Rigó Adrien, Ph.D. ELTE, PPK, Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék rigo.adrien@ppk.elte.hu Elıadás a SE klinikai pszichológus szakképzésén
A testi betegségek csoportosítása, a pszichoszomatikus betegségek definíciója A pszichoszomatikus orvoslás története, irányzatai, alapgondolatai, egy-két képviselıje A pszichoszomatikus sérülékenység összetevıi példák egy-egy pszichoszomatikus betegségbıl
Orvosilag megmagyarázható testi betegségek (van organikus háttér; pl. szöveti elváltozás): szomatikus betegségek, pszichoszomatikus betegségek ez utóbbi esetében a betegségek kialakulásában, fennmaradásában, lefolyásában pszichoszociális tényezık is szerepet játszanak
Legkorábbi idıszakban kis bizonytalanság Alexander: pszichoszomatikus hétszentség : asztma, ulcus pepticum (gyomorfekély), rheumatoid arthritis (sokizületi gyulladás), colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás), neurodermatitis (bırgyulladás), hyperthyreosis (pajzsmirigytúlmőködés), hypertonia (magas vérnyomás).
Gyomor-bélrendszeri zavarok (evési, nyelési, emésztési és kiválasztási zavarok) Szív-érrendszeri és keringési zavarok (tachycardia, aritmia, pszichogén fejfájás, migrén) Anyagcsere és endokrin zavarok (kimerültségi állapotok, diabetes mellitus) Balesetezı személyiség Nemi szervek funkcióinak zavarai A pszichoszomatikus és szomatoform (funkcionális) betegségek keveredése! Határ? Átmenet? Minden betegség pszichoszoma -tikus?
kakukktojás a DSM-ben felsorolt kórképek között Diagnosztikai kritériumok: orvosi, sokféle pszichológiai: pszichoszociális tényezık szerepe a betegség etiológiájában (óvatosan!) lefolyásában! Tünettan: orvosi, sokféle Pszichológiai: közös jellemzık keresése; pszichoszomatikus sérülékenység
Más egészségi állapotot befolyásoló pszichológiai tényezık!!! A. Testi tünet vagy betegség áll fenn (a mentális zavaron kívül) B. A testi betegséget a pszichológiai vagy viselkedéses tényezık az alábbi módok egyikén hátrányosan befolyásolják 1. A tényezık befolyásolják a testi betegség lefolyását, amit a pszichológiai tényezık és a testi betegség kialakulása vagy rosszabbodása vagy az abból való késleltetett felépülés közti szoros idıbeli összefüggés tükröz. 2. A tényezık akadályozzák a testi betegség kezelését (pl. Rossz adherencia) 3. A tényezık további jól ismert egészségügyi kockázatot jelentenek a személy számára 4. A tényezık befolyásolják a tünet hátterében álló patofiziológiát, így a tünetek megjelenését vagy súlyosbodását okozzák vagy orvosi figyelmet tesznek szükségessé C. A B kritériumban szereplı pszichológiai és viselkedéses faktorok nem magyarázhatók jobban más mentális zavarral (pl. Major depresszió, pánikzavar, PTSD)
Korábban: nincs organikus ok, jelentıs a szenvedés, pszichoszociális fıleg pszichológiaitényezık szerepe kiemelt - Kizárásos diagnózis! annak hátrányai Most: DSM-V: Szomatikus tünet és kapcsolódó zavarok (300.82) nem kritérium a testi elváltozás hiánya! Szélesebb körő diagnózis; dominánsan szomatikus panaszok /szomatizációs zavar/; dominánsan egészségszorongás /hypochondriazis/; dominánsan fájdalom /fájdalomzavar/
Betegségszorongás zavar Konverziós zavar Factitius (színlelt) zavar Egyéb meghatározott szomatikus tünet és kapcsolódó zavar Nem meghatározott szomatikus tünet és kapcsolódó zavar... PMS, Depresszív zavar más egészségi állapot következtében, Szorongásos zavar más egészségi állapot következtében, Bırkapirgálás...
A fejlıdés vonulata: Pszichoszomatikus betegségek orvosi diagnózis, feltételezett pszichológiai etiológia; de a pszichológiai, pszichiátriai zavarok között nem jelent meg (pszichoszomatikus orvoslás elméleti kerete) Ma: kettıs diagnózis Jó ez nekünk?
Mikre utal a DSM-V? Nem elválasztható a szomatikus és pszichés terület (diagnózisok tartalmai) A pszichés (pszichoszociális) tényezık állhatnak etiológiai szerepben a betegség kimenetelést befolyásoló szerepben Lehetnek a szomatikus betegség következményei - Nyíltan megjelennek a pszichoszomatikus orvoslás tételei Mit mond ezekrıl a tényezıkrıl? Mit mond ezekrıl az interakciókról?
A PSZICHOSZOMATIKUS ORVOSLÁS TÖRTÉNETE Pszichoszomatikus betegségek a pszichológiában
A pszichoszomatikus jelzı viszonylag új kifejezés egy olyan medicina számára, amely olyan régi, mint maga a gyógyászat. (Weiss és English) Pszichoszomatika; pszichoszomatikus orvoslás Biopszichoszociális modell Klinikai egészségpszichológia
Ókori kínai orvoslás Ókori indiai orvoslás Ókori görögök egyensúlyelmélete..
Irracionális orvoslás Aszklépiosz Mágia, varázslat, szuggeszció, hipnotikus gyógymódok Aszklepionoktemplomi alvás Racionális orvoslás Hippokratesz Tudományos gyógyítás és kutatás atyja Elsı nagyvonalú kórtani szintézis
Empíria és theurgia-tapasztalás és isteni varászlat az a két elem, amelyekbıl a gyógyítás kezdetben mindenütt összekovácsolódott. Mert ha cserbenhagynak a gyógyszerek, helyükbe lép az ima, a ráolvasás, az áldozat, és más kultikus tevékenységek (Max Neuburger a görög orvoslás kettıssége kapcsán)
1939: az Amerikai Pszichoszomatikus Társaság megalakulása, a Psychosomatic Medicine folyóirat indítása Pszichoszomatikus orvoslás terminus: 1922: Felix Deutsch 1940-es évek: Helen Dunbar tette általánosan elfogadottá Cél: harc a pszichoszomatikus orvostudomány önálló létének az elismeréséért, harc az egyoldalúan természettudományos szemlélet ellen, Az emberi egység teljességének megragadása
Pszichodinamikai irányzat Bizonyos testi betegségekben szenvedık orvosi és pszichológiai vizsgálata A pszichológiai konfliktusok szerepének felderítése a betegség etiológiájában, patogenezisében és a betegség lefolyásában Freud szemléletmódja az inspiráló Pszichofiziológiai irányzat Természettudományos vizsgálómódszerek megfigyelések és kisérletezések Pszichológiai történések és fiziológiai jelenségek közötti kódolás A fiziológiai rendszerek nagy funkcionális variabilitása Az egészséges és kóros fiziológiai mőködések feltételei
Korai értelmezések Pszichológiai magyarázatok (hisztéria) Briquet (1859): hisztéria szindróma Multiszimptomatikus kórkép Traumatikus események a háttérben Janet (1889;1901) disszociáció (trauma) Max Schur (1897-1969) az érzelmek fejlıdési folyamatában (differenciáció, deszomatizáció, verbalizáció) megrekedés történik reszomatizáció következik be
tendencia pszichológiai állapotok vagy lelki tartalmak testi élmények, funkcionális változások vagy szomatikus metaforák formájában való átélésére, konceptualizálására vagy kommunikálására (Lipowski, 1968, 143.o), a hangsúly a testi tünetekre tevıdik, miközben (a betegre) a pszichoszociális problémák tagadása jellemzı. Ez a folyamat általában elınnyel jár; vagy a felelısség alóli mentesség által (Bass és Benjamin, 1993). Pejoratív!!! Sharpe és Carson: remedikalizáció a betegek visszahelyezése az alapellátásba; a központi idegrendszer funkcionális zavara a tünetek hátterében
Milyen tényezık hajlamosítanak testi tünetekre, betegségekre? (bio-pszichoszociális koktél ) Milyen pszichológiai tényezık hajlamosítanak testi tünetekre, betegségekre? (bio-pszicho-szociális) Tényezık? Interakciók?
1. Pszichológiai hajlamosító tényezık: 1. Személyiség 2. Regresszió 3. Alexitímia, érzelemszabályozási nehézségek 4. Katasztrofizálás 5. Figyelem és attribúció 6....
1. Biológiai hajlamosító tényezık: 1. A stressz-válasz jellegzetességei 1. Eredete 2. Fenntartott stressz 2. A citokin-rendszer 3. A viszcerocepció eltérései 4. Kp-i idegrendszeri szenzitizáció 5.... + a kultúra szerepe! Ezek a tényezık (pszichoszociális és biológiai is) mind az etiológiában, mind a lefolyásban, mind a kezeléshez való viszonyban szerepet játszanak.
Sok komponenső Személyre szabott Kezelése? Általános ismeretek a pszichoszomatikus sérülékenységbıl ( alap-törvényszerőségek ) Valamivel specifikusabb ismeretek az egyes betegségekkel kapcsolatos kutatásokból Igazi megismerés az egyén szintjén!!! A terápiás/intervenciós lehetıségek ugyanezt a logikát követik!!!
Dunbar profiljai: Baleseti hajlam Aritmia Koronária betegség, magas vérnyomás Hobo Gyermek a sötétben attitőd Nagyratörık, top-dog, top-dog jelölt Anginás panaszok primadonna, nagy békák kis pocsolyában Diabetes pancserek, ügyetlenek, rendetlenek Reumás láz vagy szívbetegség a tanár kegyeltjei, mártírok Diagnosztikus, prognosztikus, terápiás jelentıség A személyiség és betegség között milyen a kapcsolat? Direkt vagy közvetett, oki, vagy csak együtt járás?
A-típusú személyiség: szív-érrendszeri betegségek C-típusú személyiség: daganatos betegségek D-típusú személyiség: szív-érrendszeri és daganatos betegségek Számos tanulmány nem támasztja alá a specifikus betegségre hajlamos személyiség létét; a depresszió és szorongás a legtöbb testi betegségben megemelkedett! A kapcsolat közvetett vagy közvetlen? (mik a mediátorok?) példa a kardiovaszkuláris betegségekbıl Etiológiai tényezı vagy a betegség következménye? példa a gyomorbélrendszeri betegségekbıl (2. diasor)
két nagy témakör: - ellenségesség, harag és kapcsolódó fogalmak (A-típusú viselkedésminta) - negatív érzelmi állapotok: depresszió és szorongás és kapcsolódó fogalmak (vitális kimerültség, reménytelenség, anhedónia, fáradtság) mind a betegség kialakulásával kapcsolatban, mind a rekurrens szívbetegségek megelızése szempontjából fontosak! 29
Menninger és Menninger (1936): az elnyomott agresszió testben való megjelenése Dunbar profilja (1943): olyan férfiak, akik hatalmat akarnak szerezni, nem szeretik megosztani a felelısséget, a problémákat kemény munkával és aszketizmussal oldják meg Arlow (1945): autoritással való alapkonfliktus forrása: apjuktól féltek, uakkor irigyelték is ıt késıbb azonosultak vele, de ez az azonosulás nem teljes folyamatos bizonytalanságérzés, amit kifelé nem mutatnak; a teljesítmények ellenére fennmarad Arlow szerint ez a személyiségtípus társad-i szempontból jövedelmezı, de személyes szinten nem oldja meg a személy problémáit korai tanulmányok: kevés számú emberbıl levont következtetések nem általánosíthatók 30
Rosenman és Friedman kardiológusok, az 1950-es évek végén egyrészt bizonyos személyiségjegyek kombinációjából ered, mint például túlzott versengı hajtóerı, az elismerés, haladás és eredmény iránti állandó igény, és állandó hajlam arra, hogy többszörös szakmai és egyéb tevékenységeket végezzen, másrészt pedig a határidıkbe határidıkbe való állandó belemerülésbıl (Rosenman és Friedman, 1961) a fogalom tág értelemben minden olyan emberre vonatkozik, aki agresszív és nem szőnı harcban áll azért, hogy egyre többet érjen el egyre kevesebb idı alatt. (Friedman és Rosenman, 1974) 31
korai kutatások: az A típusúak között kb. kétszer olyan gyakori a szívbetegség 1981: elfogadták, hogy az ATV a CHD megnövekedett rizikójával jár késıbb: kérdéses a kapcsolat általában azokban a tanulmányokban találtak összefüggést, ahol kezdetben egészséges személyeket vizsgáltak, akiknél már kialakult a betegség, azoknál nem részekre bontották toxikus elem : ellenségesség 32
korai kutatási eredmények (1980-as évek): kapcsolat az ellenségesség és a CHD kialakulása között 255 orvos 25 éves követése medián feletti ellenségesség-pontszám: 5x több CHD-esemény (4,5/1000 személyév vs. 0,9/1000 személyév) de: a bármilyen okból bekövetkezett halálozás is magasabb: több mint 6x (5,8/1000 személyév vs. 0,9/1000 személyév) késıbb vegyes eredmények 33
Miller és mtsai, 1996: korai tanulmányok mutatnak ki összefüggést, késıbbiek nem, részben azért, mert magas kockázati csoporttal végzett tanulmányok; összességében az önbeszámolós ellenségességgel is van gyenge kapcsolat Myrtek, 2001: ATV és CHD közt csak a gyenge kritérium (AP) esetében van kapcs., a kemény kimenetek esetében nincs; ellenségesség és CHD közt kicsi, de szign. a szerzı szerint emiatt nem érdemes intervenciót tervezni erre Chida és Steptoe, 2009: egészséges populáció: HR=1,19 (95% CI=1,05-1,42), szívbeteg kohorszok: HR=1,23 (95% CI=1,03-1,43) 34
a kardiovaszkuláris reaktivitás (CVR): fizikai v. pszichológiai stresszor esetén mutatott változások pszichológiai stresszorra adott CVR nagysága összefügg az érelmeszesedés súlyosságával és progressziójával SzIR-aktivitás katekolamin a vérben szívizom és endothelium károsítása gyulladás, lipidlerakódás érelmeszesedés harag érösszehúzódás, megnövekedett artériás nyomás véráramlás megváltozik sérülékeny plakk megrepedhet ellenségesség és proinflammátoros citokinek (IL-6, TNF-alfa) között pozitív kapcsolat ellenségesség és társas támogatás ellenségesség személyközi konfliktus nehézség a közeli kapcsolataikban is magas ellenségesség alacsony társas támogatással jár együtt, barátoktól és házastárstól is ráadásul stresszhelyzetben a nagyon ellenséges személyek nem reagálnak csökkent CV reaktivitással a társas támogatásra tehát amikor elérhetı, akkor sem jár uolyan fiziológiai elınyökkel, mint a nem ellenséges személyeknél (Smith és mtsai, 2004) ATV egyik összetevıje a társas dominancia ez is független prediktora a CHD-nak 35
A testi tüneteket, test-központú mőködésmódot úgy értelmezik, hogy a személyiség a megküzdési kapacitását meghaladó helyzetekben visszatér (regrediál) egy korábbi mőködési módhoz, amely leginkább a kora gyermekkori megküzdés jegyeit hordozza. A problémával való megbírkózás nem kognitív, verbális szinten zajlik, hanem a preverbális fiziológiai folyamatokon keresztül. Az irányzatnak számos jelentıs klasszikus és modern képviselıje van. Regresszióelmélet általánosabb értelemben: a sérülékenység forrása a gyermekkori történésekben keresendı.
Freud mint elıfutár: a szomatikus készenlét fogalma (korai pszichés trauma) Federn: az én-/testhatárok megfelelı nárcisztikus megszállása Grinker: mass-reaction Jurgen Ruesh: pszichoszomatikus reakciókészség kommunikációelméleti alapokon (éretlen személyiség, éretlen kommunikáció)
Günther Ammon Az én-lyuk elképzelése: Születés után az anya megfelelı gondozói viselkedése alakítja ki az interakciók során a gyermek testhatárait Ha az anya erre képtelen, a gyermek a primér nárcizmus szakaszában megreked, a külsı és belsı elkülönülése kárt szenved elmosódó énhatárok + nem alakul ki a testi funkciókba vetett bizalom és a megfelelı test-identitás Hiány: én-lyuk ; pszichoszomatikus tünet jelenik meg, betölti az én-lyukat A tünet célja: a megfelelı odafordulás és melegség elnyerése; a nárcisztikus deficit megoldása
Modell az attachment kialakulásáról: veleszületett szociális viselkedésformák + interakciók az anyával, amely során a gondozó megerısíti ezeket a viselkedésformákat Az anyával való interakcióban a szociális normák a procedurális (+ deklaratív) memóriába íródnak Belsı munkamodell: a késıbbiekben mások és a self bizonyos fajta észlelésére hajlamosít, s meghatározza az észlelt fenyegetésre kiváltódó preferált stratégiákat A kölcsönös függés kritikus: Elıfeltétele mind az emocionális kötıdési biztonság, Mind pedig a fiziológiai önszabályozás kialakulásának!!
1a Bizonytalan kötıdés 1b 1c 2 3 Észlelt stressz A stressz fiziológiai szabályozása A stressz társas modulációja Affektusok külsı Szabályozásának alkalmazása Védıfaktorok alterált alkalmazása Fiziológiás stressz válasz Betegség rizikófaktorok Szerhasználat Táplálkozási zavar Kockázatkeresı Szex. magatartás Segítség-keresés Társas támogatottság Kezelési utasítások Tünetekre irányuló figyelem betegség Tüneti beszámolók Eü. ellátás
52 melldaganatos és 52 egészséges nı körében vizsgálták a kötıdést Mért paraméterek: A szülıkhöz való közelség és kötıdés-történet, korai tárgyvesztés, felnıtt kötıdési stílus Eredmények: A melldaganatosok nagyobb hányadánál találtak bizonytalan kötıdést a gyermekkorban (42% szemben a 23%-al) A melldaganatosok kevésbé érezték magukat közel gyermekkorukban az anyához A melldaganatosok nagyobb hányadánál fordult elı korai tárgyvesztés A melldaganatosok nagyobb hányada került az elkerülı kötıdési stílusba
klasszikus pszichoszomatikus betegeknél a fantázia hiányát, a verbális és szimbolikus kifejezés zavarát írták le (esettanulmányok, megfigyelések); (Nemiah és Sifneos (1970)) Alexitímia: görög eredető szó (a-fosztóképzı, lexis-szó, thymos-érzelem), jelentése: nincs szó az érzelmekre Az alexitímiát kezdettıl deficitként, az érzések megélésének hiányaként tekintették, nem pedig az intrapszichés konfliktusokból származó negatív érzésekkel szembeni elhárításként Vonás vagy állapot?
Az alexitímia kutatások az elmúlt évtizedekben újra fellendültek Az alexitímia fogalmán tulajdonképpen ma is azokat a jelenségeket értjük, melyeket a korai szerzık megfogalmaztak (kérdıíves módszerekkel a fı faktorok): 1) nehézségek az érzelmek felismerésében és leírásában; 2) nehézségek az érzelmek és az emocionális arousal testi jelei közötti különbségtételben; 3) korlátozott képzeleti tevékenység, melyet a fantázia szegényessége jelez 4) kifelé orientált kognitív stílus Modernebb elképzelések: fókuszban általánosabban az érzelemszabályozás; s annak szerepe a betegségekben!!!
Lumley (1996) modellje Alexitímia 3 Fiziológiai Viselkedéses Kognitív Szociális 1 Harmadik változó: szociokulturális faktorok és biológiai faktorok 3 Organikus betegség Betegségviselkedés 2
Kano és Fukudo (2013) Képalkotó eljárásokkal vizsgálták alexitímiás személyek agyi aktivitását különbözı érzelmi feldolgozást igénylı feladatokban. 3 vizsgálat, különbözı érzelmi kódolást, feldolgozást igénylı helyzetekben; közben képalkotó eljárásokkal vizsgálták a különbözı agyi területek aktivitását Cél-hipotézis: az alexitímia idegrendszeri mechanizmusai megmutatnak egy lehetséges kapcsolatot a fizikai (pszichoszomatikus) betegségek megnövekedett esélyének irányába
A kognitív érzelmi folyamatok gyengesége (megfelelı agyi területek alapján: érzelmi ingerre a 3-5. szint kevésbé aktiválódik) Erısebb viszcerális észlelés és autonóm válaszok (1-2. primitívebb szintek túlaktivációja) Az interaktív, integratív folyamatok gyengesége (5. szint deficitje) (Mindezeket 3 kísérletsorozat alapján írták le) Összességében: az alexitímiásoknál nehezített az érzelmek reprezentációinak kialakítása és kevésbé flexibilis a kognitív feldolgozásuk a kognitív fejlettség hiánya: erısebb tendencia a fiziológiai és (káros) viselkedéses válaszokra (mindkettı a pszichoszomatikus sérülékenység irányába terel)
Kraemer és Loader (1995) az alexitímiás személyiség kialakulását a nem biztonságos kötıdéssel kapcsolják össze, ahol a szülı nem képes azonosítani a gyermek affektív állapotait és annak megfelelıen reagálni. A bizonytalan kötıdésnél a gyermek bár fizikai szempontból biztonságban érezheti magát, az érzelmek kezelhetetlen intenzitásaitól védtelennek tekinthetı. Ennek kivédése érdekében a gyermek kikapcsolja ezeket az érzelmeket, s csak a fiziológiai komponensek maradnak meg, amelyeket átél. Ezek a gyermekek nem tanulják meg, hogy hogyan éreznek, s ez jó alapot teremthet az alexitímiás személyiség kialakulásának, ahol az érzések szavak nélküliek (unworded) és nem felismertek. A két szerzı szerint ennek nagy ára van, ugyanis az érzelmek a viselkedés szervezésben központi szerepet játszanak.
Egészséges egyetemistákon vizsgálták, hogy az alexitímiás személyeken belül elkülöníthetık-e csoportok (TAS skálái segítségével) Illetve, hogy ezekre a csoportokra jellemzı-e valamilyen specifikus érzelemszabályozási zavar
Klaszteranalízis: Kifelé irányuló alexitímia Általános alexitímia Befelé irányuló alexitímia magas közepes alacsony
Hallgatók zöme a Kifelé-irányuló alexitímia csoportba került Óvatosan interpretálni, ez a skála a legkevésbé megbízható!! Ez a csoport a legkevésbé sérülékeny a nemalexitímiásokkal szemben; úgy tőnik, jobb érzelemszabályozási stratégiákkal rendelkeznek, mint a másik 2 csoport A Befelé-irányuló és Általánosan magas alexitímia csoportok: sérülékenyebbek (depresszió, szorongás, represszió; a befelé orientáltak esetében több az átértékelı stratégia) Az eltérı csoportok eltérı terápiás megközelítést igényelnek!
A stressz és a stressz-válasz szabályozásának jellegzetességei
Az 1930-50-es évek legmeghatározóbb pszichoszomatikus szerzıje A pszichoszomatikus folyamatokban az egyén specifikus érzelmi problémáinak van jelentısége: érzelmi elfojtási modell 1. Minden egészséges és kóros humán funkció pszichoszomatikus 2. Az emóciók mindig együtt járnak egy akciós mintázattal, amely az autonóm idegrendszer egy részén, illetve az általa innervált szervekben fejezıdik ki. 3. Specifikus érzelmek specifikus vegetatív reakciók kíséretében jelennek meg 4. A nyíltan ki nem fejezett, elfojtott érzelmek krónikus feszültséghez vezetnek, így az ıket kísérı vegetatív innerváció mértékét és idıtartamát fokozzák 5. Az így elıálló erıteljes szervi innerváció funkciózavarhoz vezet, amely végül szöveti, morfológiai változást eredményezhet (elızetes orgánsérültség)
Alexander, kora neurofiziológiai kutatásaiból Cannon elméletét és a homeosztázis fogalmi kostrukcióját használja fel; Stresszre adott válasz két fı típusa: 1. Készenlét a harcra vagy menekülésre 2. Visszavonulás a kifelé irányuló aktivitástól
Akarati erıfeszítés túlkompenzáció Nárcisztikus tilta- Kozás a gyermeki Függıség ellen Agresszió Vetélkedési érzésekkel csökkentértékőség Szorongás vagy vétkességérzés Gyermeki függıség
Agresszió Vetélkedési érzésekkel ellenségesség Szimpatikus idegrendszer B L O K Á D Diabetes? migrén Harc vagy menekülés Vasovagalis syncope arthritis Neuroendokrin rendszer szívneurózisok Magas vérnyomás hipertireózis
Gyermeki függıség paraszimpatikus idegrendszer B L O K Á D Védettségi és Ellátottsági helyzet gyomorfekély asztma Neuroendokrin rendszer obstipáció Kimerüléses állapotok diarrhoea colitis
A hipothalamusz-hipofízismellékvesekéreg tengely szerepe
HPA-hiperfunkció Major depresszió Anorexia nervosa Pánik-betegség Kényszer-betegség Alkohol-függıség Kábítószer-függés Premenstruációs szindróma Terhesség utolsó trimesztere Intenzív testgyakorlás Alultáplálkozás Pajzsmirigy túlmőködés Krónikus stressz HPA-hipofunkció Szezonális depresszió Obezitás Rheumatoid arthritis Krónikus Fáradtság Szindróma Mellékvese-elégtelenség Szülés utáni idıszak Pajzsmirigy alulmőködés PTSD Nikotin-megvonás Krónikus stressz utáni állapot Glükokortikoid terápia utáni állapot
Hiperkortizolizmus Metabolikus zavarok; pl. metabolikus X- szindróma (magas vérnyomás, koronáriabetegségek, elhízás és velejáró anyagcsere-zavarok elıszobája ) Hipokortizolizmus A stressz-immun kölcsönhatás miatt gyulladásos hajlam Sickness behavior Gyulladásos betegségek
A szomatizációs tüneteket többen stresszfüggı tünetekként értelmezik A tünetek kialakulásának folyamatában elsısorban a fenntartott stressz és az ezzel összefüggı pszichés és fiziológiai arousal játszik döntı szerepet (Eriksen és Ursin, 2004). Minden olyan pszichológiai, biológiai és szociális jellemzı tehát, amely a stressz tartósságát eredményezi az egyéni hajlam függvényében potenciálisan hozzájárul (többek között) a szomatizációs problémák kialakulásához. A fenntartott stressz ami szabályozási zavar jeleként is értelmezhetı azonban csak az elsı lépés a szomatizációs problémák kialakulásában. Kritikus, hogy a stresszel összefüggı testi tünetek (pl. fejfájás, hátfájás, fáradtság, gyomorfájás, szapora szívverés) értékelése és értelmezése hogyan történik. központi idegrendszeri funkcionális eltérés, amit pszichológiai és szociális folyamatok, mőködésmódok erısíthetnek
Fenntartott stressz N, fokozott érzelmi reaktivitás, érzelmi distressz Biológiai rendszerek sérülékenysége (genetika+ korai kedvezıtlen tapasztalatok) Alexitímia, Érzelemszabályozási deficitek Negatív események katasztrofizálása/explanátor os stílus Perszeveratív kogniciók Perfekcionizmus Hipnabilitás (szuggesztibilitás) Tünetek értelmezése, értékelése Figyelmi és attribúciós folyamatok (szomatoszenzoros amplifikáció, oktulajdonítás) Tünetek katasztrofizálása Alexitímia, Érzelemszabályozási deficitek Szociális reakciók Orvos-beteg kapcsolat és kommunikáció
a HPA-tengely: nagy plaszticitás; a környezeti feltételek függvényében (amely környezeti feltételek valószínőleg felnıtt korban is hasonlóak lesznek!) programozható legyen a HPA-tengely aktivitása; Meaney (2001): maga a változás önmagában nem elıny, a késıbbi feltételek döntik el hasznosságát: Másság: védelmet és sérülékenységet is jelenthet (pl. alacsony HPA-reaktivitás) A gondozói viselkedés függvényében nemcsak a HPA-tengely programozása megy végbe, hanem egyéb neuroendokrin rendszerek és érintıdhetnek; A GABA-erg/centrális benzodiazepin rendszer; a memória-rendszer; az immunrendszer, a viselkedéses aktivitás.
Traumatikusnak megélt események Az agyi plaszticitás nyitottabb periódusai komoly hormonális változások (serdülıkor, terhesség, klimaktérium?) Komoly szomatikus változások, betegségek? (PTSD- PTN) Érzelmileg mélyen megmozgató kapcsolatok (szerelem) Szándékos programozás? Különbözı terápiás beavatkozások (?) Melyik milyen szintre/mechanizmusra hat?
Gunnar, M és mtsi. (2002) A kortizol szint szabályozása a korai fejlıdésben embergyerekeknél, In: Megmagyarázhatatlan testi tünetek szöveggyőjtemény, ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest, 2004. 181-208. oldal Maunder, R.G.; Hunter, J.J. (2001). Kötıdés és pszichoszomatikus medicína: a stressz és a betegség megközelítése a fejlıdés problémái felıl. In: Megmagyarázhatatlan testi tünetek szöveggyőjtemény, ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest, 2004. 154-180. Rigó, A. (2007) A stresszválasz-rendszer korai programozása és kapcsolata a pszichés és szomatikus sérülékenységgel, In. Tanulmánykötet Kulcsár Zsuzsanna tiszteletére (Szerk.Demetrovics Zsolt) Rigó, A. (2011) Klinikai egészségpszichológiai problémák krónikus testi betegségekben, IN: A Klinikai Pszichológia horizontja; KRE és L Harmattan Kiadó, Budapest, 2011.