1 Pedagógiai program Nevelési program 2014 Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 1 Pusztaszabolcs Mátyás király u. 16-20.
2 TARTALOMJEGYZÉK 1... 1 3 AZ ISKOLA BEMUTATÁSA... 5 3.1 Az iskola arculata... 5 3.1.1 Hagyományok... 5 3.1.2 Képzési kínálat... 5 3.1.3 Képzési rendszer... 5 3.1.4 Az iskola küldetésnyilatkozata... 6 3.2 Az iskola környezete... 6 3.2.1 Az iskola helye a megyei közoktatási rendszerben... 6 3.2.2 Az iskola szociológiai, gazdasági, munkaerő-piaci környezete... 6 3.3 Az iskola tanulói közössége... 6 3.3.1 Az iskola szülői háttere... 6 3.3.2 A lakóhely szerinti megoszlás... 6 3.3.3 A tanulók neveltségi szintje... 7 3.3.4 A tanulók pályaválasztási motivációja... 7 3.3.5 A tanulók tanulási attitűdje... 7 3.3.6 A tanulók továbbtanulási szándékai... 7 4 NEVELÉSI PROGRAM... 8 4.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 8 4.1.1 Az iskola pedagógiai alapelvei... 8 4.1.2 A nevelő-oktató munka céljai... 8 4.1.3 A nevelő-oktató munka feladatai... 8 4.1.4 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai... 9 4.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 9 4.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 10 4.3.1 Alapelveink:... 10 4.3.2 Céljaink az egészségnevelés terén:... 10 4.3.3 Az egészségnevelés feladatai... 10 4.3.4 A környezeti nevelés célja:... 10 4.3.5 A környezeti nevelés feladatai:... 11 2
4.3.6 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelést szolgáló tevékenységi formái:... 11 4.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 11 4.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:... 11 4.4.2 Egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:... 11 4.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:... 12 4.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:... 12 4.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai... 12 4.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 13 4.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 13 4.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program... 14 4.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése... 15 4.6.4 Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja... 16 4.6.5 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása... 20 4.6.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 22 4.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 22 4.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 23 4.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák... 23 4.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák... 23 4.9 A tanulmányokra, vizsgákra vonatkozó rendelkezések, vizsgaszabályzat... 24 4.9.1 A vizsgaszabályzat célja... 24 4.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya... 25 4.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai.... 25 4.11 A felvételi eljárás különös szabályai... 25 5 helyi program... 25 5.1 ÓRATERV... 26 5.2 A választott kerettanterv... 26 5.2.1 Szakközépiskolai kerettanterv óraterve (részletes a Szakmai programnál):... 27 5.2.2 A felnőttoktatás óratervei... 28 5.3 A választott kerettanterv feletti óraszám, a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai... 34 5.4 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei... 34 5.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai... 34 5.6 A mindennapos testnevelés, testmozgás programja... 35 5.7 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése... 36 5.7.1 Az értékelés rendje... 36 3
5.7.2 Az értékelés alapelvei:... 36 5.8 A tanuló jutalmazásának, magatartásának, szorgalmának értékelési elvei... 38 5.8.1 Szabolcs Vezér Emléklap... 38 5.8.2 PRO SCOLA EMLÉKLAP... 39 5.8.3 PRO SCOLA DÍJ (PLAKETT)... 39 5.8.4 A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái... 39 5.9 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 41 5.9.1 Az idegen nyelv kiválasztásának szempontjai... 41 5.9.2 Az első idegen nyelv szerint kialakított csoportbontást alkalmazzuk a matematika, az informatika esetében is.... 42 5.9.3 Az egyéb foglalkozásokat a tanulók igényeinek, érdeklődésének, illetve az iskola lehetőségeinek megfelelően szervezzük meg.... 42 5.10 Tanulók fizikai állapotának felmérése... 42 5.11 Tanítási órán kívüli tevékenységek... 43 5.12 Választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja.... 43 5.13 Középszintű érettségi vizsga témakörei... 43 6 Szakmai program... 54 6.1 A szakképzés jogszabályi háttere... 54 6.2 A változtatás szükségessége... 55 6.3 Szakmai tárgyak óraszámai a szakképző évfolyamon... 56 6.3.1 Kereskedő OKJ: 54 341 01... 57 6.3.2 Vállalkozási és bérügyintéző OKJ: 54 344 02... 60 6.3.3 Turisztikai szervező értékesítő OKJ: 54 812 03... 62 6.4. Szakmastruktúra általános elvei... 67 6.5 A szakképzésre vonatkozó konkrét szabályozásnak, két egymástól jól megkülönböztethető szintje van:... 68 6.6 Az előzetes tanulmányok beszámítása... 69 6.7 Igazolt mulasztás esetén mentesség az évfolyam megismétlése alól... 69 6.8 Felnőttoktatással kapcsolatos eljárás... 69 6.9 Számonkérés, értékelés általános szabályai... 69 6.10 A szakmai- és vizsgakövetelmény tartalmazza... 69 6.11 Iskolarendszeren kívüli képzések... 70 4
1 BEVEZETÉS A 2011. évi CXC. köznevelési törvény előírja az iskolák számára a helyi pedagógiai program elkészítését, elfogadtatását és nyilvánosságra hozatalát. Pedagógiai programunk elkészítéséhez figyelembe vettük a legújabban megjelent 20/2012 EMMI rendeletet is. A pedagógiai program az iskola oktató-nevelő munkájának kötelező alapdokumentuma, egyben az intézmény referenciadokumentuma is az intézmény közvetlen partnerei számára: a fenntartó, a tanulók, a szülők és a pedagógusok számára egyaránt. A jelen, 2014 szeptemberében módosított pedagógiai program alapja a 2004. évben elkészített pedagógiai program. Jelen módosításunk a legfrissebb törvényi, rendeleti és fenntartói elvárások alapján készült. 3.1 AZ ISKOLA ARCULATA 3.1.1 Hagyományok 3 AZ ISKOLA BEMUTATÁSA Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben a diákönkormányzattal egyetértésben határozza meg. Ünnepi rendezvények: október 6, október 23, március 15, szalagavató, ballagás, kommunizmus áldozatainak emléknapja, a holocaust áldozatainak emléknapja és a nemzeti összetartozás emléknapja. Az intézmény hagyományos kulturális rendezvényei a következők: elsős avató, mikulás napi ünnepség, karácsonyi ünnepség, DÖK nap, Friedrich Margit megyei szavaló verseny. Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények az alábbiak: szakmai, tanulmányi versenyek, nyelvi, irodalmi, sportversenyek, diákszínpadi előadások, filmvetítések. 3.1.2 Képzési kínálat Az intézmény iskolai rendszer szerinti oktatásában szakközépiskolai közgazdasági ágazat: vállalkozási és bérügyintéző, turisztikai ágazat: turisztikai szervező értékesítő, valamint kereskedelmi ágazat: kereskedő szakmacsoportos alapozó képzést (9-12. évfolyamon), az ehhez a szakmacsoportokhoz tartozó szakképzési (13.) évfolyam(ok) képzését. Kimenő rendszerben: kereskedelmi-marketing szakmacsoportos alapozó képzés (10-12) és az ehhez tartozó szakképzés (13-14. évf.), közgazdasági, négyosztályos (10-12. évf.) gimnáziumi képzést működtet. Az intézmény nem alaptevékenységként akkreditált felnőttképzési intézményként iskolarendszeren kívüli felnőttképzést folytat. 3.1.3 Képzési rendszer A különböző képzési formák irányításának szervezeti összekapcsolódását a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. 5
3.1.4 Az iskola küldetésnyilatkozata Olyan diákokat szeretnénk nevelni, akik képesek az önfejlesztésre, fogékonyak az új ismeretekre, és fontosnak tartják a család és haza értékeit. Ugyanakkor fel kell készítenünk őket arra, hogy képesek legyenek saját adottságaiknak, lehetőségeiknek és képességeiknek, valamint a társadalmi elvárásoknak megfelelően továbbtanulni, vagy munkába állni. 3.2 AZ ISKOLA KÖRNYEZETE 3.2.1 Az iskola helye a megyei közoktatási rendszerben Fejér megye két megyei jogú városa teljesen lefedi a képzési struktúrát. Székesfehérvár 35 km-re, Dunaújváros 30 km-re van Pusztaszabolcstól. Azonban az Érd Sárbogárd vasútvonal mentén nincs olyan oktatási intézmény, amely az iskola képzési kínálatát biztosítaná. A korábban a Velenceitó térségéből érkező tanulók többségét a rossz közlekedés miatt az iskola elvesztette, amely folyamatot a kápolnásnyéki, ill. az agárdi gimnáziumok megjelenése megerősített. 3.2.2 Az iskola szociológiai, gazdasági, munkaerő-piaci környezete Pusztaszabolcs város 4 település agglomerációs területének a szélén található. Budapest, Székesfehérvár, Százhalombatta, Dunaújváros biztosítja az itt élők munkalehetőségét, s az ott tapasztalható fogyasztási szokások, városi igények, elvárások szinte azonnal megfogalmazódnak a településen. Fejér megye déli területéről, ill. Pusztaszabolcs környezetében lévő kisebb településekről érkező diákok viszont zártabb közösségekből érkeznek. Az iskola gazdasági környezetére a kiszolgáltatottság jellemző. A fent említett (nagy) városokban megtelepült ipar és szolgáltató szervezetek nem kötődnek ehhez a térséghez, s a környező településeken megtelepült források ezekbe a központokba áramolnak. A városokban jelentkező munkaerő kereslet felszippantotta a szabad munkaerőt, így munkanélküliségről csak a szakképzetlen, ill. az alkalmazotti kötöttségekhez alkalmazkodni nem tudó rétegek esetében beszélhetünk. Azonban, ha a városokban jelentkező munkaerő túlkínálat tapasztalható, akkor az ebben a térségben élő alkalmazottaknak szüntetik meg először a munkaviszonyát. 3.3 AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE 3.3.1 Az iskola szülői háttere A szülők többsége a fent nevezett városokban alkalmazott. A tanulók családi háttere sok esetben zilált, csonka családok, gyermekét egyedül nevelő szülő. A szülők iskolázottsága nem magas, nem minden osztályban van felsőfokú végzettségű szülő, s a középfokú végzettség sem általános. Azonban elmondható, hogy az intézmény volt diákjainak egy része gyermekét a volt iskolájába íratja be. 3.3.2 A lakóhely szerinti megoszlás A tanulók 40% helyi tanuló. A fennmaradó 60% a Pusztaszabolcs 30-35 km-es vonzáskörzetéből érkezik. Sárbogárd és Székesfehérvár térségéből, csak néhány tanuló jár be, mivel kollégiumi elhelyezésre nincs lehetőségünk. Különleges esetnek számít, ha a Pest megyei Érdről jelentkeznek a felvételizők. 6
3.3.3 A tanulók neveltségi szintje A tanulók magatartása alapvetően tisztelettudó. A deviáns, ill. feltűnést keltő viselkedés csak néhány tanulóra jellemző. A viszonylag kis létszám miatt az iskola hangulata családias. Mind a tanulók, mind a pedagógusok igyekeznek mindenkit megismerni: akár a kiemelkedő teljesítmények, akár a deviáns magatartásformák így hamar kiderülnek. 3.3.4 A tanulók pályaválasztási motivációja A tanulók 14-15 évesen kerülnek az intézménybe. A 9. évfolyamba jelentkezettek egy része csak második, vagy harmadik helyként jelöli meg ezt a középiskolát, ezért a tanulmányok elkezdésekor az intézmény elfogadásával, elfogadtatásával kell foglalkozni. A szakmacsoportok megjelölésével a szakközépiskolás tanulók némi gyakorlati jellegű tananyagot is elsajátítanak, de ezek nem hátráltatják, hanem motiválják őket a közismereti és az elmélethez kapcsolódó szakmai tantárgyak minél magasabb szintű elsajátítására. Az ötödéves képzés során a tanulók egy része úgy gondolja, hogy az érettségi vizsga után a szakmai vizsga követelményeinek is könnyen meg tudnak felelni, ezért előfordul, hogy ezt lazító időszakként kezelik. 3.3.5 A tanulók tanulási attitűdje A szellemi munkával, tanulással kapcsolatos jó szokások kialakítására korán figyelmet kell szentelnünk. Könnyebb ugyanis egy jó szokást kialakítani, mint egy hibásat megváltoztatni. A gyerekek hajlamosak célszerűtlen és időpocsékoló munkamódok felvételére. A hatékony tanulási módszerek használatának szokássá kell érlelődnie. Nem elég tehát tudni a jó módszerről, hanem annak automatikus cselekvéssé kell válnia. Ezt célozza a középiskolás tanulmányok megkezdése előtt tartott tanulásmódszertani tanfolyam, amely azonban csak akkor hatékony, ha a tanulás-tanítás folyamatában a tanult módszereket alkalmazzák, és alkalmaztatják. Ha már kialakítottuk a jó és hatékony tanulási módszereket, akkor a tanulók érdeklődésének ébrentartása, aktivitásra serkentése a legfőbb feladat. Vannak olyan tantárgyak, ahol ehhez elegendő, ha a tanár érdekes személyiség, de a tárgyak többségénél szükség van változatos módszerek és sokrétű szemléltetés alkalmazására. Igazán eredményesnek tekinthetők azok a módszerek, amelyek a tanulók tevékeny közreműködését igénylik pl. kiscsoportos foglalkozások, csoportmunka, projekt-módszer. 3.3.6 A tanulók továbbtanulási szándékai A megváltozott társadalmi elvárásoknak megfelelően egyre gyakrabban merül fel a továbbtanulási szándék. Ennek ellenére még mindig sok az olyan család, ahol csak az érettségi, ill. a szakképzettség megszerzése a cél, s nem pedig a felsőfokú tanulmányokra való felkészülés. A tanulók sokféle felsőfokú intézménybe adnak be felvételei jelentkezési lapot, s nyernek felvételt. Nincs olyan felsőfokú intézmény, ill. nincs olyan szakirány, amely meghatározó lenne az iskola tanulói számára. 7
4 NEVELÉSI PROGRAM 4.1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 4.1.1 Az iskola pedagógiai alapelvei A közoktatásról szóló törvény meghatározza, hogy mely alapelvek alapján kell folytatni a közoktatási intézménynek a tevékenységét. Ennek megfelelően tiszteletben tartjuk a tanuló gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát; vallási és világnézeti kérdésekben az intézmény pedagógiai tevékenysége semleges; feladataink végrehajtásakor, a döntések meghozatalakor a gyermek mindenekfelett álló érdekét vesszük figyelembe. A nevelés komplex tevékenység: nincsenek külön értelmi, érzelmi, erkölcsi, stb. nevelésnek nevezhető területek. A nevelés elsősorban nem normák és szabályok közvetítése, hanem személyes példamutatás, és jól irányított egyéni és kollektív cselekvések szervezése. A nevelési folyamat során figyelembe kell venni a tanulók mindenkori fejlődési szintjét és képességeit illetve korlátait. A hátrányokkal küzdő tanulókat fejlesztő, felzárkóztató munkával támogatni kell az esélyegyenlőség jegyében. E folyamat irányítója a tanár. A tanár megismeri a tanuló személyiségét, tiszteletben tartja azt, ugyanakkor vállalja is annak alakítását. Diákjaival a viszonya ezáltal sohasem lehet egyenrangú, hiszen ő vezet, ítél, osztályoz, amellyel sohasem élhet vissza. E pedagógiai elvek a gyakorlatban akkor érvényesülnek, ha egy osztályt egy tanár minél hosszabb ideig tanít, ha az osztályfőnök személye állandó. Ezek biztosítják azt, hogy az osztály nevelésének irányítása állandó és egységes legyen. 4.1.2 A nevelő-oktató munka céljai A tanulók öntevékenységének kibontakoztatása igen fontos nevelési feladat, hiszen csak az önálló, önmaga sorsát tudatosan irányítani és a problémákban dönteni képes ember lesz arra alkalmas, hogy az állandóan változó világban megtalálja a célját, a helyét, a feladatait. Fokozott figyelmet kell fordítanunk a tanulók képességeihez igazodva a felzárkóztatásra, a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére, integrálására, s ebben a folyamatban szorosan együtt kell működnünk a szülőkkel. Eközben törekednünk kell a tanulók egészségi, testi és lelki fejlődésének biztosítására. A társadalmi beilleszkedéshez elengedhetetlen, hogy a diákjaink tizennyolc éves korukra olyan felnőttekké váljanak, akik megfelelő önismerettel (az erre épülő önfejlesztés képességével) és az új ismeret iránti nyitottsággal, valamint önálló világképpel rendelkezzenek. Célunk továbbá a munkaerőpiac elvárásainak való megfelelésre, a továbbtanulás, valamint az élethosszig tartó tanulás igényére felkészíteni diákjainkat. 4.1.3 A nevelő-oktató munka feladatai A tanulók szocializációja a fenti céloknak megfelelően akkor valósulhat meg, ha a tanulók felismerik, hogy saját személyiségük értékeit, képességeit, illetve tudásukat, stb. hogyan képesek kisebb, ill. nagyobb közösség szolgálatába állítani. Ezért az egyéni személyiségfejlesztés mellett szükség van a családi értékek felismertetésére (pl. egészséges életmód, házasság, gyermekvállalás, családi hagyományok), illetve a haza, a nemzet, kisebb régióként Fejér megye, a lakóhely (pl. Pusztaszabolcs), valamint az iskola jellegzetességeinek, hagyományainak megismertetésére, ápolására, hogy ezeket az értékeket felnőttként a tanulók megtartsák és továbbfejlesszék. Ugyanakkor a tanulókban ki kell alakítanunk és el kell mélyítenünk a toleráns gondolkodást és viselkedést, valamint a másik ember megbecsülését, mert ez teszi lehetővé a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését iskolánkban. 8
4.1.4 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka legalapvetőbb eszköze a pedagógus szakmai- módszertani felkészültsége. Az oktatás- nevelés során azt a koncepciót valljuk, hogy a sokféle, szuverén tanáregyéniség s az ebből következő módszertani sokszínűség az, amely a fenti feladatok elvégzéséhez a legalkalmasabb. Azonban van néhány közös módszertani követelmény: a tanuló személyiségének tiszteletben tartása; a tárgyalandó ismeretanyag megbeszélése; gyakorlatias, a hétköznapi életben hasznos ismeretanyagok átadása; az önálló gondolkodásra, ismeretszerzésre és differenciált feladatvégzésre való ösztönzés, s ennek elismerése; tolerancia; tartalmas emberi kapcsolat kialakítása a tanítványokkal a tanári tekintély fenntartása mellett; a tanulói teljesítmények folyamatos értékelése; a következetesség és kiszámíthatóság. Az egyéni tanulás fontos eszköze a tankönyv, amely biztosítja az egyéni felkészülést. Az egyes tantárgyak tanításához szükséges tankönyvekről és segédletekről, taneszközökről az egyes tantárgyi kerettantervek adnak pontos útmutatást. Az önálló ismeretszerzés lehetőségeként az iskola biztosítja a tanórán kívüli tevékenységeket: a szakköröket, az iskolai sportkört, diákszínpadot, korrepetálásokat, a tanulmányi versenyekre való felkészülést, a könyvtárat, s egyes tantárgyak esetében a szaktantermi rendszert. Csoportbontás szerint tanítjuk az idegen nyelvet, létszámtól függően a közismereti tantárgyakat, az informatika, gépírás, tanirodai gyakorlat, (tevékenység gyakorló cégben, cégszolgálati tevékenység), kereskedelmi gyakorlat, emelt szintű érettségire való felkészülés tantárgyait a képzés egész ideje alatt. 4.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Fejlesztenünk kell tanulóink problémamegoldó és konfliktuskezelő készségét, törekednünk kell a társas és érzelmi viselkedés jobb megértésére. Ezen feladatok koordinátora az osztályfőnök, színtere az osztályfőnöki óra, és olyan közösségi megmozdulások, ahol az osztály, mint megkülönböztetett csoport vesz részt, például iskolai vetélkedők, farsang, diákparlament. A nevelőtestület elfogadó, értelmező légkört biztosít, hogy a csoport valamennyi tagja veszélyeztetettség nélkül kipróbálhassa önmagát. Az elfogadó attitűd nem jelent értéknélküliséget, vagy nemtörődöm magatartást, hanem a partner előítélettől mentes megértését és az érzelmek átélésére való empatikus törekvést. Az egyéni fejlesztés az iskola működésének egész folyamatát átszövi; ahhoz, hogy hatékony legyen, a tanárnak ismernie kell a tanulót otthoni körülményeivel együtt. Az egyéni fejlesztés történhet személyközi kapcsolatban, célzott beszélgetésekkel; valamely tantárgyi tevékenység során, tanórán kívüli szakkörrel, korrepetálással, tehetségfejlesztő programmal, tanulásmódszertan tanfolyammal; csoportmunka, vagy projektmódszer alkalmazása során; szerepjátékkal, diákszínpad, sportkör keretében. Formái: mintanyújtás, a modellkövető viselkedés előhívása; megerősítési és alakítási, viselkedésmódosítási technikák bemutatása, elsajátíttatása. A személyiségfejlődés egész életünket átszövő és életkori ciklusoktól függően gyorsabban vagy lassabban haladó folyamat. A természetes érés és fejlődés okozta átalakulásra számos változás, módosító hatás rakódik rá. Ezek a változásokat okozó hatások az embertársas meghatározottságú életében döntően interperszonális kapcsolatok történései útján alakulnak ki. A nevelés folyamatában a közvetlen cél olyan társas helyzet kialakítása, amelyben a tanuló meglévő alapvető személyiség működései sokrétűen és szabadon megnyilvánulhatnak és ezáltal társaitól 9
visszajelzést kaphat. Egy elfogadó társas légkörben feloldódva, szorongások nélkül vállalhassa önmagát, és tegye társainak is érzékelhetővé azt, ami. Társai reagálása is hozzásegíti önmaga megismeréséhez. Így kerülhet olyan szocializációs erőtérbe, ami képes lesz érzelmi, önismereti, akarati, viselkedési működéseinek helyes mozzanatait megerősíteni, a helyteleneket viszont megváltoztatni. A tanárok és az osztálytársak fontos forrásai a megerősítésnek. A kortársakkal való játékos tevékenység a tanulók kreatív problémamegoldására jutalomként, megerősítésként hat. Sajátos nevelési igényű tanulóinknál különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az integrált viszonyok között harmonikusan fejlődjenek. Tudatosan segítenünk kell őket abban, hogy személyük elfogadtatására képesek legyenek. Külön figyelmet kell fordítanunk ezekre a tanulókra, mert a többiekhez viszonyítva munkatempójuk lassabb, fáradékonyabbak, figyelmüket rövidebb ideig képesek összpontosítani. Vannak információk, amelyek a hosszútávú memóriájukba nem épülnek be. Szociális alkalmazkodóképességük, kifejező készségük gyenge. Sokan közülük beszédhibával, testi fogyatékossággal élnek, külön törődést, figyelmet igényelnek. Társaikat pedig következetesen nevelnünk kell a toleráns gondolkodásra és viselkedésre. A pedagógus szakértelme és példamutatása elengedhetetlen ebben a folyamatban. 4.3 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség egybefoglalja a testi, a mentális-lelki és szociális jólétet. Akkor egészséges egy tanuló, ha testi- lelki fejlődése zavartalan, kiegyensúlyozott, problémáit, kudarcait megtanulja leküzdeni, örömet jelent számára a valahová tartozás, a vidámság, a zene a mozgás. A környezet- és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet, a környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről, mivel az ember a természet része. 4.3.1 Alapelveink: Egészség- és környezeti nevelési programja elsősorban a megelőzésre irányul. Ezen kívül a szemléletváltoztatásra, amely értékrendje alapján felkészíti a tanulót a fenntartható, környezettel harmonikus életvezetésre. A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások megőrzésével egyidejűleg a jövő generációi számára. 4.3.2 Céljaink az egészségnevelés terén: Kialakítani az egészséges életmód és a mindennapi testmozgás igényét, elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat. A testi-lelki egészség megőrzésére irányuló szokások megalapozása, gyakoroltatása, megerősítése. Az iskola tisztaságának megőrzése és javítása. 4.3.3 Az egészségnevelés feladatai Információ, ismeret nyújtása, a megfelelő tudás kialakítása, balesetvédelmi oktatás,tanórán kívüli foglalkozások a tanulók érdeklődése, igénye szerint, sportkörök. Egészségügyi szűrővizsgálatok: fogászat, hallás- látásvizsgálat, belgyógyászati ellenőrzés. Az egészségnevelésnek több tantárgyhoz is van kapcsolódási pontja. Az ismeretek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával kell megalapozni a jövő generációért felelős viselkedést. 4.3.4 A környezeti nevelés célja: Diákjaink környezettudatos állampolgárrá, az értékeket tudatosan választó felnőttekké kell váljanak. Ismerjék meg élő és élettelen környezetüket, törekedjenek annak védelmére és lépjenek fel a károsító hatások ellen. 10
4.3.5 A környezeti nevelés feladatai: Segítsük a tanulók környezettudatos fogyasztási szokásainak kialakítását (újrahasznosítás, szelektív hulladékgyűjtés stb.) Ismerjék meg a tanulók a hulladék keletkezésével és újrahasznosításával kapcsolatos folyamatokat és az alapvető társadalmi, ökológiai összefüggéseket. Közös összefogással törekedjünk arra, hogy az iskolai élet környezetbaráttá váljék. 4.3.6 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelést szolgáló tevékenységi formái: Az osztályfőnöki órák A környezettudatos magatartáshoz szükséges ismeretek elsajátítása minden tantárgy kapcsán Helyi és különleges természeti értékek megismerése, szakmai kirándulások Víz világnapja, Madarak és fák napja, Föld napja stb. figyelemfelkeltő szerepe Szelektív hulladékgyűjtés Alkalmanként a korosztálynak megfelelő előadások. (drogellenes, dohányzásellenes, szexuális felvilágosító) Az iskola az egészség- és környezeti nevelés szempontjából is kiemelten fontos színtér, mivel nagy hatósugarú, a tanulók mellett a szülők csoportját is eléri. Törekednünk kell tehát arra, hogy a tanulókat ezeken a területeken érő különböző iskolai hatások egymást erősítsék a cél elérésében 4.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 4.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az iskolában, mint helyi közösségben az együttműködést kívánjuk megvalósítani a közösségfejlesztés keretében. Fontos feladatunk a haza, a nemzet értékeinek megismertetése, védelme, megbecsülése. Szeretnénk tanulóinknak bemutatni az Európában és máshol élő népek kultúráját, szokásait, életmódját, hagyományait. (Kisiratos partiumi községgel és Staufenberg német községgel, Pusztaszabolcs testvér településeivel kialakítandó baráti kapcsolat, az európai uniós pályázatok során megismert más iskolákkal való kapcsolatok is a más népek kultúrájának megismerését segítik.) A továbbiakban fontosnak tartjuk testvériskolai kapcsolatok kiépítését magyarországi, vagy külföldi magyar lakta területeken működő iskolákkal. Különös figyelmet kívánunk fordítani a család, mint legkisebb közösség jelentőségének kiemelésére, az összetartozás fontosságára, a család szokásrendjének kialakítására, a családtagok megbecsülésére, szeretetére, elődeink tiszteletére. Az osztályfőnöki órák részben felölelik ezen nevelési feladatokat, valamint a földrajz, magyar irodalom, társadalomismereti és történelem tantárgyak keretében is lehetőség nyílik hon- és népismeret megszerzésére. Mivel heterogén osztályokat szervezünk, könnyebb a sajátos nevelési igényű tanulók integrálása. Számukra húzóerőt jelenthet, ha egy osztályba járnak társaikkal. Segítjük őket a beilleszkedésben, ezzel párhuzamosan társaikban erősödik az elfogadás, a segítőkészség. 4.4.2 Egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A közösségfejlesztés folyamata természetesen túllépi a tanórák kereteit. A szakkörök, valamint a diákszínpad próbái kiváló lehetőséget biztosítanak a tanulói közösség kialakítására és megerősödésére. Célunk, hogy a tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, 11
kultúrák iránt, becsüljék meg ezeket. Továbbá szeretnénk elérni, hogy egymás iránt is toleránsabbá váljanak. 4.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzat szerepe a közoktatási törvény szerint döntési jogkör gyakorlása bizonyos kérdésekben, egyetértési jog gyakorlása másokban, valamint javaslattevő jog gyakorlása néhány kérdésben. A diákönkormányzat e feladatainak elvégzése közben, a mindennapos működése során pozitív hatással van a diákok közösségi kompetenciáinak fejlődésére. Ezzel egy időben a közösségformálás során elősegíti a vitakultúra fejlődését, a tolerancia képességének erősödését, egymás megbecsülését, valamint megoldási formákat kínál konfliktusok kezelésére. 4.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenységek kialakított csoportokban, a közös tevékenységekkel is hozzájárulunk a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, célok teljesítéséhez (a délutáni tömegsport). A sport közösségteremtő hatását számtalan külföldi példa is bizonyítja, gondoljunk Angliára, Amerikára, ahol a diák-és tömegsportnak kiemelkedő szerepe van a közösségfejlesztésben. Iskolánkban törekszünk a sport egészségnevelési szerepén kívül az együtt játszó diákok között a sportszerűség lelkületét kialakítani, egyértelműsíteni, hogy az ellenfél nem ellenség, hanem partner a játékban. A színházlátogatások, közös kirándulások szintén alkalmasak a közösségfejlesztés céljainak megvalósítására. 4.5 A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI A pedagógusok részletes feladatait a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák. 4.5.1.1 Ebben a fejezetben a pedagógusok legfontosabb helyi feladatait emeljük ki: a tanítási órákra való felkészülés, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, (így az írásbeli dolgozatok javítása) érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, részvétel iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken, a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken való részvétel, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok Az induló új osztály számára az osztályfőnököt az igazgató az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva bízza meg. Az osztályfőnökök részletes tennivalóit a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák. 4.5.1.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre az alábbiakban foglalható össze: Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. 12
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos információk átadása, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az igazgatójával, és a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott személlyel, a családsegítőkkel igény szerint közreműködik. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályában. 4.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 4.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. 2012. évi CXXIV. törvény 1 (14) 4.6.1.1 A tehetségazonosítás folyamata Az egyes tantárgyakat tanító szaktanárok megfigyelései alapján fedezhetjük fel, ki a tehetséges tanuló. A tehetség azonosításakor azonban nemcsak intellektuális faktorokat kell figyelembe venni, hanem a következő kérdések is lényegesek: milyen kreatív tevékenységet folytat, hogyan működik együtt családjával a tehetséges tanuló. 4.6.1.2 A tehetségek különböző csoportjai - Az alulteljesítő tehetségek, akik nem kaptak képességeiknek megfelelő feladatot. Személyre szabott feladattal motiváljuk őket a fejlődésre. - A szociokulturálisan hátrányos tehetségek, akiket nagyon nehéz észrevenni. Hosszú távon reális terveik vannak, gondolkodásuk kevés nyelvi elemet használ. Kreatívak, náluk a verbális intelligenciát kell fejleszteni. - A etnikai kisebbséghez tartozó tehetségek, akik esetében a kulturális háttér eltérése miatt nagy tapintat és empátia szükséges ahhoz, hogy a tényleges értékeik előtérbe kerülhessenek. 4.6.1.3 A tehetség fejlesztése A fejlesztés célja: az irány, az eszközök és a teljesítmény feltárása. Feladatunk a határok tágítása: nézőpontváltás, kombináció, szintetizálás, a tanári nyitottság. 13
4.6.1.4 A tehetségfejlesztés színterei az intézményben Érdeklődés szerint szerveződő, különböző korosztályú tanulókat magába foglaló időszakos közösségek. A tanulók az aktuális pályázat programjának, céljának, vezetőjének előzetes ismerete alapján választanak érdeklődés szerint az egyes tevékenységek között. Sportkör Az iskolai sportélet a sportkör tevékenységével egészül ki. Ennek alapvető célja a mindennapos testedzés biztosítása, az erőnlét, az ügyesség, az állóképesség fejlesztése, a harmonikus, rendezett mozgás kialakítása, egy-egy sportágban az iskolai bajnokságokon kívül az egyéb versenyekre való felkészítés. Egyéb tevékenységi formák Kiegészítő ismereteket nyújtunk a tehetséggondozás céljából a tanulók érdeklődésének kielégítésére (diákszínpad). A délelőtti tanórák időszakában a szabadon választható tanórai foglalkozások időkeretén belül 2003. szeptember 1-jéig felmenő rendszerben kötelezően választandó tantárgy az emelt szintű érettségire való felkészítés 11-12. évfolyamon, míg 2003. szeptember 1-jétől a tantárgy szabadon választható tantárgyak közé soroltuk. Ezeknek a tantárgyaknak heti 2-2 óra többlet óraszámot biztosítunk a tudás hatékonyabb elmélyítésére. A csoportszervezés igény és képességek szerint történik az intézmény adottságainak és pedagógus ellátottságának optimális kihasználtságát is figyelembe véve. A túlzott megterhelés elkerülése érdekében adott évfolyamon egyidejűleg legfeljebb kétféle lehetőséggel élhetnek a tanulók. A pontos tervezés a mindenkori tantárgyfelosztás szerint történik, amely megmutatja a tanulócsoportok számát, óraigényét, a heti óraszámot és az ellátáshoz szükséges pedagóguslétszámot. Az emelt szintű érettségire való felkészítésnek ez a formája az intézményben a 2014/2015 tanévvel zárul le. A 2015/2016 tanévtől kezdődően az emelt szintű érettségire való felkészítés a 51/2012. évi EMMI rendelet 2 (8) és a 40/2012(V.24) OM rendelet. szerint érvényesítjük. Kiemelt feladat a diákok tanulmányi versenyekre való felkészítése, OKTV és egyéb versenyek. Évente a diákok kb. 5-10 %-a vesz részt versenyeken. Diákjainknak lehetőséget adunk egyéni pályázatokra, tapasztalatcserére, nyílt napokon, speciális rendezvényeken való részvételre. Tehetséges diákjainkat visszahívjuk, akár oktatásra, akár iskolai rendezvényre. 4.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcoknak sokféle oka lehet. Ezek közül a legjellemzőbbek: nem megfelelő tanulási szokások, magatartási, beilleszkedési nehézségek, nem támogató családi háttér, tanulási zavarok, sajátos nevelési igény. Az iskola tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programja, színterei: egyéni felzárkóztatás: tanulószoba, korrepetálás, tanórai differenciálás páros vagy csoportos munka szakkörök képességfejlesztő foglalkozások. 14
Nagyon fontos a tanulók számára a szeretetteljes légkör megteremtése, közvetlen, folyamatos kommunikáció a pedagógusok és tanulók között, a szülőkkel való együttműködés elmélyítése. A tanári magatartásnak határozottságot, nyitottságot, oldottságot, elfogadást kell tükröznie. Fontos a képességeknek megfelelő, egyértelmű követelménytámasztás, ellenőrzés. 4.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése 4.6.3.1 A fogalom meghatározása Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. 2012. évi CXXIV. törvény 1 (3) 4.6.3.2 A nevelés alapelvei Alapvető követelmény, hogy intézményünkben biztonságos, stabil és egyértelmű normarendszer vegye körül a tanulót, ugyanakkor érzelmi megtámogatást is kell nyújtanunk. Súlyosabb esetekben igénybe kell vennünk a Gyermekjóléti Szolgálat, a Pedagógiai Szakszolgálat segítségét, ahova az iskola ifjúságvédelmi felelőse irányítja a fiatalt és családját Az esetek többségében sokoldalú beavatkozásra van szükség. A kilencedik osztályos beiratkozásnál az általános iskolai bizonyítvány magatartás jegyei utalhatnak a tanuló esetleges magatartási zavaraira, devianciájára. A problémák felismerésére a szülőkkel való találkozás, valamint a tanév kezdete előtt megrendezésre kerülő tanulás módszertani táboron részt vevő pedagógusokkal való konzultálás ad lehetőséget A táborban szervezett programokon vesznek részt a tanulók a leendő osztályfőnökkel és felsős diákokkal együtt. A programok során mutatott passzivitás, esetleg szélsőséges viselkedés felhívja a figyelmet a magatartási problémákra. 4.6.3.3 A speciális nevelés céljai A tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. Mivel összetett és speciális tényezők állnak a háttérben: biológiai (genetikai), környezeti és társadalmi okok együttes kombinációja idézi elő a problémát, szakember bevonása elengedhetetlen. Cél továbbá, hogy az ismeretek közvetítése, a nevelési- oktatási folyamat során olyan speciális módszereket, eszközöket, technikákat alkalmazzunk, amelyek a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségből eredő problémákat figyelembe veszik. 4.6.3.4 Pedagógiai feladatok a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggően - Az okok feltárása, szűrés,- amennyiben szükséges- szakértői vizsgálat, komplex diagnózis. Minden tanév elején az osztályfőnökök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kérésére, egy formanyomtatvány segítségével felmérik a veszélyeztetett, halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű tanulókat. - A tanuló viselkedésének - kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak- megismerése siker vagy kudarc esetén. Az osztályfőnök bevonja az osztályban tanító pedagógusokat a nevelési gondok megoldásába. 15
- Fejlesztési terv készítése fejlesztő pedagógus, ha szükséges gyógypedagógus szakember közreműködésével- és szakvélemény szerinti fejlesztő pedagógiai foglalkozás biztosítása. - Együttműködés a családdal: A szülőkkel folytatott beszélgetések kapcsán kapott információk figyelembe vétele. - Gyakori pozitív visszajelzésekkel motiváljuk és sikerélményhez juttatjuk a tanulót. - A tanulóval való egyéni bánásmód, személyre szóló feladatok adása. - A szabályok be nem tartását mindig konzekvens szankciónak kell követnie. - A tanuló baráti társaságát figyelemmel kell követni, esetleg kortárs segítőt mellé állítani. - Rendszeres tájékoztató előadásokat kell szervezni a fiatalok káros szenvedélyeiről a rendőrség és orvosok, egészségügyi szakemberek bevonásával. - Különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére. - Egyéni tanácsadás: olyan támogató kapcsolat kiépítése az érintett diákkal, amelytől segítséget kaphat problémáinak megoldásában; a kontaktszemély lehet akár osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, akár szaktanár, akit a tanuló bizalmába fogadott. - Kapcsolatfelvétel a problémában kompetens szakemberrel: a módszertani lehetőségeinket és kompetenciánkat meghaladó esetekben a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztési lehetőségeit a szakemberekkel együtt határozzuk meg. - Magántanulói státusz mérlegelése: a tanuló sajátos helyzetére való tekintettel a tanuló kérésére felmentést kaphat az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel és készségtárgyak tanulása alól. A kötelező tantárgyakból a tanulónak félév és a tanév végén osztályozó vizsgát kell tennie. 4.6.4 Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja 4.6.4.1 Sajátos nevelési igényű tanuló definíciója, a nevelés alapelvei, céljai, feladatai Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. 2012. évi CXXIV. törvény Pedagógiai programunk és helyi tantervünk elkészítésekor, valamint a napi munkánk során figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltakat. Ennek alapján iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulóink állapotuknak, személyes adottságuknak megfelelő habilitációban, rehabilitációs ellátásban részesülnek. A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében ajánlottakat maximálisan figyelembe vesszük. Az esetleges hosszabb megoldási időre, írásbeli-, vagy szóbeli felelet alóli felmentésre, illetve a teljes értékelés alóli felmentésre vonatkozóan is. Az érettségi vizsgán a jogszabályi előírásoknak megfelelően ezeket a felmentéseket, és a számukra előírt előnyöket és többletszolgáltatásokat biztosítjuk. A gyógypedagógiai ellátásukat a pedagógiai szakszolgálat végzi. Alapelvek: A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is általános nevelési célkitűzéseink vannak, amelyek megvalósítására törekszünk. Intézményünkben a sajátos nevelési igényű tanulók, kivétel az autisztikus tanulókat, nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban 16
történik. Elfogadó környezetet igyekszünk kialakítani. Elősegítjük e tanulók önállóságának, érzelmi életének fejlődését. Biztosítjuk a megfelelő környezetet, tárgyi és személyi feltételeket. Célok: Pedagógiai-művelődési programunk általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. Emellett az együttnevelés vállalásával a tanulók számára lehetőséget biztosítunk az eredményes szocializációra, ezzel iskolai pályafutásosukat segítjük elő. Különleges bánásmód, igényeik figyelembe vételével, a számukra szükséges, vagy a szakértői véleményben javasolt fejlesztési területeken fejlesztjük ezeket a tanulókat. Figyelmet fordítunk arra is, hogy a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl őket, de a követelmények igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez és szintjéhez. Feladatok: Az illetékes szakértői bizottság által megállapított fogyatékosságból, részképesség gyengeségből adódó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítására, újak kialakítására törekszünk. A meglévő ép funkciókat bevonjuk a hiányok pótlására. Fejlesztjük a társadalmi beilleszkedést segítő tulajdonságokat. Tevékenységünket team munkában valósítjuk meg, amelyben a gyógypedagógus, a fejlesztő pedagógus és a tanulót oktató pedagógusok vesznek részt. Amennyiben a személyi feltételeink hiányosak, utazó gyógypedagógiai szolgáltatást veszünk igénybe. 4.6.4.2 A sajátos nevelési igény típusai szerinti iskolai fejlesztés A beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű tanuló: beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság, mely tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. A tanulók iskolai oktatása nagymértékben függ a beszédbeli akadályok jellegétől. Az iskolai fejlesztés alapelvei, céljai és feladatai: Az osztálykeretben történő együttnevelés jelentősen szolgálja a tanuló fejlődését, mivel folyamatos motivációt jelent a beszédhiba leküzdésére. A szülők bevonásával segítjük az otthoni gyakorlást, ami elengedhetetlen a javulási folyamatban. A tanulók számára biztosítjuk a logopédiai rehabilitációt lehetőségeinkhez képest. 4.6.4.3 A pszichés fejlődés zavarai Sajátos nevelési igényű tanulóink a következő részképesség zavarral küzdenek: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, hiperkinetikus- és figyelemzavar. Ezek az okok állhatnak sok esetben a súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási problémák hátterében. Általános jelek, amelyek megkülönböztetik őket többségi társaiktól: általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra (fronthatások), fáradékonyabbak társaiknál, nehezebben viselik el a várakozási feszültséget, nehezebben tűrik a zajokat, gyakrabban van szükségük pihenésre, fokozottabban igénylik az adott tevékenységüket meghatározó szabályokat, kereteket. Alapelvek: A tanulók fejlesztéséhez fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus és esetleg pszichológus közreműködésére van szükség, rehabilitációs célú órakeretben. A tanulási képességeket vizsgáló szakértői illetve rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a tanuló felmentést kaphat egyes tantárgyakból illetve tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Kiemelt feladatok: Egészséges önkép és önbizalom kialakítása a tanulókban, valamint a kudarctűrő képesség növelése. Diszlexia, diszgráfia 17
A diszlexia részképesség zavar, amely a nyelvvel, a beszéddel és az olvasástanulással áll kapcsolatban. Fő tünete az olvasási képesség elmaradottsága az életkor alapján elvárható szinttől. Problémát okozhat a betűk, szavak, és számok felismerése, leírása, a leírt betűket felcserélhetik, vagy ellenkező irányban olvashatják. Az olvasott szöveget nehezen, és hibásan idézik vissza, lényegét nem tudják visszaadni. A diszgráfia írászavar. A diszgráfia megjelenhet önállóan is, vagy lehet a diszlexia írásbeli megnyilvánulása, de lehet a rossz mozgáskoordináció tünete is. A diszgráfiások szakvélemény alapján használhatnak az iskolában szövegszerkesztőt kézírás helyett, és felmentethetők az írásbeli számonkérés alól. A fejlesztés célja: o o alakítsuk ki a tanulóban a megfelelő értő olvasás- írás készséget fejlesztenünk kell a tanuló kifejező készségét o segítsük az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: o o o o az olvasást, írást lassított tempóban tanítsuk, gyakoroltassuk fontos az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt kompenzáló technikákat alkalmazunk valamennyi tantárgy tanítása során az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel o segédeszközök használatának biztosítása: gépi írás, szövegszerkesztő használatának megtanítása és alkalmazása Diszkalkulia A diszkalkulia jelentése számolászavar. A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érintő, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavar. A diszkalkuliás tanuló felmentethető a matematika osztályozása, vagy a matematika tantárgy tanulása alól. Ha fel volt mentve, akkor nem kell matematikából érettségiznie; választhat helyette egy másik tárgyat. A fejlesztés feladatai: o o o az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése a matematikai nyelv tudatosítása, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése: számológép, számítógép o megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés Hiperkinetikus- és figyelemzavarok A hiperkinetikus zavarok közé tartozik a hiperkinetikus figyelemzavar, amelynek a legjellemzőbb tünetei a figyelmetlenség és a túlzott aktivitásnak a megléte. Ezek gyakran párosulnak mentális és viselkedészavarral. Ezek lehetnek: beszédzavar (ok), fegyelmezetlenség, feledékenység, figyelem jelentős csökkenése, kitartás hiánya a feladatok elvégzésében, nem figyel a környezetére, tanulási nehézség, fokozott élénkség, időnként gátlástalanság, érzelmi labilitás, megnövekedett mozgásmennyiség. Magatartási zavarok Az életkornak megfelelő viselkedési normákat durván áthágó tanuló esetében beszélünk viselkedési zavarról. Ez lehet valamely tanulási nehézség kísérő jelensége is. A tanuló reakciói durvák, 18
erőszakosak, jellemző a nagyfokú harcosság a társakkal szemben, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. Alapelvek, célok, feladatok: A családdal való együttműködés segíthet a problémák oldódásában. A pedagógusok dicséretekkel, pozitív hozzáállással jelentősen tudják segíteni a tanuló beilleszkedését, illetve a kortárs csoport toleranciája is növelhető. Az elvárásoknak a tanuló szintjéhez, teljesítőképességéhez kell igazodnia, ezzel lehetőséget kap a tanuló sikerélmény elérésére. A sikerélmény pedig további motivációt ad az adekvát viselkedésre. 4.6.4.4 A testi fogyatékos, mozgáskorlátozott tanuló Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél a mozgás szervrendszer veleszületett vagy szerzett károsulása és,/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A károsodás mértéke, formája és keletkezési ideje meghatározza a speciális nevelési szükségleteket. Az integráció sikere a nevelőtestület egységes támogatásától és az osztályfőnök problémamegoldó képességétől függ. Alapelvek, célok, feladatok: A sérülésből adódó hátrányok csökkentése, egészséges önkép kialakítása a tanulóban, sikerélményhez juttatás, a kudarctűrő képesség növelése, elérhető szakmák, pályák megismertetése. 4.6.4.5 Az autisztikus tanuló Az autizmus egy idegi- fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Az autisztikus viselkedésű tanulók négy típusba sorolhatóak: 1. Izolált típus, 2. Passzív típus, 3. Aktív, bizarr típus, 4. Merev, formális típus. A tanulók fejlődésük során többször is típust válthatnak. Az autisztikus tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai: - Segíteni kell őket az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptációhoz, az önállóság feltételeinek megteremtése - Kompenzációra kell törekedni egyénenként a hiányzó készségek területén, különös figyelmet fordítva a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátítására - A gyakorlati életre felkészíteni a tanulókat - Az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, probléma-megoldási módszerek tanítása. - A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. - A felesleges információkat a tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében szűrni kell. A pedagógiai és egészségügyi célok habilitáció, rehabilitáció Céljai és feladatai a kötelező oktatás, fejlesztés minden szakaszában jelen vannak, és elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában valósíthatóak meg, ha erre alkalmas az autista tanuló. A hiányzó készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a viselkedés problémák és tünetek speciális módszerekkel való habilitációs és rehabilitációs célú kezelését soroljuk ide. 19
A tanítás szempontjából jellemző tulajdonságok: Problémát jelent, hogy ezek a tanulók nem értik meg a másik személy szándékát, érzéseit, gondolatait. Legsúlyosabb esetben nem képesek az embereket a tárgyaktól megkülönböztetni. Gyakran teljesen hiányzik a belső motiváltság. A beszédet korlátozottan értik, még látszólag jó beszédprodukció mellett is. A mechanikus és a személyes memória közötti szakadékszerű különbség a jellemző. Hiányzik vagy korlátozódik a belátás. Erősségek, amelyekre építeni lehet: Számolási és memóriafeladatokat megoldása, olykor az egészséges emberek között is kiemelkedő eredménnyel, a megfelelő szintű vizuális információ jól értelmezhető, tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás, jó mechanikus memória, érdeklődésének megfelelő témáknál kiemelkedő koncentráció számukra megfelelő környezetben. Nehézségek, amelyekkel számolni kell a tanítás során: Gyakori a figyelemzavar, az utánzási képesség kialakulásának hiányossága, tér-időértelmezés gyengesége, esetleg hiánya, analízis-szintézis műveleteinek problémája. Alig képesek lényegkiemelésre, problémamegoldásra, általánosításra, a tanultak új helyzetben való alkalmazására. Emlékezetfelidézési problémák, gyakran gyenge a hosszú távú memóriájuk. Ismert tananyagban váratlan nehézség felmerülése szociális elem bevezetésével vagy új körülmények közötti alkalmazás során, a szóbeli kéréseket, közléseket gyakran félreértik, ismételni kell. A feladat céljának nem értése, reális jövőre irányultság hiánya, a valóság téves értelmezése, felfogása, realitás és fantázia összetévesztése, késleltetett reakciók, gyermekközösségben áldozattá, illetve bűnbakká válás, szabadidőben passzivitás jellemzi őket, gyakoriak a félelmek, fóbiák, szorongás, hiányzik a kreativitás. Speciális módszerek az autisztikus tanulók fejlesztésében A nevelés, fejlesztés tervezése mindig a mért szociális alkalmazkodás, a megfelelő fejlettségi kor, illetve a mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik. Mindig az egyénhez igazodva követjük a fejlődést erre alkalmas eszközzel (pl. fejlődési kérdőív). Segédeszközökkel berendezett környezetet és eszköztárat kell kialakítani. Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszert kell minden tanulónál külön kialakítani. Vizuálisan segített kommunikációs rendszer használunk a speciális környezeten belül és a személyek között a gyermek felé irányuló minden kommunikációban. Meg kell keresni az információ átadására a gyermek szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól független módszereket és médiumokat (pl. számítógépes oktatás stb.). Ugyanakkor el kell a tanulókkal fogadtatni a tanítási helyzeteket (pl. a csoportos, illetve frontális tanulás). A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető kognitív viselkedésterápia módszereket kell alkalmazni. Az autisztikus gyermekek integrációja Csak akkor indokolt az integráció, ha egyértelműen az autista gyermek javát szolgálja. Fontos, hogy ne kényszermegoldásként alkalmazzuk, tudatosan tervezett legyen. 4.6.5 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A társadalomban lévő változások és ennek következtében a működési zavarok a gyermekeket sújtották a legnagyobb mértékben. A tanulóinkat veszélyeztető tényezők: a munkanélküliség, a családok rossz szociális helyzete, az alkohol- és a drogfogyasztás. Intézményünk tevékenységrendszerében a gyermek- és ifjúságvédelem kiemelt szerepet kap. a) Az iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatainak célja: a gyermek- és fiatalkorúak gondozásának, nevelésének, szellemi, erkölcsi, testi, lelki, egészségi fejlődésének előmozdítása a fiatalkorúak ellátásának és gondozásának elősegítése, személyi biztonságának, érdekeinek védelme, jogai érvényesülésének biztosítása (kompetencián belül), a tanulók életútjának figyelemmel kísérése, amíg az intézményünkbe jár, 20