Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével
Témakörök Elméleti megközelítések Gyakorlati példák Nemzetközi szervezetek Kutatási eredmények Állami értékelések
Elmélet Miért szeretnénk mérni? Elmélet és empiria összevetése Elértük-e a kívánt hatást? Ár és belépés szabályozása esetén miben jelentkezik a verseny? A szabályozás enyhítése esetén jelentkeznek-e kedvező jóléti hatások?
Elmélet Mit mérnénk? A szabályozás hatását Árakra, költségekre, minőségre, innovációra stb. Jólétre (allokációs, termelési, dinamikus hatékonyság)
Elmélet Hogyan mérnénk? Össze kell hasonlítani a vizsgált változókat a szabályozás előtt és után (szabályozással és anélkül) Meg kell határozni a szabályozás nélküli benchmarkot időszakok összehasonlítása (intertemporális) piacok összehasonlítása (keresztmetszeti) tényellentétes (kontrafaktuális) megközelítés
Elmélet Intertemporális megközelítés Hosszabb idősorok esetén lehetséges a szabályozás alatti és szabályozás nélküli időszakok összevetése Szabályozástól független tényezők kiszűrése Egy lehetséges indikátor: a részvényárfolyam alakulása (event study módszer)
Elmélet Piacok összehasonlítása Régóta szabályozott piacok esetén Feltételek: hasonló termék, hasonló keresleti és költség függgvény Szabályozási és egyéb eltérések szétválasztása A szemvizsgálat és a szemüveghirdetés szabályozásának példája
Elmélet Kontrafaktuális megközelítés Ha sem az időbeli sem a keresztmetszeti megközelítés nem kivitelezhető, a szabályozás nélküli benchmarkot magunknak kell előállítani A piaci kereslet és határköltség becslése után a nem szabályozott piac kínálatát is meg kell becsülni, majd azt a szabályozott piac kínálatával összevetni A három közül a legkevésbé ajánlott, mert túl sok feltételezéssel kell élni Legjobb, ha a másik két megközelítés kiegészítőjeként használjuk Példa: a kamat korlátozásának vizsgálata
Nemzetközi szervezetek OECD: ETCR mutatószámrendszer Ágazatok Adatbázis http://www.oecd.org/document/32/0,3343,en_2649_ 34323_35791136_1_1_1_1,00.html Indikátorok jelentése, súlyozási problémái Magyar ágazatok kiválasztása
Nemzetközi szervezetek, OECD
Nemzetközi szervezetek, OECD, 18 ország, 7 ágazat ETCR indikátor 7 6 5 4 3 2 1 0 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 Ausztria Belgium Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Magyarország Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia
Nemzetközi szervezetek, OECD, 18 ország, távközlés E TCR indikátor 7 6 5 4 3 2 1 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Ausztria Belgium Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Magyarország Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia
Nemzetközi szervezetek, OECD, 18 ország, posta 7 E TC R in dik á tor 6 5 4 3 2 1 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Ausztria Belgium Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Magyarország Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia
Nemzetközi szervezetek, OECD, 18 ország, villamosenergia E T C R i n d i k á to r 7 6 5 4 3 2 1 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Ausztria Belgium Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Magyarország Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia
Nemzetközi szervezetek, OECD, 18 ország, gázszolgáltatás ETCR indikátor 7 6 5 4 3 2 1 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Ausztria Belgium Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Magyarország Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia
Nemzetközi szervezetek, OECD, Magyarország, 4 ágazat 7 6 ETCR indikátor 5 4 3 2 Távközlés Villamosenergia Gáz Posta 1 0 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006
Nemzetközi szervezetek OECD, EBRD, Világbank Összehasonlíthatóság miatt kevesebb indikátor Távközlés, energia Független hatóság 2004 Távközlés több mint 2/3 Energia több mint 1/2
Nemzetközi szervezetek
Nemzetközi szervezetek Világbanki tanulmányok ( jó szabályozás ) Folyamatok átláthatósága Kiszámíthatóság Döntéshozatal nyomon követése Beszámoltathatóság Függetlenség
Nemzetközi szervezetek Függetlenség Piaci szereplőktől, politikai befolyásolástól Függetlenség relatív törvényi keretek rögzítik a célokat Monopolhelyzettel való visszaélés csökkentése Fogyasztók védelme Egyetemes szolgáltatás bizstosítás Verseny ösztönzése Fenntartható fejlődés
Nemzetközi szervezetek OECD kérdőíves felmérés 2003-2004-ről (92 hatóság) A hatóságok 66 %-a önálló (minisztérium gazdaságpolitkát közvetít, egyedi ügyekbe nem szól bele) 26 %-ánál a miniszter beavatkozhat, de erős önállóság 8 %-a csak tanácsadó jellegű 70 %-a testületi formában Kinevezések átlagban 5-8 évre szólnak
Nemzetközi szervezetek
Kutatási eredmények Politikai kapcsolatok Összehasonlíthatóság korlátai: jogi, politikai berendezkedéstől, az állam szerepéről vallott közfelfogástól függ Négy ország vizsgálata Brit modell a legszigorúbb, olasz a legkevésbé
Kutatási eredmények
Kutatási eredmények USA fontos összehasonlítási lehetőség szövetségi és tagállami szabályozás miatt Érdekcsoportok szerepe (capture) Ideológiai különbségek Kinevezések befolyásolása Szakmai felkészültség Távközlésnél egyensúly, villamosenergiánál demokrata többség és nagyobb szakmai felkészültség a lakosság preferálását mutatja A piacnyitást illetően a szakmai felkészültség volt a döntő
Kutatási eredmények EU adatbázisok csak távközlésre EURI (EU Regulatory Institutions) adatokon összekapcsolási díjak megállapításának vizsgálata Állami tulajdon az inkumbens magasabb összekapcsolási díjai Állami tulajdon és független szabályozó mérsékeltebb díjak Magántulajdon esetén a függetlenség mértéke nem számított a díjak alakulásában Csak a függetlenség formális jegyeit mérte Brit szabályozás nem jól szerepelt sok az informális elem Leggyengébb informális függetlenséghez erős formális függetlenséget társítanak
Állami értékelések Önértékelés, minisztériumi értékelés, kormányzati reformbizottság, számvevőszék, külső szakértő, parlamenti bizottság, hatásvizsgálatok Nagy-Britanniában mindegyikre van példa mást és mást állítanak az előtérbe Intézményrendszer Szabályozási eszközök Befektetési tevékenység Függetlenség, hatáskörök Működési hatékonyság Költségek vizsgálata
Állami értékelések
Állami értékelések A szabályozás költségeinek és a szabályozók létszámának növekedése jelentős volt a megalakulást követő években Összevonások és új feladatok Önkorlátozás ársapka Ofgem 2005-től
Állami értékelések
Állami értékelések Vizsgálták a szabályozásra fordított költséghányadokat is (Bér+külső tanácsadók/összköltség) 5 szabályozónál 53-63 % közötti volt ez az arány 2001-ben, de a a külső tanácsadókra fordított összegek 6,6 és 30,4 % között szóródtak Frissen alapított hatóság Árfelülvizsgálat
Állami értékelések Javaslatok Konzultációs mechanizmusok kialakítása, érdekeltek korai bevonása Költségek szabályozói feladatokhoz rendelése Egységesítés Rendszeres értékelés, összehasonlítás, beszámoltatás