KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 18579-9/2012. Tárgy: A Robert Bosch Kft. 1103 Budapest, Gyömrői út 104. alatti ingatlanon létesíteni tervezett telephelyének előzetes vizsgálati eljárása Előadó: Katkó Lajos dr. Szilágyi Dávid H A T Á R O Z A T A ROBERT BOSCH Kereskedelmi Kft. (1103 Budapest, Gyömrői út 120., a továbbiakban: Környezethasználó) megbízásából a Denkstatt Hungary Környezettechnológiai és management Tanácsadó Kft. (1064 Budapest, Vörösmarty utca 64., a továbbiakban: Tervező) által benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy a 1103 Budapest, Gyömrői út 104. alatti ingatlanon a Környezethasználó által tervezett telephely létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység jogerős építési engedély birtokában kezdhető meg. I. ALAPADATOK A Környezethasználó adatai: Neve: ROBERT BOSCH Kft. Székhelye: 1103 Budapest, Gyömrői út 120. L e v e l e z é s i c í m : 1 4 4 7 B u d a p e s t, P f. : 5 4 1 E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y i @ z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : 4 7 8-4 4-0 0, T e l e f a x : 4 7 8-4 5-2 0 H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 16 00 -ig, péntek: 9 00 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 12 00, 13 00 16 00 -ig, péntek: 9 00 12 00 -ig
A tervezett tevékenység rövid ismertetése: A tervezett telephelyen a Környezehasználó campusa kerülne kialakításra, mely során 7 db épületet, 600-720 férőhelyes nyitott parkolóházat és egy 1000 m 2 területű tó és biotópot terveznek létesíteni. A fejlesztési terület főbb paraméterei: Az ingatlan területe: 50 593 m 2 Burkolt terület: 9 777 m 2 Beépített terület: 15 696 m 2 Zöld terület: 24 143 m 2 Érintett ingatlanok: Budapest 42288/6; 42288/11; és 42288/12 hrsz.-ú ingatlanok II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Víz- és talajvédelmi előírások: 1. A területről előkezelés nélkül a közcsatornába kizárólag kommunális jellegű (pl. a szociális blokk) szennyvizek vezethetők. A kommunálistól eltérő minőségű, ún. technológiai szennyvizek és a szennyezett parkolói csapadékvizek megfelelő előkezelését biztosítani kell. 2. Az építési engedélyezési eljárás során be kell mutatni a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. nyilatkozatát a végső kiépítésben elvezetni tervezett szenny- és csapadékvíz mennyiségére illetve fogadására vonatkozóan. Amennyiben a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. nem járul hozzá a végső ütemben keletkező szenny- és/vagy csapadékvíz fogadásához, akkor az Környezethasználónak gondoskodni kell az elvezetni tervezett vizek mennyiségének csökkentéséről vagy más módon történő elhelyezéséről. 3. Az engedélyköteles vízilétesítményekre külön eljárásban vízjogi létesítési engedélyt kell kérni. 4. A csapadékvíz tározó tó megfelelő szigeteléséről gondoskodni kell. 5. A létesítmények megépítése után, a telephely szennyvíz, használt víz és csapadékvíz kibocsátására a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 25. (1) bekezdése értelmében kibocsátási határérték megállapítását kell kérni a Felügyelőségtől, a 25. -ban és a 3. számú mellékletben előírtak szerint. 6. A jóléti tó feltöltésére csak tiszta csapadékvíz illetve hálózati ivóvíz használható. 7. A talajvízkútból csak a zöldparkolóház illetve a kert növényzete öntözhető. 8. A talajvízkút létesítéséhez vízjogi engedélyt kell kérni a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől (a továbbiakban: Felügyelőség). 9. A telephelyen folytatott tevékenység végzése során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] előírásait. Ennek megfelelően fokozott figyelmet kell fordítani, hogy az építési tevékenység végzése során a földtani közeg, illetve a felszín alatti víz ne szennyeződjön. 2
10. A bontási munkák és a földmunkák végzése alatt esetlegesen tapasztalt talaj, illetve talajvíz szennyeződés esetén a szükséges környezetvédelmi lépéseket haladéktalanul meg kell tenni, amelyeket a Felügyelőséggel kell jóváhagyatni, illetve engedélyeztetni kell. 11. Az építési, felvonulási területen a munkagépek javítása, karbantartása, valamint tisztítása nem végezhető. 12. Az építési, terepfeltöltési munkák során felhasznált talaj, illetve töltőanyag talajmechanikai tulajdonságai mellett azok szennyezettségét is meg kell vizsgálni. A munkálatok során csak olyan anyagok használhatók fel, melyek a földtani közeget és a felszín alatti vizeket nem károsítják. 13. Az építési munkák a kármentesítési monitoring végzését nem befolyásolhatják, a KTVF: 43202-6/2010. számú határozatban foglalt előírásokat továbbra is be kell tartani. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1. Az építési engedélyezési dokumentációban be kell mutatni a létesítendő légszennyező források és hozzá kapcsolódó berendezések részletes adatait, valamint ismertetni kell a légszennyező források várható kibocsátásait. Zaj- és rezgésvédelmi előírások: 1. Az építési engedélyezési dokumentációban a végleges építészeti és gépészeti tervek alapján a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 284/2007. Korm. rendelet] 9. (6) bekezdése és 2. számú melléklete szerint zajvédelmi munkarészt kell benyújtani. Hulladékgazdálkodási előírások: 1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékot a vonatkozó jogszabálynak megfelelően, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet] 3. számú mellékletében foglaltak betartásával elkülönítetten kell gyűjteni, és kezelésre engedéllyel rendelkező szervezetnek kell átadni. 3. A létesítés során keletkező hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A hulladékkezelés során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. 4. A tervezett tevékenység folytatása során figyelembe kell venni az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályiról szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletének [a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet] előírásait. 5. A tevékenység során kitermelt földet szennyezettsége esetén be kell sorolni a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet [a továbbiakban: 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet] szerint. 3
6. Tereprendezésre, feltöltésre csak hulladéknak nem minősülő, inert anyagot szabad alkalmazni, illetve leteríteni. 7. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtéséről, nyilvántartásáról és a Felügyelőségnek történő bejelentési kötelezettség teljesítéséről gondoskodni kell a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet] előírásai szerint. III. SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSOK A Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által adott V-R-021/03980-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a beruházáshoz. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Jegyzője által adott K/25799/2/2012/III. számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárult a beruházáshoz, a megadott előírásokról a Felügyelőség saját hatáskörben rendelkezett. IV. EGYÉB A Környezethasználónak haladéktalanul értesítenie kell a Felügyelőség ügyeleti szolgálatát (tel: 30/200-9561) bármilyen, a környezetet érintő rendkívüli eseményről. A fenti bejelentést 48 órán belül írásos formában is be kell nyújtani a Felügyelőségre, melyben ismertetni kell az esemény okát, a megtett intézkedéseket és azok eredményességét. Fenti kötelezettség önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 127. (2) bekezdésében és 134. -ban foglaltak alkalmazásának van helye. Megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 250 000 Ft, amelyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Felügyelőséghez négy példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénzátutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. 4
I N D O K O L Á S Környezethasználó 2012. március 7. napján kérelmet nyújtott be a Felügyelőségre, melyben kérte a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti előzetes vizsgálat lefolytatását. Az eljárás 2012. március 8. napján megindult. A tervezett tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 127. pontja alá tartozik Egyéb, az 1-126. pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen a) 3 ha területfoglalástól. A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. (6) bekezdése értelmében a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte a tervezett tevékenység helye szerinti Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Jegyzőjének. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Jegyzője K/25799/1/2012/III. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget a közlemény közzétételéről. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján, elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 32/A. (1) bekezdése és 4. számú mellékletében felsorolt, jelen eljárásban érdekelt szakhatóságokat. A Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R-021/03980-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A hatáskörömbe utalt szakkérdések tekintetében elbírálva megállapítottam, hogy a létesítmény megvalósításának közegészségügyi szempontból akadálya nincs. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Jegyzője K/25799/2/2012/III. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Önkormányzatunk a jelen szakhatósági eljárásban felhasználható önálló helyi környezetés természetvédelemre kiterjedő rendelettel nem rendelkezik, így a szakhatósági állásfoglalásunk kialakításakor a tárgyi telephelyre érvényben lévő 38/2006. (VII. 14.) Budapest Kőbányai Önkormányzati rendelettel elfogadott Szabályozási Terv Környezetvédelmi előírások fejezeteiben foglaltakat vettem figyelembe. Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl a következők szerinti 5
értékelést tette a Felügyelőség, figyelembe véve a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában: Víz- és talajvédelmi szempontból: A tervezett telephely 200 m 3 /nap szociális vízellátását, 180 m 3 /nap szennyvíz és max. 224 l/s intenzitású csapadékvíz elvezetését közüzemi szolgáltatással, a zöldfelületek öntözését (beleértve a parkolóházat befutó növényzetét is) talajvízkút létesítésével tervezik megoldani. A telephelyen belül elválasztott rendszerű szennyvíz és csapadékvíz csatorna kerül kiépítésre, mely a telken belül, közvetlenül a közcsatornába történő bekötés előtt egy újonnan létesítendő (Argon-Geo Mérnöki Iroda Kft. 85-076-01 számú terv) egyesített rendszerű csatornába köt, amely a Vaspálya utcai egyesített rendszerű közcsatornához csatlakozik. A tevékenység során keletkező technológiai szennyvizet, a konyhai szennyvizeket, a parkolóház csapadékvizét, valamint az útfelületről és térszíni parkolókról elfolyó csapadékvizet CE tanúsítvánnyal rendelkező berendezésekkel (zsírfogó, iszap- és olajfogók) tervezik megtisztítani. A csapadékvíz elvezetését a közcsatornába csak korlátozott mértékben engedélyezi a befogadó közcsatorna üzemeltetője, ezért a csapadék elvezetését szelvénybővítéses csapadékcsatornával (közbenső tározás), illetve más irányú hasznosítással (tó) tervezik megvalósítani. A területen nagy kiterjedésű, kertépítészeti megoldásokkal tervezett központi park, valamint a tiszta csapadékvizet is tározó tó kerül kialakításra. A tározó tó szigetelt, a talajvízzel nem áll kapcsolatban, feltöltését és a víz utánpótlását tiszta (tetőfelületi) csapadékvízzel tervezik megoldani, ami egyúttal a csatornába be nem vezethető többlet csapadék elhelyezésére is szolgál. A tó vízminőségét egy szökőkút jellegű, levegőztető funkciót is ellátó megoldással biztosítják. A szükséges frissvíz utánpótlás a közüzemi ivóvízhálózatról történik. A burkolt felületek és a zöldterület egymástól szegélykővel elválasztottak, így a talajvíz elszennyezése, esetleges havária esemény bekövetkeztével, sem lehetséges. Az előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva megállapítható, hogy felszín alatti vízvédelmi szempontból tárgyi beruházásnak jelentős hatása nagy valószínűséggel nem alakul ki, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását felszín alatti vízvédelmi szempontból nem szükséges. A Felügyelőség KTVF: 43202-6/2010. számú határozatban kármentesítési monitoring végzésére kötelezte Környezethasználót. Erre való tekintettel a területen monitoring rendszer üzemel (vízjogi létesítési engedély: KTVF: 2001-2/2012), így a talajvíz minőségének változása nyomon követhető. 6
A dokumentáció szerint a talajvízszint nyugalmi szintje 1,3-2,3 m közé tehető, a maximális talajvízszint tartós nagy víznyomás esetén terepszint fölé is emelkedhet. Ezek alapján az alapozási munkát a talajvizek érinthetik, ezért az építési munkálatok során kiemelt figyelmet kell fordítani a felszín alatti közeg szennyezésének megelőzésére. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. -a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között végezhető, úgy, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A dokumentációban a Környezethasználó bemutatta a létesítendő telephely környezeti levegőre gyakorolt közvetett, valamint közvetlen hatásait. A dokumentációban található számítások alapján megállapítható, hogy a tervezett tevékenység létesítése, illetve működése következtében nem várható a környezeti levegő határérték-túllépése. Felügyelőség előírásait levegőtisztaság-védelmi szempontból a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján tette meg. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A tervezett létesítmény közvetlen környezetében ipari létesítmények, irodaház, benzinkút található. A legközelebbi védendő építmény a telekhatártól északkeleti irányban ~120 m-re helyezkedik el. A Sibrik Miklós út Gyömrői út Gergely út által határolt védendő terület övezeti besorolása I - intézményterület. Az építési munkálatok során földmunkagépek, kéziszerszámok, emelő berendezések valamint tehergépjárművek által okozott zajterheléssel kell számolni. Az elvégzett számítások szerint az építési munkálatokra vonatkozó határértékek tarthatóak. A létesítmény zajforrásai főként nappali időszakban, jellemzően reggel 8 00-20 00 között lesznek használatban. Ezen időszakon kívül kizárólag a szükséges gépészeti berendezések üzemelnek. A zajforrások által okozott számított zajterhelés értéke a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendeletben [a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet] 1. számú mellékletében előírt határértékek alatt marad. A létesítmény működése kapcsán maximálisan 8 db tehergépjármű/nap és 647 személygépjármű/nap forgalomnövekedés várható. A számítási eredmények alapján megállapítható, hogy a jelentős forgalommal érintett Gyömrői út esetében nem várható érzékelhető mértékű zajterhelés növekedés. Az új tevékenység működése kapcsán kialakuló forgalom növekedés nem változtatja meg az igénybevett közutak forgalmi zaját a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. (1) bekezdés szerinti 3 db vagy azt meghaladó mértékben, így a szállítási tevékenység esetében nincs szükség hatásterület meghatározásra. A létesítmény zajszempontú hatásterületén a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 2. q) pontja szerinti zaj ellen védendő épület nincs, a hatásterület nappal a telekhatártól számított 20 méterre határozható meg. Fentiekre tekintettel zajkibocsátási határérték megállapítása nem indokolt. A dokumentációban megadott adatok és számítások alapján a tervezett tevékenység a védendő környezet zajterhelését nem növeli meg, a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendeletben előírt zajterhelési határértékek teljesülnek. 7
Hulladékgazdálkodási szempontból: A benyújtott dokumentáció alapján megállapítható, hogy az abban foglaltak a fenti előírásokkal megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Környezethasználó tevékenységének folytatásával kapcsolatban kizáró ok hulladékgazdálkodási szempontból nem áll fenn. Megállapítható, hogy a tevékenységből eredően hulladékgazdálkodási szempontból nem származnak jelentős környezeti hatások, így hulladékgazdálkodási szempontból hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Az előírásokat a Hgt., a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, a 16/2001. (VII. 18.) Korm. rendelet és a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet alapján adta meg a Felügyelőség. * A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem várható. A dokumentációban nem került megjelölve, elkülönítve ismertetésre olyan adat, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 3. b) pontja szerint minősített adat, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. Fentiekre tekintettel a Felügyelőség, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. (1) bekezdésének a) pontja, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdésének a) és ac) pontja értelmében a Ket. 71. (1) és 72. (1) bekezdésére figyelemmel a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. (1) bekezdés db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. (3) bekezdése és a Ket. 80. (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus 8
rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a határozatot, mint hirdetményt a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát megküldi az illetékes Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. Az eljárási díj a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú melléklete I. fejezetének 49. pontja alapján került megállapításra. A jogorvoslati eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. (1) bekezdésének c) pontja és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja szabályozza. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Kérelmező bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen határozat fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) és 80. (5) bekezdése értelmében a hirdetmény útján közölt döntést, mint hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2012. május 10. Dolla Eszter s. k. igazgató 9