Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 65 74. AZ ÉLETSZÍNVONAL TÉNYEZŐINEK HATÁSA A MAGYAR ENERGIAFELHASZNÁLÁSRA THE IMPACT OF STANDARD OF LIVING FACTORS ON DOMESTIC ENERGY CONSUMPTION DOMÁN CSABA Üzleti Statisztika és Előrejelzési Tanszék, Miskolci Egyetem 3515 Miskolc-Egyetemváros, stcsaba@uni-miskolc.hu Az elmúlt évtizedben a lakosság számára nagy problémát jelentett az energiafelhasználás költségének alakulása. Több tényező együttes hatására kedvezőtlen tendenciák figyelhetők meg az energia árainak alakulásában. Ezek a problémák a lakosság számára már szinte a kezelhetetlen folyamatok közé tartoznak, hiszen a rendelkezésre álló jövedelem nem követte az energiaárak alakulását. A lakosság csak kis hányada engedheti meg magának, hogy új energiahordozók segítségével elégítse ki igényét. A problémát tovább súlyosbítja az a tény, hogy a lakossági energiaigény nagy része a fosszilis energiahordozóktól függ. A cikk áttekintő képet kíván nyújtani arról, hogy milyen a lakosság életszínvonalának, illetve annak tényezőinek hatása a magyar energiafelhasználásra. Kulcsszavak: energiafelhasználás, életszínvonal, megújuló energiathe changes of the energy consumption prices caused a lot of problem for citizens in the last few decades. Due to the collective effect of several factors, an unpleasant tendency of energy prices could be observed. The inhabitants can barely handle these problems because their income has not followed the rise of the energy prices. Only a few of them can afford to supply their energy needs from new type of fuels. The problem is even worse regarding to the fact that the significant part of the residential use depends on fossil fuels. This paper would like to give a comprehensive view about the impact of the population s standard of living and its factors on domestic energy consumption. Keywords: energy consumption, living standard, renewable energy. Bevezetés A lakosság életszínvonalát számos tényező befolyásolja, egy részük objektív, másik részük szubjektív szempontok alapján mérhető. A lakosság jólétét nagy mértékben tükrözi az adott ország fejlettsége. Hazánkban is kimutatható, hogy a gazdaságilag és társadalmilag fejletlenebb régiókban a lakosság életszínvonala is alacsonyabb, illetve itt a lakosok jólétét egészen eltérő tényezők befolyásolják a fejlettebb régiókhoz viszonyítva. Kutatásaim során azt is megtapasztaltam, hogy a lakosság életszínvonalának vizsgálatakor a különböző tudományterületek nem alkotnak egységes megközelítést, nincs meg az általánosan elfogadott elemzési és kutatási irány. A filozófia, a gazdaság, a szociológia, az egészségügy stb. képviselői eltérő aspektusból közelítik meg az életszínvonal jelentését, kvantifikálhatóságát. Jelen cikk egy széleskörű kutatás szerves részét képezi, amelynek célja egy bázistelepülés lakossági energiafelhasználásának feltérképezése és az eredmények alapján egy elméleti modell kialakítása. A modellalkotás során figyelembe kívánjuk venni a
Ipar víz- és hulladékgaz dálkodás nélkül Építőipar Mezőgazdas ág, erdőgazdálk odás, halászat Szállítás, raktározás Lakosság Egyéb fel nem sorolt ágak Összesen 66 Domán Csaba lakosság saját életszínvonaláról alkotott véleményét, az energiafelhasználásuk összetételét, illetve a megújuló energiaforrások iránti igény és elfogadottság meglétét. A fentiek figyelembe vételével arra keresem a választ, hogy globálisan van-e összefüggés a lakosság energiafelhasználása, az életszínvonalat mérő mutatók, valamint az életszínvonallal közvetett vagy közvetlen kapcsolatban lévő mutatókkal. Természetesen a mutatók kiválasztásában szubjektív szempontok is szerepet játszottak, hiszen ahogy korábban is utaltam rá, az egyes területek sem jutottak konszenzusra az életszínvonal mérését illetően. 1. A lakosság energiagazdálkodása A kutatás fontos területe a lakossági energiafelhasználás feltérképezése. A téma aktualitását adja, hogy az elmúlt egy évtizedben a háztartások energiafelhasználásának volumene nem változott jelentős mértékben, átalakult viszont annak szerkezete. Az ezredforduló előtt a háztartások egyre nagyobb része állt át a vezetékes gázzal való fűtésre, köszönhetően a magas gázár-támogatásnak és kényelmi szempontoknak. Annak ellenére, hogy az ezredforduló után jelentős mértékben emelkedett a gáz ára, valamint az elmúlt években jelentősen átalakult a támogatási rendszer, a háztartások energiafelhasználásában, nemhogy csökkent a földgáz aránya, hanem még emelkedett is. Ennek több oka is volt: emelkedett a vezetések gázzal ellátott települések száma; a gázár-támogatási rendszer; a lakásállomány bővülése; a laksűrűség csökkenése; valamint a lakások átlagos alapterületének növekedése. A háztartások energiafelhasználási szerkezetére hatással volt még a távhő felhasználásának csökkenése, a villamosenergia-felhasználás jelentős növekedése, a szilárd tüzelőanyag-felhasználás belső szerkezetének megváltozása, valamint az alternatív energiafelhasználás egyre szélesebb körben való elterjedése. (KSH, 2008) Év 2004 372,5 9,6 38,0 48,2 410,3 209,5 1 088,1 2005 414,0 10,6 36,3 49,3 425,4 217,6 1 153,2 2006 421,3 10,7 35,9 50,3 415,8 218,0 1 152,0 2007 428,9 9,2 34,2 50,6 399,5 203,0 1 125,4 2008 426,7 9,0 35,1 50,5 402,5 202,5 1 126,3 2009 386,2 8,7 32,0 47,9 383,3 197,7 1 055,8 2010 410,2 8,0 31,0 48,0 390,9 196,9 1 085,0 1. táblázat. Magyarország energiafelhasználása, petajoule Forrás: KSH
Az életszínvonal tényezőinek hatása a magyar energiafelhasználásra 67 A táblázat egyértelműen mutatja, hogy hazánkban a lakossági energiafelhasználás az elmúlt egy évtizedben szinte minden évben a teljes hazai energiafelhasználás több, mint 1/3-át tette ki. A lakosság energia iránti igénye az évezred elején hullámzó értéket, de növekvő tendenciát mutatott. A gazdasági válság, a változó energiaárak, a támogatási rendszer hatására az elmúlt 4 évben a csúcsfogyasztáshoz képest közel 10%-kal esett vissza a lakosság energiafelhasználása. 1.1. A háztartások vezetékes gázzal való ellátottsága Magyarországon 2010-ben 2877 településen volt vezetékes gáz, amely az összes település 91,2%-át jelentette. Az alábbi ábra szemléletesen mutatja, hogy a rendszerváltás után milyen mértékű volt a vezetékes gázzal való ellátottság az országban. 1990-2010 között évente átlagosan 3,74%-kal bővült a vezetékes gázt fogyasztó háztartások. 1. ábra. Vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma 1990-2010 között, db Forrás: KSH A vezetékes gázt fogyasztó háztartások számának bővülésével nem nőtt azonos mértékben az egy háztartási fogyasztóra jutó évi vezetékes gázfogyasztás volumene, amely a vizsgált időszakban hektikus változást mutatott. A fogyasztás 2003-ban érte el maximumát, amikor az egy háztartási fogyasztóra jutó évi vezetékes gázfogyasztás 1.505 m 3 volt, amely fokozatosan csökkent a következő években, és 2010-ben már csak 1067,7 m 3. (KSH, 2009)
68 Domán Csaba 2. ábra. Egy háztartási fogyasztóra jutó évi vezetékes gázfogyasztás alakulása Magyarországon Forrás: KSH Az egy háztartási fogyasztóra jutó évi vezetékes gázfogyasztás csökkenésének vizsgálatakor szembetűnő, hogy az elmúlt két évtizedben folyamatosan nőtt a vezetékes gázzal ellátott települések száma, valamint a vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma is. 1.2. A megújuló energiák lehetőségei és hatásai A hagyományos energiahordozók használata egyre költségesebb a lakosok számára, ezért szem előtt kell tartani a megújuló energiák hasznosításának lehetőségét. Ennek egyik nehézsége, hogy az energiatermelés szerkezetének átalakítása igen hosszú folyamat, amelyet több tényező is befolyásol: energiaellátás biztonsága; energiaellátás diverzifikálása; környezetvédelmi szempontok; társadalmi és gazdasági kohézió biztosíthatósága. (Nádudvari, 2007) A sikeres átalakítás pozitív következménye, hogy helyi munkahelyeket lehet létrehozni, csökkenthető a lakosság kiadása, ösztönözni lehet az innovációs tevékenységeket, hosszabb távon energia-megtakarítás érhető el.
Az életszínvonal tényezőinek hatása a magyar energiafelhasználásra 69 Gazdasági Társadalmi Környezeti munkatermelékenység foglalkoztatottság kutatás-fejlesztés infrastruktúra kívülről jövő tőkebefektetés kis- és középvállalkozások gazdasági szerkezet életminőség életszínvonal lokális jövedelem humán tőke a munkaerő felkészültsége intézményes és társadalmi tőke innovációs kultúra társadalmi szerkezet döntési központok társadalmi kohézió környzet minősége (talaj, víz, levegő) szállítás energiaigénye környezeti kockázat 3. ábra. A megújuló energiák felhasználásának hatásai Forrás: Lukács, 2010 Kutatásom szempontjából kiemelendő a megújuló energiafelhasználás életszínvonalra gyakorolt hatása, amely különösen környezeti oldalról hat a lakosság életszínvonalának változására. A tényezők egy része könnyen kvantifikálható, de bizonyos tényezők szubjektíven jelennek meg az életszínvonal változásának mérése során. Csökkenő CO2 kibocsátás Por és CO2 megkötés és O2 termelés Új munkalehetőségek, több jövedelem, javuló közérzet Tisztább talaj Fák, bokrok baktérium gyérítés Az energiafelhasználás korszerűsítésének hatása az életszínvonalra Tisztább levegő, javuló mikroklíma Zöld tudatosság erősödik Mérséklő hatás az időjárási szélsőségekre Talaj erózió, defláció csökken Szél és huzat csökkentő hatás 4. ábra. Az energiafelhasználás korszerűsítésének hatása az életszínvonalra Forrás: Lukács, 2010 Természetesen a megközelítés szubjektív és egyoldalúnak tűnik, de ahogy korábban is utaltam rá, az egyes diszciplínák között sincs összhang az adott módszertan tekintetében. Minden egyén számára vannak fontos, kevésbé fontos és jelentéktelen tényezők a saját
70 Domán Csaba életszínvonalának minősítése során, de az energiafelhasználási szokásaik és annak megváltoztatásának elvi lehetősége mellet a fenti ábrán látható tényezők a leggyakorlatiasabbak. 2. A háztartások fogyasztása, jövedelmi helyzete Hazánkba a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása alapján az egy főre jutó nettó kereset 2010-ben 132 604 Ft volt, ami az egyes nemzetgazdasági ágazatok között jelentős eltérést mutatott. Valamint, ha háztartásokat veszünk alapul, akkor még inkább megtévesztő az adat, hiszen hazánkban ma igen sok háztartás a fent említett összeg töredékéből él. Az ezredforduló után a háztartások egy főre jutó éves átlagos jövedelme fokozatos emelkedést mutatott, majd 2007-től kezdődően csökkenő tendencia figyelhető meg. 5. ábra. A háztartások egy főre jutó éves átlagos jövedelme Forrás: KSH Az egy főre jutó átlagos jövedelem mérséklődése nem eredményezte a háztartások fogyasztásának jelentős csökkenését, inkább átalakította a háztatások fogyasztásának szerkezeté. Azaz lemondtak olyan kiadásokról, melyek nem jelentettek létszükségletet (luxus cikkek, közlekedési kiadások, nagy értékű használati eszközök beszerzése stb.).
Az életszínvonal tényezőinek hatása a magyar energiafelhasználásra 71 6. ábra. Egy háztartásra jutó éves kiadások megoszlása, %-ban (2009) Forrás: KSH 2009-ben a háztartások bevételük nagy részét élelmiszerekre és lakásfenntartásra, háztartási energiára költötték. A lakásfenntartásra, háztartási energiára költött összeg a teljes kiadás 23,6%-át tette ki, amelynek több, mint 2/3-a az elektromos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok felhasználásához kapcsolódik. 3. Az életszínvonal és energiafelhasználás közötti összefüggés A lakosság életszínvonalát elsősorban a jövedelmi helyzettel, a munkaerő-piaci státusszal, a fogyasztási javakkal való ellátottsággal és más hasonló, materiális jellegű indikátorok felhasználásával mérhetjük a legjobban. Általánosabban nézve, a nemzetközi összehasonlítás gyakorlatának megfelelően, az egy főre jutó GDP-t is alapul vehetjük, illetve a különböző, elsősorban nemzetgazdasági mutatókból készített indexeket. A GDP használatát az életszínvonal mérése során az elmúlt évtizedekben többen is megkérdőjelezték, de senki sem foglalt egyértelmű állást a mutató használhatatlansága mellett, és nem hoztak létre teljes létjogosultsággal bíró mutatószámokat, indexeket. Elméleti síkon, az empirikusan vezérelt bírálatok ellenére, a GDP szerepe a gazdaságban, államirányításban, politikában és társadalomban továbbra is jelentős maradt. (Bergh, 2009) A kutatási célomnak megfelelően arra kerestem a választ, hogy az általam fontosnak ítélt, a lakosság életszínvonalát minősítő és arra hatással lévő mutatók milyen sztochasztikus összefüggésben vannak a leglényegesebb energiafelhasználási mutatóval.
72 Domán Csaba 3.1. Összefüggések tesztelése sztochasztikus eszközökkel A kutatás során azonosított változók tekintetében az egy háztartási fogyasztóra jutó havi átlagos vezetékesgáz-felhasználás (m³/hó-gaz_felhaszn) változót tekintettem függő változónak, az alábbi változókat magyarázóváltozóként vontam be a vizsgálatba: nettó átlagkereset (Ft NETTÓ_KERESET); egy főre jutó bruttó hazai termék (ezer Ft GDP); regisztrált gazdasági szervezetek száma (db GAZD_SZERVEZETEK); egy főre jutó nemzetgazdasági beruházás értéke (Ft/fő BERUHÁZÁS); aktivitási arány (% - AKTIVITÁSI_ARÁNY). Többváltozós regresszió-analízis segítségével arra kerestem a választ Magyarország megyéinek 2009. évi adatait figyelembe véve, hogy a kiválasztott magyarázóváltozók milyen összefüggésben vannak az eredményváltozóval. Első lépésként létrehoztam a korrelációs mátrixot, melyből kiolvasható, hogy az egyes változók páronként hogyan korrelálnak egymással. Az eredmények alapján megállapítottam, hogy az egy háztartási fogyasztóra jutó havi átlagos vezetékesgáz-felhasználás leginkább a nettó átlagkeresettel (r = 0,685), valamint az életszínvonal hagyományos mutatójával, az egy főre jutó GDP-vel (r = 0,784) korrelál. A változók közötti kapcsolat szorosságának vizsgálata után a kapcsolat természetét tártam fel a Backward eliminációs eljárás segítségével, melynek során az eredményváltozóval logikailag összefüggő valamennyi változót beépítettem a modellbe, és különböző tesztek végrehajtásával csak azon magyarázó változók maradtak az optimális regressziós modellben, melyek szignifikáns kapcsolatban voltak a függő változóval. A modellt összefoglaló táblázatból láthatjuk, hogy a többszörös korrelációs együttható (R) értéke a 3. lépésben (tehát az optimális modell esetében) 0,658, amely alapján egyértelművé válik a páronkénti korrelációs mátrix meghatározása során tett megállapításom: az eredményváltozó pozitív irányú kapcsolatban van a magyarázóváltozókkal, de a kapcsolat csak minimálisan haladja meg a közepes erősséget. Modell R R 2 Korrigált R 2 Standard hiba 1,730 a,533,366 12,02510 2,706 b,499,365 12,03726 3,658 c,433,326 12,39620 2. táblázat. A regressziós modell összegzése A táblázatból kiolvasható még a többszörös determinációs együttható értéke is (R 2 ), amely szerint a regressziós egyenes a teljes szórás 43,3%-át képes magyarázni, vagyis az egy háztartási fogyasztóra jutó havi átlagos vezetékesgáz-felhasználás alakulásában az optimális modellbe bevont magyarázóváltozók 43,3%-ban játszottak szerepet. Mivel a kapott érték elég alacsony, ezért megállapítható, hogy a regressziós egyenes illeszkedése nem optimális a ponthalmazra.
Az életszínvonal tényezőinek hatása a magyar energiafelhasználásra 73 A regressziós modell tesztelését F-próba alapján végeztem el, amelynek eredményeit tartalmazza az ANOVA tábla. Az optimális modell szignifikánsnak tekinthető, mivel a szignifikancia szint 5% alatti értéket mutatott (Sig. = 2,5%). 3 Modell Eltérésnégyzetösszeg Szabad ságfok Becsült eltérés négyzetösszeg F Szig. szint Regresszió 1875,561 3 625,187 4,068,025 c Hiba 2458,651 16 153,666 Teljes 4334,212 19 3. táblázat. ANOVA-tábla Utolsó lépésként az optimális regressziós függvényt határoztam meg, amelynek eredményeit a 3. lépés tartalmazza. 3 Modell Regressziós együtthatók Standardizált együtthatók B Standard hiba Beta t Szig. szint (Konstans) -27,159 57,379 -,473,642 GDP -,022,007-1,380-3,266,005 Beruházás 6,510E-5,000 1,106 3,100,007 Aktivitási 2,611 1,172,577 2,227,041 arány a. Függő váltotó: gaz_felhaszn 4. táblázat. Regressziós együtthatók becslése Megállapítható, hogy az egy háztartási fogyasztóra jutó havi átlagos vezetékesgázfelhasználás alakulását leginkább az egy főre jutó bruttó hazai termék, az egy főre jutó nemzetgazdasági beruházás értéke, valamint az aktivitási arány befolyásolja. Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottam, hogy további kutatásra van szükség, hiszen a kiválasztott változók, ha hatással is vannak a függő változóra, az nem kellő mértékű. A kutatás folytatásaként igyekszem olyan változókat bevonni a modellbe, amelyekkel növelhető a modell magyarázó ereje, és amelyek eleget tesznek a regressziós feltételeknek is.
74 Domán Csaba 4. Következtetés Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a lakosság energiafelhasználási szokásait át kell alakítani. Több gazdasági, társadalmi és környezeti tényező hatására jelentősen megnövekedett a lakosság energiához való jutásának költsége (leginkább a gázfelhasználás tekintetében). Ennek alapján hazánkban is fontos célkitűzés, hogy az energiaszektorban a megújuló energiaforrások részarányát növeljék, méghozzá a leginkább költséghatékony módon. Az elmúlt évtized fejlesztései is felhívják a figyelmet arra, hogy a háztartások energiafogyasztása optimalizálható, amely magába foglalja az egyszerű eszközkorszerűsítést, a vegyes tüzelési módok használatát, valamint az alternatív energiaforrások felhasználását. A lehetőségek kihasználásával elérhetővé válik a lakosság életszínvonalának közvetett és közvetlen javítása is. Köszönetnyilvánítás A tanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Irodalom [1] A háztartások energiafelhasználása, 2008, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2010 [2] Bergh, J. (2009): The GDP paradox, Journal of Economic Psychology Volume: 30 Issue: 2 pp. 117-135. [3] Falus, I. Ollé, J. (2008): Az empirikus kutatások gyakorlata, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest [4] Ketskeméty, L. Izsó, L. (2005): Bevezetés az SPSS programrendszerbe, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest [5] Lukács, G. (2010): Megújuló energiák könyve, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest [6] Magyar Statisztikai Évkönyv 2009, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2010. [7] Nádudvari, Z. (2007): A megújuló energiák felhasználásának nemzetgazdasági hatásai, ELGOSCAR-2000 Kft., Budapest [8] Sajtos, L. Mitev, A. (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv, Alinea Kiadó, Budapest