Az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer hatékonyságának és eredményességének mérése

Az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer hatékonyságának és eredményességének mérése Kutatási összefoglaló az Aktív Műhely a hátrányos helyzetű régiókban című projektben végzett hatékonyságmérésről Budapest, 2013. KÉZENFOGVAA LAPÍTVÁNY

Szerkesztette: Szabóné Ivánku Zsuzsanna Szerzők: dr. Gazsi Adrienn Kis Irén Kogon Zsó ia Nemesnyik Balázs Otlecz Júlia Pordán Ákos Szabóné Ivánku Zsuzsanna Felelős kiadó: Pordán Ákos Felvilágosítás: Kézenfogva Alapítvány (1) 215-5213 Nyomdai előkészítés: Prime Rate Kft. Készült a Prime Rate Kft. nyomdájában 1044 Budapest, Megyeri út 53. www.primerate.hu

3 Tartalomjegyzék I. Bevezető...5 II. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci helyzete...7 III. A kutatás előzményei...18 IV. A kutatás célja, hipotézisei...21 V. A kutatás módszerei...29 VI. A fejlesztési program bemutatása, eredményei...33 VII. A kutatási eredmények bemutatása...39 VII.1 A szervezeti működés általános jellemzői...39 VII.2 A foglalkoztatás mennyiségi és minőségi jellemzői...52 VII.3 Gazdálkodási jellemzők...56 VII.4 Tárgyi, technikai feltételek...67 VII.5 A foglalkoztatásban dolgozó szakemberek bemutatása...69 VII.6 Ellátottak és foglalkoztatottak kompetenciáinak bemutatása...74 VII.7 Támogató környezet...79 VII. 8 Üzleti potenciál...83 VIII. Értékelés és ajánlások...91 IX. Mellékletek...97 1. számú melléklet - Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer...97 2. számú melléklet Szakemberek kompetenciamérő kérdőíve...99 3. számú melléklet Szervezeti önértékelő kérdőív...103 4. számú mellékelt Lantegi pro illap...110

4 5. számú melléklet - Támogató környezetet vizsgáló kérdőív...111 6. számú melléklet Strukturált interjú vázlata...114 7. számú mellékelt Társadalmi érzékenyítő kampány plakátja...118 8. számú melléklet A Búzavirág Alapítvány arculati fejlesztésének egyik eredménye...119 9. számú mellékelt A Jót s Jól Egyesület termékfejlesztésének eredménye...120 X. Felhasznált irodalom...121

5 I. Bevezető 2006-ban - még a gazdasági válság kezdete előtt - egy civil szervezetekből álló hatos fogat (Bárka Alapítvány, Esőemberekért Egyesület, Fogd a Kezem Alapítvány, Kézenfogva Alapítvány, Mécses Egyesület, Szimbiózis Alapítvány) az Európai Unió EQUAL programja keretében vállalkozott arra, hogy a sikeres nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás előfeltételeként, a fogyatékos emberek védett foglalkoztatását modellszerűen a piaci igényekre való reagálás felé elmozdítsa. Az volt a feltételezés, hogy ha védett körülmények között, kvázi-piaci feltételek mellett dolgoznak a munkavállalók, akkor olyan készségeket, kompetenciákat sajátítanak el, amelyek tartósabb, nagyobb beválással kecsegtető nyílt munkaerő-piaci elhelyezést eredményeznek. A nagyon izgalmas munka során közel 30 olyan szolgáltatási elemet határoztunk meg és fejlesztettünk ki, amelyek elengedhetetlenek a fent megfogalmazott célok eléréséhez. 2010-re kialakult az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer jogi, szervezeti és szolgáltatói háttere. A KézenFogva Alapítvány a Szimbiózis Alapítvánnyal, az Esőemberekért Egyesülettel és több stratégiai beszállítóval együttműködésben nyújtja ezt a szolgáltatásfejlesztési rendszert. A kialakult szerkezetben újabb Európai Uniós források felhasználásával fokozatosan fejlesztettük, inomítottuk tovább az eszközrendszert. Közben a társadalmi, gazdasági feltételek is folyamatosan változtak. 2011-ben egy elhúzódó gazdasági válság közepette találtuk magunkat, amikor a TÁMOP 1.4.3. program segítségével a leghátrányosabb helyzetű régióban, két szervezettel próbálhattuk ki az eszközrendszert. Két elkötelezett civil szervezet, a géberjéni Jót s Jól Egyesület és a Vámosújfalun működő Búzavirág Alapítvány segítségével folytattuk a munkát. Az a könyv, amelyet az olvasó kezében tart, ennek a kétéves program munkájának értékelését és összefoglalását tartalmazza. Összességében megállapítható, hogy a nagyon nehéz körülmények közepette is reménykeltő eredményeket értünk el. Nyilvánvaló, hogy igazán objektív képet több év múlva tudunk majd mutatni, amikor megnézzük, hogy a fejlesztett tevékenységek mennyire prosperálnak, hányan dolgoznak még. Meggyőződésünk, hogy az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer használata során szerzett és e könyvben megjelentetett információk, ada-

6 tok jelen helyzetben is segíthetik a szolgáltatókat, döntéshozókat ebben a változó, turbulens világban. Hisszük, hogy az eszközrendszer szakmai tartalma, a működő szervezetek szakmai ereje alkalmas arra, hogy minél több szervezet mehessen keresztül a fejlesztési folyamaton annak érdekében, hogy minél több fogyatékos, megváltozott munkaképességű ember maradjon benn, illetve kapcsolódjon be a munka világába. Pordán Ákos KézenFogva Alapítvány ügyvezető

7 II. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci helyzete A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának munkaerő-piaci helyzetéről nehéz pontos adatokkal alátámasztott elemzést nyújtani. 1 A kutatási összefoglaló készítésekor, 2012 januárjában sem rendelkezünk biztos adatokkal létszámukat illetően. Jelen összefoglaló nem törekszik a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzetének átfogó elemzésére célunk, hogy a kutatás körülményeit befolyásoló és a rendszer egésze szempontjából legfontosabb változásokra rávilágítsunk. A használt de iníciókról Programunkban és a kutatás során a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyeket tekintettük célcsoportunknak, tudva azt, hogy a két csoport átfedésben lehet egymással, és hogy nem lehet pontos adatokkal kalkulálni. Fogyatékos személyeken az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 4. -ában meghatározott személyeket értettük, megjegyezve azt, hogy a kutatási záró tanulmány írásakor folyamatban van az 1998. évi XXVI. Törvény és a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény harmonizációja. A megváltozott munkaképességű személyek alatt a kutatás kezdetekor érvényben lévő, 177/2005. (IX. 2.) Kormány Rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról 2. e) által meghatározott embereket értettük, 2012-ben érvénybe lépett a 327/2012. (XI. 16.) Kormány Rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról 2, 1 Továbbra is érvényes a megállapítás: A definíciós sokszínűség következménye, hogy nem lehet pontosan meghatározni, hányan is vannak a fogyatékossággal élők és a megváltozott munkaképességűek: számuk mindig a mérés során alkalmazott definíció függvénye. A definíció bizonytalansága mellett az is tény, hogy átfogó kutatások az elmúlt években nem készültek a fogyatékos emberekről, csak egyes csoportjaikról. Ez a statisztikai bizonytalanság rendkívül megnehezíti a társadalmi tervezés, előrejelzés, problémakezelés lehetőségeit. Aktív Műhely a gyakorlatban, Kézenfogva Alapítvány, 2010. 2 Megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkavállaló, aki 6.1. rehabilitálható vagy 6.2. az Mmtv. 3. (2) bekezdés b) pont ba) bc) alpontja szerinti megváltozott munkaképességű személy vagy 6.3. az Mmtv. 38. -a szerint az Mmtv. 25. -a alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek minősül, és nem tartozik a 6.1. és 6.2. alpontban meghatározott személyi körbe; (327/2012.

8 így megváltozott munkaképességű személyeken ezen kormányrendelet 1. (6) alatt de iniált személyeket értjük. A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek gazdasági aktivitását leíró statisztikai adatok Mivel a fogyatékos személyek foglalkoztatási helyzetéről nincs a 2001-es népszámlálásnál frissebb adat, így a KSH 2012 májusában kiadott, Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon, 2011 című adatsorai alapján foglaljuk össze a célcsoport foglalkoztatási helyzetét. A KSH adatai alapján 2011-ben a 15 64 évesek, vagyis a gazdaságilag aktív korú népesség 21,5%-a, összességében 1 millió 439 ezer fő számolt be tartósan, legalább hat hónapig fennálló egészségi problémáról, betegségről. Ez mintegy 669 ezer fér it és 770 ezer nőt jelentett. A testi, érzékszervi, értelmi, illetve egyéb korlátozottságról szóló kérdésre adott válaszban 13,6%, mintegy 910 ezer fő 419 ezer fér i és 491 ezer nő számolt be érintettségről. 2011-ben az 1 millió 472 ezer magánháztartásban élő, tartósan fennálló egészségi problémát, betegséget, illetve korlátozottságot jelzők 52,1%-a nyilatkozott úgy, hogy a munkavállalásban, illetve munkavégzésben egészségi állapota miatt akadályozva érzi magát. Ez az összességében 767 ezer fő 354 ezer fér i és 413 ezer nő tekinthető tulajdonképpen megváltozott munkaképességűnek, hiszen ők azok, akiknek a munkaerő-piaci jelenlétét egészségi állapotuk valamilyen mértékben hátrányosan befolyásolja. A 767 ezer 15 64 éves megváltozott munkaképességű személyből 185 ezren tartoztak 2011. II. negyedévében a gazdaságilag aktívak közé, ebből 139 ezren foglalkoztatottak, 46 ezren pedig munkanélküliek voltak. Aktivitási arányuk 24,1%-ot ért el, amíg a változatlan munkaképességűeké 67,8%-ot; foglalkoztatási arányuk 18,1%, munkanélküliségi rátájuk pedig 24,9% volt, szemben a változatlan munkaképességűeket jellemző 60,8%-os, illetve 10,2%-os értékkel. 3 (XI. 16.) Korm. Rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról, 1. (6) ) 3 Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon, 2011. KSH 2012. május, Felelős szerkesztő: Váradi Rita http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/megvaltmunkakep.pdf, letöltve: 2013. 01. 06.

9 Az adatokból kitűnik, hogy a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci jelenléte jóval elmarad a többségi, gazdaságilag aktív korú lakosság foglalkoztatásához képest. Az is jól látható, hogy a megváltozott munkaképességű személyek célcsoportja egyre bővül, újabb és újabb szakmai kihívásokat támasztva a fogyatékos személyeket ellátó szakemberek felé. A kutatás során vizsgált projekt számos lépést tett annak érdekében, hogy a pszichiátriai beteg személyek számára adekvát módszereket fejlesszen vagy adaptáljon. A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását biztosító ellátórendszer A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását biztosító ellátórendszer elemzése előtt ki kell térnünk arra a tényre, hogy a kutatás során elemzett projekt megvalósítása átmeneti időszakban történt, akkor, amikor a teljes ellátórendszer átalakult továbbá munkánkat két leghátrányosabb helyzetű kistérségben valósítottuk meg, így annak során számos bizonytalansággal és aránytalan nagyságú külső nehezítő tényezővel kellett szembe néznünk. A KézenFogva Alapítvány által kiadott Aktív Műhely a gyakorlatban című kézikönyv részletesen bemutatta a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rendszerét, amely 2011-ben is érvényes volt, s az alábbi ábra szemlélteti. 1. ábra: Fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rendszere 2011-ben Alaptípusok és a Magyarországon alkalmazott foglalkoztatási formák 2011-ben Szociális foglalkoztatás Védett foglalkoztatás Integrált foglalkoztatás Szociális foglalkoztatás Védett szervezeti szerződéssel történő foglalkoztatás Akkreditált munkáltatónál történő foglalkoztatás: védett foglalkoztató Akkreditált munkáltatónál történő foglalkoztatás: rehabilitációs foglalkoztató Akkreditált munkáltatónál történő foglalkoztatás: akkreditált foglalkoztató Nem akkreditált munkáltatónál történő integrált foglalkoztatás

10 Kétségtelen, hogy a meglehetősen bonyolult és alacsony hatékonyságú rendszer megérett a változásokra, így mindenképp üdvözlendőek azok a változások, melyek 2012-ben bekövetkeztek. A változások célja az volt, hogy egységesítse a védett foglalkoztatás rendszerét, fokozza a nyílt munkaerőpiacra történő tranzit tevékenység hatékonyságát és megfeleljen a 800/2008/EK 4 rendelet előírásainak, vagyis, hogy a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató, gazdasági tevékenységet (is) végző szervezetek bértámogatását a jogszabályi előírások az Európai Unióban és így Magyarországon is 75%-ban maximalizálják. A változások szükségszerűsége ellenére 2012-ben fregmentáltan következtek be a rendszert érintő változások, így az átmeneti időszak mind a fogyatékos személyek, mind pedig az őket foglalkoztató szervezetek számára bizonytalan időszakot jelentett. A megváltozott törvények egymáshoz képest időben elcsúszva kerültek bevezetésre. Például az akkreditált foglalkoztatók számára kiírt pályázat idején a célcsoport új típusú felülvizsgálata még nem zárult le, a szektort szabályzó közigazgatási rendszer pedig adminisztratív/ technikai nehézségekkel küzdött. Természetesen a 2012. évben született változások hatását nem áll módunkban értékelni, ugyanakkor az alábbiakban feldolgozzuk a legfontosabb jogszabályi változások gyakorlati tapasztalatait, s azoknak a fogyatékos személyek foglalkoztatására gyakorolt, általunk tapasztalt hatásait. 4 A BIZOTTSÁG 800/2008/EK RENDELETE (2008. augusztus 6.) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet)

11 Jogszabályi változás 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 327/2012. (XI. 16.) Korm. Rendelet A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról 1. Táblázat: A 2012-es jogszabályi változások áttekintése Rövid összefoglalás A jogszabály legfőbb erénye, hogy a foglalkoztatási rehabilitáció megállapítását valóban komplex módon elemzi, igyelembe veszi nem csak az orvosi-egészségügyi, hanem a foglalkoztathatósági és szociális tényezőket is. A jogszabályalkotó a gazdasági racionalitás jegyében azokat a személyeket nevezi rehabilitálhatónak, akiknek a foglalkoztatási rehabilitációja nagy eséllyel megvalósulhat az egyén és környezetének helyzete miatt, így munkaerő-piaci integrációjához a lehető legkisebb állami segítség (aktív vagy passzív foglalkoztatás, politikai támogatás) szükséges. Fontos következménye a felülvizsgálatnak, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a megmaradt munkaképességeket helyezi fókuszba, és nem a munkaképesség-csökkenés mértékét vizsgálja az egészségügyi felmérés során. Minden tekintetben átalakult a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek támogatási rendszere. A korábbi társadalombiztosítási jogosultsághoz kötött nyugdíjszerű ellátásokat átalakították egy a jogalkotó által meghatározott szempontok alapján folyósítható pénzbeli ellátássá. Korlátozásra került az ellátások mellett végezhető munkavállalás, vagyis a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyeknek dönteni kellett, hogy az ellátást vagy a munkaviszonyukat választják jövedelemforrásként. A kutatás záró tanulmányával egy időben jelent meg a Magyar Közlönyben az Alkotmánybíróság 2012. december 4-én hozott határozata, melynek a jogszabályra gyakorolt további hatása még ismeretlen, így a továbbiakban a jogszabályt nem elemezzük. A törvényi változás következményeképpen egységes rendszerbe foglaltatott a védett foglalkoztatás eddigi elaprózódott és bonyolult struktúrája. Akkreditált foglalkoztatók között nincs többé inanszírozási különbség, s az eddigi szociális foglalkoztatás a 2013-as átmeneti év után beleolvad az akkreditált foglalkoztatás rendszerébe. A jogalkotó inanciális ösztönzőkkel biztosítja, hogy a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedni tudó személyek számára valóban megvalósuljon a tranzitálás: a 3 éves tranzit időszak alatt fokozatosan csökken a tranzit foglalkoztatás bértámogatása.

12 A jogszabályi változások közül a legfontosabbakat emeltük ki, de itt felsorolásra kerül a megváltozott rendszer összes jogszabálya: 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról 1502/2011. (XII. 29.) Korm. határozat a rehabilitációs hatóság létrehozásáról 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról 8/2012. (II. 21.) NEFMI rendelet a foglalkozási rehabilitációs szakértőkről 327/2012. (XI. 16.) Kormány rendelet a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkaadók akkreditációjáról, ellenőrzéséről és támogatásának szabályairól 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről 33/2012. (XII. 5.) NGM rendelet a Rehabilitációs kártya igénylésének, kibocsátásának, felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának és a hozzá kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályairól 38/2012. (XI. 16.) EMMI rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért izetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályairól A jogszabályi változások hatására átalakult rendszert a következő ábra szemlélteti.

13 2. ábra: Fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rendszere 2013-ban Alaptípusok és a Magyarországon alkalmazott foglalkoztatási formák 2013-ban Szociális foglalkoztatás 2013 után a tervek szerint megszűnik, beleolvad az akkreditált foglalkoztatás rendszerébe. A továbbiakban a szociális intézményeken belül megvalósítható a munkaterápia, mint intézményi ellátás. Védett foglalkoztatás Akkreditált munkáltatónál történő foglalkoztatás egységes rendszere A foglalkoztatás formáját az egyén foglalkoztatási rehabilitációs vizsgálata eredményeként megkapott státusza határozza meg, elkülönítve a tartós és tranzit foglalkoztatást. Tartós foglalkoztatás esetén korlátlan időtávú foglalkoztatás, míg tranzit foglalkoztatás esetén 3 éves átmeneti periódus és folyamatosan csökkenő támogatás biztosítja a nyílt munkaerő-piaci integrációt. Integrált foglalkoztatás Nyílt munkaerő-piaci integrált foglalkoztatás A munkáltatóknak nem kell akkreditáltatniuk magukat, a munkavállaló által igényelt rehabilitációs kártya alapján igénybe vehető munkáltatói kedvezmények biztosítják a foglalkoztatás támogatását. A jogszabályi változások hatása a projekt megvalósításra A jogszabályi változások kapcsán fontos kiemelni, hogy a kutatási összefoglalóban bemutatott projekt két leghátrányosabb helyzetű kistérségben valósult meg, ahol a jogszabályi változások további nem várt hatásokat váltottak ki. Hangsúlyozzuk, hogy a következő megállapítások saját szakmai tapasztalatunkon alapulnak, semmiképp nem tekinthetők általános következtetésnek. A 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról című rendelet által létrehozott új típusú felülvizsgálati rendszer hatására a projekt célcsoportjának egy része kikerült az ellátórendszerből, mivel egészségkárosodásuk nem volt olyan mértékű, amely indokolná a

14 megváltozott munkaképességű státuszt. A jogszabályi változások nem biztosítottak átmeneti időszakot e személyek számára, s megélhetési forrásuk visszaesett a szociális alapellátások által biztosított támogatások szintjére. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. Törvény nem várt hatása a projekt megvalósítása során az volt, hogy a szervezetekben dolgozó megváltozott munkaképességű személyek inkább a passzív ellátási formát választják, mivel a szociális foglalkoztatás során megszerezhető munkajövedelem 5 annyira alacsony, hogy alig különbözik a szintén nagyon alacsony 6 rehabilitációs támogatástól. Ugyanakkor a támogatott személyek számára a munka, az elhelyezkedés nagyobb kockázatott jelent vagy nagyobb ráfordításokkal jár, mint a passzív ellátás (utazás, öltözködés, étkezés). A 327/2012. (XI. 16.) Korm. Rendelet A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról című jogszabály hatására a szervezeteknek nem várt nehézségekkel kell megküzdeniük. Bizonytalan számukra, hogy a foglalkoztatást terápiás foglalkoztatás, vagy akkreditált foglalkoztatás keretében végezzék tovább, mivel a projekt hatására előzetesen is csak a vállalkozásból származó bevételek legfeljebb 5%-os emelkedését vártuk a korábbi 1,5-2%-os bevételekhez képest. Ez reálértékben kétszeres fedezet növekedést jelent, ugyanakkor még mindig nem éri el a 2012-től elvárt 25%-os bevételi szintet. A védett foglalkoztatást végző szervezetek fejlesztési igényei Az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer módszertani kézikönyve részletesen bemutatta az egészen 2012-ig érvényes foglalkoztatási formák jellemzőit, jellegzetességeit, és az Aktív Műhely módszereit, eszköztárát 7. 5 1993/ III. törvény 99/d alapján a munka-rehabilitációs díj havi összege nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 30%-ánál, mely jelenleg 27.900,- Ft. 6 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján: A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, - akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka (37.200,- Ft) - aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka (37.200,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka (46.500,- Ft). 7 Aktív Műhely a gyakorlatban, szerkesztette dr. Czike Klára, Kézenfogva Alapítvány 2010. 13-20 oldal

15 A 2012-es változásokról még nem áll rendelkezésre megfelelő információ és meg nem látszik a változások hatása, így jelen fejezetben a foglalkoztató szervezetek különböző fejlesztési igényeit részletezzük. Általánosan megállapítható, hogy a foglalkoztató szervezetek komplex fejlesztése indokolt az alábbi kulcsterületeken: Fogyatékos személyek Fogyatékos személyeket ellátó szakemberek Foglalkoztató szervezet Fogyatékos személyeket támogató környezet Társadalmi környezet Az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer minden kulcsterületen kínál módszertani eszközöket a komplex fejlesztés érdekében. Az eddigi akkreditált és védett foglalkoztatók 8 egy, a KézenFogva Alapítvány által 2012. év végén megrendelt piackutatás alapján tapasztaltak a termék előállításban és értékesítésben, valamint a vállalkozás működtetésében, ugyanakkor hiányzik a fogyatékos személyek és őket támogató szakemberek kompetenciafejlesztése, és a nyílt munkaerő-piaci integrációt biztosító humán kompetencia és kapacitás. A különböző alternatív munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek kulcsszerepet fognak játszani abban, hogy ezek a foglalkoztatók valóban sikeresen tudják megvalósítani a tranzitálási kötelezettségüket. Az eddig szociális foglalkoztatást végző szervezetek 9 számára sokkal nagyobb kihívást jelent a vállalkozási tevékenység erősítése, a piaci bevételek 8 A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása (akkreditált, védett foglalkoztató) 2012-ig: 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól Akkreditált munkáltató: az e rendelet szabályai szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott akkreditációs tanúsítvánnyal (azaz alap vagy rehabilitációs, illetve kiemelt vagy feltételes tanúsítvánnyal) rendelkező munkáltató; Védett foglalkoztató: az e rendelet szabályai alapján kiadott kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató. 9 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (A szociális foglalkoztatás: az Szt. 99/B. -ának (1) bekezdése szerinti foglalkoztatás) 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról

16 növelése, és a sikeres vállalkozás menedzsment. Így ezek a foglalkoztatók elsősorban a valódi piaci igényeknek megfelelő termékek előállításában és értékesítésében szenvednek hiányt. A sikeres foglalkoztatási rehabilitáció érdekében alapvetően fontos minden foglalkoztató szervezet célzott és komplex fejlesztése, mely a működés mellett főleg az átalakítási időszakban fő szerepet kell, hogy kapjon. A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek ellátását és foglalkoztatását biztosító teljes ellátórendszer átalakult. Az elemzés során nem törekedtünk a teljes rendszer bemutatására, inkább a legfontosabb, kutatásunk tárgyát, a program eredményeinek elemzését érintő változásokat emeltük ki. A következőkben két, általunk kulcsfontosságú kérdés felvetésével zárjuk elemzésünket. A fogyatékos személyeket foglalkoztató szervezetek szempontjából kulcskérdés a támogatási rendszer átalakítása során, hogy hogyan lesznek képesek biztosítani fennmaradásukat a csökkenő bértámogatás okozta pénzügyi nehézségek ellenére. Azzal egyetértünk, hogy a változás szükségszerű. Természetesen meg kell felelnünk az Európai Unió elvárásainak, továbbá szakmai meglátásunk, hogy a szervezetek megfelelő felkésztés és fejlesztés után képesek olyan diverzi ikált bevételi struktúrával és piacképes termékekkel rendelkezni, mely segítségével kitermelhető a 75%-os támogatáson felüli 25%-os bérköltség a foglalkoztatott fogyatékos személyek számára. Ugyanakkor kutatásunk alapján úgy látjuk, hogy a fogyatékos személyeket foglalkoztató szervezetek felkészülési időre és komplex fejlesztésre szorulnak, mely az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer segítségével megvalósítható. Szakmai meglátásunk, hogy hatékonyabb azokat a szervezeteket fejleszteni, amelyek már rendelkeznek a fogyatékos személyek foglalkoztatási rehabilitációjához szükséges szaktudással, mint a piacra belépő új foglalkoztatókat felkészíteni a rehabilitációs tevékenység megvalósítására. A fogyatékos személyek szempontjából a 2012-es változások után sem egyértelmű, hogy a foglalkoztatás szempontjából rehabilitálhatónak minősített személyek pontosan milyen szolgáltatásokra lesznek jogosultak, és a szolgáltatásokat mely rendszer fogja számukra nyújtani. A fogyatékos személyek kiszolgáltatottsága nem csökkent és jelenleg nem látszik, hogy a törvényi változok hatására foglalkoztatási helyzetük érdemben mennyire fog

17 változni. Feltétlenül szükséges lenne egyértelműen megállapítani a fogyatékos személyek által igénybe vehető szolgáltatások pontos körét ahhoz, hogy az egyenlő esélyű hozzáférést és a kiegyensúlyozott szolgáltatásminőséget, s így a foglalkoztatási rehabilitáció eredményességét biztosítottnak lássuk. Nagy érdeklődéssel várjuk a 2012. évi változások gyakorlati tapasztalatait és bízunk abban, hogy idővel az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer is helyet kap a foglalkoztató szervezetek támogató rendszerében, mint olyan fejlesztési módszertan, amely garantálja, hogy a fogyatékos személyek foglalkoztatásának mennyisége és minősége érdemben javuljon Magyarországon.

18 III. A kutatás előzményei Az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer célja, hogy a fogyatékos személyek 10 egyéni képességeinek megfelelő, fenntartható munkahelyeket hozzon létre és fejlesszen. Az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer a foglalkoztató szervezet 11 minden tevékenységi területét és környezetét érintő komplex fejlesztő eszközrendszer, amely piaci igényekre reagáló tevékenységet alakít ki, munkahelyeket hoz létre, valamint a fogyatékos ember társadalmi értékét tudatosítja és elősegíti a fogyatékos emberekkel kapcsolatos szükségszerű paradigmaváltást. Az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszert magyar civil szervezetek és gyakorló szakemberek dolgozták ki, abból a felismerésből kiindulva, hogy a fogyatékos emberek sikeres munkavállalása több szereplő egymásra hatásának eredményeként áll elő. Ha kizárólag a sérült munkavállalóra, a foglalkoztató szervezetre vagy a szakemberre fókuszálunk, valószínűsíthető, hogy alacsonyabb hatásfokkal dolgozunk. Az eredményesség érdekében az AM a közöttük lévő kapcsolatokat, és az egyéb hatásokat összehangoltan vizsgálja, fejleszti és értékeli. Az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer saját belső szabályzattal és működési, irányítási protokollal rendelkezik. Az Aktív Műhelyt a Kézenfogva Alapítvány, az Esőemberekért Egyesület és a Szimbiózis Alapítvány irányítja és működteti. Az Aktív Műhely Modell kialakítását 2005-2008 között az EQUAL program keretében kezdtük meg, majd több TÁMOP-os program keretében használtuk fel, fejlesztettük tovább. 2009-2010-ben a Tovább, tovább Aktív Műhely! (TÁMOP 1.4.3-08/2-2009- 0019) című projektben lehetőségünk volt 12, szociális foglalkoztatást végző szervezet felmérésére annak érdekében, hogy megvizsgáljuk az Aktív Műhely telepíthetőségét. Ebben a projektben a kutatásban szereplő mindkét fejlesztendő szervezet, a Búzavirág Alapítvány és a Jót s Jól Egyesület számára készítettünk szervezeti diagnózist, fejlesztési tervet és üzleti tanácsadók segítségével kiválasztottuk a bevezetni kívánt új foglalkoztatási tevékenységet. A projektben 10 2007. évi XCII. Törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről, 1. cikk. 11 Foglalkoztató szervezet lehet a nyílt piaci munkáltatókon kívül szociális foglalkoztatást nyújtó szervezet, akkreditált munkahely vagy védett foglalkoztató.

19 elkészült üzleti megvalósíthatósági tanulmányok képezték alapját annak a programnak, melynek során jelen kutatás is készült. Az Aktív Műhely a hátrányos helyzetű kistérségekben (TÁMOP-1.4.3-08/1-2F-2010-0012) című projektben a Búzavirág Alapítványnál és a Jót s Jól a Szatmári Kistérségben Egyesületnél folyó foglalkoztatás üzleti szemléletű fejlesztése mellett új munkalehetőségeket alakítottunk ki a fogyatékos emberek hosszú távú foglalkoztathatósága érdekében. A projektben az alábbi tevékenységeket végeztük el: Szervezetfejlesztés 12 hónapon át Üzleti tervezés, 2 üzleti terv kidolgozása az új foglalkoztatási tevékenységekre (növényi olajok gyártása, komplex turisztikai szolgáltatás) Honlap fejlesztés (a 2 szervezet honlapjának fejlesztése, új termékek, szolgáltatások megfelelő megjelenítése) Termékfejlesztés (design, technológia, csomagolás, arculatfejlesztés) PR kampány az új/fejlesztett termékek, szolgáltatások népszerűsítésére Munkahelyteremtő beruházások Képzők képzése (az új tevékenységekhez kapcsolódó képzéseket a fogyatékos emberek számára a két új partnerszervezet munkatársai tartották saját ellátottaik körében) Fogyatékos emberek (célcsoporttagok) Lantegi munkaképesség felmérő módszerrel való felmérése Célcsoporttagok képzése (képességfejlesztő, munkára felkészítő és szakmai képzések lebonyolítása) Célcsoporttagok foglalkoztatása Új munkahelyek feltárása Folyamattanácsadás során az AM elemek használatának bevezetése, melyet az eszközrendszert működtető szervezetek nyújtottak az új partnerszervezetek számára Az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer adaptációjával, további fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek: Lantegi munkaképesség felmérő módszer adaptálása látássérült és pszichoszociális fogyatékossággal élők számára Tananyagfejlesztés a célcsoport igényeinek megfelelően, új szakmai képzések kidolgozása és akkreditációja Szakember képzések anyaginak frissítése, kiegészítése célcsoport speci ikus tartalommal

20 Folyamattanácsadás során AM eszközök fejlesztése, adaptálása a célcsoport igényeinek és az új partnerek adottságainak megfelelően A partnerszervezetek termékeinek fejlesztése, társadalmi márkák építése, népszerűsítése Sokéves munkánk során ebben a projektben kaptunk először lehetőséget arra, hogy az Aktív Műhelyt a kidolgozásban résztvevő 6 szervezeten kívüli szervezetek számára is átadjuk, alkalmazzuk; ezért határoztuk el, hogy szeretnénk megvizsgálni az eszközrendszer hatékonyságát és a fejlesztés eredményességét.