az alábbi peremfeltételek alkalmazásával választottuk ki: Dekarbonizációs feltétel: radikális kibocsátás csökkentés (1990-es bázis évhez képest 85%-ot meghaladó) a villamosenergia-termelésben. Legkisebb költség feltétel: a gazdaság és társadalom számára a legkisebb költséget jelentő változat megvalósítása, figyelembe véve a járulékos hasznokat és externáliákat is. Késleltetett CCS feltétel: mit fog jelenteni a szén megtartása és a földgáz domináns szerepének érintetlenül hagyása az energiamixben, amennyiben a CCS technológia alkalmazásának műszaki és gazdasági feltételei nem állnak rendelkezésre 23
Az Ásványvagyon és Készlethasznosítási Cselekvési Terv célrendszere Az ásványi nyersanyag kitermelést megalapozó kutatásokban vállalt állami szerep jogi, intézményi és költségvetési feltételeinek biztosítása, a szakmakultúra megőrzése. A magyarországi ásványvagyon mennyiségére és elhelyezkedésére vonatkozó földtani dokumentációk megőrzése, digitalizálása, szeizmikus 3D technika alkalmazásával való frissítése. Megvalósíthatósági tanulmányok készítése a kitermelési tevékenység költséghatékony újraindításának feltételeiről. Magyarország helyzetelőnyének megőrzése a geotermikus potenciál és a CCS szempontjából. Tekintettel a nukleáris energiatermelés jelen arányára - aminek legalább ilyen szintű fenntartása a magyar energiapolitika célja - a hasadóanyagok (urán és tórium) bányászatával összefüggő ismeretek újraértékelése és bővítése. 24
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! 25