J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v 10-22/2008. Készült: Tiszalök Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. október 30-án tartott nyílt üléséről. Jelen vannak: Gömze Sándor polgármester Zrinszki István alpolgármester, Bényei Péterné, Cserés Sándorné, Dr. Erdélyi Béla, Fedor László, Fercsákné Tomán Ildikó, Dr. Krámor Katalin, Pappné Kórik Judit, Tomán Ferenc, Tölgyesi Attiláné, képviselők (A jelenléti ív a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Távolmaradását jelezte: Bede-Tóth Attila, Király Bertalan képviselők Tanácskozási joggal megjelent: Mező József jegyző, Hagymási József pénzügyi irodavezető, Szabó Veronika a Szociális Szolgáltató Központ vezetője, Koszta Mihály Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója, Károly János közterületfelügyelő, Páger Jánosné intézményvezető, Kocsis Sándorné a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Idősek Gondozó Központja vezetője Hallgatóság: Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Idősek Gondozó Központja dolgozói Gömze Sándor: Köszöntöm a mai ülésünkön megjelenteket. Megállapítom, hogy a képviselőtestület határozatképes, a 14 fő képviselőből 10 fő jelen van, Bede-Tóth Attila és Király Bertalan jelezték távolmaradásukat, Fercsákné Tomán Ildikó késni fog, Benkő Zoltán nem jelezte távolmaradását. A meghívóban kiküldött napirendi pontokhoz képest módosítást javaslok, az alábbiak szerint. Minden napirend marad az eredeti sorrendben, csupán egy napirendet kell felvennünk, az alábbi címmel: 13. Pályázat beadásáról döntéshozatal (TÁMOP-3.1.4/08/2. jelű pályázat). Előadó: Gömze Sándor polgármester 14. Polgármester tájékoztatója az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről. Előadó: Gömze Sándor polgármester Kérdés, további napirendi pont javaslat nem hangzott el. Aki a napirendi pontok módosításával egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 10 egyhangú igen szavazattal elfogadta a napirendi pontok módosítását, és az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 147/2008. (X.30.) számú határozata Napirend módosításáról 1

A képviselő-testület a 2008. október 30-i ülésén a következő napirendi pontokat tárgyalta: 1. Beszámoló a közbeszerzések főbb adatairól és tapasztalatairól. Előadó: Gömze Sándor polgármester 2. Tájékoztató a közterület-felügyelet tevékenységéről. Előadó: Mező József jegyző 3. Tájékoztató a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központjának 2006-2007. évi munkájáról. Előadó: Szabó Veronika intézményvezető 4. Tájékoztató a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Idősek Gondozó Központjának 2006-2007. évi munkájáról. Előadó: Kocsis Sándorné intézményvezető 5. Tiszalök Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének megtárgyalása. Előadó: Gömze Sándor polgármester 6. Tájékoztató az Önkormányzat követeléseinek és kötelezettségeinek 2008. szeptember 30-i állapotáról. Előadó: Gömze Sándor polgármester 7. Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Intézkedési Tervének megtárgyalása 2008-2012. időszakra. Előadó: Gömze Sándor polgármester 8. Előterjesztés a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásának módosításáról. Előadó: Gömze Sándor polgármester 9. A Magyar Közút KHT Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága területrendezési és tulajdonjog rendezési kérelmének véleményezése. Előadó: Gömze Sándor polgármester 10. A TVSE 2008. évi költségvetési támogatás előirányzat megemelése iránti kérelmének véleményezése. Előadó: Király Bertalan a TVSE elnöke 11. A Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium kérelme. Előadó: Gömze Sándor polgármester 12. Testületi hozzájárulás a Tiszalöki Ifjúsági Alkotóház KHT. ügyvezetőjének kinevezéséhez. Előadó: Gömze Sándor polgármester 13. Pályázat beadásáról döntéshozatal (TÁMOP-3.1.4/08/2. jelű pályázat). Előadó: Gömze Sándor polgármester 14. Polgármester tájékoztatója az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről. Előadó: Gömze Sándor polgármester Kérdések, bejelentések Tárgy: (1.tsp.) Beszámoló a közbeszerzések főbb adatairól és tapasztalatairól. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: A Pénzügyi Bizottság és a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tárgyalta ezt a napirendet, a bizottsági üléseken alaposan megbeszéltünk mindent. Van-e valakinek kérdése, véleménye? Fedor László: A bizottsági ülésen mindent tisztáztunk, elfogadásra javasoltuk. 2

Cserés Sándorné: A Pénzügyi Bizottság elfogadásra javasolta. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki a 2008. évi közbeszerzések főbb adatairól és tapasztalatairól a beszámolót elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 10 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: A képviselő-testület TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 148/2008. (X.30.) számú határozata A közbeszerzések főbb adatairól és tapasztalatairól a 2008. évi közbeszerzések főbb adatairól és tapasztalatairól szóló beszámolót elfogadta. Tárgy: (2.tsp.) Tájékoztató a közterület-felügyelet tevékenységéről. Előadó: Mező József jegyző Gömze Sándor: A napirend előadója Mező József jegyző, átadom a szót. Mező József: Nem szeretném szóban kiegészíteni az anyagot, az előterjesztésben le van írva minden a közterület-felügyelet működésével kapcsolatban, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ülésén megbeszéltük. Annyi vetődött fel a bizottság ülésén, hogy már az iskolában elkezdődő szemléletformálásra lenne szükség, hogy a problémák megszűnjenek, vagy legalább csökkenjenek. Kisfástanyától az Erőműig, a közmunka során végigtakarították a munkások az árkokat, összeszedték a szemetet, de ez már sajnos nem látszik meg sehol. Dr. Krámor Katalin: A helyszíni bírság beszedésének a lehetősége megvalósult-e? Gömze Sándor: Igen. A közterület-felügyelő már rendelkezik olyan jogosítvánnyal, amellyel helyszíni bírságot szabhat ki bárkire, aki nagyon szemet szúró és irritáló cselekedetet hajt végre. Cserés Sándorné: Az a véleményem, hogy igen nagy szükség van a közterület-felügyelőre. Szerintem egy ember nem is elég erre a sokrétű munkára, annál is inkább, hogy még az üdülőtelep is érintve van, hozzá van csatolva a településhez és Kisfástanya szintén. Ezekre a külső területekre még a kijutás sem egyszerű. A száz fölé emelkedő betöréseket mennyire tudja a közterület-felügyelő megakadályozni, volt-e már helyszíni bírságolás, és ha igen, hányszor? Károly János: Eddig még nem került sor helyszíni bírságolásra, mert nem volt rá lehetőség, szóbeli figyelmeztetés volt. Ha felszólításra abbahagyja a szabálysértést, nem jöhet szóba pénzbírság. Cserés Sándorné: Az üdülő területéről nem lehet a lovas kocsikat kitiltani? Van erre lehetőség? Károly János: Ezt már más üdülő tulajdonosok is felvetették. Egy-egy behajtani tilos táblát el lehetne helyezni véleményem szerint. 3

Dr. Krámor Katalin: A büntetés sok esetben csupán írott malaszt marad, mert nem fizetik ki, és nem lehet mit kezdeni a szabálysértővel. Ugyan nem kapcsolódik szorosan a napirendhez, de felkérem a jegyzőt, hogy vegye fel a kapcsolatot a Polgárőrséggel, és beszéljék meg, hogy a temető környékére figyeljenek oda november 1-én, mindenszentek és halottak napján, hogy ne történhessen autó feltörés, lopás, mint tavaly. Gömze Sándor: Már egyeztettem a Polgárőrség vezetőjével, szervezik a szolgálatot ezekre a napokra. Ehhez kapcsolódik, hogy szombaton buszjáratot biztosítunk a nehezen mozgók temetőbe jutásának megkönnyítésére. Az újságban megjelent hogy mikor és honnan indul a busz. Dr. Erdélyi Béla: Sokrétű munka a közterület-felügyelőé. Be kellene állítani még egy embert ugyanezekkel a jogosítványokkal, mint amivel rendelkezik a közterület-felügyelő. Én azt kérdezem, hogy a mezőőrök mit csinálnak? Ők is segíthetnék a munkát. Egy közösségnek meg kell tudni védeni magát, nem lehet belenyugodni abba, hogy nem tehetünk semmit. Meg kell keresni a lehetőséget egy másik közterület-felügyelő beállítására. Bényei Péterné: Egyetértek az előttem szólókkal. Az a véleményem, hogy a bírságolás tényét meg kell erősíteni egy mezőőr jelenlétével, így hatékonyabb és eredményesebb lehet a munkája. Zrinszki István: Volt egy ifjúsági fórumunk, amire nagyon kevesek voltak kíváncsiak. Rendezni fogunk egy közbiztonsági fórumot is, ami a közterület-felügyelő munkájához is kapcsolódik majd, itt mindenki elmondhatja az ötletét, problémáját, javaslatát. A közterület-felügyelőnek bátorságot, kitartást, jó egészséget és jó munkát kívánok. Gömze Sándor: Összefogásra van szükség. Kistérségi szinten törvényjavaslatot fogunk benyújtani a közbiztonság megőrzésének és javításának érdekében. Holnap fogunk ez ügyben egyeztetni Tiszavasvári polgármesterével, majd be fogok számolni a fejleményekről. Valóban szükség volna még egy fő közterület-felügyelő beállítására. Károly János: Eredményes lenne az is, ha a mezőőrökkel és a polgárőrökkel járőröznénk. Az üdülőben, ha lenne a lovas kocsikra tiltótábla, akkor lehetne bírságolni, lenne jogi alapja. Dr. Erdélyi Béla: Javaslom, hogy a képviselő-testület tagjai az adónk felajánlható 1%-át mindannyian egy tiszalöki egyesületnek ajánljuk fel. Fedor László: Az adó és számlaszámokat ki kellene függeszteni, hogy mindenki időben tudjon választani a támogatható egyesületek közül. Gömze Sándor: Megtehetjük, hogy a háztartásokba küldünk egy szórólapot, amelyen minden tiszalöki egyesület, alapítvány és intézmény számlaszámát feltüntetjük. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Az elhangzott javaslatokkal együtt, aki elfogadja a közterület-felügyelet tevékenységéről szóló beszámolót, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 10 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: 4

TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 149/2008.(X.30.) számú határozata A közterület-felügyelet beszámolójáról A képviselő-testület a közterület-felügyelet tevékenységéről szóló beszámolót megtárgyalta és elfogadja, azzal a kiegészítéssel, hogy az elhangzott ötletek megvalósíthatóságát meg kell vizsgálni. Tárgy: (3.tsp.) Tájékoztató a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központjának 2006-2007. évi munkájáról. Előadó: Szabó Veronika intézményvezető Gömze Sándor: A napirend előadója Szabó Veronika. Véleményezte a Szociális és Egészségügyi Bizottság. A napirend előadója, vagy a bizottság tagja kíván-e szóbeli kiegészítést tenni? Szabó Veronika: Köszönöm nem, a kérdésekre szívesen válaszolok. Bényei Péterné: A Szociális és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta a napirendet, elfogadásra javasolja, és köszönetét fejezi ki a dolgozóknak a munkájukért. Cserés Sándorné: Lényeges feladatnövekedés következett be. Pszichológus alkalmazására van szükség! 13:35-kor megérkezett Fercsákné Tomán Ildikó, a képviselők 11 fő. 2006-ban 16, 2007-ben 46 fő igényelt pszichológust. Jelenleg Tiszavasváriba kell átjárni pszichológushoz, ami költséges, és némely szülő nem viszi át a gyermekét. Elszomorító tényeket tartalmaz ez a tájékoztató. Elfogadásra javaslom. Dr. Krámor Katalin: Sok gondolatot fölvet ez a tájékoztató. Ilyen sok feladatot nem lehet ilyen kevés létszámmal megoldani, illetve nem célszerű rájuk testálni olyan feladatot, amely nem biztos hogy a feladatkörükbe tartozna, de központilag rájuk testálták. A III. pontban a rendszeres szociális segélyben részesülők együttműködési kötelezettségéből adódó feladatok ellátása annyira összetett dolog, és ezzel annyi helyen foglalkoznak már, és ez olyan nehéz feladat, hogy nem vagyok biztos benne, hogy ezzel a szociális szolgáltató központokat kellene terhelni, de köszönet érte, hogy ezt is csinálják. Kevésnek találom azt a létszámot, amivel dolgoznak létszámot. A pszichológusra pedig valóban nagy szükség lenne. Köszönöm a munkájukat, a tájékoztatót elfogadásra javaslom. Gömze Sándor: Bizottsági ülésen is megállapítottuk, hogy a feladat már most is nagyon nehéz, és csak nehezebb és több lesz. Nehéz a munkájuk, és kevés a sikerélmény. Minden mutató rosszabb, egyre több és nehezebb feladattal kell megbirkózni. Személyi, anyagi feltételek megteremtésére és törvénymódosításokra lenne szükség. Kitartást kívánok. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki a tájékoztatót elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 11 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: 5

TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 150/2008.(X.30.) számú határozata A Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központjának munkájáról szóló tájékoztatásról A Képviselő-testület a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központjának 2006-2007. évi munkájáról szóló tájékoztatást tudomásul vette és szorgalmazza egy fő pszichológus beállítását. Tárgy: (4.tsp.) Tájékoztató a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Idősek Gondozó Központjának 2006-2007. évi munkájáról. Előadó: Kocsis Sándorné intézményvezető Gömze Sándor: A napirend előadója Kocsis Sándorné intézményvezető, véleményezte a Szociális és Egészségügyi Bizottság. Van-e szóbeli kiegészítés? Kocsis Sándorné: Néhány mondatot szeretnék kiegészítésül mondani, és egy kérésem lenne. Szeretném, ha az intézményünkben, de nem csak a mi intézményünkben, hanem kistérségi szinten, ha elérnénk azt, hogy egy személyiségközpontú, felhasználóbarát szolgáltató intézményrendszer jönne létre. Annak érdekében, hogy ez megvalósulhasson, kérem a Polgármester Urat, hogy mint a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának tagja, hasson oda, hogy a Tanács a munkaszervezeten belül teremtse meg a lehetőségét annak, hogy egy szakreferens lássa el a térségben a szociális ágazattal kapcsolatos feladatokat, mert az egységesség másképpen nem fog kialakulni a térségen belül. Az egységes szemléletre a szociális ágazatnak is nagy szüksége van. Természetesen e mögött a kérés mögött megbújik az is, hogy szeretném, ha nem csak pénzügyi, könyvelés technikai, feladatot látna el a kistérség munkaszervezete, hanem ez a szakmai referens összefogná azokat az intézményeket, amelyek a térséghez tartoznak, és az egységes szemléletet így tudnánk biztosítani. Ennyit szerettem volna mondani, ha kérdés merül fel, szívesen válaszolok rá. Gömze Sándor: A holnapi tanácsülésen el fogom mondani ezt a kérést. Fercsákné Tomán Ildikó: Részletesen megtárgyaltuk a bizottsági ülésen, a kérdéseinket fel tudtuk tenni. Kaptunk egy nagyon szép beszámolót, viszont ebben az előző évekhez hasonlóan több, a mai napig megoldatlan dolog ismétlődik. Ilyenek például: - a működési engedély még mindig csak ideiglenes, - nincs karbantartója az intézetnek, - az ételhordás sincs rendesen megoldva, télen, nyáron biciklivel hordják az ebédet, ami nagyon balesetveszélyes, - az, hogy egy regionális bizottság alakult az elhelyezés elbírálására, szerintem rossz döntés volt, hátráltatja az idősek elhelyezését, az intézménynek pedig bevétel kiesést okoz. - További jó munkát kívánok. A tájékoztatót elfogadásra javaslom. Dr. Krámor Katalin: Azt a dolgot, hogy bizottság dönt a felvételekről, jó lenne ha valaki továbbvinné, mert a szociális törvényből következően az otthonba való felvételt a bizottság bírálja el, amely az országos rehabilitációs szociális bizottság, megyénként, illetve térségenként. Már a törvény megjelenésekor felvetődött bennünk, hogy mi lesz akkor, ha üres ágy marad, a bizottság még nem dönt, akkor az üres férőhelyet ki fogja megfizetni? Ezen a törvényen módosítani kell úgy, 6

hogy míg be nem töltik az üres helyet, a finanszírozás 80%-át az állam továbbra is biztosítsa. Ezt bele kell tenni a törvénybe, mert így amíg a bizottság nem hozza meg a döntését, üres férőhelyek vannak, kihasználatlan az intézmény. Ezt is kérjük, hogy vigye be ülésre Polgármester Úr. Ezért is szükség van a szakreferensre. Az intézményben jó, szakmailag hozzáértő dolgozók vannak. A beszámoló nagyon szép, valóban tükrözi az intézményben folyó munkát. Gömze Sándor: Egyetértek azzal, hogy a munkaszervezetnek szüksége lenne egy szociális szakreferensre. Fontos az egységes szemlélet. A tájékoztató átfogó, tartalmas, elfogadásra javaslom. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki a tájékoztatót elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 11 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 151/2008.(X.30.) számú határozata A Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Idősek Gondozó Központjának 2006-2007. évi munkájáról szóló tájékoztatóról A Képviselő-testület a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Idősek Gondozó Központjának 2006-2007. évi munkájáról szóló tájékoztatást tudomásul vette. Tárgy: (5.tsp.) Tiszalök Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének megtárgyalása. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: Ez az elkészült dokumentum lesz a pályázatok alapdokumentuma, ha ez nincs, nem lehet pályázni. Rövid, közép és hosszú távon is meghatározza az intézmények feladatait. Az előkészítő Szabó Veronika, véleményezte az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság. Van-e szóbeli kiegészítés? Szabó Veronika: Nem kívánok kiegészítést tenni, a bizottsági ülésen elhangzott javaslatok beépítésre kerültek a teljes anyagba. Ha kérdés van, szívesen válaszolok. Pappné Kórik Judit: Hosszan tárgyaltuk, felmerült rengeteg kérdés. Valóban alapja lesz nagyon sok pályázatunknak, és megfogalmazódott, hogy gondolkodnunk kell a pszichológus beépítéséről, hiszen azok a feladatok, amelyek ebben szerepelnek, olyan feladatok, amelyeket végre kell hajtani, számon fogják kérni, és nélkülözhetetlen a pszichológus alkalmazása. Gömze Sándor: Vannak benne olyan javaslatok, amelyek már folyamatban vannak, de közel sem állunk ott, hogy megoldott problémákról beszélhetnénk. Ez még csak az első dokumentum, el kell még készíteni az anti-szegregációs tervet, illetve az esélyegyenlőségi tervnek a kidolgozása is hátra van. A 24. oldalon a feltárt problémák között a 8. pontban leírtakkal nem feltétlenül értek egyet, hiszen maga a társadalmi környezet sem az országos átlagról szól, és a cigány tanulók lét 30%, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek aránya is egyre növekszik. E mögött sok 7

hiányosság is halmozódik, és ennek következményei is vannak a megszületett gyermekek képességeire, szocializálódására, és nem biztos, hogy mire pályaválasztásra kerül a sor, akkorra az a gyermek alkalmas és képes lesz arra, hogy gimnáziumi, vagy szakközépiskolai képzésben vegyen részt. Sőt, sokkal hasznosabb, ha egy olyan szakmát tanul, ha jól elsajátítja, amivel később a termelőmunkából ki tudja venni a részét, hiszen arról beszéltünk, hogy egyre inkább át kell helyezni a súlypontot arra, hogy jó szakembereket képezzünk. Dr. Krámor Katalin: Mikor a feladatokat nézzük, onnan kéne elindulni, ami a 8. oldalon szerepel, mert ezek a számok tragikusak. Ha ennek a populációnak az 1/3-a már hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, akkor már itt kell valahol elkezdeni, hogy a pedagógusnak kell tudnia a hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő oktatását. Törekedni kell arra, hogy 14-16 éves korukra el tudják végezni a 8. osztályt, mert ezzel a gyerekanyaggal már nem fog tudni úgy haladni, ha a gyereknek nincs meg a megfelelő otthoni háttér sem, hiszen a szülőnek nincs meg az indíttatása sem arra, hogy megmásítsa a körülményeit. A gyerekanyagot segíteni kell, ki kell emelni őket a halmozottan hátrányos helyzetből, és nem az elsődleges szempont az, hogy van-e külön terem, felszerelés, stb. A későbbiekben ezeknek a hátrányos helyzetű gyerekeknek kellene megteremtenie Magyarország jövőjét, ezért is lényeges, hogy 20-25 év múlva értékes emberek váljanak belőlük. Pappné Kórik Judit: Ez az anyag nagymértékben az integrációra van kihegyezve, de ennek a végrehajtásához senki nem fogja biztosítani a személyi feltételt, attól félek, és így a kitűzött célokat nehéz lesz megvalósítani. Zrinszki István: Hol van ebben a hiba? Ott, hogy akinek ezeket a szülőket és gyerekeket irányítaniuk kellene, nem mindig abba az irányba tereli őket, ami mindenkinek megfelel. Így mi hiába igyekszünk, ha nincs aki együttműködjön. Dr. Krámor Katalin: Az iskola védőnő visszaállítása is szükséges és fontos lenne az oktatási intézményekben. Cserés Sándorné: Az önkormányzat újszerű és szükséges dokumentuma ez a terv. A 90-es évektől a magyar közoktatás is válságban van. Esélyegyenlőtlenség van, ezért van szükség erre a tervre, ennek az elkészítésére törvény kötelez minket. Van pár dolog, amit úgy gondolok, hogy pontosítani, javítani kell benne. Cserés Sándorné ismertette az általa javításra javasolt adatokat, amelyek beépítésre kerülnek. A folyamatok jelentős része elkezdődött, de az kevés hogy mi akarjuk, mert évről évre szinte semmi nem változik, hiába törjük magunkat. Az a baj, hogy ezek az esélyegyenlőségi kérdések teljesen eldeformizálják az oktatás képét. Javaslom, hogy fogadjuk el ezt a tervet, de hangsúlyozzuk ki, hogy ezek a folyamatok már elindultak, de ezek hosszú folyamatok, és nem csak a pedagógusokon, a fenntartó önkormányzaton és az anyagi háttéren múlik, hanem nagyon sok összetevője van, hogy megvalósulhasson. Dr. Krámor Katalin: Nagyon sajnálom, hogy a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselői nincsenek jelen ennek a napirendnek a tárgyalásakor. Tekintettel arra, hogy nem tudjuk mit hoz a jövő, és kérdéses, hogy lesz-e időnk és pénzünk mindezt megvalósítani, mert csak magunkra számíthatunk. Pappné Kórik Judit: Van egy standard szöveg, amit mintaként kell alkalmazni és vannak bizonyos dolgok, amelyeket tartalmaznia kell. 8

Szabó Veronika: Az a véleményem, hogy a pozitív diszkrimináció nem vezet sehova, nincs értelme. Ha vannak jogok, akkor vannak kötelességek is. Ha nincs ilyen tervünk, akkor a pályázatainkat nem fogadják be. A helyzetelemzéseket, megállapításokat a minisztériumi szakértő írta. Az oktatási intézmények viszik a hátukon a problémát, pedig a probléma gyökere nem az oktatásban leledzik. Azt gondolom, hogy a család tekintetében vannak a legnagyobb problémák. Korábban a szociális szférának kellett volna megoldania minden problémát, most az oktatási szférának. A további képzésekre való eljárást folytatniuk kell a pedagógusoknak. Ezzel a gyerekanyaggal nem lehet úgy haladni, mint eddig. Ebben a térségben élünk, itt kell dolgoznunk, és itt kell kezdenünk valamit, összefogva. Ez egy olyan alapmunka, amin még javítani kell úgy, hogy az elfogadható legyen a minisztériumnak is, a fenntartónak is és az oktatási intézménynek is, hogy mindenki tudja teljesíteni ezt a vállalást. Úgy gondolom, hogy a többi településhez képest előrébb járunk. Gömze Sándor: Nagyon sok minden, ami ebben benne van, már rég működik nálunk, folyamat, vagy már régen csináljuk, de ahogy mondtad, mindig jönnek újabb problémák, és fel kell készülni az egyre nehezebb feladatokra. A diszkrimináció akkor is rossz, ha pozitív, akkor is, ha negatív, nem is kellene róla beszélni. Az esélyegyenlőségben az is benne van, amit Igazgató Nő mondott, hogy ki beszél arról a másik 30%-ról, akinek az esélyeit rontja az a másik akárhány százalék azzal, hogy zavarják az órákat, hogy a szülők olyanok amilyenek, konfliktusok tömkelegét okozzák nap mint nap, szembe mennek az iskola rendjével, stb. Tehát nem csak a felzárkóztatásról, a korrekciós osztályokról kellene beszélni, hanem a tehetséggondozásról, annak a feltételeinek a biztosításáról is. A pedagógusképzéseken már évek óta részt vesznek a kollegák, jó irányba mozdul el a dolog, mindenki igyekszik a tudása legjavát adni, pedig sokszor szélmalomharcot kell folytatni az iskolában, de próbálunk ellene tenni. Azt is ki kell hangsúlyozni, hogy ebben az iskola, az önkormányzat kevés, hiszen különféle programok vannak (Arany János, Útravaló, Tanoda program) és itt álljunk meg. Azt mondjuk hogy legyen, de kivel valósítsuk meg? Hol vannak a Cigány Kisebbségi Önkormányzat jeles képviselői? Kaptak meghívót erre az ülésre is, mint minden testületi és bizottsági nyílt ülésre, láthatják milyen napirendeket tárgyalunk. Közben szinte egyedülálló, példaértékű dolgokat csinálunk itt, mint például az óvodai, iskolai roma koordinátor alkalmazása. Akkor miért van az, hogy ezeket a pozitív dolgokat, erőfeszítéseket a másik oldal nem veszi komolyan? Vagy alkalmatlan arra, hogy megértse? Bizalmatlanok velünk szemben, holott mi mindent megteszünk azért, hogy elfogadható legyen a kapcsolatunk. Mező József: Ez az Esélyegyenlőségi intézkedés egy helyzetfelmérésen alapul. A helyzetfelmérés azon adatok alapján készült, amelyeket az oktatási intézmények a szakértő rendelkezésére bocsátottak. Hogy melyik programot tegyük rövid, vagy hosszú távra, együtt beszéltük meg, és az oktatási szakértő is és a minisztériumi elbíráló is egyetértett velünk, még túl terjedelmesnek is találta ezt a tervet. És ha ez a tervünk nincs meg, akkor elbukunk a pályázatoktól. Az esélyegyenlőségről csak annyit, hogy aki most hátrányos helyzetű szülőnek minősül, és óvodáztatja a gyermekét, most 40.000 Ft-ot fog kapni, plusz ingyen étkezik. Az állam ad érte 50.000 Ft normatívát, meg még a szülő kap 40.000 Ft-ot, összesen kap 90.000 Ft-ot havonta, csak azért, mert a gyereke óvodába jár. Aki pedig rendesen dolgozik, fizeti az étkezést a gyerek után, nem kap pluszjuttatást, és még be kell adnia az utolsó WC-papírig mindent, amire a gyereknek szüksége van ahhoz, hogy rajzolni, tisztálkodni, pihenni, játszani tudjon a gyermeke. Akkor hol van itt az esélyegyenlőség? Dr. Erdélyi Béla: A jogalkotó, aki a törvényt megalkotta, a kisebbséggel átbeszélte ezeket a kérdéseket? 9

Mert ennek az intézkedési tervnek semmi értelme nincs, hogyha ezt a másik féllel nem beszélik át. Hiába döntünk erről, ha a kisebbség nem vesz részt a megvalósításban, semmi nem fog megvalósulni belőle. Ez a testület nem teheti meg - annak dacára, hogy a kisebbség képviselői nincsenek jelen -, hogy nem szavazza meg ezt a tervezetet. Véleményem szerint nem sok minden fog ebből megvalósulni, akármilyen szép munka. A számszaki hibák kijavítása a legkevesebb. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Manapság, az élet bármely területén egyre több energiát fektetünk ezeknek a családoknak a megsegítésébe. Ennyit az esélyegyenlőségről, illetve még annyit, amit ti is elmondtatok, hogy míg az egyik tíz ezreket kap azért, hogy különben kötelező ellátásban részesítse a gyermekét, a dolgozó szülő pedig csak pár forinttal lépi túl a jövedelemhatárt, és elesik minden segítségtől, pedig napról napra dolgozik a családjáért, a társadalomért. Dr. Krámor Katalin: Foglaljuk jegyzőkönyvbe, hogy a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselői nem jelentek meg a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv tárgyalásánál. Gömze Sándor: Aki az elhangzott kiegészítésekkel, javításokkal együtt elfogadja Tiszalök Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 11 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: A Képviselő-testület TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 152/2008.(X.30.) számú határozata Tiszalök Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervének elfogadásáról a határozat mellékletét képező Tiszalök Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőséi Tervét a melléklet alapján elfogadja. 10

TISZALÖK VÁROS TELEPÜLÉSI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 2008 11

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Helyzetelemzés 3. Célmeghatározás 4. Akcióterv 5. Megvalósítást segítő egyéb programok 6. Kockázatelemzés 7. Konzultáció, monitoring és visszacsatolás 8. Kötelezettségek és felelősségi körök 9. Érvényesülés, módosítás 10. Elfogadás módja és dátuma, esélyegyenlőségi szakértő ellenjegyzése 12

1. Bevezetés A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében minden települési önkormányzatnak, illetve intézményfenntartói társulásban, vagy (többcélú) kistérségi társulásban fenntartott közoktatási intézmények esetén a társult önkormányzatoknak együttesen ki kell dolgoznia Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét. Az alábbi törvényi háttér szellemében Tiszalök Város Önkormányzata a következőkben dolgozza ki Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét, vállalva, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel, az önkormányzati minőségirányítási programmal, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal. A települési közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv célja: A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a kerületi közoktatási intézményekben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrése. Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztását). Jogszabályi háttér: A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. (1) bekezdésére, 70/A. -ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az alábbi paragrafusokban pedig az okatási-nevelési folyamatokban határozza meg az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség szempontjait: 27. (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). 13

(2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. 14

2. Helyzetelemzés A helyzetelemzés a következő struktúra szerint épül fel: 2.1 Település bemutatása 21.1.Földrajzi adottságok, történelmi előzmények 2.1.2. Gazdasági helyzet 2.1.3.Demográfia 2.2 Közoktatási szempontból a település bemutatása, statisztikai adatok 2.2.1.Óvodáztatás 2.2.2 Általános iskola 2.2.3 Középiskolai nevelés oktatás 2.2.4. Frim Jakab Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium 2.3 Közszolgáltatások elérhetősége A korábban készült helyzetelemzés hiányzó adatai pótlásra kerültek, illetve aktualizálásuk megtörtént, így a 2008/09-es tanév valamint előző tanév adatai összehasonlíthatók valamint láthatók a statisztikai adatokból a helyzetelemzés készítését követő változások. 2.1. Település bemutatása: 21.1.Földrajzi adottságok, történelmi előzmények Tiszalök Szabolcs Szatmár Bereg megye észak nyugati részén a Nyíri mezőség nevű tájegységben, a Tisza folyó bal partján helyezkedik el, Nyíregyházától 30 km re. A település életében igen jelentős szerepet játszott az első tiszai vízlépcső, az Erőmű és a Keleti főcsatorna megépítése tette országosan ismertté. A vízlépcső a várostól 5 km re, a rázompusztai kanyar 2,4 km es átvágásában épült meg: ez volt a legalkalmasabb hely a Tiszántúli öntözővízzel, Debrecen ivóvízzel való ellátását is biztosító Keleti főcsatorna indítására. A duzzasztás a Tisza vízszintjét 7 méterrel emelte meg. A község, a mai nevén 1265-ben tűnik fel egy föld adományozási levélen.ebben a térségben már a jégkorszakban élt ember, amelyet az erőmű építésekor talált jégkori állatmaradványok, illetve egy pattintott kalcedon kőpenge is bizonyít. A megyében itt tártak fel először hiteles Árpád kori leleteket.a falut 1316-tól 1893-ig mezővárosi címmel rendelkezett. 1972-ig járási székhely volt. 1992. január 1.-től várossá nyilvánították. A városhoz a következő külterületi településrészek tartoznak: Tiszalök Kisfástanya Tiszalök - Újtelep Tiszalök - Rázompuszta Tiszalök Erőmű lakótelep 2.1.2. Gazdasági helyzet A város gazdasági életét meghatározza a közigazgatási területen tevékenységet folytató gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, mezőgazdasági tevékenységet folytatók, elért eredményeik, az általuk foglalkoztatottak. A település 1990-es évek környékén egy átlagos Szabolcs Szatmár Bereg megyei kisváros volt, gazdasági szempontból is. Az eltelt időszakban a város munkaerő-piaci helyzete drasztikusan megváltozott. A munkát és megélhetést biztosító üzemek, gyárak bezártak, átették székhelyüket a környező országokba, viszont helyükre újak nem települtek. Jelenleg nagyobb létszámot foglalkoztatók az önkormányzat intézményei, néhány vállalat közöttük jelentősebb: Tiszavíz Vízerőmű Kft. A Tiszalökre épült börtön jelenleg csak 35-40 fő tiszalöki lakost foglalkoztat / ennek oka, hogy elsősorban áthelyezéssel töltötték fel a létszámot./ Rehabilitációs foglalkoztatás szempontjából a város kedvező helyzetben van 2000 óta működik a PRO REHABILITÁCIÓS KFT. (védett célszervezet) 90 főt foglalkoztatott. A jogutód: 2007.07.29. Pro Team Kht. cég, jelenleg 105 110 fő megváltozott munkaképességű dolgozik az üzemegységeiben. 15

A városban működő vállalkozások : 197 db. Elsősorban kereskedelmi, vendéglátó ipari és szolgáltatási tevékenységet folytatnak. Nagyüzemi mezőgazdasági tevékenységet a Szabadság Mg. Szövetkezet végez, de megtalálhatók a településen is a mezőgazdasági vállalkozók. Az egészségügyi ellátást három háziorvos, egy gyermekorvos, egy fogorvos, és a vállalkozó szakorvosok (ortopéd, nőgyógyász, bőrgyógyász, érsebész) látják el. Intézményi, lakossági pénzügyi szolgáltatást az OTP fiók, a Rakamaz és Vidéke Takarékszövetkezeti Kirendeltség, Postahivatal biztosítja. Üdülőövezete a környező nagyvárosok lakói körében is kedvelt. Vízísport, horgászcentrum és vadászati lehetőség áll rendelkezésre. Közel 900 hétvégi ház épült a Tisza bal partján. A vízlépcső mellett található egy parkerdő, amely kiváló kirándulóhely. 2.1.3.Demográfia Lakónépesség 5973 Állandó népesség 5876 Állandó népességből a 0-2 évesek 148 Állandó népességből a 3-5 évesek 158 Állandó népességből a 6-14 évesek 641 Állandó népességből a 15-18 évesek 328 Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +) -310 A város népességének alakulására az 1980-as évek végéig erőteljes növekedés volt jellemző, viszont az utóbbi években gazdasági stagnálással együtt a lakosság is csökkenésnek indult. A születések - úgy ahogy az országos átlag is - hullámzó. A roma lakosság aránya az összlakosság kb.:10%-a. 2.2 Közoktatási szempontból a település bemutatása, statisztikai adatok Külterületen élők : Összesen 2007/2008- as tanév Hátrányos helyzetűek / halmozottan hátrányos helyzetűek Összesen 2008/2009- as tanév Hátrányos helyzetűek / halmozottan hátrányos helyzetűek Ebből 3-5 éves gyermekek 70 18/38 51 13/30 ebből óvodába jár 55 16/27 49 13/28 általános iskolás tanulók 133 30/82 157 37/86 Tiszalök-Kisfástanya 7 km-re található Tiszalöktől itt helyben járnak az óvodás korú gyermekek óvodába. Tiszalök-Rázompuszta és Tiszalök Erőmű lakótelep 6 km-re található Tiszalöktől, ezen a külterületen 3 óvodás korú gyermek van, ők Tiszalökre járnak óvodába. 16

Etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben élők : Összesen 2007/2008- as tanév HH / HHH Összesen 2008/2009- as tanév HH / HHH Ebből 3-5 éves gyermekek 43 11/32 26 2/24 ebbő l óvodába jár 29 9/20 24 2/22 általános iskolás tanulók 82 7/72 89 8/79 Tiszalök- Újtelep 2km-re található Tiszalöktől. Megfigyelhető, hogy a cigánytelepen élő roma gyerekek, tanulók kivétel nélkül hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű. 2007/2008 as tanévben az óvodás korú gyerekek 30%-a nem részesül óvodai ellátásban, a jelenlegi tanévben ez az arány 2 % alá csökkent. Ebben a statisztikában még nem szerepel azon gyermekek akik év közben töltik a 3. életévüket. Az Önkormányzat saját fenntartása látja el: Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Középfokú oktatás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Iskolai napközi Megyei Önkormányzat látja el: Gyógypedagógiai tanácsadás, Korai fejlesztés és gondozás, Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási pályaválasztási tanácsadás Egyéb: Családok átmeneti otthona Ellátatlan közszolgáltatások: Családi napközi Házi gyermekfelügyelet Pályaválasztási tanácsadás A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a Pedagógiai Intézet keretében szerveződött. Az intézet a pályaválasztási tanácsadó feladata ellátásában koordinációs tevékenységet is végez az intézmény fenntartó, az alap és a középfokú nevelési oktatási intézmények, az iskolarendszeren kívüli képzőhelyek valamint a szakképzés vonatkozásában. Az együttműködő szervezetekkel közösen minden évben különböző helyszíneken megszervezik a pályaválasztási napokat, ahol a továbbtanulni szándékozók ismerkednek a lehetőségekkel az egyes intézmények nyílt napjain. Pedagógiai szakmai szolgáltatás A települési önkormányzatok vagy a nevelési oktatási intézmények megrendelései alapján pedagógiai méréseket és ehhez kapcsolódó értékelést végez a pedagógiai intézet, 17

2.2.1.Óvodáztatás 2007/2008 tanév 2008/2009 tanév Óvodai intézmények 1 1 Óvodai feladatellátási helyek (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 5 5 Óvodai férőhelyek (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 200 200 Óvodába beíratott gyermekek (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 200 195 Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek 48 44 Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 51 55 Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek 22 5 Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 16 2 Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek (integráltan neveltek nélkül) - - Az óvodai gyermekcsoportok (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 8 8 Tiszalök városban önálló vezetésű, részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező Napköziotthonos Óvoda működik. Jelenleg 8 óvodai csoportban ahol az átlaglétszám 25 fő és egy 20 fős bölcsődei csoportban folyik nevelés 5 épületben. Három épület a központi belterületen helyezkedik el, kettő pedig egyéb belterületen. Nem részesült a tavalyi évben óvodai ellátásban 22 gyermek akik halmozottan hátrányos helyzetűek. Sajátos nevelési igényű gyermek nincs. Az óvodai férőhelyek kihasználtsága 100%-os. Az óvodai csoportokban 2 fő óvodapedagógus és 1 dajka biztosított a gyerekek részére, ezenkívül a Napraforgó tagóvodában 1 fő roma származású óvodai koordinátor dolgozik, valamint a pedagógusok munkáját segíti heti két alkalommal logopédus. Az óvodapedagógusok közül 4 fő végzett intenzív, posztgraduális tanfolyamot. Az eredményesebb munkavégzés érdekében az óvodapedagógusok rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken. A nyitva tartás minden feladatellátási helyen 6-17 óráig biztosított. A 20 bölcsődés gyermeknek a Szivárvány tagóvodában biztosított az ellátás. Az eljárás-bejárás nem jellemző az óvodás korú gyermekekre. Az tanév alatt még számolni kell létszám növekedés szempontjából az oltalmazó otthonba beköltöző óvodás korú gyermekekkel /az intézmény jellegéből adódóan- átmeneti otthonviszonylag nagy a fluktuáció az elmúlt évhez képest 5 óvodáskorú gyermek költözött el másik otthonba/ és azokkal a gyermekekkel akik az év közben töltik a 3.életévüket. 18

2007/2008 as tanév 2008/2009 es tanév Feladatellátási hely Férőhely Gyerekek HH/HHH gyerekek Férőhely Gyerekek HH/HHH gyerekek Szivárvány 50+9 53+15 8/8 50+9 54+20 12/6 tagóvoda Hétszínvirág 50 49 16/7 50 50 14/9 tagóvoda Kerekerdő 25 25 7/5 25 24 11/6 tagóvoda Aranyalma 50 44 8/11 50 43 4+12 tagóvoda Napraforgó tagóvoda 25 29 9/20 25 24 2/22 Megállapítható, hogy a település óvodáiban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek jelentősen eltért az elmúlt tanévben. Az idei tanévben törekedtek az egyenlőbb elosztásra. A település 5 óvodája közül a Napraforgó tagóvoda szegregált. Ez az óvoda a cigánytelep mellett van itt továbbra is a legmagasabb a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya ez a település szerkezetéből adódik. Ide csak roma gyerekek járnak Újtelepről. Néhány gyermeket / 4 fő/ hordanak a Szivárvány és az Aranyalma tagóvodákba a telepről. Infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken A tagóvodákra jellemző, hogy régi építésűek, legtöbb nem óvodai funkcióval épült, állandó felújításra szorulnak, egyre nagyobb volumenű felújításra lenne szükség. Hiányosságok összefoglalása: 1-es Szivárvány óvoda: Nem megfelelő alapterületű csoportszoba, udvar nem megfelelő alapterületű, nincs étkező, elkülönítő, foglalkoztató szoba, tornaterem 3-as Hétszínvirág óvoda: Nem megfelelő alapterületű az egyik csoportszoba, világítás korszerűsítés, udvar nem megfelelő alapterületű, nincs étkező, elkülönítő,foglalkoztató szoba, iroda, tornaterem. 4-es Kerekerdő óvoda: nincs iroda, tornaterem 5-ös Aranyalma óvoda: nincs étkező, tornaterem 6-os Napraforgó óvoda: Nem megfelelő alapterületű csoportszoba, öltöző világítás korszerűsítés, nincs étkező, elkülönítő,foglalkoztató szoba, tornaterem, személyzeti mosdó,iroda, fűtése korszerűtlen, vizesblokkjai nem megfelelőek. 19

2.2.2 Általános iskola 2007/2008 as tanév 2008/2009 es tanév Általános iskolai intézmények : 1 1 Általános iskolai feladatellátási helyek (gyógypedagógiai oktatással együtt) 1 1 Általános iskolai osztálytermek (gyógypedagógiai oktatással együtt) 40 40 Az általános iskolai osztályok (gyógypedagógiai oktatással együtt) 26 25 Általános iskolai tanulók (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) 559 528 Általános iskolai magántanulók 7 10 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók 21 19 Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) - - Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók 140 160 Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók 127 131 Általános iskolában tanuló első évfolyamosok (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 60 73 8. évfolyamosok a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 72 74 A napközis tanulók az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 96 97 Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek 2 4 A településen jelenleg biztosítva van az általános iskolai korú gyermekek elhelyezése. Az általános iskolában tanulók 35 %-a halmozottan hátrányos helyzetű. A roma tanulók aránya 30%. Az elmúlt tanév adati alapján: - magántanuló volt 7 fő (1.2%), a hét tanuló közül 4 pszichiátriai kezelés alatt áll, egy tanuló pedig mozgásában korlátozott. - Az iskolai napközit a tanulók 17%-a veszi igénybe. Az intézménybe 4 tanuló Tiszadadáról, 1 fő Tiszavasváriból és 4 fő Tiszaeszlárról jár be. - A városban élő 6-14 évesek 641 fő. Más település intézményeibe 18 alsós és 13 felsős jár el Szorgalmatosra 4 tanuló Nyíregyházára, 8 tanuló a Frim Jakab speciális iskolába jár valamint 16 gyermek a nevelési tanácsadói szakvéleménye miatt maradt az óvodában. - 45 főállású pedagógus dolgozik az intézményben, ebből kettő főállású gyógypedagógus (1 fő oligofrén, 1 fő tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos). A pedagógusok munkáját 1 fő roma származású iskolai koordinátor segíti. 20

Infrastruktúra az iskolában Az épületek elhelyezkedése kedvező, mert körbeveszik az iskola díszudvarát, amely alkalmas ünnepségek megrendezésére, valamint a külső udvart, ahol az óraközi szüneteket tölthetik a gyerekek. Épületei között megtalálhatók az államosítás előtt egyházi iskolaként működő 6 tantermes, valamint a későbbi években épített hat és négy tantermes épületek. Az 1989-ben átadott új, modern épület lehetővé tette az egyműszakos oktatásra való áttérést, hiszen az új épületben a könyvár, a tornaterem a fizikai és biológiai előadók mellett 2 műhelyszoba ének és rajz valamint 14 tanterem áll az oktatás rendelkezésére. Ugyanebben az évben az iskola valamennyi épületét bekapcsolták a központi fűtés rendszerébe. 1989-ben került megépítésre egy jól felszerelt 600 adagos konyha, a Polgármesteri Hivatal üzemeltetésével, amit 1995-ben az általános iskola vett át működtetésre. Innen biztosítják az iskolai tanulókon kívül 200 fő óvodás gyerek étkeztetését. Helyiségek 34, ami egy tornaszobát, egy tornatermet, előadókat és szaktantermeket foglal magában. Rendelkeznek két számítástechnikai szaktanteremmel, ahol hálózatba kötött számítógépekkel oktathatják a számítástechnikát. Egyéb kiszolgáló helyiségek: irodák, öltözők, orvosi szoba, stúdió, nevelői szobák. Az intézményhez tartozik még egy szabadtéri bitumenes kézilabdapálya, amit nemcsak az iskolai testnevelési órákon vesznek igénybe, hanem a városi sportegyesületek kézilabda mérkőzései is ezen történnek. Az általános iskola használatában van a Liget úton egy sportpálya. A berendezések, a bútorzat megfelelő, de elhasználódási foka az új épület kivételével igen magas. Rendelkezik az iskola televíziókkal, videó magnókkal, videokamerával, magnetofonokkal, szintetizátorral, hangosító berendezéssel, fénymásolókkal, írásvetítőkkel, diavetítőkkel. 21

Tanulók évfolyamonként 2007/2008 as tanév évfolyam és/vagy óvodai csoport foka gyermek és/vagy tanulóléts zám az évfolyamo n gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport) Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai csoport, tagozat Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH 1.a. osztály 25 25 6/2 1.b. osztály 21 21 8/2 1.c. osztály 12 12 2/10 SNI 1. osztály 2 1/1 2 1/1 2.a. osztály 24 24 8/2 2. b. osztály 23 23 6/4 2.c.osztály 17 17 3/11 SNI 2.osztály 1 /1 1 3. a.osztály 25 25 4/3 3.b. osztály 19 19 6/9 3.c. osztály 21 21 8/9 SNI 3. osztály 2 1/ 2 4.a. osztály 24 24 5/3 10 4. b.osztály 22 22 5/4 8 1/ 1-4. c.osztály 21 21 9/8 - SNI 4. osztály 1 1/ 1 5.a. osztály 26 26 8/4 20 4/ 5.b. osztály 23 23 6/4 4-3 2/1 5. c.osztály 24 24 7/6 10 3/1 SNI 5. osztály 3 2/1 3 6.a.osztály 25 25 7/ 15 1/ 6.b. osztály 22 22 5/6 12-3 1/2 6.c. osztály 23 23 4/5 5 2/ SNI 6.osztály 3 1/2 3 7.a. osztály 25 25 5/4 10 3/ 7.b.osztály 24 24 6/6 9 2/1 6 /6 7.c. osztály 23 23 1/2 18 1/ SNI 7. osztály 6 /6 6 8.a. osztály 26 26 7/1 17 4/1 8.b.osztály 22 22 4/5 9 1/ 3 /3 8. c.osztály 21 21 5/1 12 SNI 8. osztály 3 /3 3 22

Tanulók évfolyamonként 2008/2009 es tanév évfolyam és/vagy óvodai csoport foka gyermek és/vagy tanulóléts zám az évfolyamo n gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport) Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai csoport, tagozat Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH 1.a. osztály 26 26 5/7 1.b. osztály 25 25 12/8 1.c. osztály 19 19 8/11 SNI 1. osztály 3 2/1 3 2/1 2.a. osztály 25 25 6/2 2. b. osztály 19 19 6/8 SNI 2.osztály - - - - - 3. a.osztály 23 23 7/2 3.b. osztály 20 20 6/3 3.c. osztály 18 18 10/7 SNI 3. osztály 1 0/1 1 0/1 4.a. osztály 24 24 7/2 4. b.osztály 18 18 6/12 22 fő 4. c.osztály 26 26 9/9 SNI 4. osztály 1 - - - 5.a. osztály 20 20 5/1 5.b. osztály 24 24 8/3 33 fő 5. c.osztály 16 16 6/9 SNI 5. osztály 2 0/1 2 0/1 6.a.osztály 23 23 6/3 6.b. osztály 22 22 5/4 34 fő 6.c. osztály 24 24 10/5 SNI 6.osztály 1 0/1 1 0/1 7.a. osztály 23 23 6/1 7.b.osztály 23 23 7/5 34 fő 7.c. osztály 24 24 8/3 SNI 7. osztály 4 1/3 4 1/3 8.a. osztály 23 23 3/5 8.b.osztály 22 22 6/7 37 fő 8. c.osztály 22 22 4/1 SNI 8. osztály 7 0/7 7 0/7 23

Lemorzsolódás aránya az intézményben Évfolyamismétlők aránya (%) Magántanulók aránya (%) Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) összlétszá mon belül HH / HHHtanulók körében összlétszá mon belül HH / HHHtanulók körében összléts zámon belül HH / HHHtanulók körében 2003/2004 0.16% /0.16% 0.32% /0.32% 0,32% /0.32% 2004/2005 0,3% 0.15%/0.15 0,46% 0.15%/0.31% 0,62% 0.31%/0.31% 2005/2006 0.32 % /0.32% 0,47% /0,47% 0,15 % /0.15% 2006/2007 0.67% 0.17%/0.33 0.67% /0.67% 0,17% 0.17% 2007/2008 (tervezett) - - 1.25% /1.25% - - 2008/2009 (tervezett) - - 0.53% 0.53% - - Továbbtanulási mutatók az intézményben Gimnázium (%) összléts zámon belül HH / HHHtanulók körében Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) összlétsz ámon belül HH / HHHtanulók körében Szakiskolai képzés (%) összlétsz ámon belül HH / HHHtanulók körében Speciális szakiskola (%) összlétszá mon belül HH / HHHtanulók körében 2003/2004 33,3 % 24% 42,6% 11% 16,2% 61% 6,6% 2% 2004/2005 42,2% 12% 41,1% 21% 7,69% 45% 8,99% 12% 2005/2006 42,22% 13% 24,44 % 24% 23,33% 49% 10,01% 14% 2006/2007 41,33% 9% 24% 25% 28,01% 58% 6,66% 8% 2007/2008 (tervezett) 43,08% 10% 33,33% 26% 19,44% 60% 4,18% 4% 24

Tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban Létszám tervezett létszám 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 Programok Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Alapfokú művészetoktatás 330 fő 100/44 308 fő 110/53 116 fő 43/13 130 50/25 Kisebbségi program Napközi 21 fő 15/2 17 fő 10/2 22 fő 12/2 20 fő 15/5 Szakkör 159 fő 30/8 162 fő 25/9 120 fő 25/6 110 fő 40/25 Iskolai nyári tábor 129 41 88 32 85 30 Erdei iskola 71 39/10 77 45/12 68 16/10 72 17/16 Alapfokú művészetoktatásban jelenleg a tanulók 20%-a vesz részt. Az iskolában informatika, angol, énekkar, sportkör és természetismereti szakkörön vehetnek részt a tanulók. Az erdei iskolát a tanulók 12%-a vette igénybe. Iskolai napközibe a 74 iskolaotthonos tanuló mellett mindössze 22 tanuló jár. Kompetencia mérések eredményei Országos kompetenciamérés eredménye Iskola átlaga 2003 2004 2006 2007 Ország Iskola Országo Iskola Országos Iskola os átlaga s átlag átlaga átlag átlaga átlag HH / HHH tanulók átlaga Orszá gos átlag 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 500 484 509 - - 512 - - 445 500 465-497 458 497 500 - - 499 - - 501 - - - 500 481 505 - - 493 - - 435 500 464-494 467 491-500 - 497 - - 499 - - Az eddigi kompetencia mérések eredményei elmaradnak az országos átlagtól. (Az adatokból nem derül ki a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya.) 25

Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel Az Útravaló Ösztöndíj programon kívül, melyben 14 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló vesz részt, más iskolán kívüli segítő programot nem indítottak el. Az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást tanulók lét 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 összlét szám képe sségkibon integr ációs összlét szám képe sségkibon integr ációs összlét szám képe sségkibon integr ációs összlét szám képe sségkibon integr ációs takoztkoztkoztkozta ta- ta- ta- évfol tó tó tó tó yam 1. 15 21 15 21 Idén igényelték a képesség kibontakoztató támogatás mellett az integrációs támogatást is az első évfolyamon. Módszertani képzettség az intézményben Módszertani terület Résztvevő főállású pedagógusok Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés 6 Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés 5 Kooperativ tanulás 7 Projektpedagógia Drámapedagógia 1 2 Pedagógus továbbképzés A pedagógiai intézet sokoldalú tevékenységének egyik kiemelkedő területe a továbbképzések, tanfolyamok szervezése. A jövőben kiemelt feladata lesz a közoktatási törvényben előírt pedagógus szakvizsga letételének segítése és az 7 évenként kötelező továbbképzés feltételeinek biztosítása. A helyi óvodai iskolai nevelőtestületek által jóváhagyott 5 évre szóló ütemezett tervek végrehajtásának figyelemmel kísérése jogszabály adta kötelezettség. 2.2.3 Középiskolai nevelés oktatás Teleki Blanka Gimnázium, szakközépiskola, szakiskola és kollégium Tiszalök városban működik a Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola, mely közgazdasági szakirányú szakképesítést is nyújt. Az intézmény fenntartója Tiszalök Városa. (2004-ig megyei fenntartás alatt működött) A településen nyolc osztályt elvégzett, de középfokú végzettséggel nem rendelkezők ránya az állandó lakosság számához viszonyítva mintegy 2%, 120 fő. Számunkra délutáni időben lehetőséget biztosítanak a hiányzó középfokú végzettség megszerzésére. 26

Férőhely Tanuló létszám 2006/2007 450 fő 147+ 27 (esti) 2007/2008 450 fő 181+48 (esti) 2008/2009 450 fő 297 fő + 71 fő esti+ 53 fő BV HH/HHH arány Bejárók, eljárók Száma Előző évben lemorzsolódók 26 79 0 0 22 104 6 0 88/28 150 + 32 fő (esti) 0 0 Magántanulóvá vált 2007/2008 as tanév 2008/2009 es tanév Gimnázium Tanulólétszám HH/HHH Tanulólétszám HH/HHH 9. osztály 75 41/7 109 4/13 10. osztály 56 27/3 73 40/3 11. osztály 50 20/1 70 28/10 12 osztály - - 45 16/2 Esti 48 71+53 BV Az elmúl tanévhez képest jelentősen nőtt a tanulói létszám, ezzel arányosan a hátrányos illetve halmozottan hátrányos tanulók is. amely az intézményben nagyobb odafigyelést igényel ezekre a fiatalokra. A nappali képzés mellett tovább nőtt az esti tagozatosok, emellett megjelent a Büntetés végrehajtási Intézetben fogva tartottak részére nyújtott képzés. 2.2.4. Frim Jakab Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium A településen működő Frim Jakab Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégiumnak Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Közgyűlés a fenntartó szerve. Az intézmény székhelye. 4450, Tiszalök, Kossuth u 39-41. 2007/2008 as tanév Az iskolába felvető maximális tanulói létszám: 136 fő A kollégiumba felvehető maximális tanulói létszám: 60 fő Alaptevékenysége: : 6-18 éves középfokban súlyos értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése, általános iskolai nevelése, oktatása, készségfejlesztő speciális szakiskolai képzése. Kiegészítő alaptevékenysége: Étkeztetés, korai fejlesztést igénylő gyermekek intenzív bentlakásos terápiája. Gyermekotthoni ellátás ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, középfokban sérült gyermekek részére, valamint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára 24 engedélyezett férőhelyen, három lakásotthonban történő elhelyezéssel. A lakásotthon alaptevékenysége: Otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett középfokban sérült gyermekek részére, valamint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára 6-24 éves korig, 3x8 fő különleges lakásotthoni férőhelyen. Jelenleg 22 állami gondozott van a lakásotthonba. Általános iskola szakaszai: 27

1-2. évfolyam: bevezető szakasz, 3-4. évfolyam: kezdő szakasz, 5-6. évfolyam: alapozó szakasz, 7-8. évfolyam: fejlesztő szakasz Készségfejlesztő szakaszai: 9-10. évfolyam: munkára felkészítő szakasz, 11-12. évfolyam: munkatevékenységet elmélyítő szakasz Az intézmény teljes lét 78 fő, 34-en halmozottan hátrányos helyzetűek. A környékbeli településről bejáró általános iskolás korú tanuló13 fő. Tiszalökről 8 fő jár a speciális iskolába. Összes általános iskolás korú: 43 fő, Összes szakiskolás: 45 fő, Összes kollégista: 38 fő 2008/2009 es tanév Állami neveltek: 24 férőhelyen, jelenleg 19 középsúlyos Ebből: 5 fő tanulásban akadályozott, 1 fő középiskolás 19 fő értelmében akadályozott - 1 fő hhh Az intézmény teljes lét: 76 fő 2hh, 34 hhh Ebből: környékbeli településekről bejáró általános iskolás korú: 11 fő 2hh, 7 hhh Tiszalökről járó: 8 fő ebből 2 fő hh, 5 fő hhh Összes általános iskolás korú: 47 fő 4hh, 22 hhh Összes szakiskolás: 29 fő 12 fő hhh Összes kollégista: 35 fő Ebből 21 fő általános iskolás 1 fő hh, 8 fő hhh 14 fő szakiskolás 11 hhh 28

2.3 Közszolgáltatások elérhetősége Közszolgáltatások Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú művészetoktatás Helyben, más településről kijáró szakember(ek). Más településen, Havonta hány Helyben éspedig... (km) alkalom? KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK X X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás X Tiszavasvári/7km/ X /4-6/ Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona X Tiszavasvári/7km/ X/4-6/ X/4-6/ X/4-6/ X Tiszavasvári/7km/ X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK X X X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK X A szolgáltatás ellátatlan X X A közszolgáltatások többségében a településen ellátott. A gyógypedagógiai tanácsadás, nevelési tanácsadás és a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás más településen Tiszavasváriban érhető el. A családi napközi és a házi gyermekfelügyelet ellátatlan. Tiszalök városnak a Tiszavasvári Pedagógiai Szakszolgálattal van megállapodása. 29

A település szakember-ellátottsága Feladatok Az előírt képesítés feltételeket a személyzet Hiányok megnevezése hiánytalanul Teljesít i Nem teljesíti Óvodai nevelés x Általános iskolai oktatás x Pedagógiai szakszolgálat x Egészségügyi alapellátás x Szociális alapellátás x Szociális intézményi ellátás x Gyermekjóléti alapellátás x Gyermekjóléti szakellátás x Szakember ellátottság szempontjából a településen az óvodai nevelés, iskolai oktatás, pedagógiai szakszolgálat, egészségügyi alapellátás, szociális alapellátás, valamint a gyermekjóléti alapellátás terén az előírt képesítési feltételeket hiánytalanul teljesítik az alkalmazottak. A pedagógusok továbbképzései szervezetten, a település igényeit figyelembe véve, az alapdokumentumokban lefektetett célkitűzések mentén folynak. Intézményi és szervezeti együttműködések Szervezetek, Együttműködés jellege intézmények Rendszeres kapcsolat (gyakoriság) Alkalmi találkozók (jelölje X-szel) Cigány kisebbségi X önkormányzat Családsegítő X Gyermekjóléti szolgálat X Védőnők X Civil szervezetek (Kérjük sorolja fel azokat) Óvodás Gyermekekért X Közalapítvány Nincs kapcsolat (jelölje X-szel) Az intézmények a településen lévő szervezetekkel napi kapcsolatban vannak. Teljes mértékben megfelelő az intézményi és szervezeti együttműködés. Az önkormányzat/társulás hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben OM azonosít Önkormányzati /társulási hozzájárulás (Ft) 1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft) ó intézmény neve 2004 2005 2006 2004 2005 2006 033365 Óvoda - bölcsőde 033637 Általános iskola 33.464. 000. 40.244. 000. 30.653. 000. 42.898. 000. 200580 Gimnázium - - 46.845. 000. 55.866. 51.345. 80.352. 52.561. 000. 160.988. 191.509. 249.104. 25.045. 000 - - 149.077. 30

A korábban készült helyzetelemzés összegző megállapításainak bemutatása (részletezése), új szükségletek meghatározása: Esélyegyenlőségi terület Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása) Szükséges beavatkozás 1. A településen a halmozottan Beavatkozás: meg kell teremteni a hátrányos helyzetű gyermekek megbízható adatszolgáltatást és azonosítása csak részben történt nyilvántartást ezen a téren. Fel kell mérni, meg. és el kell érni, hogy a szülők nyilatkozzanak. Be kell vonni a munkába az érintett szakembereket. Fontos az együttműködés erősítése körükben, meg kell osztani a feladatot a szülőkhöz rendszeresen és személyesen forduló szakemberek között. Az azonosítási folyamatot el kell végezni a nem önkormányzati fenntartású intézményben is. Esélyegyenlőségi terület Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása) Szükséges beavatkozás 2. Az óvodák tekintetében a Beavatkozás: beavatkozást igényel a férőhelyek kihasználtsága a 100%-ot szegregált tagóvoda megszüntetése, a már most meghaladja, ezen kívül halmozottan hátrányos helyzetű még 22 gyermek nincs beíratva. Az gyermekek arányos elhelyezése az óvodai öt feladatellátási hely közül a csoportokban, valamint az integrációs Napraforgó tagóvodában a roma támogatás igénylése. gyerekek szegregáltan vannak elhelyezve. Esélyegyenlőségi terület Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása) Szükséges beavatkozás 31

3. A rendelkezésre álló adatok Beavatkozás: a jövőben tervezés részévé alapján az általános iskolai kell tenni az első évfolyamos intézményben az 1-4. évfolyamon a beiskolázásnál, hogy viszonylag párhuzamos osztályokban nem arányosan kerüljenek az azonos megengedett eltérés mutatkozik aosztálycsoportokba a HH/HHH-s hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek felvételre. helyzetű tanulókat illetően. Esélyegyenlőségi terület Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása) Szükséges beavatkozás 4. A sajátos nevelési igényű, eltérő Beavatkozás: a szegregáltan oktatott SNI tanterv szerint oktatott tanulók külön tanulók szakértői felülvizsgálatának épületben vannak elhelyezve, kezdeményezése, szülői tájékoztató éppúgy, mint az 1-2. és a 3-4. programok szervezése. évfolyamon tanulók. A felülvizsgálatot követően általános tantervű oktatásba visszahelyezni javasolt tanulók visszahelyezési és patronálási programjának megvalósítása, visszahelyezési normatíva igénylése. Esélyegyenlőségi terület Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása) Szükséges beavatkozás 5. A településen jó arányban Beavatkozás: a le nem fedett biztosítottak és elérhetőek helyben feladatellátásokat vagy helyben, vagy az esélyegyenlőség szempontjából kistérségi társulásokban igény szerint - legfontosabb közszolgáltatások. A le kell fedni. következő feladatok azonban egyáltalán nincsenek lefedve: családi napközi; házi gyermekfelügyelet. Esélyegyenlőségi terület Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása) Szükséges beavatkozás 6. A tanórán kívüli tevékenység Beavatkozás: az általános iskolai igénybe vételét tekintve az alapfokú intézményben biztosítani kell a 32

művészetoktatásban részesülő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulókat illetően a két évvel ezelőtti tanórán kívüli programokban való adatokat figyelembe véve részvételét (különös tekintettel az iskolai kétharmadára esett vissza a létszám, napközire), valamint javasolt nagyobb valamint a napköziben és arányba őket bevonni az, Útravaló szakkörökön is alacsonyabb a Ösztöndíj programba. A jövőben célszerű részvételi arány a hátrányos helyzetű lenne az Arany János program és Tanoda és halmozottan hátrányos helyzetű program beindítása is. Ezek a programok tanulók körében. A halmozottan a továbbtanulást és lemorzsolódási hátrányos helyzetű tanulók, arányok javítását segíthetik. szembetűnően csekély mértékben részesülnek az iskolán kívüli segítő programokban. Esélyegyenlőségi terület Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása) Szükséges beavatkozás 7. A pedagógusok a közoktatási Beavatkozás: A nagyarányú halmozottan intézményekben a lehetőségek hátrányos helyzetű roma gyerekek, függvényében - folyamatosan tanulók érdekében, javasolt a törekednek a pedagógiai kultúrájuk pedagógusoknak az esélyegyenlőséget fejlesztésére. A tanulói összetétel, és szolgáló képzésekben való részvétel, a képesség-kibontakoztató program illetve a halmozottan hátrányos helyzetű eredményes működtetése tanulók minőségi oktatáshoz való szükségessé teszik, hogy korszerű hozzáférésének támogatását célzó pedagógiai módszereket pályázatokban való részvétel (TÁMOP). alkalmazzanak. A gimnázium A gimnáziumban célszerű lenne utazó kivételével nincs szakember hiány pedagógus bevonásával megoldani a az intézményekben. hiányt, melyet a társulás által biztosítani lehet. Esélyegyenlőségi terület Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása) Szükséges beavatkozás 8. Az önkormányzat által fenntartott Beavatkozás: a tanulók továbbtanulási alapfokú közoktatási intézmény arányaik javítása érdekében gimnáziumba, továbbtanulási mutatói eltérést érettségit adó középiskolába, vagy 33

mutatnak az országos átlagtól. minőségi szakképzést biztosító Körülbelül 160-180 tanuló érettségit szakiskolában történő továbbtanulási utak nem adó szakiskolai képzésben tanul segítését, megerősítését célzó tovább. pályázatokban való részvétel (TÁMOP). Esélyegyenlőségi terület Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása) 9. Az országos kompetenciaméréseken a település iskolájának adatai mindkét évfolyam vonatkozásában alul maradnak az országos átlagnak. A kompetenciamérések eredményeinek nyilvántartása nem tér ki a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményeire, de ez megegyezik az évfolyamok adataival. Szükséges beavatkozás Összefoglalás A fenntartó biztosítja az óvodai, iskolai pedagógiai programok megvalósítását. A településen nem elérhető minden közszolgáltatás, a házi gyermekfelügyelet, családi napközi. Óvoda tekintetében a jelenlegi rendszer férőhelybővítésre szorul, csak így szüntethető meg a jelenlegi újtelepen lévő szegregált óvoda. A bölcsődei férőhelyek is bővítésre szorulnak jelenleg jóval a megengedett létszám felett működnek. Beavatkozás tervezése szükséges, tekintettel arra, hogy a korai óvodáztatás alapfeltétele a gyerekek nevelési-oktatási sikerességének. A településen az általános iskolás sajátos nevelési igényű gyermekek szegregált oktatásban vesznek részt, az integrációs tervet ki kell dolgozni. Törekedni kell arra, hogy minél többen kapcsolódjanak be a SNI tanulók közül a középfokú képzésbe, azt sikeresen befejezzék. (Ha szükséges, gyógypedagógusok bevonásával) Az általános tantervű iskolai csoportok tekintetében is az országos átlagnál alacsonyabb a gimnáziumba továbbtanulók aránya. Támogató programokban nagyobb arányú részvétel javasolt. Az általános iskola esetében, ahol a kompetencia mérés eredményei jóval alacsonyabbak országos átlagnál, (20% vagy annál több), beavatkozás szükséges. Az érintett intézményekben komplex fejlesztést, szolgáló programokat szükséges bevezetni. Ehhez elengedhetetlenül fontos, hogy a kompetenciamérés eredményeiről pontos kimutatással rendelkezzenek az intézmények és a fenntartók is. A komplex-akadálymentesítés, az intézményekben nem megoldott, erre a hozzáférhetőség biztosítása szempontjából, és a fogyatékkal élők esélyegyenlősége érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni. 34

Az intézmények számára meghatározott feladatok közül az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabbak: Óvodák számára: Intézményi minőségirányítási, esélyegyenlőségi program elkészítése és működtetése A helyi igényekből fakadó, az óvodák szakmai sokszínűségének további megőrzése, megvalósítása Különleges gondozást igénylő óvodásokkal való (integrált) foglalkozás Esélyegyenlőség megteremtése. A gyermekek szükségleteihez igazodó fejlesztés, ilyen irányú képzéseken való részvétel. Az intézményi minőségirányítási rendszer kidolgozása, a program elkészítése és működtetése, ill. módosítása Általános iskolák számára: esélyegyenlőségi program elkészítése és működtetése Az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási, nevelési formák alkalmazása Tankötelezettség teljesítése Pályaorientáció, pályaválasztás segítése A társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalokkal és a különleges ellátást igénylő tanulókkal való foglakozás. A hátrányos helyzetű, valamint a cigány tanulók hátrányos szociális, kulturális helyzetének javítása 3. Célmeghatározás Rövidtávon elérendő indikátorok (1 év alatt): Egységes adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer bevezetése a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről, részvételükről az óvodai nevelésben, iskolai oktatásban, eredményességükről, továbbtanulásukról. Az intézmények alapdokumentációinak felülvizsgálata, melyben az esélyegyenlőség biztosítása összhangban áll a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervben megfogalmazottakkal A településen lakó, óvodai nevelésben nem részesülő (3-5 éves) gyermekek, illetve tanulói jogviszonnyal nem rendelkező, nappali iskolarendszeren kívüli tankötelesek és gondviselőik személy szerinti felkeresése családsegítő szolgálat vagy más illetékes szervezet szakemberének/szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy civil szervezet segítőinek közreműködésével. Környezettanulmány végzése, különös tekintettel az óvodáztatást/iskoláztatást akadályozó tényezőkre. Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és védőnői települési nyilvántartások alapján) minden naptári év januárfebruár hónapban az előző naptári év december 31-ei adatok alapján. Tájékozódás az érintett gondviselők körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól minden év március-április hónapban családlátogatás keretében. (A családlátogatást családsegítő szakember és óvodapedagógus végzi, szükség szerint szociálpedagógus, vagy szociális munkás, kisebbségi képviselő stb. bevonása.) Az óvodai beíratást elmulasztott szülők ismételt személyes megkeresése a nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetőségeiről. 35

Az óvodáztatás feltételeinek és körülményeinek tovább-fejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél teljesebb körű és eredményes óvodáztatása érdekében, egyéni fejlesztés. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányos elhelyezése az óvodákban (település szerkezettől függően). Lehetőségek szerint integrációs támogatás igénylése. Az önkormányzat által fenntartott alapfokú közoktatási intézmény továbbtanulási mutatói eltérést mutatnak az országos átlagtól. Sok tanuló érettségit nem adó szakiskolai képzésben tanul tovább. A tanulók továbbtanulási arányaik javítása érdekében gimnáziumba, érettségit adó középiskolába, vagy minőségi szakképzést biztosító szakiskolában történő továbbtanulás segítése érdekében a helyi középiskola szakmai képzésének a kiszélesítése a cél. Ennek érdekében pályázati programban vesz részt a helyi gimnázium (TÁMOP). Intézmények tartalmi-módszertani-, infrastrukturális és humán-erőforrás felmérés és intézkedések tervezése az optimális feltételek biztosítására. A település oktatási intézményeiben nagyarányú halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyerekek tanulók érdekében a pedagógusok esélyegyenlőséget szolgáló képzéseken való részvétele, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférésének támogatását célzó programokban való részvétel (TÁMOP) Középtávon elérendő indikátorok (3 év alatt): Intézkedési terv készítése, közszolgálati feladatok biztosítására (családi napközi, házi gyermekfelügyelet) felmérés készítése. SZSZK Amennyiben valós igény jelentkezik Többcélú Társulási szinten biztosítandó a családi napközi és házi gyermekfelügyelet Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében. A beiskolázásra kerülő első évfolyamok tekintetében azonos osztálycsoportok kialakítása (HH/HHH s gyermekek arányos elosztása) A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos eredményektől való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetőségek meghatározása érdekében. A szükséges fejlesztések szakmai-módszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása. A kompetencia-méréseket követő elemzések, fejlődésvizsgálatok tapasztalatai, ill. a fórumok, szakmai testületek ajánlásai alapján a fejlődési ütemet növelő fejlesztési programok megvalósításának támogatása, ill. az ahhoz szükséges feltételek (humánerőforrás-fejlesztés, átszervezés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellátottság javítása stb.) optimális biztosítása az érintett intézményekben. Az általános iskolai intézményben biztosítani kell a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanórán kívüli programokban való részvételét (különös tekintettel az iskolai napközire), valamint cél nagyobb arányba bevonni az érintett tanulókat az Útravaló, Ösztöndíj programba. A Tanodai program beindítása a továbbtanulási és lemorzsolódási arányok javítását érdekében. A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása. Elsősorban a középiskolai intézményben magasak a lemorzsolódási arányok. A releváns esélyegyenlőtlenségi indikátor folyamatos ellenőrzése, további korrekciós intézkedések tervezése és végrehajtása. 36

Hosszú távon elérendő indikátorok (5 év alatt): Az óvodák tekintetében a férőhelyek kihasználtsága 100% - os illetve azt meghaladó. A szegregált tagóvoda (település szerkezetből adódó a szegregáció) abban az esetben szüntethető meg, ha további férőhely biztosítása megvalósítható. Ez a település esetében egy központi óvoda építésével érhető el. Erre az önkormányzat pályázati forrásokat kíván felhasználni. A SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezése és szülői tájékoztató programok szervezése, beintegrálás az általános tantervű oktatásba, ahol ezt a szakértői bizottság javasolja, és patronálási program indítása visszahelyezési normatíva igénylése, amely megállapítás a szakértői bizottság szakvéleményében is szerepel. A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentorált programok megvalósítása; iskola-középiskola együttműködések támogatása. Valamennyi intézményben az infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések a mai kor színvonalának megfelelően megvalósulnak. Legalább ügyfélszintű akadály-mentesítés valamennyi óvodában, általános és középiskolában. 4. Akcióterv 4. 1. Fejlesztési célok, tervezett beavatkozások Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálati szempontjai és az esélyegyenlőségi kockázatok kezelésére javasolt beavatkozások: Vizsgálati szempontok Szükséges, elvárt beavatkozások Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata : Biztosítottak, illetve egyenlő mértékben elérhetők az alábbi közszolgáltatások a településen élők számára: Közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti alapellátások Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Gyermekjóléti szakellátások Van-e olyan szolgáltatás, amely ellátatlan, illetve a település számára nem egyenlő mértékben elérhető, intézkedési tervet kell készíteni a közszolgáltatás ellátására, a település lakói számára e szolgáltatások elérhetőségének biztosítására. Ellátatlan: Házi gyermekfelügyelet Családi napközi Beavatkozási lehetőségek: Társulási együttműködések kialakítása az ellátatlan közszolgáltatások biztosítására, stb. 37

Családok átmeneti otthona Közoktatási intézményi feladatok Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Vizsgálati szempontok Szükséges, elvárt beavatkozások Biztosítottak, illetve egyenlő mértékben elérhetők-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának és iskoláztatásának feltételei Az óvodás és tanköteles korosztályán belül a halmozottan hátrányos helyzetűek intézményes nevelésének feltételei adottak-e, a férőhely kihasználtság lehetővé teszi-e valamennyi beíratott gyermek, tanuló óvodai nevelését, ill. általános iskolai nevelésétoktatást. Az adatok alapján néhány fő kivételével valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyermek/tanuló intézményes nevelésben-oktatásban részesül. Azonban megállapítható, hogy nem minden 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermek vesz részt az óvodai nevelésben. Az elmúlt tanévben viszont nagyon magas volt ez az arány. Ezért akcióterv készítése indokolt évenkénti intézkedéseket tartalmazva, mérhető indikátorokkal. Beavatkozási lehetőségek: - A településen lakó, óvodai nevelésben nem részesülő (3-5 éves) gyermekek, illetve tanulói jogviszonnyal nem rendelkező, nappali iskolarendszeren kívüli tankötelesek és gondviselőik személy szerinti felkeresése családsegítő szolgálat vagy más illetékes szervezet szakemberének/szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy civil szervezet segítőinek közreműködésével. Környezettanulmány végzése, különös tekintettel az óvodáztatást/iskoláztatást akadályozó tényezőkre. - Önkormányzati döntés az óvodáztatás/iskoláztatás feltételeinek javításáról. (pl. speciális módszerek, eszközök biztosítása, pedagógusok továbbképzésének támogatása) Vizsgálati szempontok Biztosított-e minden halmozottan hátrányos helyzetű gyerek számára, hogy óvodába járjon, és érvényesül a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX tv. 65. paragrafusának (2) bekezdése? Szükséges, elvárt beavatkozások A településen nem lesz elegendő számú az óvodai férőhely / a szegregált óvoda megszüntetésével/, ezáltal nem biztosított valamennyi gyermek, így a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára 3 éves kortól az óvodáztatás. A férőhelyek nem elegendő minden, gyermek részére, előfordulhat, hogy néhány halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nem jár óvodába 3 éves korától, beavatkozás tervezése szükséges, tekintettel arra, 38

Vizsgálati szempontok A vizsgált településen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatásának feltételei megfelelően biztosítottak A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a település általános iskolájában, magasabb az országos átlagtól 35%. hogy a korai óvodáztatás alapfeltétele a gyerekek oktatási hátrányai csökkentésének. Beavatkozási lehetőségek: - Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és védőnői települési nyilvántartások alapján) minden naptári év január-február hónapban az előző naptári év december 31-ei adatok alapján. - Tájékozódás az érintett gondviselők körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól minden év március-április hónapban családlátogatás keretében. (A családlátogatást családsegítő szakember és óvodapedagógus végezze, szükség szerint szociálpedagógus, pszichológus vagy szociális munkás, kisebbségi képviselő stb. segítségével.) - Az óvodai beíratást elmulasztott szülők ismételt személyes megkeresése a nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetőségeiről. - Az óvodák tekintetében a férőhelyek kihasználtsága 100% - os. A szegregált tagóvoda (település szerkezetből adódó a szegregáció) abban az esetben szüntethető meg, ha további férőhely biztosítása megvalósítható. Ez a település esetében egy központi óvoda építésével érhető el. Erre az önkormányzat pályázati forrásokat kíván felhasználni Szükséges, elvárt beavatkozások Beavatkozási lehetőségek: Speciális tanulói összetétel-speciális oktatási módszerek alkalmazása, szemléletváltás. Humán-erőforrás helyzet-, és igényfelmérés, kapacitástérkép készítése. - Továbbképzések szervezésének és igénybevételének támogatása és a részvétel biztosítása az érintett intézmények, ill. pedagógusok számára. Továbbképzési és beiskolázási tervek összehangolása. - Az intézményben bevezetni, alkalmazni a korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat, fejlesztő programokat a hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatásának érdekében. - Beavatkozás tervezése szükséges a szemléletváltást és az alkalmazott módszertan megújítását elősegítő fejlesztés megvalósítása érdekében. További lehetséges beavatkozások: - Pedagógus továbbképzések igénybevétele a hiányterületeken, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat megváltoztatása (szükség szerint mentori 39

Az intézményekben / óvoda, általános iskola/ azonos csoportokon belül nem arányos a HH/HHH gyermekek, tanulók elosztása. Vizsgálati szempontok A vizsgált intézmény folytat-e szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot. A sajátos nevelési igényű, eltérő tanterv szerint oktatott tanulók külön épületben vannak elhelyezve. támogatás igénybevételével). - A pedagógiai program átdolgozása (szükség szerint szakértői támogatás igénybevételével. - Az önértékelést és a pedagógiai fejlesztés. tervezését segíti az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által kidolgozott ún. Útmutató a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi önértékeléshez c. dokumentum, amely letölthető a www.sulinova.hu honlapról. A településen működő óvodában, általános iskolában magas a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Elosztásuk az óvodai csoportokban nem arányos, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján az általános iskolai intézményben az 1-4. évfolyamon a párhuzamos osztályokban nem megengedett eltérés mutatkozik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat illetően. Az iskolaotthonos osztályok kialakítása szülői kérelemre történik, de itt is figyelemmel kell kísérni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. Beavatkozási lehetőségek: Az óvodáztatás feltételeinek és körülményeinek továbbfejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél teljesebb körű és eredményes óvodáztatása érdekében, egyéni fejlesztés. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányos elhelyezése az óvodákban (település szerkezettől függően). Lehetőségek szerint integrációs támogatás igénylése. - A beiskolázásra kerülő első évfolyamok tekintetében azonos osztálycsoportok kialakítása (HH/HHH s gyermekek arányos elosztása) Szükséges, elvárt beavatkozások Beavatkozási lehetőségek: - A szegregáltan oktatott SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezése, szülői tájékoztató programok szervezése. - A felülvizsgálatot követően általános tantervű oktatásba visszahelyezni javasolt tanulók visszahelyezési és patronálási programjának megvalósítása, visszahelyezési normatíva igénylése. Gyógypedagógus asszisztens alkalmazása a beintegrálás segítéséhez. - Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórán és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi dokumentumokban. További szempontok az Beavatkozási lehetőségek: indokolatlanul magas SNI arányok - Célzott beavatkozások az egészségügyi és szociális csökkentését célzó 40

csökkentését beavatkozásokhoz: célzó Ki mutatható-e területi koncentráció az SNI gyermekek lakóhelyét illetően? Vizsgálni kell tanévenként, hogy az érintett tanulók felülvizsgálata megtörtént-e a jogszabályban előírt gyakorisággal és időben (14/1994 MKM rendelet) A közoktatási törvényben előírt feltételek az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók nevelése-oktatása tekintetében biztosítottak. A az oktatás hatékonyságában, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességében eltérés mutatkozik. Eltérés mutatható ki a továbbtanulási mutatókban. Az általános iskolások, egy része érettségit adó középiskolába tanul tovább, de az országos átlagtól alacsonyabb a szakközépiskolában és a gimnáziumban továbbtanulók. feltételek javítása érdekében; ellátásfejlesztés (szociális munkások, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, védőnők, orvosi ellátás) - Kiegészítő egészségügyi és szociális beavatkozások tervezése a szűrés és korai fejlesztés érdekében az érintett gyermekek körében. - Az óvodáztatás feltételeinek és körülményeinek továbbfejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél teljesebb körű és eredményes óvodáztatása érdekében, egyéni fejlesztés. - Preventív célú óvodai-iskolai átmeneti program fejlesztése a két intézménytípus együttműködésével.a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében. - Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülői tájékoztató programok szervezése. - Az oktatás-nevelés törvényességi feltételeinek (szakos ellátás, osztály-összevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok) hiánytalan biztosítása, a rendelkezésre álló normatívák igénylése és célzott felhasználása. - Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók integrált oktatásának biztosítása. - Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban. - A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentorált programok megvalósítása; iskola-középiskola együttműködések támogatása. Jelentős az eltérés a továbbtanulási mutatókban. Az országos átlagtól magasabb ezért tervezése szükséges az oktatás színvonalának növelése, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének biztosítása érdekében. Beavatkozási lehetőségek: - Intézményi tartalmi-módszertani-, infrastrukturális és humán-erőforrás felmérés és intézkedések tervezése az optimális feltételek biztosítására. - A gyermekek, tanulók egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszertanok adaptálásának támogatása a 41

Az országos kompetencia mérésekhez képest az iskola az országos átlag alatt teljesített. törésmentes továbbhaladás biztosításának céljából. - Az átlagtól lemaradók esetében a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatók igénybevételével megvalósított komplex vizsgálatok és egyéni fejlesztési programok kidolgozásának támogatása, az optimális fejlesztés feltételeinek biztosítása. (A szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges erőforrások koncentrálhatók és hatékonyabbá tehetők kistérségi együttműködésben, társulásban.) - Az iskolafokok közötti átmenet elősegítése, a lemorzsolódás megelőzése, a sikeres továbbhaladás és a tanulók után követésének megvalósítása érdekében intézményi együttműködések (pl. mentorálás) támogatása és biztosítása. - A többségükben halmozottan hátrányos helyzetűeket befogadó szakképző intézmények képzési kínálatának felülvizsgálata és intézkedési terv készítése a munkaerőpiacon foglalkoztatást kínáló képzési formák biztosítása érdekében. - Az érettségit adó középiskolákban, és gimnáziumban továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülőket egyaránt megcélzó) pályaorientációs programok biztosítása. A későbbiekben az adatok birtokában a következő lehetséges beavatkozások valósíthatók meg. Komplex fejlesztését szolgáló programok tervezése szükséges. Beavatkozási lehetőségek: - A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi-, kistérségi-, települési fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos eredményektől való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetőségek meghatározása érdekében. A szükséges fejlesztések szakmai-módszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása. - Az évente esedékes kompetencia-méréseket követő elemzések, fejlődésvizsgálatok tapasztalatai, ill. a fórumok, szakmai testületek ajánlásai alapján a fejlődési ütemet növelő fejlesztési programok megvalósításának támogatása, ill. az ahhoz szükséges feltételek (humánerőforrásfejlesztés, átszervezés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellátottság javítása stb.) optimális biztosítása az érintett intézményekben. Vizsgálati szempontok A fenntaró kihasználja-e a külőnböző támogatási lehetőségeket az esélyegenlőség Szükséges, elvárt beavatkozások 42

megteremtése érdekében? Kevés programban vesznek részt az intézmények. Részben veszik igénybe kiegészítő normatív támogatásokat integrációs támogatást nem igénylik: Támogatások, nomatívák: - nemzeti etnikai kisebbségi nevelés, - képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés, - TIOP, TÁMOP pályázati programok,pedagógus továbbképzési programok. Illetve kevesen kapcsolódtak be az Arany János és az Útravaló programba. Beavatkozási lehetőségek: - A különböző támogatások és normatívák igényjogosultjainak számbavétele, az igényjogosultság megállapításához szükséges adminisztratív feltételek megteremtése. - Igénylési terv készítése a kiegészítő források jog-, és szakszerű felhasználására: az érintettek, pl. kisebbségi önkormányzat egyetértésének; a szolgáltatások minőségi (szakmai-, személyi-, és tárgyi) feltételeinek javítását célzó tevékenységek biztosítására. - Kiegészítő források igénylése, a hatékony felhasználás monitorozása. Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata az egyes közoktatási intézményekben: A vizsgált településein biztosított-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása A továbbtanulási mutatók a település általános iskolájában az országos átlagtól eltérő. Beavatkozási lehetőségek: - A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása - Egyéni fejlesztési terv alkalmazása - Pedagógiai módszertani fejlesztés - Pályaorientációs programok - Középiskolákkal való együttműködési programok megvalósítása (közös mentorálás) - A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel - Egységes minden intézményre kiterjedő nyilvántartás vezetése a HH és HHH tanulók oktatási sikerességi mutatóiról Az iskolában jellemzően nagy az Amennyiben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eltérés az intézményben hátrányos részvétele a tanórán kívüli programokban eltér az átlagtól, helyzetű tanulók és a nem beavatkozás tervezése szükséges a hozzáférés javítása, hátrányos helyzetűek között a részvételük biztosítása érdekében. tanórán kívüli programokon való részvétel tekintetében. Részesülnek az intézményben Amennyiben a további elemzések alapján igazolódik, hogy tanuló halmozottan hátrányos az intézményekben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű helyzetű tanulók az iskolán kívüli tanulók részvétele az iskolán kívüli programokban nem segítő programokban, pl. napközi, elégséges, beavatkozás tervezése szükséges a segítő szakkör, tábor, alapfokú művészetoktatás, Útravaló program,de népszerűsítésére mind az érintett diákok, mind programokban való részvétel bővítésére, a programok a 43

alacsony arányban. Jellemzően rendszeres kapcsolat, együttműködés az intézmény környezetében működő társadalmi és szakmai szereplőkkel (szülők, fenntartó, helyi önkormányzat, cök kisebbségi önkormányzat, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, szociális és egészségügyi partnerek, civil szervezetek) a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének érdekében Összegzés: pedagógusok és szülők körében. (Arany János Program, Útravaló program, fenntartói és civil kezdeményezések, stb.)tanoda program A társadalmi partnerek (egyeztető fórum) bevonása szükséges az esélyegyenlőség növelése érdekében tervezett intézkedések, programok véleményezésébe, nyomon követésébe és értékelésébe. Annak érdekében hogy az esélyegyenlőségi terv ténylegesen elérje célját, ellenőrzéséhez megfelelő adatok álljanak rendelkezésre egységes dokumentumrendszer, nyilvántartás vezetés szükséges, hangsúlyozottan a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. hogy még kisebb legyen a hátrányos helyzetű rétegek iskolai lemorzsolódása, és az átlagosnál gyengébb tanulmányi teljesítményük javuljon, az esélyegyenlőség megteremtése, az oktatás hatékonyságának növelése érdekében a fenntartó támogassa az intézmények kompetencia alapú oktatásban való részvételét, melyhez az Új Magyarország Fejlesztési Tervben kiírt pályázatok jelentős összegeket és szakértői segítséget biztosítanak. Az intézményvezetők a pedagógus továbbképzés, szakvizsga normatívából is nagyobb arányban támogassák a pedagógusoknak egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés érdekében módszerek elsajátítását (Pl. kooperatív technikák, projektpedagógia), és a szakos ellátottság biztosításának megszervezését. Az általános iskolában teremsék meg a feltételeket a fogyatékkal élő fiatalok körében az integrált nevelésnek. Ehhez szükséges a segítő intézményhálózatok együttműködésének erősítése (pedagógiai szakszolgálatok és szakmai szolgáltatások). Kiemelten fontos feladat a korai felismerés, speciális terápia megkezdése, a szülői tanácsadási alkalmak növelése. Cél, hogy az oktatásban elsődleges formát nyerjen az integráció. A település elkötelezett az oktatási esélyegyenlőtlenségek felszámolásában. Ehhez megfelelő intézményhálózatot működtet. A rehabilitációhoz való jog érvényesülése érdekében át kell tekinteni, melyek azok a szakmák a településeken, amelyeket fogyatékos fiatal is képes elsajátítani, s amely a jövőben megélhetését, önellátását is biztosítja. Ez folyamatos fejlesztést, szakmai fejlődést, és nagy odafigyelést igényel. 4.3 Egyes esélyegyenlőségi kockázatok súlyosságának megítélése, akcióterv tervezése Az egyes esélyegyenlőségi kockázatok súlyosságának megítélésekor és az akcióterv tervezésekor a következő szempontokat vettük figyelembe: 44

Azonnali beavatkozást igényel: - Minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról, és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire); - Minden, beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, amely alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét; - Ha beigazolódik, hogy a települések közoktatási intézményeiben biztosított bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb intézkedési tervek), vagy oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) való hozzáférés, de nem biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére; Ezekben az esetekben az intézkedéseket, fejlesztési lépéseket úgy kell megtervezni, hogy rövidtávon (azaz 1 éven belül) mérhető javulást eredményezzenek a helyzetelemzésben rögzített értékekhez képest! Érzékelhető javulást kell elérni középtávon: - A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának biztosítása érdekében legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást, biztosító beavatkozást kell tervezni, amennyiben férőhely hiány miatt nem biztosított minden halmozottan hátrányos helyzetű gyerek számára 3 éves kortól az óvodai szolgáltatás. - A településen élő 3-18 éves korosztály minden tagjának oktatásáról gondoskodni kell jövőbeni munkaerő-piaci érvényesülésük és társadalmi integrációjuk biztosítása érdekében. Ezért amennyiben e korosztálynak bármelyik, ill. bármennyi tagja nem részesül oktatásban, tervet kell készíteni évenkénti konkrét lépésekkel, arra vonatkozóan, hogy hogyan vonja be a tanköteleseket a nappali képzésbe. - Az oktatás eredményességének javítására olyan mértékű beavatkozások tervezése szükséges, amelyek legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást garantálnak, minden esetben, ha az eredményességi mutatók alapján (továbbtanulás, lemorzsolódás, kompetencia-vizsgálat) az országos átlaghoz képest súlyosan alulteljesít a társulás településein működő intézmény; vagy a település intézményében tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi előmenetele az intézmény átlagánál rosszabb. Az eredményességet befolyásoló oktatási feltételek javítása néhol nem biztosítható rövidtávon, illetve előfordulhat, hogy középtávon sem (pl. infrastrukturális feltételek,épületbővítés, vagy új pedagógia, módszertani ismeretek beépülése az oktatási gyakorlatba). Ezeknek az oktatás eredményessége és az esélyegyenlőség szempontjából fontos feltételeknek a javítására azonban ilyen esetekben is törekednie kell a és a település vezetésének, együttműködve a megvalósításhoz szükséges partnerekkel. Középtávon ezekben az esetekben is legalább a szükséges fejlesztések, elindítását meg kell célozni, megfelelő indikátorokkal alátámasztva. (Ha pl. komolyabb beruházás szükséges az infrastruktúra fejlesztéséhez, melyhez forrás rövidtávon nem áll rendelkezésre, középtávon legalább azt kell vállalnia akciótervben, hogy a fejlesztéshez szükséges forrást megpályázta, a beruházást elindította. Az SNI tanulók, visszahelyezése szükséges az integrált oktatás teljes körű megvalósításához, ezért a felülvizsgálatok kezdeményezését, a kötelező vizsgálatok megtörténtének ellenőrzését, biztosítását, a felülvizsgálatot követően visszahelyezhető tanulók áthelyezésének megvalósítását, a tanulók mentori támogatását és a prevenció érdekében az óvoda-iskola átmenet fejlesztését és a gyerekek korai fejlesztésében való közreműködést, egyéni fejlesztési tervek alkalmazását vállalni kell.) 45

4.3.Komplex beavatkozások, konkrét intézkedések A problémákat kezelő komplex beavatkozások az eddigiekben rögzített helyzetelemzés alapján, felelősök meghatározásával: Tiszalök Város közoktatási intézményeiben tilos a hátrányos megkülönböztetés (bármiféle okból), továbbá minden olyan különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása. A feladat-ellátás módjára vonatkozó döntéseink, intézkedéseink meghozatalakor a gyermek, a tanuló mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni. o Felelős: Fenntartók, oktatási szakemberek, intézményvezetők Az oktatást nem csak az egyéni szellemi gyarapodás, érvényesülés elősegítőjének, hanem a társadalmi kohéziót erősítő, a társadalmi kirekesztés és foglalkoztatottság problémáinak megoldását segítő eszköznek kell tekinteni. Segíteni kell az intézményeinknek az integrált nevelés, oktatás feltételrendszerének megteremtésében. o Felelős: Fenntartók, oktatási szakemberek Az élethosszig tartó tanulás fontos eszköze annak, hogy az emberek irányítsák saját jövőjüket, mind szakmai előmenetelük, mind személyes és családi életük szintjén. Éppen ezért szakmai szempontból támogatni szükséges a kompetenciaalapú nevelés és oktatás bevezetését, elterjesztését. A nevelési, a pedagógiai, a képzési programok figyelembe vegyék a társadalmi fejlődés, a környezet igényeit. o Felelős: intézményvezetők Támogatni kell az oktatási intézményeket abban, hogy fejleszthessék szolgáltatásaik minőségét, a szakmai szolgáltatások igénybevételi lehetőségének biztosításával segíteni kell őket olyan új kezdeményezések elindításában, amelyek a tanítás és a tudás minőségének javítását eredményezik, hogy ennek következményeként csökkenjen az iskolából (különösen a szakképző évfolyamokról) idő előtt kieső fiatalok. Ösztönözni kell intézményeiket, hogy különös figyelmet szenteljenek a tanulási nehézségekkel küzdő fiataloknak, továbbá az integrált nevelésnek, oktatásnak. o Felelős: Fenntartók, oktatási szakemberek Ösztönözni kell az információtechnológiák alkalmazását a tanítás, a tanulás, az intézményirányítás, az ügyvitel, a döntés-előkészítés és a kommunikáció terén. Az egyes intézmények alapító okiratában meghatározott alaptevékenységek ellátásának értékelését törvényességi szempontból a jogszabályi előírásokhoz, keretparaméterekhez viszonyítva, igazgatási (szervezési, irányítási) szempontból a jogszabály által kötelezően előírt intézményi igazgatási, tanügy-igazgatási, gazdálkodási és pénzügyi, munkáltatói, adat- és információszolgáltatási dokumentumokhoz, a feladatellátás határidőinek betartásához viszonyítva kell végezni. Szükség esetén külső szakértők munkáját is igénybe kell venni. o Felelős: Fenntartók, oktatási szakemberek A nevelési-oktatási intézményeknek új integrációs oktatási programok, formák és módszerek megismerésével, bevezetésével kell hozzájárulniuk az esélyegyenlőtlenség csökkentéséhez, a szegregációs és a diszkriminációs jelenségek megszüntetéséhez. Törekedjenek arra, hogy a nevelőtestületek érintett tagjai pedagógus továbbképzés keretében elsajátítsák azokat a kompetenciákat, amelyeket a befogadó környezet személyközpontú nevelés elfogadására felkészítése és az e környezetben történő oktatás megkíván. o Felelős: valamennyi közoktatási intézmény vezetője Az település minden, az illetékességi területén élő igényjogosultnak biztosítsa a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételeket. A helyi ellátórendszer és különösen a nevelési-oktatási intézmények, intézményvezetők, nevelőközösségek feladata elősegíteni, hogy a gyermekek, tanulók időben megkezdjék a tankötelezettség teljesítését, jelentős mértékben csökkenjen az iskolát túlkorosan kezdők, az idő előtt (különösen a szakképző évfolyamokról idő előtt) kimaradók. 46

o Felelős: oktatási szakemberek, jegyzők, intézményvezetők, védőnői hálózat,gyermekjóléti szolgálat. A közoktatás-fejlesztés fókuszában lévő egész életen áttartó tanuláshoz szükséges motivációk, képességek kialakítása, biztosítja a tudásalapú társadalom létrehozásának egyik feltételrendszerét, amelyhez szükséges, hogy a társulás közoktatási intézményei is a kompetenciaalapú nevelés, oktatás és képzés irányába fejlődjenek. A nevelő-oktató munka és a helyi programok összeállítása során kerüljön előtérbe a kompetencia-alapú képzéshez kapcsolódó minőségfejlesztési, intézményértékelési, pedagógiai mérési - értékelési ismeretek fejlesztése, az ezekhez szükséges eszközök, módszerek bevezetése. o Felelős: valamennyi közoktatási intézmény vezetője Az alapfokú nevelés és oktatás szintjein (ide értve az óvodákat is) a tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek és készségek [olvasás (szövegértés), írás (helyesírás), számolás, problémamegoldó gondolkodás], továbbá az alkalmazási kulcskompetenciák [szociális- és életviteli, életpálya-építési, idegen nyelvi és infokommunikációs technológiai (IKT)], alapfokú karrierépítési kompetenciák fejlesztésére szolgáló (akkreditálható) oktatási programcsomagok fejlesztése és/vagy (akkreditált) oktatási programcsomagok befogadása, adaptálása, kipróbálása, korrigálása, véglegesítése és terjesztése (befogadó óvoda, befogadó iskola funkciók), a kapcsolódó módszertani szolgáltatási feladatok ellátása (mesteróvoda, mesteriskola funkciók) kapjon figyelmet. o Felelős: valamennyi érintett közoktatási intézmény vezetője A középfokú nevelés, oktatás és képzés szintjein az alapvető képességek és készségek továbbfejlesztését, az idegen nyelvi kommunikációs képességek, az alkalmazás specifikus infokommunikációs készségek, képességek, a középszintű karrierépítési kompetenciák és az alkalmazásképes nyelvi kommunikáció fejlesztését szolgáló (akkreditálható) oktatási programcsomagok fejlesztése és/vagy (akkreditált) oktatási programcsomagok befogadása, adaptálása, kipróbálása, korrigálása, véglegesítése és terjesztése, a kapcsolódó módszertani szolgáltatási feladatok ellátása (mesteriskola funkciók) kerüljön a helyi programtervezés fókuszába. o Felelős: érintett középfokú intézmény vezetője Az ÚMFT által támogatott szakmacsoportok szerinti képzést folytató szakképző intézményeknek a rendelkezésükre álló feltételektől függően meg kell kezdeni a felkészülést, hogy igény esetén be tudjanak kapcsolódni a TÁMOP, TIOP projektjébe, amely a szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztését és a régió munkaerő piaci igényeihez rugalmasan alkalmazkodni képes szakképző intézmények integrációját célozza. Ebben a folyamatban nagyobb jelentőséggel bír, a moduláris szakképzés, a rész-szakképzés bevezetéséhez szükséges, személyi és tárgyi feltételek megteremtése, a modulok adaptálása, esetlek terjesztése. o Felelős: érintett középfokú intézmény vezetője Valamennyi nevelési-oktatási intézménynek a minőség javítása érdekében folyamatosan napirenden kell tartani a nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai tökéletesítését, korszerűsítését, a személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelésével összefüggő és a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő pedagógiai tevékenységeket, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet. o Felelős: valamennyi nevelési-oktatási intézmény vezetője 47

4.4. Akcióterv a helyzetelemzésben feltárt problémák megoldására Az egyes tevékenységek alábontását, ha szükséges a feladatok felelőseinek külön dokumentumban kell kidolgozniuk a 6.1 táblázat tervezett beavatkozásai alapján. Helyzetelemzés megállapítása Közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatás nem teljes mértékben érhető el minden településen. Helyzetelemzés megállapítása A településen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek azonosítása csak részben történt meg. Cél Családi napközi, házi gyermekfelügyel et, szolgáltatások elérhetővé váljanak. Cél Adatszolgáltatási rendszer kialakítása, különös tekintettel a HH és HHH gyermekek tekintetében. Intézkedés leírása Igényfelmérés, kialakítás lehetséges formáinak meghatározása megszervezése Intézkedés leírása Adatszolgáltatás rendszerének, dokumentumain ak, belső szabályzatainak kialakítása. Intézkedés felelőse Fenntartók, Szociális Szolgáltató Központ intézményveze tője Intézkedés felelőse Fenntartó, oktatási szakemberek, intézményveze tők, Határidő 2009-2011. Év Határidő 2008. 12.31. Indikátor rövid távon Beavatkozási terv készítése Indikátor rövid távon Adatszolgáltatási rendszer elkészül, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően és ezt alkalmazza minden intézmény. Kijelölésre kerülnek a nyilvántartás vezetésérért és aktualizálásért felelős személyek. Létrejön egy együttműködés e tekintetben a Indikátor közép távon Igényfelmérés, kialakítás lehetséges formáinak meghatározása Indikátor távon közép Nyilvántartás napra kész vezetése a HH és HHH gyermekekről és a különböző szolgáltatásokban való részvételükről. Indikátor hosszú távon Kistérségi társulási szinten biztosított a családi napközi, házi gyermekfelügyelet Indikátor hosszú távon Nyilvántartás napra kész vezetése a HH és HHH gyermekekről és a különböző szolgáltatásokban való részvételükről. 48

Helyzetelemzés megállapítása Van olyan 3 éves halmozottan hátrányos gyermek, aki nem vesz részt óvodai nevelésben. Cél Helyzetelemzés Cél megállapítása Az öt tagóvodai feladat ellátási hely közül a Napraforgó tagóvodában a roma gyermekek szegregáltan vannak elhelyezve ( település szerkezetéből adódóan ez egy roma telep óvodája). Helyzetelemzés Cél megállapítása A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nem arányosan vannak elhelyezve a tagóvodákban. Minden 3 éves halmozottan hátrányos gyermek vegyen részt óvodai nevelésben Szegregált tagóvoda megszüntetése. Jövőbeni tervezés részévé kell tenni a tagóvodákba való beiratkozás során, arányosan Intézkedés leírása Beazonosítás, intézkedés. Intézkedés leírása Óvodai férőhelyek bővítése, új központi óvoda építésével. Intézkedés leírása Az intézményvezet ő a beiratkozások során a tagóvodákon Intézkedés felelőse Intézkedés felelőse Fenntartó, intézményveze tő. Intézkedés felelőse Fenntartó, intézményveze tő. Határidő 2008. 12.31. Fenntartó, intézményvezetők Határidő 2009.- 2014. Év Határidő 2008. 12.31. nyilvántartásokat vezetők között. Indikátor rövid távon Minden 3 éves halmozottan hátrányos gyermek részt vesz óvodai nevelésben Indikátor távon Felmérések készítése. Az épület tervének elkészítése, pályázatok felkutatása. rövid Indikátor rövid távon Az azonos településrészen működő tagóvodákban arányosan kerülnek Indikátor távon közép Minden 3 éves halmozottan hátrányos gyermek részt vesz óvodai nevelésben Indikátor távon közép Pályázatok készítése, az óvoda építéséhez anyagi forrás biztosítása érdekében. Indikátor közép távon Az azonos településrészen működő tagóvodákban arányosan kerülnek Indikátor hosszú távon Minden 3 éves halmozottan hátrányos gyermek részt vesz óvodai nevelésben Indikátor hosszú távon Pályázatok készítése, az óvoda építéséhez anyagi forrás biztosítása érdekében. Sikeres pályázat esetén óvodaépítés. Indikátor hosszú távon A központi óvodában minden csoportban azonosa arányban kerülnek elosztásra a 49

kerüljenek felvételre az azonos csoportokba a HH/HHH gyermekek. Helyzetelemzés Cél megállapítása Az óvoda esetében Több integrációs nem igényel a támogatás fenntartó kiegészítő biztosítása az integrációs óvoda részére. támogatást. Helyzetelemzés Cél megállapítása A rendelkezésre álló adatok alapján az általános iskola intézményében 1-4 évfolyamon nem megengedett eltérés mutatkozik a hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat illetően. Jövőbeni tervezés részévé kell tenni az 1. évfolyamosok beiskolázásánál, hogy viszonylag arányosan kerüljenek az azonos csoportokba a HH/HHH gyermekek. belül egyenlően ossza el az Oltalmazó Otthonból érkező, és egyéb hátrányos helyzetű gyermekeket. Intézkedés leírása Kiegészítő normatíva igénylése. Intézkedés leírása A beiskolázásra kerülő első évfolyamok tekintetében azonos osztálycsoporto k kialakítása (HH/HHH s gyermekek arányos elosztása) Intézkedés felelőse Fenntartó, intézményveze tő. Intézkedés felelőse Intézményveze tő. 2009. 12.31. 2009. 12.31. elosztásra a HH/HHH gyerekek. elosztásra a HH/HHH gyerekek. Indikátor rövid Indikátor távon távon Igénylési terv készítése, megfelel Normatíva e a fenntartó a igénylés. normatíva igénylés feltételeinek. Indikátor rövid Indikátor távon távon Nyilvántartások alapján a beiskolázásra kerülő gyerekek körében HH/HHH gyerekek beazonosítása. közép közép HH/HHH gyerekek. Indikátor hosszú távon Normatíva igénylés. Indikátor hosszú távon A beiskolázásra A beiskolázásra kerülő első kerülő első évfolyamok tekintetében azonos évfolyamok tekintetében azonos osztálycsoportok kialakítása osztálycsoportok kialakítása (HH/HHH s (HH/HHH s gyermekek gyermekek arányos elosztása) arányos elosztása) Határidő Határidő Helyzetelemzés Intézkedés Intézkedés Határidő távon távon távon Indikátor rövid Indikátor közép Indikátor hosszú Cél megállapítása leírása felelőse A sajátos nevelési A szegregáltan A SNI tanulók Intézményveze 2009.- A SNI tanulók A SNI tanulók A 50

igényű, eltérő tanterv szerint oktatott tanulók külön épületben elkülönítve vannak elhelyezve. oktatott SNI tanulók beintegrálása általános tantervű oktatásba. integrációjának kidolgozása, fokozatos bevezetése. tő, fenntartó. 2014. év. integrációs programjához felmérések készítése, tapasztalat cserék szervezése. integrációs programjának kidolgozása. Preventív célú óvodai-iskolai átmeneti program kidolgozása, fejlesztése a két intézménytípus együttműködésév el. A szegregáltan oktatott SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezése, szülői tájékoztató programok szervezése. felülvizsgálatot követően általános tantervű oktatásba visszahelyezni javasolt tanulók visszahelyezési és patronálási programjának megvalósítása, visszahelyezési normatíva igénylése. Gyógypedagógus asszisztens alkalmazása a beintegrálás segítéséhez. Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórán és tanórán kívüli tevékenységekbe n, és megjelenítése az intézményi dokumentumokb 51

Helyzetelemzés megállapítása A tanórán kívüli tevékenységek igénybevétele tekintetében alacsony a részvételi arány a HH/HHH tanulók körében. Helyzetelemzés megállapítása A HH/HHH tanulók csekély mértékben részesülnek az iskolán kívüli programokban. Cél A HH/HHH tanulók nagyobb számban vegyenek részt a tanórán kívüli programokban (különös tekintettel az iskolai napközire). Továbbá nagyobb arányban bevonni cél ezen érintett tanulókat a különböző segítő programokba. Cél A HH/HHH tanulók részére Tanoda program beindítása amely segíti a továbbtanulást és javítja a lemorzsolódási arányokat. Intézkedés leírása Az általános iskolai intézményben biztosítani kell a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanórán kívüli programokban való részvételét. Útravaló, Ösztöndíj programba nagyobb arányba bevonni az érintett tanulókat. Intézkedés leírása Tanoda program kidolgozása. Intézkedés felelőse Intézményveze tő, gyermekvédel mi felelős Intézkedés felelőse Kisebbségi Önkormányzat 2009. 12.31. Határidő Határidő 2009-2011. év. Indikátor távon rövid Különböző HH/HHH tanulókat segítő programok feltérképezése, hozzájuk való csatlakozás feltételinek kidolgozása. Az iskolai tanórán kívüli programok propagálása az érintett tanulók és szüleik körében. Indikátor távon közép Segítő programokról tájékoztatók tartása az érintett gyermekek és szüleik részére. Az iskolai tanórán kívüli programok propagálása az érintett tanulók és szüleik körében. Indikátor rövid Indikátor közép távon távon Tanoda program kidolgozása, Tanoda pályázati pályázatának lehetőségek elkészítése felkutatása. HH/HHH tanulók Tanoda és fiatalok programhoz terület bevonása a és épület programba. megvásárlása. an. Indikátor hosszú távon A támogató programokban minél nagyobb arányú részvétel biztosítása a HH/HHH tanulók részére. A fentiek tekintetében tapasztalatok összegzése, a részt vevő tanulók továbbtanulási és lemorzsolódási arányainak értékelése. Indikátor hosszú távon Tanoda működtetése, minél nagyobb számú HH/HHH tanulók és fiatalok bevonása a programba. 52

Helyzetelemzés megállapítása A kompetenciamérés eredménymutatóiban, sok esetben nem érik el az országos átlagot. A kompetencia mérések eredményeinek nyilvántartása nem tér ki a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményeire. Cél Helyzetelemzés Cél megállapítása Az általános iskola és a gimnázium tanulói összetétele szükségessé teszi, hogy a pedagógusok olyan korszerű pedagógiai módszereket alkalmazzanak amely az Kiegyenlítettség az eredménymutatókban, országos szint elérése minden területen Megfelelő nyilvántartás készítése halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról kompetencia mérések eredményeik összefüggésében is. A nagy arányú HH és roma gyerekeknek olyan oktatáshoz való hozzáférése amely a képességük kibontakoztatását segíti. Intézkedés leírása Okfeltárás, beavatkozások tervezése, szükséges fejlesztések biztosítása. Nyilvántartás készítése. Intézkedés leírása A pedagógusok részvétele olyan esélyegyenlőség et szolgáló képzéseken, amely a HH/HHH tanulók képzését segíti. Intézkedés felelőse intézményveze tő, oktatási szakemberek, fenntartók Intézkedés felelőse Intézményveze tők. Határidő 2009-2011. év Határi dő 2009. 12.31. Indikátor távon rövid Beavatkozási terv elkészül, az intézmény elfogadja. A nyilvántartás napra kész (HH/HHH), összehasonlítható a kompetencia mérések tekintetében is. Indikátor rövid távon Általános iskolai, és gimnáziumi tanárok esélyegyenlőséget szolgáló képzésekben való részvétele. Indikátor távon közép Kiegyenlítettség az eredménymutatók ban, országos szint elérése minden területen. Indikátor közép távon Általános iskolai, és gimnáziumi tanárok esélyegyenlőséget szolgáló képzésekben való részvétele. Indikátor hosszú távon Kiegyenlítettség az eredménymutatókban, országos szint elérése minden területen. Indikátor hosszú távon Általános iskolai, és gimnáziumi tanárok esélyegyenlőséget szolgáló képzésekben való részvétele. 53

esélyegyenlőséget szolgálja. Helyzetelemzés megállapítása Az alapfokú közoktatási intézmény esetében nagyszámban fordul elő, hogy a továbbtanulók érettségit nem adó szakképzésben tanulnak tovább. Ezek a mutatók az országos átlagtól nagymértékben eltérnek. Helyzetelemzés megállapítása Az épületek nem akadálymentesek. Cél A tanulók továbbtanulási mutatói gimnázium, vagy érettségit adó középiskolai képzés felé tolódjanak el. Cél Akadálymentes közoktatási intézmények Intézkedés leírása Helyi szinten olyan középiskolai, gimnáziumi képzés biztosítása, amely minőségi oktatást nyújt az általános iskolából kikerülő tanulók számára. Intézkedés leírása Felmérések, tervek készítése, forráskeresés, pályázatkészítés Intézkedés felelőse Fenntartó, intézményveze tők. Intézkedés felelőse Fenntartó, intézményveze tő, 2009. 12.31. Határidő Határidő 2009.- 2014. év Indikátor rövid távon Gimnáziumban olyan képzés, szakképzés biztosítása amely megfelelő alternatívát nyújt az alapfokú közoktatási intézményből kikerülő fiatalok számára. (gimnázium TÁMOP programban való részvétele). Ezen képzések megfelelő propagálása az általános iskolában is. Indikátor rövid távon Felmérések, tervek elkészülnek Indikátor közép távon Gimnáziumban olyan képzés, szakképzés biztosítása amely megfelelő alternatívát nyújt az alapfokú közoktatási intézményből kikerülő fiatalok számára. (gimnázium TÁMOP programban való részvétele). Ezen képzések megfelelő propagálása az általános iskolában is. Indikátor közép távon Legalább ügyfélszintű akadálymentesítés az intézményekben Indikátor hosszú távon Gimnáziumban olyan képzés, szakképzés biztosítása amely megfelelő alternatívát nyújt az alapfokú közoktatási intézményből kikerülő fiatalok számára. (gimnázium TÁMOP programban való részvétele). Ezen képzések megfelelő propagálása az általános iskolában is. Indikátor hosszú távon Legalább ügyfélszintű akadálymentesítés az intézményekben 54

5. Megvalósulást segítő egyéb programok Pályázat kód Megnevezése Pályázati cél Időpont Felelős 1) TAMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók oktatási módszereinek elsajátítása 2009-2010. Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója Koszta Mihály 2) TIOP 3.1.1. TISZK Infrastruktúra fejlesztése Számítógépes labor, műhely felújítás, szakmai oktatási anyagok, eszközök beszerzése 2008-2009. TISZK vezetője Dr. Éles András 3) TÁMOP 2.2.3. TISZK kialakítása 2008. TISZK tagjai 4) TIOP 1.1.1. Iskolák infrastrukturális fejlesztése 5) OM Esélyegyenlőségi pályázat Számítógépek, interaktív táblák beszerzése (nyertes pályázat) Integrációs és képesség kibontakoztató foglalkozások megtartásának támogatása 2008. 2008.07.15. Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója Koszta Mihály Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója Koszta Mihály Az 1-5 pályázatok a Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumot érintő pályázatok 6 óvodai +2 bölcsődei Oktatási, nevelési intézmények ÉAOP 2007-4-1-1/2F csoportszoba kialakítása a fejlesztése meglévő épület kibővítésével Már beadott, 60 pontot elért pályázat, amelyet forráshiány miatt utasítottak el 55

Pedagógus továbbképzések Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Eszterházy K. Főiskola Eger Egyéni bánásmódot igénylő gyerekek fejlesztő pedagógiája 2 fő 4 féléves képzés Napköziotthonos Óvoda és Napos Bölcsőde 1) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Pedagógiai és Közművelődési Képzési Intézete 2) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Pedagógiai és Közművelődési Képzési Intézete Az óvodás gyermekek körében előforduló pszichés zavarok felismerése és korrekciója Kód: OV/1. Sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelése Kód: SP/2 1 fő 60 órás 1 fő 60 órás A települési antiszegregáziós terv és esélyegyenlőségi terv elkészítése folyamatban van. 56

6. Kockázatelemzés Cél konkrét szöveges Megfogalmazása Családi napközi, házi gyermekfelügyelet, szolgáltatások elérhetővé váljanak. Intézkedés leírása Az intézkedés eredményes A kockázat A kockázat megvalósulásának következ bekövetke kockázata ményének zésének súlyossága valószínűs (1-3) ége (1-3) Igényfelmérés, kialakítás lehetséges formáinak meghatározása megszervezése Adatszolgáltatási Adatszolgáltatás rendszer kialakítása, rendszerének, különös tekintettel a dokumentumaina HH és HHH k, belső gyermekek szabályzatainak tekintetében. kialakítása. Nem megfelelő igényfelmérés. Kistérségi szinten nem megfelelő együttműködés. Nem megfelelő adatszolgáltatási rendszer kidolgozása. 2 1 3 1 1 0 A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja Megfelelő szakemberek bevonása az igényfelmérésbe. Közös érdekek mentén történő egyeztetések, kompromisszumos megoldások keresése. Törvények és jogszabályok írják elő, hogy milyen adatszolgáltatási rendszert kell kialakítani a törvényesség érvényesülésének felelőse önkormányzati szinten a jegyző, aki az elkészült belső szabályzatokat ellenőrzi. Minden 3 éves Beazonosítás, halmozottan intézkedés. hátrányos gyermek vegyen részt óvodai nevelésben Nem használják az intézmények a kialakított adatszolgáltatási rendszert. Nem együttműködő szülők. 3 1 Minden szinten kijelölésre kerülnek azok a személyek (intézmények, önkomrányzat) akik a napra kész nyilvántartásért, és azok használatáért felelnek. 2 1 A szülők személyes meggyőzése, megfelelő szakemberek bevonásával, tájékoztató fórumok tartása. Beóvodáztatási támogatás 57

igénylése. Szegregált tagóvoda megszüntetése. Óvodai férőhelyek bővítése, új központi óvoda építésével. Jövőbeni tervezés részévé kell tenni a tagóvodákba való beiratkozás során, arányosan kerüljenek felvételre az azonos csoportokba a HH/HHH gyermekek. Jövőbeni tervezés részévé kell tenni az 1. évfolyamosok beiskolázásánál, hogy viszonylag arányosan kerüljenek az azonos csoportokba a HH/HHH gyermekek. A különböző területeken dolgozó szakemberek (óvónő családgondozó) nem megfelelő intézkedései. Nem sikerül forrást teremteni az új óvoda építéséhez. Az intézményvezető a beiratkozások elosztásra a során a hátrányos helyzetű tagóvodákon gyermekek. belül egyenlően ossza el az Oltalmazó Otthonból érkező, és hátrányos helyzetű gyermekeket. egyéb Nem megfelelően kerülnek A beiskolázásra Nem megfelelően kerülő első kerülnek évfolyamok elosztásra a tekintetében hátrányos azonos helyzetű gyermekek. osztálycsoportok kialakítása (HH/HHH s gyermekek arányos elosztása) A szegregáltan A SNI tanulók A SNI tanulók oktatott SNI tanulók integrációjának integrációja nem beintegrálása kidolgozása, valósul meg nem általános tantervű fokozatos megfelelően oktatásba. bevezetése. kidolgozott program, illetve szakemberek 2 1 Szakmaközi megbeszélések szervezése, feladatmegosztások, konkretizálása, kölcsönös információ csere. 3 1 Folyamatosan pályázatok készítése szakmailag alátámasztott dokumentációval. Lobbi a városvezetés részéről. 3 1 Az intézményvezető részére kötelező érvényű az önkormányzat által elfogadott esélyegyenlőségi terv. Amelyben a számára előírt feladatok teljesítéséről be kell számolni az önkormányzat felé. 3 1 Az intézményvezető részére kötelező érvényű az önkormányzat által elfogadott esélyegyenlőségi terv. Amelyben a számára előírt feladatok teljesítéséről be kell számolni az önkormányzat felé. 3 2 Az általános iskolában jól felkészült szakemberek készítik elő az integrációs programot, 58

A HH/HHH tanulók nagyobb számban vegyenek részt a tanórán kívüli programokban (különös tekintettel az iskolai napközire). Továbbá cél nagyobb arányban bevonni ezen érintett tanulókat a különböző segítő programokba. A HH/HHH tanulók részére Tanoda program beindítása amely segíti a továbbtanulást és javítja a lemorzsolódási arányokat. Kompetencia mérések tekintetében kiegyenlítettség az eredménymutatókban, országos szint elérése minden Az iskolai intézményben biztosítani kell a halmozottan hátrányos helyzetű tanórán programokban való részvételét. Útravaló, Ösztöndíj programba nagyobb arányba hiánya miatt. A szakértői vélemények nem készülnek el. általános Nem a megfelelő információs utat választják a megcélzott réteg tájékoztatására a tanórán kívüli programokról. tanulók kívüli A gyermekek nem motiváltak a programokban való részvételre. bevonni az érintett tanulókat. Tanoda program kidolgozása. Okfeltárás, beavatkozások tervezése, szükséges fejlesztések biztosítása. Nyilvántartás készítése. Tanodai pályázati program nem nyer támogatást. Kompetencia mérések értékelésére létrehozott munkacsoport nem működik, illetve a visszacsatolás nem működik. 3 2 2 1 körültekintően eljárva a gyermekek érdekét figyelembe tartva. Az iskolán belül az igazgatóhelyettes felel a szakvélemények kezeléséért, amely garancia a megfelelő szintű intézkedésre. A tájékoztatásba be kell vonni a szülőkkel és a gyermekekkel nap mint nap kapcsolatban lévő pedagógusokat, gyermekvédelmi felelősöket, családgondozókat. 3 3 Személyes meggyőzés, jó példák bemutatása, milyen pozitív hozadéka lehet ezeknek a programoknak hiteles személyek bevonásával. 3 1 Megfelelő szakemberek bevonása a pályázat készítéséhez, átgondolt kidolgozott program benyújtása. Lobbi a Kisebbségi Önkormányzat részéről. 2 1 A munkacsoport kialakítása során az intézmény vezetése olyan embereket delegál, akik motiváltak ezen összefüggések elemzésére. 59

területen. Megfelelő nyilvántartás készítése halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról kompetencia mérések eredményeik összefüggésében is. Megfelelő pedagógus továbbképzés biztosítása a nagy arányú HH és roma gyerekek képzése érdekében, hogy olyan oktatásban részesüljenek, amely a képességük kibontakoztatását segíti. A tanulók továbbtanulási mutatói gimnázium, vagy érettségit adó középiskolai képzés felé tolódjanak el. Akadálymentes közoktatási intézmények Nem megfelelő nyilvántartás a HH/HHH tanulók tekintetében. A pedagógusok Nem motivált részvétele olyan pedagógusok. esélyegyenlőséget szolgáló képzéseken, amely a HH/HHH tanulók képzését segíti. Helyi szinten olyan középiskolai, gimnáziumi képzés biztosítása, amely minőségi oktatást nyújt az általános iskolából kikerülő tanulók számára. Felmérések, tervek készítése, forráskeresés, pályázatkészítés Nem valósul meg megfelelő oktatás helyi szinten. A tanulók választása továbbra is az alacsonyabb képzések felé irányul. Nem tud az önkormányzat megfelelő forrást biztosítani. 2 0 Megfelelő felelősök a nyilvántartások vezetéséért, illetve kezeléséért. 2 1 Szakmai fórumok szervezése, hogy miben segíti a munkájukat egy egy ilyen továbbképzés. A gyermekek összetételében történő változások világossá tétele a pedagógusok részére, illetve speciális oktatási módszerek tapasztalatainak megismerését szolgáló információcserék biztosítása. 2 1 Gimnáziumnak is érdeke, hogy nagyobb létszámú tanulót oktasson, illetve korszerű tanítási elemeket vezessen be. 2 2 Megfelelő tájékoztatás információ nyújtás az egyes képzések után elhelyezkedési esélyekről. A helyben elérhető magasabb szolgáltatások preferálása. 3 1 Akadálymentesítés re kiírt pályázatokon való részvétel. 60

7. Konzultáció, monitoring és visszacsatolás 7.1. Monitoring és nyilvánosság Az intézkedési tervben megfogalmazottak megvalósulását évente ellenőrizni kell, az eredményességet értékelni szükséges. E monitoring vizsgálatok eredményeit a fenntartó képviselő testület tárgyalja, az eredményeket a személyes adatok védelmének biztosításával nyilvánossá teszi a település honlapján. Az intézményvezetők felelősek az önellenőrzés dokumentumát évente június 30-ig megküldeni a képviselő-testületek részére a tájékoztatást elkészítik. Az évenkénti tájékoztató nyilvánosságra hozatala a Tiszalök Város jegyzőjének felelőssége. 7.2. Konzultáció és visszacsatolás A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv készítésébe a közoktatási intézmények vezetői tevőlegesen be lettek vonva, és megállapítható, hogy az adattáblák kitöltése alapján létrejött helyzetelemzés alapozta meg az intézkedési terv akciótervét. A véleményformálásra a lehetőség biztosítva volt, valamennyi érintett szakmai és társadalmi partner bevonásával. A véleményeket, észrevételeket a Közoktatási Bizottság tárgyalja. 8. Kötelezettségek és felelősségi körök Az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a következő kötelezettségeket kell vállalnia a fenntartónak. A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés alapján készült intézkedési terv elfogadásáról a határozatot hoz, Az esélyteremtés érdekében az intézkedési tervben megfogalmazott rövid-, középés hosszú távú intézkedések elvégzéséről a fenntartó gondoskodik, A megvalósulás eredményességét évente felülvizsgálja, A felülvizsgálat eredményéről a fenntartó évente a beszámol. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak teljesüléséről minden évben kell jelentést készíteni. Felelősség: A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős vezető személy: Település polgármestere, jegyzője A következőkért felel: Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, de főként az oktatási intézmények, szülők, és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, illetve, hogy a település döntéshozói, tisztségviselői és a településeken működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. 61

Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben, pedig meg kell tennie a szükséges lépéseket. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításának irányítója: Önkormányzat oktatásért felelős szakembere Az ő feladata és felelőssége az intézkedési terv megvalósításának koordinálása (az intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények vezetői felelősek azért, hogy: tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt intézkedési tervirányítónak. A településnek és annak közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az intézkedési tervet és magára nézve is kötelezőként, kövesse azt. 9. Érvényesülés, módosítás A fenntartónak biztosítania kell, hogy a munkatársai vagy közoktatási szakértők megvizsgálhassák, hogy minden, a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és az intézkedési terv célkitűzései. A fenntartónak biztosítania kell, hogy az értékelés folyamatos legyen, az eredmények vissza legyenek csatolva, az intézkedési terv ellenőrzése során szerzett információk beépítésre kerüljenek. A fenntartóknak biztosítania kell, hogy a döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási intézményvezetők felkészülhessenek az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra, és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben vállalt intézkedések felelőseinek kell biztosítani a megfogalmazottak teljesülésének feltételeit. Ha az évenkénti önértékelés során kiderül, hogy a vállalt célokat nem sikerült teljesíteni, illetve hogy milyen következményekkel járhat az intézkedési terv be nem tartása a 62

megvalósításban résztvevőkre nézve, abban az esetben a Közoktatási Bizottság meghatározza a felelőst, a szükséges intézkedést. A teljesülésről évente, illetve az esetleges megvalósítási akadályokról, nehézségekről a felelősök a Tiszalök Város jegyzőjének haladéktalanul tájékoztatást adnak. 10. Elfogadás módja és dátuma Záradék A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés készítését támogatta, véleményezte és elfogadta az Oktatási és Kulturális Minisztérium részéről: Dancsné Iváncsik Erika esélyegyenlőségi szakértő Fenntartó részéről: Polgármester Jegyző A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését Tiszalök Város Képviselőtestületének: 152/2008.(X. 30.) számú határozata fogadta el. Tiszalök, 2008. november. 63

Tárgy: (6.tsp.) Tájékoztató az Önkormányzat követeléseinek és kötelezettségeinek 2008. szeptember 30-i állapotáról. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: A szöveges kiegészítésből világosan kitűnik, hogy a 2008-as évre vonatkozó kötelezettségünk 81.762 eft. Óriási felelősségünk van abban, hogy Ezeket a számokat nem hagyhatjuk tovább romlani. Az a cél, hogy továbbra is abban a formában működtessük intézményeinket ahogy eddig, csak racionálisabban. Ez a szeptember 30-i állapot nem rosszabb, mint a tavalyi. Már elkezdődtek a keményebb intézkedések az adók behajtására, hiszen az itt élők felelőssége is az önkormányzat működőképességének megőrzése. A Pénzügyi Bizottság tárgyalta a napirendet. Van-e szóbeli kiegészítés? Cserés Sándorné: A Pénzügyi Bizottság elfogadásra javasolta. Pappné Kórik Judit: Látom, hogy van olyan ügyfél, akinek lakbérhátraléka van, és szociális bérlakásban lakik, és közben autóval járkál. Nincs törvényi lehetőség a megbüntetésükre? Mező József: Jogunkban áll felmondani a lakásbérletet és kiköltöztetni, ha tartozása van, de nincs hova. Az összes törvényes lépést megtesszük. Dr. Erdélyi Béla: Mi ez a Jósa András Kórház bérleti díj hátralék? És az Alkotóház KHT? Az egyéb tartozások sor mit takar? Ez a helyzet szinte kezelhetetlen. Az önkormányzat kötelezettségeit teljesíteni kell, amit az önkormányzat felé kellene teljesíteni, az már nem annyira lényeges. Mező József: A kórház az Egészségügyi Központ földszintjét bérli, még nem fizettek, de mindig kifizették eddig, biztos hamarosan teljesítenek. Az Alkotóház KHT-nál mi sem adtunk támogatást, de erre már megvan a megoldás. Egy kompenzációs megállapodással fogjuk ezt áthidalni, amely pénzmozgás nélküli lesz. Törvényileg van rá lehetőség. A FOX-TEX bérleti díjjal, ki nem fizetett gáz és villanyszámlával tartozik, de még állnak előttünk mások, akik felé hamarabb teljesítenek. Zrinszki István: Abban egyeztük meg, hogy júniusig be kell hajtani a kintlévőségeket. Hogy állunk ezzel? Jelzálogot terheltünk már az adósokra? Mező József: Felszólítást küldtünk ki, hogy ha 8 napon belül nem fizet, ráterheljük az ingatlanára. Letelik az idő, és aki nem fizetett, megtesszük ezt a lépést. A Földhivatal soron kívül bejegyzi. Fercsákné Tomán Ildikó: Az önkormányzat milliós nagyságrendű támogatást oszt ki lakásfenntartási támogatás címén minden évben kétszer. Lakbértartozásoknál, azokkal, akik lakásfenntartási támogatást kapnak, alá kell íratni egy nyilatkozatot, hogy csak a köztartozás levonása után kapja meg a segélyét. Felháborító, hogy kapja a lakásfenntartási támogatást, amit a lakásra kellene fordítani, és mégis lakbérhátraléka van. Mező József: Legálisan ezt nem lehet megtenni, segélyből levonni nem lehet, csak akkor, ha az illető hozzájárul, de senki nem olyan buta, hogy hozzájáruljon. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. 64

Gömze Sándor: Aki az önkormányzat 2008. szeptember 30-i állapot szerinti követeléseiről és kötelezettségeiről szóló tájékoztatót elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 11 egyhangú igen szavazattal, az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 153/2008.(X.30.) számú határozata Az önkormányzat követeléseiről és kötelezettségeiről szóló tájékoztató elfogadásáról A Képviselő-testület tudomásul vette és elfogadta az önkormányzat követelései és kötelezettségei 2008. szeptember 30-i állapotáról szóló tájékoztatót. 15.16-kor Gömze Sándor polgármester 15 perc szünetet rendelt el. 15.30-kor folytatódott a képviselő-testület ülése. Tárgy: (7.tsp.) Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Intézkedési Tervének megtárgyalása 2008-2012. időszakra. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: Ez a terv is szerves része egy egésznek, hiszen kistérségi szinten is meg kell felelni az elvárásoknak. Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság véleményezte. Nincs más dolgunk, mint elfogadni. Mező József: Ebben nem különálló településeket jellemeznek, hanem összefogottan a kistérséget. Nekik ugyanúgy szükségük van erre, mint nekünk a mienkre. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki az intézkedési tervet elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 11 egyhangú igen szavazattal, az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 154/2008. (X.30.) számú határozata Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Intézkedési Tervének elfogadásáról A Képviselő-testület megtárgyalta a Kistérségi Közoktatás Feladatellátási, Intézményhálózat Működtetési és Fejlesztési Tervét a 2008-2012 közötti időszakra. A határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadásra javasolja a Társulási Tanács felé. 65

Szabolcs- Szatmár- Bereg Megye Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁS FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERV 2008-2010 Elfogadva a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsának /2008. (..) sz. határozatával 66

T a r t a l o m Oldal Bevezetés 4. I. A Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása 4-5. II. A kistérség bemutatása 5-10. III. Az Önkormányzatok együttműködésének alapelvei a közoktatás területén 11. IV. A kistérségi közoktatás fejlesztés céljai 11. V. A közoktatási feladatellátás jellemzői a kistérségben 1. Óvodai ellátás 1. 1. Az ellátás szervezeti formái 11. 1. 2. A helyben lakó és a bejáró gyermekek 12. 1. 3. Az óvodaépület helyiségei 12. 1. 4. Humán erőforrás-óvodai alkalmazottak 13. 1. 5. Óvodai prognózis, várható népesség 14. 1. 6. Az óvodások koruk, sajátos nevelési igényeik és szociális helyzetük szerint 14. 1. 7. Kistérségi fejlesztések 2008-ig az óvodai ellátásban 15-16. 1. 8. Prioritások megfogalmazása a kistérségi együttműködések területén 16. 1. 9. Egyéb fejlesztési lehetőségek a kistérség és a bázisóvoda kapcsolatában 17. 1. 10. Az óvodai hálózat kapcsolatrendszere 17. 2. Az általános iskolai ellátás 2. 1. Az ellátás szervezeti formái 17. 2. 1. 1. Helyben lakó és a bejáró gyermekek 18. 2. 2. Az iskolaépület helyiségei 18-20. 2. 3. Várható népesség 20. 2. 4. Humán erőforrás 21-24. 2. 5. Általános iskolai prognózis 25-31. 3. Az általános iskolai ellátás területén megfogalmazott szervezési, fejlesztési célok a kistérségben 3. 1. A kistérségi stratégia elemei 32. 3. 1. 1. Célok 31. 3. 1. 3. Fejlesztési lehetőségek (tárgyi feltételek) 33. 3. 2. Közoktatási feladatok a kistérségben 34. 4. A Pedagógiai Szakszolgálatok és az ellátási helyek bemutatása 35. 4.1. A Pedagógiai Szakszolgálati Központ Tiszavasvári 35. 4. 1. 1. Helyzetelemzés 35-38. 4. 1. 2. Tervek, fejlesztési irányok 38. 4. 2. Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (Rakamaz) 39. 4. 2. 1. Helyzetelemzés 39-42. 4. 2. 2. Tervek, fejlesztési irányok 42. 5. Alapfokú művészetoktatási intézmények a kistérségben 43. 5. 1. Helyzetelemzés 43. 5. 2. Fejlesztési célkitűzések, lehetőségek hosszú távon 43. 5. 3. Kistérségi együttműködési lehetőségek 2006 évtől 43. 6. Középiskolai ellátás 44. 6. 1. 1. Az ellátás szervezeti formái 44. 6. 1. 2. Helyben lakó és bejáró tanulók 45. 6. 1. 3. Az iskolaépület jellemzői 45-46. 67

6. 1. 4. Osztály, osztálylétszámok prognózisa 46-48. 6. 2. Humán erőforrás, a kistérség középiskoláinak alkalmazottai 48. 6. 3. Továbbtanulási mutatók 49. 6. 4. Az intézmények versenyeredményei a 2003/2004-es tanévben 49. 6. 5. Intézményi mérések a kistérségben 50. 6. 6. 1. Fejlesztési lehetőségek az együttműködésben 50. 6. 6. 2. Tárgyi feltételek fejlesztése 51. 6. 6. 3. Felnőttoktatás szervezeti fejlesztése 51. VI. A kistérségi közoktatási feladatellátások meghatározása 1. A Társulás által vállalt kötelező feladatok 52-53. VII. Az önkormányzatok, a Társulás közoktatási célú fejlesztéseinek forrásai 53. XII. Kapcsolatrendszer a feladatok végrehajtásában 54. IX. Felelősségi körök meghatározása 54. X. A közoktatási kistérségi intézkedési terv alap dokumentumai 55. XI. A végrehajtás értékelése 55. XII. A végrehajtás módja 56. 68

Bevezetés A Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulásnak a 2005. évi normatív támogatásról szóló 5/2005.(I.19.) Kormányrendelet módosításáról kiadott 60/2005.(IV.4.) Kormányrendelet 4. - ának (2) bekezdése értelmében amennyiben a Társulás az általános működési támogatásból az (1) bekezdésében foglalt intézmények működtetésére is fordít, úgy a Társulás valamennyi önkormányzatára kiterjedően a közoktatási törvény 89/A. -ának (5) bekezdése szerint a közoktatási feladatra vonatkozóan, kistérségi intézkedési tervet kell készítenie, amelyet az Oktatási Minisztériumnak is meg kell küldenie. A Társulás közoktatási intézkedési tervének elkészítése sokszínű és sokszereplős folyamat, amelyben az egyes települések önállóan, az egyes intézmények nagyfokú önállósággal látják el a feladataikat tervezési kötelezettséggel. A három évre szóló intézkedési terv meghatározza a társulás együttműködési formáit a kölcsönös előnyök figyelembevételével, a kistérségen belüli kezdeményezések, tervezési folyamatok összhangjának megteremtésével. I. A Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása A 2004. évi CVII. törvény lehetőséget nyújtott a statisztikai kistérségek településeinek, hogy a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítása, egyes önkormányzati feladatok hatékonyabb ellátása érdekében többcélú kistérségi társulást alapítsanak. A Tiszavasvári kistérségben első lépésként csak a területfejlesztés területén nyilatkozták ki az önkormányzatok együttműködési szándékukat. A 2004. július 30-án (1/2004. számú határozattal) elfogadott megállapodás értelmében a területfejlesztési feladat közös szervezését mind a 10 önkormányzat felvállalta. A közös célkitűzés a kistérség szellemi, gazdasági potenciáljának növelése, az elmaradottság csökkentése volt. Az elért eredmények, illetve más kistérségek társulással kapcsolatos tapasztalatai arra ösztönözték a településeket, hogy bővítsék az együttműködés területeit. 2004. november 2-án a Társulási Megállapodás módosításával létrejött a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás. Az önkormányzatok az alábbi területeken nyilvánították ki az együttműködési szándékukat: - Területfejlesztési feladatok ellátása, - Oktatás és nevelés, - Szociális ellátás, - Egészségügyi ellátás, - Család-, gyermek,- és ifjúságvédelem, - Belső ellenőrzés. Az egyes feladatok ellátását nem minden önkormányzat vállalta fel. A Társulási Megállapodás többszöri módosításával folyamatosan bővült az ellátott feladatok, illetve a közös feladatellátásban résztvevő önkormányzatok köre. A legutóbbi, 2005. június 28-án kelt módosítás értelmében az önkormányzatok megállapodtak a kistérségi ügyintézés korszerűsítésének közös szervezésében. A kistérségi feladatellátást a Társulás maga, tagjai önállóan, vagy mikro-körzeti intézményi társulások útján biztosítja. 69

Az oktatási és nevelési feladatok ellátása területén a Társulás gondoskodik a a.) közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (továbbiakban Kotv.) 34. -ában megjelölt pedagógiai szakszolgálati feladatok közül a - nevelési tanácsadás, - a logopédiai ellátás, - a gyógytestnevelés ellátásának szervezéséről, valamint a b.) Kotv. 20.. (1) bekezdésének a.) és b.) pontjaiban meghatározott intézmények óvoda és általános iskola hatékonyabb működésének szervezéséről. 2004-ben a Társulás 15,5 millió Ft fejlesztési támogatást nyert el. Ebből az összegből kistérségi területfejlesztési stratégia és operatív program kidolgozása, EU-s pályázatok saját erő-rész kiváltása, projekt előkészítő dokumentumok elkészítése és szakértők igénybevétele valósult meg. A többcélú kistérségi társulások által ellátott egyes közszolgáltatások 2005. évi normatív működési támogatására kiírt pályázat eredményeként 76.103.219 Ft-ot kapott közoktatási szakszolgálati feladatok, szociális intézményi feladatok és a társulás által vállalt közszolgáltatások általános működési támogatása jogcímekre. A Társulás részt vett a többcélú kistérségi társulások megalakulásának 2005. évi ösztönzésére kiírt pályázaton. Pedagógiai szakszolgálati, szociális alapszolgáltatási, egészségügyi, belső ellenőrzési és kistérségi ügyintézés korszerűsítési feladatok ellátására 63 702 000 Ft támogatásban részesült. Az ösztönző pályázat benyújtásának további feltétele, hogy a Társulás valamennyi önkormányzatára kiterjedően - a közoktatási törvény 89/A. -ának (5) bekezdése szerint - a közoktatási feladatra vonatkozóan kistérségi intézkedési tervet készít. II. A kistérség bemutatása Földrajzi elhelyezkedés A tiszavasvári statisztikai kistérség az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati sarkában, a Nyíri Mezőség területén fekszik. Északról és nyugatról a Tisza folyó határolja, délen pedig a Hortobágy. A kistáj határa nem egyezik meg pontosan a közigazgatási határral (Hajdú-Bihar megye határa), kelet felé markáns természetes határ nincs, csak a keleti széleken lévő települések közigazgatási határai jelölhetők ki egyértelműen. A korábbi statisztikai kistérség települései a következők: Tiszavasvári, Szorgalmatos, Tiszadob, Tiszadada, Tiszalök és Tiszaeszlár. 2004. január 1.-től változott meg a statisztikai körzetek földrajzi lehatárolása, melynek köszönhetően észak felé négy új, szabolcsi településsel gazdagodtunk. Ezek: Tiszanagyfalu, Rakamaz, Timár és Szabolcs. A tíz település együttes területe 479,05 km 2, népessége 38.547 fő. 70

A kistérség látszólag kedvező helyzetben van a tágabb településstruktúrában, lévén 30-40 km-re fekszik a megyeszékhelytől, Nyíregyházától, 50-60 km-re Debrecentől, és 50-70 km-re Miskolctól. A közelben található (30-60 km) egy fejlett ipari település is, Tiszaújváros. A valós helyzet azonban elszomorítóbb. A rossz megközelíthetőség miatt a kistérség nem túl vonzó a beruházások előtt, s a minimális ipar miatt a közeli nagyvárosok nemhogy indukálnák a fejlődést, inkább elszívják a keresőképeseket (elvándorlás). A kistérség településeinek közigazgatási viszonyait tekintve a következőket lehet elmondani: - a 10 település közül 3 rendelkezik városi ranggal (Tiszavasvári, Tiszalök, Rakamaz), míg egy nagyközségi (Tiszadob) és 6 községi státusszal. - A kistérség központja, mind közigazgatás, mind szolgáltatások terén egyértelműen Tiszavasvári. - A négy új település csatlakozásával az új alközpont (Rakamaz) jelent meg. Infrastruktúra A környező területekre jellemző az infrastruktúra egyenlőtlen fejlettsége és differenciált elmaradottsága. A régió a közúthálózat fejlettségét illetően a megyék rangsorában az utolsók között áll. Hatalmas előrelépést jelent ezen a területen az M3-as autópálya keleti továbbépítése, mely a kistérség szempontjából nagyon fontos. A vasútvonalak kiépítettsége, a vasúti forgalom teljesítménye, a szolgáltatások színvonala az országos átlag szintjén áll. A kistérség infrastrukturális szempontból nem különbözik jelentősen a környező területektől. Az 1990-es években jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek mind a megyében, mind a kistérségben elsősorban a gáz, a telefonellátottság, valamint a szennyvízcsatornázás területén. Az ellátottsági mutatók számos területen megközelítették az országos értéket. A megyén belüli különbségek is csökkentek a kistérségek között. Központi támogatások, célprogramok segítettek a beruházás megvalósításában. A fejlesztéseket az ivóvízellátás területén kezdték meg a térség önkormányzatai. A közcsatorna építésében a 1990-es években komoly előrelépés történt. A legdinamikusabb fejlődés a vezetékes gázellátás és különösen a hírközlés terén mutatkozott. A vonalas infrastruktúra hálózati rendszereinek és települési létesítményeinek vizsgálata során megállapítható, hogy a kistérség helyzete mind országos, mind pedig az érintett megyék vonatkozásában kedvezőtlen. Két fő területen a szennyvízcsatornázás és szennyvízelhelyezés, valamint 71

A kistérség látszólag kedvező helyzetben van a tágabb településstruktúrában, lévén 30-40 km-re fekszik a megyeszékhelytől, Nyíregyházától, 50-60 km-re Debrecentől, és 50-70 km-re Miskolctól. A közelben található (30-60 km) egy fejlett ipari település is, Tiszaújváros. A valós helyzet azonban elszomorítóbb. A rossz megközelíthetőség miatt a kistérség nem túl vonzó a beruházások előtt, s a minimális ipar miatt a közeli nagyvárosok nemhogy indukálnák a fejlődést, inkább elszívják a keresőképeseket (elvándorlás). A kistérség településeinek közigazgatási viszonyait tekintve a következőket lehet elmondani: - a 10 település közül 3 rendelkezik városi ranggal (Tiszavasvári, Tiszalök, Rakamaz), míg egy nagyközségi (Tiszadob) és 6 községi státusszal. - A kistérség központja, mind közigazgatás, mind szolgáltatások terén egyértelműen Tiszavasvári. - A négy új település csatlakozásával az új alközpont (Rakamaz) jelent meg. Infrastruktúra A környező területekre jellemző az infrastruktúra egyenlőtlen fejlettsége és differenciált elmaradottsága. A régió a közúthálózat fejlettségét illetően a megyék rangsorában az utolsók között áll. Hatalmas előrelépést jelent ezen a területen az M3-as autópálya keleti továbbépítése, mely a kistérség szempontjából nagyon fontos. A vasútvonalak kiépítettsége, a vasúti forgalom teljesítménye, a szolgáltatások színvonala az országos átlag szintjén áll. A kistérség infrastrukturális szempontból nem különbözik jelentősen a környező területektől. Az 1990-es években jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek mind a megyében, mind a kistérségben elsősorban a gáz, a telefonellátottság, valamint a szennyvízcsatornázás területén. Az ellátottsági mutatók számos területen megközelítették az országos értéket. A megyén belüli különbségek is csökkentek a kistérségek között. Központi támogatások, célprogramok segítettek a beruházás megvalósításában. A fejlesztéseket az ivóvízellátás területén kezdték meg a térség önkormányzatai. A közcsatorna építésében a 1990-es években komoly előrelépés történt. A legdinamikusabb fejlődés a vezetékes gázellátás és különösen a hírközlés terén mutatkozott. A vonalas infrastruktúra hálózati rendszereinek és települési létesítményeinek vizsgálata során megállapítható, hogy a kistérség helyzete mind országos, mind pedig az érintett megyék vonatkozásában kedvezőtlen. Két fő területen a szennyvízcsatornázás és szennyvízelhelyezés, valamint a szilárd burkolatú úthálózat fejlesztésében halaszthatatlan tennivalók vannak. Külön kiemelendő Tiszadob és Tiszaeszlár helyzete, ahol nincs megoldva a szennyvíz elvezetése. Az újonnan csatlakozott településeken az elmúlt években ez a probléma jórészt - komoly beruházások révén - megoldódott. Mindezek mellett a gazdasági fellendülése szempontjából elengedhetetlen közlekedési infrastruktúra-bővítés előtt áll a térség. Az M3-as autópálya Polgárig való megépítése ebben jelent komoly összetevőt. Az elmúlt években minden településen folytak jelentős fejlesztések, melyek jellegüket tekintve a következő területekre koncentráltak: oktatási intézmények fejlesztése, lakossági szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, szociális ellátórendszer fejlesztése, infrastrukturális beruházások. A jelenlegi és az előkészítés alatt lévő projektek nagy része hasonló szükségletekre összpontosít. 72

Az előkészítés alatt lévő, illetve a jövőben megvalósítani kívánt elképzelések között több településen is szerepel a természeti környezet rehabilitációjára, szabadidős és turisztikai célú fejlesztésre vonatkozó elképzelés is. Gazdaság A Tiszavasvári kistérségben a gazdasági szerkezet jelenleg törékenynek mondható. A vállalkozói szerkezet elaprózott, alacsony a vállalkozói aktivitás, dominálnak az alacsony tőkével létrehozható társasági formák. A kistérség gazdaságában az ipar részaránya meghaladja az országos szinten alacsony megyei értéket, a működő társas vállalkozások esetében szintén több az ipari vállalkozások aránya. Az ágazat fontos szerepet tölt be a foglalkoztatásban, az összes munkavállaló 43,1 %-a dolgozik az ágazatban, melynek stabilitása ezáltal kiemelten fontos a kistérségben. Foglalkoztatás, vállalkozások A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a Tiszavasvári kistérségben az országos átlaghoz viszonyítva magasabb a mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak aránya és alacsonyabb a szolgáltatási jellegű ágazatokban foglalkoztatottaké. A kistérségi foglalkoztatásban részt vevők a két legnagyobb munkáltató tömeges létszámleépítése, illetőleg a DELTA GALIL Kft. megszűnése miatt rendkívül lecsökkent. Leépült és struktúrájában lényegesen módosult a helyben foglalkoztatottak összetétele, ami rendkívül kedvezőtlenül érintette az itt élőket. Soha ennyien nem dolgoztak kistérségen kívül (27,9 %). A kistérségben az ipari vállalkozások erősen kötődnek a városokhoz, az iparban működő társas vállalkozások 77%-a három városban (Rakamaz, Tiszalök, Tiszavasvári) koncentrálódik, és nem akad olyan település, ahol egyetlen ilyen vállalkozás se működne. Tiszavasváriban koncentrálódva jelen van ugyan a modern ipar, de az ICN Hungary telephely-változtatási döntése foglalkoztatási válság kialakulását vetíti elő. Emellett jellemző könnyűipari tevékenységek jelenléte, a helyi megyei viszonylatban jó mezőgazdasági adottságokra építő feldolgozóipar azonban alulreprezentált a kistérségben. A Tiszavasvári kistérségben, 2002-ben a vállalkozássűrűség, azaz a működő vállalkozások ezer lakosra jutó (44) elmarad a megyei (61,8) és az országos átlagtól (84,8) is. A működő vállalkozások településenkénti eloszlása: Település neve: Kft. Szövetk. Bt. Egyéb: Társ. váll. Egy. váll. Σ: Tiszavasvári 49 8 95 6 158 530 688 Tiszalök 16 3 47 1 67 213 280 Tiszadob 6 0 17 0 23 76 99 Tiszadada 10 0 8 1 19 75 94 Tiszaeszlár 4 1 7 0 12 83 95 Szorgalmatos 4 0 3 0 7 25 32 Tvasvári kistérség Σ: 89 12 177 8 286 1002 1288* Rakamaz 37 5 42 1 85 245 330 Tiszanagyfalu 6 0 9 1 16 49 65 Tímár 11 1 12 2 26 41 67 Szabolcs 2 1 0 0 3 9 12 Új társulás Σ: 56 7 63 4 130 344 474 Mind összesen: 145 19 240 12 416 1346 1.762 KSH 2003. XII. 31-i adatok [Megyéhez visz.: 3,4 (4,6) %] * 2003/2002: 105,4 % 73

A térség az ország más, fokozatosan átformálódó és fejlődő régióihoz képest konzervatív struktúrát állandósított és növekvő elmaradottságot halmozott fel. A gazdasági rendszerváltás során megszűnt, meggyengült vagy átalakult termelő-szövetkezetek esetében elsőként éppen az ipari melléküzemi tevékenység szorult vissza, illetve szűnt meg. Ma a mezőgazdaságban dolgozik a régió aktív keresőinek zöme. A kistérség, ahogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is, mezőgazdasági épületekben (istállók, ólak stb.) jól ellátott, e tekintetben a mutatók az országos átlagnál magasabbak, mind számszerűleg, mind a férőhelyeket tekintve Gazdaságföldrajzi értelemben a kistérséget elhelyezkedése és táji- természeti értékei a mezőgazdasági termelésre, azon belül a biokultúrák elterjedésére és az idegenforgalom fejlesztésére predesztinálják elsősorban. A gazdasági fejlettség színvonalát jellemzi, hogy azok a statisztikai kistérségek, amelyekbe a Társulás települései tartoznak, többszörösen hátrányos helyzetű besorolást kaptak, így a 64/2004 (IV.15.) Korm. Rendelet szerint a területfejlesztésben kedvezményezettek. Demográfia A térség területe 479,05 km², a megye területének 8,07%-a, a népességi részesedésük pedig még kisebb ennél, mindössze 6,8%. A Tiszavasvári kistérség három városában él a kistérség népességének kétharmada. A népsűrűség alacsony, mindössze 80 fő/km 2, részben a földrajzi adottságok, részben a negatív demográfiai folyamatok eredményeképpen. A népesség az utóbbi években csökkent, a legtöbb településen a halálozások meghaladja a születésekét. Az elvándorlás egyre nagyobb méreteket ölt kistérségünkben, melynek kedvezőtlen hatásait fokozza, hogy főleg a fiatal, képzett munkaerő költözik el. Az itt maradó népesség lassan öregszik, átlagos képzettségi színvonala csökken. Ez kedvezőtlenül befolyásolja a kistérség tőkevonzó képességét, ami pedig gazdasági talpon maradásának egyik legfontosabb záloga. Az egész régióra jellemző a munkanélküliség nagy aránya, a cigány etnikum jókora, valamint az elöregedési és az elvándorlási folyamat is megfigyelhető. A kistérség lakónépességének alakulása A kistérségi lakónépesség összetételének alakulása némileg eltér az országos és megyei tendenciától. Egy folyamatos, nagyjából egyenletes csökkenés tapasztalható ugyan a gyermekkorúaknál, de ez kisebb mértékű az országosnál és a megyeinél; összességében 2,6 %-kal vannak kevesebben. A munkaképes korúak lét és lakónépességen belüli aránya az 1994-es 16.239 főről a 2004. évi 17.503 főre folyamatosan, közel 1300 fővel, 7,8 %-kal növekszik. Munkanélküliség A kistérség munkanélküliségére jellemző az igen alacsony iskolai végzettség, az elhelyezkedés szempontjából kedvezőtlen összetétel. Megyei átlaghoz viszonyítva, évek óta nagyjából változatlanul igen magas az alulképzettek, különösen a 8 általánossal nem rendelkezők részvétele (9,1 16,6 %); a korábban alacsony szakmunkás-végzettségűek aránya a két nagy létszámleépítés hatásaként megváltozott (26,3 29,4 %), ezzel már meghaladja a megyei átlagot. Igen szembetűnő a tartós és nem tartós munkanélküliek közötti eltérés. 74

Tiszavasvári kistérség lakosságára, illetve munkanélküliségére vonatkozó néhány fontosabb adat: M e g n e v e z é s : Tvasvári Tlök Tdob Tdada Teszlár Szorgalm. Összesen Lakónépesség¹ 13.437 6.038 3.353 2.493 2.817 957 29.095 - Kistérségi arány % 46,2 20,7 11,5 8,6 9,7 3,3 100,0 Munkaképes korúak 8.311 3.731 1.937 1.397 1.541 586 17.503 Mképes k./lnépes k. % 61,9 61,8 57,8 56,0 54,7 61,2 60,2 Helyben foglalkoztatott 3.102 1.283 409 278 272 240 5.584 Napi, heti ingázók 884 441 295 235 256 45 2.156 Aktív kereső 3.986 1.724 704 513 528 285 7.740 - Kistérségi arány 51,5 22,3 9,1 6,6 6,8 3,7 100,0 Aktív k./mkép.korú % 48,0 46,2 36,3 36,7 34,3 48,6 44,2 Munkanélküliek 2 936 471 229 233 359 83 2.311 - Kistérségi arány % 40,5 20,4 9,9 10,1 15,5 3,6 100,0 Mnélküliségi ráta 19,0 21,5 24,5 31,2 40,5 22,6 23,0 Gazd.lag aktív nép.ség 4.922 2.195 933 746 887 368 10.051 Reg.mn/Mkép.korú % 11,3 12,6 11,8 16,7 23,3 14,2 13,2 Roma lakosság* 2040 690 650 620 910 10 4920 - Kistérségi arány 41,5 14,0 13,2 12,6 18,5 0,2 100,0 R. népesség/l.népesség 15,2 11,4 19,4 24,9 32,3 1,0 16,9 Roma mnélküliek* 320 80 70 70 180 0 720 R.mnélk./Össz.mnélk. 34,2 17,0 30,6 30,0 50,1 0,0 31,2 1 KSH 2003. XII. 31-i adatok 2 2005. IV. 20-i záróadatok * megközelítően pontos adatok III. Az Önkormányzatok együttműködésének alapelvei a közoktatás területén 1. Legfontosabb alapelvnek az egyenrangúságot, a partneri viszonyt tekintik, kölcsönösen tiszteletben tartják egymás szuverenitását, felelősségét. 2. A társulás tagjai az oktatás ellátás szervezése során az objektív szükségletek kielégítését, a törvényességet, a szakmaiság, a racionalitás és a rentabilitás érvényesülését tartják szem előtt, döntéseik meghozatalakor elsődlegesnek tartják a gyermek mindenek feletti érdekeit. 3. Arra törekednek, hogy a valós szükségletek mentén szerveződő ellátási kooperációk jöjjenek létre. IV. A kistérségi közoktatás fejlesztés céljai 1. Az oktatási közszolgáltatások minőségi és költséghatékony ellátása, a szervezet és településközi együttműködés erősítése, az integráció biztosítása a kistérség népességmegtartó képességének erősítése, életminőség, gazdasági versenyképesség javítása. 2. Az élethosszig tartó tanulás érdekében szorgalmazni kell a kulcsszereplők az üzleti szféra,a társadalmi partnerek, az oktatás különböző szintjein működő oktatási intézmények közötti eredményesebb partnerséget. 3. Az intézkedési tervben szerepelnie kell a mindenki különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára nyitott, vonzó és elérhető tanulási környezet kialakítására vonatkozó intézkedéseknek. 4. Az alapfokú oktatás intézményrendszerének és közszolgáltatási struktúrája olyan elemeinek fejlesztése, amelyek térségi összefogással optimálisabban oldhatók meg, mint az egyes települések elszigetelt erőfeszítései árán. 5. A közoktatás rendszeréből hiányos alapképzettséggel kikerülők számára munkaerő-piaci esélyeiket javító szakképzés biztosítása, a munka világába való aktív hozzájárulás. 6. A kistérségi Pedagógiai Szakszolgálati Központok működésének támogatása. 75

V. A közoktatási feladatellátás jellemzői a kistérségben 1. Óvodai ellátás 1. 1. Az ellátás szervezeti formái Szervezeti forma Intézmények Önálló intézmény 3 ÁMK 3 Egyéb 1 4 ÖSSZESEN 10 Az óvodák 20 %-a önálló, ugyanannyi arányban (20 %) ÁMK formában működik. Többségük (60 %) egyéb (részben önálló közös igazgatású intézmény). Az Egyesített Óvodai Intézmény Tiszavasvári 2007. 07.01-től részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó intézmény. Valamennyi településen működik napközi otthonos óvoda, 3 önálló intézmény, 1 intézményfenntartó társulás keretében, 3 általános művelődési központ részeként, 3 egyéb működési formában. Valamennyi fenntartója a települési önkormányzat A székhely településen helyben biztosítják az ellátást az igénylők számára. A csoportok átlaglét megfelel a közoktatási és költségvetési törvényben meghatározott csoportszervezési létszámnak. Az óvodáskorú állandó népesség 108 %-a jár óvodába. A kis, középső csoportos korosztály ellátása nem teljeskörű, a nagycsoportos óvodások beóvodázására kiemelt gondot fordítanak. A várható gyereklétszám a következő 3 évben stagnál, de számolni lehet a hátrányos helyzetű, ingyenesen étkeztetett kiscsoportos korúak számának növekedésével. Az óvodáskorú gyermekek lét kismértékben emelkedik Rakamazon, Tiszavasváriban, Tiszalökön, Tiszadobon, a többi kistérségi településen stagnál. Az állami támogatások hatásaként várható a gyermeklétszám emelkedése, hiszen csak az 5 évesek beóvodázása teljeskörű. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére szükséges az óvodai ellátást biztosítani. AZ óvodába járó gyermekek 71 %-a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, továbbá jelentős az ékezési támogatásban részesülők is. Az óvodai nevelést és sajátos nevelést igénylő óvodások Tiszalök és Tiszavasvári városokban magas. Az óvodai Nevelési Programokban dokumentált, nemzeti, etnikai nevelést is folytat három település intézménye, viszont a népességi összetétel szerint a térségben jelentős a cigány lakosság. Az integrált nevelési gyakorlat pedagógiai modelljei jelen vannak Tiszavasvári, Tiszadob, Tiszadada településeken. Falugondnoki szolgálattal Ebből 1. 2. Helyben lakó és a bejáró gyermekek Település Székhely A településről bejáró Iskolabusszal bejár Tömegközlekedéssel Egyéni megoldással Összesen 1457 29 - - 20 9 Az ellátások helye elsősorban a kisgyermekek közvetlen lakókörnyezetében biztosított, a bejáró gyermekek 29 fő. Tiszaeszlár községben 14 fő gyermek jár be rendszeresen külterületi részről, utaztatásuk tömegközlekedéssel, egyéni megoldással történik. 76

1. 3. Az óvodaépület helyiségei Az épületek állapota Korszerű, Település kifogástalan Jó Kisebb felújításra szorul Átfogó felújításra szorul Összesen 1 1 3 5 A kistérségben az óvodai ellátás több épületben székhelyen, telephelyeken lévő épületekben folyik, átfogó felújításra szorulnak. 1. 4. Humán erőforrás - óvodai alkalmazottak Speciális képesítéssel Más Alkalmazottak Óvodaped. rendelkező Dajkák munkakörben Felsőfokú Középfokú Psz. Fp. Gyt. Log. Egyéb fogl. Összesen 117 6 1 3 2-25 60 37 A 60 gyermekcsoportban az óvónők közül 122 fő teljes munkakörben dolgozó, 1 fő részfoglalkozású. Az óvodapedagógusok végzettségüket vizsgálva 95 %-ban felsőfokú végzettségűek, 5 % középfokú végzettségű, de folyamatban van a felsőfokú végzettség megszerzése, képesítés nélküli pedagógust nem foglalkoztatnak. Speciális képesítéssel rendelkezik az óvodapedagógusok 25 %-a, nincs az óvodákban logopédus, 1 pszichológus végzettségűt, 3 fejlesztőpedagógust, 2 fő gyógytestnevelőt és 25 fő egyéb képesítésű (ECDL, tánc, mentálhigiénia, gyermektorna, közoktatás vezetői, tanító, gyermekvédelmi, roma társadalomismeret, gyógypedagógiai asszisztens, környezeti nevelő) óvodapedagógust foglalkoztatnak. Gyermekcsoportonként 1-1 fő dajka nénit foglalkoztatnak, egyéb munkakörben alkalmazottak számából megállapítható, hogy 2 intézmény kivételével más intézményhez csatolt működtetéssel szervezik az ellátást. Saját konyhával 2 óvoda rendelkezik. Az 1 óvodapedagógusra jutó gyermek 10-16 fő között van. A óvodapedagógusok korosztály szerinti megoszlása Életkor 18-25 25-35 35-45 45-55 55-62 Összesen Létszám 8 12 52 44 6 122 A térség óvodáiban 1 esetben dolgozik részmunkaidős, óvónői munkakörben. Ez azt mutatja, hogy a személyi feltételekre, a 2-es óvónői norma betartására szükség van a magas létszámú gyermekcsoportokban. Az óvónők 80 %-a a 35-55 éves korosztályból kerül ki, a nyugdíjhoz közel állók csupán 6 fő. 5-7 év múlva komoly munkaerő változás várható Tiszavasvári, Rakamaz és Tiszalök városokban az óvodai alkalmazottak körében. A kötelező továbbképzés teljesítése az óvodapedagógusok körében A kötelező továbbképzést az óvodapedagógusok 80 %-a teljesítette, a 20 % nem teljesítő még nem vagy már nem tartozik a törvény hatálya alá. A továbbképzés teljesítésének módja a kistérségben Teljesítés Tanfolyam Újabb diploma OKJ szakma Összesen módja 120 óra Fő 25 25 46 96 A kötelező továbbképzés teljesítésének leggyakoribb módja a 120 órás tanfolyamokon való részvétel (48 %), ugyanolyan arányú az újabb diploma és az OKJ-s szakma megszerzésével való teljesítés. 77

1 fő óvodapedagógus hiány van a felmérés időszakában Tiszadobon. Egybehangzóan jelezték az intézmények a speciális képesítéssel rendelkező szakemberek hiányát, mivel részben megoldott a szakszolgálati ellátás. A rászoruló gyermekek (12-30 %-a) rakamazi és a tiszavasvári Pedagógiai Szakszolgálat ellátását veszik igénybe. 1. 5. Óvodai prognózis Várható népesség (demográfiai adatok) Óvodák Tanév Gyermekek Összesen Átlag Összesen Kis Középső Nagy Osztatlan csoport létszám 2004/2005 188 197 390 685 1460 59 24,7 Összesen 2005/2006 133 145 401 733 1412 60 23,5 2006/2007 138 146 397 747 1428 60 23,8 A kistérségben 10 óvoda működik eltérő szervezeti formában, megtalálható Szabolcson az 1 csoportos, Tiszavasváriban az 5 tagintézménnyel rendelkező óvodai intézmény. Kistérségi szinten az évenként tervezett gyermekcsoportok eltér az összesen gyermeklétszámtól. A várható létszám kevesebb, a tervezett csoportok pedig nem mutat csökkenést. Az átlaglétszám alapján viszont megállapítható, hogy a közoktatási törvény által meghatározott maximális létszám alatt van a csoportok lét. Ha a lakónépesség összetételét vesszük figyelembe, akkor várhatóan az óvodát igénylő kiscsoportosok növekedni fog. A meglévő óvodai férőhelyeknél többre lesz szükség Tiszavasváriban, Tiszalökön, Tímáron, Tiszaeszláron. 1. 6. Az óvodások koruk, sajátos nevelési igényeik és szociális helyzetük szerint Sajátos Nemzeti, 2-3 4-5 6-8 nevelést etnikai Összes Település éves éves éves igénylő nevelésben Kistérség összesen Székhely településen lakó részt vevő Óvodás gyermekek 78 Rendsz. gyerm. véd.tám. részesülő Étkezési támog. részesülő Más,spec. ellát.form. részesülő 318 471 668 1457 114 255 1050 569 35 Bejáró 1 5 23 29 Összesen 319 476 691 1486 114 255 1055 569 35 Az óvodába járó gyermekek életkoruk szerint három korosztályba sorolhatóak (2-3 évesek, 4-5 évesek, 6-8 évesek). Legmagasabb a 6-8 évesek aránya (45,54 %). Nem elhanyagolható a sajátos nevelési igényű gyermekek (114 fő) Nemzeti, etnikai nevelésben összességében az óvodások 17,25 %-a vesz részt, az három intézményre korlátozódik: Tímár 56,47 %, Tiszavasvári 35,12 %, és Tiszadob 20,83 %. Magas a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban (71,38 %) és az étkezési támogatásban részesülő (38,5 %) gyermekek aránya, mely arra utal, hogy az óvodások többsége szociálisan hátrányos helyzetű körülmények közt él. Nemzetiségi oktatás Az Óvodai Nevelési Program szerint nemzetiségi (roma) nevelési program van a tímári, tiszadobi, és a tiszavasvári óvodákban szülői írásbeli nyilatkozatok alapján. Kistérségi szinten ez 18 %-ot tesz ki, bár a településenkénti roma lakónépesség is 15-20 % körül van. A sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodákban Az óvodákba járó gyermekek 8 %-a speciális fejlesztést is igényel, csak szakértői vizsgálat alapján kerülnek be az óvodákba. A tanulási, beilleszkedési problémával küszködő gyermekeket is itt jelezte a Tiszavasvári Egyesített Óvodai Intézmény, valószínűsíthető, hogy Tiszalökön is jó az adatközlés, de a többi településen kevés számban található az óvodákban sajátos nevelési igényű gyermek. Foglalkoztatásuk speciális szakember

szükségletet követel, amely Tiszavasvári Egyesített Óvodai Intézményben is csak részben biztosított. A csoportok szervezésénél nem érvényesül a kislétszámú csoportok szervezése, integrált nevelési eljárásban részesülnek. 1. 7. Kistérségi fejlesztések 2008-ig az óvodai ellátásban Településenkénti szalmai fejlesztési tervek 2005-2008 Település Nevelési terület Egyéb együttműködési lehetőségek a kistérségben Rakamaz A helyi nevelési Program Szomszédos településekkel való végrehajtása. Kiemelt a környezeti és kapcsolat ápolása. az anyanyelvi. Szorgalmatos Egyéni fejlesztő programok írása, Szakmai együttműködés a területi, saját dokumentációs rendszer óvodai munkaközösségekkel, kidolgozása. Tímár Maximális csoportlétszámmal differenciált fejlesztés: egyénileg, csoportosan. Tiszadada Tiszadob Testi nevelés Egyéni bánásmód Roma népesség integrációja Szakmai munkaközösség szervezése, óvoda és iskola kapcsolat által művészeti nevelés fokozása bázisintézményekkel. Logopédiai ellátás helyben, pszichológus helyben foglalkoztatása a gyermekekkel. Partnerkapcsolatok (jó munkahelyi légkör) iskola, családsegítő, orvos, fenntartó Természeti nevelés, Roma kapcsolat, Bázisintézmények közötti kapcsolat erősítése, Testvéróvodai kapcsolat külfölddel Tiszaeszlár Mozgáskultúra fejlesztés, Tánc Bázisóvodai együttműködés Tiszalök Erdei óvoda szervezése Területi rendezvények szervezése, Tehetséggondozás továbbképzések, versenyek Tiszanagyfalu Iskolába való átmenet kezelése Óvoda-iskola kapcsolat erősítése Bázisóvodai szakmai együttműködés Kommunikációs készség, mozgáskultúra fejlesztése Tiszavasvári Személyiség és szervezetfejlesztő tréningek Gyakorló óvodai színtér biztosítása Bázisóvoda Szakmailag jól képzett vezetés és nevelőtestület Szakmai tapasztalatcsere, munkaközösség HOP Mérés, értékelés, rendezvények Természetvédelmi Óvodai Oktatóközpont Ovi-suli átmeneti program 79

A tárgyi feltételrendszer fejlesztési tervei Tervezett fejlesztés Időpont Rakamaz Tímár Tiszadada Tiszadob Tiszaeszlár Tiszalök Tiszanagyfalu Tiszavasvári Épület(ek) felújítása 2008. X X x (tető, világítás, fűtés, 2009. X X X X X ) 2010. 2009. X X Új óvodaépítés vagy 2010. X X X X bővítés 2011. X X Tornaterem építés 2008-2012 X X X X Szabadtéri eszközök bővítése (fedett terasz, játékok) Taneszközök fejlesztése Uszoda (térségi ellátás) 2008-20012 X X X X X X X X 2008. X X X X X X X X 2009. X X X X X X X X 2010. X X X X X X X X 2009. X 2010. X Az épületek állapota nem kielégítő, fejlesztésüket a következő években tervezni szükséges. Az EU normák, szabványok alapján vizsgálja az ÁNTSZ az óvodákat is. Infrastruktúra fejlesztési pályázati forrásokat kell felkutatni, hiszen önerőből vállalni lehetetlenség. 1. 8. Prioritások megfogalmazása a kistérségi együttműködések területén - Az önkormányzati fenntartású óvodák költséghatékony, megfelelő szakmai színvonalú működtetésének biztosítása a kistérségben. - A területfejlesztési feladatokon belül a szükséges óvodai épületek kiváltása, felújítása, korszerűsítése, tervek előkészítése 2005-2008 között. - Meg kell vizsgálni a külterületi telephelyek állapotát a demográfiai helyzetnek megfelelően fenntartói intézkedéseket kell hozni. - Minden 3-6 éves gyermek részére lehetőség szerint - biztosítjuk az esélyegyenlőséget az óvodai ellátásban. - Bázisóvodai szakmai együttműködés (továbbképzések, tapasztalatcsere, rendezvények) - A Pedagógiai Szakszolgálatok tevékenységének kiterjesztése a kis-középső csoportos gyermekekre. - A Szakszolgálatokon belül vagy azon túl meg kell oldani, hogy több speciális szakember-logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus, gyógytestnevelő foglalkozzon az eltérő szociális háttérrel rendelkező, tanulási, magatartási problémával küszködő gyermekekkel az állami normatív finanszírozás függvényében. - Területi, kistérségi munkaközösségek működtetése (hátrányos helyzetű gyermekek nevelése, vezetői értekezletek) igény szerint. - Az Egyesített Óvodai Intézmény bázisóvodai központjának, valamint decentrum (Rakamaz) támogatásával a hátránykompenzálás módszertani kultúrájának elterjesztése, közös innováció. - Személyiség és szervezetfejlesztő tréningek szervezése. 80

- Óvoda-iskola kapcsolat mélyítése. - Pedagógiai innovációra ösztönzés, a bevált gyakorlat elterjesztése. (Természetvédelem, Ovi-suli átmeneti program, egyéni fejlesztő programok módszerei, közös mérések) 1. 9. Egyéb fejlesztési lehetőségek a kistérség és a bázisóvoda kapcsolatában Óvodaközi szakmai munkaközösségek szervezése, működtetése. Továbbképzések. Konferenciák. Szakmai utak, tapasztalatcserék más régiókba, EU-s országokban. Közös pályázatok. Egyéb rendezvények. Mérési módszertani központ. Publikációk, kiadványok, tanulmányok. Mérési, módszertani innovációk. Szaktanácsadás. Szakmai ellenőrzések. Partneri visszajelzések, eredmény-vizsgálatok. 1. 10. Az óvodai hálózat kapcsolatrendszere Kistérségen belüli kapcsolatok. Óvodák, - más intézmények szolgáltatók, - alapítványok fenntartók hatóságok szakmai szervezetek. Kistérségek közötti, regionális Országos szervek. EU-s országok intézményei és egyéb szervei 2. Az általános iskolai ellátás 2. 1. Az ellátás szervezeti formái Tiszavasvári kistérségben 10 településen 12 általános iskola működik. Ebből igazgatási szervezete szerint önálló intézményként 2 iskola, ÁMK keretében 3 iskola és közös igazgatású közoktatási intézményként 4 iskola működik. A kistérségben működő iskolák fenntartói Az adott településeken 11 iskolát tart fenn a helyi önkormányzat, s mindössze 1 közoktatási intézményt fenntartói társulás keretén belül üzemeltetnek. 2. 1. 1. Helyben lakó és a bejáró gyermekek Település A A székhely bejáró Iskola település- busszal ről bejáró Falugondnoki szolgálattal Ebből Tömegközlekedéssel tanulók (fő) utazó tanulók (fő) Összesen: 3973 304 150 143 11 egyéni megoldással (pl.) a szülők / nevelők gépkocsival hozzák 81

A kistérségben összesen 3973 általános iskolai tanuló van, akik 216 tanulócsoportban tanulnak. Az egy tanulói csoportra eső átlaglétszám 18 fő. Legnagyobb létszámú iskolák a kistérség városaiban működnek. A tanulók 8 %-a bejáró, a kistérség 2 településén figyelhető meg a bejáró tanulók magas. Ezt az adott településekhez tartozó önálló iskolával nem rendelkező településeken élő tanköteles tanulók alkotják, illetve a szülők a szabad iskolaválasztás jogán más település iskolájába járatják gyermekeiket. A kistérség egy településén van lehetőség iskolabusszal történő bejárásra, ez a bejáró tanulók 49 % - át érinti, a bejárók 47 %-a tömegközlekedési eszközöket vesz igénybe, csupán 4% -a személyautóval jut el az oktatási intézménybe. 2. 2. Az iskolaépület helyiségei Az iskolaépület állapota Település Korszerű, kifogástalan Jó Kisebb felújításra szorul Átfogó felújításra szorul Összesen: 1 5 6 4 A kistérségben működő általános iskolákban az oktatás 16 iskolaépületben folyik. Ebből 5 épület állapota jó, további 6 kisebb felújításra szorul. Átfogó felújításra szorulnak a kisebb települések iskolái, valamint Tiszavasváriban a Tiszavasvári Általános Iskola Petőfi úton és a Bethlen úton található épületei. Az iskolaépület felszereltsége összességében Település Korszerűen és Megfelelő Gyengén Rossz, elavult jól felszerelt felszerelt Összesen: 2 8 2 0 A kistérség iskolaépületeinek 67%-a megfelelő felszereltséggel rendelkezik. Két városban korszerű és jól felszerelt az iskolaépület, ezek a közoktatási intézmények több funkciós feladatot látnak el. Az általános iskolai funkció ellátásán túl művészetoktatási képzés folyik 9 intézményben. Önálló intézmény tagintézményeként Rakamaz, Tiszadob, Tiszalök, Tímár, Tiszanagyfalu intézményeiben, Tiszavasvári Általános Iskolájában önkormányzati és magániskolai ellátási formában, továbbá Tiszadadán - megállapodások alapján - külső szolgáltatók közreműködésével. A kistérségben Tiszavasváriban a Tiszavasvári Általános Iskola Kabay János Iskolai Egysége látja el a bázisiskolai szerepet. A bázisintézmények fejlődése során a kistérségek szakmai központjává vált. A térségeken belül működő intézmények vezetői, munkaközösségei támaszkodnak egymás tapasztalataira, szakmai gyakorlatára. A kölcsönös tapasztalatok kicserélése ma már széleskörű igénnyé vált. A bázisiskolához 14 iskola tartozik, a kistérségen kívül Nagycserkesz, Nyírtelek iskolája is csatlakozott az iskolaszövetséghez. A bázisintézmény feladata a szakmai továbbképzések szervezése, konferenciák rendezése, kistérségi mérések szervezése, koordinálása, az egymástól tanulás elvét követve, minőség fejlesztési programok fejlesztése, intézményi minőségbiztosítás megvalósítása, illetve a többcélú kistérségi társulással való együttműködés. A bázisintézmény nagy szerepet szán az iskolaszövetségbe tartozó iskolák munkaközösségeinek megismerésére, többszöri találkozások alkalmával a műhelymunkák hatékonynak mondható bemutató tanítások nagy segítséget jelentenek a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztésére. 82

Az iskolaépület helységei: Iskola Melegítő Kistérség összesen: Tagozatok Alsó tagozat számára Felső tagozat számára Közös használatú Normál Tantermek Szükségtanterem Csoportbontásra alkalmas Egy osztályteremre jutó tanuló szám főző Konyha Tornaterem Tornaszoba Zuhanyzó Könyvtár 92 8 10 19,3 1 3 5 1 1 2 116 6 43 17,9 3 7 1 6 5 22 6 2 7 10 7 3 9 Összesen 330 14 58 19,7 10 5 9 11 7 4 12 Ebéd lő A kistérség általános iskoláiban 216 tanuló csoport, összesen 330 tanteremben tanul., amelyből 14 tanterem szükségmegoldásként szolgál, rekonstrukcióra szorul. Mivel az általános iskolákban az idegen nyelv, valamint a technika tantárgy oktatása csoportbontásban történik, a tényleges tanterem igény több a tanulócsoportok számánál. Így valójában a meglévő tantermek nem elégíti ki a szükségletet egyes intézményekben. Egy osztályteremre jutó osztálytanulók 19,7, ami nem haladja meg a közoktatási törvény által előírt átlaglétszámot. A tantermek mellett 10 tornaterem segíti a tanulók egészséges életmódra nevelését. A kistérségen belül a legkedvezőbb helyzetben Rakamaz van, ott az alsó és felső tagozat számára külön tornaterem áll rendelkezésre. A tornatermen kívül 5 tornaszoba is segíti a tanulók mozgáskultúrájának fejlesztését. A tornatermekhez kapcsolódó higiéniás felszereltség jónak mondható, mert 9 zuhanyzót használhatnak a gyermekek.. A 12 intézmény közül 11 rendelkezik könyvtárral, ami a tanulók kulturális fejlődését elősegíti. 7 iskolában a gyermekek étkeztetését önállóan oldják meg, mindössze 4 iskola rendelkezik csak melegítő konyhával. A kistérségben mindenütt megoldott a tanulók kultúrált étkeztetése. Egyetlen település Szabolcs, ahol összevont osztályok működnek, ezek is csak az alsó tagozatot ölelik fel. A kistelepülések mégis ragaszkodnak az iskolájukhoz egyrészt, mint megtartó erőhöz, másrészt, mint kulturális központhoz. 2. 3. Várható népesség (demográfiai adatok) Osztályos tanulók Iskola Tanév Kislétszámú Osztatlan 1.o. 2.o. 3.o. 4.o. 2004/2005 496 461 491 500 60 39 2005/2006 458 490 461 493 72 40 Összesen 2006/2007 459 458 490 461 87 41 2007/2008 434 459 458 490 102 40 Iskola Összesen Tanév Osztályos tanulók 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. Kislétszámú 2004/2005 524 468 509 475 10 2005/2006 511 525 471 514 10 2006/2007 502 511 523 471 10 2007/2008 470 502 511 523 12 Osztatlan 83

Demográfiai adatok 6-24 éves korig 6-10 évesek 10-14 évesek 14-16 évesek 16-18 évesek 18-20 évesek 20-24 évesek A település neve 1 Rakamaz 220 277 254 140 185 291 2 Szabolcs 6 12 8 17 9 16 3 Szorgalmatos 87 84 54 49 46 65 4 Timár 115 88 40 44 47 98 5 Tiszadada 136 93 144 68 61 141 6 Tiszadib 180 167 75 93 87 181 7 Tiszaeszlár 197 151 78 90 85 171 8 Tiszalök 302 335 177 153 155 347 9 Tiszanagyfalu 100 115 89 79 86 156 10 Tiszavasvári 730 793 372 396 435 844 A tervidőszakban a tanulólétszám mind az alsó, mind a felső tagozatban csökkenő tendenciát mutat. A demográfiai adatok jól tükrözik, hogy jelenleg a 10-14 éves korosztály a kistérség településein a legmagasabbak. Ebből adódik, hogy a felső tagozatban az egy osztályra jutó átlagtanulói létszám magasabb, mint az alsó tagozaton. Emelkedő tendenciát mutat a kis létszámú osztályokba kerülő gyerekek. Ez azzal magyarázható, hogy egyre több a tanulási, magatartási, beilleszkedési gondokkal küzdő gyermekek, akik részére saját korcsoportjukban és iskolájukban kell biztosítani a korrekciós terápiát. Legkilátástalanabb helyzetben vannak a kisebb települések, ahol a csökkenő gyermeklétszám miatt csoportösszevonásokra illetve intézményfenntartó társulásra számíthatnak a közeljövőben. 2.4. Humán erőforrás A kistérség iskoláinak alkalmazottai alsó tagozat felső tago- vezető állásúak felsőfokú végzettséggel rendelkezők beosz-tott tanárok/ tanítók speciális képesítéssel rendel kezők képesítés nélküli tanítói/ tanári munkakörben dolgozók 9 152 21 4 18 188 3 2 a gazdálkodást segítő munkatársak adminisztrációt végző technikai dolgozók az oktatást közvetlenül segítők más munkakörben alkalmazottak zat együtt 27 340 24 6 13,5 16 23 121 össz. 397 173,5 ÖSSZ. 570,5 84

Speciális képesítés= gyógypedagógus, szociálpedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus, oligofrén-pedagógus, logopédus A kistérség iskoláiban alkalmazottak 70 %-a pedagógus munkakörben dolgozik. A pedagógus munkanélküliség ellenére még vannak képesítés nélküli (érettségizett, óvodapedagógus, stb.) dolgozók. A speciális képesítésűek (nem speciális szakkollégiummal rendelkező tanítók!) nagyon kevés a 2.5.8. számú táblázat tanulói adatához képest, melyben az intézmények az ilyen igényű tanulók 6 %-át adták meg. A 2.4-es számú táblázatban a speciális képesítéssel rendelkező 24 főből 13 fő a rakamazi Erzsébet Királyné Alap- és Középfokú Oktatási Intézményben dolgozik, amely pedagógiai szakszolgálat is egyben. Mindössze 4 iskolában van gyógypedagógus. A gazdálkodást segítő munkatársak számát meghatározza, hogy a 12 intézményből csak 5 önállón gazdálkodó. Szakos ellátottság térségi szinten százalékban kifejezve évf. rajz ének évf. alsó magyar idegen törté- mate- fizika kémia tagozat nyelv nelem matika 1. 100 100 2. 100 100 3. 100 100 4. 100 100 5. 100 100 100 100 6. 100 95 100 100 7. 91 100 100 100 82 95 8. 91 100 100 100 82 95 össz. 100 95,5 99,4 100 100 82 95 biológia földrajz technika testnevelés informatika 1. 2. 3. 4. 5. 98 91 91 93 82 6. 100 91 91 86 91 7. 100 91 100 91 82 86 91 8. 100 91 100 91 82 86 91 össz. 100 91 99,5 91 86,5 87,8 88,8 A szakos ellátottság az alábbi iskolákban nem teljes: Szorgalmatos, Tímár, Tiszaeszlár, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári Általános Iskola Vasvári Pál Iskolai Egysége. Oka: kis létszámú tantestületben a teljes szakos ellátás főállású, teljes munkaidős pedagógusokkal nehezen oldható meg Megjegyzés: 1 általános iskola (Szabolcs) egyetlen összevont alsós osztállyal működik Szakember hiány a térségben VAN = 3 iskolában NINCS = 8 iskolában 85

5 intézményben nem teljes a szakos ellátás, viszont csak 3 jelezte a szakember hiányt, nem jelezte Tiszaeszlár. Szakszolgálati ellátás a térségben VAN, MEGOLDOTT = 6 iskolában NEM MEGOLDOTT = 3 iskolában RÉSZBEN MEGOLDOTT = 2 iskolában A térségben két szakszolgálati intézmény működik: az egyik Rakamazon az Erzsébet Királyné Alap- és Középfokú Oktatási Intézmény egységeként, a másik Tiszavasváriban önálló intézményként. Az általuk alkalmazott szakemberek foglalkoznak azokkal a tanulókkal, akiknek valamilyen speciális fejlesztésre van szükségük. Minden intézményben biztosított a szakszolgálati ellátás valamilyen formája logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, gyógytestnevelő -, de az intézmények saját megítélése eltérő a tekintetben, hogy az elégséges-e. A felmérés alapján megállapítható, hogy a rakamazi szakszolgálathoz tartozó intézmények valamennyien megoldottnak tartják a szükséges szakszolgálati ellátást. A tiszavasvári szakszolgálathoz tartozó intézmények többsége nem tartja elégségesnek a jelenlegi ellátást. A sajátos nevelési igényű tanulókat is oktató intézmények önállóan foglalkoztatnak gyógypedagógust, ezek a szakemberek azonban beosztott pedagógusként /osztálytanítóként/ dolgoznak, nem függetlenített gyógypedagógusként. Szakszolgálati ellátásra szoruló tanulók aránya a térség intézményeiben 0 15 % 15 30 % 30 % felett Megoldott-e a szakszolgálat? 5 iskola 4 iskola 2 iskola részben igen nem 2 iskola 6 iskola 3 iskola A térség valamennyi iskolájában egyöntetű az igény a nagyszámú halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanuló miatt saját fejlesztő pedagógus, logopédus, iskolapszichológus foglalkoztatására. Az általános iskolai pedagógusokra vonatkozó térségi szintű adatok Az alkalmazás módja a kistérségben az alkalmazás módja fő teljes munkaidős 390 részmunkaidős 7 összesen 397 A térség általános iskoláiban elenyésző, mindössze 2 % a rész munkaidőben foglalkoztatottak aránya. Ez azt mutatja, hogy az intézményekben a személyi feltételek alakulása összhangban van a tantervi szükségletekkel, vagy nem jellemző még az ún. áttanítás, amivel a szakos ellátottságot is teljessé lehetne tenni. 86

A kistérség pedagógusainak nemenkénti aránya nem fő férfi 54 nő 343 összes 397 A kistérségben a pedagógusok nemenkénti aránya megfelel az országos tapasztalatnak. A férfiak aránya mindössze 13 %, közöttük is az idősebb generáció dominál, ami a pálya teljes elnőiesedését vetíti előre. A férfi pedagógusok korosztályonkénti megoszlása korosztály 18 25 25 35 35 45 45 55 55 62 62 felett fő 2 11 18 17 5 1 A kistérség pedagógusainak összetétele korosztályonként korosztály 18-25 év 25-35 év 35-45 év 45-55 év 55-62 év 62 fölött fő 15 86 135 107 21 2 A térség pedagógusainak közel kétharmada (66 %-a) a 35 55 éves korosztályból kerül ki. Minimális a nyugdíjas pedagógusok. Az adatok azt mutatják, hogy a tanulólétszám csökkenéséből adódó pedagógus létszám felesleg a nyugdíjba vonulásokkal kezelhető lesz hosszabb távon. A kistérség pedagógusainak szakonkénti összetétele szak idegen humán reál term. tud. művészetek informatika speciális tanító egyéb nyelv szakok szakok testnevelés technika szakok Fő 27 60 43 55 18 9 18 151 16 A kötelező továbbképzés teljesítése a kistérség pedagógusai körében A kötelező továbbképzést teljesítette: IGEN= 278 fő NEM= 119 fő ebből:nem telt el 7 év a diploma megszerzése óta: 91 50 éven felüli: 28 A kistérség valamennyi általános iskolájában valamennyi pedagógus teljesítette a 7 évenkénti kötelező továbbképzést. A nem válaszok azokat a pedagógusokat mutatják, akik még nem vagy már nem tartoznak a törvény hatálya alá. A továbbképzés teljesítésének módja a kistérségben a telj. újabb OKJ-s 120 módja diploma szakma óra fő 62 20 196 A hét évenkénti kötelező továbbképzés teljesítésének leggyakoribb módja a 120 órás tanfolyamokon való részvétel (71 %). Legkevesebben OKJ-s szakma megszerzésével teljesítették a továbbképzést (7 %). Újabb diplomát szerzett a pedagógusok 22 %-a, 62 fő. Ebből 21-en közoktatás-vezetői szakvizsgát szereztek szinte valamennyi vezető és helyettese. 87

2. 5. Általános iskolai prognózis 2. 5. 1. Tanulócsoportok, tanuló létszám A kistérségben 12 általános iskola működik. A tanulócsoportok az alsó tagozaton nem változik lényegében (24 illetve 23 évenkénti ingadozással). A felső tagozaton a végzős 8. évfolyamon a tanulócsoportok szinte változatlan (25). Az 5. évfolyamon viszont csökkent 26-ról 23-ra. A tanulók alsó tagozaton enyhe csökkenést mutat (1948 főről 1841 főre). A felső tagozaton enyhe növekedés várható (1976 főről 2006 főre). A tanulócsoportok átlaglét mindenütt megfelel a térségi elvárásoknak, kivéve Tiszaeszlár (14,8 fő és 19,6 fő között) és Szorgalmatos (16,3 fő és 17,5 fő között), illetve a Tiszavasvári Általános Iskola Vasvári Pál Iskolai Egysége (15,3 főtől 17 főig). A legmagasabb a tanulócsoportok átlaglét Tiszalökön (21,4 főtől 25,6 főig), és Tiszadobon (19,8-tól 22,4-ig). 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Iskolák 12 12 12 12 1 4. évfolyam tanulószám 1948 1902 1868 1841 1 4. évfolyam tanulócsoport 96 93 92 91 5 8. évfolyam tanulószám 1976 2021 2007 2006 5 8. évfolyam tanulócsoport 101 100 97 96 Tanulók összesen 3924 3923 3875 3847 Tanulócsoportok összesen 197 193 189 187 2.5.2. Emelt szintű oktatásban résztvevők Alsó tagozat Felső tagozat Emelt szintű tanulócsoportok Emelt szintű tanulócsoportokban tanulók Emelt szintű tanulócsoportok Emelt szintű tanulócsoportokban tanulók Emelt szintű tanulócsoportok összesen Emelt szintű oktatásban résztvevők összesen Emelt szintű oktatásban résztvevők aránya a teljes tanulólétszámhoz képest 9 12 14 17 153 194 220 260 46 47 46 47 680 715 717 746 55 59 60 64 833 909 937 1006 21,23% 23,17% 24,18% 26,15% Iskolák 5 5 5 5 88

A tehetséggondozásnak ezt a formáját is jól használják ki a térség iskolái. Emelt szintű oktatás, magyar, matematika, idegen nyelv (angol, német), informatika, testnevelés és ének-zene tantárgyakban folyik. 2. 5. 3 Nemzetiségi és etnikai oktatás A kistérség iskolái közül Rakamaz, Tiszadada, Tiszavasvári Általános Iskola működtet nemzetiségi program alapján oktatást. Rakamazon német nemzetiségi, a többi iskolában roma nemzetiségi oktatás van. A német nemzetiségi oktatásnál a nyelv oktatása kerül előtérbe. Tanulócsoportok/tanulók 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 A nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulócsoportok A nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók A nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulócsoportok A nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók Tanulócsoportok összesen A nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók Alsó tagozat Felső tagozat 25 24 24 24 417 431 424 445 18 24 29 34 211 294 351 414 43 48 53 58 628 725 775 859 A tanulócsoportok 15-tel és ezzel együtt a tanulólétszám 231 fővel nő. Így a nemzetiségi oktatásban részt vevők ránya nagymértékben növekszik a prognózis alapján. Az iskolák közül többen elkezdték a képesség-kibontakoztató és integrációs oktatást. Ezek a következők: Szorgalmatos Tímár Tiszadob Tiszaeszlár Tiszalök Tiszavasvári Általános Iskola Iskolakörzet A képesség kibontakoztató oktatásban részesülő Az integrációs oktatásban részesülő Székhely 308 /fő/ 147/fő/ településen lakó Bejáró 58//fő/ 29/fő/ Mindösszesen 366/fő/ 176/fő/ 89

2. 5. 4. A napközis és iskolaotthonos csoportok és az ellátásban részesülő tanulók Tanulócsoportok/tanulók 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 A napközis csoportok Alsó 29, 5 28 27 27 A napközis tagozat tanulók 789 712 688 682 A tanulószobai csoportok Felső 17, 5 16 16 16 A tanuló szobás tagozat tanulók 427 401 397 397 Az iskolaotthonos tanulócsoportok 32 35 35 34 Az iskolaotthonos tanulócsoportokban tanulók 668 718 728 742 A napközis csoportok az alsó tagozatban a becslések alapján csökken. A csökkenés 2, 5 csoportot jelent. Ez egyenes arányban áll azzal, hogy a napközis tanulók 107 fővel lesz kevesebb. Bár ezek a számítások csak becsült értéken alapulnak. Az alsós tanulók a prognózis alapján is 107 fővel csökken. Az iskolák úgy látják, hogy a napközi iránt továbbra is ilyen mértékű lesz a kereslet, nem számolnak azzal, hogy a természetes csökkenés mellett kevesebben veszik igénybe a napközis szolgáltatásokat. A tanulószobai csoportok 1, 5 csoporttal csökken. A tanulói létszám az előzetes felmérések szerint 30 fővel lesz kevesebb a tanulószobán. Ezzel szemben felső tagozaton a gyermeklétszám növekedését jósolták 30 fővel. Ez ellenmondásosnak látszik, de valószínűleg azzal a folyamattal is számolnak az iskolák, hogy felső tagozatban már kevésbé népszerű a délutáni iskolai foglalkozás. A felsős tanulók több szakkörre járnak, így nincs sokszor értelme, hogy ott maradjanak az iskolában. Ezért is nő meg az alsó tagozaton a napközis foglalkozások jelentősége, mivel itt kell megtanítani a tanulási módokat a gyerekeknek. 2. 5. 5. Napközis tanulók % -ban kifejezett aránya az összes létszámhoz és az alsós létszámhoz viszonyítva 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Összes 3924 3923 3875 3848 Tan. Létszám /fő/ Alsós napközis /fő/ 789 712 688 682 %- os arány 20, 1% 18, 1% 17, 75 % 17,72% Alsós tan. létszám fő/ 1948 1902 1868 1841 Alsós napközis/ fő/ 789 712 688 682 %-os arány 40, 5% 37, 5% 36, 8% 37, 04% Ebből a %-os arányból látszik, hogy az alsó tagozatos létszámhoz viszonyítva közel 40 %-os a napközisek aránya. Az összes létszámhoz képest is ez az arány 18% körül mozog. 90

2. 5. 6. A tanulószobán tanulók %-ban kifejezett aránya az összes létszámhoz és a felsős létszámhoz viszonyítva 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Összes 3924 3923 3875 3848 Tan. Létszám /fő/ Tanulószoba lét/fő/ 427 401 397 397 %- os arány 10, 88% 10, 22% 10, 24 % 10, 31% Felsős tan.létszám 1976 2021 2007 2006 Tanulószoba lét/fő/ 427 401 397 397 %-os arány 21, 6% 19, 8% 19, 7% 19, 7% Az alsós tanulókhoz képest az összes létszámhoz viszonyítva 8-10% -kal kevesebb a tanulószobán tanulók. A felső tagozaton tanuló gyerekekhez képest a 20% körüli érték nagyon jó. Valószínűleg, hogy a hátrányos helyzetű tanulók veszik igénybe ezt a szolgáltatását az iskolának. Bár ez csak feltételezhető, mert ilyen irányú felmérés nem készült. Összességében megállapítható, hogy az előrejelzések alapján nem csökken nagymértékben a napközis tanulók és a tanulószobán tanulók. A napközi működtetése továbbra is fontos, hiszen bizonyos szociális feladatokat is ellát, ezért a szervezésénél figyelembe kell venni az oktatási törvény mellett a szociális törvény előírásait is. 2. 5. 7. Az iskolaotthonos oktatásban részt vevők %-ban kifejezett aránya az összes létszámhoz képest 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Összes létszám 3924 3923 3875 3848 Iskolaotthonos létsz. /fő/ 668 718 728 742 %-os arány 17, 2% 18, 3% 18, 7% 19, 2% Az iskolaotthonos oktatás ugyanolyan fontos az alsó tagozatban, mint a napközis foglalkozások. Sőt itt egy 2%-os emelkedést figyelhetünk meg, ami négy év alatt 74 fő növekedését jelzi. 2. 5. 8. A sajátos nevelési igényű tanulók 2004/2005 Alsós tanulók 1948 fő Alsós SNI tan, 97 fő %-os arány 4, 9% Felsős tanulók 1976 fő Felsős SNI tan. 141 fő %-os arány 7, 1% Összes tanuló létszám 3924 fő Összes SNI tan. létsz. 238 fő %-os arány 6, 06% A felsős tanulókhoz képest az alsós SNI gyerekek aránya kevesebb. Ez magyarázható azzal is, hogy a Szakértői Bizottság vizsgálata időben nehézkes. Sajnos nem készült felmérés a Nevelési Tanácsadó által kis létszámú osztályba javasolt gyerekek számáról, pedig érdemes lenne összehasonlítani a működő kis létszámú osztályok számával. Biztató, hogy egyre több iskolában integráltan nevelik az SNI gyerekeket Ezek: 91

Szorgalmatos ÁMK Szabolcsvezér Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda -Tímár Széchenyi István Általános Iskola - Tiszadob Általános Iskola, Óvoda, Iskola és Községi Könyvtár Tiszaeszlár Körzeti Általános Iskola és Óvoda Tiszanagyfalu Tiszavasvári Általános Iskola Tiszavasvári A többi iskola is törekszik az integrált nevelés megvalósítása felé. Megállapítható, hogy mindegyik SNI gyerek gyermekvédelmi támogatásban részesül, valamint tankönyvtámogatásban és étkezési támogatásban is. Az SNI gyerekek közül 15 fő a bejáró tanuló. Az SNI gyerekeknek joga van a különleges gondozáshoz, amit a térségben biztosítanak az iskolák. Bár a szakszolgálati ellátásban mindenütt hiány van, illetve lehetne még minőségileg javítani, az iskolák igyekeznek átképzésekkel segíteni a problémán. 2. 5. 9. Fogyatékos gyermekek nevelése-oktatása Az enyhe értelmi fogyatékos gyerekek szakértői vizsgálatának gyorsítása céljából szorgalmazni kell a kihelyezett vizsgálatok lebonyolítását. Megyei kötelező feladat a bentlakásos intézmények fenntartása Igénybe vehető intézmények a kistérségben élők részére: Bánki Gusztáv Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium Nyíregyháza Fogadja a halmozottan fogyatékos tanulók és az autisták fogadása. Éltes Mátyás Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium Térségünkben működik Tiszalök városban Frim Jakab Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium. Alaptevékenysége: a 6-18 éves középfokban súlyos értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése, általános iskolai nevelése-oktatása, készségfejlesztő speciális szakiskolai képzése, kollégiumi-, gyermekotthoni ellátása. A megyei fejlesztési tervben tervezik a fiatal felnőtt fogyatékosok munkáltatását, az enyhe fokban sérült gyermekek gyógypedagógiai képzését, kollégiumi ellátását. Az integrált nevelést végző intézmények szakmai tanácsadó intézetei lehetnek a fent nevezett intézmények. 2. 5. 10. Az iskolák tanórán kívüli tevékenységei a törvény által biztosított kereten belül A közoktatási törvény a tanórán kívül lehetőséget biztosít a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező, választható foglalkozások szervezésére (felzárkóztatásra, fejlesztésre, tehetséggondozásra, konzultációra, stb ) Az 52..(7) szerint Felzárkóztató foglalkozásra az iskolák adatai alapján 115 órát használnak az intézmények. Ezen órák jelentős része - (60 %-a) az 1-3. évfolyamban jelentkezik. Jelentős a térségben a tanulók esélyének és ebből adódóan képességeinek különbözősége, melynek a szociális háttér a magyarázata. A fejlesztésre - egyéni foglalkoztatásra 62 órát használtak az iskolák. A fejlesztő pedagógusok ma már sok intézményben fellelhető szakemberek, akik az olvasási, számolási, írászavarral küzdő tanulókkal foglalkoznak. A szakkörök a korábbi években a tehetséggondozás egyetlen formái voltak. A csoportbontásokkal, a művészeti oktatás megjelenésével népszerűségük és lehetőségük csökkent. A térségben 67 órát használnak fel az iskolák szakköri órákra, amelyek szaktárgyi versenyekre, továbbtanulásra készítenek. 92

Egyéb tehetséggondozó foglalkozásra mindössze 12 órát fordítanak az iskolák. Ebben az időkeretben versenyre felkészítés, mazsorett csoport működtetése, szaktárgyi versenyre felkészítés szerepelt. Gyógytestnevelésre 13 órát építettek be az iskolák. Nem azért, mert ennyi az igény! Sajnos a gyógytestnevelő végzettségű szakember még kevés iskolában van, térségi szinten lehetne ezt a feladatot koordinálni. Hiszen tanulóink jelentős százaléka könnyített testnevelésre kapott javaslatot orvosától, vagy felmentett a testnevelés tantárgy alól, s szakember nélkül ezen tanulók korrekciós foglalkoztatása nem megoldott. Tömegsportra, sportköri foglalkozásra 64 órát fordítanak az iskolák. Ez egyrészt a mindennapos testmozgás, másrészt a versenysportra biztosított. Az 52.. (11) bekezdésének lehetősége alapján a térség iskolái nagyon fontosnak tartják a csoportbontásokat, melyet 108 órában alkalmaznak. Az esélyegyenlőség biztosításának egyik fontos formája ez. Hasonló képességű tanulók (egy évfolyamon belül) könnyítik az új anyag feldolgozását, a rögzítést, a számonkérést. Az egyéb kategóriába több iskola a művészeti oktatást jelenítette meg, ahol a felhasznált időkeret 12 óra volt. Egyéni foglalkozás keretében a magántanulók kötelező felkészítő foglakozásai is szerepeltek 20 óra felhasználásával. Súlyos betegség miatti egyéni foglalkozásra mindössze 6 órát jelöltek meg az iskolák. A felzárkóztató foglalkozások, az un. Alaptárgyakra vonatkoznak: anyanyelvre és matematikára. A csoportbontások az anyanyelven és matematikán kívül idegen nyelvre, informatikára és technikára vonatkoznak. Az iskolák tanórán kívüli, törvény által biztosított keretein felül, nyelvi előkészítőket szerveznek, itt a szaktárgyi előkészítő költségtérítéses. 2. 5. 11. Az intézmények versenyeredményei a 2003-2004-es évben Igen népszerűek a kistérségben a szaktárgyi versenyek. Ezt bizonyítják, hogy az iskolák tanulóinak 20-50 %-a versenyzett a fenti időszakban. Megyei szinten is 8 iskola számolhatott be 5-30 %-os megyei versenyeiről. A térségből 4 iskola tanulói országos versenyeken is részt vettek. A helyezések is elismerésre méltóak, hiszen kistérségi szinten a 8 iskola tanulói közül 193 tanuló ért el 1-3. helyezést. 76 tanuló megyei versenyen ért el 1-6. helyezést. Országos szinten 15 tanuló ért el említésre méltó helyezést. 2. 5. 12. A 2003-2004-es tanévben végzett tanulók továbbtanulási mutatói A kimutatás alapján a 8. osztályt végzettek 426 tanuló volt a 2003-2004-es tanévben a térség 10 általános iskolájában. Ebből: - szakiskolába felvett : 113 fő - szakközépiskolába felvett: 151 fő - gimnáziumban felvett: 122 fő - tankötelezettsége megszűnt, az oktatási rendszerből kimaradt: 34 tanuló 3. Az általános iskolai ellátás területén megfogalmazott szervezési, fejlesztési célok a kistérségben 93

3. 1. A kistérségi stratégia elemei 3. 1. 1. Célok (közoktatás-fejlesztési stratégia, jogszabályi követelmények) Az általános iskolás tanulók 2005-2008. között főként stagnál, illetve minimális csökkenés jellemző. A kistérség területén egy önálló település van, ahol összevont osztály keretében egy alsó tagozatos csoport működik. A két településnek Szabolcs településről a jelenlegi osztatlan alsó tagozatos csoportot is Tímár község iskolájába kellene járatni, mivel intézményi társulást jelenleg is működtetnek. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az egy közigazgatásban működő, de külterületen lévő, Tiszaeszlár MÁV Ujtelepről és Bashalomról az alsó tagozatos tanulóknak is az anyaiskolába kellene járni. Az intézmények épületrendszerükben eltérőek, ezért a tervezett fejlesztések indokoltak. A német nemzetiségi oktatást Rakamazon tovább kell fejleszteni és olyan rendezvényeket tervezni (dráma fesztivál), amivel nemzetiségi nyelvüket fejlesztik. A személyi feltételek biztosítják a tantárgyak 100 %-os szakos ellátását, de alacsony óraszámú tantárgyakat tanító nevelők nyugállományba vonulás után az iskolák közötti áttanítással ma még a nem 100 %-osan szakosan leadott órák aránya is javul. A kistérségi koordinálással meg kell kezdeni az állandó helyettesítési rendszer megszervezését. 2010-ban egy állandó helyettesítő adatbankot kell kialakítani a munkanélküli pedagógusokból. 3. 1. 2. Az egyes települések szerepe a térségi feladatellátásban Az általános iskolai közoktatási feladatellátásnak a szakmai feladatok megfelelésének egyik eszköze a kistérségen belül működő Tisza Menti Iskolaszövetség, melynek szakmai középpontja a Tiszavasvári Általános Iskola, mint a Szabolcs-Szatmát-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány bázisiskolája. 94

3. 1. 3. Fejlesztési lehetőségek Tárgyi feltételek Tiszavasvári Tiszadob Tiszadada Tiszalök Tiszaeszlár Tiszanagyfalu Rakamaz Tímár Szabolcs Tanterem bővítés Épület felújítás tető, fedés, nyílászárók, világítás Napközi otthonos foglalkozások Tornaterem építés, felújítás Uszoda Szabadtéri létesítmény 2008 2009 x x 2010 x 2011 x 2008 2009 x x x x 2010 x x x x x 2011 x x x 2008 2009 x 2010 x x 2011 2008 2009 2010 x x x x 2011 2008 2009 x 2010 x 2011 2008 2009 x 2010 x 2011 x A térség intézményeinek épület állaga eltérő. Az 1985-től épített iskola épületek megfelelőek, de külső-belső felújításra szorulnak. A tanterembővítés megvalósítás során a 14 db szükségterem kiváltása elengedhetetlen. A tárgyi feltételrendszer korszerűsítését - időtartamát tekintve 2008-ig - kiemelten kell kezelni, amennyiben az önkormányzatok a beruházások finnanszírozásához szükséges anyagi forrásokkal rendelkeznek. Elektromos kommunikáció fejlesztése Az oktatásban a naprakész információközlés és szerzés legkorszerűbb formáinak a kialakítására kell törekedni. Az iskolák közötti internet kapcsolaton keresztül meg kell teremteni 2008-ban a teljeskörű elektromos levelezés lehetőségeit és annak személyi feltételét is biztosítani kell. 95

3. 2. Közoktatási feladatok a kistérségben 3. 2. 1. Általános iskolai ellátás A célokból következő feladatok ellátása az általános iskolai oktatás-nevelés területén: Támogatjuk, lehetőségeinkhez mérten a bázisiskola bevonásával a térségben minden tanuló részére az esélyegyenlőség biztosítását. A különböző szociális háttérrel rendelkező tanulók fejlődése érdekében 2-3 szomszédos településen, a szakszolgálaton túl megoldást kell találni a közösen alkalmazott fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógytestnevelő, iskola pszichológus heti 1-2 nap az illető intézményben való foglalkoztatására. Támogatni és szervezni kell az állandó helyettesítési rendszer bevezetését és az áttanítás lehetőségének megteremtését. A tanügyigazgatási szakértés szaktanácsadás kialakítását a fenntartók és intézmények tanügyigazgatási feladatok szakszerű ellátására akár társulás formájában is. Szorgalmazzuk a külterületeken tanuló osztatlan, kislétszámú osztályok bejárását az anyaiskolához az iskolabusz hálózat felszerelését Tiszalök, Tiszaeszlár, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári településeken. A kistérség központjában megépülő tanuszoda során a térség tanulóinak úszásoktatásának megszervezését iskolabusz működtetésével. Az Intézményi Minőségbiztosítási Programban foglaltak megvalósításának segítségére minőségbiztosítási szaktanácsadói rendszer kialakítása. A művészeti iskolák számának gyarapodásával szükségszerűvé válik a Művészeti Alkotó Táborok térségi szervezése. 3. 2. 2. A kistérség önként vállalt feladatai (pedagógiai szak-és szakmai szolgáltatás, szolgáltató intézmények, felnőttoktatás, továbbképzés, átképzés, stb.) Megyénkben, az országban elsőként alakult meg az Iskolaszövetségre építve a bázisiskolai hálózat. A Tiszavasvári Általános Iskola, mint bázisiskola a térség szakmai szolgáltató szervezete. Szakmai továbbképzések munkaközösségi műhelyek továbbfejlesztése átképzett területi munkaközösség-vezetők irányításával. Kihelyezett pedagógus továbbképzések, tréningek szervezésére a térség pedagógusai részére. A bűn és drog megelőzési programok koordinálása, tovább fejlesztése. A térség tanulói részére tanulmányi, sportversenyek, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása. Mérés szakvizsgával rendelkező szakértők munkájára építve a megkezdett térségi mérések továbbfejlesztése, hozzáférhető mérési adatbank működtetése. 3. 2. 3. Kistérségi pedagógiai innováció A jól bevált óvoda-iskola átmenet című oktatási forma továbbfejlesztése, különös tekintettel a hagyományos helyzetű alsó tagozatos osztályokban. A differenciált képességfejlesztés, tehetséggondozás tanórai és tanórán kívüli lehetőségének fejlesztése minőségi csoportbontás, egyéni képességfejlesztés felzárkóztatás. A tiszadobi Széchenyi István Általános Iskolában elindított kooperatív tanulási módszerek átadása a térség más intézményeinek A kompetencia alapú oktatás elterjesztése. Jelenleg négy iskola bekapcsolódása van folyamatban. 96

4. A Pedagógiai Szakszolgálatok és az ellátási helyek bemutatása A Pedagógiai Szakszolgálatok két decentrummal működnek, 2005. február hónaptól a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás támogatja közoktatási feladatellátási megállapodás szerint. Térségi központ székhely Rakamaz Tiszavasvári Ellátott intézmény székhely Óvoda - Általános Iskola Középiskola (1) Óvoda (5) Általános iskola (3) Középiskola (2) Ellátott Ellátott intézmény település Tímár Óvoda (1) Általános Iskola (1) Szabolcs 1 óvodai csoport Iskola alsó tagozattal megállapodás folyamatban Tiszanagyfalu Óvoda (1) Általános Iskola (1) Tiszaeszlár Óvoda (1) Általános Iskola (1) Tiszalök Óvoda (5) Általános Iskola (2) Középiskola (1) Tiszadob Óvoda (1) Általános Iskola (1) Tiszadada Óvoda (1) Általános Iskola (1) Szorgalmatos Óvoda - Általános Iskola (1) megállapodás alapján 4. 1. Pedagógiai Szakszolgálati Központ Tiszavasvári 4. 1. 1. Helyzetelemzés Tárgyi feltételek: Az intézmény tiszavasvári székhelye az Egyesített Óvodai Intézmény Vasvári Pál úti tagóvodájával közös épületben három rendelőhelyiséggel, egy adminsztrátori szobával, egy irattár-raktár helyiséggel, folyosói váróval és vizesblokkal (1 WC, 1 mosdó) rendelkezik. Az óvodával közösen használja az épületben lévő tornaszobát. Kihelyezett rendelés folyik a Tiszavasvári Általános Iskola, a tiszalöki 5. sz. Óvoda és a Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, a tiszadobi Napsugár Óvoda és Széchenyi István Általános Iskola, valamint a tiszadadai Nyitnikék Óvoda és a szorgalmatosi Általános Iskola és Óvoda egy egy helyiségében. A gyógytestnevelés céljaira a helyi általános iskolák kistornatermüket, az óvodák torna-szobáikat ennek hiányában csoportszobáikat bocsátják rendelkezésre, a foglakozásokhoz szükséges speciális eszközöket pedig intézmény 2005. őszétől a tiszalöki és a tiszadadai iskola tornatermét és azok tornaszereit is igénybe vesszi. Utóbbinál a hiányzó speciális eszközökkel való felszerelés biztosítása még a jövő feladataként jelentkezik. A székhely helyiségei bár kissé szűkek, s a számukat tekintve jelenleg már nem elegendőek rendeltetésüknek megfelelően bútorozottak és szakmai felszereltségük is megfelel az alapvető követelményeknek. A kihelyezett rendelők bútorzatát a befogadó intézménnyel közösen, míg szakmai eszközellátását döntő többségben a Pedagógiai Szakszolgálat biztosítja. Ezek felszereltsége még bővítésre szorul. Jelenleg Tiszalökön folyamatban van az óvodai rendelő várójának és vizesblokkjának felújítása a Tiszalöki Városgazdálkodási Kht. közreműködésével. 97

A fentiekben vázolt tárgyi feltételrendszer keretei között megvalósuló decentralizált működést a függelékben lévő.. számú táblázat szemlélteti. Személyi feltételek: a., szakalkalmazott pszichológus (intézményvezetőként) gyógypedagógus (int. vez. helyettes) teljes munkaidős részmunkaidős teljes munkaidős részmunkaidős 1 fő 2 fő 1 fő 3 fő logopédus részmunkaidős 6 fő gyógytestnevelő teljes munkaidős részmunkaidős 1 fő 2 fő pedagógus részmunkaidős 1 fő konduktor részmunkaidős 1 fő b., nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott gyógypedagógiai asszisztens teljes munkaidős 1 fő (adminisztrátori feladatot is végez) c., ügyviteli alkalmazott részmunkaidős 1 fő d., kisegítő alkalmazott takarító részmunkaidős 1 fő Az alkalmazotti kör összetétele megfelelőnek mondható, a létszám tekintetében azonban a 14/1994 (VI. 24) MKM rendelet szerint kötelezően foglalkoztatottakhoz képest bővítésre szorul. A fejlesztésnél fontos szempontként jelentkezik az, hogy állami dotáció csak a közalkalmazottként foglalkoztatottak létszámának figyelembevételével igényelhető. A szakmai feladatok ellátása Az Intézmény 4 szakterületre kiterjedő alapfeladatai közül a nevelési tanácsadást, a logopédiai és a gyógytestnevelési ellátást 2005. februárjától végzi kistérségi társulási formában, a konduktív pedagógiai ellátást korábbi önkormányzatok közötti megállapodások keretein belül. A decentralizált működésmód az intézményre szinte megalakulása óta jellemző. Az egyes decentrumok kialakítása a helyi és a vidéki települési önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekben az elmúlt évek során fokozatosan történt. Az idén 4 további (tiszadobi óvodai és iskolai, tiszalöki iskolai, illetve szorgalmatosi óvodai) feladatellátási hellyel bővült a decentrumok. További bővítést már nem indokolt, nem célszerű. Van egy optimum, melyen felül már oly mértékben aprózódnak el a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, hogy az egyrészt a 98

szakmai munka színvonalának romlásával jár, másrészt az irányítást, szervezést lehetetleníti el, nem beszélve a gazdaságossági szempontokról. A személyi feltételeket illetően az ellátotti létszám növekedésének függvényében az elmúlt évekhez képest teljes munkaidőre átszámítva 2,7 fővel gyarapodott az alkalmazottak köre. Az intézményvezetés a foglalkoztatást részben további közalkalmazotti jogviszonyú, részben megbízási szerződéses, részben vállalkozói alkalmazással oldotta meg, az ellátókapacitást emellett túlórák beiktatásával, illetve óraszám-emeléssel növelte. A feladatokra fordított szakellátási óraszám-emelkedésből az egyes települések az alábbiak szerint részesülnek: Tiszavasvári logopédia heti 2 óra készségfejlesztés heti 13 óra Tiszalök logopédia heti 5 óra gyógytestnevelés heti 3 óra készségfejlesztés heti 3 óra Tiszadada logopédia heti 6 óra gyógytestnevelés heti 2 óra Tiszadob logopédia heti 10 óra A székhely pszichológusi, illetve gyógypedagógusi kapacitása esetenként a vizsgálati igények nagy miatt túlórában is valamint a napi 4 órában foglalkoztatott ügyviteli dolgozó a teljes térség ellátását, illetve megnövekedett adminisztrációs feladatait végzi. Az Intézmény szakembergárdáját részben olyan kollégákkal gazdagította, akik a társulási együttműködésben résztvevő településeken saját forrásból finanszírozva korábban már e területen dolgoztak. A szolgáltatási tevékenység bővítését célozta még az iskolabuszos szállítás megszervezése Tiszalök, Tiszavasvári-Józsefháza külterületén élő ellátásra szoruló gyermekek számára. Az ellátottak számát illetően szinte minden területen meghaladja a tervezettet, az esetszámok esetében egyelőre elmaradás mutatkozik. Az év hátralévő részében a folyamatos terápiákkal e különbség még jelentősen csökkenni fog. 4. 1. 2. Tervek, fejlesztési elképzelések A tervezést nehezíti, hogy a pedagógiai szakszolgálati tevékenység finanszírozási elve és gyakorlata sűrűn esetenként évente változik. Ez jelentős eltérést jelent, illetve jelenthet a dotáció nagyságát illetően, mely az alkalmazható létszámban okoz bizonytalanságot. Ez az esetlegesség a hosszabb, de a középtávú tervezés gátja is. A vállalt ellátotti létszám a korábbinál 1-1,5 fő további szakember alkalmazását teszi szükségessé, mert a táblázat adatai ugyan a vizsgálatot igénylőket nem tartalmazzák, de ellátásuk nyilvánvalóan feladatként jelentkezik a későbbiekben is. Konkrét feladatok 2008. év végéig: - új esetek felvétele; - a megkezdett terápiák folytatása; - a helyi óvodák tanköteles korba lépett gyermekei körében megkezdett szűrővizsgálatok folytatása, mely a részképesség-zavarok prevencióját célozza meg; - kisebb beszerzések fejlesztő eszközökből, játékokból, tornaszerekből részben az újonnan bekapcsolt feladatellátási helyekre, részben a korábbiak elhasználódott eszközeinek pótlására. Feladatok a 2009-os évben: 99

- vizsgálatok (pszichológiai, pedagógiai, logopédiai) végzése; - a vállalt terápiák folytatása; - a diszlexia - diszgráfia - diszkalkulia prevenciójára irányuló szűrés vidékre való kiterjesztése; - a kiszűrt gyermekek prevenciós ellátásának megszervezése: részben óvodapedagógusi, illetve szülői konzultációval, súlyosabb esetekben intézményünkben történő terápiával; - a székhely helyiségproblémáinak megoldása; - az egyes rendelők felszerelés-bővítése; - számítógépes technika bekapcsolása a terápiás munkába; - irodatechnikai fejlesztés. További az előzőkben jelzett bizonytalansági tényezők miatt általánosan megfogalmazható cél: az elkövetkező 2-3 év során fokozatos fejlesztéssel a térség egész területén a színvonalas szakellátás kialakítása és biztosítása. A megvalósítás lépéseinek konkretizálásához, a haladási léptékek meghatározásához a ráfordítható pénzforrások évenkénti ismerete szükségeltetik. 4. 2. 1. Helyzetelemzés 4. 2. Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Rakamaz A pedagógiai szakszolgálat 1997. szeptember 1-től működik az Erzsébet Királyné Alap és Középfokú Oktatási Intézményben. A beindítását a megyei fejlesztési terv tartalmazta, ezt követően került sor a szakszolgálat tevékenységének a megszervezésére. 2006. augusztus 1-jétől a Szakszolgálat Rakamazi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat néven önálló intézményként működik tovább. - A következő bekezdést így módosítanám: A Szakszolgálat Rakamaz város, valamint a Közoktatási Ellátási Körzet ellátására kötelezett. A szolgálat ingyenes, működését, fenntartását a kezelésre szoruló gyermekek számának fokozatos növekedése indokolja. A Szakszolgálat a városi feladatok ellátására a fenntartó által biztosított pénzeszközökből működik. Ellátási körzet központja Rakamaz, ellátott települések/részek: Tímár Tiszanagyfalu Tiszaeszlár Szabolcs Virányos Bashalom 4. 2. Az intézmény feladatai A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 34. -a által felsorolt pedagógiai szakszolgálati feladatok közül a Rakamazi Pedagógiai Szakszolgálat az alábbiakat látja el ill. közreműködik az ellátásban: Logopédia nevelési tanácsadás gyógytestnevelés konduktív ellátás fejlesztő pedagógia 100

továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás A pedagógiai szakszolgálat rendkívül sokrétű, szerteágazó speciális feladat, melyhez különleges felkészültségű szakemberekre, komplex és összehangolt tevékenységre, jelentős tárgyi feltételekre és működési költségre van szükség. Az intézményegység alkalmazottai: Alkalmazottai: intézményvezető 1 fő - logopédus 1 fő - pszichológus 1 fő - gyógytestnevelő 1 fő - fejlesztő pedagógus 2 fő (1+intézményvezető) - pedagógus munkatárs 1 fő - adminisztrátor 1 fő - konduktor 0 fő (jelenleg nincs) c: Heti óraszámok : - logopédus: 21 óra - pszichológus: 21 óra - gyógytestnevelő 21 óra - konduktor 21 óra - fejlesztő pedagógus 21 óra - pedagógus 21 óra - adminisztrátor 40 óra A szakszolgálat működési rendje A Pedagógiai Szakszolgálat folyamatosan biztosítja a szakellátás igénybevételének lehetőségét. A tanév rendjéhez igazodik, a szünetek idején ügyeletet tart. A működés rendjét, munkarendjét, fogadónapot, ügyeleti rendet évenként október 1-ig a szokásos módon közzéteszi ill. megküldi Rakamaz város valamint a Közoktatási Ellátási Körzet Oktatási-nevelési Intézményeinek. A feladatok ellátásához munkatervet készít, amelyben az óvodai, ill. iskolai nevelési évhez, tanévhez alkalmazkodik. A pedagógiai szakszolgálat együttműködési területe A fentiek ellátásában a Szakszolgálat együttműködik Rakamaz város és a Társulás nevelési-oktatási intézményeinek vezetőivel, alkalmazottaival, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-és más fogyatékosság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavar feltárása, a gyermek, tanulók fejlődésének elősegítése céljából. Együttműködik, és folyamatos munkakapcsolatot alakít ki továbbiakban az ellátást végző szakintézményekkel, különösen: az oktatási nevelési intézményekkel, ezek vezetőivel, gyermek és ifjúságvédelmi megbízottaival, az osztályfőnökökkel, a tanárokkal, területi, egészségügyi hálózattal, gyermekjóléti szolgálatokkal, családsegítő szolgálatokkal. A vizsgálatról a Szakszolgálat szakvéleményt készít, amit átad a szülőknek, és megküldi a vizsgálatot kérő nevelési-oktatási intézménynek, ill. a gyámhatóságnak, vagy az illetékes jegyzőnek. Ha a Szakszolgálat megítélése szerint a gyermek testi, érzékszervi, értelmi, vagy más 101

fogyatékos, javasolja a szülőnek, hogy jelenjen meg a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál. Ellátási területei Logopédiai ellátás faladatai: A beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása. Település Ellátottak 2006/2007 Rakamaz 80 Timár 40 Tiszanagyfalu 25 Tiszaeszlár 40 Szabolcs 15 Összesen: 200 Beszédjavításra általában az 5. életévüket betöltött gyermekek vehetők fel. Egyes súlyosabb esetekben azonban /fauxos, tónusos dadogás, általános pöszeség/ 3 éves kortól rendszeres tanácsadásra, 4 éves kortól pedig kezelésre is beoszthatók. A felvételről előzetes logopédiai, szükség esetén szakorvosi, pszichológiai vizsgálat alapján a logopédus dönt. A gyermekek beszédjavító csoportba való felvétele a szülő/gondviselő beleegyezésével történik. Nevelési tanácsadás feladatai A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermekek problémáinak feltárását, szakvélemény készítését, rehabilitációs célú foglalkozások tartását végzi a pszichológus. 2006-tól fejlesztő pedagógus és pedagógus munkatársak is dolgoznak a Szakszolgálatnál, így jelentősen megnőtt a fejlesztésben részesülők. A Szakszolgálatnál dolgozó pszichológus a diagnosztikai és terápiás eljárásokat szakmai belátása szerint alkalmazza. A diagnosztizálás több alkalmat vesz igénybe, melynek során exploráció, anamnézis felvétel, teszt vizsgálat és megfigyelés történik. A terápiák időtartama változó, a rövid / 4-5 üléses fókuszterápiától / ideje általában 1 óra, családterápia esetében másfél-két óra, ezt követi 1 óra megbeszélés. Pszichológiai vizsgálatra, foglalkozásra előzetes bejelentkezés után előjegyzés alapján kerülhet sor. Település Ellátottak 2006/2007 Ellátottak eset 2006/2007 Rakamaz 200 1200 Timár 95 570 Tiszanagyfalu 50 300 Tiszaeszlár 100 600 Szabolcs 8 48 Összesen: 453 2718 102

A Nevelési Tanácsadó rendszeresen kapcsolatot tart a körzetükben levő óvodákkal, iskolákkal, gyermekvédelmi intézményekkel, családsegítő központokkal, gyermek és felnőtt ideggondozóval. Pszichológiai ismeretterjesztő munkájával közreműködik a szülő és a pedagógus mentálhigiénés kultúrájának, toleranciájának fejlesztéséhez. Gyógytestnevelés feladatai A gyermekek, tanulók speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása az iskolaorvosi, vagy szakorvosi szűrővizsgálat alapján kezdődik meg minden tanév elején. Sajnos évről évre egyre nő a gyógytestnevelést igénylő tanulók, nagyon sok a hanyagtartásos gyermek, a gerincferdülés korai kialakulása. A Nevelési Tanácsadó feladata a körzetben a rászoruló tanulók felmérése, a gyógytestnevelési csoportok megszervezése, a Közoktatási törvényben előírt létszám és óraszám megtartásával. Kimutatás a gyógytestnevelésben résztvevő gyermekekről (2004/2005) Település Ellátottak 2006/2007 Rakamaz 150 Timár 60 Tiszanagyfalu 30 Tiszaeszlár 60 Szabolcs 10 Összesen: 310 A foglalkozásokra előzetes iskolaorvosi, vagy szakorvosi szűrővizsgálat alapján osztja be a gyógytestnevelő a gyermekeket egészségi állapotuknak megfelelően III-as fokozatban gyógytestnevelésre, tartásjavító tornára, IV-es fokozatban gyógytornára. Gyógytestnevelési foglalkozások 45 perces órákon történnek, heti egy, vagy több alkalommal, a gyermek állapotától függően. Gyógytorna lehet egyéni, vagy csoporttorna, a betegség típusának, jellegének, súlyossági fokának megfelelően, ennek eldöntése, ill. a csoportok létszámának, a foglalkozások gyakoriságának meghatározása a szakember feladata. Konduktív pedagógiai ellátás feladatai Konduktor feladata: A központi idegrendszer sérülése következtében mozgássérültekké váló gyermekek mozgásterápiája. Jelenleg nincs konduktor a Szakszolgálatnál. A 2006/2007-es tanévben konduktív ellátott Rakamaz településen 3 fő volt. Fejlesztő pedagógiai foglalkozások rendje: A foglalkozások 45 perces órák keretében, egyéni vagy csoportos formában heti 1 vagy 2 alkalommal történnek. A gyermekeket a foglalkozásra a szakszolgálat vezetője pszichológiai, logopédiai, pedagógiai javaslat alapján a fejlesztő pedagógussal konzultálva esetmegbeszélés után osztja be. A fejlesztés irányát a pszichológus, fejlesztő pedagógus határozza meg a gyermek diagnózisa, pszichológiai pedagógiai vizsgálati eredménye ismeretében. Továbbtanulási, Pályaválasztási tanácsadás feladatai: 2006-tól új feladattal bővült a Szakszolgálati ellátás. Feladata a továbbtanuló általános iskolai korosztály választásának, képzésének segítése. 103

4. 2. 2. Tervek, fejlesztési irányok: 2009 évben taneszköz felszerelések beszerezése 20010-2012 a telephelyek körülményeinek korszerűsítése, eszközbővítés. Következő ciklusokban is tovább kívánjuk taneszközeinket, felszereléseinket, körülményeinket fejleszteni, bővíteni. Továbbá szakmai képzésekkel, pályázatokkal szakmai munkánk színvonalát kívánjuk emelni. Új képesítésekkel (pl: logopédus), illetve a szakvizsgázottak számának a növelésével is ezt a célt kívánjuk elérni. 5. 1. Helyzetelemzés 5. Alapfokú művészetoktatási intézmények a kistérségben Az alapfokú művészetoktatási iskolarendszerű képzés nem kötelező önkormányzati feladat. Az utóbbi években teret nyert a kistérségben a magán fenntartású intézményi forma. Jelenleg 5 településen folyik önkormányzati fenntartású művészetoktatás 1 önálló, 2 tagintézményi, 1 intézményfenntartó társulási szervezeti formában, 1 általános művelődési központ keretében. A magánoktatási formák közoktatási feladat-ellátási megállapodás alapján szerveződnek, kiegészítve a kínálatot, bővítik az intézmények profilját 4 művészeti ágban. A személyi feltételek, a szakember ellátottság nem teljeskörűen biztosítottak, mivel a gyors ütemű tanulói létszámnövekedést nem tudták követni. A működő művészeti iskolák, iskolaegységek az általános iskolák épületeit veszik igénybe, kivéve a Hankó László Zeneiskola, aki székhely intézménnyel is rendelkezik. Az oktatás tartalmában a művészeti ágak közül a csoportos oktatást részesíti előnyben, hangsúlyos a tánc, a képzőművészet, a színművészet, a zene. Az oktatás szervezését tekintve megállapítható, akkor eredményes, és lemorzsolódásmentes, ha közel van a tanulókhoz a helyszín, mivel az iskolába utazáshoz nem biztosítottak a feltételek. A telephelyek kialakítása és az utazó pedagógusok rendszerének kialakítása további fejlesztési lehetőségeket hordoz. Egy-egy térség művészetoktatáshoz történő alkalmazkodását, igényeit az ott élők műveltségi szintje nagyban befolyásolja. A tanulói jelentkezések a művészeti ágak választása szempontjából meghatározó, hogy milyen társadalmi réteg él egy-egy településen. A demográfiai mutatók változása nem kedvező a kistérségben. A születések csökken a településeken, kismértékű elöregedő a lakosság, az iskolázottsági szintek között a középiskolai végzettség a nagyobb arányú, sok a munkanélküli. Meghatározó számban él a cigányság a kistérség 80 %-ban. 5. 2. Fejlesztési célkitűzések, lehetőségek hosszú távon: - a törvényes működés alapjainak megteremtése, - a művészetoktatás minden területének azonos fejlesztése a sokszínűség jegyében, - a hátrányos helyzetű gyermekek támogatása a művészeti oktatás térítési díjának átvállalásával, illetve kedvezmények biztosításával, - tehetséggondozási rendszer működtetése, - megfelelő szakemberek felkutatása, alkalmazása, - taneszköz-park folyamatos gondozása, - minőségi munka fejlesztése - a kisebbség szélesebb bevonása a művészeti oktatásban, különös tekintettel a cigányság részvételére. 5. 3. Kistérségi együttműködési lehetőségek 2008. évtől: - szakemberek alkalmazása, letelepedésük támogatása kölcsönös önkormányzati megosztásban, - utazó pedagógushálózat működtetése koordinálással, 104

- oktatási telephelyek kialakítása, meglévők fejlesztése, korszerűsítése, megállapodás szerint, - taneszköz-ellátottság folyamatos biztosítása, - a pedagógusok kistérségi szakmai munkaközösségeinek megszervezése és működtetése a szakmai bázisintézmény irányításával igény szerint, - intézménytársulási formák kialakítása, működtetése (székhely + telephely) mikrokörzetként vagy művészeti áganként - önkéntesség elve alapján - a társulás közreműködésével. Alapfokú Művészetoktatási Intézmények a kistérségben Ssz. Megnevezés, cím Szervezeti forma Fenntartó Művészeti ág Tanulólétszám 1. Hankó László Önálló intézmény Önkormányzat Zene (7 hangszer) 105 fő Zeneiskola Tiszavasvári, kistérségi ellátás megállapodás útján Báthory u. 1. 2. Erzsébet Királyné Alap- és Középfokú Oktatási Intézmény Rakamaz, Ady E. u. 63. 3. Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Tiszalök, Kossuth u. 43. 4. Tiszadob, Dózsa Gy. u. 5. Holló László Általános Iskola Tiszadada 6. Vásárhelyi László Alapfokú Művészeti Iskola Önkormányzati Önkormányzat Képző- és iparművészeti ág, zeneművészet, tánc, színbábművészet Tagintézmény Önkormányzat Képző- és iparművészet, zene, tánc, színjátszás 217 fő 479 fő Tagintézmény Önkormányzat Képző- és iparművészet, tánc, zene, színbábjátszás Magánoktatás fel. DEJO Tánc, zene 50 fő ell. Megállapodással Magánokt. Megállapodás Demarcsek György 6. Középiskolai ellátás 6. 1. 1. Az ellátás szervezeti formái Tánc, képző- és iparművészet, színbábjátszás 250 fő A kistérségben 5 középiskola működik, amelyből 4 helyi önkormányzati, 1 megyei önkormányzati fenntartású intézmény, illetve tagintézmény. Típusát tekintve 1 gimnázium, 1 szakiskola, 3 több célú intézmény, és 2 kollégium. 6. 1. 2. Helyben lakó és bejáró tanulók Település Településen lakó Kollégista Bejáró Isk.busz Falugondnoki szolgálat A bejárók közül Tömegközlekedés Egyéni megoldás Összesen 696 281 596 0 0 571 25 105

A 2004/2005. tanévet vizsgálva megállapítható, hogy a 14-18 éves tanulók 58%-a a kistérség középfokú intézményeit választja a továbbtanulás színtereként. A tanulói összetételekre jellemző, hogy a szakiskolát választják, (58%) legtöbben, a gimnáziumi és a szakközépiskolai ellátásban 22-25%-os arányban vesznek részt a térségben lakó tanulók. Kollégiumi ellátást a tanulók 20%-a igényel, 38%-a viszont naponta (25%-a tömegközlekedéssel) bejár az iskolába. A középiskolai intézmények működtetése 3 önkormányzat vállalt feladata. A várható megyei fenntartású tiszadobi intézmény átszervezése miatt az intézkedési tervben 1583 középiskolai tanuló tanult a 2004/2005 tanévben, 61 osztályban, az osztályok átlaglét 25,9 fő, ami jóval a maximális létszám alatt van. 2-3 osztálynak megfelelő változás várható, ami lényeges pedagógus-létszámváltozást nem jelent, viszont a szakos ellátásban jelentkezhetnek nehézségek a térség pedagógus állományában. A felsőfokú képzéssel rendelkezők 142 fő, amelyből 2 fő speciális képzéssel rendelkezik. Képesítés nélkül tanári munkakörben 4 fő dolgozik, amely csak ideiglenesen tartható fenn. 6. 1. 3. Az iskolaépület jellemzői Az iskolaépület állapota Település Korszerű, kifogástalan Jó Kisebb felújításra szorul Átfogó felújításra szorul Összesen: - - 1 4 Az iskolaépületben már időszerű lenne átfogó felújítást tervezni, mivel több éve kisebb vagy részleges felújítási munkálatokat végeztek. Kisebb felújításokra szorul a tiszavasvári a Vasvári Pál Középiskola Szakiskola épülete. További négy középiskolai épület átfogó felújításra szorul. Az intézmények fenntartóinak az önálló működtetéséből fakadóan célszerű terveket készíttetni a pályázati esélyek szempontjából. Az intézmények helyzetelemzése alapján az iskolák felszereltsége két helyen megfelelő, gyengén felszerelt két gimnázium és egy helyen rossz, elavult. Az iskolaépület felszereltsége Település Korszerűen és Megfelelő Gyengén Rossz, elavult jól felszerelt felszerelt Összesen: 2 2 1 Az iskolaépület helységei: Iskola Tantermek Csoport- bontás- Normál ra alkalmas Egy osztály-teremre jutó tanulószám Tornaterem Tornaszoba Zuhanyzó Könyvtár Konyha főző Melegítő összesen 70 49 14 4 4 8 4 3 1 5 Ebédlő 106

6. 1. 4. Osztály, osztálylétszámok prognózisa A térség általános iskoláiból kikerülő végzettek igen széles skálát mutatnak. Megtalálhatók az igen jó képességű, motivált, rendezett családi háttérrel rendelkező tanulók, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek is. Gyenge motivációs háttérrel, alacsony képességekkel. A szociálisan hátrányos családi helyzet egész életükön végigkíséri a gyermekeket, és egyre súlyosabb problémát okoz, amelyek megoldásában egyre nehezebb és egyre költségesebb segíteni. Az általános iskolában még csak a tanulmányi teljesítményben való lemaradás formájában jelentkezik, amit a tankötelezettség letelte előtt lehet többé-kevésbé kompenzálni. A középfokú oktatásban már drámai módon, tanulmányi lemaradás, beilleszkedési zavarok és a tanulás félbehagyásának formájában jelentkezik a probléma, amit már nehezebb kezelni. Amennyiben a gyerek kikerül az iskolából (alacsony műveltséggel és szakképzetlenül), akkor a probléma már csak kompenzációs eszközökkel (felnőtképzéssel, közmunkával, segélyezéssel) oldható meg, ami sokkal drágább és kevésbé hatékony, mint az iskolarendszeren belüli képzési formák. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy a térségünk fejlődésének egyik akadálya az emberi erőforrás helyzete. Egyszerre van jelen a nagy számú munkanélküliség, viszont egyes szaktudást igénylő területen pedig munkaerőhiány jelentkezik. Jól körülhatárolható, hogy a térség munkaerő tartalékát azok a többszörösen hátrányos helyzetű és roma családok jelentik, akik képzettségbeli, mentális és morális okokból a munkaerőpiacon nem tudnak elhelyezkedni. Ennek a rétegnek a problémája létszámuknál fogva- különösen térségünkben komoly szociális feszültséget okoz, később pedig a demográfiai adatokat figyelembe véve a települések ellehetetlenüléséhez vezethet. Fontos, hogy az általános iskola elvégzése után a hátrányos helyzetű és roma fiatalok megkapják a képezhetőségükhöz, és szakképzésükhöz szükséges alapismereteket. Képességeik, személyiségük fejlesztésével képessé kell tenni őket a sikeres továbbtanulásra, valamint a munkaerő-piacon való helytállásra. Lehetőleg a térség középiskoláinak kellene megoldani a feladatot, hogy mind a jó képességű, mind a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló találjon magának, olyan iskolát, mely mindazt biztosítja számukra, amit elvárnak, tehát adjon érettségit, szakmát, zárkóztasson fel, bontakoztassa ki a képességeket. Beiskolázás, tanulási utak Szerencsés lenne a képzési kínálat beiskolázás előtti egyeztetése főleg a párhuzamosságok kivédésére, hiszen előfordulhat a kistérségen belül meghirdetett szakmáknál, hogy egyik helyen sem éri el a csoport vagy osztály indításához szükséges létszámot. Nem ártana a személyi és tárgyi feltételek folyamatos vizsgálata sem, hiszen ezek átcsoportosításával megoldható lenne az egyes szakok indításának feltételei. Összehangolt pályaválasztási napokat lehetne tartani a kistérség általános iskoláinak bemutatva a középiskolák által biztosított tanulási utakat. Meg lehetne teremteni az egyes középiskolák közötti átjárás lehetőségét. Az a tanuló, aki lemarad, felzárkóztatásra szorul, elmehetne másik iskolába, ahol ilyen programok vannak, viszont aki huzamosabb ideje jól teljesít esetleg erősebb iskolatípusba, mehetne át a 9-10. osztályban. Be lehetne mutatni, hogy milyen lehetőséget tud az öt középiskola ajánlani, propagálva az egymásra épülő képzéseket. Legfontosabb a Vasvári Pál Középiskola Szakiskola és Kollégium részvétele a Térségi Integrált Szakképző Központban (TISZK), mely egy olyan oktatási központot jelent, melyben minden műhelyben jelen van a csúcstechnika, lehetőséget biztosítva versenyképes szaktudás megszerzésére. 107

Ilyen lehet a Tiszalökön a börtön által nyújtott képzési lehetőség. Fel kell mérni a környező vállalkozások által igényelt munkaerőt és ennek megfelelően irányítani a képzési indításokat. Rugalmasan szét lehetne választani az orientációs és alapozó képzést, hiszen ennek kisebbek a személyi és tárgyi feltételei, a szakképzést pedig ott lebonyolítani ahol ennek legjobb a lehetősége. A tanárok áttanításának lehetőségét is meg lehetne teremteni szakos hiány, vagy huzamosabb betegség esetén. Az elkövetkezendő időszak nagy kihívása lesz a felnőttképzés megszervezése a kistérségen belül, hiszen a munkaerő-piaci igényekre csak így lehet megfelelően reagálni. A Vasvári Pál Középiskola, Szakiskola és Kollégium rendelkezik a felnőttképzéshez szükséges akkreditációval, így egy esetelegesen kialakuló felnőttképzési centrumnak lehet a központja. 6. 2. Humán erőforrás, a kistérség középiskoláinak alkalmazottai Az alkalmazottak munkakörök szerint Középiskola Vezető állású Felsőfokú képzettséggel rendelkező Beosztott tanítók/ta nárok Speciális képesítéssel rendelkező k Képesítés nélkül tanítói/tan ári munkakör ben dolgozók A gazdálkod ást segítő Adminisztr ációt végző munkatársak Technikai dolgozók az oktatást közvetlenü l segítők más munkakör ökben alkalmazot tak Összesen 18 142 1 4 1 11 11 42,5 A kistérség pedagógusainak összetétele korosztályonként korosztály 18-25 év 25-35 év 35-45 év 45-55 év 55-62 év 62 fölött fő 14 40 34 31 20 1 Az intézményekben nem jellemző a nyugdíjas pedagógus foglalkoztatása, közel azonos arányban tanítanak a 26-62 életévig megadott korosztályokban, a tanulólétszámok megtartásával nem várható pedagógus munkanélküliség. Az alkalmazás módja a kistérségben az alkalmazás módja fő teljes munkaidős 125 részmunkaidős 16 összesen 141 Az intézményekben alkalmazottak 212,5 fő, amelynek 63 %-a pedagógus munkakörben foglalkoztatott, 11%-os a részmunkaidőben foglalkoztatott aránya. Nem jellemző az áttanítás, időszakosan a településeken belül helyettesítés történt 1-1 tantárgyból. 108

A továbbképzés teljesítésének módja a kistérségben a telj. újabb OKJ-s 120 órás tanfolyam módja diploma szakma óra fő 62 20 196 6. 3. Továbbtanulási mutatók Tanulók 2003/2004 tanév Sikeres érettségiző k Egyetemen továbbtanu -lók Főiskolán továbbtanu -lók OKJ-s képzésen továbbtanu -lók Összesen 1 076 167 12 31 79 Továbbtanul Nem tanul tovább 122 fő 45 fő A sikeresen érettségizők 167 fő, amelyből 122 fő továbbtanul (73%), 45 fő nem tanul tovább. A továbbtanulók közül 79 fő az OKJ-s képzéseket választja a középiskolai évek után. A tanulók 27%-ának lehetősége lenne kínálat esetén a továbbtanulásra. 6. 4. Az intézmények versenyeredményei a 2003/2004-es tanévben A tanulók hány százaléka vett részt a versenyeken Tiszavasvári Gimnázium Tiszavasvári Szakközépiskola Intézményi szinten Megyei szinten Régiós szinten Országos szinten 40 10 2-15 5 1 1 Tiszalök 20 10 - - Tiszadob 15 5 2 2 1-3. helyezést elértek : 1-6. helyezést elértek : 1-10. helyezést elértek : 1-20. helyezést elértek : OKTV - - - - OSZTV Tiszavasvári SZKI 3-1 1 Egyéb Tiszavasvári Gimn. Tiszadob 28 15 Összesen 43 12 5 2 7 5 3 2-2 109

Az iskolákban lévő 1573 fő tanulónak az 15-40 %-a vett részt intézményi versenyeken, mindössze 5-10 % jutott tovább megyei szintű versenyre, és ennél kisebb arányban régiós és országos szintű versenyre. A helyezések számát tekintve a versenyző gyerekek 46%-a ért el intézményi szinten 1-3. helyezést, 4%-os arányban megyei szinten az 1-6. helyezést érték el, régiós és országos szintre 9 fő tanuló jutott tovább. 6. 5. Intézményi mérések a kistérségben Mérés típusa Pedagógiai értékelés Tanügyi ell. ért. Pénzügyi Törvényességi Mérésértékelés összesen Országos Régiós Megyei Kist. Városi Fenntartói Int. szak. 4 1 1 1 1 1 1 külső Int. belső ért. 3 2 1 3 1 3 1 1 3 Résztv. osz tályok 4 5 4 15 11 11 Térségi szinten a mérések, értékelések 28 alkalom volt. A mérések közül a belső és a külső mérések hasonló számban realizálódtak az intézményekben, a pedagógiai mérés, értékelés pedig 11 osztályt érintett a 2004/2005. tanévben. Típusukat tekintve a pedagógiai értékelés 10 alkalom, a tanügyi-pénzügyi, törvényességi mérés, értékelés 5-6 alkalom volt az 5 intézmény vonatkozásában. Külső szakértőt 1 intézmény vett igénybe az értékeléshez. 6. 6. 1. Fejlesztési lehetőségek az együttműködésben - együttműködés továbbfejlesztése, új együttműködési területek feltárása a kölcsönös előnyök garanciáival - összehangolt munkaerő foglalkoztatás, helyettesítési rendszer - pedagógiai programok összehangolása - térségi tanulási utak biztosítása, tervezés, folyamatos hátránykompenzálás követés - közös innováció (integráció, differenciált fejlesztés) - közös pályázatfigyelés, írás - kistérségi kollégiumi ellátás biztosítása - szakmai munkaközösségek működtetése - szaktanácsadói, szakértői háló fejlesztése - szervezett információs csere intézmények között és a fenntartó között - akkreditált felnőttoktatási kínálat körének szélesítése vagy önálló szervezeti ellátás 110

6. 6. 2. Tárgyi feltételek fejlesztése Tanterem bővítés Épület felújítás tető, fedés, nyílászárók, világítás Új épületépítés Taneszköz fejlesztés Kollégiumépítés, felújítás Tanműhely rekonstrukciók Tiszavasv ári SZK. Tiszavasv ári Gimn. 2008 2009 x x 2010 x x Rakamaz Tiszalök Tiszadob 2011 x 2008 2009 x x 2010 x x x 2011 x x 2008 2009 x 2010 x 2011 x 2008 x x x x x 2009 x x x x x 2010 x x x x x 2011 x x x x x 2008 2009 X X 2010 X X 2011 X X 2008 X 2009 X X 2010 X X 2011 X X 6. 6. 3. Felnőttoktatás szervezeti fejlesztése A térségi Munkaügyi Központ kimutatásaiból megállapítható, hogy létezik a kistérségben is a funkcionális analfabétizmus jelenség. Általános iskolai területen is mutatkozik igény a felnőttoktatásra, de a középiskolai oktatásban is. Megjelennek a térségben az e feladatot végző magánintézmények. Célszerű lenne ezt a szolgáltatást továbbfejleszteni, felnőtt oktató középiskola szintfelmérő- és vizsgaközpont jelleggel. A megoldás jellege: A) Egy székhely és a kistérség középiskoláiban kialakítható telephelyek vagy tagintézmények segítenék a marginalizálódott réteg kliens-közeli ellátását. A feladat horderejére való tekintettel Fel kell venni a kapcsolatot a Nyíregyházi Főiskola Felnőttképzési és Humán Erőforrás fejlesztési Tanszékével. B) Közhasznú társadalmi szervezési forma megalakítása (amelynek alapító tagja a Társulás is) az iskola működésének céljából. C) Feladatellátási megállapodás kötése a tiszadobi székhelyű humán erőforrás fejlesztési célú Közalapítvánnyal. Az elkövetkezendő időszak nagy kihívása lesz a felnőttképzés megszervezése a kistérségen belül, hiszen a munkaerő-piaci igényekre csak így lehet megfelelően reagálni. 111

A Vasvári Pál Középiskola, Szakiskola és Kollégium rendelkezik a felnőttképzéshez szükséges akkreditációval, így egy esetelegesen kialakuló felnőttképzési centrumnak lehet a központja. VI. A kistérségi közoktatási feladatellátások meghatározása 1. A Társulás által vállalt kötelező feladatok a) A Pedagógiai Szakszolgálatok zavartalan működésének biztosítása 2008-2012 között, kiegészítő támogatások (állami, önkormányzati) rendelkezésre bocsátása tárgyévi költségvetésekben, megállapodás alapján. b) A Pedagógiai Szakszolgálatok tárgyi, személyi feltételrendszerének társulási fejlesztése, a telephelyek korszerűsítése 2008-2012 között. c) A közoktatási intézmények hatékony feladatellátásának tanévenkénti vizsgálata, javaslattétel és koordináció az oktatásszervezési megoldásokra az érintett települések önkormányzatai felé. d) Az intézményi infrastruktúra fejlesztésének segítése pályázatfigyeléssel és pályázatkészítéssel. e) Új kollégiumi épület építése kistérségi ellátás céljából, pályázati források keresésével 2012-ig. f) A középiskolai felnőttoktatási szolgáltatás rendszerének létrehozása felnőttoktató középiskola szintfelmérő és vizsgaközpont jelleggel, szakértők bevonásával. A megoldás lehetséges alternatívái: Egy székhely és a kistérség középiskoláiban kialakítható telephelyek vagy tagintézményekként való bevonása a marginalizálódott rétegek kliens-közeli ellátása céljából. Közhasznú társadalmi szervezeti forma megalakítása (amelynek alapító tagjai a társulás tagjai) a felnőttoktatási feladatok működtetése céljából. Közoktatási feladat-ellátási megállapodás szorgalmazása a tiszadobi székhelyű humánerőforrás fejlesztési célú közalapítvánnyal. g) Bázisóvodai, bázisiskolai központokkal való feladatellátási megállapodások megkötése (továbbképzések, szakmai munkaközösségek, versenyek ) tanévenként. h) Közös mérési, értékelési, ellenőrzési programok kezdeményezése és koordinálása az intézmények, fenntartók és a kistérségi társulás belső ellenőrzési szervezete között. (Törvényességi, tanügy-igazgatási, pénzügyi, pedagógiai.) i) Helyettesítést, óraadást vállaló pedagógusokat nyilvántartó adatbank létrehozása és tanévenkénti folyamatos gondozása minden intézménytípusra kiterjedően. j) Kistérségi tanulási utak biztosítása 18 éves életkorig, beiskolázási programok tanulókövető egyeztetési rendszerének kidolgozása és folyamatos koordinálása. k) Informatikai információs hálózat fejlesztése intézmények és a fenntartók között a kistérségben. l) Új együttműködési területek feltárása, kölcsönös előnyök garanciáival, tapasztalatcserék szervezése az országban működő közoktatási társulási formák megismerése céljából. 112

m) Iskolabusz szolgáltatásvásárlás, vagy iskolabusz vásárlás a kistérségi oktatási feladatok együttes működtetéséhez 2012-ig. VII. Az önkormányzatok, a Társulás közoktatási célú fejlesztéseinek forrásai Saját önkormányzati forrás - Tárgyévi önkormányzati költségvetések - Fejlesztési hitel - Vállalkozói szféra bevonása - Társulás állami támogatása Központi támogatások - Céltámogatás - Címzett támogatás - Beruházás a 21. századi iskolába, kamattámogatási program - Erdei iskola pályázat Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács pályázatai - TEKISZ - HÖF Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács decentralizált pályázatai - Terület és Régiófejlesztési Célelőirányzat - Közművelődési és Könyvtári Hálózatfejlesztési Célelőirányzat Európai Uniós pályázati források - Regionális Fejlesztés Operatív Program - Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program VIII. Kapcsolatrendszer a feladatok végrehajtásában A Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás intézkedései céljából az alábbi szervezetekkel, intézményekkel tart fenn partneri kapcsolatot. Kistérségi szinten: Kistérségi települési önkormányzatok Kistérségi -Közoktatási Intézmények -Szociális Egészségügyi, Gyermekvédelmi Szolgálatok -Közművelődési Intézmények Kistérségi megbízott TISZATÉR Társulás Kistérségi Civil Szervezetek Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzatok Megyei szinten Megyei Önkormányzat Művelődési és Ifjúsági Osztálya Megyei Pedagógiai, Közművelődési Intézmény és Továbbképző Központ Nyíregyháza TISZK Nyíregyháza Megyei és térségi Munkaügyi Központ Felsőoktatási Intézmények regionális szinten Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség 113

Régiós szinten Észak Alföldi Regionális Ügynökség Többcélú Kistérségi Társulások Országos szinten Oktatási Minisztérium Belügyminisztérium Miniszterelnöki Hivatal Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal IX. Felelősségi körök meghatározása 1. A 2008-2012 közötti időszakra meghatározott kötelező és vállalt intézkedések koordináló és végrehajtó szerve, a Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezete, továbbá a feladatellátás ellátások helye szerinti intézmény vagy szervezet. 2. Az intézkedések előkészítésére éves munkatervet kell készíteni- a tárgy évi költségvetések függvényében- a tervezési folyamatokba szaktanácsadókat, szakértőket kell bevonni. 3. A kistérségi kidolgozott cselekvési tervek időbeli végrehajtásáról, finanszírozásáról, működtetéséről a Tanács önálló határozattal rendelkezik. 4. A finanszírozás alapelveként a Társulás tagjai elfogadják a közoktatási szakmai feladatokra kapott állami normatívák mutatói (tanulólétszám, pedagóguslétszám) szerinti átadását. X. A közoktatási kistérségi intézkedési terv alap dokumentumai A Szabolcs- Szatmár- Bereg megyei közoktatás feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve 2001-2006. Az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája A Tiszavasvári Kistérség Területfejlesztési Stratégiája és Operatív Programja, 2005 A Tiszavasvári Kistérség Gazdasági Szerkezetátalakítási Programja, 2005 Tiszadob és Térsége Gazdaságfejlesztési Programja, 2004 Az Észak-Alföldi Régió Koncepciója és Stratégiai Programja 2007-2013 A Foglalkoztatás helyzete Tiszavasvári Városban, 2005 A kistérség települési önkormányzatainak 2004-2008 közötti időszakra jóváhagyott középtávú közoktatás feladat-ellátási, intézményhálózat- működtetési és fejlesztési tervei: Tiszalök Városi Önkormányzat Közoktatás Fejlesztési Terve 2000-2006 Tiszanagyfalu Község Intézkedési Terve a Közoktatás Fejlesztésére 2004-2009 Tiszadob Nagyközség Önkormányzatának Intézkedési Terve a Közoktatás Fejlesztésére 2007-ig Tiszadada Önkormányzati Képviselőtestület Közoktatás-feladatellátási Intézményhálózatműködtetési és Fejlesztési Terve 2000-2006 Rakamaz Város Intézkedési Terve a Közoktatás Fejlesztésére 2000-2006 Timár Község Önkormányzatának Intézkedési Terve a Közoktatás Fejlesztésére 2004-2009 Tiszaeszlár Község Közoktatás Fejlesztési Terve 2000 Tiszavasvári Város középtávú feladatellátási intézményhálózat-működtetési fejlesztési terve 2004-2008 XI. A végrehajtás értékelése Intézményi szinten A társulási feladat-ellátási magállapodások alapján az intézmények tanévenként értékeljék a terv intézményre vonatkozó érvényesülését. 114

Fenntartói szinten Az ajánlásokat és a településenként vállalt feladatok teljesülését össze kell vetni a társulási intézkedési tervvel 2012. április 30. napjáig meg kell küldeni az értékelést és a terv módosítására vonatkozó javaslatot a Társulási Tanácsnak. Kistérségi társulási szinten A Többcélú Kistérségi Társulás 2012. évvégén napirendjére tűzi a tervben foglaltak végrehajtásának értékelését, amelyet a munkaszervezet szakértők bevonásával előkészít. XII. A végrehajtás módja 2. A Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás az intézkedési tervet a Közoktatási törvény előírásainak megfelelően- határozatban, ajánlásként adja ki 2012-ig. 3. Az intézményeket fenntartó önkormányzatok a tervben megfogalmazott ajánlásoknak megfelelően szervezik saját intézkedési terveik végrehajtását. 4. Az intézkedési tervet 1-1 példányban meg kell küldeni a települési önkormányzatoknak, a végrehajtásban érintett közoktatási intézményeknek, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzatnak, a TISZATÉR Társulás munkaszervezetének. 5. A terv folyamatos karbantartásáról és szükség szerinti módosításáról a Társulás munkaszervezete gondoskodik. Tiszavasvári, 2008. R o z g o n y i Attila sk. a Társulás Elnöke 115

1.2. sz. táblázat - A Tkt. Alapadatai A többcélú kistérségi társulás alapadatai Régió: Észak-Alföldi Kistérség neve: Tiszavasvári KSH azonosító: 15445706-7511-32-215 Kijelölt önkormányzat: Tiszavasvári Ssz. A kistérség települései Tagja-e a többcélú társulásnak (I/N) 1. Rakamaz I 2. Szabolcs I 3. Szorgalmatos I 4. Timár I 5. Tiszadada I 6. Tiszadob I 7. Tiszaeszlár I 8. Tiszalök I 9. Tiszanagyfalu I 10. Tiszavasvári I 116

Régió: Kistérség: 2.4.1. Óvodai ellátás összesítő Észak-Alföldi Régió Tiszavasvári Kistérség KISTÉRSÉGI ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁK 1. ÓVODÁK 1.1. A kistérségben működő óvodák szervezeti formája: Szervezeti forma Intézmények Önálló intézmény 2 Int. fenntartó társulás ÁMK 2 Egyéb 1 6 Egyéb 2 ÖSSZESEN 10 Az Egyesített Óvodai Intézmény Tiszavasvári 2007.07.01.-től részjogkörrel rendelkező, részben önálló gazdálkodó intézmény. 1.2. A kistérségben működő óvodák fenntartói Fenntartó Intézmények Települési 10 önkormányzat Fenntartói társult Kistérségi társulás Megyei önkormányzat Egyéb 1 Egyéb 2 ÖSSZESEN 10 Falugondn oki szolgálattal Ebből 1. 3. Helyben lakó és a bejáró gyermekek A székhelyt A elepülésrő bejáró Iskolabusszal Települések l óvodába járó Gyermekek tömegközlekedés sel Utazó gyermekek (fő) egyéni megoldással (szülők szgk.- val) (fő) Rakamaz 175 Szabolcs 12 Szorgalmatos 44 Timár 66 Tiszadada 97 Tiszadob 122 Tiszaeszlár 122 1 1 Tiszalök 199 1 1 Tiszanagyfalu 74 11 11 Tiszavasvári 505 117

ÖSSZESEN 1416 13 1 12 Település * 1 Település * 2 Település * n ÖSSZESEN Település ** 1 Település ** 2 Település ** n ÖSSZESEN Település *** 1 Település *** 2 Település ***n ÖSSZESEN 1416 13 1 12 KISTÉRSÉG ÖSSZESEN 1416 13 1 12 1.4. Jelenlegi és várható induló csoportok és csoportlétszámok a kistérség óvodáiban összesen és átlagosan Középs osztatla Középs osztatla Kiscsop ő nagycso n Kiscsoporto csoport oportok csoport ő Nagycs n ortos csoport portos csoport Óvodák Tanév óvodáso os óvodáso ba járó k ok ok k óvodáso k óvodáso k k Rakam az Szabolc s Szorgal -matos Timár Tiszadada átlagos csoportl étszám 2004/2005 8 175 21,8 2005/2006 8 167 20,8 2006/2007 8 185 23,1 2007/2008 8 175 21,8 2004/2005 1 12 12 2005/2006 1 13 13 2006/2007 1 10 10 2007/2008 1 7 7 2004/2005 1 23 1 21 22 2005/2006 1 18 1 18 18 2006/2007 1 18 1 18 18 2007/2008 1 19 1 19 19 2004/2005 1 29 2 54 28 2005/2006 1 27 2 54 27 2006/2007 1 27 2 54 27 2007/2008 1 23 2 43 22 2004/2005 1 25 1 27 2 46 24,5 2005/2006 1 25 1 25 2 40 22,5 2006/2007 1 30 1 25 2 40 23,8 2007/2008 1 22 1 25 2 50 24,2 * Az intézményfenntartó társuláshoz tartozó önkormányzatok a Tkt-n belül ** Az intézményfenntartó társuláshoz tartozó önkormányzatok a Tkt-n kívül *** Más (nem az intézményfenntartó társuláshoz tartozó) települések n A sorok a települések számától függően növelhető. 118

Tiszadob 2007/2008 Tiszalö k 2004/2005 5 144 28,8 2005/2006 5 140 28 2006/2007 5 140 28 25 29 68 4 122 31 2004/2005 1 23 1 25 2 42 1 20 22 2005/2006 1 24 1 22 1 26 2 41 22,6 2006/2007 1 24 4 91 21 2007/2008 1 26 4 93 24,4 2004/2005 1 20 1 24 3 73 4 95 23,6 2005/2006 1 20 1 22 3 70 4 90 22,4 2006/2007 1 25 1 23 3 70 4 95 23,7 2007/2008 1 23 - - 1 24 6 152 23,6 2004/2005 3 69 23 2005/2006 3 67 22,3 2006/2007 3 75 25 Tiszaeszlár Tiszanagyfal u 2007/2008 1 3 85 21,25 Tiszavasvári Összesen átlagosan 2004/2005 4 98 5 115 7 182 4 109 25,2 2005/2006 3 70 4 98 8 209 4 109 25,6 2006/2007 3 62 3 77 7 165 8 196 23,8 2007/2008 3 78 2 42 6 168 8 217 26,6 2004/2005 8 189 8 191 16 370 30 678 23,09 2005/2006 7 157 7 167 16 390 29 681 22,22 2006/2007 5 135 5 125 15 344 35 846 22,34 2007/2008 7 167 3 96 11 378 32 809 22,08 1.5. Az óvodások koruk, sajátos nevelési igényeik és szociális helyzetük szerint Település Rakamaz Szabolcs Szorgalmatos 2-3 éves 4-5 éves 6-8 éves Összes Sajátos nevelés t igénylő Nemze ti etnikai nevelé sben résztve vő Rendsze res gyerme kvédel mi támogat ásban részesül ő Étkezé si támoga tásban részesü lő Óvodás gyermekek Székhelytelepül é-sen lakó 42 50 83 175 101 2 Bejáró Összesen 42 50 83 175 101 2 Székhelytelepül é-sen lakó 6 2 4 12 Bejáró Összesen 6 2 4 12 Székhelytelepül é-sen lakó 3 15 26 44 - - 32 12 Bejáró Összesen 3 15 26 44 - - 32 12 Más, spec. ellátás i formá ban részes ülő 119

Timár Tiszadada Tiszadob Tiszaeszlár Tiszalök Tiszanagyfal u Tiszavasvári Kistérség összesen Székhelytelepül é-sen lakó 8 33 25 66-40 49 9 - Bejáró Összesen 8 33 25 66-40 49 9 Székhelytelepül é-sen lakó 22 25 50 97 1 75 75 Bejáró Összesen 22 25 50 97 1 75 75 Székhelytelepül é-sen lakó 25 73 24 122 98 106 Bejáró Összesen 25 73 24 122 98 106 Székhelytelepül é-sen lakó 26 47 48 122 2 115 Bejáró 1 0 0 0 Összesen 27 47 48 122 2 115 Székhelytelepül é-sen lakó 40 96 62 199 21 132 90 Bejáró 1 Összesen 40 97 62 199 21 132 90 Székhelytelepül é-sen lakó 14 39 18 71 1 47 53 Bejáró 8 3 14 7 7 Összesen 14 47 21 85 1 54 60 Székhelytelepül é-sen lakó 106 144 255 505 88 177 293 344 8 Bejáró Összesen 106 144 255 505 88 177 293 344 8 Székhelytelepül é-sen lakó 292 524 595 142,7 113 217 942 689 10 Bejáró 1 9 3 7 7 Összesen 293 533 598 1427 113 217 949 696 10 120

1.6. Óvodai alkalmazottak 2.4.1. Óvodai ellátás összesítő Székhelytelepülések Az óvodapedagógusok Felsőfokú Középfokú végzettségűe végzettségűe k k Speciális képesítéssel rendelkező óvodapedagógusok (szakirány megnevezésével) Dajkák Más munkakörben alkalmazo ttak Egy óvónőre jutó gyermek eg Ps Gy Lo fp yé Rakamaz 17 - z t g b 8 1 10,29 Szabolcs 1 1 12 Szorgalmat os 4 1 1 2 1 11 Timár 6 1 16 1 3 2-27 3 1 11 Tiszadada 6 2 (most végeznek) 1 5 12 Tiszadob 8 1 (most végez) 1 2 5 1 14 Tiszaeszlár 10 5 12,2 Tiszalök 16 1 - - 2-6 8 5 14 Tiszanagyf alu 6 1 4 1 9,9 Tiszavasvá ri 41 2 17 19 2 12,31 ÖSSZES EN 115 5 1 16 2 7 4 53 60 12 11,87 121

2.4.1. Óvodai ellátás összesítő 1.7. Egyéb információk szakemberhiánlati ellátás tási rendszer állapota ellátottság Szakszolgá- Minőségirányí- épület Taneszköz Felszereltség Van = 1 Van = 1 Van = 1 0-3 tsz Éh mh 0-3 Rakamaz 1 1 1 2 2 2 2 2 Szabolcs - 1 Szorgalmatos - 1 1 0-2 0 1 Timár - 1 1 0-0 2 2 Tiszadada - 1 1 3-2 2 2 Tiszadob - 1 1 2 3 1 2 2 Tiszaeszlár - 1-0 - 2 1 1 Tiszalök 1 1 1 0-2 2 1 Tiszanagyfalu - 1 1 1 2 3 2 2 Tiszavasvári - 1 1 1 1 2 2 1 Összesen 8 Átlagosan 20% 100% 80% 2 2 1-2 122

2.4.2. - Általános iskola összesítő Régió: Kistérség: Észak-Alföldi Régió Tiszavasvári Kistérség 1. ÁLTALÁNOS ISKOLÁK KISTÉRSÉGI ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁK 1.1. A kistérségben működő iskolák szervezeti formája: Szervezeti forma Intézmények Önálló intézmény 4 Int. Fenntartó társulás 1 ÁMK 3 Más szervezeti 4 keretek ÖSSZESEN 12 1.2. A kistérségben működő iskolák fenntartói Fenntartó Intézmények települési 12 önkormányzat fenntartói társulások kistérségi társulások megyei önkormányzat Egyéb 1. Egyéb 2. ÖSSZESEN 12 1.3. Helyben lakó és a bejáró gyermekek Települések A székhelyt elepülésrő l bejáró A bejáró 123 Falugondn oki szolgálattal Ebből Iskolabusszal tömegközlekedés sel egyéni megoldással (szülők szgk.- val) Tanulók (fő) utazó tanulók (fő) Rakamaz 499 31 0 0 31 499 Szabolcs 12 Szorgalmatos 162 37 33 3 1 Timár 179 2 1 1 Tiszadada 238 Tiszadob 308 23 23 Tiszaeszlár 244 25 25 Tiszalök 649 160 150 10 Tiszanagyfalu 112 85 73 12

Tiszavasvári 1523 ÖSSZESEN 3926 363 183 166 14 Település * 1 Település * 2 Település * n ÖSSZESEN Település ** 1 Település ** 2 Település ** n ÖSSZESEN Település *** 1 Település *** 2 Település ***n ÖSSZESEN 3926 363 183 166 14 KISTÉRSÉG ÖSSZESEN 3926 363 183 166 14 1.4. Iskolai alsó tagozat: jelenlegi és várható induló tanulócsoportok és csoport létszámok Iskol a Rakamaz Szabolcs Szorgalmatos Timár Tisza -dada Tanév Első Más odik Har madi k Negy edik Osztályos tanulócsoportok Első Más odik Har madi k Negy edik Osztályos tanulók (fő) Kislé tszá mú Oszt atlan tanulócsopo rtok Kislé tszá mú Oszt atlan Osztályokb an tanulók (fő) fő/ta n- csop 2004/2005 2 2 3 3 55 44 54 53 1 9 19,6 2005/2006 2 2 2 3 42 55 44 54 1 9 19,5 2006/2007 2 2 2 2 40 42 55 44 1 9 21,1 2007/2008 2 2 2 2 40 40 42 55 1 9 20,7 2004/2005 1 12 2005/2006 1 13 2006/2007 1 13 2007/2008 1 14 2004/2005 1 1 1 1 15 19 16 15 16,3 2005/2006 1 1 1 1 19 16 22 16 18,3 2006/2007 1 1 1 1 21 19 16 23 19,8 2007/2008 1 1 1 1 15 20 23 18 19 2004/2005 1 1 1 2 18 24 17 32 - - - - 18,2 2005/2006 1 1 1 1 24 18 24 17 - - - - 20,8 2006/2007 2 1 1 1 32 24 18 24 - - - - 19,6 2007/2008 1 1 1 1 30 19 20 16 - - - - 21,25 2004/2005 2 2 1 2 38 37 23 33 18,7 2005/2006 2 2 2 1 31 36 37 22 18 2006/2007 2 2 2 2 32 31 36 37 17 2007/2008 2 1 2 2 35 18 33 34 17,1 * Az intézményfenntartó társuláshoz tartozó önkormányzatok a Ktk-n belül ** Az intézményfenntartó társuláshoz tartozó önkormányzatok a Ktk-n kívül *** Más (nem az intézményfenntartó társuláshoz tartozó) települések n A sorok a települések számától függően növelhető. 124

Tisza -dob Tisza - eszlár Tisza -lök 2004/2005 2 2 2 2 43 44 47 42 22 2005/2006 2 2 2 2 45 43 44 47 22,4 2006/2007 1 2 2 2 29 45 43 44 23 2007/2008 2 1 2 2 45 26 50 43 23,4 2004/2005 2 2 2 2 35 43 40 44 3 2 38 27 15,4 2005/2006 2 2 2 2 41 30 41 37 4 2 50 27 15 2006/2007 2 2 2 2 39 40 30 40 4 2 65 28 15,4 2007/2008 2 2 2 2 38 37 39 28 5 2 80 26 14,8 2004/2005 4 3 3 3 81 74 80 74 23,8 2005/2006 4 3 3 3 75 81 74 80 23,8 2006/2007 4 3 3 3 67 75 81 74 22,8 2007/2008 3 3 3 3 55 67 75 81 21,4 2004/2005 2 1 1 1 25 20 23 22 20 2005/2006 1 2 1 1 25 35 20 24 20,8 2006/2007 1 2 2 1 21 29 32 22 17,33 Tisza - nagyfalu 2007/2008 1 1 1 2 20 21 27 31 19,8 Tisza - vasvá ri Kaba y Tisza - vasvá ri Pethe Tisza - vasvá ri Vasv ári Összesen 2004/2005 3 3 4 3 67 64 83 84 22,9 2005/2006 3 3 3 4 63 66 62 85 21,2 2006/2007 3 3 3 3 64 63 66 62 21,3 2007/2008 3 3 3 3 65 64 63 66 21,5 2004/2005 3 4 4 4 75 71 82 77 20,3 2005/2006 3 3 4 4 76 76 71 83 21,9 2006/2007 3 3 3 4 76 76 76 71 23 2007/2008 3 3 3 3 76 76 76 76 25,3 2004/2005 2 2 2 2 46 28 34 32 1 13 17,5 2005/2006 2 2 2 2 32 42 28 34 1 13 17 2006/2007 2 2 2 2 30 32 42 28 1 13 16,5 2007/2008 2 2 2 2 28 30 32 42 1 13 16,5 2004/2005 24 23 24 25 498 468 499 508 5 3 60 39 17,89 2005/2006 23 23 23 24 473 498 467 499 6 3 72 40 18,22 2006/2007 23 23 23 23 451 476 495 469 6 3 87 41 16,69 2007/2008 22 20 22 23 447 418 480 490 7 3 102 40 17,02 125

2.4.2. - Általános iskola összesítő 1.5. Iskolai felső tagozat: jelenlegi és várható induló tanulócsoportok és tanulócsoport létszámok Iskol a Tané vek Ötöd ik Hato dik Hete dik Nyo lcad ik osztályos tanulócsoportok Ötödi k Hato dik 126 Hete dik Nyol cadi k Osztályos tanulók (fő) Kislé tszá mú Oszta tlan tanulócsopo rtok Kislé tszá mú Oszt atlan Osztályokb an tanulók (fő) 2004/200 5 3 3 3 4 59 60 63 76 19,8 2005/200 6 3 3 3 3 53 59 60 63 19,6 2006/200 7 2 3 3 3 54 53 59 60 20,5 2007/200 8 2 2 3 3 44 54 53 59 21 2004/200 5 2005/200 6 2006/200 7 fő/tancsop Rakamaz Szabolcs 2007/200 8 2004/200 5 1 1 1 1 17 17 17 17 17 Szor- 2005/200 6 1 1 1 1 17 18 20 16 17,8 gal- matos 7 2006/200 1 1 1 1 19 19 19 24 20,3 2007/200 8 1 1 1 1 26 18 24 18 21,5 2004/200 5 2 1 1 1 34 19 20 19 - - - - 18,4 2005/200 6 2 2 1 1 32 34 19 20 - - - - 17,5 Timár 2006/200 7 1 2 2 1 17 32 34 19 - - - - 17 2007/200 8 1 1 2 2 19 17 29 29 - - - - 15,66 2004/200 5 1 2 2 2 25 34 28 38 17,9 Tisza 2005/200 6 2 1 2 1 35 25 38 28 21 -dada 2006/200 7 1 2 1 2 22 35 25 38 20 2007/200 8 2 1 2 1 35 22 36 18 18,5 2004/200 5 2 2 2 2 35 44 43 36 19,8 Tisza 2005/200 6 2 2 2 2 42 35 44 43 20,5 -dob 2006/200 7 2 2 2 2 47 38 35 35 19,4 2007/200 8 2 2 2 2 48 50 46 34 22,2 2004/200 5 2 2 2 2 37 33 33 30 16,6 Tisza 2005/200 6 2 2 2 2 37 37 30 33 17,1-2006/200 eszlár 7 2 2 2 2 36 34 36 30 17 2007/200 8 2 2 2 2 31 33 28 35 15,9 Tisza 2004/200 5 3 3 4 3 78 67 85 72 23,2 -lök 2005/200 6 3 3 3 4 74 78 67 85 23,4

2006/200 7 3 3 3 3 82 74 78 67 25 2007/200 8 3 3 3 3 73 82 74 78 25,6 2004/200 5 2 1 2 2 32 30 38 35 19,28 2005/200 6 1 2 1 2 25 33 27 36 20,16 2006/200 7 1 1 2 1 23 24 33 25 21 8 1 1 1 2 26 24 26 32 21,6 2004/200 5 4 4 4 3 80 84 96 73 22,2 2005/200 6 3 4 4 4 86 81 85 101 23,5 2006/200 7 4 3 4 4 85 86 81 85 22,4 2007/200 8 3 4 3 4 61 85 86 81 22,4 Tisza - nagyfalu 2007/200 Tisza - vasvá ri Kaba y Tisza - vasvá ri 2004/200 5 4 3 3 3 88 58 58 52 19,7 2005/200 6 4 4 3 3 78 88 58 58 20,1 2006/200 7 4 4 3 3 83 78 88 58 21,9 8 4 4 4 3 76 83 78 88 21,7 2004/200 5 2 2 2 2 38 25 31 28 1 10 15,3 2005/200 6 2 2 2 2 32 38 25 31 1 10 15,8 2006/200 7 2 2 2 2 34 32 38 25 1 10 16,1 2007/200 8 2 2 2 2 28 34 32 38 1 12 16,5 Pethe 2007/200 Tisza - vasvá ri Vasvári Összesen 2004/200 5 26 24 26 25 523 471 512 476 1 10 17,43 2005/200 6 25 26 24 25 511 526 473 514 1 10 18,03 2006/200 7 23 25 25 24 502 505 526 466 1 10 18,38 2007/200 8 23 23 25 25 467 502 512 510 1 12 18,54 127

2.4.2. - Általános iskola összesítő 1.6. Az emelt szintű tanulócsoportok a kistérségben Iskolák Tanulócsoportok/tanulók 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Az emelt szintű Rakamaz Tiszaeszlár Tiszalök Tiszavasvá ri Kabay tanulócsoportok Az emelt szintű tanulócsoportokb an tanulók Az emelt szintű tanulócsoportok Az emelt szintű tanulócsoportokb an tanulók Az emelt szintű tanulócsoportok Az emelt szintű tanulócsoportokb an tanulók Az emelt szintű tanulócsoportok Az emelt szintű tanulócsoportokb an tanulók Az emelt szintű tanulócsoportok Az emelt szintű tanulócsoportokb an tanulók Az emelt szintű tanulócsoportok Az emelt szintű tanulócsoportokb an tanulók Az emelt szintű tanulócsoportok Az emelt szintű tanulócsoportokb an tanulók Az emelt szintű tanulócsoportok Alsó tagozat Felső tagozat Alsó tagozat Felső tagozat Alsó tagozat Felső tagozat Alsó tagozat Felső tagozat 2 2 2 2 30 30 30 30 1 2 3 4 14 30 45 60 1 2 3 4 23 38 53 68 - - - - - - - - 9 9 9 9 152 156 150 156 6 6 5 5 114 114 100 100 19 19 18 18 128

Tiszavasvá ri Pethe Összesen Az emelt szintű tanulócsoportokb an tanulók Az emelt szintű tanulócsoportok Az emelt szintű tanulócsoportokb an tanulók Az emelt szintű tanulócsoportok Az emelt szintű tanulócsoportokb an tanulók Az emelt szintű tanulócsoportok Az emelt szintű tanulócsoportok ban tanulók Az emelt szintű tanulócsoportok Az emelt szintű tanulócsoportok ban tanulók Alsó tagozat Felső tagozat Alsó tagozat Felső tagozat 274 274 254 254 2 4 6 8 25 50 75 100 8 8 8 8 109 125 148 156 9 12 14 17 153 194 220 260 39 40 40 41 588 623 635 664 129

2.4.2. - Általános iskola összesítő 1.7. A nemzetiségi oktatásban részt vevő csoportok Iskolák Tanulócsoportok/tanulók 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Nemzetiségi Rakamaz Tiszadada Tiszavasvá ri Pethe oktatásban részt vevő tanulócsoportok Nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók Nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulócsoportok Nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók Nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulócsoportok Nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók Nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulócsoportok Nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók Nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulócsoportok Nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók Alsó tagozat Felső tagozat Alsó tagozat Felső tagozat Alsó tagozat 10 9 8 8 198 187 180 175 6 12 16 20 59 112 166 210 7 7 8 7 60 E 69 M 59 E 65 7 6 6 6 55 E 63 M 54 E 42 8 8 8 8 159 175 185 200 130

Összesen Nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulócsoportok Nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók Nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulócsoportok Nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók Nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulócsoportok Nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók Felső tagozat Alsó tagozat Felső tagozat 5 6 7 8 97 119 131 142 25 24 24 23 417 431 424 440 18 24 29 34 211 294 351 394 131

2.4.2. - Általános iskola összesítő 1.8. A napközis és iskolaotthonos csoportok és az ellátásban részesülő tanulók Iskolák Tanulócsoportok/tanulók 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 napközis csoportok napközis tanulók Alsó tag. tanulószobai csop.-ok Felső Rakama tanuló szobás tanulók tag. z Isk.otthonos tan.csop.ok 10 9 8 8 Isk.otthonos t.cs.-kban tanulók 206 195 181 177 Szabolc s Szorgalmatos Timár Tiszada da napközis csoportok napközis tanulók tanulószobai csop.-ok tanuló szobás tanulók Alsó tag. Felső tag. Isk.otthonos tan.csop.ok Isk.otthonos t.cs.-kban tanulók napközis csoportok Alsó tag. napközis tanulók tanulószobai csop.-ok Felső tanuló szobás tanulók tag. Isk.otthonos tan.csop.ok Isk.otthonos t.cs.-kban tanulók napközis csoportok 132 1 2 2 2 29 46 64 49 1 1 1 32 20 31 Alsó 2 2 2 1 tag. napközis tanulók 47 45 45 24 tanulószobai csop.-ok Felső 1 1 1 tanuló szobás tanulók tag. 19 20 20 Isk.otthonos tan.csop.ok 1 1 2 2 Isk.otthonos t.cs.-kban tanulók 18 24 32 49 napközis csoportok Alsó 2 3 2 2 tag. napközis tanulók 95 79 73 60 tanulószobai csop.-ok Felső 2 1 1 tanuló szobás tanulók tag. 39 39 22 Isk.otthonos tan.csop.ok 1 1

Tiszado b Tiszalök Tiszaeszlár Tiszanagyfalu Tiszavasvári Kabay Isk.otthonos t.cs.-kban tanulók 20 18 napközis csoportok Alsó 3 1 1 1 tag. napközis tanulók 66 22 22 22 tanulószobai csop.-ok Felső 1 1 1 1 tanuló szobás tanulók tag. 25 25 25 25 Isk.otthonos tan.csop.ok 4 6 8 8 Isk.otthonos t.cs.-kban tanulók 87 132 161 164 napközis csoportok Alsó 3 3 3 3 tag. napközis tanulók 84 80 80 80 tanulószobai csop.-ok Felső 3 3 3 3 tanuló szobás tanulók tag. 97 90 90 90 Isk.otthonos tan.csop.ok 1 2 3 4 Isk.otthonos t.cs.-kban tanulók 14 30 45 60 napközis csoportok Alsó 1 1 1 1 tag. napközis tanulók 20 23 21 20 tanulószobai csop.-ok Felső 1 1 1 1 tanuló szobás tanulók tag. 18 20 20 18 Isk.otthonos tan.csop.ok 3 3 3 3 Isk.otthonos t.cs.-kban tanulók 81 80 75 75 napközis csoportok Alsó 2 3 3 2 tag. napközis tanulók 66 69 72 63 tanulószobai csop.-ok Felső 1 1 2 1 tanuló szobás tanulók tag. 43 39 36 29 Isk.otthonos tan.csop.ok Isk.otthonos t.cs.-kban tanulók napközis csoportok Alsó 10 10 9 9 tag. napközis tanulók 238 240 220 210 tanulószobai csop.-ok Felső 1 1 1 1 tanuló szobás tanulók tag. 28 30 27 28 Isk.otthonos tan.csop.ok 133

Tiszavasvári Pethe Tiszavasvári Vasvári Összese n Isk.otthonos t.cs.-kban tanulók napközis csoportok Alsó 0,5 1 1 1 tag. napközis tanulók 9 15 15 15 tanulószobai csop.-ok Felső 3,5 5 5 5 tanuló szobás tanulók tag. 71 88 85 86 Isk.otthonos tan.csop.ok 13 14 13 12 Isk.otthonos t.cs.-kban tanulók 262 257 264 275 napközis csoportok Alsó 5 4 4 4 tag. napközis tanulók 134 101 105 104 tanulószobai csop.-ok Felső 3 1 1 1 tanuló szobás tanulók tag. 57 30 30 30 Isk.otthonos tan.csop.ok Isk.otthonos t.cs.-kban tanulók napközis csoportok Alsó 29,5 30 28 26 tag. napközis tanulók 788 720 717 647 tanulószobai csop.-ok Felső 17,5 16 17 13 tanuló szobás tanulók tag. 429 401 386 306 Isk.otthonos tan.csop.ok 32 35 38 38 Isk.otthonos t.cs.-kban tanulók 668 718 778 818 134

2.4.2. - Általános iskola összesítő 1.9. A kistérség iskolás tanulói sajátos nevelési igényeik és szociális helyzetük szerint (2004-2005. tanév) Iskolakörzetek Rakamaz A képességki bontakozt ató oktatás részesülő Az integrá ciós oktatás ban részesül ő A sajátos nevelést igénylő A nemzeti etnikai nevelés ben résztve vő A rendsze res gyerme kvédel mi támoga tásban részesül ő tanulók Alsó tagozat Az étkezési támoga tásban részesül ő A tankön yvtámo gatásba n részesül ő Székhelytel.-en lakó 10 10 Bejáró Más, speciáli s ellátási formáb an részesül ő Alsó összesen Felső tagozat Székhelytel.-en lakó 12 12 Bejáró Felső összesen Mindösszesen 12 12 Szabolcs Székhelytel.-en lakó Bejáró Alsó összesen Székhelytel.-en lakó Bejáró Felső összesen Mindösszesen Alsó tagozat Felső tagozat Szorgalmatos Alsó tagozat Székhelytel.-en lakó 20 1 42 63 65 Bejáró - - - 1 1 Alsó összesen 20 1 42 64 66 Felső tagozat Székhelytel.-en lakó 12 8 43 53 64 Bejáró - 1 1 2 3 Felső összesen 12 9 44 55 67 Mindösszesen 32 10 86 119 133 135

Timár Alsó tagozat Székhelytel.-en lakó 35 3 45 71 72 77 - Bejáró - - - - - - - Alsó összesen 35 3 45 71 72 77 - Felső tagozat Székhelytel.-en lakó 30 9 43 74 54 74 - Bejáró - - - - - - - Felső összesen 30 9 43 74 54 74 - Mindösszesen 65 12 88 146 116 146 - Tiszadada Alsó tagozat Székhelytel.-en lakó 2 7 65 E Bejáró Alsó összesen 2 7 65 E 90 73 102 Felső tagozat Székhelytel.-en lakó 3 42 E Bejáró Felső összesen 3 42 E 41 41 87 Mindösszesen 5 7 107 E 114 189 Tiszadob Alsó tagozat Székhelytel.-en lakó 21 20 8 136 122 128 Bejáró 10 12 3 13 16 Alsó összesen 31 32 11 149 122 144 Felső tagozat Székhelytel.-en lakó 12 12 3 110 43 131 Bejáró 8 10 2 10 7 Felső összesen 20 22 5 120 43 138 Mindösszesen 51 54 16 269 165 182 Tiszaeszlár Alsó tagozat Székhelytel.-en lakó 78 22 22 102 141 121 142 Bejáró 4 1 10 2 4 Alsó összesen 82 22 22 102 151 121 142 Felső tagozat Székhelytel.-en lakó 64 8 8 71 99 71 108 Bejáró 21 1 1 15 15 12 15 Felső összesen 85 9 9 86 114 83 123 Mindösszesen 167 31* 31 188 265 204 265 Tiszalök Alsó tagozat Székhelytel.-en lakó 10-10 - 10 10 10 - Bejáró - - - - - - - - Alsó összesen 10-10 - 10 10 10-136

Felső tagozat Székhelytel.-en lakó 28-28 - 28 28 28 - Bejáró 2-2 - 2 2 2 - Felső összesen 30-30 - 30 30 30 - Mindösszesen 40-40 - 40 40 40 - Tiszanagyfalu Alsó tagozat Székhelytel.-en lakó 1 27 31 32 Bejáró - 31 34 36 Alsó összesen 1 58 65 68 Felső tagozat Székhelytel.-en lakó 9 31 21 38 Bejáró 3* 24 23 26 Felső összesen 9 55 44 64 Mindösszesen 10 113 109 132 Tiszavasvári Kabay Alsó tagozat Székhelytel.-en lakó 3 89 149 176 Bejáró Alsó összesen 3 89 149 176 Felső tagozat Székhelytel.-en lakó 3 71 101 170 Bejáró Felső összesen 3 71 101 170 Mindösszesen 6 160 250 346 Tiszavasvári Pethe Alsó tagozat Székhelytel.-en lakó 2 17 17 19 Bejáró Alsó összesen 2 17 17 19 Felső tagozat Székhelytel.-en lakó 38 Bejáró Felső összesen 38 38 38 Mindösszesen 2 55 55 57 Tiszavasvári Vasvári Alsó tagozat Székhelytel.-en lakó 16 8 8+28 120 100 112 112 Bejáró 10 4 1+19 20 17 19 20 Alsó összesen 26 12 56 140 117 131 132 Felső tagozat Székhelytel.-en lakó 21 8 16+15 116 89 84 95 Bejáró 2 2 2 5 4 4 5 Felső összesen 23 10 33 121 93 88 100 137

Mindösszesen 49 22 89 261 210 219 232 KISTÉRSÉG ÖSSZESEN Székhely településen 250 188 261 604 1178 1124 1486 lakó Bejáró 57 29 34 41 127 53 135 Mindösszesen 307 217 295 645 1305 1177 1621 1.10. A kistérség iskoláinak alkalmazottai Rakama z Szabolcs Timár Tiszadad a Tiszadob Szorgalmatos Tiszaeszlár Vezető állású Felsőfokú képzettséggel rendelkező Beosztott tanítók/ta nárok Speciális képesítéssel rendelkező k Képesítés nélkül tanítói/tan ári munkakör ben dolgozók A gazdálkod ást segítő Adminisztr ációt végző munkatársak Technikai dolgozók az oktatást közvetlenü l segítők más munkakör ökben alkalmazot tak Alsó 2 12 13 2 1 2 6 tagozat Felső tagozat 2 26 1 5 Együtt 4 38 13 3 1 2 11 Alsó tagozat Felső tagozat Együtt Alsó tagozat 1 5 0 - - 1 Felső tagozat 1 7 0 - - - Együtt 2 12 0 - - 1 3 Alsó 1 6 5 - - - - 1 tagozat Felső 1 9 6 - - - - 7 tagozat Együtt 2 15 11 - - - - 8 Alsó 7 4 tagozat Felső 2 6 3 tagozat Együtt 2 13 7 1 3 Alsó 15 1 - tagozat Felső 2 17 - - tagozat Együtt 2 32 1-1 2 14 Alsó 1 12 tagozat Felső 1 19 tagozat Együtt 2 31 1 2 2 14 138

Tiszalök Tiszanagyfalu Tiszavasvári Kabay Alsó 1 15 1 1 - - - - tagozat Felső tagozat 2 28 - - - - - - Együtt 3 43 1 1 1 4-16 Alsó 6 tagozat Felső 2 12 tagozat Együtt 2 19 1 11 Alsó 25 tagozat Felső 28 tagozat Együtt 4 53 1+1-5 1 32 Alsó 1 24 11 0 tagozat Felső 2 21 2 1 4 10 tagozat Pethe Együtt 3 + 1 gazd.i gh Tiszavasvári Tiszavasvári Vasvári Összesen 45 11 0 2 1 4 10 Alsó 1 8 3 tagozat Felső tagozat 2 15 2 1+ Együtt 3 23 5 1 1,5 1 10 Alsó 8 135 38 3 1 0 0 7 tagozat Felső 17 188 11 2 2 1 4 22 tagozat Együtt 30 323 51 5 12,5 12 20 118 139

1.11. Egyéb információk: 2.4.2. - Általános iskola összesítő szakemberhiánlati ellátás tási rendszer állapota ellátottság Szakszolgá- Minőségirányí- épület Taneszköz felszereltség Van = 1 Van = 1 Van = 1 0-3 tsz éh mh 0-3 Rakamaz - 1 1 1 3 Szabolcs Szorgalmat os 1 1 1 3 2 Timár 1 1 1 3 2 Tiszadada - 1 1 1 2 Tiszadob - 1 1 0 2 Tiszaeszlár - 1 1 2 2 Tiszalök - - 1 1 2 Tiszanagyf alu 1 1 1 2 2 Tiszavasvá ri Kabay - - 1 2 3 Tiszavasvári Pethe - - 1 1 2 Tiszavasvári vasvári - - 1 2 2 Összesen 1-2 Átlagosan 25% 58% 92% 2 Iskola 1.12. Az iskolaépület helyiségei Tagozatok normál Tantermek szükség tantere m csoport bontásr a Egy osztálytere mre jutó tanulószá m Tornatere m Tornaszob a Zuhanyzó Könyvtár főző Konyha melegít ő Ebédlő Rakama z Szabolc s Szorgalmatos Alsó tagozat 14 20 1 1 1 számára Felső tagozat 17 20 1 1 számára Közös használatú Összesen 31 20 2 1 2 Alsó tagozat számára Felső tagozat számára Közös használatú Összesen Alsó tagozat számára 4 - - 19 - - - - - - - 140

Timár Tiszada da Tiszado b Tiszaeszlár Tiszalök Felső tagozat 5 - - 17 - - - - - - - számára Közös használatú 1-2 - - 1 1 1 1-1 Összesen 10-2 - 1-1 1-1 Alsó tagozat 5 0 0 21,25 számára Felső tagozat 8 0 12 számára Közös használatú 1 1 1 1 1 Összesen 13 0 0 15 1 1 1 1 1 Alsó tagozat 7 3 17 számára Felső tagozat 8 2 14 számára Közös használatú 1 2 1 Összesen 15 5 1 2 1 Alsó tagozat 8 1-19 - 1 - - - - - számára Felső tagozat 11 - - 13 1-2 - - - - számára Közös használatú - - - - - - - 1 1-1 Összesen 19 1-16,5 1 1 2 1 1-1 Alsó tagozat számára 9 1 1 13 1 1 1 Felső tagozat számára 7 1 15,9 Közös használatú 1 1 1 2 1 1 1 Összesen 17 2 2 15,8 1 1 2 1 1 1 2 Alsó tagozat 9 - - 24 számára Felső tagozat számára 26-26 23 Közös használatú - - - Összesen 35-26 1 1 2 1 1-1 141

Tiszanagyfalu Tiszavasvári Kabay Tiszavasvári Pethe Tiszavasvári Vasvári Kistérsé g Összese n Alsó tagozat számára Felső tagozat számára Közös használatú 4 1 20 5-22 4 1 2* 1 1 1 Összesen 13 1 42 1 2 1 1 1 Alsó tagozat számára 12 1 (Gimn. ) 22,9 Felső tagozat számára 14 3 23,8 Közös használatú 3 1 1 1 1 1-1 Összesen 26 1 6 23,4 Alsó tagozat 15 2 3 22 2 számára Felső tagozat számára 13 1 3 21 2 Közös használatú 1 1 22 1 1 2 2 Összesen 29 3 7 22 1 4 1 2 2 Alsó tagozat 8 17 1 2 számára Felső tagozat számára 6 2 1 16 1 2 Közös használatú 1 1 1 1 Összesen 15 2 1 1 1 4 1 1 1 Alsó tagozat 5 6 7 17,92 1 3 4 1-1 2 számára Felső tagozat számára Közös használatú 120 4 35 16,47 3-6 - - - 1 8-7 22 6 2 9 9 7 2 9 Összesen 223 10 49 10 5 19 10 7 3 12 142

Megye: Kistérség: Szabolcs-Szatmár-Bereg Tiszavasvári KISTÉRSÉGI ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁK Középiskolák 1. A kistérségben működő középiskolák szervezeti formája Szervezeti forma Intézmények Önálló intézmény 3 Intézményfenntartó 1 társulás ÁMK 1 Egyéb 1 gazdaságilag 1 (Tiszalök részben önálló gimnázium) Egyéb 2. 5 ÖSSZESEN 2. A kistérségben működő középiskolák fenntartói Fenntartó Intézmények Települési 5 önkormányzat Társult önkormányzatok Megyei önkormányzat Állam Egyház Alapítvány Egyéb 1. Egyéb 2. ÖSSZESEN 5 143

3. A kistérségben működő középiskolák szerkezeti jellegzetességei Iskol a Raka -maz Van-e 4 évfolyamo s osztálya? Van-e 6 évfolyamo s osztálya? Van-e 8 évfolyamo s osztálya? Van-e nyelvi előkészítő osztálya? Milyen nyelvből? Működtet-e emelt szintű osztályokat? Milyet? Folyik-e szakképzés az intézményben?/milyen? V N N N N Igen 2 éves szakiskolai Tisza -dob 2+szakk. N N N N Igen 2-3 éves szakiskolai Tisza -lök V N N N N Jelenleg nincs Tvasvári Gimn áziu m Tvasvári Szakközé p V N N V Emelt óraszámú Nem - angol - német V N N V N Igen 1-2-3 éves szakiskolai érettségire épülő felsőfokú 144

4. Helyben lakó és a bejáró gyermekek Települések A székhelytelepülése n élő Kollé -gista A bejáró Falugondn oki szolgálattal Ebből Iskolabusszal tömegközlekedés sel egyéni megoldássa l (szülők szgk.-val) Tanulók (fő) Utazó tanulók (fő) Rakamaz 18 0 25 0 0 25 0 Tiszadob 90 53 48 - - 48 - Tiszalök 52+18 86+18 25 esti esti 86+18 esti Tiszavasvári Gim. 2007/2008 tanév Tiszavasvári Szakk. ÖSSZESEN Település * 1 Település * 2 Település * n ÖSSZESEN Település ** 1 Település ** 2 Település ** n ÖSSZESEN Település *** 1 Település *** 2 Település ***n ÖSSZESEN KISTÉRSÉG ÖSSZESEN 347 1 118 0 0 100 18 328 212 342 - - 317 25 672+24 esti 835+18 esti 281 291 590+6 esti 619+1 8 esti 0 0 565+6 esti 25 0 0 576+18 esti 43 145

5. Iskolai jelenlegi és várható induló tanulócsoportok és csoport létszámok iskol a Tisza -dob Tisza -lök Rakamaz Tvasvári Gimn. 13 14 15 9. 10. 11. 12. Tanévek... 9. 10. 11. 12. 13. osztályok (tanulócsoportok) Tanulók szám (fő) 2004/05 1 1 1 1 11 14 10 8 2005/06 1 1 1 1 10 10 10 10 2006/07 1 1 1 1 15 10 10 10 2007/08 1 1 1 1 20 15 10 10 2004/05 3 2 3 2 59 43 60 37 2005/06-2 2 2-50 40 50 2006/07 - - 2 2 1 - - 40 40 15 2007/08-1 2 1-15 40 15 2004/05-2 2 1-41 39 27 2005/06 2-2 2 69-40 38 2006/07 2+1 45+2 2-2 1 62 esti 7 esti - 33 7 2007/08 2+1 56+2 50+1 2 2 - - 75 esti 9 esti 9 esti - - 2004/05 2+1 70+3 3 2 3 91 68 esti 2 esti 91 2005/06 70+ 2+1 3 3 2 86 91 68 32 esti esti 2006/07 3 3 3 2 90 86 91 68 2007/08 3 3 3 3 90 90 86 91 2004/05 7 7 6 6 3 2-244 193 156 145 81 63-2005/06 7 8 5 5 4 2 250 210 160 160 95 85-2006/07 7 6 6 5 4 3 250 200 160 160 95 85 - Tvasvári Szakk. 2007/08 7 6 6 5 4 3 250 200 160 160 95 85 - Összesen. átlagosan 2004/05 2005/06 2006/07 2007/08 14 14 14+ 1 esti 13 14 12 13 13 12+ 1 esti 12+ 1 esti 13 3 2-405 359 12+ 1 esti 335 + 32 esti 4 2-415 361 318 12 12 6 3-417 13 11 5 3-435 341 +27 esti 361 +29 esti 14. 308 81 63 328 + 32 esti 95 85 301 311 117 85 321 +19 esti 301 110 85 15. 146

6. Törvény által előírt szakos ellátottság biztosítása (Hány százalékban valósul meg, évfolyamonként, tantárgyanként a tantárgyfelosztás alapján?) Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Magyar 100 100 100 100 Ügyvitel társ.ism. 100 100 Történelem 100 100 100 100 Matematika 100 100 100 100 Testnevelés 100 100 100 100 Egészségügyi szakmai mez.gaz. szakmai szociális ismeretek term. Ism. Egészségtan Német 100 100 100 100 Angol 100 100 100 100 Rajz 100 100 100 100 ének -zene 100 100 100 100 informatika 100 100 100 100 7. Továbbtanulási mutatók Tanulók 2006/2007-ös tanév Sikeres érettségizők Egyetemen továbbtanulók Főiskolán továbbtanulók Rakamaz: 46 0 0 0 OKJ-s képzésen továbbtanulók Tiszadob Tiszalök: 229 fő a jelenlegi 30-6 13 Tiszavasvári Gimnázium 2007/2008 tanév: 347 létszám Tiszavasvári Szakközépiskola: 838 61 15 32 18 82-15 67 Összesen 173 15 53 98 * A sorok növelhető 147

8. Az iskolaépület helyiségei Intézmények Tantermek Norm ál Csopor t- bontás ra alkalm as Szám ítógé p- tere m Torn a- terem Zu- Hany zó Köny v-tár Konyha főző Egy osztályteremre jutó tanulószám Melegítő Rakamaz: Gimnázium Szakiskola 2 2 10 Szakközépiskola Tiszadob: Gimnázium Szakiskola 9 20-22 1 1 1 1 1 1 Tiszalök: Szakközépiskola Gimnázium 3 3 25 1 1 2 1 1 1 Szakiskola 1 1 35 Szakközépiskola 3 3 20 1 Tvasvári Gimnázium 15 4 23 1 1 4 1 1 1 Gimn.: Tvasvári Szakk.: Szakiskola Szakközépiskola Gimnázium Szakiskola 13 13 31 2 Szakközépiskola 27 27 18 8 1 1 1 1 1 Összesen: 73 53 22,87 14 4 8 4 3 1 4 Ebédl ő 9. Szakképzésre vonatkozó adatok Milyen típusú szakképzést folytatnak a kistérség intézményei? A Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium esetén a 2008/2009 tanévben indítandó szakképesítések szerepelnek. Szakterület Szakmacsoport OKJ szakképesítés Humán Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás (oktatás, pedagógia) Művészet, közművelődés, kommunikáció (zene-, tánc-, képző- és iparművészet, színművészetbábművészet, színházművészet, sajtó, közművelődés) 33 8919 01 Tiszalök Melyik intézményben folyik ilyen képzés? 33 7812 01 Fodrász Tvasvári Szakközép 148

Műszaki Egyéb szolgáltatások (személyi, biztonsági, polgári védelmi, rendészeti szolgáltatások, honvédelem, tűzvédelem, munkavédelem, kis- és kézművesipar) Gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás) Elektrotechnika-elektronika (elektrotechnika, elektronika, távközléstechnika) Informatika (szoftver) 33 6280 01 Mg.gépész 31 5233 06 Hegesztő 52 5442 04 Gépipari számítástechnikai technikus 52 5452 02 Mezőgazdasági gépésztechnikus Számítógépkezelő Tvasvári Szakközép Tiszalök Tiszadob 54 4541 01 Gazdasági informatikus Informatikai rendszergazda (IT biztonságtechnikus) 54 4641 03 Rendszerinformatik us 52 4641 03 Számtechn.szoftverü zem. 55 4641 01 Informatikai statisztikus és gazd. Tervező Vegyipar (vegyipar, laborvizsgálatok) 52 5470 04 Környezetvédelmi Építészet (építészet, építőipar, építőanyag-ipar, közlekedésépítő) Könnyűipar (ruha-, textil-, bőr-, szőrme-, cipőipar) Faipar Nyomdaipar Közlekedés (közlekedéstechnika, közlekedés-üzemvitel) technikus Kőműves Szobafestő Kőműves, festő mázoló tapétázó 31 5216 20 Vízvez.- és közp.fűtés szerelő Cipőfelsőrészkészítő, cipőkészítő Bőrtárgykészítő 33 5276 01 Nőiruhakészítő 33 5262 01 Asztalos Bútorasztalos Tvasvári Szakközép Tvasvári Szakközép Tiszadob Tiszalök Tvasvári Szakközép Rakamaz Tiszadob Tvasvári Szakközép Tvasvári Szakközép Tiszalök 149

Gazdaságiszolgáltatási Agrár Egyéb szolgáltatás Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság Logisztikai Tiszalök Ügyintéző Ügyvitel 52 3432 02 Tiszalök Kereskedelem-marketing, üzleti 31 7812 01 ABCeladó Tvasvári Szakközép adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, Bolti eladó Tiszalök menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés) Vendéglátás-idegenforgalom Gyorsétkezési eladó Tiszadob (vendéglátás, idegenforgalom, turizmus) Mezőgazdaság (növénytermesztés, Falusi vendéglátó Tiszadob kertészet, állattenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet) Élelmiszeripar Fodrász Kozmetikus Tiszalök Folytatnak-e felnőttképzést a kistérségen belül? IGEN NEM Ha igen melyik intézményben? (intézmény neve, székhelye, képzés jellege) Tiszavasvári Gimnázium: Akkreditáció nélkül indítható felnőttképzésben gimnáziumi osztály Tiszavasvári Szakközépiskola: Több szakmacsoportban 13.-14. évfolyami képzés Ha igen, rendelkeznek-e felnőttképzési akkreditációval? IGEN NEM Tiszalök: nem 10. Egyéb információk: Rendszergazda szakemberhiány Szakembertöbblet Oktatástechnikus Diákönkormá nyzatot segítő pedagógus Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Szabadidősze rvező Rakam. V N V V V V V Tdob N N V V V V N V V V N Tlök V N N órakedvezmé nyes órakedvezmé nyes Tv Gim N N N N V V N Tv Szak V N N N V V V Átlagosan % % 100 100 0% 100 0% 40% 60% 60% 40% 0 40% 60% 60% 40% % Az iskolaépületek állapota: (%-os arány) korszerű, kifogástalan jó kisebb felújításra szorul; átfogó felújításra, bővítésre szorul Az iskolaépületek felszereltsége összességében: (%-os arány) 20 % 80 % korszerűen és jól felszerelt megfelelő gyengén felszerelt rossz, elavult 20 % 40 % 40 % 150

Óvodák Összesítő tábla az ütemezéshez 2004/2005. Tanév 2005/2006. Tanév 2006/2007. tanév 2007/2008. tanév kiscsoportok 8 6 3 3 Kiscsoportok kiscsoportos óvodások 188 133 62 78 átlagos csoportlétszám 23,5 22,2 20,66 26,00 egy óvodapedagógusra jutó gyereklétszám 11,8 11 10,33 13,00 középső csoportok 8 7 3 2 Középső csoportok középső csoportos óvodások 197 145 77 42 átlagos csoportlétszám 24,6 20,7 25,66 21,00 egy óvodapedagógusra jutó gyereklétszám 12,3 12,1 12,83 10,50 nagycsoportok 15 16 7 6 Nagycsoportok nagycsoportos óvodások 390 401 165 168 átlagos csoportlétszám 26 25 23,57 28,00 egy óvodapedagógusra jutó gyereklétszám 12,2 12,5 11,78 14,00 osztatlan csoportok 28 31 8 8 Osztatlan csoportok osztatlan csoportba járó óvodások 685 735 196 217 átlagos csoportlétszám 27,4 23,7 24,5 27,12 egy óvodapedagógusra jutó gyereklétszám 11,7 11,5 12,25 13,56 csoportok 59 60 21 19 óvodások 1460 1414 500 505 Összesen átlagos csoportlétszám 24,7 23,6 23,8 26,57 óvodapedagógusok 123 120 43 41 egy óvodapedagógusra jutó gyereklétszám 11,9 11,8 11,62 12,31 151

1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály Általános iskolák 2004/2005. Tanév 2005/2006. Tanév 2006/2007. Tanév 2007/2008. Tanév osztályok 24 23 24 23 tanulók 496 458 459 434 átlagos osztálylétszám 20,7 19,9 19,1 18,9 osztályok 23 23 22 23 tanulók 461 490 458 459 átlagos osztálylétszám 20 21,3 20,8 20 osztályok 24 23 23 22 tanulók 491 461 490 458 átlagos osztálylétszám 20,5 20 21,3 20,8 osztályok 25 24 23 23 tanulók 500 493 461 490 átlagos osztálylétszám 20 20,5 20 21,3 osztályok 26 25 23 23 tanulók 524 511 502 470 átlagos osztálylétszám 20,2 20,4 21,8 20,4 osztályok 24 26 25 23 tanulók 468 525 511 502 átlagos osztálylétszám 19,5 20,2 20,4 21,8 osztályok 26 24 25 25 tanulók 509 471 523 511 átlagos osztálylétszám 19,6 19,6 20,9 20,4 osztályok 25 25 24 25 tanulók 475 514 471 523 átlagos osztálylétszám 19 20,6 19,6 20,9 osztályok 197 193 189 187 Összese n tanulók 3924 3923 3875 3847 átlagos osztálylétszám 19,9 20,3 20,5 20,6 egy pedagógusra jutó tanulólétszám 9,8 9,8 9,7 9,6 152

0. évfolyam Gimnáziumok osztályok tanulók átlagos osztálylétszám 2004/2005. Tanév 2005/2006. Tanév 2006/2007. Tanév 2007/2008. Tanév 9. évfolyam osztályok 3 5 tanulók 91 155 átlagos osztálylétszám 30,3 31 10. évfolyam osztályok 4 3 tanulók 109 91 átlagos osztálylétszám 27,3 30,3 11. évfolyam osztályok 5 4 tanulók 141 108 átlagos osztálylétszám 28,2 27 12. évfolyam osztályok 4 5 tanulók 118 140 átlagos osztálylétszám 29,5 28 13. évfolyam osztályok tanulók átlagos osztálylétszám 14. évfolyam osztályok tanulók átlagos osztálylétszám osztályok 16 17 Összesen tanulók 459 494 átlagos osztálylétszám 28,7 29 egy pedagógusra jutó tanulólétszám 9,1 9,9 153

0. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam 14. évfolyam Összesen Szakközépiskolák osztályok tanulók átlagos osztálylétszám 2004/2005. Tanév 2005/2006. Tanév 2006/2007. Tanév 2007/2008. Tanév osztályok 7 7 7 7 tanulók 244 250 250 250 átlagos osztálylétszám 34,9 35,7 35,7 35,7 osztályok 7 8 6 6 tanulók 193 210 160 160 átlagos osztálylétszám 27,6 26,3 26,7 26,7 osztályok 6 5 6 6 tanulók 156 160 160 160 átlagos osztálylétszám 26 32 32 32 osztályok 6 5 5 5 tanulók 145 160 160 160 átlagos osztálylétszám 24,2 32 32 32 osztályok 3 4 4 4 tanulók 81 95 95 95 átlagos osztálylétszám 27 23,8 23,8 23,8 osztályok 2 2 3 3 tanulók 63 85 85 85 átlagos osztálylétszám 31,5 42,5 28,3 28,3 osztályok 31 32 31 31 tanulók 882 960 910 910 átlagos osztálylétszám 28,5 30 29,4 29,4 egy pedagógusra jutó tanulólétszám 10,5 11,4 10,8 10,8 154

9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam 14. évfolyam Szakiskolák 2004/2005. Tanév 2005/2006. Tanév 2006/2007. Tanév 2007/2008. Tanév osztályok 4 1 1 1 tanulók 60 10 15 20 átlagos osztálylétszám 15 10 15 20 osztályok 3 3 1 1 tanulók 57 60 10 15 átlagos osztálylétszám 19 20 10 15 osztályok 4 3 3 2 tanulók 70 50 50 25 átlagos osztálylétszám 17,5 16,7 16,7 12,5 osztályok 3 3 3 3 tanulók 45 60 50 50 átlagos osztálylétszám 15 20 16,7 16,7 osztályok 1 1 tanulók 15 15 átlagos osztálylétszám 15 15 osztályok tanulók átlagos osztálylétszám osztályok 14 10 9 8 Összesen tanulók 232 180 140 125 átlagos osztálylétszám 16,6 18 15,6 15,6 egy pedagógusra jutó tanulólétszám 7,7 155

Megfogalmazott célok a következő tanévre: X X X Szakos ellátottság teljessé tétele Átlaglétszám növelése Csoportok (osztályok) számának szinten tartása Csoportok (osztályok) számának csökkentése Egyéb, éspedig: Milyen eszközökkel ill. módon kívánja elérni? Az intézkedési tervben meghatározott intézkedésekkel, összehangolt folyamatszabályzással, fenntartói intézkedésekkel. Vállalt feladatok: A Társulás elsősorban szervező tevékenységgel segíti a közoktatási feladatok ellátását. Az intézkedési tervben meghatározott fő feladatokhoz éves feladatterveket készít. 156

Pedagógiai Szakszolgálati Központ ellátási körzete 7.1. sz. ábra Tiszavasvári Székhely - pedagógiai - pszichológiai, - logopédiai, - konduktív pedagógiai - gyógytestnevelés ellátás Pethe Ferenc Ált. Iskola logopédiai és pedagógiai ellátás Tiszalök Tiszadada Tiszadob Szorgalmatos Külön megállapodás keretében 5. sz. Óvoda Kossuth L. Ált. és Alapf. Műv. Iskola Nyitnikék Óvoda Napsugár Óvoda Széchenyi I. Ált. és Alapf. Műv. Iskola ÁMK Óvoda ÁMK Ált. Iskola logopédiai és pedagógiai ellátás logopédiai ellátás logopédiai ellátás logopédiai ellátás logopédiai ellátás logopédiai ellátás logopédiai ellátás 157

Pedagógiai Szakszolgálat 2005. évi ellátása * Tiszavasvári 7.2. sz. táblázat Ellátott területek LOGOPÉDIA GYÓGYTESTNEVELÉS NEVELÉSI TANÁCSADÁS Terv Tény Terv Tény Terv Tény Ellátott Települések Ellátottak Ellátási eset v. alkalom- Szám Ellátotta k Ellátási eset v. alkalom- szám Ellátotta k Ellátási eset v. alkalomszám Ellátotta k Ellátási eset v. alkalom- szám Ellátottak Ellátási eset v. alkalom- szám Ellátotta k Ellátási eset v. alkalomszám Tiszavasvári 198 1976 230 1570 130 3102 169 1288 294 5956 479 4589 Tiszalök 55 565 57 343 32 864 55 420 32 320 34 279 Tiszadob 14 65 14 39 21 267 44 436 - - - - Tiszadada 22 146 17 62 28 486 26 233 17 170 33 212 Összesen 289 2752 318 2014 211 4719 294 2377 343 6446 546 5180 * Megjegyzés: A táblázat csak 2005. október 31-ig történt ellátásokat tartalmazza 158

Pedagógiai Szakszolgálat 2006. évi térségi ellátási terve Tiszavasvári 7.3. sz. táblázat Ellátott területek NEVELÉSI TANÁCSADÁS LOGOPÉDIA GYÓGYTESTNEVELÉS Ellátott települések Ellátottak Ellátottak Ellátottak Tiszavasvári 250 121 420 Tiszalök 57 55 43 Tiszadob 17 61 - Tiszadada 18 27 42 Összesen 342 264 505 159

Tárgy: (8.tsp.) Előterjesztés a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásának módosításáról. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: A Szociális és Egészségügyi Bizottság tárgyalta a napirendet. Ezt a megállapodás módosítást is el kell fogadnunk. A tiszadobi, tiszadadai, rakamazi szolgáltatók megszűnéséről és beintegrálásáról szól Tiszavasvári központtal. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásának módosításával egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 11 egyhangú igen szavazattal, az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 155/2008.(X. 30.) számú határozata A Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásának módosításáról A Képviselő-testület 1) Elfogadja a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásának egységes szerkezetbe foglalt változatát, amely a módosításokat is tartalmazza. 2) Elfogadja a Társulási Megállapodás azon módosítását, amely alapján 2009. január 1- től a Kistérségi Támogató Szolgálatok és a Közösségi Pszichiátriai Ellátások összevonásra kerülnek Tiszavasvári központtal. Felhatalmazza Gömze Sándor polgármestert az egységes szerkezetbe foglalt társulási megállapodás aláírására. Határidő: 2008. november 3. Felelős: Gömze Sándor polgármester Tárgy: (9.tsp.) A Magyar Közút KHT Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága területrendezési és tulajdonjog rendezési kérelmének véleményezése. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: Már korábban is tudtuk, hogy valami nincs rendben a különböző utak, útszakaszok hovatartozásával kapcsolatban, és akkor kezdtük ezt komolyan venni, amikor különböző gépjármű sérülések történtek, és ezen múlt, hogy ki fizet kártérítést. Tiszalök Város Önkormányzata, vagy a Magyar Közút KHT. Már régen tisztázni kellett volna ezt a kérdést, most végre eljött az ideje. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tárgyalta, van-e szóbeli kiegészítés? Dr. Krámor Katalin: Úgy kell ezt a kérdést tisztázni és rendezni, hogy mindenkinek jó legyen. Fedor László: Az a helyzet, hogy a papír szerinti és a valós állapot nem fedi egymást, ezért kell rendezni a helyzetet. Ilyen egy kisfási kül-, illetve belterületi út, ilyen a bashalmasi kövesút, ami nem jó helyen van, a nyilvántartásban, ezért a tulajdoni viszonyokat rendezni kell, ez nem kérdés. Ami még kiigazításra szorul, ez a Kossuth u. vége, a töltéstől a hídig, ugyanis az egy olyan helyrajzi szám, aminek egy része a töltés után az ártéren keresztül menő földút, illetve egy kicsi szakasz. Ezt a területet meg kell osztani, és csak azt a kis kövesút szakaszt kell átadnunk a Magyar Közút használatába, és a nagy probléma az a bizonyos alsó TSZ bekötőút. Ez az út 1978 óta a Magyar 160

Állam tulajdona, sosem volt az önkormányzat tulajdonában, és 2005-től kezeli a Magyar Közút KHT. Gyakorlatilag, papíron ehhez az úthoz nekünk semmi közünk. A Közút ezt át akarta nekünk adni, de a bizottság azt mondta, hogy ezt nem szeretnénk, ugyanis a Tiszalökön átmenő forgalomnak közel ¾-e, de a teherautó és kamion forgalomnak közel 100%-a ezen az úton zajlik, és itt keletkezik a probléma, kártérítési igények autósérülések miatt. Ennek az útnak haszna nincs, de terhe annál inkább, és alkalmatlan arra a forgalomra, ami ott zajlik, és nekünk arra pénzünk, hogy rendbe tartsuk, felújítsuk pénzünk nincs. Elhangzott egy olyan javaslat, hogy kezdeményezzük azt, hogy az Országos Közúthálózatba vegyék fel, adjanak neki számot, és az Újtelep és a Damjanich utcai részt is átadnánk hozzá. Mikor eddig eljutottunk, akkor jött egy újabb igény, hogy ne csak ezt a részt, hanem a Táncsics utcát is a benzinkútig adjuk át, és így csatlakozna az Országos Közútra, és így mint egy alternatív közút szerepelne a nyilvántartásban. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság úgy döntött, hogy nem javasolja a 014 és a 0239/1 hrsz-ú utak átvételét az önkormányzat tulajdonába, de javasolja átvenni a 0331/3 és a 3613 hrsz-ú utakat. A 026 külterületi, a 3188 hrsz-ú belterületi, a 0292 és 065/1 hrsz-ú utak átadását javasolja a Magyar Állam tulajdonába. Javasolja továbbá, hogy a 014 és a 0239/1 hrsz-ú utak folytatásaként a Damjanich, Táncsics és Kazinczy utcák kerüljenek a Magyar Állam tulajdonába úgy, hogy kezdeményezni kell ezen utak országos közúttá való nyilvánítását. Tomán Ferenc: Úgy jött létre ez az alsó út, hogy Borivó Karcsi bácsi akkor volt országgyűlési képviselő, és ő alkudta ki ezt, mint üzemi út, de úgy gondolták, hogy legyen inkább külső út, mert abban az időben egyesületek a szövetkezetek, és itt lett a központi telep, és annyira meg növekedett a járműforgalom, hogy szükség volt erre az útra. A cukorrépa szállítás és az autópálya építés tette tönkre azt az utat, mert az 1990-es évek elején gyönyörűen rendbe volt téve ez az út. Egyetértek vele, hogy át kell adni a Közútnak. Dr. Erdélyi Béla: Mindenki látja, hogy szükség van erre a lépésre, egyetértek vele. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki egyetért a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatával és az emlékeztetőjében foglaltakkal kiegészítve elfogadja a határozat-tervezetet, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 11 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: A Képviselő-testület TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 156/2008.(X.30.) számú határozata Az országos, illetve bel-, és külterületi helyi közútrészletek rendezéséről az előterjesztésben rögzítettek alapján hozzájárul ahhoz, hogy a lentebb említett hrsz-ú utak tulajdoni és kezelői viszonyainak rendezése ügyében a Közút KHT és az Önkormányzat képviselője közösen megállapodás alapján a földhivatalnál eljárjanak az alábbiak szerint: 1) a 014, és a 0239/1 utakat tulajdonjogát nem veszi át Tiszalök Város Önkormányzata. Mivel ezen utak folytatásaként a Damjanich és Táncsics utcák átadását indítványozza 161

a Magyar Állam tulajdonába úgy, hogy ezzel egy időben kezdeményezni kell ezen utak országos közúttá való nyilvánítását. 2) a 0331/3 és 3613 hrsz-ú utak átkerülnek a Tiszalök Város Önkormányzata tulajdonába. 3) a 026 külterületi, a 3188 hrsz-ú belterületi, a 0292 hrsz-ú külterületi, valamint a 065/1 hrsz-ú út leválasztandó része átkerül a Magyar Állam tulajdonába. Felelős: Mező József jegyző Határidő: Az eljárás megindításának 2008. november 10. Tárgy: (10.tsp.) A TVSE 2008. évi költségvetési támogatás előirányzat megemelése iránti kérelmének véleményezése. Előadó: Király Bertalan a TVSE elnöke Gömze Sándor: A napirend előadója nem ért ide az ülésünkre, ezért a szót átadom Pappné Kórik Juditnak. Véleményezte a Pénzügyi Bizottság és az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság. A kialakult helyzetet mindenki ismeri. Pappné Kórik Judit: A Pénzügyi Bizottság és Jegyző Úr is úgy látja, hogy 400.000 Ft többlettámogatást biztosítsunk az egyesületnek, így látja jónak az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság is. Ha nem tudjuk biztosítani, akkor nem egy csoporttal, hanem rögtön kettővel esne vissza a csapat, és az már nem volna jó, hiszen kemény munkával küzdötték fel magukat az NBIIIba. Cserés Sándorné: A B változat elfogadását javasolta a Pénzügyi Bizottság, 400.000 Ft többlettámogatás juttatásával. Ennek fedezetét a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosításával javasolja előteremteni. Megállapította a bizottság, hogy a 2009. évi támogatási kérelmükben foglalt összeg meg fogja haladni az ez évi költségvetésben szereplő összeget. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki elfogadja a TVSE 2008. évi támogatás előirányzat 400.000 Ft-tal való megemelését, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 11 egyhangú igen szavazattal, az alábbi határozatot hozta: A képviselő testület TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 157/2008.(X.30.) számú határozata A TVSE többlet támogatási igényének jóváhagyásáról a TVSE kérelmét méltányolva 400.000 Ft többlet előirányzatot biztosít a feladatok ellátásához. Ennek fedezetét költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosításból biztosítja. Határidő: 2008. november 5. Felelős: Hagymási József pénzügyi irodavezető 162

Tárgy: (11.tsp.) A Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium kérelme. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: A Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium túllépte azt a maximális létszámkeretet, amit a törvény megenged, és a létszámkeret túllépése miatt ezt a keretet a testület 20%-kal megemelheti. Erre nekünk saját hatáskörben lehetőségünk van, megtehetjük. A kérelemben le van írva, hogy mi az oka a létszámnövekedésnek. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki egyetért az osztálylétszám túllépésének engedélyezésével, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 11 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 158/2008.(X.30.) számú határozata A Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium maximális osztálylétszám átlépés engedélyezéséről A Képviselő-testület a Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban a 2008/2009. tanévében a maximális osztálylétszám túllépését engedélyezi a 9.c; 10.a; 11.b osztályokban a jogszabályban rögzített +20%-os mértékig. Tárgy: (12.tsp.) Testületi hozzájárulás a Tiszalöki Ifjúsági Alkotóház KHT. ügyvezetőjének kinevezéséhez. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: Drótos Vince Lelkész Úr levelét mindenki megkapta. Az előzményeket mindenki ismeri. Az eredeti elképzelés nem fog megvalósulni, de tervben van egy wellnes szolgáltatást nyújtó szálló beindítása. Számunkra ez megnyugtató lenne, hogy teljesülnek az eredeti támogatási szerződésben leírt feltételek. Most az Ifjúsági Alkotóház KHT ügyvezetőjének a személyét kell jóváhagynunk. Fercsákné Tomán Ildikó: A KHT Felügyelő Bizottságának a tagja vagyok, de én nem kaptam meghívót sem tájékoztatást a vezető kinevezéséről. A másik dolog, ami nem tetszik nekem az, hogy október 15-től kinevezi, ma pedig 30-a van. Dr. Krámor Katalin: Sajnáljuk, hogy a jelölt nem jelent meg az ülésünkön, hogy személyesen is találkozhattunk volna vele. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki hozzájárul az ügyvezető kinevezéséhez, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 11 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: 163

A Képviselő-testület TISZALÖK VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 159/2008.(X.30.) számú határozata Az Ifjúsági Alkotóház KHT. ügyvezetőjének kinevezéséről jelen határozatával hozzájárul ahhoz, hogy a Tiszalöki Ifjúsági Alkotóház KHT. ügyvezetőjének 2008. október 15-től 2009. december 31-ig terjedő időszakra Szántóné Kovács Krisztina (szül: Kisvárda, 1977. április 12., lakcím: 4400 Nyíregyháza, Szegfű u. 73/B. II/15.) kinevezésre kerüljön. A határozat megküldéséért a Református Egyház részére, Felelős: Mező József jegyző Határidő: 2008. november 5. Tárgy: (13.tsp.) Pályázat beadásáról döntéshozatal (TÁMOP-3.1.4/08/2. jelű pályázat). Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: Koszta Mihály Igazgató Úr kezdeményezte ennek a pályázatnak a beadását, az anyagot mindenki megkapta. Ahogy az Intézkedési Tervünkben is benne van, kötelező és elvárás velünk szemben minden olyan pályázat benyújtása, ami előre vezet. A TÁMOP-ban szoktak kiírni eszközbeszerzésre pályázatokat, a TIOP keretén belül, szakmailag és minden tekintetben ez előre mutat. A pontozásban, értékelésben az elvárás az, hogy átfogó legyen a pályázat, az óvodai oktatástól kezdődően az általános iskolán keresztül a középfokú oktatási intézményig minden intézménynek ki kell vennie a részét, valamennyi területi ellátási helyen. A pályázat elkészítéséért és beadásáért az intézmények vezetői felelősek, de szakértők igénybevételére is szükség van. A pályázat támogatottsága 100%-os, ami költség felmerül, az a pályázatba beépíthető. Cserés Sándorné: Javaslom, hogy feltétlenül adjuk be a pályázatot, kapcsolódik az esélyegyenlőségi tervünkhöz is, és az a tartalmi megújulás, ami az oktatási intézményekre kötelezettséget ró, ebből a pályázatból jelentős része megvalósítható. Egy 10%-os taneszköz fejlesztés, pedagógus továbbképzés, átképzés, és egyéb multimédiás eszközök és lehetőségek megjelenítését teszi lehetővé a közoktatásban. A következőképpen osztanánk meg: Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola: - a 4, 5. évfolyam nem szakrendszerű kiemelése - SNI korrekciója Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium: - Kollégium - oktatás Napköziotthonos Óvoda, Napos Bölcsőde: - iskola előkészítő A nevelőtestületnek is el kell fogadnia, a jövő héten ez meg fog történni mindhárom intézményben. Egy év áll a megvalósításhoz a rendelkezésünkre, ha nyerünk, 1100 iskola lesz támogatva a beérkezés sorrendjében, és november 3-tól január 15-ig lehet beadni a pályázatot. Kérem a testületet, hogy támogassa ennek a pályázatnak a beadását. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. 164

Gömze Sándor: Aki a pályázat benyújtásával egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 11 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 160/2008.(X.30.) számú határozata A TÁMOP-3.1.4/08/2. jelű Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat benyújtásáról A Képviselő-testület pályázatot nyújt be az NFÜ által kiírt TÁMOP-3.1.4/08/2. jelű kiíráshoz, amely az oktatási intézményeinkhez kapcsolódik. A pályázatban szereplő maximálisan igénybe vehető öt feladat ellátási helyre. A pályázathoz szükséges szakértői feladatokkal a SULISZERVÍZ Oktatási és Szakértői Irodát bízza meg, külön megállapodás alapján. A szakértői díj a pályázat részét képezi. Az egyes oktatási intézmények saját maguk határozzák meg a pályázati kiírás alapján a konkrét teendőket. A pályázat előkészítéséért, beadásáért felelősek: - Koszta Mihály a Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója, - Cserés Sándorné a Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, - Páger Jánosné a Napköziotthonos Óvoda, Napos Bölcsőde intézményvezetője Határidő a pályázat benyújtására: 2008. november 20. Tárgy: (14.tsp.) Polgármester tájékoztatója az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: ISKOAFELÚJÍTÁSI PÁLYÁZAT: A múlt héten tudtuk meg, hogy elutasították az iskola felújítási pályázatunkat. Elszomorító és mélyen elgondolkodtató, hogy az első körben 55 milliárd Ft-ot adtak oktatási intézmények felújítására, átalakítására és ez a kistérség, vagy még megkockáztatom azt is, hogy ebben a választókerületben senki nem nyert egy fillért sem Ibrány kivételével, ezzel szemben voltak olyan területei a megyének, ahol viszont mindent megnyertek, ilyen Nyírbátor és környéke. A kormányrendelet alapján most újra lehetett pályázni, benyújtottuk, összesen két település ebből a térségből, Rakamaz és mi, és most sem nyert innen senki, viszont megint a megyének más területein szintén rengeteget nyertek. Felmerül bennem a kérdés, hogy akinek feladata volna az egyenlő elosztás, az hogy végzi a dolgát? Már hallottam, hogy az óvoda pályázatot újra be lehet adni, és már tudják, hogy ki fog nyerni. Már azt is tudják, hogy kettő pályázat fog nyerni, Nyíregyházán egy, Tiszavasvári, és még egy település. Ez már el van döntve. Ezért kérdőjelezem meg az országgyűlési képviselők tevékenységét, mert így mennek a dolgok. Ez még nem hivatalos, de ezt lehet hallani. 165

TISZK: Az Észak-hajdúsági TISZK a TÁMOP-os pályázaton nyert, majd benyújtottuk a TIOP-ost eszközfejlesztésre, és nem nyert, mert nem nyertünk a TÁMOP-oson. Az meg hogy lehet, ha ott vagyunk a nyerő listán? Valami történt, mert mikor ez a lista megszületet, a nyíregyházi TISZK nem volt a nyertesek között, aztán bekerült. Mi még mindig rajta vagyunk a nyerő listán, és mégis el lettünk utasítva. Ez már gusztustalan. Mindenhol csak a Csabainé lobbija érvényesül, de akkor meg hogy van az elbírálási rendszer? Koszta Mihály úgy tájékoztatott, hogy történtek már lépések, de még nem tudunk konkrét válaszról. IPARI PARK: Még mindig nem kaptunk értesítést a pályázatról, valószínűleg a pályázat írók vétettek hibát, most próbálnak korrekciót végrehajtani. Én be vagyok jelentkezve a Gyenesei Miniszter Úrhoz, viszem azokat az okmányokat, amelyekkel bizonyítani tudjuk, hogy a Szeszfőzde telephelye már akkor is működő vállalkozás volt, amikor benyújtottuk a pályázatot. FOX-TEX: Róka László megkeresett minket, hogy a Búza virág utcai telket felajánlaná az önkormányzatnak a tartozása fejében. Még nem keresett, de mindenképp utol fogom érni. ADEPTUS: Válaszoltak a levelünkre, amit legutóbb küldtünk a testület döntése alapján. Pozitív viszonyulást tapasztaltunk, közelebb kerültünk egy lépéssel a megoldáshoz, még további tárgyalásokra lesz szükség. Gömze Sándor ismertette az Adeptus Zrt. levelét. Ez előrelépés, de még le kell ülnünk, megbeszélni, előkészíteni a lépéseinket. SZILÁRD HULLADÉK GAZDÁLKODÁS: A társulás közgyűlésén felvetették, hogy határoznunk kell majd arról, hogy 2009. július 15-től Nyíregyházára szállítjuk a szemetet, az akkorra megépülő tárolóba. Ez a lakosság szempontjából nem lenne kedvező, mert a szemétdíj duplájára nőne. Még egyeztetünk a környező településekkel, hogy összeszedünk 13,5 millió Ft-ot arra, hogy a Tiszavasvári telepet még 2009. december 31-ig használhatóvá tegyük. Úgy tűnik, hogy ez 2000-3000 Ft/háztartás plusz hozzájárulással megoldható volna, de akkor sem a duplájára emelkedne a szemétdíj. INNOHID: Katona Attila elnök és a mérnöki iroda összekülönböztek, és az Innohidot ki akarják hagyni a dologból. Nem kaptunk teljes körű tájékoztatást ebben a kérdésben, de a társulási ülésen ragaszkodnunk kell az eredeti felálláshoz, hiszen még nagyon az elején járunk ennek a projectnek. OKTÓBER 23: Ez a téma a Cigány Kisebbségi Önkormányzatot érinti. Én mindent megtettem annak érdekében, hogy ez a két megmozdulás, ami az ünnepen volt, ne jöjjön létre. Megbeszélést tartottam a Magyar Gárda vezetőivel és másnap a Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetőjével is, ezekről a megbeszélésekről jegyzőkönyv is készült. A Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak felsőbb politikai elvárásnak kellett megfelelnie, minden szégyenteljes történés az ő szégyenük, felhívtam az elnök figyelmét arra, hogy ő Tiszalökre tett esküt, és a történésekért ő lesz a felelős. A városi rendezvény jól sikerült, színvonalas műsort láthattak az ünneplő érdeklődők. Köszönjük a szervezőknek a munkát. KÉPEK: Megtörtént az átadás-átvétel, az alkotótábor képei a galériánkba kerültek végre. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki elfogadja a polgármester tájékoztatóját a két ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, kérem, kézfelemeléssel jelezze. 166

Megállapítom, hogy a képviselő-testület 11 egyhangú igen szavazattal, az alábbi határozatot hozta: A Képviselő-testület TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 161/2008.(X.30.) számú határozata Polgármester tájékoztatójáról tudomásul vette és elfogadta a polgármester tájékoztatóját a két ülés között történt fontosabb intézkedésekről. Kérdések, bejelentések Zrinszki István: Írtam egy kis cikket a Kelet-Magyarországba arról, hogy más is történt október 23-án Tiszalökön, nem csak az a rendzavarás, ami minden fórumra bekerült. Ha tudtam volna, hogy a Tiszalöki Hírlapba is bekerül, bővebben írtam volna. Elnézéseteket kérem a cikk rövidsége miatt. Cserés Sándorné: November 8-án jótékonysági bál megtartására kerül sor a Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában. Szeretettel várunk mindenkit, a bevételt a művészeti oktatás taneszköz fejlesztésére fordítanánk. Pappné Kórik Judit: A kerékpárút melletti tujafákat kérem, hogy nyessék meg, mert nem lehet közlekedni alatta. Fercsákné Tomán Ildikó: Az üdülőtelepen lakó tiszalöki polgárok jelezték, hogy a szemetet ők zsákban rakják ki az utca végére, és arra járó gyűjtögető egyének felvágják ezeket a zsákokat, a kutyák széthordják a szemetet. Megoldást kell találni rá, hogy ne férjenek hozzá, a kutyák pedig ne tudják széthúzgálni a szemetet. Az ügyeleti rend kifüggesztése nem történt meg. Mező József: A Monaholding megküldi, mi pedig ki fogjuk függeszteni az orvosi rendelőnél is. Fercsákné Tomán Ildikó: Van még egy személyes kérésem, ebből semmilyen vitát nem szeretnék indítani. A szeptemberi ülésen panaszt tett rám egy lakos a testület előtt. Én azt kérem, hogy arról, ami az én személyemet érinti, ne nyilvánítson senki véleményt. Elolvastam a jegyzőkönyvet az interneten, és úgy érzem, hogy az abban leírtak az én lejáratásomat jelentik. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el, Gömze Sándor polgármester az ülést 17:00-kor bezárta. k.m.f. Gömze Sándor polgármester Mező József jegyző 167