A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ. Csépe Valéria



Hasonló dokumentumok
Iskolázottság és szubjektív jóllét

Learning for Life or Career

MELLearN 13. Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

Adatelemzés Excellel és SPSS-sel

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

2013. NOVEMBER Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK?

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ

A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció

DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD.

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

AZ ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS ÉS PREVENCIÓS LEHETŐSÉGEI

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Sztenderdizálható-e a sokszínűség? A hatásmérés dilemmái. Tóth Laura - NESsT. NESsT

Szakkollégiumok Magyarországon

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia Január

Lengyelország 23,7 28,8 34,9 62,7 56,4. Finnország m 49,4 53,9 52,8 51,9. Hollandia m 51,0 36,5 49,1 50,8. Magyarország 22,5 28,5 32,3 46,6 49,2

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe

Bizonytalanság. James Buchanan Nobel-díj Oliver Williamson Nobel-díj Douglas North Nobel-díj 1993.

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés

Tanuló városok a felnőtt tanulók elvárásai. V. Nemzetközi Felnőttképzési Konferencia

Ágazati sajátosságok

Előadók: Kiss Bettina Boglárka, Rácz Ildikó. 13. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány

EAG 2002 BRIEFING NOTES (HUNGARY) UNDER EMBARGO UNTIL 29 OCTOBER 2002, 11:00 PARIS TIME FIRST DRAFT

Vállalati felelősségvállalás TÜV Rheinland InterCert Kft.

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

Versenyképesség vagy képességverseny?

13. MELLearN Lifelong Learning Konferencia Budapest, BGE Orosz Beáta

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

A versenyképesség és a vállalkozói környezet kérdései Szlovákiában

TÁMOP C-12/

Mi szükséges a versenyképes tudáshoz?

Lisszaboni folyamat részjelentés: nem sikerült, új célok

TANULMÁNYI STANDARDOK A NEMZETKÖZI GYAKORLATBAN

A DUÁLIS KÉPZÉS A FELSŐOKTATÁSBAN

Mit mutatnak meg a makrogazdasági mutatók? A magyarok pénzügyi kultúrája számokban Dr. Huzdik Katalin

Emberi erőforrás menedzsment

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA

A közép-európai régió versenyképessége és a 4. ipari forradalom

Oktatás, kutatás és innováció szervezeti integrációja a korszerű mérnökképzésért

Urbanisztika megfontolások térben és időben URBANIZÁCIÓS TRENDEK

A felsőoktatás változásának tendenciái Előadások az európai oktatáspolitika köréből.

ZA4540. Flash Eurobarometer 198 Perceptions of Higher Education Reforms. Country Specific Questionnaire Hungary

A korszerű oktatás-nevelés tudományos alapjai a nemzeti curriculumban CSÉPE VALÉRIA

Külföldi hallgatók az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményeiben

Ágazati sajátosságok Kocsisné Kiss Ágnes Szakértő (BIMEO Kft.)

Dr. Bozsik Sándor Egyetemi adjunktus

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?!

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr,

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai Április Bihall Tamás MKIK alelnök

Az Európai Unió számokban

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János január

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia április

MELLearN 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia. Felsőoktatási kihívások (alkalmazkodás stratégiai partnerségben)

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

Prof. Dr. Csath Magdolna Emberarcú versenyképesség

Komplex regionális elemzés és fejlesztés tanév DE Népegészségügyi Iskola Egészségpolitika tervezés és finanszírozás MSc

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

Hálózat, kapcsolat, interakció társadalmi tőke és együttműködés

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett december 2.

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

EU 2020 és foglalkoztatás

Prof. Dr. Csath Magdolna. A minőség- és tudásalapú versenyképesség esélyei

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Nyüsti Szilvia Ceglédi Tímea A HÁROM VERSENGŐ DIMENZIÓ KÍSÉRLET HALLGATÓI TÍPUSOK KIALAKÍTÁSÁRA A TANULÁS, A SZABADIDŐ ÉS A MUNKA DIMENZIÓJA MENTÉN

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK

5. EMBERI TŐKE, II. RÉSZ TESZTPONTSZÁM ÉS ISKOLAI TELJESÍTMÉNY 5.1. A NŐI FÉRFI ISKOLÁZOTTSÁGI KÜLÖNBSÉGEK ÁTALAKULÁSA

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve

Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport

Campus Hungary Program a magyar felsoktatás nemzetköziesítésére

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Szimpózium az Automotive Hungary szakkiállításon: KAPACITÁSFEJELSZTÉS A JÖVŐ MEGTEREMTÉSE A CEE RÉGIÓBAN. Szervezők:

Költség-haszon elemzési ajánlások a közigazgatásnak. dr. Antal Tímea - Sántha Zsófia március 05.

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

PHE promóciója a szakismerethiány megszüntetésére irányulóan

A DUÁLIS KÉPZÉS A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DERÉNYI ANDRÁS. Duális Képzés Vállalati szemmel Konstruktív vitanap és workshop

Az IKT-platformok együttműködése és szerepvállalása. Pataricza András(BME MIT),

Milliós érték a társadalomnak egy új

A K+F+I forrásai között

Átírás:

A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ Csépe Valéria 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Szeged, 2013. április 18-19.

Témavázlat A magasabb iskolai végzettség előnyei A felsőoktatás helye gazdasági szempontok A felsőoktatás helye tudásközvetítés, jóllét és más Az akadémiai-egyetemi világ

A magasabb iskolai végzettség előnyei Gazdasági Társadalmi A közösség számára Magasabb adóbevétel Nagyobb termelékenység Magasabb fogyasztás Magasabb munkavállalói rugalmasság Alacsonyabb elvárások állami támogatásra Alacsonyabb bűnözés Magasabb adakozási és támogatási kedv /közösségi szolgálat Magasabb életminőség Erősebb szociális kohézió / a diverzitás elfogadása/igenlése Az új technológiák megfelelőbb használata és elfogadása Az egyén számára Magasabb fizetés, több előny Biztosabb elhelyezkedést Magasabb megtakarítás Jobb munkakörülmények Egyéni/szakmai mobilitás Jobb egészségügyi kondíciók/ várható életkor Az utódok várható életminőségének (iskolai előmenetelének) magasabb szintje Jobb fogyasztói döntések Magasabb társadalmi státusz Több hobbi, szabadidős elfoglaltság Forrás: The Institute for Higher Education Policy, Reaping the Benefits: Defining the Public and Private Value of Going to College, March 1998.

1 év plusz iskolázás élethosszig tartó kihatása a jövedelemre (szociális kiadásokkal) +10 % Éves jövedelem Megemelkedett fizetés Korábbi fizetés Átlag Életkor 20 21 30 40 50 60 (év)

1 év plusz iskolázás élethosszig tartó kihatása a jövedelemre (szociális kiadásokkal) a plusz juttatásokkal együtt + 10+5% 46,000 Annual income Megemelkedett fizetés Korábbi jövedelem Plusz juttatások Átlag Életkor 20 21 30 40 50 60 (év)

2000 2002 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992** 1994 1996 1998 1966 1964 1962 0.140 0.120 0.100 0.080 0.060 0.040 0.020 0.000 A magasabb iskolázottság megtérülése USA, 1962 and 1963-2003 Year Male Female Percentage

A magasabb iskolai végzettség előnyei A felsőoktatás helye gazdasági szempontok A felsőoktatás helye tudásközvetítés, jóllét és más Az akadémiai-egyetemi világ

Célok és varázsszavak KIVÁLÓSÁG FENNTARTHATÓSÁG

Vállalkozói Aktivitás Mutató (USA VAM (start-up/100 fő) 12 10 8 6 4 2 0 5,2 6,6 8,1 8,9 9,6 Oktatási szint

A magasabb iskolai végzettség előnyei A felsőoktatás helye gazdasági szempontok A felsőoktatás helye tudásközvetítés, jóllét és más Az akadémiai-egyetemi világ

Jobb a V4 többi országánál Globális Versenyképességi Index Pozíciók a teljes listában Felsőoktatás és képzés Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Középiskolai tanulók száma 37 46 28 54 Felsőoktatásban hallgatók száma 24 34 19 41 Az oktatási rendszer színvonala 80 49 71 117 A matematikai és természettudományi képzés színvonala 37 66 52 72 Az üzleti iskolák képzési színvonala 77 82 78 106 Internet hozzáférés az oktatási intézményben 31 21 48 35 Kutatási és oktatási szolgáltatások szintje 75 20 27 38 A képzők képzettségi szintje 111 39 55 87 ForrásThe Global Competitiveness Report 2011-2012 2012 World Economic Forum Emberi Erőforrások Minisztériuma

Képzettség és halálozás (legfeljebb alap versus legalább középfok) Nők (keringés) Férfiak (keringés) Forrás: Kovács-Hablicsek (2006)

30 éves korban várható további élettartam Nők Férfiak

Szülő iskolázottsága, iskolai teljesítmény Forrás: Pamela E. Davis-Kean, Journal of Family Psychology, 2005

A magasabb iskolai végzettség előnyei A felsőoktatás helye gazdasági szempontok A felsőoktatás helye tudásközvetítés, jóllét és más Az akadémiai-egyetemi világ

Feladat, szerep, küldetés A tudás és tudásszerzés/ tanulni tudás átadása. Szellemi közösség kialakítása, amely az adatokban, s azok erejében hisz amely nyitott, vitázni képes, meggyőző és meggyőzhető amely tudásában, szemléletében megújulni tud amely a tudományt követi, s szembeszáll az áltudománnyal.

Feladat, szerep, küldetés A tudásnak/tudománynak minden korábbinál jelentősebb szerepe van a társadalomban, a gazdaságban. Lokálisban és globálisban. Azok része, működésében és hatásában is elválaszthatatlan. Az akadémiai-egyetemi világ a tudás előállítója és közvetítője, a tudásátadás és technológiai transzfer segítségével támogatja a gazdaság felemelkedését, válaszokat talál a társadalmi kérdésekre.

Az akadémiai-egyetemi világban Olyan tudományos kutatásokat, oktatási formákat kell támogatnunk, amelyek új, korszerű tudást hoznak létre, az egyes tudományágak széleskörű együttműködését teszik lehetővé (inter-től a multidiszciplinárisig) megtermékenyítik az oktatás egészét, hatással vannak a társadalom és a gazdaság mindennapi életére.

Az akadémiai-egyetemi világ társadalmi szerepe Minőség, kiválóság Versenyképesség, fenntarthatóság Gazdaságélénkítés Értékközvetítés, állandóság és megújulás Tudásmegőrzés, tudásátadás Tudomány-társadalom párbeszéd Tudatformálás egészség, jóllét, környezet, Felelősség, részvétel.

,,A tanulás, a műveltség nem ünneplőruha, melyet hordani kell. A tudás, a műveltség a helytállás segédeszköze." (Németh László)