A Rehabilitációs Pedagógiai Program elkészítésénél közreműködtek: Szeverényi Sándor intézményvezető Tóth Istvánné gyógypedagógus Tornai Klaudia

Rehabilitációs Pedagógiai Program Gyógypedagógiai Nevelési Oktatási Intézmény Fejlesztő Nevelést Oktatást Végző Iskola Marcali 2o13. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza

A Rehabilitációs Pedagógiai Program elkészítésénél közreműködtek: Szeverényi Sándor intézményvezető Tóth Istvánné gyógypedagógus Tornai Klaudia gyógypedagógus Csordásné Katona Edina - gyógypedagógus 2

TARTALOM Intézményi adatok 1. Önmeghatározás 1.1.Történeti áttekintés 1.2. Helyzetkép 1.3. Kapcsolatrendszer 1.3.1.Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 1.3.2. A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartási szabályai 2. A működés céljai, feladatai, általános módszertani és szakmai alapelvei 2.1. A fejlesztő csoport céljai 2.2. A fejlesztő csoport feladatai 2.3. A fejlesztő csoport általános módszertani és szakmai alapelvei 3. A fejlesztő nevelés oktatás helyi tanterve 3.1. A rehabilitációs pedagógiai program céljai 3.2. A rehabilitációs pedagógiai program feladatai 3.3. A fejlesztő nevelés oktatás kliensei 3.3.1. Gyermekvédelmi feladatok 3.3.2 A bekerülés feltételei 3.3.3. Az egyéni fejlesztési tervek alkalmazása 3.3.4. Ellenőrzés - értékelés 3.3.5. A tanulói jogviszony megszűnése 3.4. Személyi feltételek 3.5. Tárgyi feltételek 4. A fejlesztő nevelés és oktatás foglalkozástípusai 4.1. Reggeli kör 4.2. Szűkebb és tágabb környezet 4.2.1. Érzékelés észlelés fejlesztése, kognitiv fejlesztés 4.2.2. Életvitel 4.2.3. Mese báb 4.2.4. Erkölcstan 4.3. Mozgásnevelés 3

4.3.1. Nagymozgás fejlesztés 4.3.2. Finommotorika, manipuláció fejlesztése 4.4. Ábrázolás alakítás 4. 5. Játék és szabadidős tevékenység 5. A csoportos foglalkozástípusok előírt tananyaga 5.1. Reggeli kör 5.2. Szűkebb és tágabb környezet 5.2.1. Érzékelés észlelés fejlesztése kognitív fejlesztés 5.2.2. Életvitel 5.2.3. Mese báb 5.2.4. Erkölcstan 5.3. Mozgásnevelés 4.3.1. Nagymozgás fejlesztés 4.3.2. Finommotorika, manipuláció fejlesztése 5.4. Ábrázolás alakítás 5. 5. Játék és szabadidős tevékenység 6. Egyéni fejlesztések 6.1.Kommunikációfejlesztés 6.1.1. Logopédia 6.2. Gyógymasszázs / mozgásnevelés 6.3. Személyi higiénia 6.5. Komplex gyógypedagógiai fejlesztés 6.5.1. Fejlesztő nevelés 6.6 Autizmus specifikus oktatás 7. Egészségnevelési program Jogszabályi alapok és Felhasznált irodalom Záradékok 4

I. Önmeghatározás Az intézmény hivatalos elnevezése: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza Gyógypedagógiai Nevelési Oktatási Intézmény fejlesztő nevelést-oktatást Végző Iskola Az intézmény földrajzi működési területe/postacíme: 8700 Marcali, Táncsics u. 103 Az intézmény székhelye: 8700 Marcali, Táncsics u. 103 Telefon/fax: 85 / 310-399 e-mail: maltamarcali@fraktal.hu Működési engedélye: SOB/10/279-2/2013. Az intézmény fenntartója: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél-Dunántúli Régió A fenntartó székhelye: 7621 Pécs,Janus Pannonius u. 6. Az intézmény vezetője, a program benyújtója: Szeverényi Sándor A Köznevelési törvény és kapcsolódó jogszabályok szerinti ellátási forma/kategória/típus: köznevelési intézmény gyógypedagógiai nevelési intézmény Köznevelési törvény alapján: fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés- oktatás egyéni és csoportos formában Működési engedély száma, kelte, kiadó hatóság megnevezése, időbeli hatályossága: SOB/10/279-3/2013. (legelső: 5-115-8/2006.) Kaposvár, 2013.május 29. Somogy Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály OM azonosítója:201333 Adószáma:19025702-2-43 Ellátás kezdő időpontja: 2008. 01. 05. (nappali intézmény) 2009. 09. 01. (fejlesztő felkészítés) 2013. 05.29. fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás Elsődleges ellátási terület: - Marcali város közigazgatási területe - Marcali Kistérség települései - Pogányvölgye Kistérség települései Engedélyezett tanulói létszám: 22 fő "Válaszd azt az életformát és azt a feladatot, amelyben szeretőbb emberré válsz." (Keresztes Szent János) 5

1.1.Történeti áttekintés A Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) a 900 éves Szuverén Máltai Lovagrend keresztény szellemiségű magyarországi segélyszervezete 1989. február 4.-én alakult, bírósági bejegyzésének dátuma: 1989. február 10. 1998. január 1.-től kiemelten közhasznú szervezetnek minősül. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza 2008-ban kezdte meg működését a nappali intézmény létrehozásával. Intézményrendszere folyamatosan bővült. Alapvető célkitűzéseink között szerepelt egy olyan intézmény létrehozása, ahol különleges ellátást és gondoskodást igénylő gyermekek és fiatalok speciális igényeinek kielégítését biztosítjuk. 2008.januárig ilyen intézmény sem Marcaliban, sem tágabb környezetében nem működött. Az intézmény 35 fő ellátására kapott működési engedélyt. A működés során 6-8 fős csoportokat alakítottunk ki. A gondozási csoportok kialakításában alapvető szempont volt az ellátást igénybe vevők életkora és a sérülés mértéke. Szolgáltatásaink között szerepelt a szabadidős programok szervezése, szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz való hozzájutás segítése, hivatalos ügyek intézésének segítése, munkavégzés lehetőségének szervezése, életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése. A fogyatékos személyek nappali intézményeként ezeken túl az ellátást igénybe vevők számára egyéni fejlesztő programokra épülő gyógypedagógiai foglalkozásokat is biztosítottunk. Lehetőségeinkhez mérten az igényekre reagálva -gyógytorna, esztétikai és szociális nevelés, fejlesztő gondozás és önkiszolgálásra nevelés is gazdagította szolgáltatásaink körét. Ellátottaink mintegy fele tanköteles korú gyermekek közül került ki. Ennek oka az volt, hogy koruknak és állapotuknak megfelelő fejlesztést kizárólag a megyeszékhelyen vehettek igénybe. A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok az igen nagy távolság, valamint a szociális helyzetük miatt nem tudták a napi oda-vissza utazást és az ezzel járó terheket vállalni. 6

1.2. Helyzetkép Az integrált intézmény magában foglalja a Gyógypedagógiai Nevelési Oktatási Intézményt, a Támogató Szolgálatot, valamint a Fogyatékkal Élők Nappali Intézményét Az intézmény egységei, telephelyei, férőhelyei: Támogató Szolgálat - speciális alapellátást nyújtó intézményi egység Feladatellátási hely :Marcali, Táncsics u. 103. Tevékenységek: Feladata az ellátási területen élő mozgás-, látás-, hallás-, értelmi fogyatékosok, a halmozottan sérült személyek és az autisták önrendelkező életmódjának, önálló életvitelének elősegítése, az egészséges társadalomba való integráció megkönnyítése. Személyi segítő szolgálat működtetése, amely - a fogyatékos személy aktív közreműködésével - segítséget nyújt a fogyatékos ember személyi (higiénés, életviteli, életfenntartási) szükségleteinek kielégítéséhez, a társadalmi életben való teljes jogú részvételhez, az önálló munkavégzéshez, tanulmányok folytatásához, szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez, kulturális, művészeti, sport, szabadidős tevékenységek végzéséhez; Szállító szolgálat működtetése az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása érdekében; Tanácsadás, minden olyan kérdésben, mely a fogyatékkal élőket érinti (segélyezés, érdekképviselet, lehetőségek). Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye - napközbeni ellátást nyújtó, alapellátási intézményi egység 30 férőhely Feladatellátási hely: Marcali, Táncsics u.103. Alapítás dátuma: 2008.január. Tevékenységek: Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás keretében fogyatékosok nappali intézményének működtetése 35 fő (3 év fölött) részére a részletes szakmai program alapján. Alaptevékenysége körében, a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes, vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését 7

A szervezet bemutatása A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (MMSZ) 1989. február 10-én jött létre azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson betegeknek, időseknek, szükségben lévőknek, hátrányos helyzetűeknek. A segítségnyújtás a primer adományszervezésen túl intézmények létrehozásával és működtetésével valósult meg. Szerte az országban a települési, megyei önkormányzatokkal együttműködve intézményhálózat jött létre, mely a törvényi kereteket figyelembe véve szolgálja a rászorulók érdekeit. A Marcali Csoport 1991. szeptembere óta működik. Főbb tevékenységei: gyermek-játszóház, adománygyűjtés. Az integrált intézmény 2007. december 28-án kapta meg működési engedélyét. Jelenleg két alapszolgáltatást nyújt az arra rászorulóknak. A támogató szolgálathoz, illetve a fogyatékosok nappali intézményéhez Marcali, Marcali Kistérség és Pogányvölgye Kistérség segítséggel élői fordulhatnak. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza Marcali Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye Gyógypedagógiai Nevelési Oktatási Intézmény Fejlesztő Nevelést Oktatást Végző Iskola szociális alapszolgáltatás - fogyatékos személyek nappali ellátása Támogató Szolgálat fejlesztő nevelés oktatás (2o1o. o9. o1.) 8

1.3. Kapcsolatrendszer Intézményünk az alapítása óta eltelt időben jelentős partnerhálózatot alakított ki. Jó és intenzív a kapcsolatunk a városban működő önkormányzati fenntartású szociális intézményekkel, valamint a civil csoportokkal. Együttműködési megállapodással szabályozott kapcsolataink: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Marcali Városi Támogató Szolgálat; Gyermekjóléti Szolgálat (Marcali); Családsegítő Központ (Marcali); Védőnői Szolgálat (Marcali); Nevelési Tanácsadó (Marcali) Egyéb partnereink: régión belüli Nappali Intézmények; Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (Kaposvár); Mesepark Napközi otthonos Óvoda (Marcali); Mozgáskorlátozottak Egyesületének helyi szervezete Hétszínvirág EGYMI További külső kapcsolataink: Neurológus szakorvos, aki ellenőrzi az agykárosodással rendelkező vagy más - neurológiai kórképben szenvedő gyermekeket; Ortopéd szakorvos, aki vizsgálja a gyermekek mozgásállapotát, felírja a szükséges segédeszközöket és elvégzi az esetleges műtéteket. Mindkét orvos konzultál a szakemberekkel, előírja a szükséges terápiát. Ortopédiai műszerész, segédeszközt gyártók és forgalmazók, akik elkészítik a segédeszközöket, annak viseléséről a szülőt, s közvetve a gyógypedagógust is tájékoztatják. 9

1.3. 1.Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A gyermek elsődleges és meghatározó nevelési színtere a család. Az iskoláé a kiegészítő szerep, a nevelési hiányosságok pótlása. A szülő - pedagógus kapcsolatában érződnie kell, hogy minden a gyermek fejlődése érdekében történik, és ebben elsődleges partner a szülő, még abban az esetben is, ha a nevelési szokások eltérnek a kívánatostól. A kapcsolatban éreztetni kell az empatikus hozzáállást; a segítő szándékot; az egymás mellé rendeltséget; a kölcsönös tapintat kötelezettségét; az információk intimitásának voltát; a kölcsönös nyitottság szükségességét; a folyamatos és szükséges információ átadás kötelezettségét. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív részvétele. Mindez az intézmény szereplőinek a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek hatékony együttműködéséhez kötött, s egyes pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhető el. A pedagógusok: képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat; rendelkezzenek alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-, szervezési,- és elemzőkészséggel; 10

Az intézmény feladata: kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit és azok hatékony működtetésének feltételeiről gondoskodni; a pedagógusok és a tanulók valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői és szakmai fórumok); a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás és - fejlesztés céljait szolgáló pedagógusképzési formákat az anyagi lehetőségeknek megfelelően kezelni a továbbképzési és beiskolázási tervek kialakításánál; A szülők (gondviselők) annak érdekében, hogy: mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a pedagógusokhoz; kapjanak támogatást a problémáik megoldásához; együttműködhessenek a pedagógusokkal a gyermek nevelésében; Az intézmény feladata: a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával; vezetői tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával; a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait erősíteni, őszinte légkört kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét; a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba; A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt preferenciájú pedagógiai feladat az intézményi közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Ennek keretében a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 11

1.3.2. A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartási szabályai Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében: Tanulóinkat tekintve: fejlődjön önismeretük; saját képességeiknek megfelelő maximális tudást (jártasság, készség) szerezzenek; olyan humán értékeket sajátítsanak el, mint becsület, tisztesség, egymás tisztelete, hazaszeretet, magyarságtudat; kapjanak személyiségfejlődésüknek és képességeiknek megfelelő egyéni bánásmódot; Pedagógusokra nézve: rendelkezzen színvonalas, korszerű szaktudással, pedagógiai ismeretrendszerrel, befogadási és önművelődési készséggel; készüljön fel a foglalkozásokra szaktárgyilag, didaktikailag, és módszertanilag; legyen képes kollégáival, a szülőkkel, de főleg a gyermekekkel a mindennapos kapcsolattartásra, vegye észre gondjaikat, hallgassa meg véleményüket, javaslataikat; értékvállaló magatartással hitelesen érvényesítse az intézmény által közvetített nevelési elveket; rendelkezzen kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel; a nevelőtestület tagjaként egységesen képviselje a munka tiszteletét, megbecsülését, valamint a műveltségnek és igazságosságnak, mint feltétlen értékeknek a fontosságát; A szülők esetében: ismerje saját és gyermeke jogait, kötelességeit; mindenkor bizalommal fordulhasson véleményével, javaslatával vagy problémáival a pedagógusokhoz; kapjon támogatást az intézménytől problémáinak megoldásához; együttműködhessen a pedagógusokkal gyermeke nevelésében; 12

Célkitűzések Feladatok Kritériumok A nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása. Tanulóink többsége különböző társadalmi és természeti környezetből érkezik. Ezért fontos a szülői közösségek kialakítása és fejlesztése. Van hátrányos helyzetű, csonka családból érkező tanulónk, az ő érdekeiket nehéz feladat összefogni. a partnerközpontú hálózat kiépítése a környéken lakók segíteni tudnak minket: - környezetünk ápolásában, tisztántartásában, - programjaink megvalósításában. Az iskola segítséget adhat: - rendezvények megtartásához, - hasznos hulladék gyűjtéséhez, - akciók, kulturális és sport programok szervezéséhez. közös gondolkodás, a felelősség vállalása. Ki kell alakítani az iskola és a környéken lakók barátságos, kölcsönös segítségnyújtáson alapuló kapcsolatát. Időtartamát a gyógypedagógus határozza meg a szülővel egyetértésben. A beszoktatás több színtéren történik. Beszoktatás A fejlesztő nevelést oktatást végző intézményben kizárólag a szülővel közösen és fokozatosan valósítható meg a beszoktatás. Nagyon fontos, hogy a csoportszobán kívüli helyiségek (egyéni és kiscsoportos fejlesztő helyiségek, tornaterem, udvar) megismerésekor is jelen legyen a szülő, mindaddig, ameddig ezt a pedagógus és a gyermek igényli. 13

Célkitűzések Feladatok Kritériumok Szülői munkaközösség (SZMK) - dönt saját szervezeti és működési rendjéről. A szülők szervezett együttműködése törvény adta jogaik és kötelességeik érvényre juttatására. - feladata az iskolai és családi nevelés összehangolása, vélemények és javaslatok közvetítése az iskola felé, - az intézményt segítő kezdeményezések, munkák szervezése; - mozgósítás az intézmény rendezvényeire; - pályázatok írása; - szülők közötti kapcsolattartás; Az iskola életének ne csak szemlélői, hanem aktív résztvevői legyenek a szülők. A szülők közös véleményalkotásának, javaslattételének fóruma, mely az egész fejlesztő iskolát, illetve csoportot érinti. Az iskola és a család pedagógiai törekvéseinek összehangolása.. Szülői értekezlet Legyenek tájékozottak a szülők gyermekük csoportjával kapcsolatban. Célja a személyre szabott információ csere, segítségadás, tanácsadás, javaslattétel, döntés-előkészítés. Történhetnek (hasonló módon a nyílt napokhoz) a szülő kérésére, a pedagógusok javaslatára. A fogadóórák időpontjait minden esetben előre egyeztetni kell Fogadó óra Legyenek tájékozottak a szülők gyermekükkel kapcsolatban. Kapjanak használható segítséget a gyermek problémáinak megoldásához. A szülők nevelő munkájának 14

Célkitűzések Feladatok Kritériumok intenzívebbé tétele. Szükség esetén a pedagógus a családgondozóval A tanuló körülményeinek objektív megismerése. családlátogatásra megy. Lehetőség nyílik környezettanulmány végzésére, amikor a következőket vizsgáljuk: - szociális helyzet, a tanuló helye a lakásban; - családi légkör, a gyermek helyzete a családban - nevelési elvek, konkrét nevelés; - szabadidő eltöltése; - a család véleménye az iskoláról, a pedagógusokról; - a gyermek iskolai munkájának támogatása a szülő részéről; A látogatás hatása úgy befolyásolja a szülőket, hogy tudatosuljanak bennük nevelési feladataik, s a család életében megvalósuljanak az eredményes nevelés feltételei. Az iskola és a család közti naprakész kapcsolattartás. Fontos, hogy a mindennapi eredményekről, problémákról állandó tájékoztatás történjék mind a szülők, mind a pedagógusok részéről. Fontos a szükségletekkel kapcsolatos információ átadása is (pl.:az esetleges gyógyszerhatás várható következményének jelzése, amely a gyermek viselkedését, figyelmét befolyásolhatja). Szóbeli/Írásbeli tájékoztatás - heti munkáról; - szülői kérések, közlések; - egészségügyi megjegyzések; A szülők tájékozottak legyenek gyermekük iskolai életével kapcsolatban. Tisztában legyenek azzal, hogy a pedagógusokat a szülőkkel azonos célok vezérelik. 15

Célkitűzések Feladatok Kritériumok A szülők lássák gyermeküket iskolai körülmények között (Célja a gyermek közösségben való megnyilvánulásainak megismertetése, kapcsolatainak, tevékenységformáinak megismertetése a szülőkkel). Nyílt napok szervezése a szülőknek Gyermekük megítélése reálisabb legyen. Fontos mutató számunkra a részvételi arány. Ünnepek, megemlékezések, kirándulások, kulturális események, hagyományok ápolása az integráció elfogadásának egyik eszköze lehet (Célja, hogy teremtsen oldott hangulatú találkozást a tanulók, szülők és a nevelőtestület között). További programjaink: - farsang; - anyák napja; - karácsony; - kirándulások; - évszakonkénti játszóház; - sport- és egészségnap; pl. a családok problémáinak, értékrendszerének, nevelési elveinek kölcsönös megismerésére. A közös programok erősítsék meg a sokoldalú kapcsolatot. A szülők érezzék a pedagógus gondoskodását, megértését, szeretetét gyermekük iránt. 16

2. A működés céljai, feladatai, alapelvei, általános szakmai irányelve Intézményünk minden tanulója sajátos nevelési igényű (súlyosan halmozottan sérült). A gyógypedagógiai oktató nevelő munka alapelvei közé tartozik a differenciált - az egyéni képességeket figyelembe vevő - oktatás, a szemléltetésen alapuló, a mindennapi életből vett feladatokat alkalmazó tevékenykedtető fejlesztés, a tanulók életkorának, képességeinek megfelelő (tan) eszközválasztás. Ezen tanulók oktatásának tantervi irányelve és a tanulók önmagukhoz mért fejleszthetősége határozza meg azt, hogy a kulcskompetenciákat milyen mértékben és arányban építhetjük be az oktatási folyamatba. A képzési szakaszokban (a fejlesztő nevelés oktatást komplex gyógypedagógiai módszerek alkalmazásával végezzük - tantárgycsoportokba nem sorolhatóan - ezért ezekben az esetekben a kompetencia alapú oktatási forma nem alkalmazható. (243/2oo3. (XII. 17.) Korm. Rendelet 2o2/2oo7. (VII. 31) A fejlesztő nevelés oktatás a tanév rendjéhez igazodó, tanítási évfolyamokra nem tagolódó, de felépítésében az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A fejlesztő nevelés oktatás a Rehabilitációs Pedagógiai Program és az éves Munkaterv alapján folyik. (2o/2o12. EMMI rendelet a Működésről - Fejlesztő Nevelés Oktatás 14o. (3.) A Munkaterv meghatározza a tanév helyi rendjét (22/2oo6. OM rendelet 9/A (3) (4) bek.) A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének oktatásának irányelve meghatározza a súlyos és halmozott fogyatékosság fogalmát. Eszerint a súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók mint a kommunikáció, a beszéd, a mozgás, az értelem és az érzékelés-észlelés minimálisan két területén súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. Ennek következtében az érintett személy pszichofizikai teljesítményei extrém mértékben eltérnek az átlagtól, így tevékenységeiben erősen akadályozottá válik, és társadalmi részvételében jelentősen korlátozott lehet. A súlyos és halmozott fogyatékosság hátterében rendszerint a korai életszakaszban bekövetkező, a központi idegrendszert érintő komplex károsodás áll. A fogyatékosságok a legkülönfélébb kombinációkban és súlyossági fokozatokban, esetleg eltérő időben jelenhetnek meg. 17

Az autizmus spektrum zavarral élő tanulók nevelésésének irányelve meghatározza az autizmus fogalmát.az autizmus fejlődésneurológiai zavar, amely a központi idegrendszer stabil, stacioner sérült állapotának az eredménye, illetve a következményes, a viselkedés és fejlődés sajátosságai alapján meghatározható komplex viselkedéses szindróma. Az alapsérülés jelen tudásunk szerint végleges, kezeléssel nem befolyásolható. A spektrumba tartozó összes állapotot, a (1) szociális kommunikációt, (2) kölcsönösséget igénylő szociális interakciókat, valamint (3) rugalmas gondolkodást és viselkedés-szervezést megalapozó kognitív készségek fejlődési devianciája és késése jellemzi (autisztikus triász). A klinikai kép rendkívül változatos az érintett populáción belül, az autizmus súlyossága, a triászon kívüli tünetek, az értelmi színvonal (bármilyen szintű lehet), egyéb képességek, erősségek, illetve fogyatékosságok, járulékos állapotok, (pl. beszédfejlődés zavara, epilepszia) és a gyermek személyisége függvényében, és az egyénen belül az életkortól függően is változik. Az erős és következetes azonosságok ellenére nincs egyetlen viselkedés, egyetlen tünet sem, amely mindig jelen van, sem olyan, amely kizárná az autizmus diagnózisát. Az autizmus az egyén és a szűkebb környezet életminőségét extrém módon károsíthatja. Az autizmussal élő, az autisztikus spektrumba tartozó személyek (gyermekek, fiatalok, felnőttek) csoportjába soroljuk a Rett szindróma és vitatott biztonsággal a dezintegratív zavar kivételével az összes pervazív fejlődési zavarral diagnosztizált pacienst/klienst, akikről közös speciális szükségleteik alapján, az ellátás szempontjából egységesen kell gondolkoznunk, mert általános értelmi képességeiktől 18

függetlenül azonos jellegű, speciális szükségleteiket kielégítő, sajátos terápiás-nevelési és gondozási megközelítésre van szükségük. 1 (2/2oo5. OM rendelet 3. számú melléklete: A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának irányelve (a továbbiakban Irányelv) 2. old.) Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók a szükségleteiknek és fogyatékosságaik struktúrájának megfelelő nevelésben, oktatásban és fejlesztésben részesüljenek; a fejlesztés a számukra megfelelő és szükséges tartalommal történjék, segítse a lehetőség szerinti legnagyobb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést; az elvárások az egyéni teljesítőképességnek megfelelően kerüljenek megfogalmazásra, és igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez; a fejlesztő nevelés-oktatás keretében, a közösségi nevelés mellett kiemelt hangsúlyt kapjon, az egyéni fejlesztés, törekedve azonban a kortárs kapcsolatok kihasználására a szocializációs folyamatban; a fejlesztő terápiák programjai váljanak a rehabilitációs pedagógiai program tartalmi elemeivé. Ennek érvényesítése érdekében az Irányelv meghatározza a fejlesztő nevelés- oktatás kiemelt céljait és alapelveit; a fejlesztés legfontosabb területeit; szempontokat ad a fejlesztő nevelés-oktatás szervezéséhez és tervezéséhez. 19

2.1. A Fejlesztő Nevelést Oktatást Végző Iskolai csoport céljai a közoktatásban való részvétel lehetőségének biztosítása (súlyosan halmozottan sérült gyermekek intenzív komplex fejlesztése iskolarendszerű formában); más intézmény által el nem látott gyermekek számára a fejlesztő nevelés oktatás biztosítása; a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztése, nevelése, gondozása, életminőségük javítása. 2.2. A Fejlesztő Nevelést Oktatást Végző Iskolai csoport feladatai a tanulók életkorának, szükségleteinek és fogyatékossági struktúrájának megfelelő nevelés, oktatás és fejlesztés; olyan környezet biztosítása, amely a gyermekek testi, értelmi és szociális képességeinek kibontakozását segíti; a normalizáció és participáció alapelvei érvényesülésének biztosítása a nevelés, oktatás és fejlesztés során; a környezet megismerésének elősegítése; az én kép, önismeret kialakulásának segítése; az önrendelkezés elismerése és a gyermekkor megélésének biztosítása; testi és lelki egészség biztosítása, jó testi lelki közérzet megteremtése; modern technikák, segédeszközök felhasználása a fejlesztés, nevelés során; esztétikai, érzelmi élményszerzés biztosítása. 2.3. A Fejlesztő Nevelést Oktatást Végző Iskolai csoport általános módszertani és szakmai alapelvei a kommunikáció és interakció elve; a komplexitás, a személyiségközpontúság, a szükségorientáltság és a rehabilitáció elve; a kooperáció és a tudatosság elve; a differenciálás és az individualizáció elve (Márkus 2oo3.). 20

Az alapelvek azonosak a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának irányelvében foglalt nevelési oktatási alapelvekkel, ám azok fontossága miatt a felsoroltak közül kettőt külön részletezünk. A kommunikáció és az interakció elve A kölcsönös kommunikációs akadályozottság a súlyosan és halmozottan fogyatékos emberek egyik központi problémája. A fejlesztő tevékenységet áthatja a kommunikatív megközelítés. A nevelési folyamat kölcsönös párbeszéden alapuló interperszonális kapcsolatként épül fel. A kommunikáció és az interakció kiegészíti és erősíti egymást, csökkenti a pedagógus és a tanuló közti távolságot. A világ jelenségeit, tárgyait, személyeit, eseményeit intenzív testi kontaktuson keresztül kell a tanulók felé közvetíteni. Az emberi és dologi világ feltárulása, a tanulás, a fogalomalkotás kezdeti lépései és a gondolkodás elemi műveletei csak az érzékelés-észlelésen keresztül, a testtel megragadott tárgyak, személyek és élethelyzetek közegében, a kommunikatív szituációkra építve lehetségesek. A nevelés-oktatás személyes kapcsolatként értelmezett folyamatában a gyógypedagógusnak fel kell fedeznie a fogyatékos személy legegyszerűbb életműködéseiben, vegetatív megnyilvánulásaiban is a kommunikatív szándékot. Az interakció és a kommunikáció teszi lehetővé a szociális kapcsolatok, a kommunikatív viszony emberhez méltó alakulását, hozzájárul a csoportban történő nevelés megvalósításához, és segít a tanuláshoz szükséges motiváció kialakulásában és fenntartásában. (2/2oo5. OM rendelet Irányelv 5. old.) A differenciálás és az individualizáció elve A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek tapasztalati és aktivitási lehetőségeik szempontjából heterogén csoportot alkotnak, ezért a nevelés-oktatás folyamán megfelelő differenciálásra van szükség. A differenciálás egyrészt pedagógiai szemlélet: amely az érzékenységet fejezi ki az egyéni különbségek iránt; másrészt: pedagógiai gyakorlat, amely a különbségekhez való illeszkedést próbálja megvalósítani minden rendelkezésre álló eszközzel. A differenciálás egyik formája az egyéni tanulás, az individualizálás. A tanítás-tanulás az egyéni gyógypedagógiai diagnosztizálás alapján, egyéni (individuális) tanulási terv egyéni fejlesztési terv szerint zajlik, amelyben egyénre szabott a célkitűzés, a didaktikai-metodikai elemek kiválasztása, a feladatok megvalósítása és az értékelés. 21

A csoportban differenciáltan zajlik a feladatok gyakorlati megvalósítása. Lehetőséget kínálnak erre a kreatív, a zene terápiás, a játék-foglalkozások, a közös étkezések, kirándulások, szabadidős és más programok, melyek során a fogyatékos tanulók olyan ismereteket szereznek, képességeket és készségeket sajátítanak el, olyan élményekhez és tapasztalatokhoz jutnak, amelyeknek a szociális kapcsolatok fejlődésére is hatásuk van. (2/2oo5. OM rendelet Irányelv 6. old.) A súlyosan és halmozottan fogyatékos és autista gyermekek tanulási sajátosságai: Kötődés a tárgyakhoz és a jelenhez Cselekvéses tanulás és komplex (totális) kommunikációs beágyazottság A gyermek figyelmét és érdeklődését elsősorban azok a tárgyak és jelenségek kötik le, amelyek térben és időben közel vannak hozzá, tartalmilag pedig testközeliek, azaz leginkább közvetlenül rá vonatkoznak. Elsődleges feladat a világ tárgyainak, jelenségeinek és személyeinek elérhető közelségbe vitele, a különböző tevékenységeknek a fogyatékos gyermek számára értelmessé, jelentőségteljessé tétele a tevékenység végrehajtásához elengedhetetlen motivációs szint megteremtése érdekében. Minden élethelyzetben és minden tevékenység során biztosítani kell az aktív nagymozgásos vagy finommotoros részvétel lehetőségét, hogy lehetővé váljon a szemléletes-cselekvéses tanulás megfigyelés próba szerencse utánzás útján. A tanulási szituációt és tartalmakat több oldalról megerősítő, szemléltető nem verbális, metakommunikációs és verbális jelzésekkel lehet kiegészíteni. A tevékenységek rögzítése és emlékezetbe idézése hatékonyabb, gyorsabb, ha az adott helyzetet és tartalmat a gyermek számára a tevékenységet érthetőbbé, megragadhatóbbá, 22

Tevékenységtanulás lépésekben kis felfoghatóbbá tevő komplex kommunikációs stratégiákkal erősítik meg. Az egyénileg kialakított gesztus- vagy hangjelzésektől kezdve a különböző kép-, jel-, szimbólumrendszereken keresztül a verbális kommunikáció bármely formája használható. A tevékenységeket kis lépésekre kell bontani. Egyegy tevékenység elsajátítása során a gyermek apró részleteken akadhat el, mely lehetetlenné teheti az egész tevékenység végrehajtását. Nem célszerű az egyes mozzanatok izolált gyakoroltatása, mert a szituációhoz és a tárgyhoz való kötődés miatt azt a gyermek nem fogja tudni célzottan és tudatosan beépíteni a mindennapos tevékenységekbe. A mindenkori tevékenységláncolatot (például öltözködés, főzés, terítés, étkezés stb.) teljes egészében célszerű tanítani, s ebből érdemes kiemelni egy-egy részletet, amit aktuálisan célzottan lehet gyakoroltatni. Később építhetők fel a tevékenység további elemei. A tevékenység akkor nem veszíti el értelmét, jelentését és összefüggéseit a gyermek számára, ha a teljes folyamatot látja és tapasztalja. Tevékenységtanulás segítséggel speciális irányítás és vezetés biztosítása a problémás tevékenységelem aktív végrehajtásához A pedagógus csak és kizárólag annyi segítséget nyújtson, amennyi feltétlenül szükséges. Első a verbális segítségadás, szükség szerint non verbális jelzésekkel gesztusok stb. kiegészítve. Ezt követi a bemutatás és az utánzásra ösztönzés. A komolyabb motoros illetve értelmi problémákkal küzdő gyermekeknél a bemutatás utáni próbálkozás már kiegészül motoros segítségadással. A vezetett 23

aktív tevékenységen belül a segítségnyújtás fokozatai a határozott mozgásvezetéstől az emlékeztető jellegű kontrollig terjedhetnek. A személyes segítségadás mellett szükség esetén döntő jelentősége van a rehabilitációs segéd- és segítő eszközöknek, melyek kiválasztása személyre szabottan, a cselekvési kompetenciát és a tevékenység jellegét szem előtt tartva történik. A segítségnyújtást fokozatosan kell csökkenteni. A cél, hogy a gyermek a cselekvésláncolatot képes legyen néhány verbális vagy egyéb kommunikációs jelzésre végrehajtani. A spontán tanulási szándék gyengesége Kiemelt jelentősége van a megfelelő tanulási motiváció kialakításának, melynek legfontosabb feltétele a jó kapcsolat kialakítása és a tanuló ismerete (hiányosságai, meglévő képességei, erősségei). Ez megalapozza a reális célok kitűzését, a túl alacsony elvárások tanulást lassító, a túl magas követelmények frusztráló hatását. A tevékenységeket célirányosan, értelmes szituatív összefüggésekbe helyezve célszerű gyakoroltatni. A tanulási és cselekvési motiváció eredményes, ha a tevékenység elvégzésének hatása a gyermek által várt újabb tevékenység. Ehhez társul a pedagógustól kapott pozitív megerősítés, melynek közvetlenül a tevékenységmozzanat sikeres befejezése után kell következnie, mert a fejlődésnek ezen a szintjén a késleltetett jutalomnak nincs hatása a tevékenységre. Fontos, hogy összhang legyen a pedagógus verbális megnyilvánulásai és az azokhoz kapcsolódó nem 24

verbális és metakommunikatív jelzések között. A megerősítés kezdetben intenzív, később amikor a tevékenység végrehajtása már sikerélményhez juttatja a gyermeket a külső megerősítés fokozatosan leépíthető, és csak a befejezés után kell nyugtázni a sikert. 25

3. A Fejlesztő Nevelést Oktatást Végző Iskola helyi tanterve 3.1. A rehabilitációs pedagógiai program céljai A rehabilitációs pedagógiai program célja olyan fejlesztést nyújtani, mely törekszik képessé tenni a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük egyre bővülő megismerésére, saját életük mindennapi élményeinek megélésére, és az ezekben való egyre tevékenyebb részvételre, továbbá egyszerű társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására, aminek eredményeképpen jobb minőségű életet élhetnek. tanulók legalapvetőbb szintű megnyilvánulásának értelmes közlésként való felfogása; tanuló és a pedagógus közti partneri kapcsolat kialakulása; cselekvéses tanulás és komplex (totális) kommunikációs beágyazottság; tevékenység tanulás kis lépésekben, segítséggel; megfelelő tanulási motiváció kialakulása; énkép, önismeret kialakulása, fejlődése; autonóm döntéshozatal elősegítése, elismerése; szociális kapcsolatok kiszélesítése; jó testi és lelki közérzet megteremtése; információs és kommunikációs technikák és használatuk elsajátításának biztosítása; nemzeti és európai azonosságtudat kialakulása a számukra közelségbe hozható kultúra alapvető fontosságú értékeinek megismerése. 26

3.2. A rehabilitációs pedagógiai program feladatai Komplex gyógypedagógiai fejlesztés egyéni fejlesztési tervek alapján, a sérült funkciók fejlesztése egyéni lehetőségeik szerint; a gyermekek szűkebb és tágabb környezetének, résztvevőinek és jelenségeinek megismertetése, megtapasztaltatása; különböző ábrázolás-alakítás technikák megismertetése, használatuk gyakoroltatása; a közös alkotó folyamatba való bekapcsolódás lehetőségének biztosítása; olyan ismeretek, szokások, készségek, képességek kialakítása, amellyel képessé válnak egyszerű, irányított életviteli feladatok elvégzésére; a gyerekek megismertetése különböző játékeszközökkel és azok használatával, egyéni és csoportos játéktevékenységek és szórakozási lehetőségek megismertetése és megszerettetése, az ezekben való minél aktívabb részvétel elősegítése, kialakítása; a kommunikáció iránti igény felkeltése, kommunikációs kedv erősítése; meglévő kommunikációs csatornák és módok feltérképezése, erősítése, bővítése, újak kialakítása; szomatikus, kinesztetikus, vizuális és akusztikus érzékleti észleleti tapasztalatok szerzésével az önmagukról és a szűkebb környezetükről való ismereteik bővülése; a világ, testérzékelésen, tapintáson, szagláson, ízlelésen, látáson és halláson keresztül megragadható tartalmainak segítségével a tanulók gazdagabb, intenzívebb, a környezettel interaktívabb, ahhoz jobban alkalmazkodó, minőségibb életet élhessenek; figyelem, emlékezet és gondolkodási funkciók fejlesztése. 27

Alapvető feladatunknak tekintjük az előreláthatóság és a részvétel lehetőségének biztosítását a gyermekek számára. Ez azt jelenti, hogy a gyermek tájékozódni tudjon, a napi tevékenységek között tudja, hol van, mi történik vele, és ez által ne passzív elszenvedője, hanem aktív részese lehessen a napi tevékenységeknek, eseményeknek. A napirend eseményeinek állandó jelei, jelzései vannak, melyek mindegyike a gyermekek napirendben való eligazodását szolgálja. A gyermekek számára szakirányú végzettséggel és jártassággal rendelkező szakemberek által vezetett (egyéni és csoportos gyógypedagógiai, logopédiai és mozgás-) fejlesztést nyújtunk. Nagy hangsúlyt fektetünk az egész napot átívelő kommunikációs beágyazottságra, hogy a gyermekek egész napját és életét, a tevékenységek minden apró lépését olyan jelzésekkel erősítsük és támogassuk, melyek segítségével minél könnyebben tájékozódnak a nap eseményeiben, illetve tárgyi és személyi környezetükben. A különböző gondozási tevékenységeket (etetés, tisztába tétel) is fejlesztési, illetve kommunikációs helyzetként kezeljük Kiemelt fontosságú továbbá: Cselekvéses tanulás: Konkrét, valós, a mindennapokban zajló tevékenységekbe ágyazzuk a fejlesztési feladatokat. Nem teremtünk mesterséges helyzeteket, mert azoknak a gyermek nem tudná valódi hasznát venni a mindennapi életben. Kommunikációs beágyazottság: A kommunikáció és interakció elvének megvalósulása azt jelenti, hogy a gyermekek egész napját, a tevékenységek minden apró lépését olyan jelzésekkel kell megerősíteni, megtámogatni, melyek segítségével minél könnyebben tájékozódnak a nap eseményeiben, illetve a tárgyi és személyi környezetükben. Alternatív kommunikációs eszközöket (komm. kártyák, tárgyak) hesználunk a hatékonyság érdekében. Kis lépésekben haladás: Az egyes tevékenységeket kis lépésekre bontva, minden gyermeknél külön külön megtaláljuk, melyik az a mozzanat, amelybe idővel be tud majd 28

kapcsolódni, ahol aktivitást várhatunk tőle, amit fejlesztési célként kitűzhetünk. Folyamatos motiváció: A gyermeket mindig a tevékenység aktív résztvevőjévé kell tenni, különben nem várhatunk tőle együttműködést semmilyen helyzetben. Optimális mértékű segítségnyújtás: A gyermek akkor tud fejlődni, ha olyan mértékben támogatjuk a tevékenység végzése során, amennyire az valóban szükséges. Ha a segítség túl kevés, akkor a helyzetet kudarcként is megélheti, esetleg elveszítheti motivációját, vagy egyszerűen nem tudja megcsinálni, amit várunk tőle. Ha viszont túl sok segítséget adunk, képességeit nem tudja kibontakoztatni, nem tud előrelépni, mert nem kap kellő teret. Differenciálás: Minden gyermek másként fejlődik, más személyiség, másként tud részt venni a tevékenységekben, a foglalkozásokon. Ezt a tényt a tervezésnél és a megvalósításnál egyaránt szem előtt kell tartania a szakembereknek. Ismétlés: Megfelelő számú és folyamatos ismétlés szükséges minden kommunikációs jelzés, minden tevékenységhez kapcsolódó funkció elsajátításához. Állandóság, protetikuskörnyzet: A gyermek tájékozódását szolgálja környezetében, az őt körülvevő világban. Állandóságot kell biztosítanunk a gyermek számára a kommunikációs jelzésekben, a tevékenységek lépéseiben, azok sorrendjében, valamint az egész napirendben. Ugyanakkor a tanulási lehetőség éppen a változatosság megélésében van, ezért biztosítunk számukra változatos ingereket, de az állandóság által biztonságot sugárzó közegben. Fontosnak tartjuk, hogy a környezetet úgy alakítsuk, hogy állandósága mellet kommunikációra ösztönző legyen. 29

Kiszámíthatóság,bejósolhatóság.: Vizuális támogatás segítségével a tevékenységeket előre jelezzük, különösen fontos ez autista gyermekeink számára. Vizuális megsegítést (táblák, képkártyák, feliratok) alkalmazunk az intézmény egész területén, valamint a foglalkozásokon is. 3.3. A Fejlesztő Nevelést Oktatást Végző Iskola kliensei 1. Az autizmus fejlődésneurológiai zavar, amely a központi idegrendszer stabil, stacioner sérült állapotának az eredménye, illetve a következményes, a viselkedés és fejlődés sajátosságai alapján meghatározható komplex viselkedéses szindróma. Az alapsérülés jelen tudásunk szerint végleges, kezeléssel nem befolyásolható. A spektrumba tartozó összes állapotot, a (1) szociális kommunikációt, (2) kölcsönösséget igénylő szociális interakciókat, valamint (3) rugalmas gondolkodást és viselkedés-szervezést megalapozó kognitív készségek fejlődési devianciája és késése jellemzi (autisztikus triász). A klinikai kép rendkívül változatos az érintett populáción belül, az autizmus súlyossága, a triászon kívüli tünetek, az értelmi színvonal (bármilyen szintű lehet), egyéb képességek, erősségek, illetve fogyatékosságok, járulékos állapotok, (pl. beszédfejlődés zavara, epilepszia) és a gyermek személyisége függvényében, és az egyénen belül az életkortól függően is változik. 30

Az erős és következetes azonosságok ellenére nincs egyetlen viselkedés, egyetlen tünet sem, amely mindig jelen van, sem olyan, amely kizárná az autizmus diagnózisát. Az autizmus az egyén és a szűkebb környezet életminőségét extrém módon károsíthatja. Az autizmussal élő, az autisztikus spektrumba tartozó személyek (gyermekek, fiatalok, felnőttek) csoportjába soroljuk a Rett szindróma és vitatott biztonsággal a dezintegratív zavar kivételével az összes pervazív fejlődési zavarral diagnosztizált pacienst/klienst, akikről közös speciális szükségleteik alapján, az ellátás szempontjából egységesen kell gondolkoznunk, mert általános értelmi képességeiktől függetlenül azonos jellegű, speciális szükségleteiket kielégítő, sajátos terápiás-nevelési és gondozási megközelítésre van szükségük. 2.A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók mint a kommunikáció, a beszéd, a mozgás, az értelem és az érzékelés-észlelés minimálisan két területén súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. Ennek következtében az érintett személy pszichofizikai teljesítményei extrém mértékben eltérnek az átlagtól, így tevékenységeiben erősen akadályozottá válik, és társadalmi részvételében jelentősen korlátozott lehet. A súlyos és halmozott fogyatékosság hátterében rendszerint a korai életszakaszban bekövetkező, a központi idegrendszert érintő komplex károsodás áll. A fogyatékosságok a legkülönfélébb kombinációkban és súlyossági fokozatokban, esetleg eltérő időben jelenhetnek meg. A fenti fejlődésbeli eltérések és tevékenységbeli akadályozottságok a pedagógiai megsegítés, nevelés, oktatás, fejlesztés szempontjából sajátos nevelési igényként jelentkeznek. E tanulók speciális segítséget igényelnek szükségleteik kielégítése, egészségük megtartása, az emberi, a 31

dologi és természeti világhoz való viszonyuk kialakítása és a társadalom életében való aktív részvétel érdekében. Egész életükben a környezet fokozott mértékű és folyamatos, komplex segítségére, támogatására utaltak; személyiségük kibontakoztatása és életminőségük javítása érdekében nevelés-oktatásra van szükségük. (EMMI rendelet 2012/32) Az Intézményben működő súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő nevelés és oktatás csoportjai olyan, a 6. életévüket betöltött és halmozottan fogyatékos gyermekek ellátására jött létre, akiknél a speciálisan humán funkciók terén súlyos, vagy legsúlyosabb mértékű zavar egyfelől az értelem területén mutatható ki. A csoportlétszám a 22/2006. (V. 22.) OM rendelet alapján minimum 5 fő, legfeljebb 6 fő lehet. (2o /2o12. EMMI rendelet a Működésről - Fejlesztő Nevelés Oktatás 14o. (2).) név BNO kód leány (1999.08.15) F 72 F 84.0 fiú (1999.11.29) F 72 leány (1997.05.13) F 72 fiú (2oo6.08.21) F 72 leány (2005.06.30) F 72 F 84.0 fiú (1997.12.22)) F 72 F 84.0 fiú (2003.07.29) F 72 leány (2000.10.12) F 72 fiú (2000.10.26) F 72 fiú (2oo6.12.21) F 72 0829 P219 leány (2oo6.04.19.) F 72 fiú (2oo2.03.31) F 72 32

fiú (2007.05.04) F 72 F 84.0 fiú (2001.03.18) F 72 F 84.0 fiú (2003.08.25) F 84.0 fiú (2003.01.14) F 72 F 84.0 fiú (1999.07.17) F 72 F84.0 2o13. június 15. helyzet szerinti ad 3.3.1. Gyermekvédelmi feladatok A fejesztő nevelést,oktatást végző intézményben gyermek és ifjúságvédelmi feladatai körében a közoktatásról szóló 2011. évi CXC. törvény; a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló;20/2012 MKM rendelet valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény ide vonatkozó rendelkezései szerint járunk el; A csoport munkatársai közreműködnek a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. (2011. évi CXC.Közoktatási Törvény) Az intézmény gyermek é ifjúságvédelmi feladatai körében közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel és hatóságokkal. Amennyiben a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. 3.3.2 A bekerülés feltételei A fejlesztő nevelésben - oktatásban azok a súlyosan halmozottan sérült gyermekek részesülnek, akiket, a Somogy Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs 33

Bizottság szakvéleménye erre a képzési formára javasol. A szülőnek szabad iskolaválasztási joga van, de a Közoktatási törvény 3o. 4. bekezdése alapján a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési oktatási intézménybe írassa be. Ők azok a tanulók, akik értelmi képességeik súlyos, tartós akadályozottsága miatt az SNI tanulók iskolai oktatásának irányelvében leírtaknak, illetve a tantervben megfogalmazott követelményeknek a különböző egyéni megsegítési stratégiák ellenére sem képesek minden téren megfelelni, s eredményes fejlesztésük elsősorban különféle egyénre szabott terápiás fejlesztő eljárások segítségével valósítható meg. 3.3.3. Az egyéni fejlesztési tervek alkalmazása A gyermekek számára minden tanév kezdetén - legkésőbb a 12. tanítási hét végéig - egyéni fejlesztési terv készül, melyet félévkor és év végén felülvizsgálunk. az egyéni fejlesztési terv célja a gyermek életminőségének javítása, jó közérzetének megteremtése, elősegítése; a benne meghatározott célok és feladatok minden a gyermekkel foglalkozó munkatárs munkáját meghatározzák; segítségével minden munkatárs pontosan ismeri az adott gyermek nevelése, fejlesztése, gondozása során hangsúlyos célokat és feladatokat, valamint azt, hogy a gyermek továbbhaladásának segítésére mit kell a maga szakterületén tennie; az egyéni fejlesztési terv nem csupán a gyermek egyéni foglalkozásainak irányát szabja meg, hanem az abban meghatározott célkitűzések megvalósítása az egész napot szorosan meghatározza (beleértve ebbe a csoportos foglalkozásokat is, valamint a gyermekkel foglalkozó valamennyi munkatárs munkáját). A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek és az autista gyermekek nem képeznek egységes csoportot. Sérüléseik és tüneteik, s azok pedagógiai következményei és akadályozottságuk is rendkívül változatosak és összetettek. Elkészíthető egy csoportra egy egységes rehabilitációs pedagógiai program, ez azonban teljes mértékben nem valósítható meg minden tanulónál. 34

A már elkészült rehabilitációs pedagógiai program alapján és az egyéni adottságok, és akadályozottságok figyelembe vételével minden tanuló eredményesebb fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervek készítésére van szükség. Ez teszi lehetővé, hogy minden súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermek a képességeinek megfelelő mennyiségű és összetételű anyagot a neki megfelelő ütemben, személyre szabott eszközök, módszerek és megsegítő stratégiák alkalmazásával sajátítson el. Legfontosabb feladat, hogy a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeknek egyénre szabott: eszközök; módszerek; eljárások és fejlesztési ütem alkalmazásával olyan, egyéni korrekciót is biztosító programot nyújtson, amelynek segítségével adottságaikhoz, képességeikhez és korlátaikhoz mért legeredményesebb fejlesztésük megvalósítható. Az egyéni tervek tartalmi vonatkozásai: Sérüléstől függően egyénenként változhat az elsajátítandó tananyag, a módszerek és a kompenzáló technikák kiválasztása, alkalmazása, ezért az egyéni fejlesztési tervekhez egységes tartalmi útmutatót nem lehet adni. Alapját minden esetben a gyermek képességei, és az intézmény rehabilitációs pedagógiai programja képezi. Az egyéni fejlesztési tervek csak akkor lehetnek hatékonyak, ha elkészítésüket megelőzi egy részletes - az észlelés területére is kiterjedő - felmérés. Ezt a rögtön bekerüléskor kell elvégezni, de lehetőség szerint évente meg kell ismételni, illetve kiegészíteni az év eleji felmérési időszakban. Kiegészítő vizsgálatokra, megfigyelésekre tanév közben is sor kerülhet. A tervnek tartalmaznia kell bevezető részt, amelyben ismertetni kell: a diagnózist; a magatartás, viselkedés jellemzőit; 35

a beszéd, a kommunikáció, a mozgás és az egyes észlelési részterületek felmérési eredményeit; a PAC felmérés eredményét; az éves tervet, amely tartalmazza: az egész évre szóló fő feladatokat; a megvalósítás módját, idejét, eszközeit, tanári és tanulói segédleteket. Ezt szükség szerint lehet hosszabb, de rövidebb időre is tervezni. Az egyéni fejlesztés - fejlődés nyomon követését fejlődési naplóban rögzítjük. 3.3.4. Ellenőrzés értékelés A tanulókkal foglalkozó szakmai team minden félévben és tanév végén készítsen értékelést a gyermek haladásáról. Ez az értékelés lehetőséget nyújt arra, hogy a szakmai team egységbe foglalja tapasztalatait, kontrollálja önmaga munkáját és a pedagógiai tervet. Az értékelés tartalmazza a tanuló minden egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, javaslatokat tesz az újabb fejlesztési terv elkészítésére vagy a meglévő kiegészítésére, módosítására. A tanév végi értékelés egyben a tanuló bizonyítványaként is szolgál, melynek egyik példánya a haladási naplóhoz csatolandó, másik példányát a szülő kapja (Irányelv) A tanulók magasabb évfolyamba lépésének fejlesztő iskolában nincs tanulmányi követelményrendszere, a tanulók állapota miatt illetve a fejlesztő iskola funkcióját tekintve sincs létjogosultsága. Az évfolyamok között a továbbhaladás automatikus. A fejlesztő iskolában az ismeretek számonkérése játékos formában, foglalkozások alatt illetve egyéni fejlesztések alkalmával történik szóban vagy az alternatív kommunikáció eszköztárának segítségével. A gyermekek fejlődését a csoportban dolgozó szakemberek szorosan nyomon követik, a szülőket rendszeresen tájékoztatják. Az intézménybe lépéstől az intézmény elhagyásáig célunk elérése érdekében szükséges a fejlesztő folyamat ellenőrzése, értékelése, elemzése. Értékelni kell: a tanulók tudásának mennyiségi gyarapodását; tudásuk minőségbeli jellemzőinek változását; 36