J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v 10-22/2008. Készült: Tiszalök Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. október 30-án tartott nyílt üléséről. Jelen vannak: Gömze Sándor polgármester Zrinszki István alpolgármester, Bényei Péterné, Cserés Sándorné, Dr. Erdélyi Béla, Fedor László, Fercsákné Tomán Ildikó, Dr. Krámor Katalin, Pappné Kórik Judit, Tomán Ferenc, Tölgyesi Attiláné, képviselők (A jelenléti ív a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Távolmaradását jelezte: Bede-Tóth Attila, Király Bertalan képviselők Tanácskozási joggal megjelent: Mező József jegyző, Hagymási József pénzügyi irodavezető, Szabó Veronika a Szociális Szolgáltató Központ vezetője, Koszta Mihály Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója, Károly János közterületfelügyelő, Páger Jánosné intézményvezető, Kocsis Sándorné a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Idősek Gondozó Központja vezetője Hallgatóság: Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Idősek Gondozó Központja dolgozói Gömze Sándor: Köszöntöm a mai ülésünkön megjelenteket. Megállapítom, hogy a képviselőtestület határozatképes, a 14 fő képviselőből 10 fő jelen van, Bede-Tóth Attila és Király Bertalan jelezték távolmaradásukat, Fercsákné Tomán Ildikó késni fog, Benkő Zoltán nem jelezte távolmaradását. A meghívóban kiküldött napirendi pontokhoz képest módosítást javaslok, az alábbiak szerint. Minden napirend marad az eredeti sorrendben, csupán egy napirendet kell felvennünk, az alábbi címmel: 13. Pályázat beadásáról döntéshozatal (TÁMOP-3.1.4/08/2. jelű pályázat). Előadó: Gömze Sándor polgármester 14. Polgármester tájékoztatója az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről. Előadó: Gömze Sándor polgármester Kérdés, további napirendi pont javaslat nem hangzott el. Aki a napirendi pontok módosításával egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 10 egyhangú igen szavazattal elfogadta a napirendi pontok módosítását, és az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 147/2008. (X.30.) számú határozata Napirend módosításáról 1

A képviselő-testület a 2008. október 30-i ülésén a következő napirendi pontokat tárgyalta: 1. Beszámoló a közbeszerzések főbb adatairól és tapasztalatairól. Előadó: Gömze Sándor polgármester 2. Tájékoztató a közterület-felügyelet tevékenységéről. Előadó: Mező József jegyző 3. Tájékoztató a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központjának 2006-2007. évi munkájáról. Előadó: Szabó Veronika intézményvezető 4. Tájékoztató a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Idősek Gondozó Központjának 2006-2007. évi munkájáról. Előadó: Kocsis Sándorné intézményvezető 5. Tiszalök Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének megtárgyalása. Előadó: Gömze Sándor polgármester 6. Tájékoztató az Önkormányzat követeléseinek és kötelezettségeinek 2008. szeptember 30-i állapotáról. Előadó: Gömze Sándor polgármester 7. Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Intézkedési Tervének megtárgyalása 2008-2012. időszakra. Előadó: Gömze Sándor polgármester 8. Előterjesztés a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásának módosításáról. Előadó: Gömze Sándor polgármester 9. A Magyar Közút KHT Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága területrendezési és tulajdonjog rendezési kérelmének véleményezése. Előadó: Gömze Sándor polgármester 10. A TVSE 2008. évi költségvetési támogatás előirányzat megemelése iránti kérelmének véleményezése. Előadó: Király Bertalan a TVSE elnöke 11. A Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium kérelme. Előadó: Gömze Sándor polgármester 12. Testületi hozzájárulás a Tiszalöki Ifjúsági Alkotóház KHT. ügyvezetőjének kinevezéséhez. Előadó: Gömze Sándor polgármester 13. Pályázat beadásáról döntéshozatal (TÁMOP-3.1.4/08/2. jelű pályázat). Előadó: Gömze Sándor polgármester 14. Polgármester tájékoztatója az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről. Előadó: Gömze Sándor polgármester Kérdések, bejelentések Tárgy: (1.tsp.) Beszámoló a közbeszerzések főbb adatairól és tapasztalatairól. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: A Pénzügyi Bizottság és a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tárgyalta ezt a napirendet, a bizottsági üléseken alaposan megbeszéltünk mindent. Van-e valakinek kérdése, véleménye? Fedor László: A bizottsági ülésen mindent tisztáztunk, elfogadásra javasoltuk. 2

Cserés Sándorné: A Pénzügyi Bizottság elfogadásra javasolta. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki a 2008. évi közbeszerzések főbb adatairól és tapasztalatairól a beszámolót elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 10 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: A képviselő-testület TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 148/2008. (X.30.) számú határozata A közbeszerzések főbb adatairól és tapasztalatairól a 2008. évi közbeszerzések főbb adatairól és tapasztalatairól szóló beszámolót elfogadta. Tárgy: (2.tsp.) Tájékoztató a közterület-felügyelet tevékenységéről. Előadó: Mező József jegyző Gömze Sándor: A napirend előadója Mező József jegyző, átadom a szót. Mező József: Nem szeretném szóban kiegészíteni az anyagot, az előterjesztésben le van írva minden a közterület-felügyelet működésével kapcsolatban, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ülésén megbeszéltük. Annyi vetődött fel a bizottság ülésén, hogy már az iskolában elkezdődő szemléletformálásra lenne szükség, hogy a problémák megszűnjenek, vagy legalább csökkenjenek. Kisfástanyától az Erőműig, a közmunka során végigtakarították a munkások az árkokat, összeszedték a szemetet, de ez már sajnos nem látszik meg sehol. Dr. Krámor Katalin: A helyszíni bírság beszedésének a lehetősége megvalósult-e? Gömze Sándor: Igen. A közterület-felügyelő már rendelkezik olyan jogosítvánnyal, amellyel helyszíni bírságot szabhat ki bárkire, aki nagyon szemet szúró és irritáló cselekedetet hajt végre. Cserés Sándorné: Az a véleményem, hogy igen nagy szükség van a közterület-felügyelőre. Szerintem egy ember nem is elég erre a sokrétű munkára, annál is inkább, hogy még az üdülőtelep is érintve van, hozzá van csatolva a településhez és Kisfástanya szintén. Ezekre a külső területekre még a kijutás sem egyszerű. A száz fölé emelkedő betöréseket mennyire tudja a közterület-felügyelő megakadályozni, volt-e már helyszíni bírságolás, és ha igen, hányszor? Károly János: Eddig még nem került sor helyszíni bírságolásra, mert nem volt rá lehetőség, szóbeli figyelmeztetés volt. Ha felszólításra abbahagyja a szabálysértést, nem jöhet szóba pénzbírság. Cserés Sándorné: Az üdülő területéről nem lehet a lovas kocsikat kitiltani? Van erre lehetőség? Károly János: Ezt már más üdülő tulajdonosok is felvetették. Egy-egy behajtani tilos táblát el lehetne helyezni véleményem szerint. 3

Dr. Krámor Katalin: A büntetés sok esetben csupán írott malaszt marad, mert nem fizetik ki, és nem lehet mit kezdeni a szabálysértővel. Ugyan nem kapcsolódik szorosan a napirendhez, de felkérem a jegyzőt, hogy vegye fel a kapcsolatot a Polgárőrséggel, és beszéljék meg, hogy a temető környékére figyeljenek oda november 1-én, mindenszentek és halottak napján, hogy ne történhessen autó feltörés, lopás, mint tavaly. Gömze Sándor: Már egyeztettem a Polgárőrség vezetőjével, szervezik a szolgálatot ezekre a napokra. Ehhez kapcsolódik, hogy szombaton buszjáratot biztosítunk a nehezen mozgók temetőbe jutásának megkönnyítésére. Az újságban megjelent hogy mikor és honnan indul a busz. Dr. Erdélyi Béla: Sokrétű munka a közterület-felügyelőé. Be kellene állítani még egy embert ugyanezekkel a jogosítványokkal, mint amivel rendelkezik a közterület-felügyelő. Én azt kérdezem, hogy a mezőőrök mit csinálnak? Ők is segíthetnék a munkát. Egy közösségnek meg kell tudni védeni magát, nem lehet belenyugodni abba, hogy nem tehetünk semmit. Meg kell keresni a lehetőséget egy másik közterület-felügyelő beállítására. Bényei Péterné: Egyetértek az előttem szólókkal. Az a véleményem, hogy a bírságolás tényét meg kell erősíteni egy mezőőr jelenlétével, így hatékonyabb és eredményesebb lehet a munkája. Zrinszki István: Volt egy ifjúsági fórumunk, amire nagyon kevesek voltak kíváncsiak. Rendezni fogunk egy közbiztonsági fórumot is, ami a közterület-felügyelő munkájához is kapcsolódik majd, itt mindenki elmondhatja az ötletét, problémáját, javaslatát. A közterület-felügyelőnek bátorságot, kitartást, jó egészséget és jó munkát kívánok. Gömze Sándor: Összefogásra van szükség. Kistérségi szinten törvényjavaslatot fogunk benyújtani a közbiztonság megőrzésének és javításának érdekében. Holnap fogunk ez ügyben egyeztetni Tiszavasvári polgármesterével, majd be fogok számolni a fejleményekről. Valóban szükség volna még egy fő közterület-felügyelő beállítására. Károly János: Eredményes lenne az is, ha a mezőőrökkel és a polgárőrökkel járőröznénk. Az üdülőben, ha lenne a lovas kocsikra tiltótábla, akkor lehetne bírságolni, lenne jogi alapja. Dr. Erdélyi Béla: Javaslom, hogy a képviselő-testület tagjai az adónk felajánlható 1%-át mindannyian egy tiszalöki egyesületnek ajánljuk fel. Fedor László: Az adó és számlaszámokat ki kellene függeszteni, hogy mindenki időben tudjon választani a támogatható egyesületek közül. Gömze Sándor: Megtehetjük, hogy a háztartásokba küldünk egy szórólapot, amelyen minden tiszalöki egyesület, alapítvány és intézmény számlaszámát feltüntetjük. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Az elhangzott javaslatokkal együtt, aki elfogadja a közterület-felügyelet tevékenységéről szóló beszámolót, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 10 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: 4

TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 149/2008.(X.30.) számú határozata A közterület-felügyelet beszámolójáról A képviselő-testület a közterület-felügyelet tevékenységéről szóló beszámolót megtárgyalta és elfogadja, azzal a kiegészítéssel, hogy az elhangzott ötletek megvalósíthatóságát meg kell vizsgálni. Tárgy: (3.tsp.) Tájékoztató a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központjának 2006-2007. évi munkájáról. Előadó: Szabó Veronika intézményvezető Gömze Sándor: A napirend előadója Szabó Veronika. Véleményezte a Szociális és Egészségügyi Bizottság. A napirend előadója, vagy a bizottság tagja kíván-e szóbeli kiegészítést tenni? Szabó Veronika: Köszönöm nem, a kérdésekre szívesen válaszolok. Bényei Péterné: A Szociális és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta a napirendet, elfogadásra javasolja, és köszönetét fejezi ki a dolgozóknak a munkájukért. Cserés Sándorné: Lényeges feladatnövekedés következett be. Pszichológus alkalmazására van szükség! 13:35-kor megérkezett Fercsákné Tomán Ildikó, a képviselők 11 fő. 2006-ban 16, 2007-ben 46 fő igényelt pszichológust. Jelenleg Tiszavasváriba kell átjárni pszichológushoz, ami költséges, és némely szülő nem viszi át a gyermekét. Elszomorító tényeket tartalmaz ez a tájékoztató. Elfogadásra javaslom. Dr. Krámor Katalin: Sok gondolatot fölvet ez a tájékoztató. Ilyen sok feladatot nem lehet ilyen kevés létszámmal megoldani, illetve nem célszerű rájuk testálni olyan feladatot, amely nem biztos hogy a feladatkörükbe tartozna, de központilag rájuk testálták. A III. pontban a rendszeres szociális segélyben részesülők együttműködési kötelezettségéből adódó feladatok ellátása annyira összetett dolog, és ezzel annyi helyen foglalkoznak már, és ez olyan nehéz feladat, hogy nem vagyok biztos benne, hogy ezzel a szociális szolgáltató központokat kellene terhelni, de köszönet érte, hogy ezt is csinálják. Kevésnek találom azt a létszámot, amivel dolgoznak létszámot. A pszichológusra pedig valóban nagy szükség lenne. Köszönöm a munkájukat, a tájékoztatót elfogadásra javaslom. Gömze Sándor: Bizottsági ülésen is megállapítottuk, hogy a feladat már most is nagyon nehéz, és csak nehezebb és több lesz. Nehéz a munkájuk, és kevés a sikerélmény. Minden mutató rosszabb, egyre több és nehezebb feladattal kell megbirkózni. Személyi, anyagi feltételek megteremtésére és törvénymódosításokra lenne szükség. Kitartást kívánok. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki a tájékoztatót elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 11 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: 5

TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 150/2008.(X.30.) számú határozata A Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központjának munkájáról szóló tájékoztatásról A Képviselő-testület a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központjának 2006-2007. évi munkájáról szóló tájékoztatást tudomásul vette és szorgalmazza egy fő pszichológus beállítását. Tárgy: (4.tsp.) Tájékoztató a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Idősek Gondozó Központjának 2006-2007. évi munkájáról. Előadó: Kocsis Sándorné intézményvezető Gömze Sándor: A napirend előadója Kocsis Sándorné intézményvezető, véleményezte a Szociális és Egészségügyi Bizottság. Van-e szóbeli kiegészítés? Kocsis Sándorné: Néhány mondatot szeretnék kiegészítésül mondani, és egy kérésem lenne. Szeretném, ha az intézményünkben, de nem csak a mi intézményünkben, hanem kistérségi szinten, ha elérnénk azt, hogy egy személyiségközpontú, felhasználóbarát szolgáltató intézményrendszer jönne létre. Annak érdekében, hogy ez megvalósulhasson, kérem a Polgármester Urat, hogy mint a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának tagja, hasson oda, hogy a Tanács a munkaszervezeten belül teremtse meg a lehetőségét annak, hogy egy szakreferens lássa el a térségben a szociális ágazattal kapcsolatos feladatokat, mert az egységesség másképpen nem fog kialakulni a térségen belül. Az egységes szemléletre a szociális ágazatnak is nagy szüksége van. Természetesen e mögött a kérés mögött megbújik az is, hogy szeretném, ha nem csak pénzügyi, könyvelés technikai, feladatot látna el a kistérség munkaszervezete, hanem ez a szakmai referens összefogná azokat az intézményeket, amelyek a térséghez tartoznak, és az egységes szemléletet így tudnánk biztosítani. Ennyit szerettem volna mondani, ha kérdés merül fel, szívesen válaszolok rá. Gömze Sándor: A holnapi tanácsülésen el fogom mondani ezt a kérést. Fercsákné Tomán Ildikó: Részletesen megtárgyaltuk a bizottsági ülésen, a kérdéseinket fel tudtuk tenni. Kaptunk egy nagyon szép beszámolót, viszont ebben az előző évekhez hasonlóan több, a mai napig megoldatlan dolog ismétlődik. Ilyenek például: - a működési engedély még mindig csak ideiglenes, - nincs karbantartója az intézetnek, - az ételhordás sincs rendesen megoldva, télen, nyáron biciklivel hordják az ebédet, ami nagyon balesetveszélyes, - az, hogy egy regionális bizottság alakult az elhelyezés elbírálására, szerintem rossz döntés volt, hátráltatja az idősek elhelyezését, az intézménynek pedig bevétel kiesést okoz. - További jó munkát kívánok. A tájékoztatót elfogadásra javaslom. Dr. Krámor Katalin: Azt a dolgot, hogy bizottság dönt a felvételekről, jó lenne ha valaki továbbvinné, mert a szociális törvényből következően az otthonba való felvételt a bizottság bírálja el, amely az országos rehabilitációs szociális bizottság, megyénként, illetve térségenként. Már a törvény megjelenésekor felvetődött bennünk, hogy mi lesz akkor, ha üres ágy marad, a bizottság még nem dönt, akkor az üres férőhelyet ki fogja megfizetni? Ezen a törvényen módosítani kell úgy, 6

hogy míg be nem töltik az üres helyet, a finanszírozás 80%-át az állam továbbra is biztosítsa. Ezt bele kell tenni a törvénybe, mert így amíg a bizottság nem hozza meg a döntését, üres férőhelyek vannak, kihasználatlan az intézmény. Ezt is kérjük, hogy vigye be ülésre Polgármester Úr. Ezért is szükség van a szakreferensre. Az intézményben jó, szakmailag hozzáértő dolgozók vannak. A beszámoló nagyon szép, valóban tükrözi az intézményben folyó munkát. Gömze Sándor: Egyetértek azzal, hogy a munkaszervezetnek szüksége lenne egy szociális szakreferensre. Fontos az egységes szemlélet. A tájékoztató átfogó, tartalmas, elfogadásra javaslom. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki a tájékoztatót elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 11 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 151/2008.(X.30.) számú határozata A Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Idősek Gondozó Központjának 2006-2007. évi munkájáról szóló tájékoztatóról A Képviselő-testület a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Idősek Gondozó Központjának 2006-2007. évi munkájáról szóló tájékoztatást tudomásul vette. Tárgy: (5.tsp.) Tiszalök Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének megtárgyalása. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: Ez az elkészült dokumentum lesz a pályázatok alapdokumentuma, ha ez nincs, nem lehet pályázni. Rövid, közép és hosszú távon is meghatározza az intézmények feladatait. Az előkészítő Szabó Veronika, véleményezte az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság. Van-e szóbeli kiegészítés? Szabó Veronika: Nem kívánok kiegészítést tenni, a bizottsági ülésen elhangzott javaslatok beépítésre kerültek a teljes anyagba. Ha kérdés van, szívesen válaszolok. Pappné Kórik Judit: Hosszan tárgyaltuk, felmerült rengeteg kérdés. Valóban alapja lesz nagyon sok pályázatunknak, és megfogalmazódott, hogy gondolkodnunk kell a pszichológus beépítéséről, hiszen azok a feladatok, amelyek ebben szerepelnek, olyan feladatok, amelyeket végre kell hajtani, számon fogják kérni, és nélkülözhetetlen a pszichológus alkalmazása. Gömze Sándor: Vannak benne olyan javaslatok, amelyek már folyamatban vannak, de közel sem állunk ott, hogy megoldott problémákról beszélhetnénk. Ez még csak az első dokumentum, el kell még készíteni az anti-szegregációs tervet, illetve az esélyegyenlőségi tervnek a kidolgozása is hátra van. A 24. oldalon a feltárt problémák között a 8. pontban leírtakkal nem feltétlenül értek egyet, hiszen maga a társadalmi környezet sem az országos átlagról szól, és a cigány tanulók lét 30%, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek aránya is egyre növekszik. E mögött sok 7

hiányosság is halmozódik, és ennek következményei is vannak a megszületett gyermekek képességeire, szocializálódására, és nem biztos, hogy mire pályaválasztásra kerül a sor, akkorra az a gyermek alkalmas és képes lesz arra, hogy gimnáziumi, vagy szakközépiskolai képzésben vegyen részt. Sőt, sokkal hasznosabb, ha egy olyan szakmát tanul, ha jól elsajátítja, amivel később a termelőmunkából ki tudja venni a részét, hiszen arról beszéltünk, hogy egyre inkább át kell helyezni a súlypontot arra, hogy jó szakembereket képezzünk. Dr. Krámor Katalin: Mikor a feladatokat nézzük, onnan kéne elindulni, ami a 8. oldalon szerepel, mert ezek a számok tragikusak. Ha ennek a populációnak az 1/3-a már hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, akkor már itt kell valahol elkezdeni, hogy a pedagógusnak kell tudnia a hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő oktatását. Törekedni kell arra, hogy 14-16 éves korukra el tudják végezni a 8. osztályt, mert ezzel a gyerekanyaggal már nem fog tudni úgy haladni, ha a gyereknek nincs meg a megfelelő otthoni háttér sem, hiszen a szülőnek nincs meg az indíttatása sem arra, hogy megmásítsa a körülményeit. A gyerekanyagot segíteni kell, ki kell emelni őket a halmozottan hátrányos helyzetből, és nem az elsődleges szempont az, hogy van-e külön terem, felszerelés, stb. A későbbiekben ezeknek a hátrányos helyzetű gyerekeknek kellene megteremtenie Magyarország jövőjét, ezért is lényeges, hogy 20-25 év múlva értékes emberek váljanak belőlük. Pappné Kórik Judit: Ez az anyag nagymértékben az integrációra van kihegyezve, de ennek a végrehajtásához senki nem fogja biztosítani a személyi feltételt, attól félek, és így a kitűzött célokat nehéz lesz megvalósítani. Zrinszki István: Hol van ebben a hiba? Ott, hogy akinek ezeket a szülőket és gyerekeket irányítaniuk kellene, nem mindig abba az irányba tereli őket, ami mindenkinek megfelel. Így mi hiába igyekszünk, ha nincs aki együttműködjön. Dr. Krámor Katalin: Az iskola védőnő visszaállítása is szükséges és fontos lenne az oktatási intézményekben. Cserés Sándorné: Az önkormányzat újszerű és szükséges dokumentuma ez a terv. A 90-es évektől a magyar közoktatás is válságban van. Esélyegyenlőtlenség van, ezért van szükség erre a tervre, ennek az elkészítésére törvény kötelez minket. Van pár dolog, amit úgy gondolok, hogy pontosítani, javítani kell benne. Cserés Sándorné ismertette az általa javításra javasolt adatokat, amelyek beépítésre kerülnek. A folyamatok jelentős része elkezdődött, de az kevés hogy mi akarjuk, mert évről évre szinte semmi nem változik, hiába törjük magunkat. Az a baj, hogy ezek az esélyegyenlőségi kérdések teljesen eldeformizálják az oktatás képét. Javaslom, hogy fogadjuk el ezt a tervet, de hangsúlyozzuk ki, hogy ezek a folyamatok már elindultak, de ezek hosszú folyamatok, és nem csak a pedagógusokon, a fenntartó önkormányzaton és az anyagi háttéren múlik, hanem nagyon sok összetevője van, hogy megvalósulhasson. Dr. Krámor Katalin: Nagyon sajnálom, hogy a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselői nincsenek jelen ennek a napirendnek a tárgyalásakor. Tekintettel arra, hogy nem tudjuk mit hoz a jövő, és kérdéses, hogy lesz-e időnk és pénzünk mindezt megvalósítani, mert csak magunkra számíthatunk. Pappné Kórik Judit: Van egy standard szöveg, amit mintaként kell alkalmazni és vannak bizonyos dolgok, amelyeket tartalmaznia kell. 8

Szabó Veronika: Az a véleményem, hogy a pozitív diszkrimináció nem vezet sehova, nincs értelme. Ha vannak jogok, akkor vannak kötelességek is. Ha nincs ilyen tervünk, akkor a pályázatainkat nem fogadják be. A helyzetelemzéseket, megállapításokat a minisztériumi szakértő írta. Az oktatási intézmények viszik a hátukon a problémát, pedig a probléma gyökere nem az oktatásban leledzik. Azt gondolom, hogy a család tekintetében vannak a legnagyobb problémák. Korábban a szociális szférának kellett volna megoldania minden problémát, most az oktatási szférának. A további képzésekre való eljárást folytatniuk kell a pedagógusoknak. Ezzel a gyerekanyaggal nem lehet úgy haladni, mint eddig. Ebben a térségben élünk, itt kell dolgoznunk, és itt kell kezdenünk valamit, összefogva. Ez egy olyan alapmunka, amin még javítani kell úgy, hogy az elfogadható legyen a minisztériumnak is, a fenntartónak is és az oktatási intézménynek is, hogy mindenki tudja teljesíteni ezt a vállalást. Úgy gondolom, hogy a többi településhez képest előrébb járunk. Gömze Sándor: Nagyon sok minden, ami ebben benne van, már rég működik nálunk, folyamat, vagy már régen csináljuk, de ahogy mondtad, mindig jönnek újabb problémák, és fel kell készülni az egyre nehezebb feladatokra. A diszkrimináció akkor is rossz, ha pozitív, akkor is, ha negatív, nem is kellene róla beszélni. Az esélyegyenlőségben az is benne van, amit Igazgató Nő mondott, hogy ki beszél arról a másik 30%-ról, akinek az esélyeit rontja az a másik akárhány százalék azzal, hogy zavarják az órákat, hogy a szülők olyanok amilyenek, konfliktusok tömkelegét okozzák nap mint nap, szembe mennek az iskola rendjével, stb. Tehát nem csak a felzárkóztatásról, a korrekciós osztályokról kellene beszélni, hanem a tehetséggondozásról, annak a feltételeinek a biztosításáról is. A pedagógusképzéseken már évek óta részt vesznek a kollegák, jó irányba mozdul el a dolog, mindenki igyekszik a tudása legjavát adni, pedig sokszor szélmalomharcot kell folytatni az iskolában, de próbálunk ellene tenni. Azt is ki kell hangsúlyozni, hogy ebben az iskola, az önkormányzat kevés, hiszen különféle programok vannak (Arany János, Útravaló, Tanoda program) és itt álljunk meg. Azt mondjuk hogy legyen, de kivel valósítsuk meg? Hol vannak a Cigány Kisebbségi Önkormányzat jeles képviselői? Kaptak meghívót erre az ülésre is, mint minden testületi és bizottsági nyílt ülésre, láthatják milyen napirendeket tárgyalunk. Közben szinte egyedülálló, példaértékű dolgokat csinálunk itt, mint például az óvodai, iskolai roma koordinátor alkalmazása. Akkor miért van az, hogy ezeket a pozitív dolgokat, erőfeszítéseket a másik oldal nem veszi komolyan? Vagy alkalmatlan arra, hogy megértse? Bizalmatlanok velünk szemben, holott mi mindent megteszünk azért, hogy elfogadható legyen a kapcsolatunk. Mező József: Ez az Esélyegyenlőségi intézkedés egy helyzetfelmérésen alapul. A helyzetfelmérés azon adatok alapján készült, amelyeket az oktatási intézmények a szakértő rendelkezésére bocsátottak. Hogy melyik programot tegyük rövid, vagy hosszú távra, együtt beszéltük meg, és az oktatási szakértő is és a minisztériumi elbíráló is egyetértett velünk, még túl terjedelmesnek is találta ezt a tervet. És ha ez a tervünk nincs meg, akkor elbukunk a pályázatoktól. Az esélyegyenlőségről csak annyit, hogy aki most hátrányos helyzetű szülőnek minősül, és óvodáztatja a gyermekét, most 40.000 Ft-ot fog kapni, plusz ingyen étkezik. Az állam ad érte 50.000 Ft normatívát, meg még a szülő kap 40.000 Ft-ot, összesen kap 90.000 Ft-ot havonta, csak azért, mert a gyereke óvodába jár. Aki pedig rendesen dolgozik, fizeti az étkezést a gyerek után, nem kap pluszjuttatást, és még be kell adnia az utolsó WC-papírig mindent, amire a gyereknek szüksége van ahhoz, hogy rajzolni, tisztálkodni, pihenni, játszani tudjon a gyermeke. Akkor hol van itt az esélyegyenlőség? Dr. Erdélyi Béla: A jogalkotó, aki a törvényt megalkotta, a kisebbséggel átbeszélte ezeket a kérdéseket? 9

Mert ennek az intézkedési tervnek semmi értelme nincs, hogyha ezt a másik féllel nem beszélik át. Hiába döntünk erről, ha a kisebbség nem vesz részt a megvalósításban, semmi nem fog megvalósulni belőle. Ez a testület nem teheti meg - annak dacára, hogy a kisebbség képviselői nincsenek jelen -, hogy nem szavazza meg ezt a tervezetet. Véleményem szerint nem sok minden fog ebből megvalósulni, akármilyen szép munka. A számszaki hibák kijavítása a legkevesebb. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Manapság, az élet bármely területén egyre több energiát fektetünk ezeknek a családoknak a megsegítésébe. Ennyit az esélyegyenlőségről, illetve még annyit, amit ti is elmondtatok, hogy míg az egyik tíz ezreket kap azért, hogy különben kötelező ellátásban részesítse a gyermekét, a dolgozó szülő pedig csak pár forinttal lépi túl a jövedelemhatárt, és elesik minden segítségtől, pedig napról napra dolgozik a családjáért, a társadalomért. Dr. Krámor Katalin: Foglaljuk jegyzőkönyvbe, hogy a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselői nem jelentek meg a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv tárgyalásánál. Gömze Sándor: Aki az elhangzott kiegészítésekkel, javításokkal együtt elfogadja Tiszalök Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 11 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: A Képviselő-testület TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 152/2008.(X.30.) számú határozata Tiszalök Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervének elfogadásáról a határozat mellékletét képező Tiszalök Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőséi Tervét a melléklet alapján elfogadja. 10

TISZALÖK VÁROS TELEPÜLÉSI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 2008 11

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Helyzetelemzés 3. Célmeghatározás 4. Akcióterv 5. Megvalósítást segítő egyéb programok 6. Kockázatelemzés 7. Konzultáció, monitoring és visszacsatolás 8. Kötelezettségek és felelősségi körök 9. Érvényesülés, módosítás 10. Elfogadás módja és dátuma, esélyegyenlőségi szakértő ellenjegyzése 12

1. Bevezetés A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében minden települési önkormányzatnak, illetve intézményfenntartói társulásban, vagy (többcélú) kistérségi társulásban fenntartott közoktatási intézmények esetén a társult önkormányzatoknak együttesen ki kell dolgoznia Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét. Az alábbi törvényi háttér szellemében Tiszalök Város Önkormányzata a következőkben dolgozza ki Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét, vállalva, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel, az önkormányzati minőségirányítási programmal, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal. A települési közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv célja: A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a kerületi közoktatási intézményekben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrése. Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztását). Jogszabályi háttér: A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. (1) bekezdésére, 70/A. -ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az alábbi paragrafusokban pedig az okatási-nevelési folyamatokban határozza meg az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség szempontjait: 27. (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). 13

(2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. 14

2. Helyzetelemzés A helyzetelemzés a következő struktúra szerint épül fel: 2.1 Település bemutatása 21.1.Földrajzi adottságok, történelmi előzmények 2.1.2. Gazdasági helyzet 2.1.3.Demográfia 2.2 Közoktatási szempontból a település bemutatása, statisztikai adatok 2.2.1.Óvodáztatás 2.2.2 Általános iskola 2.2.3 Középiskolai nevelés oktatás 2.2.4. Frim Jakab Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium 2.3 Közszolgáltatások elérhetősége A korábban készült helyzetelemzés hiányzó adatai pótlásra kerültek, illetve aktualizálásuk megtörtént, így a 2008/09-es tanév valamint előző tanév adatai összehasonlíthatók valamint láthatók a statisztikai adatokból a helyzetelemzés készítését követő változások. 2.1. Település bemutatása: 21.1.Földrajzi adottságok, történelmi előzmények Tiszalök Szabolcs Szatmár Bereg megye észak nyugati részén a Nyíri mezőség nevű tájegységben, a Tisza folyó bal partján helyezkedik el, Nyíregyházától 30 km re. A település életében igen jelentős szerepet játszott az első tiszai vízlépcső, az Erőmű és a Keleti főcsatorna megépítése tette országosan ismertté. A vízlépcső a várostól 5 km re, a rázompusztai kanyar 2,4 km es átvágásában épült meg: ez volt a legalkalmasabb hely a Tiszántúli öntözővízzel, Debrecen ivóvízzel való ellátását is biztosító Keleti főcsatorna indítására. A duzzasztás a Tisza vízszintjét 7 méterrel emelte meg. A község, a mai nevén 1265-ben tűnik fel egy föld adományozási levélen.ebben a térségben már a jégkorszakban élt ember, amelyet az erőmű építésekor talált jégkori állatmaradványok, illetve egy pattintott kalcedon kőpenge is bizonyít. A megyében itt tártak fel először hiteles Árpád kori leleteket.a falut 1316-tól 1893-ig mezővárosi címmel rendelkezett. 1972-ig járási székhely volt. 1992. január 1.-től várossá nyilvánították. A városhoz a következő külterületi településrészek tartoznak: Tiszalök Kisfástanya Tiszalök - Újtelep Tiszalök - Rázompuszta Tiszalök Erőmű lakótelep 2.1.2. Gazdasági helyzet A város gazdasági életét meghatározza a közigazgatási területen tevékenységet folytató gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, mezőgazdasági tevékenységet folytatók, elért eredményeik, az általuk foglalkoztatottak. A település 1990-es évek környékén egy átlagos Szabolcs Szatmár Bereg megyei kisváros volt, gazdasági szempontból is. Az eltelt időszakban a város munkaerő-piaci helyzete drasztikusan megváltozott. A munkát és megélhetést biztosító üzemek, gyárak bezártak, átették székhelyüket a környező országokba, viszont helyükre újak nem települtek. Jelenleg nagyobb létszámot foglalkoztatók az önkormányzat intézményei, néhány vállalat közöttük jelentősebb: Tiszavíz Vízerőmű Kft. A Tiszalökre épült börtön jelenleg csak 35-40 fő tiszalöki lakost foglalkoztat / ennek oka, hogy elsősorban áthelyezéssel töltötték fel a létszámot./ Rehabilitációs foglalkoztatás szempontjából a város kedvező helyzetben van 2000 óta működik a PRO REHABILITÁCIÓS KFT. (védett célszervezet) 90 főt foglalkoztatott. A jogutód: 2007.07.29. Pro Team Kht. cég, jelenleg 105 110 fő megváltozott munkaképességű dolgozik az üzemegységeiben. 15

A városban működő vállalkozások : 197 db. Elsősorban kereskedelmi, vendéglátó ipari és szolgáltatási tevékenységet folytatnak. Nagyüzemi mezőgazdasági tevékenységet a Szabadság Mg. Szövetkezet végez, de megtalálhatók a településen is a mezőgazdasági vállalkozók. Az egészségügyi ellátást három háziorvos, egy gyermekorvos, egy fogorvos, és a vállalkozó szakorvosok (ortopéd, nőgyógyász, bőrgyógyász, érsebész) látják el. Intézményi, lakossági pénzügyi szolgáltatást az OTP fiók, a Rakamaz és Vidéke Takarékszövetkezeti Kirendeltség, Postahivatal biztosítja. Üdülőövezete a környező nagyvárosok lakói körében is kedvelt. Vízísport, horgászcentrum és vadászati lehetőség áll rendelkezésre. Közel 900 hétvégi ház épült a Tisza bal partján. A vízlépcső mellett található egy parkerdő, amely kiváló kirándulóhely. 2.1.3.Demográfia Lakónépesség 5973 Állandó népesség 5876 Állandó népességből a 0-2 évesek 148 Állandó népességből a 3-5 évesek 158 Állandó népességből a 6-14 évesek 641 Állandó népességből a 15-18 évesek 328 Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +) -310 A város népességének alakulására az 1980-as évek végéig erőteljes növekedés volt jellemző, viszont az utóbbi években gazdasági stagnálással együtt a lakosság is csökkenésnek indult. A születések - úgy ahogy az országos átlag is - hullámzó. A roma lakosság aránya az összlakosság kb.:10%-a. 2.2 Közoktatási szempontból a település bemutatása, statisztikai adatok Külterületen élők : Összesen 2007/2008- as tanév Hátrányos helyzetűek / halmozottan hátrányos helyzetűek Összesen 2008/2009- as tanév Hátrányos helyzetűek / halmozottan hátrányos helyzetűek Ebből 3-5 éves gyermekek 70 18/38 51 13/30 ebből óvodába jár 55 16/27 49 13/28 általános iskolás tanulók 133 30/82 157 37/86 Tiszalök-Kisfástanya 7 km-re található Tiszalöktől itt helyben járnak az óvodás korú gyermekek óvodába. Tiszalök-Rázompuszta és Tiszalök Erőmű lakótelep 6 km-re található Tiszalöktől, ezen a külterületen 3 óvodás korú gyermek van, ők Tiszalökre járnak óvodába. 16

Etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben élők : Összesen 2007/2008- as tanév HH / HHH Összesen 2008/2009- as tanév HH / HHH Ebből 3-5 éves gyermekek 43 11/32 26 2/24 ebbő l óvodába jár 29 9/20 24 2/22 általános iskolás tanulók 82 7/72 89 8/79 Tiszalök- Újtelep 2km-re található Tiszalöktől. Megfigyelhető, hogy a cigánytelepen élő roma gyerekek, tanulók kivétel nélkül hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű. 2007/2008 as tanévben az óvodás korú gyerekek 30%-a nem részesül óvodai ellátásban, a jelenlegi tanévben ez az arány 2 % alá csökkent. Ebben a statisztikában még nem szerepel azon gyermekek akik év közben töltik a 3. életévüket. Az Önkormányzat saját fenntartása látja el: Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Középfokú oktatás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Iskolai napközi Megyei Önkormányzat látja el: Gyógypedagógiai tanácsadás, Korai fejlesztés és gondozás, Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási pályaválasztási tanácsadás Egyéb: Családok átmeneti otthona Ellátatlan közszolgáltatások: Családi napközi Házi gyermekfelügyelet Pályaválasztási tanácsadás A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a Pedagógiai Intézet keretében szerveződött. Az intézet a pályaválasztási tanácsadó feladata ellátásában koordinációs tevékenységet is végez az intézmény fenntartó, az alap és a középfokú nevelési oktatási intézmények, az iskolarendszeren kívüli képzőhelyek valamint a szakképzés vonatkozásában. Az együttműködő szervezetekkel közösen minden évben különböző helyszíneken megszervezik a pályaválasztási napokat, ahol a továbbtanulni szándékozók ismerkednek a lehetőségekkel az egyes intézmények nyílt napjain. Pedagógiai szakmai szolgáltatás A települési önkormányzatok vagy a nevelési oktatási intézmények megrendelései alapján pedagógiai méréseket és ehhez kapcsolódó értékelést végez a pedagógiai intézet, 17

2.2.1.Óvodáztatás 2007/2008 tanév 2008/2009 tanév Óvodai intézmények 1 1 Óvodai feladatellátási helyek (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 5 5 Óvodai férőhelyek (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 200 200 Óvodába beíratott gyermekek (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 200 195 Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek 48 44 Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 51 55 Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek 22 5 Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 16 2 Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek (integráltan neveltek nélkül) - - Az óvodai gyermekcsoportok (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 8 8 Tiszalök városban önálló vezetésű, részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező Napköziotthonos Óvoda működik. Jelenleg 8 óvodai csoportban ahol az átlaglétszám 25 fő és egy 20 fős bölcsődei csoportban folyik nevelés 5 épületben. Három épület a központi belterületen helyezkedik el, kettő pedig egyéb belterületen. Nem részesült a tavalyi évben óvodai ellátásban 22 gyermek akik halmozottan hátrányos helyzetűek. Sajátos nevelési igényű gyermek nincs. Az óvodai férőhelyek kihasználtsága 100%-os. Az óvodai csoportokban 2 fő óvodapedagógus és 1 dajka biztosított a gyerekek részére, ezenkívül a Napraforgó tagóvodában 1 fő roma származású óvodai koordinátor dolgozik, valamint a pedagógusok munkáját segíti heti két alkalommal logopédus. Az óvodapedagógusok közül 4 fő végzett intenzív, posztgraduális tanfolyamot. Az eredményesebb munkavégzés érdekében az óvodapedagógusok rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken. A nyitva tartás minden feladatellátási helyen 6-17 óráig biztosított. A 20 bölcsődés gyermeknek a Szivárvány tagóvodában biztosított az ellátás. Az eljárás-bejárás nem jellemző az óvodás korú gyermekekre. Az tanév alatt még számolni kell létszám növekedés szempontjából az oltalmazó otthonba beköltöző óvodás korú gyermekekkel /az intézmény jellegéből adódóan- átmeneti otthonviszonylag nagy a fluktuáció az elmúlt évhez képest 5 óvodáskorú gyermek költözött el másik otthonba/ és azokkal a gyermekekkel akik az év közben töltik a 3.életévüket. 18

2007/2008 as tanév 2008/2009 es tanév Feladatellátási hely Férőhely Gyerekek HH/HHH gyerekek Férőhely Gyerekek HH/HHH gyerekek Szivárvány 50+9 53+15 8/8 50+9 54+20 12/6 tagóvoda Hétszínvirág 50 49 16/7 50 50 14/9 tagóvoda Kerekerdő 25 25 7/5 25 24 11/6 tagóvoda Aranyalma 50 44 8/11 50 43 4+12 tagóvoda Napraforgó tagóvoda 25 29 9/20 25 24 2/22 Megállapítható, hogy a település óvodáiban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek jelentősen eltért az elmúlt tanévben. Az idei tanévben törekedtek az egyenlőbb elosztásra. A település 5 óvodája közül a Napraforgó tagóvoda szegregált. Ez az óvoda a cigánytelep mellett van itt továbbra is a legmagasabb a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya ez a település szerkezetéből adódik. Ide csak roma gyerekek járnak Újtelepről. Néhány gyermeket / 4 fő/ hordanak a Szivárvány és az Aranyalma tagóvodákba a telepről. Infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken A tagóvodákra jellemző, hogy régi építésűek, legtöbb nem óvodai funkcióval épült, állandó felújításra szorulnak, egyre nagyobb volumenű felújításra lenne szükség. Hiányosságok összefoglalása: 1-es Szivárvány óvoda: Nem megfelelő alapterületű csoportszoba, udvar nem megfelelő alapterületű, nincs étkező, elkülönítő, foglalkoztató szoba, tornaterem 3-as Hétszínvirág óvoda: Nem megfelelő alapterületű az egyik csoportszoba, világítás korszerűsítés, udvar nem megfelelő alapterületű, nincs étkező, elkülönítő,foglalkoztató szoba, iroda, tornaterem. 4-es Kerekerdő óvoda: nincs iroda, tornaterem 5-ös Aranyalma óvoda: nincs étkező, tornaterem 6-os Napraforgó óvoda: Nem megfelelő alapterületű csoportszoba, öltöző világítás korszerűsítés, nincs étkező, elkülönítő,foglalkoztató szoba, tornaterem, személyzeti mosdó,iroda, fűtése korszerűtlen, vizesblokkjai nem megfelelőek. 19

2.2.2 Általános iskola 2007/2008 as tanév 2008/2009 es tanév Általános iskolai intézmények : 1 1 Általános iskolai feladatellátási helyek (gyógypedagógiai oktatással együtt) 1 1 Általános iskolai osztálytermek (gyógypedagógiai oktatással együtt) 40 40 Az általános iskolai osztályok (gyógypedagógiai oktatással együtt) 26 25 Általános iskolai tanulók (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) 559 528 Általános iskolai magántanulók 7 10 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók 21 19 Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) - - Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók 140 160 Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók 127 131 Általános iskolában tanuló első évfolyamosok (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 60 73 8. évfolyamosok a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 72 74 A napközis tanulók az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 96 97 Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek 2 4 A településen jelenleg biztosítva van az általános iskolai korú gyermekek elhelyezése. Az általános iskolában tanulók 35 %-a halmozottan hátrányos helyzetű. A roma tanulók aránya 30%. Az elmúlt tanév adati alapján: - magántanuló volt 7 fő (1.2%), a hét tanuló közül 4 pszichiátriai kezelés alatt áll, egy tanuló pedig mozgásában korlátozott. - Az iskolai napközit a tanulók 17%-a veszi igénybe. Az intézménybe 4 tanuló Tiszadadáról, 1 fő Tiszavasváriból és 4 fő Tiszaeszlárról jár be. - A városban élő 6-14 évesek 641 fő. Más település intézményeibe 18 alsós és 13 felsős jár el Szorgalmatosra 4 tanuló Nyíregyházára, 8 tanuló a Frim Jakab speciális iskolába jár valamint 16 gyermek a nevelési tanácsadói szakvéleménye miatt maradt az óvodában. - 45 főállású pedagógus dolgozik az intézményben, ebből kettő főállású gyógypedagógus (1 fő oligofrén, 1 fő tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos). A pedagógusok munkáját 1 fő roma származású iskolai koordinátor segíti. 20

Infrastruktúra az iskolában Az épületek elhelyezkedése kedvező, mert körbeveszik az iskola díszudvarát, amely alkalmas ünnepségek megrendezésére, valamint a külső udvart, ahol az óraközi szüneteket tölthetik a gyerekek. Épületei között megtalálhatók az államosítás előtt egyházi iskolaként működő 6 tantermes, valamint a későbbi években épített hat és négy tantermes épületek. Az 1989-ben átadott új, modern épület lehetővé tette az egyműszakos oktatásra való áttérést, hiszen az új épületben a könyvár, a tornaterem a fizikai és biológiai előadók mellett 2 műhelyszoba ének és rajz valamint 14 tanterem áll az oktatás rendelkezésére. Ugyanebben az évben az iskola valamennyi épületét bekapcsolták a központi fűtés rendszerébe. 1989-ben került megépítésre egy jól felszerelt 600 adagos konyha, a Polgármesteri Hivatal üzemeltetésével, amit 1995-ben az általános iskola vett át működtetésre. Innen biztosítják az iskolai tanulókon kívül 200 fő óvodás gyerek étkeztetését. Helyiségek 34, ami egy tornaszobát, egy tornatermet, előadókat és szaktantermeket foglal magában. Rendelkeznek két számítástechnikai szaktanteremmel, ahol hálózatba kötött számítógépekkel oktathatják a számítástechnikát. Egyéb kiszolgáló helyiségek: irodák, öltözők, orvosi szoba, stúdió, nevelői szobák. Az intézményhez tartozik még egy szabadtéri bitumenes kézilabdapálya, amit nemcsak az iskolai testnevelési órákon vesznek igénybe, hanem a városi sportegyesületek kézilabda mérkőzései is ezen történnek. Az általános iskola használatában van a Liget úton egy sportpálya. A berendezések, a bútorzat megfelelő, de elhasználódási foka az új épület kivételével igen magas. Rendelkezik az iskola televíziókkal, videó magnókkal, videokamerával, magnetofonokkal, szintetizátorral, hangosító berendezéssel, fénymásolókkal, írásvetítőkkel, diavetítőkkel. 21

Tanulók évfolyamonként 2007/2008 as tanév évfolyam és/vagy óvodai csoport foka gyermek és/vagy tanulóléts zám az évfolyamo n gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport) Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai csoport, tagozat Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH 1.a. osztály 25 25 6/2 1.b. osztály 21 21 8/2 1.c. osztály 12 12 2/10 SNI 1. osztály 2 1/1 2 1/1 2.a. osztály 24 24 8/2 2. b. osztály 23 23 6/4 2.c.osztály 17 17 3/11 SNI 2.osztály 1 /1 1 3. a.osztály 25 25 4/3 3.b. osztály 19 19 6/9 3.c. osztály 21 21 8/9 SNI 3. osztály 2 1/ 2 4.a. osztály 24 24 5/3 10 4. b.osztály 22 22 5/4 8 1/ 1-4. c.osztály 21 21 9/8 - SNI 4. osztály 1 1/ 1 5.a. osztály 26 26 8/4 20 4/ 5.b. osztály 23 23 6/4 4-3 2/1 5. c.osztály 24 24 7/6 10 3/1 SNI 5. osztály 3 2/1 3 6.a.osztály 25 25 7/ 15 1/ 6.b. osztály 22 22 5/6 12-3 1/2 6.c. osztály 23 23 4/5 5 2/ SNI 6.osztály 3 1/2 3 7.a. osztály 25 25 5/4 10 3/ 7.b.osztály 24 24 6/6 9 2/1 6 /6 7.c. osztály 23 23 1/2 18 1/ SNI 7. osztály 6 /6 6 8.a. osztály 26 26 7/1 17 4/1 8.b.osztály 22 22 4/5 9 1/ 3 /3 8. c.osztály 21 21 5/1 12 SNI 8. osztály 3 /3 3 22