PÁLYÁZAT A KÖLCSEY FERENC GIMNÁZIUM INTÉZMÉNYVEZETŐI ÁLLÁSÁNAK BETÖLTÉSÉRE PÁLYÁZÓ: Márk Attila Olivér okleveles matematika fizika szakos tanár 2012 1
Ok nélkül hágni vészes pályára vakmerőség és hiúság; de midőn közügy kívánja, akkor mindenre készen lenni polgári kötelesség. S e kötelesség parancsolja a valót és igazat nemcsak megismerni de bátor szívvel kimondani és pártfogolni is. (Kölcsey Ferenc) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/B. (1) bekezdése alapján a 214/2011.(XI.24.) számú határozatával pályázatot hirdetett a Kölcsey Ferenc Gimnázium intézményvezetői állásának betöltésére. A pályázati kiírás szerint a pályázat benyújtásának határideje 2012. február 28. A magasabb vezetői megbízásra irányuló pályázati felhívást a Közgyűlés a Kjt. és a Kjt. végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet értelmében 2012. január 10 én a www.nki.gov.hu portálon, a Nemzeti Közigazgatási Intézet internetes oldalán és az Oktatási és Kulturális Közlöny 2012. január 16-i számában is közzétette. Jelen intézményvezetői pályázatomban bemutatom a Kölcsey Ferenc Gimnázium helyzetét és működését: az itt folyó munkát, az eddig elért eredményeket, a sikereket, a nehézségeket. Erre alapozva adok javaslatot a fejlesztési elképzeléseimre és az általam javasolt változtatásokra. Tisztelt Közgyűlés! A pályázati kiírás szerinti időtartamra: a 2012. augusztus 1-től 2017. július 31-ig meghirdetett 5 éves ciklusra az intézményvezetői állást jelen pályázat benyújtásával megpályázom. A Kölcsey Ferenc Gimnázium nevelőtestületének és alkalmazotti közösségének egyetértése esetén kérem, hogy Önök is érezzék sajátjuknak a pályázatomban leírt vezetési programot. Ehhez várom szíves együttműködésüket és támogatásukat. Nyíregyháza, 2012. február 21. Tisztelettel: Márk Attila Olivér pályázó 2
T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS 5 1.1 SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ 5 1.2 PÁLYÁZATI MOTIVÁCIÓK 7 1.3 TÖRVÉNYI KERETEK 7 1.4 A KÖLCSEY FERENC GIMNÁZIUM RÖVID TÖRTÉNETE 8 2. A KÖLCSEY FERENC GIMNÁZIUM A NEMZETI KÖZNEVELÉS RENDSZERÉBEN 9 2.1 A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ÚJ VONÁSAI 9 2.2 A TANÍTÁS IDŐKERETE 10 2.3 A KÉPZÉS SZERKEZETE 12 2.4 A NEVELŐTESTÜLET 13 2.5 AZ ÜGYVITELI ÉS A TECHNIKAI DOLGOZÓK 15 2.6 A TANULÓI ÖSSZETÉTEL 16 2.7 A TANULÓK SZOCIÁLIS HELYZETE 17 2.8 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TÁRGYI FELTÉTELEI 17 2.9 AZ OKTATÓ MUNKA EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓI 18 2.10 AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSA 20 3. A VEZETÉSI PROGRAM TOVÁBBI ELEMEI 22 3.1 A TANTÁRGYFELOSZTÁS 22 3.2 A GIMNÁZIUM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 22 3.3 A DOLGOZÓK JUTALMAZÁSI RENDSZERE 24 3.4 A MINŐSÉGI MUNKAVÉGZÉS ELEMEI 25 3.5 NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEK 26 3.6 GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI PROGRAM 27 3
3.7 MŰHELYMUNKA AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRBAN 29 3.8 TESTNEVELÉS ÉS DIÁKSPORT 31 3.9 AZ ISKOLA KAPCSOLATAI 32 3.10 A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ÉS A DIÁKÖNKORMÁNYZAT 34 3.11 ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÉS ÜNNEPSÉGEK 34 3.12 PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉGEK 36 3.13 PRIMUS INTER PARES 38 4
1. BEVEZETÉS 1.1 SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ M Á R K A T T I L A O L I V É R SZEMÉLYI ADATOK Születési hely, idő: Nyíregyháza, 1972. november 24. Anyja neve: Sztojkov Anna Lakóhely: 4400 Nyíregyháza, Katona u. 19. Állampolgárság: magyar e-mail: mark.attilaoliver@gmail.com Telefon: (42) 788-384 Mobil: +3630-417-6076 VÉGZETTSÉGEK 1991: érettségi vizsga - Kölcsey Ferenc Gimnázium 1991 1996: Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar Végzettség: okleveles matematika-fizika szakos tanár 1997 1999: Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar algoritmikus matematika szakirányú szak (szakirányú továbbképzés) Végzettség: algoritmikus matematika szakos tanár szakirányú szakképzettség 2001: Életvezetési ismeretek és készségek - 40 órás akkreditált pedagógustovábbképzés 5
2002: 10 órás akkreditált egészségfejlesztési, drogmegelőzési tanár-továbbképzés 2004: Közép- és emelt szintű érettségi vizsgáztató középiskolai pedagógusok képzésematematika - 30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzési program 2005: a pedagógus szakvizsgára felkészítő képzés általános képzési szakaszának elvégzése - matematika pedagógus szakvizsga 2006-tól részvétel az Oktatási Hivatal által szervezett érettségi elnöki felkészítéseken SZAKMAI TAPASZTALATOK 1996. augusztus 15-től 1998. február 14-ig polgári szolgálat keretében, 1998. február 14- től határozatlan idejű kinevezéssel dolgozom első munkahelyemen, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban matematika - fizika szakos tanárként. 2002 2010 között fakultációs, majd emelt szintű csoportokat vezettem matematikából. 1997-től 2010-ig osztályfőnöki feladatokat láttam el. 2001-től kilencedikeseink részére nyári programok szervezésében vettem részt. 2006-tól megbízás alapján érettségi vizsgaelnöki feladatokat látok el. 2010. szeptember 1-től 2011. december 27-ig igazgatóhelyettesi beosztást töltöttem be. * 2011. december 28-tól 2012. július 31-ig közgyűlési döntés alapján megbízott intézményvezetői beosztásban dolgozom az iskolában. 6
1.2 PÁLYÁZATI MOTIVÁCIÓK 1987-ben iratkoztam be a Kölcsey Ferenc Gimnázium első osztályába. A Kölcseyben kiemelkedő tanáregyéniségek tanítottak. Pedagógiai munkájuk hangsúlyos része volt a nevelés és a kölcseys hagyományok ápolása, megszerettetése. Gimnáziumi éveim alatt nagy elszántsággal, alapos munkával készültem az egyetemi továbbtanulásra, magas óraszámban választottam matematika és fizika fakultációt. Amilyen tudatos volt a pályaválasztásom, pont olyan tudatosan kerestem munkahelyet is az egyetemi évek végén. Arra alapoztam, hogy a Kölcseyben diákként jó hírem volt. Már a negyedik évem lezárásakor megkerestem Kalucza Lajos igazgató urat, aki azzal biztatott, hogy a helyzet nem reménytelen. Egykori osztályfőnököm nyugdíjba ment, az ő helyére kerültem, így lett az első és eddigi egyetlen munkahelyem a Kölcsey Ferenc Gimnázium. Tanári munkám két legkedveltebb részét képezte az osztályfőnöki feladat ellátása és az emelt szintű matematikaórák megtartása. Pedagógusi pályám első fordulópontját a 2010/2011-es tanév hozta el. Igazgatóhelyettes kollégám nyugdíjba vonulását követően belső indíttatásból, az iskola iránt érzett felelősség és elkötelezettség jegyében vállaltam el az igazgatóhelyettesi megbízást. Intézményvezetőhelyettesi feladataimat nagy örömmel, elszántan végeztem; vezetőtársaimtól, a nevelőtestület több tagjától pozitív visszajelzéseket kaptam. Lehetőségem volt az iskola működésébe, irányításába, szervezési feladataiba közvetlenül is betekinteni, és egyre több feladat megoldásában önállósodni. 2011. augusztus 1-jén lettem az intézmény első számú helyettes vezetője. Azt a döntésemet, hogy megírom az intézmény vezetési programját, és beadom a pályázatot, a közösség bizalma és biztatása segítette. Így a közösség szolgálatára vállalkozó jelöltnek tekintem magam. A hitem és a meggyőződésem nem is tenné lehetővé, hogy az iskolára ráerőltetett önjelölt vezető legyek. Pályázatomban a múltról és a jelenről is szólok, utat építve ezzel a jövőnek. A pályázat részeként benyújtandó iratokat és nyilatkozatokat a pályázat végéhez csatolom mellékletként. A Kölcsey Ferenc Gimnáziumnak Kalucza Lajos személyében olyan első számú vezetője volt, aki 1993. augusztus 1-től több mint 18 éven át biztos támpontot jelentett az itt dolgozóknak. Igazgatói munkájával kiváló képességeiről adott számot. Az általa irányított tantestület színvonalas nevelő-oktató munkájának eredményeként országos élvonalba emelte a Kölcsey Ferenc Gimnáziumot. Köszönettel tartozom a vezetőként vele együtt eltöltött időszakért, a pályázathoz nyújtott segítségéért. 1.3 TÖRVÉNYI KERETEK Pályázatom megírásakor hatályban van a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény. Az Országgyűlés elfogadta ugyanakkor A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt. Az új törvény hatályba lépése a következő tanév kezdete, így az az érdekes szituáció állt elő, hogy a régi jogszabály vonatkozik a jelen helyzetre, az új pedig rövidesen hatályossá válik. Az említett jogszabályokon kívül figyelembe vettem azt is, hogy milyen irányban változik a felsőoktatásba felvehető hallgatók létszáma képzési szintenként, képzési területenként. 7
A Kölcsey Ferenc Gimnázium Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő közoktatási intézmény. Tiszta profilú, tizenhat osztályos gimnázium, évfolyamonként négy osztállyal, nappali tagozatos rendszerben működik. Az Alapító okirat 560 főben határozza meg az iskolába felvehető maximális tanulói létszámot. Az intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók és a beilleszkedési-tanulásimagatartási nehézséggel küzdő diákok igen kis számban vannak jelen. Természetesen a valamilyen testi fogyatékossággal élő, jó képességű tanulók nevelését is vállaljuk; ilyen gyermekeink már korábban is voltak, s maximális törődéssel foglalkoztunk velük. A Kölcsey Ferenc Gimnázium alkalmazotti közössége a nevelőtestület tagjaiból, továbbá az ügyviteli és a technikai dolgozók alkotta együttesből áll. Az iskolai alkalmazottak az Alapító okirat szerint az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állnak. Jogaikat, kötelességeiket, juttatásaikat, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeiket magasabb jogszabályok (Munka Törvénykönyve, Kjt. és az ehhez kapcsolódó rendeletek) szabályozzák. 1.4 A KÖLCSEY FERENC GIMNÁZIUM RÖVID TÖRTÉNETE Reményik Sándor 1925-ben írt Templom és iskola című verséből idézek: A koldusnak, a páriának, A jöttmentnek is van joga Istenéhez apái módján És nyelvén fohászkodnia. Csak nektek ajánlgatják templomul Az útszélét s az égbolt sátorát? Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! Reményik Sándor jól tudta, hogy mit jelent a magyarságnak a templom és az iskola. A kommunista diktatúra bukása után joggal reménykedhettünk, hogy visszakapjuk mindkettőt: önrendelkezésünk, személyes szabadságunk legfontosabb pilléreit. A rendszerváltozást, az 1990 után életbe lépő törvényi változásokat, amelyek érintették a nevelő-oktató munka tartalmát és az érettségi vizsga rendszerét egyaránt, a Kölcsey Ferenc Gimnázium sikeresen túlélte: többször is meg tudott újulni. Eközben jól alkalmazkodott a mindenkori társadalmi, szülői-tanulói elvárásokhoz és igényekhez. A folytonosság és a reform hermeneutikája jellemezte a gimnázium eddigi történetét: a közoktatásról szóló törvények értelmezésekor az iskolai hagyomány egészét vették figyelembe elődeim; a változásokat a Kölcsey Ferenc Gimnáziumra specifikusan, vagyis sajátos céljainak és természetének megfelelően kölcseys érzülettel értelmezték. Legfontosabb célom, hogy a következő években is megtarthassuk eddigi értékeinket. Intézményünkben eddig is nagy hangsúlyt kapott és kap az érték alapú nevelés. A Nincsenek abszolút értékek; igazságunkat, értékeinket magunk határozzuk meg. Nincs jobb és rosszabb, ezért a nevelésben értéksemlegesnek kell maradnunk - elve helyett mi eddig is azt hirdettük, hogy érték az, ami irányítja az ember cselekedeteit (pl. hazaszeretet, szakértelem, családi egység, zene, sportolás, segítés ). 8
A Kölcsey Ferenc Gimnázium elmúlt 54 évét a hivatásuk iránt elkötelezett pedagógusok több évtizeden át végzett munkája jellemezte. 1958-ban vette fel Kölcsey Ferenc nevét az 1954-ben Kálvineum Tanítóképző Intézetből Állami Kölcsey Ferenc Leánygimnáziummá alakuló iskola, és ekkor ballagott az első gimnáziumi osztály is. 1963- ban iratkozhattak be az első fiú tanulók. Az 1967-től 1987-ig tartó két évtized során az akkori oktatáspolitikai irányelveknek megfelelően háttérbe szorult a gimnáziumi oktatás az egészségügyi szakközépiskolai képzés elindításával: évfolyamonként két gimnáziumi és két szakközépiskolai osztály működött az intézményben. Az újból tiszta profilú gimnázium működtetésére 1988-tól volt lehetőség, az egy évig átmenetileg helyet kapó Művészeti Szakközépiskola kiválását követően. A négy évfolyamon 5-4-2-2, azaz tizenhárom gimnáziumi osztályunk volt az 1987/88-as tanévben a 14. osztály volt az akkor induló művészeti szakközépiskolai osztály, s ez a szám az 1990/91-es tanévre húszra emelkedett, köszönhetően az akkori demográfiai hullámnak. Az évfolyamonként négy osztályos gimnáziumi profil az osztályok számának fokozatos csökkentése után 1999-re stabilizálódott. Ez tette lehetővé a csökkenő összlétszámmal összefüggésben a szelektív beiskolázás megvalósítását is. A gimnáziumi képzés célja ezekben az években egyértelműen a felsőoktatás államilag finanszírozott szakjaira való bejutás elősegítése volt. Az érettségi vizsgát tett fiataljaink főiskolai-egyetemi továbbtanulása, az állami ösztöndíjjal támogatott osztott és osztatlan képzésekbe való minél nagyobb arányú bejutása a célunk ebben a tanévben és a jövőben is. Számolok azzal is, hogy megnövekedhet az állami részösztöndíjas és az önköltséges finanszírozási formában felsőfokú tanulmányaikat megkezdő diákjaink aránya. Sőt, reális lehetőségként tekintek a külföldi egyetemek iránti érdeklődés megjelenésére is. 1988-ban harminc, 2008-ban ötvenéves jubileumi ünnepségen emlékeztünk meg az iskola történetéről, mindezt Évkönyvben is megjelentettük. A munka tartalmi változásaival együtt az 1903-ban épült épületet is átalakítások, modernizálások követték 1958-ban, 1965-ben, 1982-ben, de az oktatás feltételeinek minőségi javítására csak az iskola bővítése után, 1999-ben kerülhetett sor: az új épületrészt Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter adta át. A bővítéssel együtt 2000 tavaszára megújult a régi épület is: a régi tornaszobából két tantermet és egy nagy iskolai könyvtárat alakítottak ki az egyéb felújítások és szépítések mellett. 2. A KÖLCSEY FERENC GIMNÁZIUM A NEMZETI KÖZNEVELÉS RENDSZERÉBEN 2.1 A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ÚJ VONÁSAI A köznevelési törvény alaptézise, hogy az iskolai nevelés-oktatás közszolgálat. Munkánkat eddig is szolgálatnak tekintettük, ez az alaptétel nem jelent az intézményben lényeges változást. Az új alapokra helyezett, az eddigiektől eltérő nézőpontú koncepció a társadalom számára az oktatás színvonalának emelését, nagyobb fegyelmet, az iskolai munka külső értékelésének erősítését ígéri; a pedagógus társadalom számára életpályát és magasabb béreket vizionál. 9
A jövőben is arra törekszem, hogy a gimnáziumban a pedagógiai megfontolások érvényesülhessenek az intézményi szintű döntéseinkben. A szülői-tanulói közösség véleményét természetesen minden őket érintő alapvető kérdésben a jövőben is kikérem, ám a döntés joga minden esetben a legfőbb döntéshozó fórumé, a nevelőtestületé lesz. A Nemzeti Köznevelés Rendszere az iskolák fenntartójában és működtetésében átalakulást hoz. 2013. január 1-től a fenntartó a magyar állam lesz, amely a fenntartói jogot a kormányhivatalon keresztül gyakorolja majd. A nyíregyházi önkormányzat az állammal kötendő öt évre szóló köznevelési szerződés keretében vállalja majd a város önkormányzati fenntartású iskoláinak működtetését. Ez egyezik a saját véleményemmel is, hiszen így vehetők leginkább figyelembe az egyes intézmények sajátosságai. Azonban nem ismerjük még az új törvény végrehajtási rendeleteit. Szó van az új Nemzeti alaptantervvel egyszerre bevezetésre kerülő kötelező kerettantervekről, amelyek az egyes tantárgyak tartalmában és magában a tantárgyi struktúrában hozhatnak változást. Ezzel párhuzamosan kell felkészülnünk az új kimeneti követelményekre, egy magasabb tudásszintet elváró érettségi-felvételi rendszerre is. A Kölcsey Ferenc Gimnáziumnak továbbra is nyitottnak kell lennie a bekövetkezendő változásokra. Ehhez adott egy újító szemléletű, innovatív tantestület, amely hosszú évtizedek alatt, sokszor nehéz körülmények között érlelte ki magából azt a legjobbat, amelyet az egymást követő pedagógus generációk adtak át egymásnak és arra méltó diákjaiknak. Az új törvény 2013. szeptember 1-jén egyszerre lépteti hatályba a tanárok munkaidejére, az új keresetekre és az ellenőrzésre, minősítésre vonatkozó rendelkezéseket. Ezen változások részletes elemzése nem lehet a feladatom, igyekszem ezeket a gyakorlati megvalósításban majd maximális körültekintéssel kezelni. A heti 32 órás munkaidőben kell majd ellátni az oktatással-neveléssel kapcsolatos feladatokat: a nem állandó helyettesítéseket, a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat, a felügyeleteket és valamennyi, az intézmény helyi dokumentumai által rögzített tevékenységet. A törvény garantálja, hogy a terhek elosztásában érvényesüljön az arányosság elve: az intézményvezetőnek a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásakor biztosítania kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. A kollégáimnak fel kell készülniük arra, hogy életbe lép a pedagógusok minősítése egy mindenkire egységes, nyilvános szabályok alapján történő minősítő vizsga letételével. Egy kiszámítható pedagógus életpálya jelentős motivációval bírhat. Arra számítok, hogy a 2013-ban életbe lépő pedagógus életpálya-modell növelni fogja a pálya presztízsét, és érdemes lesz a jövő nemzedék elhivatott tagjainak a tanári hivatást választani. Ám mindennél fontosabb a szakma szeretete, a tanár-diák viszonyban a kölcsönös megbecsülés, a bizalom, a tisztelet, a partneri együttműködés: ez munkánk alfája és ómegája. 2.2 A TANÍTÁS IDŐKERETE A nevelő-oktató munka tanévről tanévre történő tervezésének kulcsa a tanítás időkerete. Az eddigi gyakorlat során az időkeret a fenntartóval történő közvetlen egyeztetés során alakult ki május-június hónapban. 10
A tanítás időkerete az a szám, amely alapján tudjuk, hogy meddig ér a takaró, miből gazdálkodhatunk. Az iskola időkerete a törvényben rögzített módon, a tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete alapján tevődik össze. Bízom benne, hogy az időkeret megállapításakor a fenntartó a jövőben is elismeri az iskola eddig elért eredményeit. Az igazgató az időkeret ismeretében dönt arról, hogy a kötelező tárgyak óraszámának biztosításán felül mit vállalhat fel az iskola a következő tanévben. A többletóraszámok elosztásakor elsősorban a szülők és tanulók igényeit tekintem kiindulási alapnak, különösen a 11-12. évfolyamokon az emelt szintű képzések tervezésekor. A többletórák felhasználásáról a nevelőtestület dönt. Eddigi eredményeink és tapasztalataink alapján az emelt szintű képzéseinkre indokoltak a magasabb óraszámok, hiszen azok tanulóink továbbtanulását segítik. Érvényesülnie kell ebben a folyamatban a demokratizmus elvének: melyek azok az igények, amelyek egy nagyobb közösség érdekeit szolgálják. A 2011/2012-es tanév legfontosabb mutatói az időkeret vonatkozásában Időkeret 809 (= 750 + 53) Pedagógusok kötelező óraszáma 780 Órakedvezmény 30 Pedagógusok által ellátandó órák száma (kötelező-kedvezmény) 750 Finanszírozott túlóra 53 Az időkeret-gazdálkodást nagy körültekintéssel kell végezni. A gyakorlat nyelvére lefordítva felfogásom szerint ez azt jelenti, hogy méltányolható létszámú csoportok kialakítására törekszem, emelt szintű csoport esetén magasabb óraszámban. A 2011/2012. tanévben a gimnáziumi osztályok száma 16 tanulószobai csoportok száma 2 pedagógus álláshelyek száma 39 NOKS álláshelyek száma 0,5 gazdasági álláshelyek száma 1 egyéb álláshelyek száma 11 - A pedagógusok által ellátandó 750 óra a pedagógus álláshelyek száma alapján tevődik össze. - Az intézményi álláshelyek számának meghatározása 2013-tól a Kormányhivatal feladata lesz. Iskolánkban az egy pedagógusra eső átlagos tanulói létszám 14 14,3 között alakul. Ez alapján reális a 39 tanári álláshely. - A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő fél álláshely a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős álláshelye. A számunkra biztosított időkeret az eddigiek során lehetővé tette az oktató-nevelő munka magas színvonalú megszervezését. 11
2.3 A KÉPZÉS SZERKEZETE Az 1960-as évek közepére kialakult gimnáziumi képzési profil két meghatározó és vonzó eleme az orosz és a német tagozat volt. A városi és a megyei beiskolázásnak köszönhetően jó hírnevet szerzett az új gimnázium, és számos későbbi nyelvtanárt is adott a megyének. A már említett szakközépiskolai húsz év után újra lehetőség adódott a nyelvi képzés megerősítésére: az 1988/89-es tanévben elindulhatott a speciális tantervű francia tagozat, amely valóban a tagozatok óraszámával dolgozhatott évfolyamonként heti 8-6-6-7 órában. Ezekben az években a kötelező orosz nyelv mellett az angol, a francia, a latin és a német szerepelt sokáig második idegen nyelvként. A Kölcsey Ferenc Gimnázium képzési szerkezete nem egyszerűen csak az idővel, az aktuális kor követelményeivel haladt egyszerre - mert akkor csak úsztunk volna az árral -, hanem annál sokkal többről van szó: mindig tudatos tervezőmunka eredményeként alakult. A törekvés abba az irányba mutatott, hogy minden osztálynak legyen valamilyen specialitása, amely a nyelvek és a humán tárgyak körül összpontosul. Ez felelt meg leginkább a korábbi hagyományoknak, és mindig is ez illeszkedett legjobban a városban működő gimnáziumok képzési szerkezetéhez. Az Alapító okirat alaptevékenységként ismeri el az emelt szintű idegen nyelvi képzést, az informatikai oktatást és az idegenvezető-képzést is az intézményben. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a képzési szerkezet legnagyobb jelentősége, hogy arculatot ad a gimnáziumnak. A nyelvi sokszínűség a tanulót és szüleit választásra csábítja, s lényeges, hogy a szorgalmas, tehetséges, tanulni vágyó fiatalokat a jövőben is megnyerje a Kölcsey Ferenc Gimnázium. Tanítványaink választott nyelvi specialitásukat az előrehozott érettségi vizsgák letételétől eltekintve a 12. év végéig megőrzik. Ezzel párhuzamosan egyre többen választanak maguknak a 11-12. évfolyamon emelt szinten valamilyen reáltárgyat. Folytatni kívánom a már kialakult jó gyakorlatot, amelyet az érettségi eredmények is megerősítenek: matematikából, biológiából és kémiából évfolyami szinten szervezett, magas óraszámú csoportokban folyjék a felkészítés az emelt szintű érettségikre! A humán tárgyak közül ezt a prioritást a történelem is élvezze, hiszen sok tanuló választja a tárgyat emelt szinten! Ha az időkeret lehetővé teszi, középszintű érettségire felkészítő, évfolyamszinten szervezett csoportoknak is kell működniük: fizikából, földrajzból, informatikából, utazás és turizmusból. Elegendő létszám esetén ezekből emelt szintű csoportot is szervezünk. Megfelelő számú tanulói érdeklődés esetén nagy örömmel adnék helyt a középszintű érettségire való felkészüléshez a művészeti tantárgyakból is: énekzenéből, rajzból, művészettörténetből. Új elemként javaslom, hogy az eddigiektől alaposabb szervezést követően a 10. évfolyamon indítsuk el a tehetséggondozást a biológia-kémia tantárgyakból, előkészítve a 11. évfolyamon az emelt szintű foglalkozásokat. Kémiából kisebb-nagyobb érdeklődés mellett az elmúlt években is volt szakköri foglalkozás, ez most a biológiával egészülne ki, erősebb karaktert öltve. Ezáltal jó lehetőség adódik a biológia és kémia tanulmányi versenyekre való felkészítésre is. Kínálatunkat tovább színesíti az Utazás és turizmus akkreditált gyakorlati képzés, amelyet a 11-12. évfolyamon választhatnak növendékeink. A képzés népszerűségét is jelzi, hogy mindkét évfolyamon két-két csoportban tanulhatják az ezt választók, lehetőségük van ebből érettségi vizsgát is tenni. Bízom benne, hogy az átalakuló érettségi rendszerben is meglesz a 12
tárgy helye. A képzés fő előnye, hogy a középfokú nyelvvizsgával rendelkezők az érettségi vizsga megszerzését követően OKJ idegenvezetői felsőfokú szakképesítést szerezhetnek, így ez tanulóink motiválásában is jelentős tényező. A vendéglátás, az idegenforgalom fogásainak tanulmányozására iskolai szervezésben szakmai utazáson vehetnek részt az érdeklődő diákok. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság nyilvánosságra hozta a felsőoktatásba felvehető államilag finanszírozott helyek számát a 2012/2013-as tanévre. Informatika képzési területre 3600 hallgató juthat be állami ösztöndíjjal támogatott formában, ezért nyitni kell ennek irányába, lehetővé téve, hogy az informatika iránt érdeklődők akár négy évig mélyülhessenek el e tantárgyban, magasabb szintű tudást szerezve készüljenek az emelt szintű érettségi vizsgára. Jelenleg a 10. évfolyam tanulói számára is működik választható óraként informatika oktatás a 11. évfolyamon az érettségire felkészítő csoportok mellett. Mindez szerencsésen kapcsolódik a már említett reáltárgyakkal, mindenekelőtt a matematikával és a fizikával, hangsúlyosabban utat nyitva a mérnöki képzés felé. A képzés szerkezetében meg kell tartanunk az eddigi értékeinket, főleg a beiskolázás tapasztalatait. A szülők, a tanulók igénye, a továbbtanulás iránya alapján a nevelőtestület véleményének, javaslatának kikérésével lehet módosítani és változtatni rajta. Várhatóan a változások a jelenlegi szerkezetben a humán tagozatos képzést érinthetik. Számba kell venni ezért angol nyelvből a kezdő intenzív képzési formát is. Az angol és a francia emelt szintű nyelvi csoportokban az anyanyelvi tanár bevonását fontosnak tartom. Kívánatos, hogy találjunk megfelelő lektort olasz és spanyol nyelvből is. Jól kialakult gyakorlata van a német nyelvi emelt szintű specializációnak, ezt folytatni szeretném. Sok éven át és jelenleg is keresett nyelv, van is rá igény, és kimenetét tekintve igen eredményes. Kellő érdeklődés esetén második idegen nyelvként - körültekintő szervezés mellett - az orosz nyelvet is érdemes felkínálnunk. A nyelvi képzést tekintve legfontosabb az értékhozzáadás: a tanuló az előképzettségének megfelelő csoportban folytathassa nyelvi tanulmányait, ennek megfelelően kell létrehoznunk a nyelvi csoportokat. A gyakorlatban a haladó, a középhaladó, a kezdő nyelvi szintek kialakítása komoly pedagógiai kihívás. Ebben elsősorban a nyelvtanárok tapasztalatára számítok. 2.4 A NEVELŐTESTÜLET A nevelőtestület az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a Kölcsey Ferenc Gimnázium valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottja. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint az oktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Fontosnak tartom, hogy egységes nevelési elveket valljon ez a közösség, amelynek részleteiről külön fejezetben szólok. Ezen elvek kiemelt részének tekintem a Kölcseyhagyomány megélését az iskolában, amely lényegét tekintve azonos a kölcseys diák megbecsülésével, a szülő partnernek tekintésével, a felmerült problémák tanár-diák-szülő háromszögében történő igazságos és etikus megoldásával, a kulturált hangnem 13
alkalmazásával, egymás munkájának elismerésével és tiszteletével. Akkor válik valaki jól dolgozó pedagógusból kölcseys tanárrá, ha az iskola szellemiségével is azonosul, munkahelyéhez érzelmileg is kötődik, a Kölcsey Ferenc Gimnázium munkatársai iránt pedig szolidáris. Milyen is az összetétele e magasan kvalifikált szakemberekből álló pedagógusközösségnek? A 39 álláshelyet 40 pedagógus tölti be: fél-fél állásban alkalmazzuk a rajz és vizuális kultúra, a művészettörténet tanárát és egy testnevelés szakos kollégát. A gyermekvállalás miatt táppénzen, GYED-en, GYES-en, szülési szabadságon lévő hat kolléganő távollétének idejére részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusokat alkalmazunk. Óraadókat indokolt esetben azokra az órákra veszünk igénybe, amelyeket a tantestületen belül nem tudunk ellátni szakos tanárokkal. Pedagógusok számának állománya munkaidő szerinti csoportosításban Teljes munkaidős foglalkoztatású 38 ebből nő 32 Részmunkaidős foglalkoztatású 2 ebből nő 1 Összesen 40 ebből nő 33 A tantestület szakos összetétele az iskola képzési szerkezetével összhangban van, átlagéletkora a 2012. január 31-i állapot szerint 43 év, középkorúak lettünk. Pedagógusok számának állománya képesítés és munkakör szerinti csoportosításban Igazgató Igazgatóhelyettes Szakos tanítást végez Könyvtáros tanár Tartósan távol levő Középiskolai tanár 1 2 27 6 Általános iskolai tanár 3 1 Idegennyelvtudással 1 1 12 3 rendelkezik Szakvizsgázott 1 1 13 Fontos, hogy a tantestület minden tagja megtalálja a számára vonzónak vagy kihívásnak tekinthető feladatot, legyen az osztályfőnöki munka, versenyre való felkészítés, emelt szintű vagy középszintű csoport vezetése, szabadidős tevékenység szervezése Az igazgató egyik legnehezebb feladata a tantestület tagjai közötti egyenletes terhelés biztosítása: a tantárgyfelosztás tervezése során az egyenletes elosztás elvére törekedni kell, hiba lenne azonban állítani, hogy a mindenki számára ideális állapot elérhető. Működtetni kell ahogyan az SZMSZ-ben is szerepel az óraközi szünetekben a tanári ügyeleti rendszert, szünetenként két pedagógus közreműködésével. Ebben nagyobb szerepet szánok a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek is. Ezt indokolja a tanulók testi 14
épségének felügyelete mellett a tantermeinkben elhelyezett informatikai eszközök védelme, a vagyonvédelem biztosítása is. Vállalom, hogy a személyes életében átmeneti nehézséggel (kisgyermek, egészségi állapot, családi körülmény ) küzdő kollégának indokolt kérése esetén órarendi könnyítést tudunk adni úgy, hogy az még ne sértse a nagyobb közösség érdekeit sem. A vonatkozó jogszabályok lehetőséget adnak rendkívüli szabadság, a gyermekek után járó szülői pótszabadság kivételére, amelyre előzetes egyeztetés, tájékoztatás esetén természetesen van lehetőség. Nehéz kihívást jelent majd a munkáltató részére a humánerőforrással való gazdálkodás: az új pedagógusokkal szemben támasztott követelmény a törvényi előírás szerinti egyetemi szintű tanári szakvégzettség, a magas kvalifikáltság és az előző munkahelyekről kérhető szakmai ajánlás. Új munkatárs esetén ez vonatkozik azon szakokra is, amelyek a törvény erejénél fogva főiskolai szintű végzettséggel is taníthatók lennének. Ezt a minőségi szűrőt a jövőben feltétlenül alkalmazni kell. Célszerű, hogy megfelelő végzettség esetén több tárgyát is taníthassa a szaktanár. Törekedni kell arra, hogy a nevelőtestület tagjai olyan továbbképzésekbe kapcsolódjanak be, amelyek az új tantárgyi struktúrához szükséges szak megszerzését teszik lehetővé. A módszertani kultúra fejlesztését, a belépő kerettantervet és az életbe lépő érettségi vizsgarendszer megismertetését felkaroló továbbképzések támogatása a célom. A jelenlegi és az új, kilátásba helyezett keresetekre is tekintettel célszerű, ha a szakmai továbbképzések során pedagógus-szakvizsgát is tesznek a tanárok. A jelentkezők nagyobb számára tekintettel előre kell venni azt a kollégát, akinek időszerű a továbbképzés teljesítése a hétéves ciklusára tekintettel. Kívánatosnak tartom, hogy legyen tehetséggondozás szakirányban továbbképzett tanárunk. Jelenleg két kolléganő közoktatási vezető pedagógus szakvizsga-képzése van folyamatban. Bízom benne, hogy a továbbképzések finanszírozásához anyagi forrást is rendel majd az akkor már jobb helyzetben lévő költségvetés, és a képzésben résztvevők költségének 80%-át az iskola át tudja vállalni. 2.5 AZ ÜGYVITELI ÉS A TECHNIKAI DOLGOZÓK Az oktatás feltételeinek alakításához, biztos hátterének megteremtéséhez nagyban hozzájárulnak az iskola ügyviteli és technikai dolgozói. Elkötelezett munkavégzésükre a jövőben is számítok, munkájukat eddigi sikereink részének tekintem. Az épület tisztaságának, állagának megőrzésében fontos szerep hárul rájuk. Az elmúlt időszakban három munkaerőt foglalkoztattunk iskolánkban a közfoglalkoztatási program keretében. A jövőben is számolok a közfoglalkoztatási programban foglalkoztatható dolgozókkal, két közfoglalkoztatott személyében. Az ügyviteli és a technikai dolgozók álláshelyeinek száma 12,5. A nem pedagógus álláshelyek száma egy éve 17,5 volt, öttel csökkent. Ezt a jelentős csökkentést a gazdasági egységek átszervezésével és 2011 márciusa óta folyamatos nyugdíjazással tudta megvalósítani az iskola vezetése, az egyéni sorsok vonatkozásában is megnyugtató módon. 15
Nem pedagógus munkakörben dolgozók létszáma Munkakör Teljes munkaidős Részmunkaidős Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős 1 Gazdasági ügyintéző 1 Oktatástechnikus 1 Kisegítő dolgozó (karbantartó, udvari 8 munkás, portás, hivatalsegéd) Iskolatitkár 1 Rendszergazda 1 A kisegítő dolgozó munkakör terhére szükségesnek tartom egy pedagógiai asszisztensi munkakör létrehozását. Egyik alapvető feladata lenne az oktatást segítő munka, a kísérletek előkészítése, a rendezvények koordinálása a napi teendői mellett. A 12,5 álláshelyet álláshelyeink számának ez 24%-a reálisnak ítélem meg egy középméretű gimnázium gazdasági-technikai feladataihoz. 2.6 A TANULÓI ÖSSZETÉTEL Az új köznevelési törvényben meghatározott maximális osztálylétszám 34 fő, ez 16 osztályra vetítve 544 főt jelent. A következő táblázat segít áttekinteni a tanulói összetételt, s ebből világos, hogy a belépő évfolyamokon enyhe mértékben csökkenteni kell az induló osztálylétszámot. Számolni kell azonban minden tanévben iskolaváltoztatási szándékot jelző tanulóval is, ezek száma tanévenként néhány fő. Tanulói összetétel az elmúlt tanévben és a 2011/2012. tanévben 2010/2011 2011/2012 Létszám 554 556 Lányok száma 408 407 Fiúk száma 146 149 Nyíregyházi tanulók száma Nyíregyházi tanulók aránya 308 55 % 313 56 % Kollégisták száma 72 70 Bejáró tanulók száma 174 173 Átlagos osztálylétszám 34.63 34.75 HH tanulók száma 48 52 HHH tanulók száma 7 5 SNI-s tanulók száma 1 1 BTM-es tanulók száma 1 1 A városi-vidéki tanulók aránya az utóbbi években enyhén változott: 40%-ról kb. 5-6 % -kal nőtt a vidéki tanulók javára. 16
2.7 A TANULÓK SZOCIÁLIS HELYZETE Az állam egyre nagyobb figyelmet fordít a hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésére, így kötelességünk a szülőket tájékoztatni a lehetőségeikről, a kedvezményekről, hogy ezeket igénybe vehessék gyermekeik számára. A kedvezmények érvényesek a menzára, a kollégiumi elhelyezésre és az ingyenes tankönyvre. A 2012/2013-as tanévben külön gondot fordítunk az ingyen tankönyvre jogosult tanulók tankönyvi ellátására, a normatívaként kapott összeg minél célszerűbb felhasználására. A tanév elején az osztályfőnökök segítségével felmérést végzünk a tanulók szociális helyzetéről, de az egész év során figyelemmel kísérjük a rászoruló tanulókat, és szükség esetén lelki és anyagi segítséget is nyújtunk számukra. A 2008/2009-es tanévben ingyenes tankönyvben részesült tanulóink 22%-a, a 2009/2010-es tanévben 23%-a, a 2010/2011-es tanévben 27%-a. Ebben a tanévben 156 tanuló, a teljes létszám 28%-a kapta a tankönyvét ingyenesen. Figyelemre méltó a növekedés, és sajnos ez a legutóbbi szám rendkívül magas. Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesült tanulóink statisztikája Évfolyam Rendszeres gyermekvédelmi Ebből halmozottan támogatásban részesült tanulók száma hátrányos helyzetű 2008/2009 35 4 2009/2010 26 4 2010/2011 45 7 2011/2012 54 5 A felsorolt adatokból látható, hogy diákjaink kb. 10 %-a szegényebb sorsú családok gyermeke, őket lehetőségeinkhez mérten támogatjuk és segítjük. Az iskolát segítő alapítványok a benyújtott kérelmek alapján támogatást adnak a tanulók nyelvvizsgájához, a tanulmányi osztálykirándulás költségeinek fedezéséhez. A külföldi tanulmányutak során is igénybe veszik növendékeink az alapítványok segítségét. 2.8 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TÁRGYI FELTÉTELEI Az iskolai nevelő-oktató munka színvonalas végzéséhez biztosítottak a tárgyi feltételek, elsősorban is a kulturált környezet. Környezeti kultúránk fejlesztése folyamatos munkát igényel. Az oktatás tárgyi feltételeinek alakításában az intézményi költségvetés dologi részén túlmenően támaszkodhatunk az iskolai munkát támogató alapítványokra és a pályázatokon való sikeres szereplésre is. Több osztály tanulói és a szülők önként vállalták, hogy elvégzik az osztályterem tisztasági festését. Ezt a kezdeményezést jó szívvel fogadtuk és fogadjuk ezután is. Nem maradhat el azonban a közös használatú helyiségek és folyosók tisztasági festése sem a következő években. Gondot fordítunk a mosdók korunknak megfelelő szintet elérő állapotára is. 17
Szükségesnek tartom az épület földszinti részein a régi, elavult, rosszul szigetelő ajtók hőszigetelt műanyag nyílászárókra történő cseréjét is. A legutolsó nagy felújítás során az utcafront felől az ablakok cseréje megtörtént. Szintén jelentősebb anyagi ráfordítást jelent a tornaterem sportpadlóját borító PVC cseréje. Iskolai ünnepségek, kulturális rendezvények megrendezésekor nagy igénybevételnek van kitéve, és tizenkét év használat után kisebb védelmet nyújt, mint kellene. Megoldandó feladat a távolugró hely kialakítása az udvaron: megfelelő minőségű nekifutó- és elugró deszkát kell biztosítani. Az említett pénzeszközökből a 2010/2011-es tanévtől kezdődően kialakítottunk a földszinten két vizsgatermet, teljes felújítás után klímaberendezést és számítógépet, projektort helyeztünk el ezekben, ebben a tanévben pedig folyamatban van a harmadik vizsgaterem kialakítása is. A földszinten reálisan még egy-két további tanteremben célszerűek az említett átalakítások. A jelen állapot szerint tizenegy tanterem informatikailag teljesen felszerelt: számítógéppel, projektorral ellátott. Reális célkitűzés, hogy a következő öt évben az informatikai fejlesztés megvalósuljon a kimaradt hét tanteremben is. Fenntartói pályázatok révén a tavalyi tanévben tizennégy számítógéppel, öt laptoppal gazdagodhattunk, s a 2007-ben elindított TIOP 1.1.1. pályázat is célba ért az idén: 2012 januárjában huszonhat számítógépet, három digitális táblát kaptunk (egy digitális tábla alapítványi beszerzésből állt eddig rendelkezésünkre). Ily módon négy tanteremben van lehetőség az interaktív tábla használatára. Tízórás továbbképzés keretében munkaközösségenként egy kolléga vett részt az új technika kezelésének elsajátításában, a többi kollégának is ők nyújtanak segítséget az eszköz használatában. Az új gépparkot egy külön erre a célra létrehozott informatika tanteremben állítottuk be. Így most már két szakteremben 22-22 tanuló egyénileg használhatja az oktatás során a számítógépet. A géptermekben informatikaórán kívül természetesen bármilyen tanóra tartható, az új épületrészben lévő (régi) informatika terem a fejhallgatók behelyezésével nyelvi laborként is funkcionál. A nyelvi órák megtartásához kedvező lehetőség a számítógép jelenléte a tanulók előtt. Széles körben lehetővé vált az elektronikus tananyagok alkalmazása, a digitális kultúra elmélyítése. A pedagógus számára a hordozható számítógép megléte már szinte hétköznapi munkaeszköz. Pályázati forrásból biztosítani szeretnék laptopot az iskola egyre több tanárának. Kellő számú számítógépet közös használatra a hely szűkössége miatt csak korlátozottan tudok kollégáimnak biztosítani. A csoportszobában februárban két számítógépes munkaállomást alakítottunk ki a nevelőtestület részére. 2.9 AZ OKTATÓ MUNKA EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓI Hagyományainkat követő, sokrétű, alaposan kimunkált képzési szerkezetünknek, iskolánk ideális méretének, a viszonylag homogén tanulói összetételnek, nem utolsó sorban az iskolában alapos pedagógiai munkát végző kollégáimnak, a kiváló szülői háttérnek és 18
tanulóink szorgalmának, igényességének, kulturáltságának köszönhetően eredményességi mutatóink a legjobb szinteket érik el. Az iskola eredményeit a legutóbbi igazgatóválasztás, 2008 óta mutatom be. A négy évfolyamú gimnáziumokhoz mérve az iskolát megállapítható, hogy jók az eredményeink. (A mérés minden esetben függ az adott évfolyamra beiskolázott tanulók képességeitől.) Országos kompetenciamérés a 10. évfolyamon 2008 2010 Matematika átlageredmény az iskolában Matematika átlageredmény 4 évfolyamú gimnáziumok Szövegértés átlageredmény az iskolában Szövegértés átlageredmény 4 évfolyamú gimnáziumok 2008 564 534 600 551 2009 579 534 598 551 2010 1759 1696 1855 1735 A matematikai készségek erősítése érdekében szükséges a lemaradó tanulókkal való foglalkozás, a felzárkóztatás, ezen a téren van tennivalónk. A korrepetálást intézményesített formában körültekintéssel lehet megszervezni, elsősorban a délutáni órákban, a tanulószobai időkeret terhére. A felzárkóztatás, korrepetálás több esetben is látványos eredményeket hoz. Tanulmányi átlageredmények, érettségi átlagok 2008/2009 2009/2010 2010/2011 Tanév végi átlag 4,65 4,70 4,66 Érettségi vizsgák átlaga 4,73 4,81 4,79 Emelt szinten vizsgázók aránya (%) 51,7% 47,5% 63,5% Eredményességi mutatóink az elmúlt évek során elérték maximumukat. Tanulóink értékelésének reális voltát tükrözi a kimeneti mérés: az érettségi vizsgák eredményei és az ebből következő továbbtanulási mutató. Ismert, hogy érettségizőinknek az államilag finanszírozott felsőoktatásba való bejutás érdekében egyre magasabb szintű követelményeknek kell megfelelniük. A 480 pontos rendszerről az 500 pontosra való átállással - benne a többletpontokon belüli átrendeződéssel -, valamint az emelt szintű érettségi vizsga bejutási feltétellé válásával az emelt szintű érettségit választó növendékeink száma növekedni fog, a növekedés jelentős volt már az elmúlt tanévben is. Ebben a tanévben pedig az emelt szintű érettségi vizsgára jelentkezett tanulók száma 90, 6-an pedig előrehozott emelt szintű érettségi vizsgával rendelkeznek. Az érettségizők számának 75,6 %- a egy tantárgyból emelt szinten tesz érettségi vizsgát, a 96 tanulóból 1 tanuló 2 tárgyból is. 19
Nyelvvizsgák száma a 2010/2011-es tanévben Középfokú C (db) Felsőfokú C (db) Az évfolyam %- ában közép- és felsőfokú C 9. évfolyam 19 0 13 % 10. évfolyam 48 3 35 % 11. évfolyam 80 20 78 % 12. évfolyam 131 31 118 % A 11-12. évfolyamokon intenzív és céltudatos nyelvtanári munkával érhetők el ezek az eredmények, a 9-10. évfolyamon végzett alapozást követően. Egy tanulóra tehát egynél több nyelvvizsga is esik, a valóságban azonban 9-10 % körül van azok száma, akik viszont nem szereznek nyelvvizsgát gimnáziumi éveik alatt. Gyakorlatilag végzőseink nagy részét az osztályban tanult fő nyelvből nyelvvizsga birtokában indítjuk útnak. Tartalék mutatkozik a második idegen nyelv fontosságának felismerésében: a kitartó diák ebből is meg tudja szerezni bizonyítvánnyal is dokumentálható nyelvtudását. A pontszámítási rendszer átalakítása azonban nem motiválja kellően tanulóinkat a második nyelvvizsga megszerzésére. A korábbiaknál nagyobb súllyal jelenik meg a rendszerben az emelt szintű érettségi minél magasabb szintű teljesítése mellyel teljes mértékben egyetértek. 2.10 AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSA Az Alapító okiratban 2011. május 31-én életbe lépett változás értelmében az intézmény gazdálkodási besorolása önállóan működő költségvetési szerv, amelynek pénzügyigazdasági feladatait a Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium látja el. Ennek részleteit a 2011. augusztus 31-én a Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégiummal mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervvel kötött munkamegosztási megállapodás tartalmazza. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az iskola alaptevékenységét éves munkaterve alapján látja el, amelyhez a pénzeszközöket az éves költségvetés keretében biztosítja a fenntartó. 2011-ben a Nyíregyháza városban bevezetett takarékos gazdálkodás értelmében az iskola rendelkezésére bocsátott költségvetési előirányzatok biztosították a zavartalan működést, a 10%-os elvonás után is. Az intézményi költségvetésben biztosított pénzeszközök felhasználásában prioritást élvez a hatékonyság. Bármilyen szűkösek is az anyagi lehetőségeink, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó és a jelentős többletmunkát végző kollégák teljesítményét a minőségi kereset-kiegészítés lehetőségén túlmenően is el kell ismerni. Erre az anyagi fedezetet a személyi juttatásokból kell kigazdálkodni. Saját bevételek előteremtésére a lehetőségek rendkívül korlátozottak: az iskolai büfé és a tantermek délutáni bérbeadására van mód. A tornaterem bérbeadását a jövőben sem tervezem, mert a délutáni sportfoglalkozások (gyógytestnevelés, tömegsport, szabadidősport, versenysport) miatt maximálisan kihasznált. Intézményi bevételeinket tekintve, az elmúlt években a bérleti díjakból 600000 Ft körüli összegre tehettünk szert évente, a pályázatokból pedig 1000000 Ft nagyságrendű összeg folyt 20
be, amelynek nagy részét az azóta már pénztelenné vált Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány tudta biztosítani. Ezeket a pénzeszközöket elsősorban felújításra, eszközbeszerzésre használtuk fel, és a jövőben is erre fordítanánk. Az alapítványok jelentős anyagi segítséget nyújtanak minden tanévben az oktatás modernizálását segítő, elsősorban informatikai eszközök beszerzésében, a külföldi cserekapcsolatok, tanulmányutak szervezésében, a rászoruló tanulók nyelvvizsgájának támogatásában, az iskolai rendezvényeink megszervezésében, a pedagógusok munkájának elismerésében. A nevelő-oktató munka feltételeinek további javításában a következő tanévtől a nevelőtestületnek megfontolásra javaslom, hogy a februári időszakban tartsunk jótékonysági bált a tornateremben. A 2012. évi intézményi költségvetési előirányzat szerint az önkormányzat által biztosított személyi juttatások összege a munkáltatót terhelő járulékok nélkül 124223000 Ft. Ez 1% mértékű csökkenést jelent a 2011. évi személyi juttatáshoz képest, összegszerűségében az elvonás 1285000 Ft. A nehéz gazdasági helyzetben értelemszerűen megnövekszik a dolgozók veszélyérzete, a munkahely elvesztésétől való félelem. Jelen költségvetési helyzetünk lehetővé teszi, hogy az 51,5 álláshelyen dolgozók foglalkoztatása biztos legyen, félő azonban, hogy a minőségi oktatómunkát biztosító eddigi vállalásainkat egyre nehezebben tudjuk teljesíteni. A dologi kiadásokat illetően az intézmény napi működését a rezsiköltségeket leszámítva 2012-ben 3.818.000 Ft-ból kell biztosítani. Ebből lényegében tíz hónap iskolaidővel számolva az egy hónapra eső 380.000 Ft körüli összeg rendkívüli takarékosságra int: az állagmegóvás, a fegyelmezett gazdálkodás kiemelt szerephez jut. A jövő nemzedékének környezettudatos neveléséhez is elengedhetetlen tanulóink körében a takarékos szemlélet fejlesztése: az energia felhasználásában akad még tennivalónk. A használt elemek elhelyezésére már van lehetőség iskolánkban, továbbá minden tanév végén szelektív papírgyűjtéssel lomtalanítunk a tanári szobában, a gazdasági irodában és a titkárságon. A műanyag palackok összepréselését lehetővé tevő eszköz és gyűjtőkonténer elhelyezését javaslom néhány, jól hozzáférhető helyen. 21
3. A VEZETÉSI PROGRAM TOVÁBBI ELEMEI 3.1 A TANTÁRGYFELOSZTÁS Technikailag az időkeret alapján kell elkészíteni a következő tanévre szóló tantárgyfelosztást. Javaslom, hogy a tantárgyfelosztás előzetes tervezését a következő tanévi időkeret pontos ismerete előtt kezdjük el: minden év április 30-ig szülessen meg az első változata. Így van kellő idő a kötelező feladataink és a kiemelt képzéseink alapos végiggondolására, az esetleges változtatásokra, a szülők és a tanulók tájékoztatására, különösen az emelt szintű oktatást illetően. Javaslom, hogy az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők tantárgyfelosztását határozza meg az igazgató, a pedagógus kollégákéra a szakmai munkaközösségek vezetői tegyenek javaslatot. Az órák elosztásában minden esetben érvényesüljön a szakmaiság elve, mint legfontosabb szervezőelv. A lehetőségeken belül a szülők és tanulók kívánalmait is figyelembe kell vennünk. A munkaközösségeken belül pedig valósuljon meg az egyenletes terhelés elve. A tantárgyfelosztást legkésőbb a tanévzáró értekezleten ismerje meg minden szaktanár. 3.2 A GIMNÁZIUM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Az intézmény belső szervezeti egységeinek, a vezetői szintek kialakításának legfontosabb alapelve, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően, minél magasabb színvonalon. A gimnázium egyszemélyi vezetője az igazgató. Feladatait részletesen a munkaköri leírásában határozza meg kinevezési jogkörének gyakorlója. A szükséges személyi döntések meghozatalakor javaslatokat elfogadok, azok kivitelezéséért személyes felelősséget vállalok, ehhez a nevelőtestület tagjainak támogatását kérem. Az igazgató közvetlen felügyelete alá tartoznak az igazgatóhelyettesek, a tantestület tagjai és a gazdasági ügyintéző. Magasabb vezetők az intézményben: első számú, általános igazgatóhelyettes; második számú, oktatási igazgatóhelyettes. A magasabb vezetői beosztás a Kjt. értelmében megbízással, az eredeti munkakör mellett látható el. A magasabb vezetői megbízás maximálisan öt évre adható. Az intézményvezető-helyettes megbízása az igazgató jogköre a tantestület véleményének kikérésével. Praktikusan, elnyert pályázatom esetén is számítok jelenlegi igazgatóhelyettes kolléganőm elkötelezett, kitartó, színvonalas munkájára. Az eredményes munkamegosztás, a vezetői feladatok magas szintű elvégzése indokolja a hiányzó igazgatóhelyettesi munkakör mielőbbi betöltését: a 2011/2012-es tanév tanévzáró értekezletén történjen meg a jelölt véleményezése, hogy hivatalba lépése az új tanév indítása előtt megtörténhessen. Az igazgatóhelyettesek osztályfőnöki feladatot nem láthatnak el, a közöttük lévő feladatmegosztást munkaköri leírásukban a munkáltató határozza meg. 22
Az igazgatót távollétében az első számú, általános igazgatóhelyettes a munkáltatói jogkör, a tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése kivételével teljes joggal helyettesíti. Mindkettőjük távolléte esetén az oktatási igazgatóhelyettes helyettesít. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató és az igazgatóhelyettesek. Feladatuk az intézmény munkájának tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése és értékelése. A vezetőség a munkahét kezdetén munkaértekezletet tart az elmúlt hét feladatainak teljesítéséről és az aktuális hét gyakorlati feladatairól. Ezen alkalmanként meghívottként vegyen részt a gazdasági ügyintéző a költségvetési-pénzügyi feladatok megtervezésére. Az intézmény vezetőinek munkáját középvezetők - a szakmai munkaközösségek vezetői - segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a középvezetők az intézmény kibővített vezetőségének tagjai. A kibővített vezetőség - mint testület - konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, havonta tart megbeszéléseket; értekezletein meghívásos rendszerben vegyen részt a Közalkalmazotti Tanács elnöke. Ezen alkalmakkor az előttünk álló szervezési feladatok megbeszélésén túl a közép- és hosszú távú stratégia megtervezése és a munkatervvel összhangban elvégzett feladatok értékelése kapjon helyet. Igazgatói kinevezésem esetén javaslom a hiányzó igazgatóhelyettes megválasztását követően, hogy második körben történjen meg az intézményben a közalkalmazotti tanács tagjainak megválasztása az alkalmazottak részvételével, és a háromtagú testület nevezze meg elnökét. A Közalkalmazotti Tanács elnöke heti 3, tagjai heti 2-2 óra kedvezményre jogosultak. Harmadik, befejező lépésként szerveződjenek újjá a szakmai munkaközösségek! A belépő új törvényre is tekintettel amely minimális tagszámot ír elő egy munkaközösségen belül, és maximálja az iskolákban működhető munkaközösségek számát is a tantestület méretéhez, szakos összetételéhez hét szakmai munkaközösség megalakulását tartom adekvátnak. A munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben adjanak segítséget az intézményben folyó nevelő- és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez! A munkaközösségek újjászervezését a kötelező érettségi tárgyak mentén javaslom elvégezni. Elnevezésükben nem tartom fontosnak a teljességre való törekvést, a fő tárgyak megnevezésén túl kapcsolódjon hozzájuk minden jellegében hasonló tantárgy vagy modul. A 2012/2013-as tanév kezdetén az újjáalakult munkaközösségek tegyenek javaslatot a munkaközösség vezetőjének személyére! A munkaközösség-vezetőt az igazgató bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. Megbízásuk öt év időtartamra történjen! A munkaközösség-vezetők részletes feladatait a munkaköri leírásukban az igazgató határozza meg. Javaslom, hogy az eddigi gyakorlat szerint heti egy óra kedvezményben részesüljenek a szerény mértékű pótlékon felül az elvégzett munkájuk díjazásaként! Az intézmény SZMSZ-ében jogosult meghatározni saját munkarendjét. Minden hónap első csütörtökén nevelőtestületi megbeszéléseket javaslok tartani a havi feladatok áttekintésére, az előző havi vállalások értékelésére. Természetesen a hivatalos fórumokon felül fontos, hogy személyes összeköttetésben legyenek a kollégák az 23