A PIKÉTHY TIBOR ZENEMŰVÉSZETI TAGINTÉZMÉNY VÁC

A PIKÉTHY TIBOR ZENEMŰVÉSZETI TAGINTÉZMÉNY VÁC 2013-ban elfogadott PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2600 Vác Kossuth tér 3.

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. Az iskola története... 6 1.1.1. Az iskola megszervezése... 6 1.1.2. Tárgyi feltételek... 6 1.1.3. Személyi feltételek... 7 1.1.4. Fenntartói és külső feltételek... 7 1.1.5. Az innováció során már megvalósult koncepció... 8 1.2. Az iskola hagyományai... 8 1.3. Az iskola jelene... 9 1.4. Célkitűzéseink... 11 2. NEVELÉSI PROGRAM... 12 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 12 2.1.1. A nevelés, oktatás, képzés célja... 12 2.1.2. Feladataink... 13 2.1.2.1. Általános feladatok... 13 2.1.2.2. Általános zenepedagógiai feladatok... 15 2.2. Személyiségfejlesztés... 18 2.2.1. A fejlődés jellemzői... 18 2.2.2. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 25 2.2.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 25 2.2.3.1. Az iskola közösségei... 25 2.2.3.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos általános feladatok:... 26 2.2.3.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos egyénre szabott konkrét feladatok:... 26 2.2.4. Tehetség- és képességkibontakoztatást segítő program... 26 2.2.4.1. Felfedezni a tehetséget, képességeket... 26 2.2.4.2. Tehetség- és képességkibontakoztatás... 27 2.2.4.3. Sikerélményhez juttatás... 27 2.2.5. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program... 27 2.2.6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 28 2.2.7. Az iskolában folyó minőségirányítási, ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer... 29 2.2.8. A tanulói terhelés szabályozása, a beszámoltatás formái és rendje... 29 2.2.9. Az otthoni felkészüléssel kapcsolatos tevékenység formái és rendje... 30 2.2.10. A tanulók értékelésének általános szempontjai... 30 2.2.10.1. A magatartás és a szorgalom értékelése:... 31 2.2.10.2. A magasabb évfolyamba lépés feltételei... 32 2.3. A kapcsolattartás és tájékoztatás formái... 32 2.3.1. Kötelezően előírt taneszközökről szóló tájékoztatás... 32 2.3.2. A taneszközök kiválasztásának elvei... 33 2

2.3.3. A külső és belső partnerekkel való kapcsolattartás formái, továbbfejlesztésének lehetőségei... 33 2.3.3.1. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése... 34 2.3.3.1.1.A szülőkkel való együttműködés formái... 34 2.3.3.1.2.A továbbfejlesztés lehetőségei... 34 3. HELYI TANTERV... 36 3.1. A közismereti tanterv és a szakmai program tervezésének szintjei általában... 36 3.1.1. Európai szint... 36 3.1.2. Országos szint... 36 3.1.3. Helyi szint... 39 3.2. A közismereti tanterv... 40 3.2.1. A mellékelt közismereti óraterv értelmezése... 40 3.2.2. Közismereti tantárgyak hetes óraterve 2013/14-től kifutó, utoljára a 2012/13- ban az iskolába belépett 9. osztály számára... 41 3.2.3. Közismereti tantárgyak hetes óraterve 2013/14-től felmenő rendszerben... 42 3.3. Képzésünk kimenete, vizsgafelkészítés... 42 3.3.1. Érettségi vizsga... 42 3.3.2. Szakmai vizsga... 43 3.3.3. Felsőoktatási felvételi vizsga... 43 3.4. SZAKMAI PROGRAM... 45 3.4.1.1. 54 212 04 0010 54 03 Magánénekes... 46 3.4.1.2. 54 212 05 0010 54 01 Népi énekes... 52 3.4.1.3. 54 212 05 0010 54 02 Népzenész a hangszer megjelölésével... 57 3.4.1.6. 54 212 03 0010 54 02 jazz-hangszer (a szak megjelölésével)... 74 3.4.1.7. 54 212 03 0010 54 01 jazz-énekes... 75 3.4.13. 54 212 06 Népzenész (szakmairány megjelölésével)... 82 3.4.14. 54 212 05 Klasszikus zenész (szakmairány megnevezésével)... 84 3.4.15. Célok, feladatok, fejlesztési követelmények leírása... 87 3.4.16. Kulcskompetenciák fejlesztése a szakmai oktatásban... 88 3.4.16.1. Kulcskompetenciák:... 88 3.4.16.2. Kiemelt fejlesztési feladatok:... 90 4. Záradék... 94 5. MELLÉKLETEK... 95 3.5. Környezetvédelmi program... 95 3.5.1. A környezeti nevelés fogalma... 95 3.5.2. Az alapelveket szabályozó jogi háttér... 95 3.5.3. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai... 96 3.5.4. A környezeti nevelés színterei iskolánkban... 96 3.5.5. Erőforrások... 96 3.5.5.1. Nem anyagi erőforrások... 96 3.5.5.1.1. Iskolán belüli együttműködés... 96 3.5.5.1.2. Iskolán kívüli együttműködés... 98 3

3.5.5.2. Anyagi erőforrások... 99 3.5.6. Alapelvek, jövőkép, célok... 99 3.5.6.1. Alapelvek, jövőkép... 99 3.5.6.2. Konkrét célok... 100 3.5.7. Tanulásszervezési és tartalmi keretek... 101 3.5.8. Módszerek... 101 3.5.9. Taneszközök... 102 3.5.10. Kommunikáció... 102 3.5.11. Minőségfejlesztés... 103 3.5.12. Továbbképzés... 103 3.6. Egészségnevelési program... 104 3.6.1. Az egészségnevelés törvényi háttere... 104 3.6.2. Helyzetelemzés, helyzetkép... 104 3.6.3. Hagyományok az egészségnevelés területén:... 104 3.6.4. Az egészségnevelés gyakorlati megvalósításának lehetősége... 104 3.6.5. Alapelvek, jövőkép, célok... 105 3.6.6. Tanórán kívüli céljaink... 105 3.6.7. Fogyasztóvédelem iskolai feladata... 106 4

1. BEVEZETÉS NÉVADÓNK 2004-ben Kisfaludy Pikéthy Tibor zeneszerző, karnagy, orgonaművész (Komárom/Újszőny 1884. március 28. - Vác, 1972. július 21.) nevét vettük fel, amely kifejezi a hagyományos értékekbe vetett hitünket. A névválasztással missziót is teljesít, mert kiáll a becsületes hétköznapi pedagógiai és művészi szolgálat mellett. Pikéthy Tibor tanítói oklevelet a győri tanítóképzőben szerzett (1904). 1902-ben adták ki első zongoraművét. Magánúton elvégezte a Zeneakadémia tanárképző szakát (1907). Előbb Pannonhalmán, Ravazdon, majd 1915-től Vácott tanító, a püspöki székesegyház karnagya és orgonistája. Itt jelent meg könyve 1916-ban Schubert (Franz) és emlékei Magyarhonban címmel. 1946-ban egyházzenei igazgató lett. Közben a Zeneművészeti Főiskolán karnagyi és zeneszerzői diplomát szerzett, tanára Herzfeld Viktor volt. Néhány évig a Nemzeti Zenedében is tanított. Nevéhez fűződik az első állami támogatású zeneiskola alapítása Vácott, ahol igazgatóként zeneelméletet és összhangzattant oktatott. Életműve 105 opus: zongora, szólóének-zongora, énekkari és orgonamű. Számos orgona-zongora és néhány énekkari műve nyomtatásban is megjelent. Béke mise című műve különösen nagy sikert aratott. Fiatal korában festőművésznek készült, fennmaradt néhány kitűnő akvarellje is, irodalomszeretete egész életében végigkísérte csakúgy, mint a magyar népzenéé. Népdalgyűjtésben és rendszerezésben is tevékenykedett. Élete utolsó szakaszában "elfelejtett" muzsikusként élt. Földi maradványait a váci Alsóvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra. ARCULATUNK A Pikéthy Tibor Zeneművészeti Tagintézmény az ország egyik legszebb részén, a Dunakanyarban, Vác városában működik 1988 óta. Intézményünk arculatát meghatározza, hogy viszonylag kis iskola, ennek ellenére gazdag a szakmai kínálata. A klasszikus zene mellett a régizene (ezt az elnevezést a klasszikus zenén belül egy speciális előadásmód, az úgynevezett historikus előadásmód megjelölésére használjuk) a népzene és a jazz szakok beindításával egyedülálló, komplex zenei képzést dolgoztunk ki. A zeneművészet e négy nagy területe között indokolatlanul hatalmas hézag volt. Iskolánk képzési rendszerében a klasszikus zene mellett a jazz, a régizene és a népzene elnyerte azt a rangot, amelyet méltán megérdemel. Fontosnak tartjuk e küldetés markáns megvalósítását és az ebből adódó lehetőségek kiaknázását. Célunk, hogy az egyes tantárgyakat hassa át ez a fajta komplex szemlélet, így például a klasszikus zeneirodalom, szolfézs-zeneelmélet oktatásában megfelelő helyet kapjon a népzene és a jazz is. 5

KÜLDETÉSÜNK Iskolánk legfontosabb feladata és kötelessége a zenei tehetséggel megáldott növendékek felfedezése, tehetségük ápolása és olyan közegbe való segítése, ahol a leginkább megvalósulhat, kibontakozhat hivatásuk. Mivel iskolánk művészeti iskola, természetes, hogy a zene mellett a humán tudományokra helyezzük a hangsúlyt, mint a magyar, történelem, művészetek története, idegen nyelv. Arra törekszünk, hogy a nálunk végzett diákok ne csak magasan képzett zenészek, hanem az általános műveltségi alapokat is birtokló, érzékeny emberek legyenek. 1.1. Az iskola története 1.1.1. Az iskola megszervezése Az iskola alapítását több éves, sőt évtizedes előkészítő munka előzte meg. Már a hetvenes években felmerült az az ötlet, hogy az egyik legnépesebb megyének saját zenei szakközépiskolája legyen. Ennek szorgalmazása elsősorban Cs. Nagy Tamás zeneiskolai igazgató nevéhez fűződik. Az ő kitartó munkája nélkül ez az intézmény valószínűleg soha nem jön létre. A gyakorlati munka az 1987/88-as tanév során indult meg. Ekkor állt fel az iskola első tanári kara, amely lebonyolította az első felvételi vizsgákat is, külső segítséggel, elsősorban a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola szaktanáraival. Az alapítás nem titkolt szándéka a Váci Szimfonikus Zenekar személyi gondjainak megoldása volt, ugyanis az eredeti elképzelés szerint az iskola tanárai és diákjai adták volna az együttes jelentős létszámát. Ezt a koncepciót igazolta az a tény, hogy az intézet első megbízott igazgatója, Szalay Miklós a zenekar karmestere volt. A későbbiekben ez a célkitűzés csak részben valósult meg. Az induló intézet a fentiekből következően az összes zenekari hangszeren indított tanszakot, ezen kívül a kitűnő helyi adottságokat kihasználva orgona és zongora szakot is. Ez a későbbiekben magánének, hárfa és szolfézs-zeneelmélet tanszakokkal bővült. A tanári kar kezdetben az alacsony óraszámokra hivatkozással javarészt zeneiskolai tanárokból állt, akik közül csak néhányan rendelkeztek középfokú tanításra jogosító oklevéllel is. 1.1.2. Tárgyi feltételek 6

Az első tanév 1988/89-ben indult. A közismereti oktatás a szomszédos Lővy Sándor Ipari Szakközépiskola /ma Piarista gimnázium/ épületében kezdődött el, az ott tanító tanárok közreműködésével. A zenei órák a Zeneiskolában, valamint a hozzá kapcsolódó, az előző tanév során átépített műemlék épületben zajlottak. A következő tanévben az intézmény megkapta a Mártírok úti óvoda épületét ideiglenes használatra, itt folyt tovább a közismereti tanítás, javarészt óraadó tanárokkal. Az iskola építése közben folyamatosan zajlott, időszakosan komoly anyagi nehézségekbe ütközve. Végül központi támogatással befejeződött az építkezés és az 1991/92-es tanév évnyitóján ünnepélyesen átadták az épületet. Tetőtere azonban a mai napig beépítésre vár. A növendékek kollégiumi elhelyezését városi középiskolai kollégiumok látják el. 1.1.3. Személyi feltételek Az új szárny birtokbavételével egyidejűleg kezdte meg tanulmányait a negyedik induló évfolyam, ezzel teljes lett az iskola tanulói létszáma, ami a statisztikai adatok szerint 110-120 diák között mozog. Ez magában foglalja a párhuzamos képzést és az érettségi utáni szakképzést is. A párhuzamos képzés keretében a diákok közismereti tárgyakból érettségire készülnek fel. Az iskola fennállásának negyedik tanévétől lassan kialakult a főállásban itt dolgozó tantestület, valamint állandósult az óraadó tanárok köre is. A tanév folyamán az igazgató lemondásával Bokor György lett a pályázat kiírásáig a megbízott igazgató. 1992 őszétől Szabó Ede, majd 1995-ös lemondása után megbízással akkori helyettese Szabó Katalin látta el a vezetői teendőket. 1996 februárjától 2010 júliusáig Benyus Sándor volt az iskola vezetője, majd 2010. augusztustól Dr.Bednarik Anasztázia látja el az igazgatói, majd tagintézmény-vezetői teendőket. 2011. szeptemberétől intézményünk önállóságát elvesztve a Selye János Humán és Zeneművészeti Szakközépiskola Tagintézményeként működik tovább. 1.1.4. Fenntartói és külső feltételek Az iskolát Vác Város Tanácsának VB-je alapította, melynek későbbi jogutódja Vác Város Önkormányzata 1996-ban működtetésének fenntartói feladatait Pest Megye Önkormányzatának adta át. Ennek fő okaként az iskola nem helyi érdekeltségét jelölte meg, hivatkozván elsősorban Pest megyei, Nógrád megyei, sőt országos beiskolázására. Ennek költségterheit több más iskolához hasonlóan nem tudta tovább felvállalni. Ennek ellenére a város életében tevékenyen részt vesz az iskola, elsősorban közművelődési feladatokat lát el. 7

2009 július 1-től az iskola gazdasági vezetését a Cházár András Többcélú Közoktatási Intézmény (2600 Vác Március 15. tér 6.) látta el. 2011 januárjától a PMIK volt az iskola fenntartója egészen 2013 március végéig, amikor a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz került, a Ceglédi Tankerület közvetlen irányítása alá. 1.1.5. Az innováció során már megvalósult koncepció Napjainkra kialakult és megszilárdult az iskola arculata. Megvalósult egy egységes, esztétikus és gazdag tartalmú honlap működtetése, amely nagyban hozzájárult az iskola ismertségéhez, elismertségéhez. Szép versenyeredmények, és felvételi sikerek gyarapítják dicsőség táblánkat. A felsőoktatási intézmények körében elismertséget szerzett magának intézményünk. Volt diákjainkat munkaszeretetük, hozzáállásuk és szakmai felkészültség miatt elismerés övezi. Többek közülük már vagy intézményünkben, vagy a szomszédos Bartók Béla Zeneiskolában tanítanak. Létrejött az együttműködés a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszakával a gyakorlati oktatás biztosítása érdekében. Hatékonyabb terem- és időgazdálkodást, tanítás-szervezést valósítottunk meg a heti két napon délutáni közismereti oktatás bevezetésével. Átalakítottuk a felvételik rendszerét. Bevezettük a komplex felvételt, mely időigényesebb, ugyanakkor növendék centrikussá vált, és nagyon jó visszajelzéseket kaptunk róla. 1.2. Az iskola hagyományai Iskolánkban az ünnepek meghittek, bensőségesek. A kis létszám, a családias hangulat miatt könnyebb bensőséges hangulatot teremteni, s mivel zeneművészeti szakközépiskola vagyunk, minden alkalommal felcsendül a muzsika. - Szeptember elején ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik az év, köszöntjük az első osztályosokat. - Szeptember folyamán tartjuk a tanulmányi kirándulásokat. - Október 1: a Zenei Világnapja, melynek városi és iskolai megünneplésében tanulóink és tanáraink egyaránt részt vesznek. - Október 6: megemlékezés az aradi vértanúkról osztályfőnöki órák keretében. 8

- Az első osztályosok avatását és a Gólyabált már hagyományosan október elején rendezzük. - Október 23: évek óta rendszeresen úgy ünnepeljük, hogy virágot helyezünk el dr. Brusznyai Árpád emléktáblájánál. - Az adventi gyertyagyújtás ünnepe. Iskolai hagyomány, hogy advent első hetében elkészül az adventi koszorú, és minden héten közösen meggyújtunk egy gyertyát; az utolsót akkor, amikor a közös karácsonyi ünneplésre gyűlünk össze. - Decemberben hagyomány, hogy tanulóink karácsonyi hangversenyeket adnak a város különböző iskoláiban, óvodáiban. - Január 22: megemlékezünk a Magyar Kultúra Napjáról. - Január végén a negyedikesek szalagavatója a legnagyobb esemény. Ezt a zeneiskola nagytermében szoktuk megrendezni, mindig teltház előtt. Ezután szalagavató bált tartunk a szülők, hozzátartozók és az alsóéves tanulók részvételével. - Március 15: iskolai keretben ünnepeljük műsoros összeállítással, felcsendül az alkalomhoz illő zene, elhangzik néhány irodalmi alkotás is.jó időjárás esetén levonulunk a Váci Ligetben található Honvéd emlékműhöz koszorúzásra. - Májusban a negyedikeseket búcsúztatjuk; az elsősök adják át a tarisznyát, a harmadikosok díszítik a termet. Az első ballagó osztállyal kezdődött el az a hagyomány, hogy az iskola belső udvarán a negyedikesek elültetnek egy kis fenyőt. - Június közepén zárjuk a tanévet, családias hangulatban. A kiváló tanulókat jutalomban részesítjük (könyv, lemez, pénzjutalom), átadásra kerül a Pikéthy díj, és emléklapok és közös muzsikálással veszünk búcsút egymástól. - Német nyelvet tanuló diákjaink évek óta néhány napot Vác testvérvárosában, Donaueschingenben töltenek, lehetőséget kapva élő nyelvi tudásuk fejlesztésére. Az angolosok 1997 őszén voltak először Londonban egy nyelvtanfolyammal egybekötött városnéző úton, melyet azóta már több hasonló követett. - Egész évben, kb. két hetenként közös iskolai növendékhangversenyeket tartunk (a tanszaki hangversenyeken kívül), melyeken a tanulók számot adnak fejlődésükről az egész iskola előtt, és rutint szereznek a nyilvános szereplésben. - Hagyományteremtő céllal megindult a tanári hangversenysorozat is. - Zenei ismeretterjesztést végzünk - Zenei produkciókkal lépünk fel kiállítások megnyitóin és a város egyéb rendezvényein is, a Váci Egyházmegye Táncházain, a Credo házban. 1.3. Az iskola jelene 1.3.1. Tárgyi feltételek 9

A magas szintű oktató-nevelő munkának elengedhetetlen része az intézményen belüli személyi és tárgyi feltételek optimális biztosítása. Iskolánkban az oktató munkát segítő tárgyi feltételek: 5 tanterem (közismereti) 2 nyelvi terem 24 gyakorló terem 1 tornaterem 1 könyvtár 1 stúdió 1 kamaraterem (koncertek rendezésére) 1 zenekari próbaterem A gyakorló- illetve tantermekben 24 pianínó, a kamara- és a koncertteremben együttvéve 8 zongora, orgona, gyakorlóorgona, digitális zongorák, hárfa és ütőhangszerek nyújtanak lehetőséget gyakorlásra és koncertezésre. A pályázaton nyert pénzből egy országosan egyedülálló minőségű FAZIOLI hangversenyzongorát szereztünk be, amely a legkifinomultabb igényeket is kielégíti. A régizene tanszak kiváló minőségű csembalóval, és blockflötékkel gazdagodott. A népzene tanszak munkáját népi hangszerek segítik (cimbalom, tamburák, bőgő, népi furulyák, citerák, ütőgardon). Az intézmény kölcsönzés céljára is rendelkezik hangszerállománnyal (pl. réz- és fafúvós-, vonós hangszerek). Mindezen hangszereket folyamatosan karban kell tartani, és újakkal kell bővíteni. Erre a költségvetés és a pályázatok segítségével volt lehetőség régebben, ma ez lényegesen nehezebben finanszírozható. A zeneiskolával való kölcsönös az épülethasználatra vonatkozó megegyezés szerint iskolánk is használja az ottani nagytermet és az orgonát oktatásra, növendékhangversenyek és vizsgák lebonyolítására. Tantermeikben a zeneiskola házirendjének megfelelően növendékeink gyakorlási díj fejében gyakorolhatnak. A közismereti és zenei órákra való felkészülést segíti a 37oo kötetes könyvtár, amelyben a szépirodalmi könyveken kívül a zenei szakirodalom is megtalálható. Az állományt folyamatosan bővítjük és korszerűsítjük. A könyvtárban video és egyéni zenehallgatásra is alkalmas fejhallgatós berendezés, valamint a sulinet program keretében számítógépek (az informatika tárgy oktatásához) találhatók. Ezeket is folyamatosan karban kell tartani, ami a rendszergazda feladata, valamint folyamatosan korszerű új gépekre kell kicserélni pályázatok segítségével. Az audio-vizuális oktatást segíti még: 4 Hi-Fi torony (zeneirodalom órákon) 3 TV-video berendezés (tantermek, könyvtár). Az iskola rendelkezik koncertek képi és hangi rögzítésére alkalmas kölcsönözhető felszereléssel is. A felvett anyag átjátszása és archiválása az adott pedagógus feladata. 10

A prezentációt segíti a multimédiás prezentációs csomag, amit az OM pályázatán nyert az iskola. 1.3.2. Személyi feltételek Az iskola pedagógusai Az iskola az Nkt.. idevonatkozó törvényi előírásoknak megfelelő létszámú és szakos tanárokat alkalmaz: a közismereti és szakmai oktatás a mellékelt közismereti valamint szakmai óratervek szerint biztosítottak (lásd. a tartalomjegyzéket). Az intézmény szervezeti felépítését, struktúráját az SZMSZ, a munkaköri leírásokat pedig annak melléklete tartalmazza. Az iskola dolgozóinak alkalmazása a Kjt. idevonatkozó rendelkezései szerint történik. Az iskola pedagógiai munkát segítő és technikai dolgozói Az iskola titkári teendőit az iskolatitkár végzi. Az iskola állományában fűtő-karbantartó, takarító személyzet és portás van. Megbízási szerződéssel alkalmazunk üzemorvost, védőnőt, iskolaorvost, valamint az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően hangszerkarbantartót és iskolapszichológust. 1.4. Célkitűzéseink Az iskola célkitűzésének alapja az intézmény fenntartója által és az alapító okirat alapján meghatározott feladat teljesítése: az iskola művelje magas szinten sajátos célkitűzéseiből fakadó vállalt feladatát, és ezáltal tegye lehetővé végzett növendékei számára, hogy lehetőségeikhez mérten mind nagyobb százalékban helyezkedhessenek el a képességeiknek megfelelő területen. Célkitűzésünk megvalósítására megfogalmaztuk a helyi pedagógiai elveket, célés feladatrendszerünket. Ennek részletes elméleti kibontását nevelési programunk tartalmazza. Amint a későbbiekben kiderül, hangsúlyosnak érezzük a neveléssel kapcsolatos feladatunkat, mert az egyén boldogulásának letéteményét elsősorban ebben látjuk. A gyakorlati kivitelezés alapját a 3. részben szereplő helyi tanterv képezi. 11

2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei 2.1.1. A nevelés, oktatás, képzés célja Kodály Zoltán világhírű magyar zenepedagógussal valljuk, hogy a zenei tehetséggel, a zene iránti fogékonysággal megáldott személyisége akkor bontakozhat ki igazán ha: - kiműveli értelemét - kiműveli szívét - kiműveli hallását - kiműveli kezét. Mind a négynek párhuzamosan kell fejlődnie, állandó egyensúlyban. Célunk az, hogy nevelésünk, oktatásunk, képzésünk által segítsük ebben növendékeinket. Kiművelt értelem, kiművelt szív Az ember értelme által, annak fejlesztése által képes megállni a helyét az életben. Ezért az oktatás egyrészről az értelem fejlesztésének szolgálatában áll, amely által megtanul az egyén értelmesen és felelősen cselekedni, hogy képes legyen a társadalomban és a magánéletben ráháruló feladatok elvégzésére. A szociálisan kulturált, harmonikus, kiegyensúlyozott ember kialakításán túl célunk, hogy olyan személyiség formálódjék általunk, aki képes szeretni, másokért élni, önállóan gondolkozni, és meggyőződése szerint szabadon azt tenni, ami összhangban van kiművelt lelkiismeretével. Tudja megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől, az értékest az értéktelentől. Lásson a dolgok mélyére, ismerje föl azok belső lényegét és valódi értékét. Kiművelt hallás, kiművelt kéz Zeneoktatásunk általános célja: a zenekultúra szintjének emelése saját körzetünkben, a világszínvonalú magyar zenekultúra ápolása, értékeinek továbbadása. Zeneoktatásunk konkrét célja, hogy a tanulók zenei adottságait kiműveljük, és olyan eszközöket adjunk a kezükbe, amelyek által megismerik és megértik a muzsikát. Elsőrendű fontosságú az olyan hallás képzése, amely a zene legkifinomultabb árnyalatait (harmónia, hangszín, kifejezés, polifónia stb.) is képes felismerni és értékelni. Ezáltal, még ha nem is lesz belőlük zenész, olyan világ nyílik meg előttük, amely semmilyen más eszközzel, módszerrel nem közelíthető meg. A hangszerjátékhoz szükséges technika kiművelésével pedig lehetőséget teremtünk számukra, hogy a zeneirodalom értékes kincseit maguk szólaltassák meg. 12

Minél fejlettebb a növendék hallása, képzelete, értelme, technikai képessége, annál elérhetőbb cél a művészi értelmezés, felfogás kialakítása. Tanítványainkat éppen ezért értelmileg, érzelmileg, intellektuálisan és művészi tekintetben is állandóan fejlesztenünk kell. Csak így érhetjük el, hogy a tanult zenemű tartalma tehát mindaz, amit belső hallás, képzelet, érzelem, esztétikai és értelmi felfogás előre meghatároz megvalósuljon. 2.1.2. Feladataink 2.1.2.1. Általános feladatok A nevelés és oktatás a pedagógus tudatosan tervezett, szervezett tevékenysége, amely során fejleszti a gyermek személyiségét, motiválja őt az emberi értékek belsővé tételére. A növendék személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. A művészetpedagógiában ennek még nagyobb jelentősége van, ezért különleges felelősség hárul szakmailag és morálisan is a pedagógusra. A személyiségformálás során figyelembe kell vennünk a személyiségalakulás folyamatát meghatározó tényezőket: - a szociális magatartásformák elsajátítását (utánzás, empátia és azonosulás által) - a kompetencia (un. hatékonyság) késztetéséből fakadó aktivitást - az önszabályozó funkciók kialakulását. A személyiségfejlődés akkor kedvező, ha a normák követése az értékes célokért belső szükségletté válik. A nevelő feladata az értékes célok láttatásán túl, hogy az ellenőrzés és értékelés, a jutalmazás és büntetés által segítse az önszabályozó funkciók megfelelő alakulását. Feladata továbbá az optimális terhelés mértékének megtalálása (amikor a személyiség a leghatékonyabban tud fejlődni). Túlterhelés és alulterhelés egyaránt károsítja a személyiséget. A feladatok egyes összetevői Kötelesség és jog Feladatunk, hogy az oktatás során kialakítsuk neveltjeinkben a kötelességek és jogok közötti egyensúlyt, hogy minden diák érezze, tiszteletben tartják, tekintettel vannak rá, de ő is képes legyen mások jogainak tiszteletben tartására. Tedd azt, amit szeretnél, hogy veled tegyenek, és kerüld azt, amit nem szeretnél, hogy veled tegyenek! Értékrend A nevelés és oktatás során a pedagógus a saját meggyőződéséből, világnézetéből fakadó értékrendjét mutatja a diáknak. A tanárnak vállalnia kell értékrendi döntéseit anélkül, hogy neveltjét szabad döntésében korlátozná. Érzelmi stabilitás 13

Az ember belső békéjének, boldogságának feltétele az érzelmi stabilitás, harmónia, kiegyensúlyozottság. Az önmagával megbékélt, derűs ember képes társaival is harmonikus kapcsolatot létesíteni. Feladatunk, hogy azokat a tanulókat, akik sérültek, kisebb-nagyobb problémákkal küszködnek, lehetőségeinkhez mérten segítsük problémáik kezelésében, megoldásában. Az értelem és akarat művelése A képzés egyik legfontosabb feladata az értelem és az akarat művelése, mert ezáltal lesz képes az ember intelligensen élni és viselkedni. Akaratunkra a legnagyobb hatással a képzeletünk van. A képzelet, a fantázia fejlesztése a zenészek nevelésében különösen fontos, hiszen ennek megléte a zeneművészetben nélkülözhetetlen. A szemléletes cselekvő, és a szemléletes képszerű gondolkodás után az ember egy magasabb fejlettségi szintre jut, kialakul a nyelvi, fogalmi gondolkodás. Az iskola feladata, hogy ennek fejlődését segítse. Hagyománytisztelet Fontos feladat továbbá, hogy az évszázadok alatt felhalmozódott értékeket megismertessük, megszerettessük növendékeinkkel. Az új generáció hagyománytisztelete abban áll, hogy mi pedagógusok miként teljesítjük hivatásunkat. A hagyomány és a tapasztalatok átszármaztatásával az alapvető emberi értékek továbbadását is lehetővé tesszük. Ezek az értékek a következők: - igazság - jóság - remény és bizalom - szépség - tisztesség és becsületesség. Ezek tartalmáról néhány mondatban: - Igazság és igazságosság Az igazság valaminek az igaz volta, a valóságot hűen tükröző, neki megfelelő tényállás. Az igazság a jelenségek sokoldalú, elmélyült vizsgálatát feltételezi. A teljes igazságot el nem érhetjük, csak törekszünk felé. Valaminek a megismerése annak további megismerését követeli. Az igazság jelenti az eddigi ismereteink felfedését a maga valóságában. A személyiségfejlődésben az igazság, a belső őszinteség kialakítását jelenti, amelyben nekünk is feladatunk van. Az igazságot követő tanár az igazság érvényesülését, érvényesítését kívánja, ezáltal lesz igazságos. Jóság A jóság szeretetből fakadó jóindulat, emberséges viselkedés. Ha valaki a jót választja, akkor helyesen tud élni szabadságával, ha a rosszat, beszűkül a szabadsága. Feladatunk, hogy az iskolai házirend betartatásával és példamutatásunkkal diákjainkat a jóra ösztönözzük. 14

- Remény és bizalom A remény a körülmények kedvező alakulásába vetett hit, a bizalom az olyan személyre irányuló érzés, akiben megbízunk. Nevelésünk alapfeltétele a bizalom. A gyermek fegyelmezhetősége gyakran attól függ, mennyire érzi szeretetünket, elfogadásunkat és bizalmunkat. - Szépség A szépség a belső igazság és jóság napfényre jutása. (Sík Sándor) A művészet segít feltárni létünk titkait, mert a művészi alkotás a tökéletesség utáni vágyból jön létre. A művészet erősíti a reményt, hogy majd elérjük a tökéletességet, ezért a művészet segíti a lélek fejlődését, finomodását. A művészet által szabaddá lesz az ember, mert segít az önmagunkra találásban és abban, hogy felülkerekedjünk önmagunkon. - Tisztesség, becsületesség A tisztesség és becsületesség jelenti az élet, az ember megbecsülését és az aszerint való viselkedést. Feladatunk, hogy erőnk szerint, őszinte törekvéssel ezeket az értékeket követésre alkalmasan, belső meggyőződéssel, mintaszerűen képviseljük. 2.1.2.2. Általános zenepedagógiai feladatok Nevelési feladat Zenei oktatásunk nem öncélú, hanem az egész személyiséget formáló tevékenység. Senkit sem taníthatunk zenére anélkül, hogy egész jellemét ne alakítanánk. A zenetörténet maradandó alkotásaival való foglalkozás kihat a növendék egész szellemi világára, ízlésére, eszmei meggyőződésére, erkölcsi eszményeire. Fő nevelési feladatunknak a tanulók lelkének formálását tartjuk a zene mint eszköz által. Hisszük, hogy a zene az ember belső világának jobb megismerését és kiteljesítését teszi lehetővé érzéki benyomások, élmények alapján. Oktatási feladat Legfőbb feladatunk a zenét befogadó, alkotó és újraalkotó zenészek képzése, az alkotó jellegű, értő műélvezői, befogadói magatartás elsajátíttatása. Erre, mint bázisra épülhet a tényleges alkotó tevékenységhez szükséges képességek fejlesztése. Fontos feladat a zenei ízlés kiművelése. Komolyan kell vennünk a gyermekeket, csakis művészi értékeket szabad mutatni nekik. A zenei ízlést csak kifogástalan remekművekkel formálhatjuk. A művészetben a rossz ízlés valóságos lelki betegség, amely kiéget a lélekből minden fogékonyságot. Elzárja a remekművekkel való érintkezéstől, s így a belőle áradó éltető fluidumtól, amely nélkül a lélek sorvad, zsugorodik olvashatjuk Balázs Bélától. Zenepedagógiai alapelvek és abból kiinduló feladatok 15

Minden pedagógiai gyakorlat azoknak az értékeknek mentén szerveződik, amelyeknek megőrzését, átörökítését, gazdagítását céljául tűzi ki. Ezért a pedagógiai program megfogalmazásakor is ezeknek az értékeknek a számbavételéből kell kiindulni. - Hagyomány elve Magában foglalja az alapvető emberi értékek átszármaztatását, amelyről korábban már szóltunk. Részét képezi az emberi társadalmak kultúrájának átörökítése, kiemelten gondolunk iskolánkban a zenei kultúrára. Ez utóbbi magában foglalja nemzeti-népi zenekincsünk továbbadását a felnövekvő nemzedéknek. Fontos feladatunk a magyar zenei élet kiemelkedő személyiségeinek és azok alkotásainak áthagyományozása, hiszen ezáltal is gyarapítjuk a növendékek zenei műveltségét. - Konkrétság elve A kreatív tevékenység a megismerés és alkalmazás során mindig az adott műalkotás vagy feladat konkrétságából indul ki, ezért nagy jelentősége van a fogalmi tisztánlátásnak, a lényeg világos megfogalmazásának és kiemelésének. Azért is fontos ez, mert a zenepedagógia a zenemű gyakorlásából indul ki, és tapasztalatok által jut az elméleti általánosításokhoz, amelyeket utána már tudatosan használ fel a művészi gyakorlatban. - Következetesség elve A művészeti nevelésben igen nagy szerepe van a helyes szokások kialakításának és automatizálásának (pl. gyakorlás, szereplés során). A nevelésben és képzésben egyaránt fontos még a pontosság, koncentráltság, munkafegyelem és önfegyelem begyakoroltatása, az igényesség kialakítása. Feladatunk mindezek következetes betartása és betartatása. - Közösségi nevelés elve Az iskolai nevelés, oktatás során feltárul, hogy az ember közösségi lény, és a közösségben a másikra van utalva. Meg kell tanulnia a közösségben kapcsolatok létesítését és ápolását, mindeközben megőrizve önmagát, saját önállóságát. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a szakmai moralitásnak. Az emberi morált magasabb rendű követelménynek tartjuk a szakmai érdeknél, a személyiség harmóniáját magasabb rendűnek a karriernél. Feladatunk ennek az elméletnek az átadása. Az iskolai oktatás, képzés egy része közösségben valósul meg. A közösségben nagy szerepe van az együttes tevékenységnek is. Feladatunk az egymásra figyelés, együtt dolgozni tudás begyakoroltatása a zenekari, énekkari, kamaraegyüttesi tevékenységek során is. Ehhez nélkülözhetetlen a másik elfogadására nevelés és az empátiás képesség fejlesztése. 16

Képessé kell tenni őket az alá-fölérendeltségi viszonyok elfogadására és az eszerint való viselkedésre. A közösségben is szükség van önállóságra. Igényesség és eredményesség csak az önállóság és felelősség illetve a szabadság és fegyelem egyensúlyában valósulhat meg. Bármelyik fogalom túlsúlya torz szemlélethez ill. gyakorlathoz vezet. A tanár feladata, hogy teret engedjen a tanulók önálló próbálkozásainak. Becsülje meg elképzeléseiket, vegye komolyan szándékaikat, de kívánja meg a felelősséget is. - Aktivitás elve Ez azt jelenti, hogy a tanuló aktívan, cselekvően vegyen részt saját személyisége alakításában, képességei fejlesztésében. A tanár feladata ebben a vonatkozásban a motiválás. - Rendszeresség, folyamatosság, tervszerűség elve Csak megfelelő rendszerbe ágyazott tervszerű és folyamatos tanulással és gyakorlással lehet színvonalas, eredményes munkát elérni. Ezt mind a pedagógusnak, mind a tanulónak szem előtt kell tartania, és ennek megfelelően kell cselekednie. - Életkori és egyéni sajátosságok elve Nevelésünk és oktatásunk során a diáknak életkorának és tanulmányi előrehaladásának megfelelően meghatározott követelményszinteknek kell megfelelnie. Feladatunk, hogy a növendékeket megismertessük a követelményszinttel, hogy tudják magukat mihez viszonyítani, és lássák a célt, amely felé haladniuk kell. Ezen túl feladatunk egyéni fejlettségükhöz mérten fejleszteni őket. 17

2.2. Személyiségfejlesztés A váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Tagintézmény pedagógiai programja 2.2.1. A fejlődés jellemzői Az ideális tanár-diák viszony kialakítása érdekében különösen fontos az egyes életszakaszok jellemzőinek megismerése, hogy a pedagógus megfelelő módon tudjon segíteni növendékének. Az alábbiakban ezeket vesszük sorra, mindkét oldalról vizsgálva az egyes jelenségeket, jellegzetes megnyilvánulásokat. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI A 13-16 ÉVESEK FEJLŐDÉSI JELLEMZŐI Ez az időszak az ember kibontakozásának legdöntőbb szakasza. Formálódásának alapja: milyen határokat fogad el és tart be az egyén. A FEJLESZTÉS, NEVELÉS TARTALMA ÉS MÓDSZEREI ( Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek) I. LEBONTÁS Tudatosan, illetve ösztönösen elutasítja gyermeki önmagát. Minden kamasz szenved attól, hogy nem képes normális, kiegyensúlyozott kapcsolatot fenntartani szüleivel és tanáraival. Hihetetlen nagy vágy van bennük a bensőséges, egyenjogú viszonyra, de ezt képtelenek megfelelő formában megjeleníteni. A felnőttek is szenvednek ugyanettől. Tudatosítani kell bennük, hogy a másik fél is töpreng, elhatározásokat tesz, próbálkozik a kapcsolat javításán. Már ezzel egyfajta kölcsönös tisztelethez és ebből fakadóan sajátos megértéshez tudjuk őket elvezetni. A lebontás egységei: I/a Rohamos testi fejlődés Piknikus alkatúak tovább híznak, aszténiás alkatúak tovább nőnek. Egyre fáradékonyabbá, sutábbá válnak, lusták. Legszívesebben abbahagynák a sportolást és minden testnevelési óra alól felmentetnék magukat. Épp a sportolás, a rendszeres testedzés tudja lerövidíteni ügyetlen korszakukat kellő terheléssel. A testnevelő tanár felelőssége, hogy túllendítse őket a holtponton úgy, hogy ez ne okozzon betegséget. kötelező sportorvosi vizsgálat (ugyanis a test tömege felével gyarapszik, a szív térfogata megduplázódik, de a légzőszervek, véredények nem fejlődnek úgy vérnyomásemelkedést válthat ki) 18

El kell fogadnia megváltozott önmagát. Önelfogadási harc. Segíteni kell őket helyes önértékelés kialakításában. A helyes önértékelés összetevői: 1. BEFOGADOTTSÁG Az a tudat, hogy befogadnak, elfogadnak a szüleim, a tanáraim, az osztály. 2. ÉRTÉKESSÉG Az a tudat, hogy helyes döntéseket hozok, fontos és értékes a munkám, a jelenlétem. 3. ALKALMASSÁG Az a tudat, hogy képes vagyok úrrá lenni a problémákon. Azt üzenjük feléjük: bármilyen vagy is, hozzánk tartozol. Objektív mértékhez kell eljuttatnunk. Azt üzenjük feléjük, hogy megállod a helyed a világban. Fontos felismertetni velük, hogy képesek voltak a múltban is a sikereket, kudarcokat átélni. Érdemes időszakonként a 15 év körüli korosztályt ütköztetni valódi szenvedésekkel, valódi problémákkal elvinni őket mozgássérült intézetbe vagy halmozottan károsult fiatalok otthonába. I/b Intenzív befelé fordulás Meg akarja érteni önmagát. Jelei: - felértékelődik a ruha, a hajviselet szerepe - nem érti, mi történik vele - pszichológiai könyveket olvas - egyedül akar lenni - nagy, filozófiai kérdésekről töpreng (élet, halál) - tele van tettvággyal, hősiességgel - tele van szeretetvággyal - úgy érzi, senki nem érti meg fantáziál naplót ír Jó nevelési eszköz lehet - ha nem olvasunk bele - egy év után elolvastatni írójával. Láthatja önnön fejlődését. - szexuális ingerei vannak - biológiai szinten is tele van bizonytalansággal, nem tudja megfogalmazni - állhatatlan, rapszodikus kedélyállapot jellemzi, ami a gyengédségtől a brutalitásig szélsőségesen képes befolyásolni őt Olyan könyvekhez kell hozzájuttatnunk a fiúkat, melyek nem csak a szexuális és biológiai tudnivalókat tartalmazzák, hanem az egész vonzalmat belehelyezik a házasságeszmény távlatába. Lényeg a távlat. Nagyon fontos a jó barát, barátnő szerepe, aki nálánál pár évvel idősebb, vagy megértő felnőtt, 19

- magányosnak érzi magát - állandó ingerlékenység és indulatosság jellemzi a kamaszt. aki ugyanezt átélte és tanácsot tud adni, akinek ad a szavára. I/c Önállósodás igénye Már biztonsággal átlátja szülei, nevelői gyengéit lázad. Kihull az ún. első naivitásból (tudniillik, hogy mindenben rábízhatja magát a felnőttekre). Az önállósodás igénye szembeállítja szüleivel és tanáraival, ugyanis mást jelent számára az önállósodás, mint a felnőttek számára. Nem szabad, hogy megmaradjon a lázadásban, mert nem lesz képes kiegyensúlyozott felnőtt életre. Lassan szükségessé válik az ún. második naivitás kiküzdése, ami azt jelenti: tudom, hogy sok a hazugság a felnőttek világában, én mégis esélyt adok a jónak, az igaznak. Nem fogok gyanakodva élni, a jó pártjára állok. A serdülő szerint az önállóság = másként élek, másként töltöm az időmet, másként gondolkozom, mint eddig. A szülők, tanárok szerint az önállóság = egyedül tudok helyes, jó döntést hozni, akaraterővel azt el tudom érni. Ebből az ellentétből az következik, hogy minden követelést és utasítást úgy él át, mint szabadságának korlátozását, és lázad ellene. Azt akarja tenni, amihez kedve van, amihez nincs, azt nem. Szerinte az önállóság egyenlő a tagadással. Feladatok: 1. Mindenáron fenn kell tartani és meg kell őrizni az élő kapcsolatot a tanulóval. Sűrű, akár napi praktikus beszélgetések során alapvető betekintést ad a fiatal saját életébe annak ellenére, hogy elzárkózik attól, hogy bárki is belelásson benső énjébe. Ezek a bizalmas beszélgetések érzelmileg feltöltik, és némi vigasztalást nyújtanak. 2. Az alapvető tiszteletet ne csak megköveteljük, hanem mi is adjuk meg. Ne gúnyolódjunk, ne lovagoljunk dolgokon. 3. Markánsan különbséget kell tennünk, mi az, ami a tanuló számára valóban káros, és mi az, ami minket idegesít vele kapcsolatban. (idegesítő például a hajviselete, furcsa öltözködése, lehúzó pl. ha anyagiakban megbízhatatlan, lop, csal stb.) II. A FELÉPÍTÉS A lebontás időszakát követi az egyensúly keresésének időszaka. Ez a szakasz vezeti el majd a fiatalt önmaga megtalálásához. A felépítés szakaszai: II/a Felnőttek utánzása és eredetieskedés A fiúknál az eszményképiség képekhez való ragaszkodásban is megjelenik. A képek arról árulkodnak, milyen életvitelt, életformát, világnézetet tart jónak, követendőnek az illető. Nem csak külsőségekben, hanem életvitelükben is követni akarják azokat. Rá kell döbbentenünk őket arra, hogy sokszor mennyire a birtoklás, a könnyű élet tartja fogva 20