GÖRÖGKATOLIKUS ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA KISVÁRDA

SZENT GYÖRGY GÖRÖGKATOLIKUS ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA KISVÁRDA OM 201587 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

TARTALOM BEVEZETÉS... 5 AZ ÖSSZEVONT TÖBBCÉLÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA 6 AZ ÓVODA ÉS ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI ALAPJA:... 9 KATOLIKUS INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSAINK... 13 1. NEVELÉSI PROGRAM... 15 A. SZENT GYÖRGY GÖRÖGKATOLIKUS ÓVODA... 15 1. BEVEZETŐ... 16 GÖRÖGKATOLIKUS ÓVODÁNK KÜLDETÉSNYILATKOZATA... 16 2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP... 18 2.1. Gyermekkép... 18 2.2. Óvodakép... 18 2.3. Az óvodai nevelésben alkalmazott alapelvek... 19 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI... 19 3.1. Az egészséges életmód alakítása... 20 3.2. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés... 23 3.3. Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása... 27 3.4. Hitre nevelés... 32 4. A KATOLIKUS ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 39 4.1. Személyi feltételek:... 39 4.2. Tárgyi feltételek:... 39 4.3. Az óvodai élet megszervezése... 40 4.4. Az óvoda kapcsolatai... 42 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADTAI.. 46 5.1. Játék... 46 5.2. Verselés, mesélés... 51 5.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc... 53 5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka... 57 5.5. Mozgás... 59 5.6. A külső világ tevékeny megismerése... 62 5.7. Munka jellegű tevékenységek... 66 5.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás... 67 6. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:... 70 7. GYERMEKVÉDELEM... 71 8. ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE... 72 8.1. HELYISÉGEK... 72 8.2. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI... 73 8.3. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK... 74 8.4. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK... 74 8.5. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK... 75 8.6. FOGYATÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK SPECIÁLIS ESZKÖZEI... 76 8.7. EGÉSZSÉG ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK... 76 B. SZENT GYÖRGY GÖRÖGKATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA... 77 1. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 77 1.1. Iskolánk arculata, képzési rendje... 80 1.2. A kompetenciaalapú oktatás bevezetésének céljai:... 82 1.3. Kompetenciaterületek... 83 1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei... 83 1.5. Tanulásszervezési eljárásaink, módszereink... 94 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 97 3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 103 2

3.1 Az egészségfejlesztés intézményi, iskola feladatai... 103 3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása... 104 3.3. Fejlesztési területek nevelési célok:... 105 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 107 4.1. Célok, feladatok, módszerek:... 108 4.2. Tanulói közösség, diákönkormányzat:... 110 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI FELADATOK... 111 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG... 115 6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 115 6.1.1. Feladataink... 117 6.1.2. A tehetséggondozás színterei... 118 6.1.3. A tehetségfejlesztés munkafázisai... 119 6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program... 120 6.2.1.BTM és SNI tanulókat segítő program... 121 6.2.2. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése... 125 6.3. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása... 127 6.3.1. Megelőzés, feltárás... 128 6.3.2. Okok megszüntetése, utánkövetés... 129 6.3.3. Az iskolai gyermekvédelem intézményrendszere... 129 6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 130 7. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE.. 132 8. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL.. 135 8.1. A kapcsolattartás formái:... 135 8.2. A szülők jogai és kötelességei:... 137 8.3. A továbbfejlesztés lehetőségei:... 137 8.4. Kapcsolattartás az iskola partnereivel... 138 9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGASZABÁLYZATA... 139 9.1 A vizsgaszabályzat hatálya... 139 9.2.Vizsgaforma, vizsgarészek:... 139 9.3.Vizsgaidőszakok:... 140 9.4.Jelentkezés a vizsgákra:... 140 9.5.A vizsgák helye, ideje:... 140 9.6. A vizsgatárgyak részei és követelményei... 140 9.6.1 Magyar nyelv és irodalom... 140 9.6.2 Történelem... 150 9.6.3.Hon- és népismeret... 162 9.6.4. Idegen nyelv... 163 9.6.5. Matematika... 173 9.6.6. Fizika... 178 9.6.7. Környezetismeret... 180 9.6.8. Természetismeret... 182 9.6.9. Biológia... 190 9.6.10. Kémia... 195 9.6.11. Földrajz... 196 9.6.12. Testnevelés... 205 9.6.13. Ének-zene... 216 9.6.14. Informatika... 218 9.6.15. Rajz és műalkotások elemzése... 226 9.6.16. Technika életvitel... 230 10. AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI... 234 10.1. Belépés az iskola első évfolyamára:... 235 10.2. Belépés a felsőbb évfolyamokra:... 235 10.3. Átlépés évfolyamon belül másik osztályba:... 236 10.4. Kilépés, a tanulói jogviszony megszüntetése... 236 11. A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI... 237 11.1.A TANULÓ KÖTELESSÉGE... 237 12. AZ ISKOLA VALLÁSOS PROGRAMJAI, ÜNNEPEINK, RENDEZVÉNYEINK, HAGYOMÁNYAINK... 239 12.1. Az iskola vallásos programjai, egyházi ünnepei... 239 12.2. Állami ünnepélyek... 240 12.3. Nevezetes napok, hagyományőrző rendezvényeink... 240 12.4. Egyéb műsoros rendezvények... 241 3

13. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE... 241 13.1. A választott kerettanterv megnevezése... 241 13.2. A választott kerettanterv feletti óraszám... 244 13.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 246 13.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 247 13.4.1. ALSÓ TAGOZAT... 247 13.4.2. FELSŐ TAGOZAT... 253 13.4.2.1. Többletkötelezettség a nevelés-oktatás folyamatában... 260 13.4.2.2. Mindennapos testnevelés... 264 13.4.2.3. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 264 13.4.2.4. Projektoktatás... 265 13.4.2.5. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 265 13.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 268 13.5.1. Ellenőrzés, mérés... 268 13.5.2. A nevelő-oktató munka értékelése... 273 13.6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 278 13.7. A magasabbévfolyamba lépés feltételei... 278 13.8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 279 13.9. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 279 13.10. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 284 13.10.1.Az egészség fogalma... 284 13.10.2.Iskolai helyzetkép... 285 13.10.3. A környezeti nevelés, ökoiskolai program... 293 13.10.3.1. A környezeti nevelés lehetőségei a tanítási órákon... 301 13.10.3.2. A környezeti nevelés a tanítási órákon kívül... 305 13.11. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 314 14. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 325 14.1. SZÜLŐI SZERVEZET... 325 14.2. Óvoda... 326 14.3. Iskola... 327 14.4. DIÁKÖNKORMÁNYZAT... 328 14.5. PEDAGÓGUS KÖZÖSSÉG... 329 14.6. FENNTARTÓ... 330 4

BEVEZETÉS Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. 5 (Szent-Györgyi Albert) Pedagógiai programunkat a Nemzeti Alaptantervre építettük a helyi igények (fenntartó, szülők, tanulók) és a lehetőségek figyelembevételével, hogy reális és megvalósítható legyen Pedagógiai programunk és a helyi tantervek a gyermekekért készültek, őket szolgálják. Nem kívánjuk tanítványainkat magas óraszámokkal gyötörni, hagyunk nekik időt a játszásra, pihenésre. Nem akarjuk, hogy rettegve, félve jöjjenek az iskolába. Az a célunk, hogy szeressenek iskolába járni, tanulni, ahol otthon érzik magukat. Legfőbb célunk: családias intézményben élni, dolgozni, ahol a szeretet dominál. Mindannyian érzékeljük az utóbbi években, hogy a társadalom fokozott mértékben differenciálódott. Növekszik a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekek száma, felborulnak a normális értékrendek. A családok életstílusa, kulturális szintje és anyagi helyzete egymástól nagymértékben eltér. A diákok egy része olyan családi modellt hoz, melyből hiányzik az anyai, vagy az apai minta, ahol kevés a gyerekre fordított idő, hiányzik a keresztény értékrend. A szülők és a tanulók egy része nem vagy alig rendelkezik vallási háttérrel. Hiányosak és hamisak az információik az egyházról, a hitről. A vallásgyakorlat egyes területeire az iskolának fokozatosan kell bevezetni azon diákjainkat, akiket a szülők azért írattak be az iskolába, hogy hitüket megismerjék, illetve abban növekedjenek. Tudatosan törekszünk a tanulók szüleivel való tartalmas, kölcsönös információn alapuló kapcsolattartásra. Mindent elkövetünk, hogy megszüntessük az esélyegyenlőtlenségeket, megakadályozzuk a lemorzsolódást, s hogy teret

adjunk a gyermeki önállóság, a kreativitás, az egyéni értékek és képességek kibontakoztatására. Biztosítjuk, hogy minden tanulónk stabil alapkészségekre építhesse további tanulmányait. Módszertani megújulással, az órák minden percének alapos megtervezésével kívánjuk elérni, hogy felvehessék a versenyt kortársaikkal városi, megyei és országos szinten egyaránt. A keresztény szellemiség, a tanúságtétel, az iskola lelki élete szervezése szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen nevelőközösségünkben. Az új pedagógusok felvételénél a képzettség, rátermettség és vallásos háttér hármas követelményét vesszük figyelembe. AZ ÖSSZEVONT TÖBBCÉLÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron A gyermek nem kicsiny felnőtt. Minden sajátosságával, egyediségével együtt szuverén lény a maga gyermeki mivoltában. Nem készül az életre, hanem él. Intézményünkben fontosnak tartja a családok egységét, egymás tiszteletét, szeretetét. Meggyőződésünk, hogy az óvoda, iskola lényegét a légköre fejezi ki legjobban, ezért a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő légkört teremtünk (gondolunk itt az intézmény belső esztétikumára, higiéniájára, valamint az udvar adta lehetőségekre is), ahol jól érzi magát felnőtt és gyermek egyaránt. Arra vállalkozunk, hogy az ide járó gyermekeket görög katolikus szellemben és görög katolikus hitre neveljük, segítünk gyermekkorukat boldoggá tenni, és majdan az egyház aktív tagjaivá avatni. Úgy tartjuk, hogy a jó óvodában, iskolában a gyermek is aktív résztvevője az itt folyó pedagógiai munkának, felébresztjük bennük a teremtett világ és a Mennyei Atya megismerése utáni vágyat. Elfogadjuk, hogy minden gyermeket saját magához mérten kell fejleszteni zenével, humorral, mozgással, művészetekkel, szeretettel. Olyan személyiségek kialakulásának vetjük meg az alapjait, akik később a társadalom hasznára, az egyház szervezeti keretein belül közéleti tevékenységre, a család számára pedig önzetlen, megértésen és szereteten alapuló szolgálatra képesek. Katolikus szellemben folytatjuk a 2011-2012-es tanévtől az intézményi nevelést-oktatást. 6

Múlton nyugszik a jelen, s azon a jövendő. Minden intézmény az emberfejlesztés színtere. Tisztában vagyunk Isten előtti és társadalmi felelősségünkkel, a jövő nemzedékét neveljük. Vállaljuk, hogy növendékeinket, tanítványainkat a keresztény értékrend szerint neveljük. Átadjuk a legkorszerűbb ismerettartalmakat. A korszerű, tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthető ismeretanyag közvetítése a célunk, melyben figyelembe vesszük a város, az adott gyermekközösség képességeit. Hozzájárulunk a gyermekek, tanulók személyiségének, képességeinek és készségeinek kibontakoztatásához, segítjük a szellemi, testi fejlődésüket és az egészséges életmód kialakítását. Az Ép testben ép lélek harmóniájának megteremtésére törekszünk. Felkészítjük fiataljainkat arra, hogy természeti és társadalmi környezetünket megismerjék, védjék és formálják. Tudjanak élni jogaikkal, s teljesítsék kötelességeiket. Legyenek járatosak a művészetekben, úgy, hogy a befogadáson túl alkotókká is váljanak. Intézményünk szintézist teremt az Istentől ajándékba kapott hit és a műveltség, valamint a hit és az élet között. Élő közösséget teremtünk az óvoda, iskola körül, betagozódunk az egyházközségbe, szervezzük a találkozásokat, szülők, nagyszülők, öregdiákok körében. Az iskola, óvoda kulturális élete szorosan illeszkedik a város és a helyi paróchia kulturális életéhez, és kölcsönösen kiegészítjük egymást. Színház, hangverseny és múzeumlátogatásokat is szervezünk. Az intézményi ünnepélyeken a gyermekek bemutatják zenei tudásukat, fellépnek szavalók, színjátszók és az énekkar. Képzőművészeti kiállításon bemutatják legszebb alkotásaikat. Az iskola életéről a diákfaliújság, honlapunk és az iskolarádió is beszámol. Ezen PR - tevékenységgel is egyre inkább ismertebbé és vonzóbbá szeretnénk tenni intézményünket. Gyermekeinknek egy életre, az örök életre szóló útravalót kívánunk adni, hogy a személyiségfejlesztésünk után, a kezünket elengedve, önmagukat legyenek képesek továbbfejleszteni. Partnereink elvárásainak való minél teljesebb megfelelés érdekében: 7

az intézményben a neveltségi szintet emeljük, rendszeres tehetséggondozást és felzárkóztatást folytatunk, lelki gazdagodást szolgáló napokat szervezünk, hétköznapra eső ünnepekhez kapcsolódóan hagyományokat teremtünk, közösséget kovácsoló rendezvényeket, kirándulásokat szervezünk. Céljaink elérése érdekében folyamatosan fejlesztjük az oktatás szellemi és tárgyi feltételeit. Az intézményvezető és minden munkatársa elkötelezett abban, hogy nevelőoktató rendszerünket tovább építsük, és egyre magasabb szinten működtessük: rendszeresen vizsgáljuk partnereink igényét, elégedettségét, a kapott információk alapján minőségcélokat tűzünk ki, intézkedési tervet készítünk, jobbító intézkedéseket hozunk, és ezeket megvalósítjuk. Arra törekszünk, hogy: munkatársaink minőségi munkavégzését megfelelő környezettel és a szükséges erőforrásokkal segítsük, a munkatársak fejlődése érdekében szakmai továbbképzéseket szervezünk. Fontosnak tartjuk, hogy munkatársaink megismerjék, megértsék, és munkájukban érvényesítsék minőségpolitikánkat, minőségcéljainkat. Minden munkatársunktól elvárjuk, hogy lelkiismeretesen, partnerközpontú szemlélettel, a fent megfogalmazottak szellemében, felelősséggel végezze feladatait. 8

AZ ÓVODA ÉS ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI ALAPJA: A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről. 110/2012. Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 22/2013.(III.22.)EMMI rendelet A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelés i-oktatási intézmények működéséről. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet. A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet. 34/2001.(IX.14.)OM-ISM. r.: Az iskolai sporttevékenységről. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) kormányrendelet. A 243/2003. (12. 17.) Kerettantervi kormányrendelet. 2003. évi CXXV. törvény Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Pápai, püspökkari rendeletek, körlevelek. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet. 1/2006. (VI. 29.) OKM. A pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM-rendelet. Nemzeti Alaptanterv. A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.). Egyházi törvénykönyv (Codex Iuris Canonici). Az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről. Az egyház álláspontja: Az egyház az óvodák és iskolák alapítását és fenntartását fontos missziós feladatnak tartja. Ezt különböző dokumentumokban részletesen kifejti, és az Egyházi Törvénykönyvben szabályozza: A mai társadalomban (...) az Egyház égető szükségességét érzi annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét. (Kat. Isk. 11.) Ezért a Katolikus Nevelés Kongregációja "felhívja a nevelés összes felelőseit - szülőket, az 9

oktatókat, a fiatalokat, az iskolai hatóságokat -, hogy ide összpontosítsák minden erejüket és minden rendelkezésükre álló anyagi eszközt, hogy ezek segítségével a katolikus iskola valóban a társadalom javát szolgáló és egyúttal apostoli munkát végezzen." (Kat. Isk. 4.) Ennek megfelelően az új Egyházi Törvénykönyv külön is foglalkozik a katolikus neveléssel és az iskolákkal. Törvényeivel kiemeli a nevelés és az iskola jelentőségét azzal, hogy hivatalos rendelkezéseit mindannyiunk számára kötelező érvényűvé teszi. Az Egyháznak joga van arra, hogy bármilyen tantárgy oktatására bármilyen típusú és fokozatú iskolát alapítson és vezessen. (CIC 800. 1. ) Az újonnan szerveződő vagy már működő katolikus iskoláknak a Kódex megfogalmazására kell figyelniük, hogy megfelelhessenek az elvárásoknak: Katolikus iskolának azt az iskolát nevezzük, amelyet az illetékes egyházi hatóság, vagy egy hivatalos egyházi jogi személy igazgat, vagy amelyet az egyházi hatóság írott okmánnyal ilyennek ismer el. A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel. (CIC 803. 1., 2. ) A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat, melyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelői feladatuk teljesítésében. (CIC 796. 1. ) A katolikus iskolák igazgatói a helyi ordinárius felügyelete alatt gondoskodjanak arról, hogy az oktatás ezekben az iskolákban tudományos szempontból legalább olyan szinten álljon, mint az illető város, település többi iskolájában. (CIC 806. 2. ) Alapítás Közoktatási intézményt (...) nyilvántartásba vett egyházi jogi személy (...) alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát - jogszabályban foglaltak szerint - megszerezte. (3. 2.) Az államnak jogi lehetőséget kell teremtenie ahhoz, hogy nem állami, illetve nem önkormányzati óvodák, iskolák és kollégiumok jöhessenek létre. (4. 5.) A szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményt válasszanak, továbbá - az, hogy (...) iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek. (13. 2.) 10

Iskolaválasztás Az állam és helyi önkormányzat a nevelés és az oktatás terén vállalt feladatainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. (4. 1.) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást... (10. 3.d) Támogatás Az állam a nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézmény fenntartója részére a feladatellátáshoz az éves költségvetésben megállapított mértékű költségvetési támogatást nyújt. A helyi önkormányzat vagy az állam a költségvetési támogatáshoz kiegészítő anyagi támogatást adhat, ha a nem állami, illetve önkormányzati közoktatási intézmény (...) állami, illetve helyi önkormányzati feladatot lát el. (4. 6.) 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti és etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és módosításai 3/2002 (II. 15) OM rendelet a közoktatás minőségirányításáról és a minőségfejlesztésről Az intézmény neve: Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola OM azonosítója: 201587 Székhelye: 4600 Kisvárda Várday István út 19-21. sz. Telephelye: Angyalkert Görögkatolikus Óvoda 4600 Kisvárda Zrínyi tér 4.sz. Alapítás éve: Szent György Görögkatolikus Általános Iskola: 2011 Angyalkert Görögkatolikus Óvoda: 2011 Alapító szerv: Hajdúdorogi Egyházmegye 4400 Nyíregyháza Bethlen Gábor u. 5. Működési területe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Fenntartói szerv: Hajdúdorogi Egyházmegye Gazdasági Hivatala 4400 Nyíregyháza Bethlen Gábor u. 5. Felügyeleti szerv: Hajdúdorogi Egyházmegye 4400 Nyíregyháza Bethlen Gábor u. 5. Típusa: Közös igazgatású, többcélú közoktatási intézmény 11

(óvoda, általános iskola) Az intézmény jogállása: Önálló jogi személyként működik Gazdálkodási jogköre: Önállóan gazdálkodó, egyházi fenntartású közoktatási intézmény Az oktatás munkarendje:nappali rendszerű alapfokú nevelés,oktatás Feladatellátást szolgáló vagyon: Az általános iskola épülete: Kisvárda Hrsz: 1173 ÖKT hat. száma: 135/2011./5.31. Várday István út 19-21. sz. Az óvoda épülete: Kisvárda Hrsz: 2872 ÖKT hat. száma: 135/2011./5.31. Zrínyi tér 4.sz. Az intézmények vagyonleltárában feltüntetett vagyontárgyak. A vagyon feletti rendelkezési joga: Hajdúdorogi Egyházmegye 4400 Nyíregyháza Bethlen Gábor u. 5. A tulajdonost megillető jogokat a fenntartó gyakorolja Az intézmény használhatja a feladat ellátásához szükséges vagyont Az intézményvezető kinevezési rendje: A hajdúdorogi görögkatolikus megyéspüspök nevezi ki Az intézmény képviseletére, az intézmény vezetője, akadályoztatása esetén az általa megbízott az intézménnyel munkaviszonyban álló személy jogosult. A fenntartó jogai, kötelességei: Jóváhagyja a Szervezeti és Működési Szabályzatot Jóváhagyja és ellenőrzi az intézmény költségvetését Felügyeleti jogokkal rendelkezik Kinevezi és felmenti az intézményvezetőt Vitás kérdésekben dönt Az alapító okiratot érintő változást, az intézmény vezetője a változástól számított 30 napon belül köteles a felügyeleti szervnek jelezni. Az intézmény foglalkoztatottaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya: munkavállaló, az 1992. évi XXII. Munka Törvénykönyve, a 2012.évi I. Munka Törvénykönyv, a 2012. évi LXXXVI. törvénymódosítások, Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (megbízási jogviszony) az irányadó. 12

KATOLIKUS INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSAINK És mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét. Az Isten szeretet; és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és az Isten is ő benne. (János 4.16) Az egyház, mint az intézmény fenntartója tudatában volt annak, hogy egy működő intézményt vett át, pedagógusokkal és tanulókkal együtt. Ezért tiszteletben tartja mindenkinek a személyes meggyőződését, amennyiben a Szent György Görögkatolikus Általános Iskola alapelveit tudomásul veszi, nem akadályozza, hanem segíti az alább felsorolt alapelvek kibontakozását. A Görögkatolikus Egyház az óvodák, iskolák alapítását és fenntartását fontos missziós feladatnak tartja. Katolikus iskolának azt az iskolát nevezzük, amelyet az illetékes egyházi hatóság vagy egy hivatalos egyházi jogi személy igazgat, vagy amelyet az egyházi hatóság írott okmánnyal ilyennek ismer el. A katolikus iskolában a nevelés és az oktatás szoros egységben van. "Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert." Minden tudást az örök élet fényében kell felülvizsgálni, és megfelelő erkölcsi hátérrel kell átadni. A keresztény nevelésnek arra kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős használatára, érzékük legyen a természetfeletti igazságok és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe. Erkölcsi elvárások: Erkölcsi elvárások a pedagógusoktól: A növendékek nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Üdvösségre nevelünk. Minden más ezután következik. A pedagógus nyitott legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, elmélyülés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. Tudatában kell lennie annak, hogy saját életpéldájával nevel. Erkölcsi elvárások a növendékektől: Alapvető, hogy elfogadják és befogadják, az intézmény üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megismertetjük vele a kereszténység alapelveit, megszerettetjük vele a csöndes 13

szemlélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. Erkölcsi ajánlások a szülőknek: Az intézmény a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét. A szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az intézmény katolikus jellegét, ne neveljenek, ne tegyenek az intézmény ellen. Az intézménnyel kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. 14

1. NEVELÉSI PROGRAM A. SZENT GYÖRGY GÖRÖGKATOLIKUS ÓVODA ANGYALKERT GÖRÖGKATOLIKUS ÓVODA 15

1. BEVEZETŐ Újra fel kell fedeznünk a hit útját, hogy egyre világosabban meg tudjuk mutatni a Krisztussal való találkozás örömét és mindig megújuló életerejét XVI. Benedek pápa A hit kapuja kezdetű apostoli levele A gyermek Isten ránk bízott ajándéka. Szüleinek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik, a katolikus óvoda evangelizáló munkája során ez a kincs a szülő számára fokozatosan föltárul. Sok gyermek a katolikus óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy kezdetben az őt körülvevő felnőttek (óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítők) példájából tapasztalja meg Isten szeretetét. A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve, a kamaszkoron át, az ifjúkorig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője, mind érdeklődésben, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. Tudományos kutatások sorozata igazolja, hogy a kisgyermekkorban szerzett ismeretek és elsajátított magatartásformák életre szólóan meghatározóak. A keresztény értékeket az óvodapedagógusnak úgy kell közvetítenie, hogy az által az óvodás gyermekek érzelmileg és szociálisan gazdagodjanak, képességeik kibontakozhassanak, és közben megőrizhessék boldog gyerekkorukat. A hit örömének sugárzása és továbbadása révén tesszük a legnagyobb szolgálatot a minket körülvevő világ számára. Pedagógiai Programunkat, az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Kormány Rendelet NKt. 69. (1) 1. sz. mellékletét, óvodánk 2011. évi nevelési programját, a KPSZTI segédanyagát és helyi adottságainkat figyelembe véve készítettük el. Az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek értékrendjét és módszertani szabadságának érvényesülését. A Görög Katolikus Angyalkert Óvoda Pedagógiai Programja intézményünk fontos dokumentuma. Pontos képet ad óvodánk pedagógiai értékeiről, a keresztény kultúra értékeiről, megfogalmazza elveinket, céljainkat, feladatainkat, kapcsolatainkat, összefoglalva: óvodánk nevelési eljárásait, rendszerét, alapja a középtávú és éves programok készítésének. Görögkatolikus Óvodánk Küldetésnyilatkozata Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron A gyermek nem kicsiny felnőtt. Minden sajátosságával, egyediségével együtt szuverén lény a maga gyermeki mivoltában. Nem készül az életre, hanem él. Óvodánk fontosnak tartja a családok egységét, egymás tiszteletét, szeretetét. Meggyőződésünk, hogy az óvoda lényegét a légköre fejezi ki legjobban, ezért a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő légkört 16

teremtünk (gondolunk itt az óvoda belső esztétikumára, higiéniájára, valamint az udvar adta lehetőségekre is), ahol jól érzi magát felnőtt és gyermek egyaránt. Arra vállalkozunk, hogy az ide járó gyermekeket görögkatolikus szellemben és görögkatolikus hitre neveljük, segítünk gyermekkorukat boldoggá tenni, és majdan az egyház aktív tagjaivá avatni. Úgy tartjuk, hogy a jó óvodában a gyermek is aktív résztvevője az itt folyó pedagógiai munkának, felébresztjük bennük a teremtett világ és a Mennyei Atya megismerése utáni vágyat. Elfogadjuk, hogy minden gyermeket saját magához mérten kell fejleszteni zenével, humorral, mozgással, művészetekkel, hittel és szeretettel. Olyan személyiségek kialakulásának vetjük meg az alapjait, akik később a társadalom hasznára, az egyház szervezeti keretein belül közéleti tevékenységre, a család számára pedig önzetlen, megértésen és szereteten alapuló szolgálatra képesek. A családokkal való kapcsolattartás folyamán a katolikus óvoda remélhetőleg egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására. Ezért, mint katolikus intézmény nyitottak vagyunk mindazon családok számára, akik elfogadják az óvodánk görögkatolikus szellemiségét. Más felekezetből érkező családoknál tiszteletben tartják a saját vallási szokásaikat. 17

2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 2.1. Gyermekkép Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociálislény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A keresztény ember áldásként éli meg a gyermeket. A gyermek a jövő élet hordozója. Az Isten adta természet és erkölcs szerint lép az életbe, és az Isten adta törvények szerint kell belőle embert fejleszteni. Kicsi, törékeny alkat a felnőttek között. Kicsinységéből fakad egyszerűsége. Mindent egyszerűen él át, tapasztal. Érzésein, szívén át, lát és hall. Érzékeli a környezet jóságát, szépségét, szeretetét, melegét. Teljes bizalommal hagyatkozik a szülőre, óvodapedagógusra. De ugyanúgy megéli, tapasztalja, ha körülötte nincs rendben valami. Legfőbb igénye az érzelmi biztonság. Nemcsak kicsi, egyszerű, de ártatlan is. Tudva és akarva nem képes még a bűn elkövetésére. Dacossága, csínytevése, szárnypróbálgatásai, erősködései, nagyot mondásai még nem bűnök. Tisztasága vonzza magához a felnőttek szeretetét. Neki egy a fontos: őt szeressék és ő is szerethessen. 2.2. Óvodakép Az óvodáskorú gyermeknevelésének elsődleges színtere a család. A katolikus óvoda, mint minden más óvoda a közoktatási rendszer, szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. Óvó-védő közösségi és személyiségfejlesztő funkcióival biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Isten minden gyermeket a teljes fizikai, érzelmi és lelki fejlődés képességével teremtett. Az óvoda feladata, hogy elősegítse őt fejlődésében. Keresztény erkölcsi értéken alapuló óvodai nevelésünk célja: gyermeki személyiség értelmi, érzelmi, szociális kibontakoztatása, fejlesztése testi - lelki szükségleteinek kielégítése keresztény - erkölcsi értéken és normán alapuló pozitív személyiségjegyek, jellemvonások kialakítása a másság szeretettel történő elfogadása közösségen belül akár differenciált fejlesztésre szoruló gyermekről, akár siker orientált személyiségjegyekkel rendelkezőről van szó. 18

közös felelősségvállalás, szoros együttműködés a szülőkkel a gyermeki érvényesítésében jogok A görögkatolikus óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását Az óvodás gyermek rendkívül kíváncsi, érdeklődő. Keresi, kutatja az összefüggéseket, okokat. Okok, összefüggések, és összehasonlítások során jut el az elmélyült gondolkodásig. Ha társai vagyunk, ebben a kérdez - felelek játékban, akkor a látható valóság felfedezésén át eljuthat a láthatatlan Isten felfedezéséig, Nyitott és fogékony jóra-rosszra egyaránt. 2.3. Az óvodai nevelésben alkalmazott alapelvek Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja a következőkben határozza meg a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit: a) a gyermeket mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg; b) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. Olyan óvodai életet szervezünk, amelyből sugárzik a gyermekek feltétel nélküli elfogadása, tisztelete, szeretete, megbecsülése. A gyermeki szabadság és ésszerű korlátok, szabályok betartása alapján, a szokásrendszeren keresztül érzelmi biztonságot nyújtunk a gyerekeknek. Ezt tesszük vallási hovatartozás nélkül, hisz óvodánk ökumenikus szemléletű, felekezetre való tekintet nélkül bárki igénybe veheti az óvodánk szolgáltatását. Óvodai nevelésünk személyiség- és gyermekközpontú. Ezzel a szemléletmóddal természetesnek tartjuk az eltérő fejlődési ütemet, a sokszínű adottságból adódó képességbeli különbségeket. Az egyéni differenciált nevelést oly módon valósítjuk meg, hogy nevelő-fejlesztő munkánk segítőtámogató attitűdünk összhangban van a gyermek szükségleteivel, igényeivel, képességeivel, tevékenysége vágyával, érzelmi azonosulásával az egyéni bánásmódban és a közösségi nevelésben. A tanulásért közvetlenül felelős pszichikus funkciók, részképességek célirányos fejlesztésére, az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. Nem vezényelni akarunk, hanem szolgálni, türelemmel kivárni és elhárítani a fejlődést, akadályozó tényezőket. Gyermekközpontú nevelésünkben biztosítjuk a játék védelmét: a játéké a vezető szerep. Elengedhetetlen a csoportban dolgozó felnőttek összehangolt, keresztényi lelkületű, együttműködő munkája. A felnőttek érzelmi megnyilvánulásai, tudatos pedagógiai hatásai, toleranciája, a gyermekkel való együttérzései nyújtanak olyan támaszt, akihez bizalommal fordulhatnak, aki szereti, segít neki, és a helyes erkölcsi viselkedési normák biztosítására neveli őt. A katolikus óvodapedagógus élő hitű, elkötelezett pedagógus kell, hogy legyen, aki életpályájával példaképpé tud válni a gyerekek és a szülők közössége előtt. 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Görögkatolikus nevelésünk gyermekközpontú, az egész személyiséget fejleszti: megfelelő szakemberek bevonásával - szülővel együttműködve prevenciós és korrekciós feladatok ellátásával, 19

testi és lelki szükségletek kielégítésével, megfelelő személyi és tárgyi környezettel, vallási neveléssel, keresztény értékek hordozásával, megismertetésével, egészséges életmód alakításával, környezettudatos magatartás alakításával, érzelmi, erkölcsi és közösségi neveléssel, szocializáció biztosításával, anyanyelvi-, értelmi fejlesztéssel, neveléssel.. A katolikus óvodai nevelés feladata, az Alapprogram elvárásain túl Isten minden gyermeket a teljes fizikai, érzelmi és lelki fejlődésképességével teremtett. Az óvoda feladata, hogy elősegítse őt fejlődésében Ezen belül: a hitre nevelés erősítése az egészséges életmód alakítása az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. A keresztény ember az élet értelmének kérdéseire akkor kaphat választ, ha nyitott a hit felé. Óvodai keresztény nevelésünkre is érvényes: nyitottá kell tenni a gyermekeket a hit befogadására. Ezt a célt akkor tudjuk megvalósítani, ha figyelembe vesszük a gyermek befogadóképességét, élményvilágát. Az óvodásgyermekek hitre neveléséhez megfelelő pedagógiai, pszichológiai és élő hit szükséges, hiszen életkori sajátosságaikhoz igazodó tanítást kell adni a gyermekeknek. Megismertetni, megszerettetni Istent. Az óvodás gyermek Jézust el tudja fogadni, hiszen ő is volt kisgyermek, akinek születését, keresztelkedését ünnepeljük, aki felnőttként tanított, gyógyított és csodát tett. Jézus életéből fontos eseményeket ismertünk meg és a bibliai történéseket igyekszünk különböző képzőművészeti irányzatokkal is szemléltetni. A gyermekeknek az Istenbe vetett hitét, bizalmát, szeretetét az emberek iránti szeretettel lehet megértetni, szemléltetni. A keresztény szellemű nevelés számunkra a keresztény erkölcsi értékek és normák megismertetését, részbeni elsajátítását jelenti. Az óvoda segíteni kívánja a családok vallásos nevelését, azáltal, hogy ehhez kapcsolódóan élményeket nyújt a gyermekeknek, megismerteti őket az egyházi ünnepek tartalmával, lehetővé teszi azok átélését és kielégítő válaszokat ad a gyermekek kérdéseire. Szeretnénk, hogy az ide járó gyermekek szabadon, vidáman, önállóan tevékenykedjenek, jól érezzék magukat, és érzékeny lelkükben szétáradjon a hit kegyelme. 3.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegség megelőzés és az egészség megőrzés szokásainak alakítására törekeszünk. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítására csoportszobánkban, udvarunkon és a tágabb környezetben egyaránt figyelünk. Környezetünk fenntarthatósága érdekében környezettudatos életmódot képviselünk, s erre neveljük gyermekeinket, rajtuk keresztül a családokat. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek figyelembevétele, az egészséges életmódra és életvitelre nevelés, önmagunk és környezetünk esztétikuma iránti igény alakítása, 20