A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Tartalmjegyzék 1. Az iskla nevelési prgramja... 5 1.1. A nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 1.1.1. Az isklában flyó nevelés és ktatás célmeghatárzása... 5 1.1.2. Az isklai ktató-nevelő munka legfntsabb pedagógiai alapelvei... 5 1.1.3. Az iskla alapvető céljai... 6 1.1.4. Az iskla legfntsabb feladatai... 8 1.1.4.1. Az alapkészségek (lvasás, írás, számlás) elsajátításának biztsítása.... 8 1.1.4.2. Az indulási hátrányk csökkentése, esélyegyenlőség biztsítása.... 8 1.1.4.3. Értékközvetítés... 8 1.1.4.4. Személyiségfejlesztés (kmpetenciák, önmegvalósítás, önképzés).... 8 1.1.4.5. Prblémamegldó gndlkdás kialakítása, az infrmációk értelmezése és feldlgzása... 8 1.1.4.6. Egészséges életmódra, családi életre nevelés.... 9 1.1.4.7. Környezeti, környezetvédelmi nevelés Cselekedj lkálisan, gndlkdj glbálisan!... 9 1.1.4.8. Pályarientáció... 9 1.1.4.9. Szciális ellátásk biztsítása.... 9 1.1.4.10. Gyermek- és ifjúságvédelem... 9 1.1.5. Az isklai ktató-nevelő munka pedagógiai eszközei, eljárásai... 9 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk... 10 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk... 12 1.3.1. Az egészségfejlesztés isklai feladatai... 13 1.3.2. Mindennaps testnevelés... 14 1.3.3. Környezeti nevelés... 14 1.3.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása... 16 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk... 17 1.4.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcslats isklai feladatk... 18 1.4.2. Diák-önkrmányzati munka... 19 1.5. A pedagógusk helyi feladatai, az sztályfőnöki feladatk... 19 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcslats pedagógiai tevékenység... 20 1.6.1. A tehetség, képesség kibntakztatását segítő tevékenységek... 20 1.6.2. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése... 21 1.6.3. A gyermekvédelmi feladatk ellátása... 22 1.6.4. A szciális hátrányk enyhítését segítő tevékenység... 23 1.7. Kapcslattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskla partnereivel... 24

1.7.1. A szülők közösségét érintő együttműködési frmák... 24 1.7.2. A tanulók közösségét érintő kapcslattartási frmák... 26 1.7.3. Kapcslattartás az iskla partnereivel... 27 1.8. A tanulmányk alatti vizsga vizsgaszabályzata... 27 1.8.1. A vizsga fajtái, vizsgára kötelezettek:... 27 1.9. Az isklaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 28 1.10. A felvételi eljárás különös szabályai... 28 1.11. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei... 29 1.12. A csprtbntásk és az egyéb fglalkzásk szervezésének elvei... 29 1.13. Az iskla magasabb évflyamára lépés feltételei:... 30 1.14. A tanulók fizikai állaptának mérése és minősítése... 30 1.15. A tanulók értékelésének és minősítésének frmái... 31 1.16. Hétvégi házi feladatk... 33 1.17. Az isklai írásbeli beszámltatásk frmája, rendje, krlátai, szerepe... 33

P R E A M B U L U M "Dlgznunk kell, ha élni akarunk és akarunk élni, tehát dlgzni fgunk... Kiáltm a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át a munkára." /Kós Kárly/ "Jöhetnek utánam a fiatalk és flytathatják a munkámat, járhatják az utat, amit én is segítettem törni hittel, jóakarattal, népünkért, magyarságunkért, fiainkért." /Kós Kárly/ Isklánk Budapest egyik külső kerületében, kellemes, kertes környezetben, a Wekerletelepen működik. Nevét a híres magyar építészről, plihisztrról, Kós Kárlyról kapta. Az iskla épülete - amely az őt körülvevő teleppel egyszerre épült elmúlt 100 éves. Nylc évflyamunkra kb. 480 fő általáns isklás gyermek jár. Ahgy a környékre, úgy az isklára is családias légkör jellemző. A szülőkkel harmnikus kapcslatt alakítttunk ki - a szülői közösség aktív résztvevője az iskla életének. A Kós Kárly Hét hagymányőrző rendezvénysrzata, kulturális rendezvényeink, az élénk sprtélet, speciális helyi prgramjaink, szakköreink azt a célt szlgálják, hgy tanulóink a kötelező tananyag elsajátításán túl is képességeik és érdeklődésük szerint krszerű ismeretekhez juthassanak, tehetségüket kibntakztathassák, közösségben a közösségért tehessenek, hagymányaink tiszteletét megtanulják, lkálpatriótaként áplják szűkebb lakóközösségük múltját. A nevelőtestület pedagógiai filzófiája az emberközpntú iskla - valamennyi ktatási és nevelési dkumentumának összeállításánál arra törekszik, hgy ennek a filzófiának a szellemében fgalmazza meg a knkrét kritériumrendszert. Nevelőmunkánk fnts alapelve az egyéni bánásmód mind a tehetséget felmutató gyerekek, mind a felzárkóztatásra szrulók esetében. Hisszük és valljuk, hgy minden gyerekből haszns plgár nevelhető. Az iskla teljes közössége számára ad példát névadónk, aki az élet pártján álltt, valahányszr anyanyelvünk megbecsülésére, szülőföldünkhöz való ragaszkdásra, családi tűzhelyünk féltő őrizésére intett, és az élet pártján állva mutatta fel az alktómunka szentségét. Mert hazug beszéd száját el nem hagyta, rútat le nem írt, felhúztt fala még sha le nem mltt.." /Benkő Samu/. "A történelem tanúsága szerint az igaz embernek - legyen építész, író, képző- vagy zeneművész - mindenütt a világn, minden időben és minden körülmények között a srs által rendeltetett kötelessége vlt, van és lesz, hgy a maga népének és szülőhazájának srsát vállalja, és élete munkájával szülőhazáját és annak népét megbecsült hagymányaik szellemében hűségesen szlgálja." /Kós Kárly/

1. Az iskla nevelési prgramja 1.1. A nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Az isklában flyó nevelés és ktatás célmeghatárzása Célunk az emberközpntú iskla megteremtése. A pedagógia számára ez azt jelenti, hgy a tanár a tanulót, a tanuló a tanárt, a tanár a másik tanárt, a tanuló a másik tanulót önmagával egyenrangú embernek tekinti, elismeri önállóságát, méltóságát, a természeti és a társadalmi visznyk által megengedett szabadság fkát, s a saját vágyait, érdekeit a többi ember érdekeinek figyelembevételével elégíti ki. Olyan iskla ez, amelyben a gyerek áll a pedagógiai gndlkdás középpntjában, amelyben őszintén emberiek a kapcslatk. Elfgadtt alapértékeink: a munka, szabadság, szeretet, tlerancia és felelősség. Ezen értékek alapján fgalmazzuk meg a nevelés célját nem irányul senki ellen, csak az egyes ember és az egész emberiség bldgulását szlgálja. Az isklát akkr humanizáljuk igazán, ha a gyereket természetének megfelelő tevékenységre szktatjuk, ha megismertetjük az alktás bldgságával, ha megismertetjük a társakkal való együttdlgzás örömével. A máskkal való közös munkában tanulja meg a tleranciát, a másk tiszteletét, szeretetét. Úgy kell szerveznünk a tanítási-tanulási flyamatt, hgy a gyereknek öröme legyen benne. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevnjuk saját isklai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az ktatás srán figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támaszttt követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusk jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb prblémáiban, az iskla életében szeretetteljes emberi kapcslatk kialakítására törekszünk. 1.1.2. Az isklai ktató-nevelő munka legfntsabb pedagógiai alapelvei Ismeretszerzés a tanulás tanulása A kgnitív ismeretanyag megértése és alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása. Saját egyéni, hatékny tanulási módszerek kialakítása, a munkamemória kapacitásának növelése, az ismeretek előhívásának gyrsítása. A különféle kmmunikációs csatrnákn nyert infrmációk (verbális, vizuális, infrmatikus) értelmezése, feldlgzása. Társadalmi magatartás

Szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagymányainak, történelmi emlékeinek megismerése, megőrzése, tiszteletben tartása. Az európai és nemzetközi törekvések ismerete, más népekkel szembeni tlerancia. A demkratikus nrmarendszer kiterjesztése a természeti, és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Tleranciára, a másság elfgadására nevelés. A társadalmba való majdani beilleszkedésre való felkészítés. Egyéni és közérdek, többség és kisebbség visznyának megértése, a kirekesztés elutasítása. A bilógiai lét értékei A Föld glbális prblémáinak (környezetszennyezés) megértése. Az egészséges életmód, egészségvédelem technikájának elsajátítása, az egészséget és az életminőséget beflyásló betegségek megelőzése, saját mzgásprgram kialakítására képes egyén nevelése, egészségfejlesztés és megőrzés tudatsítása. A környezetvédelem lehetőségeinek megismerése, gyakrlása. Kialakítani a környezettel való harmnikus, knstruktív kapcslatt. Kmplex nevelői hatás A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet srán fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szlidaritásérzését, empátiáját. Gyakrlati módn igazlja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét. 1.1.3. Az iskla alapvető céljai Gyakrlatias, a tanulók önmegvalósítását szlgáló ktatás-nevelés megvalósítása. Ennek megfelelően az iskla pedagógiai prgramja és helyi tanterve felépítése szempntjából követelményközpntú, pedagógiai kncepciója szerint tanulóközpntú. Egyensúlyba helyezzük a személyiségfejlesztést azkkal a közvetíteni kívánt ismeretekkel, amelyek választ adnak az új évezred pedagógiai kihívásaira. Nevelőmunkánk fnts alapelve az egyéni bánásmód mind a tehetséget felmutató gyerekek, mind a felzárkóztatásra szrulók esetében. Hisszük és valljuk, hgy minden gyerekből haszns plgár nevelhető. Eszményeinkben lyan tanuló képe él, aki a közös családi és isklai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdnságkat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyittt, kreatív, alktó, becsüli a szrgalmas tanulást, a munkát, képes a prblémák érzékelésére és megldására,

gyakrlatias, képes eligazdni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékny módszereit, képes tudását tvább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni, tudását flyamatsan gyarapítja, bővíti, képes az értő lvasásra, gndlatait helyesen és szabatsan tudja megfgalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, áplja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagymányait, az egyetemes kultúra legnagybb eredményeit, a társadalmilag elfgadtt nrmák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásfrmákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskla, társadalm) együttélését biztsító szabálykat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kmmunikáció elfgadtt frmáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, a másságt, elítéli a kirekesztést, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, testi és lelki szempntból is egészségtudats, szeret sprtlni, mzgni, igénye van az öntevékeny testedzésre, megjelenése és személyes környezete tiszta, áplt, gndztt. Nevelőink mindennapi nevelő és ktató munkája arra irányul, hgy a lehető legtöbb diákunk a differenciálás és a mtiváció eredményeképpen rendelkezzen végzős krára minél több itt felsrlt személyiségjeggyel.

1.1.4. Az iskla legfntsabb feladatai 1.1.4.1. Az alapkészségek (lvasás, írás, számlás) elsajátításának biztsítása. A tanulók az 1-6. évflyam életkri szakaszában találkznak először tudmánys igényű ismeretekkel, a legfntsabb magatartási és viselkedési nrmákkal, értékekkel. Alapvető feladat az összefüggések felismertetése, a lényegkiemelés technikájának készségszintre történő emelése. 1.1.4.2. Az indulási hátrányk csökkentése, esélyegyenlőség biztsítása. Ennek érdekében elsősrban a tudás megszerzését és alkalmazását szlgáló pedagógiai eljárásk mellett szükséges az lvasási-számlási prblémák (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) gyrs felismerése és preventív kezelése. 1.1.4.3. Értékközvetítés A Kós Kárly Általáns Iskla az értékek egyensúlyára törekedve az értékek öt csprtját határzza meg: - a bilógiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke) -az én harmóniájára vnatkzó értékek (önismeret, önművelés) -a társas kapcslatkra vnatkzó értékek (tisztelet, szlidaritás, szeretet, tlerancia) - a társadalmi eredményességre vnatkzó értékek (flyamats tanulás, prblémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség) -a humanizált társadalm és világkép értékei (hazaszeretet, egyetemes emberi jgk tiszteletben tartása, az emberi kultúra értékeinek óvása). 1.1.4.4. Személyiségfejlesztés (kmpetenciák, önmegvalósítás, önképzés). A gyermekközpntú alapkncepció és a prgram követelményközpntú felépítése az alapvető tanulói készségek, képességek és jártasságk fejlesztését szlgálja. Az ehhez vezető flyamat fnts eleme az ismeretek átadásán túl a tanulói önmegvalósítás (szabadn választható fglalkzásk) és önképzés (tehetséggndzás) segítése. 1.1.4.5. Prblémamegldó gndlkdás kialakítása, az infrmációk értelmezése és feldlgzása. Napjaink infrmációs flyamatai az iskla számára az adatk minőségi szűrését is jelenti. Szükség van tehát az értelmes, kreatív, kritikai gndlkdás fejlesztésére. Mivel a tanuló ennek a flyamatnak alktó részese, ezért kreativitása és innvációs törekvései fnts építőkövei a tanítás-tanulás szakaszának.

1.1.4.6. Egészséges életmódra, családi életre nevelés. Az integráció srán beépül valamennyi terület tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. A mentálhigiéniás prblémák kezelése és megldása, a családi értékek megőrzésére való törekvés a tanulói tevékenységek fejlesztésének általáns elemei. 1.1.4.7. Környezeti, környezetvédelmi nevelés Cselekedj lkálisan, gndlkdj glbálisan! A szűkebb környezet megóvásának készségszintre emelése lehetővé teszi lyan államplgárk képzését, akik felelősségteljesen vesznek részt a köz ügyeinek intézésében, és óvják, áplják környezetüket. 1.1.4.8. Pályarientáció Olyan szilárd alapismeretekkel rendelkező tanulók képzése a cél, akik az általáns iskla 8 sztályának elvégzés után képesek más isklatípusban tanulmányaik flytatására. Képesek magasabb rendű összefüggések megismerésére, a teljes életüket átszövő flyamats önképzésre. 1.1.4.9. Szciális ellátásk biztsítása. Alapvető feladat az egész naps ellátásk (ügyelet, délutáni fglalkzásk, szakkörök, napközi, tanulószba) és diákétkeztetés biztsítása a szülők igényeinek megfelelően, az iskla társadalmi környezetéhez alkalmazkdva. 1.1.4.10. Gyermek- és ifjúságvédelem Ezt a feladatt az iskla társadalmi környezetéhez alkalmazkdva végezzük. A tevékenységet gyermekvédelmi felelős irányítja félállásban. Szrsan együttműködik az sztályfőnökökkel, knzultál a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő Közpnttal, az önkrmányzat és a krmányhivatal illetékeseivel. Munkáját a mindenkri jgi szabályzás szellemében végzi. 1.1.5. Az isklai ktató-nevelő munka pedagógiai eszközei, eljárásai Az általáns isklai ktató-nevelő munkát négy elkülönített, de egymáshz szervesen kapcslódó szakaszra bntjuk: az első évflyamn kezdődő és a másdik évflyam végéig tartó bevezető, a harmadik évflyamn kezdődő és a negyedik évflyam végéig tartó kezdő, az ötödik évflyamn kezdődő és a hatdik évflyam végéig tartó alapzó, a hetedik évflyamn kezdődő és a nylcadik évflyam végéig tartó fejlesztő szakaszra.

Első hárm szakasz (1-6. sztály) Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és prblémamegldáshz megalapzza a tanulási szkáskat. A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempnt az életkri jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapzása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakrlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése, fejlődésük flyamats követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés. Negyedik szakasz (7-8. sztály) Az alapműveltséget a differenciálódó tantárgyi rendszerben önálló tanulással, önműveléssel, gyakrltatással fejlesztjük tvább. Az isklai tanulás flyamatában a gyakrlatközpntúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a prblémamegldó gndlkdás fejlesztése érvényesül. a tanulók megszerzett tudásukat valóságs feladatk, prblémák megldásában, knfliktusk kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakrlatkban és spntán élethelyzetekben is érvényesítik. A tanulási tevékenységben növekvő szerepet kap a közvetett kmmunikáció írásbeliség, vizuális kmmunikáció, számítógépes érintkezés és megjelenik a nem anyanyelven flyó kapcslatteremtés. A tanulás tanulása, az önálló tájékzódás, az infrmatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is hzzájárul az alapműveltség tvábbépítéséhez. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempnt: az életkri jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapzása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési flyamataik követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. E szakaszban növekszik az együttműködésre építő (kperatív-interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módk szerepe. Növekszik a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módk aránya (megfigyelés, kísérlet, új infrmációs és kmmunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, mdellezés, szerepjáték stb.). Építünk a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre. Ezért heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk. 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk A személyiség fejlődése a tanulás pszichlógiájával kapcslats kérdéskör. A tudásvágy, környezetünk megértésének vágya az élet alapvető mtívuma. Valamennyi mtívum az értelem és az érzelem szétbnthatatlan öltözete. Az egészséges személyiség jellemzői: Nagymértékben kiterjesztett én-érzéssel rendelkezik Emberi kapcslataiban elfgadó Érzelmi biztnság jellemzi; elfgadja önmagát Valósághű, rugalmas észlelés Van humra, önismerete

Egységesítő életfilzófiával rendelkezik Az embert körülvevő kultúrának óriási szerepe van a személyiség kialakításában. Az eltérő gyermeknevelési módk megléte mellett az iskla saját pedagógiai hitvallásáhz illeszkedő szemléletet próbál közvetíteni úgy, hgy nem kérdőjelezi meg az individualizáció jgsságát, illetve jelenlétét. A tanórák speciális lehetőségein túl a személyiségfejlesztéshez közvetlenül kapcslódó témakörök és tevékenységek megjelennek az sztályfőnöki órák témáiban, a tanításn kívüli isklai szervezett tevékenységekben, a tanulás és a közösségi élet isklai és isklán kívüli színterein. Különösen nagy hangsúlyt fektetünk lyan gyakran isklán kívüli prgramk szervezésére, amelyek keretében új tanulási-fejlesztési lehetőségekkel, élményszerű módkn és tevékenységekben történik meg tanítványaink skldalú személyiségfejlesztése, pl. rendhagyó órákn, prjektekben, erdei isklai prgramkn. Pszichlógiai munkaszintek és tevékenységi frmák isklánk adttságaihz igazdva A tevékenység szintje I. Szcilógiai szint II. Szciálpszichlógiai szint - nevelők (érdekvisznyk, knfliktusk) - sztályk (fejlődési, életkri, családi prblémák) III. Diádikus kölcsönhatásk szintje Ped. tanítvány Tanító tanuló IV. Individuális személyiségi szint A pszichlógiai szlgáltatás célja Az iskla szervezeti életének fejlesztése - közös tervezéssel, döntéssel - prblémahelyzetek megldási terveinek tantestületi szintű kidlgzása - stresszvédelem - a közösségi élet zavarainak feldlgzása (klikkek, sztárlás, széthúzás, stb.) - hátránys helyzetűek prblémáinak közösségi kezelése - Kmmunikációs készségfejlesztés - Empátiafejlesztés - Pzitív célú beflyáslás - stresszleküzdés - védelem a kiégéstől Alkalmaztt módszer Viták, megbeszélések - relaxáció, sprt, lazításk - drámajátékk, - megbeszélések, - szülők bevnása - interjú - drámajátékk - szerepjátékk, stb. Relaxációs gyakrlatk Vezetője A szlgáltatás kerettevékenysége Isklavezető - - pedagógus közösség rvs, védőnő, pszichlógus, lgpédus Pedagógusk, (isklapszich.) Pedagógus Isklapszich. bevnása igény esetén Állandó knzultáció Knzultáció pszichlógussal Knzultáció pszichlógussal

Ped.-k személyisége, hivatásukból eredő lelki prblémák (nem betegség) - pályakezdők segítése - egészségvédelem Csprts megbeszélés Tanulók fejlődésének zavarai - pubertás - beilleszkedés - tagzatváltás - pályarientáció - döntés felelőssége - készségfejlesztés a, szenzibilitás b, empátianövelés c, kreativitásfejl. d, kapcslat- és kmmunikációkészség fejlesztése - egyéni támgató munka - szakember bevnása, pl. védőnő, stb. - szakköri munka - tréningek Pedagógus, védőnő. pszichlógus knzultáció 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási frmája, a krszerű egészségnevelés az egészségi állapt erősítésérre és fejlesztésére irányul. Ide tartzik például az egészséges táplálkzás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennaps testmzgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmnikus párkapcslat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztnságs környezet kialakítása, az egészségkársító magatartásfrmák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztnság megvalósítása. Az egészségfejlesztési feladatk megldása srán az iskla minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást; együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákk között annak érdekében, hgy az iskla egészséges környezet legyen; egészséges környezetet, isklai egészségnevelést és isklai egészségügyi szlgáltatást biztsít, ezekkel párhuzamsan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasnló prgramjaival, valamint az iskla személyzetét célzó egészségfejlesztési prgramkkal;

kiemelt jelentőséget tulajdnít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő haszns eltöltésének, teret ad a társas támgatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztsító prgramknak; stratégiai célja, hgy a tanulókat élethsszig tartó, egészségtudats, fizikailag aktív életvezetésre szcializálja, a mtrikus műveltség eszközeivel személyiségüket fejlessze; lyan nevelési gyakrlatt flytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusk és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékt, támgatja az egyéni előrejutást; törekszik arra, hgy segítse tanulóinak, az iskla személyzetének, a családknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hgy utóbbiak megértsék, a közösség hgyan járulhat hzzá vagy éppen hgyan hátráltathatja az egészség fejlesztését. Az isklai egészségfejlesztésnek ahhz kell hzzájárulnia, hgy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hgy az egészséggel összefüggő kérdések fntsságát értsék, az ezzel kapcslats beállítódásk szilárdak legyenek, s knkrét tevékenységekben alapzódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempntjából lényeges területeknek az iskla pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartznak az alábbiak: önmagunk ismerete egészségi állaptunk ismerete a mzgás fntssága környezetünk frmálása egészségünk érdekében egészséges táplálkzás. Következetesen támaszkdunk az sztályfőnökök és az isklai egészségügyi szlgálat szrs együttműködésére, a szaktanárk és a munkaközösség-vezetők munkájára. A feladat jellege közös prblémakezelést és egységes visznyulást igényel a résztvevők között: intézményvezető vagy megbízttja, egészségnevelő pedagógus, isklarvs, védőnő, diákönkrmányzatt segítő pedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, isklai pszichlógus, napközis és tanulószbai csprtk vezetői. 1.3.1. Az egészségfejlesztés isklai feladatai Isklánkban a teljes körű egészségfejlesztést elsősrban tanórákn és a mindennapi nevelési feladatk közé építve valósítjuk meg. Az egészséges életmódra nevelés színterei a szakórák (testnevelés, természetismeret, bilógia, sztályfőnöki), a sprtkörök, kirándulásk, szabadidős és erdei isklai prgramk, előadásk. Évente egyszer egy adtt témát kiemelve prjektnapt szervezünk (Egészségnap). Igyekszünk ráirányítani a gyerekek figyelmét arra, hgy milyen fnts saját egészségi

állaptuk ismerete - melyhez a mentális állapt is hzzátartzik -, egyes betegségek kialakulásának megelőzése. A gyerekek rendszeres isklarvsi vizsgálatn vesznek részt, a védőnővel és az isklai pszichlógussal flyamats kapcslatban állunk a felmerült prblémák megldása céljából. A tanulók napirendjét igyekszünk életkri sajátsságaiknak megfelelően alakítani. Alkalmanként meghívtt előadók segítségével világítunk rá egy-egy témára (szenvedélybetegségek, drghasználat, alkhlfgyasztás), tájékztatunk kialakulásukról, veszélyeikről. Felső tagzatn felvilágsító órákat szervezünk szakemberek bevnásával. A személyiségfejlesztést is az egészségfejlesztés részének tartjuk, ebben legfntsabb partnereink a szülők és a pszichlógusk. Elfgadó és befgadó közösség kialakítása a célunk, ahl minden gyerek kibntakztathatja a saját képességeit. Isklánk kiemelt feladatának tekinti a családi életre nevelést is, ebben szintén a szülők kiemelt partnereink, isklai színterei pedig a tanórák (sztályfőnöki, etika), valamint a szabadidős fglalkzásk, beszélgetések. 1.3.2. Mindennaps testnevelés A mindennaps testnevelésórák keretében alsó tagzatn heti egy órában népi gyermekjátéktánc fglalkzást tartunk, valamint önkrmányzati támgatás esetén órarendbe illesztett heti egy úszásórára kísérjük diákjainkat. A tantervben előírt úszásktatást 2-3. évflyamn teljesítjük tanórai keretben. A mindennaps testnevelésből maximum heti két órát a tanulók isklai sprtköri fglalkzásn vagy igazlt egyesületi edzésen is teljesíthetnek. Az ezeken való részvételt a tanóraival azns módn dkumentálni kell. 1.3.3. Környezeti nevelés A környezeti nevelés célja a környezettudats magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távlabbról nézve a környezeti nevelés a természet s benne az emberi társadalm harmóniájának megőrzését, fenntartását célzza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szkásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapzása. A környezeti nevelés tartalma világszerte, így Magyarrszágn is kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztsítására irányul. Gndt kell arra frdítanunk, hgy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bnylultabb természeti, társadalmi, gazdasági és plitikai knfliktuskat kezelni, megldani. Meg kell alapznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, frmálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. E nevelési célk hatékny személyiségfrmálást, az önszabályzás és egyben a társas együttműködés és knfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős, aktív kiscsprtk és tágabb közösségek kialakítására

törekszik, előtérbe emelve azkat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. A környezeti nevelés a fenntarthatóság pedagógiai gyakrlata kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcslat bemutatására és frmálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatsság erősödését. A pedagógiai gyakrlatban kiterjed a testilelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a knfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés isklai gyakrlatában harmnikusan ötvöződik a környezettudmányi és a társadalmtudmányi ismeretek köre, hiszen csak az ember bilógiai és társas-társadalmi természetének sajátsságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szkásk frmálása. A környezeti nevelés legfntsabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jgaival, a biszféra iránti felelősségünkkel kapcslatsak, ezért hangsúlysan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szkáskat frmálóak. A környezeti nevelési kutatásk eredményeinek elemzése azt mutatja, hgy a környezeti ismeretek önmagukban nem elegendőek. Környezettudats életvitelt azk a személyek tanúsítanak, akik azn túl, hgy pnts ismereteik és fgalmaik vannak a környezetről, az aktuális környezetvédelmi prblémákról és tennivalókról képesek e célk érdekében felelősen cselekedni, sőt hisznek is tevékenységük jelentőségében. A környezeti nevelés srán felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsló, harmnizáló pedagógiai törekvés. A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi isklatípus és tantárgy feladata (hiszen minden ugyanarról a világról szól), ugyanakkr az egyes különálló tantárgyakba fglalt környezeti vnatkzású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni. A környezeti nevelés az általáns törvényszerűségek felismerése mellett a gndlkdási képességek különböző szintjeit is fejleszti. A természettudmánys gndlkdás tanórán kívüli környezetben még hatéknyabban fejleszthető. A tantárgyak tartalmáhz illeszkedő, ám a hagymánys tanítási órákn kívüli isklai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek száms lehetősége van, mindenekelőtt az isklai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sprt, játék és közéleti tevékenységeinek srán. Ezek előkészítésekr, megvalósításakr szintén gndlunk a környezeti vnatkzáskra, a környezeti nevelés lehetőségeire, pl. állatk világnapjáhz, évszakkhz kapcslódó rendezvényeinkkel. A napközis fglalkzásk környezeti nevelési tartalma kifejezett, hiszen a tanulók életviteli kultúrájának, szkásaik alakításának közvetlen nevelési lehetőségei tárulnak fel. A napközi prgramjaiban helyet kapnak a környezetfeltáró, érzékenyítő, megőrző prgramk, ezzel kapcslats játékk és cselekvések. Az isklai tehetséggndzás terén is helyet találhatunk a környezeti nevelésnek. A környezet iránt legfgéknyabb tanulók számára megrendezett versenyekre és vetélkedőkre való egyéni és csprts felkészülés alkalmas erre. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hgy a szkáss tanítási helyzetektől eltérő tanulás lyan képességek fejlesztésének is kedvez, amelyek nem kerülnek előtérbe a hagymánys tanórákn. Isklánk környezeti nevelésének jelmndata: "Cselekedj lkálisan, gndlkdj glbálisan!" Isklánk Örökös ÖKO-iskla, célunk a szűkebb környezet megóvásának készségszintre emelése. Ennek érdekében rendszeresen szervezünk papír-, használtruha- és kupakgyűjtést,

szépítjük isklánkat (udvar zöldítése, knyhakert kialakítása), tisztasági verseny zajlik minden évben. Föld Napja alkalmából rendezett prgramjaink egy-egy környezetvédelmi téma feldlgzására épülnek, erdei iskláink alkalmával pedig egy-egy hazai táj jellegzetességeivel, állat-és növényvilágával, értékeivel ismertetjük meg tanulóinkat. Újnnan vállalt feladatunk az isklai tankert kialakítása és gndzása, amely elsősrban a mindenkr negyedik évflyamk aktív munkájával valósul meg. 1.3.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az isklai elsősegélynyújtás ktatásának legfőbb célja fejleszteni a beteg, sérült és fgyatékkal élő emberek iránti elfgadó és segítőkész magatartást, megismertetni a környezet elsősrban a háztartás, az iskla és a közlekedés, a veszélyes anyagk egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakribb tényezőit, felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának frmái Szervezetten, a bilógia egészségtan tanterv részeként, 8. évflyamn Szépség, erő, egészség című fejezet kiegészítéseként. Osztályfőnöki, infrmatika-, technika- és testnevelésóra keretében minden tanév elején és később igény szerint. Önkéntes jelentkezés frmájában, tanórán kívüli csprtfglalkzásn, tanflyamn való részvétellel. Isklánk védőnőnk közvetítésével kapcslatt tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai a különböző versenyek megszervezésében segítik a közösségi munkát. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának frmái, módszerei, eszközei, tanulásszervezési módjai: Frmái Módszerei, eszközei Tanórán bilógia-, testnevelés-, előadás, prjekt, gyakrlat, sztályfőnöki vagy IKT-eszközök használata technikaórán Tanórán kívül szakkör, tanórán kívüli IKT-eszközök használata, fglalkzás vagy kirándulás keretében előadás, prjekt, gyakrlati bemutatók Önálló ismeretszerzés házi feladat, gyűjtőmunka IKT-eszközök használata, prjekt, kutatómunka

1.4. A közösségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk A közösség lyan együttműködésre szerveződött emberi csprt, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fnts az együttes élmény ereje, mert a közös szkásk révén kialakult elvárásk lesznek a szabályzók. Az igazi tanulói és más emberi közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szciális értékek hrdzója, közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátsságait. Célja: A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibntakzását úgy, hgy azk egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: a család, az iskla, az isklán kívüli közösségek. Tanulóink közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása - a Diák Önkrmányzattal együttműködve - nevelő-ktató munkánk alapvető feladata, célunk, hgy minden diákunk ismerje meg és sajátítsa el a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmnikus kapcslatk kialakítását lehetővé teszik. A közösségfejlesztés az a flyamat, amely az egyén és a társadalm közötti kapcslatt kialakítja, megteremti. Az isklánkban a közösségfejlesztés fő területei a: - tanórák - tanórán kívüli fglalkzásk - szaktárgyi órák - sztályfőnöki órák - napközi - szakkörök - kulturális és sprtrendezvények - kirándulásk, tábrk - határn túli magyarlakta területek meglátgatása isklai kirándulás és/vagy Határtalanul pályázat keretében a szülők anyagi vállalásától függően - témanapk interaktív módn kapcslódva a tananyaghz, pl. Nemzeti Összetartzás- Határtalanul témanap, természettudmánys π - nap diák-önkrmányzati munka, szabadidős tevékenységek. Mind a négy terület sajáts fglalkztatási frmát követel, másk az egyes területek feladatai, céljai, abban aznban megegyeznek, hgy valamennyien tevékenyen hzzájárulnak: az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításáhz, véleményalktó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szkásk, nrmák elfgadásáhz (etikai értékrend), a másság elfgadásáhz, az együtt érző magatartás kialakulásáhz, harmnikus embertársi kapcslatk fejlesztéséhez.

A közösségfejlesztés srán nemcsak a pedagógusknak van feladatuk, hanem az isklában fglalkztattt valamennyi dlgzónak, sőt az isklát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcslatával az intézmény valamennyi dlgzója példaként áll a diákk előtt. 1.4.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcslats isklai feladatk az isklai élet egyes területeihez, (tanórákhz: az sztály- és csprtközösségek, illetve tanórán kívüli tevékenységekhez: szakkör, sprtkör és érdeklődési körök) kapcslódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudats, tervszerű nevelői fejlesztése; nevelőmunkánk srán alkalmazkdnunk kell az életkrral váltzó közösségi magatartáshz; ösztönzést, útmutatást adni az egyéni érdeklődés, képesség, tehetség kibntakztatására, az önfejlesztés belső erőfrrásainak (pl. akaraterő, ambíció, igényesség) kiépítésére; megértetni, elfgadtatni az egyre inkább háttérbe szruló, de nélkülözhetetlen humán értékeket, mint: egymás megbecsülése, tisztelete, az empátia és tlerancia érzése egymás iránt, illetve a knfliktusk vállalása, ezek feldlgzása; a devianciáhz vezető szcializációs prblémák észre vétetése, ptenciális veszélyeinek tudatsítása, az ezekkel kapcslats felelősség felébresztése önmaguk és társaik iránt; a tanulói közösségek fejlesztése srán ki kell alakítani a közösségekben, hgy a nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni és ennek elérése érdekében összehangltan tevékenykedjenek, az elvégzett munkát értékelni tudják; fejlesztenünk szükséges diákjaink vitakészségének, kapcslat- és kmmunikációs képességeinek kibntakztatását; bátrítani a kezdeményezési szándékt és képességeket; a tanulói közösségekre jellemző, az összetartzást erősítő erkölcsi, viselkedési nrmák, frmai keretek és tevékenységek rendezetté válásának kialakítása, áplása; hangsúlyt helyezni az isklai isklán kívüli feszültségek, knfliktusk elemzésére, tapasztalatainak általánsítására; cáflni és elutasítani (elutasíttatni) a gyakran előtérbe kerülő, negatív tartalmú egyéni ambíciókat, mint pl.: a gátlástalanság, önzés, önközpntúság, visszaélés a közösség bizalmával; hagymányőrző tevékenységek szervezése, tudatsítása (nemzeti, népi, helyi, isklai hagymányk szintjén is); lehetőség szerint tanulóink skirányú igényeinek megfelelő sprtkörök szakkörök szervezése, indítása; igényes szabadidős tevékenységek szervezése; évente minimum két napn tanulmányi kirándulás szervezése (a szülői költségvállalástól függő prgrammal); lehetőség szerint (önkéntes szülői költségvállalással) erdei isklák szervezése.

1.4.2. Diák-önkrmányzati munka A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az isklában diákönkrmányzat működik. Az isklai diákönkrmányzat munkáját a 5-8. sztálykban megválaszttt küldöttekből álló diák-önkrmányzati vezetőség irányítja. A diákönkrmányzat tevékenységét az iskla igazgatója által megbíztt nevelő segíti. A diákönkrmányzat minden tanév elején elkészíti éves prgramját, amely az iskla munkatervének részét képezi. 1.5. A pedagógusk helyi feladatai, az sztályfőnöki feladatk A pedagógusk feladatainak részletes listáját személyre szabtt munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusk legfntsabb helyi feladatait az alábbiakban határzzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dlgzatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtarttt tanítási órák dkumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, szükség szerint különbözeti, sztályzóvizsgák lebnylítása, kísérletek összeállítása, dlgzatk, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebnylítása, tehetséggndzás, a tanulók fejlesztésével kapcslats feladatk, felügyelet a vizsgákn, tanulmányi versenyeken, isklai méréseken, isklai kulturális és sprtprgramk szervezése, sztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkrmányzatt segítő feladatk ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk ellátása, szülői értekezletek, fgadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt tvábbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és valamennyi isklai rendezvényen, tanulmányi kirándulásk, isklai ünnepségek és rendezvények megszervezése, isklai ünnepségeken és isklai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapn az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, isklai dkumentumk készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, sztálytermek rendben tartása és dekrációjának kialakítása. Az sztályfőnököt az sztályfőnöki munkaközösség vezetőjével knzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősrban a pedagógiai alkalmasságt és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az sztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskla pedagógiai prgramjának szellemében neveli sztályának tanulóit, munkája srán maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az sztály diákbizttságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és krdinálja az sztályban tanító pedagógusk munkáját. Kapcslatt tart az sztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az sztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szrgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az sztályával kapcslats ügyviteli teendőket: napló, anyakönyv vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatk szlgáltatása, biznyítványk megírása, tvábbtanulással kapcslats adminisztráció elvégzése, hiányzásk igazlása. Segíti és nymn követi sztálya kötelező rvsi vizsgálatait. Kiemelt figyelmet frdít az sztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatkra, kapcslatt tart az iskla ifjúságvédelmi felelősével, az isklapszichlógussal. Tanulóit rendszeresen tájékztatja az iskla előtt álló feladatkról, azk megldására mzgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatt tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az sztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatk megldását. Rendkívüli esetekben órát látgat az sztályban. 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcslats pedagógiai tevékenység 1.6.1. A tehetség, képesség kibntakztatását segítő tevékenységek A tehetséggndzás elszakíthatatlan részét képezi a színvnalas ktatásnak, intézményünkben ennek jelentős hagymánya van. A tehetséges tanulók képességeinek kibntakztatására, versenyekre való felkészítésére a pedagógusk szervezetten, illetve egyéni knzultáció keretein belül lehetőséget, támgatást nyújtanak A tehetséggndzás céljai intézményünkben: minden diákunk tehetségének felismerése és felkarlása, valamennyi tanulónk tehetségének minél skldalúbb kibntakztatása, tehetségfejlesztés, eredményes verseny-előkészítés, a hátránys és halmzttan hátránys helyzetű tanulók felzárkóztatása, a tvábbtanulás, a pályarientáció segítése. Céljaink elérése érdekében feladatunk a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezőkészségének, prblémamegldó módszereinek szélesítése, alktóképességének előtérbe állítása, kreativitásának fejlesztése; a kulcskmpetenciák megalapzása, bővítése,

megszilárdítása és az egyénhez igazdó fejlesztés. Hangsúlyt helyezünk a mtiválásra személyes beszélgetés, ösztönzés, jutalmazás megfelelő frmáinak alkalmazásával. A tehetséggndzás lehetőségei tanórán, tanórán kívül és önálló frmában intézményünkben: egyéni és kiscsprts tehetséggndzó órák, verseny-előkészítő fglalkzásk, emelt óraszámú angl nyelvi ktatás, differenciálás, csprtbntás kperatív és prjektmódszer szakköri fglalkzásk, színház- és hangverseny-látgatásk, kiállításk megtekintése, tanulmányi versenyeken, pályázatn való részvétel, isklai kiállításk, pályázatk, szervezett szabadidős tevékenységek- akár külön sprtkörbe, szakkörbe irányítás, Kós Kárly-díj és a diákönkrmányzat elismerése a kiváló teljesítményt nyújtó diákk jutalmazására, múzeumlátgatásk, sztály- és isklai szintű prgramkn, ünnepségeken lehetőséget adunk a tehetség megmutatásának Isklai könyvtár és az iskla egyéb lehetőségeinek, eszközeinek önálló/csprts használata pályázatk, kutatásk, kiegészítő anyagk tanulói feldlgzása, önálló ismeretszerzés segítése IKT-eszközök használatának támgatása. 1.6.2. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A bármilyen isklai kudarcnak kitett, nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek srán történik: az egyéni képességekhez igazdó tanórai tanulás megszervezése, egyéni fglalkzás, rendszeres krrepetálás, felzárkóztatás napközi tthns fglalkzás és tanulószba keretében, az isklai könyvtár, valamint az iskla más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csprts használata, szrs kapcslat a nevelési tanácsadóval, a fejlesztő pedagóguskkal, a szakszlgálatkkal és a szakértői bizttságkkal, szükség esetén pszichlógus segítségének igénylése, együttműködő, bizalm teli kapcslat kialakítása a családkkal, ingergazdag környezet kialakítása, a gyermek személyiségének átgndlt és reális megítélése, a tanuló testi-lelki állaptának minél teljesebb felmérése, k-kzati összefüggések feltárása, negatív környezeti hatásk kiszűrése, a részképesség-kiesések lehetőség szerinti krrigálása, a nevelők és a tanulók személyes kapcslatai,

szükség esetén családlátgatásk, a szülők, a családk nevelési gndjainak segítése, a tvábbtanulás irányítása, segítése. A tanulási nehézségekkel küzdő diákjaink sikeresebb isklai haladása és beilleszkedése érdekében a rászruló tanulók egyéni fejlesztési ütemben haladhatnak, a munkaközösségek megbeszélésein a pedagógusk tájékztatják egymást a tanulók fejlődéséről. 1.6.3. A gyermekvédelmi feladatk ellátása Az iskla ifjúság- és gyermekvédelem feladata, hgy minden tanuló számára biztsítsa az esélyegyenlőséget és az egyéni fejlődéséhez szükséges nevelési-ktatási feltételeket. Az isklai gyermekvédelem célja: általáns prevenció a gyerekek prblémáinak krai felismerése és kezelése, megelőzve súlysabbá válásukat esélyegyenlőtlenségek mérséklése gyermeki jgk biztsítása Az isklának minden lehetséges eszközzel segítséget kell nyújtania a szülőknek ahhz, hgy gyermekeik személyes adttságaiknak megfelelően tegyenek eleget a törvényekben meghatárztt kötelezettségeiknek és sikeresek legyenek. Ennek érdekében a hátránys helyzetű, halmzttan hátránys helyzetű, különleges gndskdást igénylő, pszichés fejlős zavara miatt akadályztt, esetleg egészségileg kársdtt gyermekek esetében a következő feladatkat kell elvégeznünk: a tanulók fejlődését akadályzó körülményeinek feltárása, a hátrányk típusának megfelelő pedagógiai eszközök isklán belüli megtervezése a szülőkkel egyeztetve, szükség esetén külső segítség igénylése, adminisztratív intézkedések kezdeményezése kapcslattartás a belső és külső partnerekkel. Isklánk kiemelt feladata felderíteni a tanulók fejlődését veszélyeztető tényezőket, és pedagógiai eszközökkel a kárs hatáskat megelőzni, ill. krrigálni. Szülőktől, gyermekektől vagy az iskla pedagógusaitól érkezett jelzés esetén a gyermekvédelmi felelős családlátgatás keretében tárja fel a prblémás tanulók családi környezetét. Figyelmet frdítunk a szenvedélybetegségek megelőzésére, s a tanulók körében egyre sűrűbbé váló tanulási nehézségek kzta hátránys helyzet kezelésére. Minden pedagógus alapvető feladata, hgy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatk ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az igazgatót az iskla félállású gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse segíti az intézmény gyermekvédelmi feladatainak megvalósításában. A gyermekvédelmi felelős nyilvántartást vezet a hátránys helyzetű tanulókról, fkzttan figyelemmel kíséri srsukat az sztályfőnökkel együttműködve, lehetőség szerint támgatást javasl, knkrét prbléma

esetén teamet hív össze a gyermek pedagógusaiból, rendszeres kapcslatt tart a terület valamennyi isklán kívüli szereplőjével, fgadó órákat tart, igény esetén speciális prgramkat szervez az érintett tanulóknak. A gyermekek védelmét minden pedagógus, sztályfőnök kiemelt feladatának tekinti. 1.6.4. A szciális hátrányk enyhítését segítő tevékenység Alapelvünk, hgy minden tanulónknak egyfrmán jga van megkapni minden lehetőséget képességei, tudása és személyisége maximális fejlesztéséhez. A tanulók szciális helyzetéből, esetleg hátrányaiból adódó különbségeket az isklai élet színterein igyekszünk kmpenzálni, lehetőség szerint a minimálisra csökkenteni. A szciális hátrányk enyhítését az alábbi tevékenységek szlgálják: az egyéni képességekhez igazdó tanórai tanulás megszervezése; a napközi tthn; a tanulószba; a diákétkeztetés; a felzárkóztató fglalkzásk; tehetséggndzó fglalkzásk; isklai tanulmányi, művészeti és sprtversenyek szervezése, ezekre tanulóink felkészítése; érdeklődés, igény és lehetőség alapján szakkörök szervezése; isklán kívüli prgramk szervezése; a diákönkrmányzattal együttműködve támgatjuk a tanulóink által kezdeményezett prgramk szervezését, megrendezését; sztálykirándulásk, erdei isklák, tábrk szervezése; a kiránduláskhz, tábrzáshz alapítványi segítség a rászrulóknak; az isklai könyvtár, valamint az iskla más létesítményeinek, eszközeinek (pl. sprt, számítástechnika) egyéni vagy csprts használata; együttműködés a Kispesti Művészeti Isklával, így tanulóinknak lehetőségük van helyben részt venni hangszeres és szlfézsórákn; együttműködés a szmszéds Tanuszdával, igény szerint az úszásktatást alsó tagzatn órarendbe építjük; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcslatai; a szülők, a családk nevelési, életvezetési gndjainak segítése; a családlátgatásk; a tvábbtanulás irányítása, segítése; a tankönyvvásárláshz nyújttt segélyek; az étkezési díjak kifizetéséhez nyújttt segélyek; szrs kapcslat a plgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szlgálattal annak érdekében, hgy a szciális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

1.7. Kapcslattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskla partnereivel Az iskla ktató-nevelő munkájának eredményességét jelentős mértékben beflyáslják az intézmény prblémamentes kapcslatai elsősrban a szülőkkel, tanulókkal, de természetesen az iskla egyéb partnereivel is. Döntő, hgy az iskla mennyire tudja elnyerni környezete támgatását - ehhez megfelelően közvetíteni kell az iskla célját, prgramját, és el is kell tudni fgadtatni azt. Ez pedagógiai szemléletében nyittt isklát feltételez. Célunk ennek a nyitttságnak a megőrzése. Ebből a szempntból is kiemelkedő szerepe van az sztályfőnöki munkaközösségnek, és skat segíthet a szülői munkaközösség is. A belső és külső infrmációs rendszer flyamats fejlesztése létkérdés a hatéknyság szempntjából. Az infrmációáramlás és a skldalú infrmációcsere döntő fntsságú, mert az infrmációk állandó cseréje, az érdekek, szándékk, vélemények nyílt és alaps elemzése és egyeztetése nélkül az isklai flyamatk résztvevői nap mint nap menthetetlenül félreértésekbe, knfliktuskba sdródhatnak. 1.7.1. A szülők közösségét érintő együttműködési frmák A szülőkkel való rendszeres kapcslattartás keretében évente hárm alkalmmal kerül sr szülői értekezletekre, két alkalmmal fgadóórákra, és alkalmanként szülői fórumkat tartunk aktuális kérdésekről. A szülőknek ezen alkalmakn felül is bármikr lehetősége van megkeresni gyermekük pedagógusait, egyeztetett időpntban külön fgadó órát igényelni. Elsősrban kisebb diákjaink érdekét szlgálja, hgy szüleik bejöhetnek az iskla épületébe, így szinte napi rendszerességgel találkzhatnak a pedagóguskkal. A szülők örömmel üdvözlik az iskla nyitttságát, pzitívumként értékelik az állandó kapcslattartás lehetőségeit, sőt több isklán kívüli, hétvégi prgramt maguk is kezdeményeznek. A rendszeres szülői értekezletek mellett a 7. és a 8. évflyam szülői részére külön pályaválasztási tájékztatót tart az iskla, s a beiratkzási stratégiánkat is sikeresnek könyvelhetjük el. A szülők képviseletére szülői munkaközösséget szerveztünk, amelynek isklai választmányába valamennyi sztály delegál képviselőt. Az isklai választmánynak vagy elnökének véleményét minden az iskla életét érintő fnts kérdésben kikérjük. A szülőket az iskla egészének életéről, az isklai munkatervről, az aktuális feladatkról az iskla igazgatója és az sztályfőnökök tájékztatják a választmányi üléseken és a szülői értekezleteken, ezen kívül flyamatsan tájékzódhatnak az iskla hnlapjáról, internetes megjelenéseiből. A szülők és a pedagógusk együttműködésére az alábbi fórumk szlgálnak: a) Családlátgatás szükség, igény esetén. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek ptimális fejlesztésének érdekében.