Széplaki Erzsébet Érdemes tankönyvíró Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 7. évfolyam nyelvtan7_ujra_kk.indd 1 6/10/14 9:55 AM
Szerző SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró kitüntető címet Szerkesztette MISKOLCI SZILVIA AP 070331 ISBN 978-963-464-924-3 Széplaki Erzsébet, 2010 3. kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés Széll Ildikó Terjedelem: 16,48 A/5 ív Tömeg: 324 g nyelvtan7_ujra_kk.indd 2 6/10/14 9:55 AM
KEDVES KOLLÉGANő/KOLLÉGA! Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 7. évfolyam Engedd meg, hogy levelemben a tegező formát válasszam, hiszen mindketten pedagógusok vagyunk. Pályámat tanítóként kezdtem, majd a tanárképző főiskolán magyar szakot végeztem. Hosszú éveken keresztül tanítottam a magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyat az általános iskola alsó és felső tagozatán. Szakvezetőként a hallgatói képzésben is részt vettem. Az idők folyamán szerzett tapasztalataim felhasználásával váltam tankönyvíróvá. Szerzője vagyok az Apáczai Kiadó felső tagozatosoknak szóló Nyelvtan és helyesírás, Szövegértést fejlesztő gyakorlatok és Fogalmazási feladatgyűjtemény című tankönyveinek. Az elmúlt években közel ezer iskolában tartottam bemutatóórát, még többen módszertani előadást, illetve tanfolyamot. Ezeken a rendezvényeken sok ezer kollégával találkoztam, talán éppen veled is. Gyakorló pedagógusként tudom, hogy milyen sokat segített a tanóráimra való felkészülésben egy jól összeállított tanári segédlet a tanmenetjavaslattól kezdve az óravázlatokig bezárólag. Úgy gondolom, most sincs ez másképp. Főleg nagy segítség ez a pályakezdő kollégáknak, de szívesen veszik a több éve a hivatásukat gyakorló pedagógusok is az ilyenfajta támogatást. Gondolom ezzel te is így vagy kedves Kollégám, hiszen olvasod a soraimat. A 21. század követelménye, hogy a gyerekeket hasznosítható tudással vértezzük fel, amely alapja az élethosszig tartó tanulás folyamatának. Bármilyen hivatást, szakmát választanak, ugyanakkor a mindennapjaikban is szükségük lesz arra, hogy másokat megértsenek, és másokkal is megértessék magukat. Érteniük kell az olvasott szövegeket, rendelkezniük kell a megfelelő írástechnikával, és a helyesírási, nyelvhelyességi képességük szintjét is a lehető legmagasabb színvonalra kell emelniük. A fentiekből adódóan le kell szögeznünk, hogy a korszerű nyelvi és irodalmi műveltség nemcsak az ismeretek birtoklását, hanem a nyelv tudatos használatának képességét is jelenti. A nyelvhasználat tudatossá tételéhez viszont elengedhetetlen a nyelvismeret. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a lexikális tudást tartsuk a magyartanítás elsődleges céljának. A nyelvtani ismeretek tanítása eszköz, amelynek segítségével a megfelelő módon és mértékben tudjuk fejleszteni a tanulók anyanyelvi képességeit. Az absztrakt gondolkodás hiánya, illetve alacsony foka a korábbi évfolyamokon eléggé megnehezítette a magyar nyelv tanítását. A 13 14 éves gyerekek viszont már képesek az elvonatkoztatásra, így eredményesebb lehet oktató-nevelő munkánk. A 7 8. évfolyamos tananyag elsajátíttatásakor is törekedtem a fokozatosság elvének betartására. A közlő részek és utasítások az egyszerűtől a bonyolultabb felé, az ismerttől az ismeretlen felé haladnak. A NAT és a kerettantervek is szorgalmazzák a tananyagcsökkentést. Alsó tagozatban kimaradt például a szófajok közül a melléknévi igenevek tanítása, és nem tartoznak a feldolgozandó tananyagtartalmak közé a mondatrészek sem. Saját gyakorlatomban is tapasztaltam, hogy 4. évfolyamon a legnehezebben tanítható anyagrésznek a mondatrészek oktatása bizonyult. A tankönyvek szerzői és gyakran a tanítók is olyan egyszerűsítéseket hajtottak végre, amelyek már a tudományosság elvének sérüléséhez vezettek. Egyszerűsíteni viszont kellett a tanulók életkori sajátosságai miatt. A gyerekek az analógiás sorok és a sok gyakorlás után is elvesztek a mondatrészek erdejében. Ez az anyagrész ezenkívül számos buktatót rejtett magában. Gondoljunk csak az állítmányok fajtáira (igei, névszói, névszói-igei állítmány), a társ- és eszközhatározók, a mód- és állapothatározók, a cél- és okhatározók megkülönböztetésére! És még nincs vége a sornak! A felső tagozatban ez is saját tapasztalatom a legjobb képességű tanulók is alig emlékeztek a 4. évfolyamon tanultakra. Így viszont már szó sem lehet az ismeretek bővítéséről, hanem inkább újratanításról beszélhetünk. A jelen helyzetben a 7. évfolyamon ismerkednek meg a tanulók az egyszerű mondatok szerkezetével és a mondatrészekkel. 3 nyelvtan7_ujra_kk.indd 3
Lényegesnek tartom azt is hangsúlyozni, hogy a képességek fejlesztése a 7 8. évfolyamokon is kiemelt feladat. Időt és gondot kell fordítanunk az alapképességek továbbfejlesztésére. Így érhetjük el, hogy tanítványaink sikeres, elégedett emberekké váljanak. A 7. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyvemet az Oktatási Hivatal KHF/1605-3/2010. határozati számon 2010. 02. 12-től 2015. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy a meghatározott ideig semmilyen formai és tartalmi változást nem lehet végrehajtani a tankönyvön. Ez alól természetesen kivételek a tördelésből adódó, illetve a helyesírási hibák. Ezúton szeretnélek megkérni, bármilyen ilyen jellegű problémát észlelsz a tankönyvben, szíveskedj jelezni számomra a következő e-mail címen: csopike9@ freemail.hu, hogy újranyomáskor korrigálhassuk. Azzal is nagyon megtisztelnél, ha véleményedet, esetleg a tanítványaid véleményét beküldenéd az Apáczai Kiadó Így dolgoztam az Apáczai Kiadó tankönyveivel, munkafüzeteivel című pályázatára. A pályázat részletes leírását elolvashatod a kiadó Tanévi naptárában, népszerű nevén az ágendában. A legfontosabb tudnivalók: a beküldési határidő minden tanév végén június 30., a pályázat terjedelme 1 5 oldal. A könyv szerkezetéről, tartalmáról, használatáról a későbbiekben fogok írni, de néhány fontos dologra már most szeretném felhívni a figyelmedet. A tankönyvemben nagy hangsúlyt fektettem a kompetenciaalapú oktatás alapelveinek érvényesítésére, továbbá a tantárgyak interdiszciplináris lehetőségeinek kiaknázására. A feladatokban igyekeztem a képességeket ismeretekbe ágyazva fejleszteni, és minél több, a mindennapi életben is hasznosítható tudáselemmel gazdagítani a diákok értelmi és anyanyelvi képességét. Remélem, a tanári kézikönyv sokat segít a tankönyv használatában, és megkönnyíti, lerövidíti a tanórára való felkészülésedet. Pedagógiai munkádhoz sok sikert kívánva kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek: Széplaki Erzsébet Csöpi 4 nyelvtan7_ujra_kk.indd 4
METODIKAI ALAPELVEK Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 7. évfolyam A tanítás módszereit részben objektív, részben szubjektív tényezők határozzák meg. Objektív tényezők: a tanított anyag tartalma az osztály sajátos adottságai a megoldandó didaktikai feladatok A Nemzeti alaptantervben, a kerettantervben és a helyi tantervekben megfogalmazott követelményrendszert a nyelvtantanítás során a tanulók csak úgy tudják teljesíteni, ha elsajátítják a dokumentumokban előírt ismereteket, s ezek birtokában a megfelelő nyelvi jártasságokra, képességekre, készségekre tesznek szert. A tanítandó témák azonban nem azonos fajsúlyúak. Másképp tanítjuk a mondattant, mint a szövegtant, illetve a szófajtant és az alaktant. Más módszerek alkalmazását igényli a helyesírás tanítása, mint a kifejezőképesség fejlesztése. Az osztály sajátos adottságain a tanulók általános életkori sajátosságai mellett az osztály összetételét értem. A sok jó képességű gyerek nagy húzóerő lehet, míg a többségében gyengébb képességű tanulókból álló közösségben a felzárkóztatás válik központi feladattá. Legalább a minimumszint elérésére kell törekednie a pedagógusnak. Más módszert kell alkalmazni új ismeret feldolgozása során, mást képességfejlesztéskor, összefoglalás vagy számonkérés esetén. A legfontosabb szubjektív tényező a pedagógus személyisége. Feltétlenül ki kell emelnem a módszertani szabadság elvét. Ahány tanár, annyiféle személyiség. Ebből adódik, hogy a metodika sem hirdethet egyedüli, mindenki számára megfelelő és üdvözítő módszert. A következőkben olyan, a gyakorlatban jól bevált módszereket ismertetek, amelyeket felhasználtam a taneszközeim megírásakor. Természetesen minden magyartanárnak magának kell megtalálni az egyéniségéhez, osztályához, a soron lévő tananyaghoz, a tárgyi feltételekhez legjobban illő módszert. A tanulók nyelvi jártasságainak, képességeinek, készségeinek fejlesztéséhez fontos feltétel az anyanyelv helyes használatára vonatkozó nyelvtani, helyesírási, nyelvművelési, stilisztikai stb. ismeretek megértése. A megértés azonban még nem jelent tudást. A megértett ismereteket meg kell tanítani, illetve tanulni, azaz meg kell szilárdítani őket. A megértett, szilárdan rögzített tudásanyag csak akkor értékes, ha bármilyen nyelvi probléma megoldására alkalmas. Ezt a tudásszintet rendszeresen ellenőriznünk kell, hiszen ez az alapja a továbbhaladásnak. Az új ismeret feldolgozása Minden magyartanár számára természetes dolog az, hogy a nyelv törvényeit mindenekelőtt nyelvi tényanyaggal szemlélteti. A szemléltetőanyagokat úgy válogattam össze, hogy tartalmukban igazodjanak a 13 14 éves tanulók szellemi érettségéhez, számukra könnyen érthetőek legyenek, és a tanítandó fogalom minden lényeges jegyét bemutassák. Például a mennyiségjelző fogalmának kialakításához több különböző műfajú (élőnyelvi, szépirodalmi, szaknyelvi) szövegrészletet használtam fel. A tanulók így megfigyelhetik azt is, mennyire más a szerepe a mennyiségjelzőnek József Attila csodálatos soraiban, mint a matematikapélda szövegében. A mondattani tudnivalók szemléltetésére nyelvi funkciójukból adódóan a mondat, illetve a szöveg(részlet) alkalmas. Ezekben tipográfiai megoldásokat (dőlt, félkövér betűket), jelöléseket alkalmaztam a jelenségek kiemelésére, melyek a tanulók figyelmének irányítását is szolgálják. A mondatrészek és szóelemek egyezményes jelei a közös kategóriába való tartozásra hívják fel a figyelmet. Az utaló és szimbolikus jelek a különféle összefüggések érzékeltetésére alkalmasak. Az irányulás kifejezésére nyilat használunk. A hátra mutató nyíl az okot (pl.: okhatározó), az előre mutató nyíl a célt (pl.: célhatározó), a fölfelé mutató az alárendeltségi viszonyt szemlélteti. 5 nyelvtan7_ujra_kk.indd 5
A csoportalkotással egy-egy nyelvtani kategória alosztályainak megfigyeltetését, közös fogalmi jegyeinek tudatosítását érhetjük el. A csoportalkotás táblázatos formájú is lehet. A 7. évfolyamos tankönyvben a határozók ismertetésekor az indukciós szöveg mondataiból oszlopba gyűjtöttem a típusnak megfelelően az adott határozó kérdését, az utalás mikéntjét és a határozó elnevezését. A kísérő szemléltetésnek az ismeretek megszilárdításában is szerepük van. A tanulók egyéni vagy közös munkával nagyobb alakban is elkészíthetik a táblázatokat. Ezeket kitehetjük az osztályterem falára, így lehetőség nyílik a hosszabb szemlélésre, amely segíti az ismeretek megszilárdítását. Itt szeretném felhívni a kedves Kollégák figyelmét az Apáczai Kiadó Anyanyelvi falitábláira, amelyeket nemcsak az alsó tagozatos, hanem nagy részüket a felső tagozatos nyelvtanórákon is jól használhatjuk. Az ismeretek megszilárdítása Az elsődleges rögzítés vázlattal, részösszefoglalással és összefoglalással történik. Az ismeretek tartósságát ismétléssel, gyakorlással, valamint otthoni tanulással érhetjük el. A megtanulandó ismeretek viszonylag rövid terjedelműek, amelyek a tankönyvben a JEGYEZD MEG! címszó alatt találhatók. Ezek természetesen nem szó szerint megtanulandó szabályok, de tartalmazzák a fogalom minden lényeges jegyét. A hangsúly azonban azon van, hogy a tanulók tudják alkalmazni ezeket a szabályokat. A JÓ, HA TUDOD! címszó alatt hasznos, praktikus tanácsokat olvashatnak a gyerekek. Az anyanyelv iránt érdeklődő tanulók így szerezhetnek többletismeretet. A rendszerezés a célja az év eleji, a tematikus és az év végi ismétlésnek. Az év eleji ismétléshez bőséges feladatsor található a 7. évfolyamos munkáltató tankönyvben. Felöleli az 5 6. évfolyamos tananyagot, de gyakorolni lehet a helyesírást is. Aktivizálhatjuk mindazokat a szófajtani ismereteket, amelyekre a mondatrészek tanításakor szükségünk lesz. Ezzel azonban elsősorban a helyesírás és a magyar nyelv használatának gyakorlása volt a célom, nem a nyelvtani szabályok szajkóztatása. Gyakorlás alatt nemcsak az új ismeret begyakoroltatását, hanem a folyamatos gyakorlást is értjük. Ha az 5. és 6. évfolyamos elsajátított hangtani, alaktani, szófajtani ismereteket nem gyakorolhatják folyamatosan a tanulók, egy idő után elfelejtik őket. Ezért a 7. évfolyamos tankönyvben sok komplex feladattal találkozhatnak a diákok. A pedagógus döntheti el, hogy a részfeladatok közül melyiket kivel vagy kikkel oldatja meg. Az a tanuló, aki biztos a szavak szóelemekre bontásában, de sok hibát vét a szófajok felismerésében, az utóbbit gyakorolhatja. Így valódi differenciálást végezhetünk a tanítási órán. Ennek a módszernek a hatékonyságát a felvételiző nyolcadikosaink eredményein is lemérhetjük majd. Feltétlenül említést kell tennem az otthoni tanulás fontosságáról. Az órán feldolgozott tananyag rögzítésének, tartósításának kiemelten fontos módszere. Igaz ez akkor is, ha valamennyien arra törekszünk, hogy a lehető legtöbb ismeretet már a tanítási órán sajátítsák el a tanítványaink. Szinte hallom a kollégák ellenvetését, miszerint 7 8. évfolyamon egyre nehezebb rávenni a tanulókat az otthoni tanulásra. Természetesen nem szeretnék általánosítani, hiszen valamennyien ismerünk olyan diákokat is, akik lelkiismeretesen készülnek egy-egy tanítási órára. A helyes tanulási technikák kialakítása már alsó tagozatban elkezdődik, amelyet folytatunk felső tagozatban is. Ennek megvalósításához az 5. és 6. évfolyamos tankönyvben és feladatgyűjteményekben, valamint a kézikönyvekben is találnak a kollégák feladatokat, ötleteket. A gyerekeknek 12 13 éves korukra már ismerniük kell a helyes tanulási módszereket. Ennek további gyakorlására találtam ki a HÁZI FELADA- TOK oldalakat, amelyek mindig egy-egy lecke után találhatók. Néhány kolléga nem tartja jó ötletnek, mivel szerintük a szülők azt hiszik, hogy minden feladatot meg kell oldania az egyébként is túlterheltnek tartott gyermekeknek. A szóbeli feladatot valóban minden tanulónak javaslom, hiszen ezek minden esetben a feleletterv önálló vagy részben önálló elkészítését kérik tőlük. Ehhez szükség van a tananyag pontos elolvasására, a lényeg kiemelésére, az összefüggések meglátására is. Így talán sikerül rászoktatnunk a tanulókat arra, hogy csak a szóbeli tananyag megtanulása után fogjanak az írásbeli feladatok megoldásához. Nagyon rossz gyakorlatnak tartom, hogy a gyerekek először megírják a házi feladatot, és csak azután látnak hozzá a szóbeli tananyag megtanulásához. A feleletterv készítését jó, ha minden tanítványunk elsajátítja. 6 nyelvtan7_ujra_kk.indd 6
Ennek gyakorlati hasznát a középiskolai és a felsőfokú intézményekben folytatott tanulmányaik során, valamint felnőttkorukban az önálló ismeretszerzés során is érezni fogják. Az írásbeli feladatok között viszont válogathat a kolléga. A gyerekek képességeihez igazodva jelölheti ki, melyik feladatot oldják meg a tanulók, illetve differenciáltan is kiadhatja őket. Jártasságok és készségek kialakítása, képességek fejlesztése A jártasságok és készségek kialakításának fontos módszere a gyakorlás. A nyelvi gyakorlásnak tervszerűnek, fo lyamatosnak, gazdaságosnak kell lennie. Érvényesülnie kell a fokozatosság és tudatosság elvének. Mindig pontosan mérlegelnünk kell, hogy mikor mit hogyan kívánunk gyakoroltatni a tanulókkal. Ez jelenti a tervszerűséget. A folyamatossággal kapcsolatban az előzőekben már kifejtettem a nézetemet. A gyakorlás állandósága megköveteli, hogy az egyszer megtanított ismeretet minden esetben alkalmaztassuk, ahányszor a tananyag összefüggései lehetővé teszik. Például a -val, -vel rag teljes hasonulását (megnevezés nélkül) már az alsó tagozatban gyakorolják a kisiskolások. 5. évfolyamon a teljes hasonulás, 6. évfolyamon pl.: a személynevekhez kapcsolva, 7. évfolyamon az eszköz- és társhatározó tanításakor kerül újra elő az idevágó tudnivaló. A gyakorlás gazdaságossága a rendelkezésünkre álló idő legésszerűbb felhasználását követeli meg tőlünk: egy-egy ismeret sok lehetőséget biztosítson az adott ismeret alkalmazására. Ilyen szempontból elemzem a 7. évfolyamos Tk. 65/2. feladatát. Az utasítás szerint az adott igék felszólító módú, tárgyas ragozású hoszszabb és rövidebb alakjait kell leírni a tanulóknak. Nem elég azonban csupán a nyelvi ismereteiket használni, a helyesírási ismereteikre is szükségük van. Az önkorrekcióra is lehetőségük nyílik, ha a mássalhangzótörvények rendszerét tükröző táblázat megfelelő helyére írják be a hosszabb igealakokat. Az írásban nem jelölt teljes hasonulásos igékkel pedig még mondatokat is alkothatnak. A nyelvtani gyakorlás mellett vannak olyan igealakok, amelyeket háromszor is leírnak a tanulók úgy, hogy szinte észre sem veszik. A helyesírási képesség fejlesztésének szempontjából eredményesebbnek tartom az ilyen típusú feladatokat, mint a tollbamondást. A feladatok összeállításakor érvényesítettem a fokozatosság elvét. A legkönnyebb nyelvtani gyakorlat az, amely valamely jelenség felismerését kívánja (Tk. 95/3. az állítmány, alany, tárgy felismerése). Ennél nehezebb az, amelyben átalakításról van szó (Tk. 107/3. mondat-átalakítás). A legnehezebb önállóan létrehozni valamilyen nyelvtani alakzatot (Tk. 139/7. adott ágrajzhoz mondat szerkesztése). A nyelvtani gyakorlás során a tanulók nyelvtani elemzéseket és szintetikus gyakorlatokat végeznek. Az elemzés a nyelvtantanítás kétségtelenül legegyetemesebb és leghatékonyabb eljárása. 7. évfolyamon előtérbe kerül a komplex elemzés. Ilyenkor az adott nyelvi jelenséget több szempontból is elemezzük. Például megállapítjuk, hogy a mondatrészt milyen szófajú szó fejezi ki, milyen módon. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a helyes elemzési technikák kialakítására. Bár a nyelvtani elemzésekben az analízisnek van a legfontosabb szerepe, melynek lényege a nyelvi jelenségnek meghatározott szempont szerinti szétbontása, a jártasságok és készségek kialakításához olyan gyakorlatokra is szükség van, amelyeknek az elvégzésével a tanulók maguk hozzák létre a tárgyalt nyelvtani alakzatot. Ezek az ún. szintetikus gyakorlatok. A kérdésekre szóban vagy írásban válaszolhatnak például a következő feladatokban: Tk. 7/1. e), 32/5. A kiegészítés lényege: valamilyen szempontból hiányos nyelvi anyag (szöveg, mondat, szerkezet, szó) egy vagy több hiányzó elemének pótlása. Pl.: Tk. 10/5., 13/15., 85/3., 102/7. A helyettesítés során egy-egy mondat valamelyik szavának vagy szókapcsolatának mással való fölcserélését kívánjuk a tanulóktól. Pl.: Tk. 16/8. Alakítás található az olyan gyakorlatokban, amelyekben a tanulóknak megadott vagy szabadon választott elemek felhasználásával különféle nyelvtani kategóriákat kell létrehozniuk. Pl.: Tk. 8/2., 66/4. Az átalakítás az alakítással rokon gyakorlattípus. Az a lényege, hogy valamilyen jelenséget bizonyos szempontok szerint megváltoztatunk. Pl.: 14/4., 49/3., 52/4 a). Az átalakítás egyik fajtája a hibás szövegek javítása. Elavult az a nézet, miszerint a gyerekek nem végezhetnek hibás szövegeken javítási gyakorlatokat. A nyelvhelyességre nevelésben elképzelhetetlen a negatív 7 nyelvtan7_ujra_kk.indd 7
példákra való hivatkozás. A helyesírási képesség és a problémaérzékenység fejlesztésében is jó szolgálatot tesznek ezek a feladattípusok. Pl.: Tk. 9/1., 68/8., 88/1., 122/4., 139/5. A rendező munka lényege a nyelvileg rendezetlen anyag rendezése, csoportosítása valamilyen szempont szerint, amelynek gyakori formája a táblázat készítése. Pl.: 11/10., 85/1. Összefoglaló táblázatok a tankönyv végén is megtalálhatók. A tanulók általában kedvelik a gyűjtőmunkát, melynek az a célja, hogy a megismert nyelvi jelenséghez minél több példát sorakoztassanak fel az adott jelenség nyelvi törvényszerűségének sokoldalú illusztrálásához. Pl.: 86/5., 123/6. a). Ha a gyűjtőmunkát házi feladatul adjuk, akkor célszerű megjelölni a legalább és a legfeljebb határt. Ne töltse a gyermek az egész délutánját a feladat megoldásával! A gyűjtendő anyag meghatározásában azt is figyelembe kell vennünk, hogy milyen készletből meríthetnek a tanulók. A gyűjtőmunkánál a tanulók többsége már csak a játékos feladatokat, anyanyelvi fejtörőket kedveli jobban. A tanórához kapcsolódó feladatok között ezek épp úgy megtalálhatók, mint a Házi feladatok részben. Pl.: 9/2., 11/7., 18/1., 22/8, 9., 89/4., 105/5., 120/8. Ezeknek a feladatoknak a megoldását külön fejezetben közlöm. Az ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés fontos szerepet tölt be a tanítás folyamatában. A tanulókban kötelességtudatot, felelősségérzetet alakít ki. A tanár a rendszeres ellenőrzés folyamán értékeli a tanuló munkáját, és ez alapján tervezi meg a további oktató-nevelő tevékenységét. A feleltetés, az írásbeli munkák ellenőrzése (írásbeli feladatok, felmérések, házifeladatok) teszi a pedagógus számára lehetővé a differenciálást. A tankönyvek melléklete a Felmérések az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség és a nyelvhelyességi szint, a néma, szövegértő olvasás szintjének méréséhez című kiadvány. A kézikönyvben a kollégák többségének kérése alapján megtalálhatók ezeknek a felméréseknek a megoldásai, sőt az értékelés, osztályozás mikéntjére is teszek javaslatot. Az értékelés szempontjából nagyon lényeges, hogy a tanuló minden megnyilatkozását értékeljük. Elsősorban a feltáró és fejlesztő értékelést alkalmazzuk. 8 nyelvtan7_ujra_kk.indd 8
AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE A magyar nyelv tanításának céljai és feladatai Az anyanyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás előfeltétele és legfőbb közege. Ebből következik, hogy az anyanyelv tanításának alapvető célja és feladata: a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése az anyanyelvi szókészlet és a nyelvtan alapos megismertetése a tudatos és kreatív nyelvhasználat érdekében a biztos kommunikációs készség elsajátítása A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek a szociális érésben, az önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében, átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Az anyanyelv kellő színvonalú ismerete ugyanakkor alapul szolgál más nyelvek megismeréséhez és elsajátításához, amely lehetővé teszi az egyén számára az európai nemzetek és az emberiség közösségében való kommunikációt. Minden műveltségi területen, de a magyar nyelv és irodalom műveltségi területen különösen nagy gondot kell fordítani az értő, majd értelmező, később a kritikai és a kreatív olvasási képesség fejlesztésére, értve ezalatt a hagyományos és a digitális csatornákon keresztül érkező jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Ennek feltétele az optimálisan fejlett és használható olvasáskészség (olvasástechnika) birtoklása. Az alapozó szakaszban (5 6. évfolyam) az e téren lemaradt tanulókat a lehető legintenzívebb módszerekkel és munkaformában kell felzárkóztatni, ugyanis ennek hiányában a tanulók nem képesek elérni a magasabb olvasási szinteket. E cél eléréséhez konkrét módszertani javaslatokat közlünk az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak kerettantervében. Bár a magyar nyelv tanítása az 5 8. évfolyamokon egységes kerettantervi anyagban témakörökben, fejlesztési célokban, tananyagtartalmakban, tanulói tevékenységekben, módszertani ajánlásokban és továbbhaladási feltételekben épül egymásra, azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a két szakasz: az alapozó és fejlesztő szakasz több vonatkozásban eltér egymástól. Az alapozó szakasz (5 6. évfolyam) folytatja és továbbfejleszti az előző két szakaszban (1 2. és 3 4. évfolyamokon) kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Továbbá a legkülönfélébb irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermekeket a magyar nyelv rendszerébe, amely elősegíti az anyanyelv használatát. Megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatokat megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi képességeit és műveltségét. A 7 8. évfolyamok már a következő, középfokú iskolafokozat tanulmányait is tekintetbe veszik. A művelődési szokások és alapszerkezetek ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. Erre a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok adnak módot. Az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak kerettantervében a magyar nyelv tantárgyhoz kötött ismeretek és képességek nem elszigeteltek. Készítői elsősorban az irodalommal integrálták, de más tantárgyakkal való koncentrációra is hangsúlyt helyeztek, illetve folyamatosan más kulcskompetenciákkal is kapcsolatot kerestek és tartottak. A változatos munkaformákban (egyéni munka, párban végzett munka, csoportmunka stb.) folyó feladatvégzéssel nemcsak az ismeretszerzés és anyanyelvi képességek fejlesztése a cél, hanem az is, hogy a tanulók elsajátítsák a társas együttműködésben való részvételt. 9 nyelvtan7_ujra_kk.indd 9
Fejlesztési célok 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása A társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása, a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodással, a partnerekkel való együttműködés képességének fejlesztése, mely megköveteli a tanulótól a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára való odafigyelést. A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A különféle beszédműfajok felfogása és alkalmazása, a konfliktus fölismerési és kezelési képességének fejlesztése, valamint az életkorban elvárható kritikus magatartásnak a kialakítása a manipulációs szándékokkal szemben. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása szóbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. A kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése. Az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának megismerése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. 2. Olvasás, írott szövegek megértése Az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás kifejlesztése. A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbeli és írott szövegek (magáncélú, hivatalos, publicisztikai, tudományos és szépirodalmi) szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú felfogása, befogadása és kritikája. Feladatok a szövegáttekintésre, a lényeg kiemelésére, adatkeresésre, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelésére, ok-okozati összefüggés fölismerésére, a szöveg tömörítésére, vázlatírásra, jegyzetelésre. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A leírás különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése nem irodalmi művekben. A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek fölismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: hír, tudósítás, cikk, kommentár; riport, interjú. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása. 3. Írás, szövegalkotás Az írástechnika továbbfejlesztése másolással, tollbamondással, emlékezet utáni írással. A tanulási igényeknek megfelelő, rendezett írásmód, az anyanyelvi normákat követő helyesírás begyakorlása. A korábban tanult helyesírási ismeretek alkalmazása fogalmazásokban. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban. Szövegalkotási feladatok írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről azonosságok, különbségek összevetésével, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítésével; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről. A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása. Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos műfajainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása irodalmi művekről különféle idézési módok alkalmazásával (pl.: egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével). 10 nyelvtan7_ujra_kk.indd 10
4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái (szövegáttekintés, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, ok-okozati összefüggés fölismerése, szövegtömörítés, vázlatírás, jegyzetelés), ezek megismerése és használatuk gyakorlása. A verbális és vizuális információ együttes kezelésében való jártasság kialakítása. A könyvtári munka megismertetése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése az interneten, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével különféle, más tantárgyakat is integráló témákból. Különböző tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és technikák megválasztásának szempontjai. Az ismétlés szerepe a tanulási folyamatban. 5. Ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek megszilárdítása a felismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén. A nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. Önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használata. Az egyéni nyelvhasználat továbbfejlesztése az irodalmi művek jobb megértése, valamint az idegen nyelvek tanulásának könnyebbé tétele végett. A nyelvszemlélet gazdagítása a magyar nyelv sajátosságainak, szépségeinek fölismerésével, tudatosság és felelősségérzet a nyelvhasználatban. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez. Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés és a helyesírási biztonság továbbfejlesztése. 6. Ismeretek az irodalomról A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértése, összevetése különféle köznyelvi, nem irodalmi formákkal. Irodalmi művek feldolgozásakor annak átélése, hogy a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll a mű jelentésével, hatásával, esztétikai karakterével. A tanulók aktuális életproblémáival, érdeklődésével rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása. Az olvasott művekben megjelenített érzelmekhez, emberi kapcsolatokhoz fűződő véleményalkotás és véleménynyilvánítás elősegítése. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól (nyelvtípusáról). A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainak gazdagítása, erkölcsi és esztétikai véleménycserére, vitára, ítéletalkotásra való ösztönzés. A történeti érzék fejlesztése különböző korokban született szövegek összehasonlítása révén, a nyelvi kifejezés formáinak történetisége. 11 nyelvtan7_ujra_kk.indd 11
Éves óraszám: 74 Heti óraszám: 2 Témák AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE Magyar nyelv 7. évfolyam Új tananyag feldolgozása Gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés Teljes óraszám Év eleji ismétlés 4 2 6 Magán- és közéleti kommunikáció 6 8 14 Az egyszerű mondat 18 8 6 36 Helyesírási ismeretek 3 7 2 12 Könyv- és könyvtárhasználat folyamatos Év végi összefoglalás 6 6 1. Év eleji ismétlés Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A továbbhaladás feltételei Szelektáló, rendszerező képesség és ismeretalkalmazási képesség fejlesztése. A helyesírási képesség fejlesztése. A hangos olvasási és szövegértő képesség fejlesztése. A szociális kompetencia fejlesztése a hatékony kommunikáció erősítésével. A 6. osztályos szófajtani és alaktani ismeretek rendszerezése. Különböző szövegműfajú szövegek néma és hangos olvasása, értése. Egyszerű, érthető és hatékony közlés változatos kommunikációs helyzetekben. Diagnosztizáló mérések nyelv tanból és szövegértésből. Az ismeretek felidézése, rendszerezése differenciált csoportmunkában és/vagy egyéni munkában. Egyéni fejlesztés differenciáltan: másolás, hibajavítás, tollbamondás. Akaratlagos írás gyakorlása egyéni élményen alapuló, rövid elbeszélő szöveg alkotásakor. Különböző műfajú szövegek feldolgozása egyéni vagy páros munkában. Felkészülés utáni hangos olvasás. 12 nyelvtan7_ujra_kk.indd 12
2. Magán- és közéleti kommunikáció Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Szóbeli és írásbeli szövegek közötti azonosságok és különbségek felismerése, megnevezése a magán- és közéleti kommunikációban kooperatív módszerrel folyóiratok, internetes portálok, rádió- és tévéfelvételek felhasználásával. A továbbhaladás feltételei Lényegkiemelő, öszszehasonlító képesség fejlesztése. Források keresése könyvtárban és interneten, kritikus felhasználásuk. A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán- és a közéleti kommunikációban. A kulturált vitatkozás alapvető szabályainak ismerete és betartása. Mások véleményének meghallgatásával, saját vélemény korrekciójával a szociális kompetencia fejlesztése. Megfelelő stílus és magatartás megtalálása a közéleti kommunikációs helyzetben. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: Megbeszélés, vita. Felszólalás, hozzászólás. Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben páros és/vagy csoportos iskolai, osztálybeli események megbeszélésekor, vita esetében. A vita témáját előre meg kell adni (pl.: egy regényalak személyisége, az osztálykirándulás helyszíne stb.), hogy a tanulók kialakíthassák álláspontjukat, érveket gyűjtsenek, és azokat tudatosan fogalmazhassák meg. Mintaadás: Kossuth Lajos országgyűlési felszólalásának elemzése, szerkezeti egységeinek bejelölésével és megnevezésével. Rövidebb felszólalások (pl.: diák-önkormányzati ülésre) anyagának gyűjtése, rendszerezése, írása tanári segítséggel, csoportosan vagy önállóan. A felszólalás és hozzászólás közötti különbségek tisztázása pl. országgyűlési ülések részletének lejátszásával, azok elemzésével. A felszólalás és hozzászólás gyakorlása osztályközösséget érintő témák megvitatásakor. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel. Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. A mindennapi élet problémáiról saját vélemény megfogalmazása az érvelés szabályait követve. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. 13 nyelvtan7_ujra_kk.indd 13
Fejlesztési célok Előadói, kapcsolattartó képesség fejlesztése a testbeszéd és a mondatfonetikai eszközök alkalmazásával. Önálló állásfoglalást kifejező képesség fejlesztése a különböző nézőpontok megértésével és figyelembevételével. A témához illő szakirodalom gyűjtésével, források keresésével a könyvtárban és/ vagy az interneten a digitális kompetencia fejlesztése. A források kritikus felhasználásának képessége. Tananyag Rövid alkalmi beszéd. Kiselőadás. Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Egy nemzeti ünnepen, iskolai ünnepségen elhangzott ünnepi beszéd szövegének elemzése, vázlatának összeállítása közösen, tanári irányítással. Rövid ünnepi beszéd megfogalmazása egyéni, páros vagy csoportmunkában (pl.: ballagásra a nyolcadikosokat búcsúztató beszéd megírása, egyéni előadása). A kiselőadás szerkezeti felépítésének megfigyelése egy kiselőadás szövegén (pl.: Jókai Mór gyermek- és ifjúkora) szövegértelmező feladatok megoldásával. Anyaggyűjtés könyvtárban vagy interneten a kiselőadáshoz egyéni vagy páros munkában. A jegyzetelési technikák alkalmazása a kiselőadáshoz való felkészüléskor. A kiselőadás megtartása. A továbbhaladás feltételei 3. Az egyszerű mondat Fejlesztési célok Szelektáló, összehasonlító képesség és az együttműködési készség továbbfejlesztése. Tananyag A szövegek kommunikációs szempontú csoportosítása. Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Különböző szövegfajták (közlő, érzelemkeltő stb.) biztonságos, értelmező felolvasása. A műfaji sajátosságok megfigyelése, táblázatba rendezése kooperatív munkával. A továbbhaladás feltételei A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás. 14 nyelvtan7_ujra_kk.indd 14
Fejlesztési célok Szövegértelmező képesség fejlesztése szóbeli és írásbeli szöveg esetén. Hangos olvasási képesség fejlesztése a mondatfonetikai eszközök tudatos és változatos alkalmazásával. A logikus gondolkodás fejlesztése tagadások, kettős tagadások, állítások értelmezésével. Tananyag Szóbeli és írásbeli szövegek. A mondat fogalma. A mondat fajtái: a mondatok a beszélő szándéka szerint. A mondatok logikai minősége. Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Ugyanarról a témáról szóló (pl.: közös kirándulásról) szóbeli és írásbeli szöveg közötti különbségek megfigyelése szempontok alapján. A szóbeli szöveget rögzíthetjük magnón (többszöri meghallgatás lehetősége az írásbeli szöveggel való összehasonlításhoz). Az eddig tanultak felidézése a mondatról, fogalmi jegyek pontosítása, kiegészítése. A mondat tartalmát és a beszélő szándékát tükröző ejtésmód eszközeinek alkalmazása (hangsúly, hanglejtés stb.), a különféle mondatfajták változatos és tudatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Mondatátalakítási gyakorlatok (állítóból tagadó) önállóan. A továbbhaladás feltételei A mondatfajták biztos megkülönböztetése. Az egyszerű mondat elemzése. A szöveges és vizuális információk együttes felfogásával az egyéni tanulási stratégiák továbbfejlesztése. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer megindítása a mondatrészek körében. A folyamattervezési ké pesség fejlesztésea mondatelemzés lé péseinek tudatosításával. Feleletterv készítésének tanulása. Az egyszerű mondat szerkezete. A mondatrészek és a szószerkezetek (szintagmák). Felelettervminta értelmezése, felépítésének megfigyelése, megszerkesztésének módja. A feleletterv készítése folyamatos feladat a fokozatosság elvének betartásával (sorba rendezés, kiegészítés, önálló megalkotás). Metanyelvi szövegeken (Az egyszerű mondat szerkezete) szövegelemzés eljárásainak önálló alkalmazása (pl.: cím és tartalom összefüggése, témamegállapítás, A mondatrészek megnevezése. 15 nyelvtan7_ujra_kk.indd 15
Fejlesztési célok Vizuális információk értelmezésével a hatékony tanulás képességének fokozása. Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok lényegkiemelés, ok-okozati összefüggések felismerése stb.), jegyzetkészítés tanári segítséggel vagy önállóan. Jegyzet alkotó felhasználása tanuláskor. A továbbhaladás feltételei Nyelvhasználati kérdések megítélésében nyelvtani (szófajtani, mondattani) ismeretek alkalmazása. A predikatív szerkezet. A tőmondat. Az állítmány és az alany fogalma, szófaja, fajtái. A nyelvtani fogalmak kialakítása deduktív úton nyelvi tapasztalatok hozzárendelésével. Tipográfiai elemek, ábrák értelmezésével a szövegértelmező képesség fejlesztése. Definíció alkotásával a lényegkiemelő képesség, a logikus gondolkodás fejlesztése. Kritikus gondolkodás fejlesztése nyelvhelyességi hibák javításával. A mondatelemzés algoritmusának kialakítása tanári irányítással, az ágrajzok olvasása és az ágrajzok készítésének technikája. A mondatrészek tanításakor az azonos szófajba tartozó szavak összefüggése mondatbeli viselkedésükkel (pl.: ige csak állítmány lehet, határozószó csak határozó stb.). Nyelvhelyességi problémák tisztázása mondattani szempontból (alany és állítmány egyeztetése, tárgyas alakok: őtet, aztat stb.). A mondatrészek közötti viszony megállapításával a logikus gondolkodás fejlesztése. A bővítmények. A bővítményekről szóló metanyelvi szöveg értelmezése önállóan szövegértelmező feladatok megoldásával. A szöveg fizikai, vizuális környezetének tájékoztató szerepe. Meghatározás (alaptag, bővítmény) alkotása a szövegben olvasott információk alapján. A nyelvhelyességi problémák tisztázása mindig az adott 16 nyelvtan7_ujra_kk.indd 16
Fejlesztési célok Tananyag A tárgy, a tárgyas szintagma. A tárgy alakja, fajtái. Az alanyi és tárgyas ragozás. Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok mondatrészhez kötve, a 6. évfolyamos szófajtani ismeretekre is építve önállóan. A mondatelemzés gyakorlása bővített mondatokon tanári irányítással vagy önállóan. A kétféle igeragozási rendszer jelentésmegkülönböztető szerepe a kommunikációs helyzetekben (pl.: Imi filmet néz. Imi egy filmet néz. Imi a filmet nézi.). Tárgyas szerkezetet tartalmazó szólások, közmondások gyűjtése. Az alárendelő szintagma fogalmának pontosítása mondatelemzéssel. A továbbhaladás feltételei Elemző képesség fejlesztése mondatok elemzésével, pontos kérdésfeltevéssel. Következtetések levonásával a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A határozók, a határozós szintagmák. A határozó fogalma, fajtái és kifejezőeszközei. A határozók rendszerének megismerése táblázat alapján, értelmezése. A határozói irányhármasság megfigyelése, helyes használatuk életszerű helyzetekben (pl.: iskolából jövök, iskolába megyek, iskolában tanulok). A határozók fajtáihoz kapcsolódó mondatalkotási, -elemzési gyakorlatok differenciált osztálymunkában. Az összetéveszthető határozók fogalmának kialakítása (pl.: eszköz-társ, cél-ok stb.) összehasonlítással. Összefoglaló táblázat kiegészítése egyéni vagy páros munkában. 17 nyelvtan7_ujra_kk.indd 17
Fejlesztési célok Rendszerező képesség fejlesztése a megszerzett tudáselemek táblázatba rendezésével. Tananyag A mellérendelő szintagmák. Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A leggyakrabban használt mellérendelő szintagmák (kapcsolatos, ellentétes, választó) felismerése, megnevezése, ábrázolása önálló mondatelemzés közben. A ritkábban használt (magyarázó és következtető) mellérendelő szintagmákról metanyelvi szöveg értő olvasása. A továbbhaladás feltételei Szövegkörnyezethez illő jelzők használatával a kifejezőképesség fejlesztése. Az ismétlés, összefoglalás, rendszerezés fontosságának megértetésével a hatékony tanulási képesség fejlesztése. A jelzők, a jelzős szerkezetek. A jelző fogalma, fajtái és kifejezőeszközei. A szintagmákról, mondatrészekről tanultak összefoglalása. A jelzők szerepének megfigyelése a különböző műfajú (szépirodalmi, matematikai, természetismereti) szövegeken. Szókincsfejlesztő gyakorlatok szótárakkal, lexikonokkal, nyelvi játékokkal csoportmunkában. Komplex mondatelemzési gyakorlatok differenciált osztálymunkában: aláhúzással, ágrajzzal, kifejezőeszközök megnevezésével. A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek öszszegyűjtése. Az összefoglalás sajátosságainak ismerete. Összefoglalás készítése megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan vagy egyéni munkában. 18 nyelvtan7_ujra_kk.indd 18
Fejlesztési célok Nézőpontok és következtetések levonása párbeszédek olvasásával. Tananyag A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A pragmatikai funkció felfedezése a mondat (szöveg) kommunikációs helyzetben betöltött szerepének vizsgálatával (közös nyelvűség, háttérismeret, nézőpont, rejtett szándék és cél stb.). Többféle nézőpont (pl.: ironikus, gúnyos, felmagasztaló, lekicsinylő stb.) érvényesülése ugyanazon esemény értékelése kapcsán. Pragmatikai előfeltevések megfogalmazása mondatokhoz (pl.: Petra már megint késik. Petra már máskor is elkésett). A továbbhaladás feltételei 19 nyelvtan7_ujra_kk.indd 19
4. Helyesírási ismeretek Fejlesztési célok Különböző információhordozók (helyesírási szótárak, számítógépes helyesírási ellenőrző programok) alkalmazása a helyesírási képesség fejlesztése céljából. A helyesírási problémamegoldó képesség fejlesztése. A tanulók önállóságának növelése a szabályalkotásban és szabályalkalmazásban. Tananyag Az egyszerű mondat központozása. A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek bővítése. Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése, az ismeretek bővítése, gyakorlati alkalmazása egyéni munkában vagy differenciált csoportmunkában a helyesírási szótárak, számítógépes programok felhasználásával. A helyesírás folyamatos gyakorlása a mondatrészek tanulásakor. Helyesírási hibák javítása egyre növekvő önállósággal. Az egyszerű mondatokhoz kapcsolódó helyesírási tudnivalók felidézése (mondatvégi írásjelek) új szabályok megismerése és alkalmazása a nyelvtani ismeretek aktivizálásával: vessző, gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontos vessző használata. A tulajdonnevekhez kapcsolódó helyesírási szabályok bővebb megismerése a helyesírási szabályzat alapján. Az egybe-, külön- és kötőjeles írásmódú földrajzi nevek és intézménynevek helyesírásának gyakorlása -i képzős alakjaikkal együtt egyéni és páros munkában. Szó- és nyelvi rejtvények megoldása a földrajzi nevek helyesírásának gyakorlására, térképhasználat, útvonaltervek készítése, adatlapok kitöltése. A továbbhaladás feltételei A tanult és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása. Az egyszerű mondatok leírásakor a mondatvégi és a mondatközi írásjelek helyes használata. A tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának ismerete és megfelelő alkalmazása. Olvasható, esztétikus írás, rendezett, egyéni íráskép. 20 nyelvtan7_ujra_kk.indd 20