Nagy számviteli tesztkönyv PR-004/13

Fridrich Péter Dr. Kardos Barbara Miklósyné Ács Klára Dr. Siklósi Ágnes Dr. Simon Szilvia Sisa Krisztina Dr. Szekeres Bernadett Dr. Sztanó Imre Dr. Veress Attila Nagy számviteli tesztkönyv PR-004/13

Szerzõk: Fridrich Péter, 2013 Dr. Kardos Barbara, 2013 Miklósyné Ács Klára, 2013 Dr. Siklósi Ágnes, 2013 Dr. Simon Szilvia, 2013 Sisa Krisztina, 2013 Dr. Szekeres Bernadett, 2013 Dr. Sztanó Imre, 2013 Dr. Veress Attila, 2013 Alkotószerkesztõ: Dr. Sztanó Imre Lektor: Mészáros László ISBN: 978-963-394-826-2 A kiadvány szerzõi jogi védelem alatt áll, arról másolat készítése a kiadó elõzetes írásbeli engedélye nélkül tilos. A kiadvány másolása és jogosulatlan felhasználása bûncselekmény! Kiadja a Perfekt Gazdasági Tanácsadó Oktató és Kiadó Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság a Sanoma company A kiadásért felelõs: Kiss János Tamás vezérigazgató Borítóterv: Jeney Zoltán Felelõs szerkesztõ: Gerussi Nóra Mûszaki szerkesztés: B-Tex 2000 Bt. Terjedelem: 34 (A/5) ív A kiadványt újrahasznosított papírra nyomtattuk. Prospektkop Nyomda

Tartalomjegyzék Elõszó...7 1. Bevezetés a számvitel rendszerébe...9 1.1. A hazai és a nemzetközi számviteli szabályozás alapvetõ kérdései...9 1.2. A beszámoló mint a tájékoztatás eszköze...10 1.2.1. Beszámolási kötelezettség... 10 1.2.2. Cégalapítás számviteli alapjai... 12 1.2.3. A mérleg általános bemutatása... 13 1.2.4. Bevétel, ráfordítás, költség, kiadás alapfogalmai, az eredmény mérése... 23 1.2.5. A könyvvezetési kötelezettség a kettõs könyvvitel rendszerében... 25 1.2.5.1. Kettõs könyvvitel... 25 1.2.5.2. Fõkönyvi számlák... 25 1.2.5.3. Számlasoros, idõsoros elszámolás... 28 1.2.5.4. Fõkönyvi kivonat... 30 1.2.5.5. Számlakeret, számlarend... 31 1.2.5.6. Bizonylati elv, bizonylati fegyelem... 32 1.2.5.7. Alapvetõ (egyszerû) gazdasági események... 33 1.2.6. Az eredménykimutatásról általánosságban... 35 1.2.7. A kiegészítõ melléklet és az üzleti jelentés általános bemutatása... 49 1.3. Bevezetés az értékelésbe...53 1.3.1. Az értékelésrõl általában... 53 1.3.2. Eszközök bekerülési értékének meghatározása... 54 1.3.3. Tárgyi eszközök és immateriális javak értékelése során az értékcsökkenés szerepe (terv szerinti értékcsökkenés és terven felüli értékcsökkenés)...55 1.3.4. Készletek értékelésével kapcsolatos összefüggések (készletértékelési eljárások)... 58 1.3.5. Bevezetés a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelésébe... 59 1.3.6. Értékhelyesbítés szerepe az értékelésben... 60 1.4. A leltár és a leltározási kötelezettség...61 1.5. Számviteli alapelvek...66 1.6. Számviteli politika és a kapcsolódó szabályzatok...68 Megoldókulcs...72 2. Pénzügyi számvitel...75 2.1. A mérleg tartalma...75 2.1.1. Immateriális javak... 75 2.1.2. Tárgyi eszközök... 80 2.1.3. Befektetett pénzügyi eszközök... 87 2.1.4. Készletek... 94 2.1.4.1. Vásárolt készletek... 94 2.1.4.2. Saját termelésû készletek... 101 5

Nagy tesztkönyv 2.1.5. Követelések... 104 2.1.6. Értékpapírok... 109 2.1.7. Pénzeszközök... 115 2.1.8. Saját tõke...119 2.1.9. Céltartalékok... 126 2.1.10. Kötelezettségek... 127 2.1.11. Idõbeli elhatárolások... 135 2.2. Eredménykimutatás tartalma...144 2.3. A Beszámoló összeállítása...159 2.4. A kiegészítõ melléklet...169 2.5. Az üzleti jelentés...173 2.6. Könyvvizsgálat...175 2.7. Nyilvánosságra hozatal és közzététel...176 2.8. Könyvviteli szolgáltatás...178 Megoldókulcs...182 3. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló...185 Megoldókulcs...208 4. Mikrogazdálkodói beszámoló...209 Megoldókulcs...218 5. Sajátos beszámolási kötelezettségek és egyéb speciális esetek...219 5.1. Ellenõrzések számvitele...219 5.2. A gazdasági társaságok alapítása...221 5.3. A gazdasági társaságok megszûnése, átalakulása...222 5.4. Pénznemváltás számvitele...236 5.5. Speciális céghelyzetek számvitele...238 Megoldókulcs...244 6. Vezetõi számvitel...245 Megoldókulcs...264 6

ELÕSZÓ A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény szerint: A piacgazdaság mûködéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplõi számára hozzáférhetõen, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre. Ezen információkat természetesen elõ kell állítani. Erre szolgál a könyvvezetés és az erre épülõ számviteli beszámoló összeállítása. A számviteli szabályok (elõírások) ismerete két szempontból is, egyrészt a gazdálkodók számviteli rendszerének kialakítása, a kötelezõen elõírt beszámoló szakszerû összeállítása, másrészt a gazdálkodók által közzétett beszámolók olvasása, azaz megértése érdekében szükséges. A Budapesti Gazdasági Fõiskola Pénzügyi és Számviteli Kara Számviteli Tanszékének munkatársai a most kézbe vett kiadvánnyal arra vállalkoztak, hogy Ön a számviteli ismereteit tesztelje, azaz ellenõrizze. A Nagy számviteli tesztkönyv leginkább úgy hasznosítható, hogy kézbe vételét megelõzõen tanulmányozza a kapcsolódó számviteli szakkönyveket, illetve a hatályos számviteli törvényt. Természetesen nem elégséges csak az elméleti ismeretek elsajátítása, a gyakorlatban elõforduló gazdasági események számviteli rögzítésének szabályait is ismerni szükséges. Fontos még a vagyonelemek értékelésének lehetséges módszereivel is tisztában lennie. Amennyiben ezen ismeretek birtokában van, úgy ismereteit, a szabályok alkalmazását e könyv segítségével ellenõrizheti. Azt javasoljuk, hogy a feladatokat elõször önállóan oldja meg. A megoldásban egy vagy több helyes választ is talál, jelölje meg azokat, és csak ezt követõen hasonlítsa össze az Ön által helyesnek vélt megoldást a közölt helyes megoldással. A könyvet haszonnal forgathatják mindazok, akik vizsgára készülnek, beleértve az iskolarendszerû és az iskolarendszeren kívüli például mérlegképes könyvelõi számonkéréseket is. Úgy gondoljuk, hogy emellett azok is érdeklõdéssel oldhatják meg a feladatokat, akik már túl vannak a vizsgán, de a gyakorlatban valamilyen szakmai problémával találkoznak. A tesztkönyv a számviteli törvény 2013. évi szabályai alapján készült, a kéziratot 2013. július 1-jén zártuk le. Budapest, 2013. július 1. a Szerzõk 7

1. Bevezetés a számvitel rendszerébe 1.1. A hazai és a nemzetközi számviteli szabályozás alapvetõ kérdései 1. Melyik megállapítás igaz? A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevõjére, amelyek mûködésérõl a nemzetgazdaság más szereplõi tájékoztatást igényelnek. Ezek a következõk: a) a gazdálkodó, b) az egyéni vállalkozó, c) a polgári jogi társaság, d) az építõközösség. 2. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? A számviteli törvény hatálya nem terjed ki a) az egyéni vállalkozóra, b) a polgári jogi társaságra, c) a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére, d) a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepére. 3. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? A számviteli törvény hatálya nem terjed ki arra a gazdálkodóra, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerûsített vállalkozói adóról (EVA) szóló törvény elõírásai szerint vezeti: a) közkereseti társaság, b) betéti társaság, c) korlátolt felelõsségû társaság, d) korlátlan mögöttes felelõsséggel mûködõ egyéni cég. 4. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? Vállalkozó minden olyan gazdálkodó, amely saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerûen, ellenérték fejében termelõ vagy szolgáltató tevékenységet folytat. Ide tartozik: a) a hitelintézet, b) a nonprofit gazdasági társaság, c) vízitársulat, d) víziközmû társulat. 5. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? Vállalkozó minden olyan gazdálkodó, amely saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerûen, ellenérték fejében termelõ vagy szolgáltató tevékenységet folytat. Ide tartozik: a) pénzügyi vállalkozás, b) szociális szövetkezet, c) európai gazdasági egyesülés, d) egyesület. 9

Nagy tesztkönyv 6. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? Vállalkozó minden olyan gazdálkodó, amely saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerûen, ellenérték fejében termelõ vagy szolgáltató tevékenységet folytat. Ide tartozik: a) iskolaszövetkezet, b) lakásszövetkezet, c) befektetési vállalkozás, d) biztosítóintézet. 7. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? Vállalkozó minden olyan gazdálkodó, amely saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerûen, ellenérték fejében termelõ vagy szolgáltató tevékenységet folytat. Ide tartozik: a) európai szövetkezet, b) közraktár, c) európai részvénytársaság, d) erdõbirtokossági társulat. 8. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? Az egyéb szervezetek közé tartozik: a) társasház, b) alapítvány, c) befektetési vállalkozás, d) tõzsde. 9. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? Az egyéb szervezetek közé tartozik: a) a befektetési alap, b) a magánynyugdíjpénztár, c) a közraktár, d) a nonprofit gazdasági társaság. 1.2. A beszámoló mint a tájékoztatás eszköze 1.2.1. Beszámolási kötelezettség 10 10. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg fõösszegétõl, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitõl függ. A beszámoló lehet: a) éves beszámoló, b) egyszerûsített éves beszámoló, c) összevont (konszolidált) beszámoló, d) standard beszámoló. 11. Melyik mutató értékét nem kell figyelembe venni ahhoz, hogy a vállalkozó egyszerûsített éves beszámolót készíthessen? Egyszerûsített éves beszámolót készíthet a kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozó, ha két egymást követõ üzleti évben a mérleg fordulónapján a következõ, a nagyságot jelzõ három mutatóérték közül bármelyik kettõ nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfõösszeg az 500 millió forintot, b) a tárgyi eszközök értéke a 250 millió forintot, c) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot, d) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 fõt.

1. Bevezetés a számvitel rendszerébe 12. A felsorolásból egy hamis. Melyik az? Egyszerûsített éves beszámolót készíthet a kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozó, ha két egymást követõ üzleti évben a mérleg fordulónapján a következõ, a nagyságot jelzõ három mutatóérték közül bármelyik kettõ nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfõösszeg az 500 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 fõt, d) nincsenek értékhatárok. 13. Melyik válasz igaz? A beszámoló formájának meghatározása során figyelembe kell venni: jogelõd nélkül alapított vállalkozónál a) ha az üzleti évet megelõzõ két üzleti év egyikének vagy mindkettõnek az éves nettó árbevétel adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves nettó árbevételt és ha van a megelõzõ (elsõ) üzleti év éves (éves szintre átszámított) nettó árbevételét kell figyelembe venni, b) egyszerûsített éves beszámoló nem állítható össze, c) csak egyszerûsített éves beszámoló állítható össze, d) bármilyen beszámolóval eleget lehet tenni a beszámolási kötelezettség teljesítésének. 14. Melyik állítás hamis? Egyszerûsített éves beszámolót nem készíthet: a) a nyilvánosan mûködõ részvénytársaság, b) olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tõzsdei kereskedelme engedélyezett, c) olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tõzsdei kereskedelme engedélyezését már kérelmezték, d) a nonprofit gazdasági társaság. 15. Melyik állítás igaz? a) anyavállalatnak nem minõsülõ konszolidálásba bevont vállalkozás abban az esetben készíthet egyszerûsített éves beszámolót, ha nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információkat az anyavállalat részére, b) anyavállalatnak nem minõsülõ konszolidálásba bevont vállalkozás nem készíthet egyszerûsített éves beszámolót, c) anyavállalatnak nem minõsülõ konszolidálásba bevont vállalkozás csak éves beszámolót készíthet, d) anyavállalatnak nem minõsülõ konszolidálásba bevont vállalkozásnak nincs beszámolási kötelezettsége. 16. Melyik állítás hamis? Az üzleti év idõtartama megegyezik a naptári évvel. Az üzleti év a naptári évtõl eltérhet a) a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek nem minõsülõ vállalkozónál, b) a nemzetközi jellegû felsõoktatási intézménynél, amennyiben azt a mûködés jellemzõi, különösen az üzletmenet ciklikussága, c) konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információs igénye indokolttá teszik, d) annál a vállalkozónál, amely egyszerûsített éves beszámolóját sajátos módon készíti el. 11

Nagy tesztkönyv 17. Melyik állítás hamis? Az üzleti év idõtartama megegyezik a naptári évvel. Az üzleti év a naptári évtõl eltérhet a) a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek nem minõsülõ vállalkozónál, b) a nemzetközi jellegû felsõoktatási intézménynél, amennyiben azt a mûködés jellemzõi, különösen az üzletmenet ciklikussága, c) konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információs igénye indokolttá teszik, d) annál az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozónál, amely nyilvántartásait a számviteli törvény szerint vezeti. 18. Melyik állítás igaz? Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására figyelemmel a számviteli törvényben rögzített feltételekre is... beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetõség, a létesítõ okirat ennek megfelelõ módosítása mellett a) egy beszámolóval lezárt év után, b) két beszámolóval lezárt év után, c) három beszámolóval lezárt év után, d) öt beszámolóval lezárt év után. 19. Melyik állítás hamis? a) az üzleti év idõtartama mindig 12 naptári hónap, b) üzleti év a jogelõd nélkül alapított vállalkozónál ha a számviteli törvény eltérõen nem rendelkezik alapítása idõpontjától (létesítõ okirata ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától) létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésének), illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerõs elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig mint mérlegfordulónapig terjedõ idõszak, függetlenül annak idõtartamától (elõtársasági idõszak), c) üzleti év az átalakulás során megszûnõ vállalkozónál az elõzõ üzleti év mérlegfordulónapját követõ naptól az átalakulás napjáig mint mérlegfordulónapig terjedõ idõszak, d) üzleti év az átalakulással létrejövõ új vállalkozónál az átalakulás napját követõ naptól a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig mint mérlegfordulónapig terjedõ idõszak. 1.2.2. Cégalapítás számviteli alapjai 20. A társas vállalkozások alapítása során a tulajdonosok által véglegesen rendelkezésre bocsátott összeg a mérleg a forrás oldalán a saját tõkén belül... kerül kimutatásra a cégbírósági bejegyzést követõen a) jegyzett tõkeként, b) tõketartalékként, c) lekötött tartalékként, d) jegyzett, de még be nem fizetett tõkeként. 12

1. Bevezetés a számvitel rendszerébe 21. A társas vállalkozások alapítása során a tulajdonosok által véglegesen rendelkezésre bocsátott vagyon a) lehet pénzbeli és nem pénzbeli (apport) hozzájárulás, b) lehet csak pénzbeli hozzájárulás, c) lehet csak nem pénzbeli (apport) hozzájárulás, d) jogi személyiséggel rendelkezõ társasági forma esetében csak pénzbeli hozzájárulás lehet. 22. A tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli hozzájárulás (apport) lehet a) a tag személyes közremûködésére irányuló kötelezettségvállalás, b) bármely forgalomképes eszköz, c) szellemi alkotáshoz fûzõdõ, vagy egyéb vagyoni értékû jog, d) adós által elismert, vagy jogerõs bírósági határozaton alapuló követelés. 23. Az elõtársasági idõszak... a) a bejegyzési kérelem cégbíróságra történõ benyújtásától a cégbejegyzés napjáig tart, b) a létesítõ okirat aláírásától (ellenjegyzés, közokiratba foglalás) a cégbejegyzés napjáig tart, c) a létesítõ okirat aláírásától (ellenjegyzés, közokiratba foglalás) a cégbejegyzés iránti kérelem jogerõs elutasításáig tart, d) nem lehet rövidebb 12 hónapnál. 24. Az elõtársasági idõszakról... készíteni, ha... a) egyszerûsített beszámolót kell; a társasági forma egyéni cég, b) a bejegyzés napját mint fordulónapot követõ harmadik hónap utolsó napjáig beszámolót kell; a vállalkozás megkezdte a vállalkozási tevékenységét, c) éves beszámolót kell; a társasági forma korlátolt felelõsségû, d) nem kell beszámolót; a vállalkozást határozott idõre hozták létre. 1.2.3. A mérleg általános bemutatása 25. Melyik állítás igaz? Az éves beszámoló részei: a) mérleg, b) mérleg és eredménykimutatás, c) mérleg, eredménykimutatás és kiegészítõ melléklet, d) mérleg, eredménykimutatás, kiegészítõ melléklet és üzleti jelentés. 26. Melyik állítás hamis? A mérleg a vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány. A mérleg olyan számviteli okmány, amely a) az eszközöket és a forrásokat b) adott idõpontra vonatkozóan c) megfelelõen értékelve, mennyiségben és pénzértékben összesítve, d) elõírt szerkezetben tartalmazza. 27. Melyik állítás hamis? a) a mérleg a vállalkozás vagyonát kettõs vetületben mutatja, b) a mérleg a vállalkozás valamennyi eszközét és forrását tartalmazza, c) a mérleg egy teljes körû vagyonkimutatás, d) a mérleg dinamikus szemléletû. 13

Nagy tesztkönyv 28. Melyik állítás igaz? a) a mérleg az eszközöket mennyiségben és értékben, a forrásokat csak értékben tartalmazza, b) a mérleg a vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott idõpontra nézve mutatja, c) a mérleg mindig kétoldalas (mérlegszerû) formában kerül összeállításra, d) a mérleg a vagyonelemeket forintban tartalmazza. 14 29. Melyik állítás hamis? a) az egymást követõ üzleti évek beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg szerkezeti felépítésének, tagolásának és tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. b) a mérlegben minden tételnél fel kell tüntetni az elõzõ üzleti év megfelelõ adatát, c) ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor azt az üzleti jelentésben be kell mutatni és indokolni kell, d) ha egy eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhetõ, illetve ha egy adott eszköz vagy kötelezettség minõsítése az egyik üzleti évrõl a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítõ mellékletben számszerûsítve, az összetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival meg kell adni. 30. A felsorolásban melyik hamis? Az éves beszámoló mérlege többfokozatú tagolást követ. A fokozatok a következõk: a) mérlegfõcsoport, b) mérlegcsoport, c) mérlegalcsoport, d) mérlegtétel (mérlegsor). 31. Melyik állítás hamis? Az éves beszámolóban így a mérlegben is az adatokat az elõírt feltételeket figyelembe véve a) forintban, b) ezer forintban, c) millió forintban, d) az MNB hivatalos devizaárfolyam jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni. 32. Melyik állítás hamis? a) a statikus mérleg napi (aktuális) piaci áron értékeli a vagyont, b) a dinamikus mérleg a realizált eredmény kimutatását teszi lehetõvé, c) az üzleti év végén készített zárómérleg megegyezik a következõ üzleti év nyitómérlegével, d) az üzleti év során mindig kötelezõ közbensõ mérleget is összeállítani. 33. Melyik állítás hamis? A mérlegben az eszközöket és a forrásokat meghatározott sorrend alapján kell közölni, azaz a mérleg tagolása, felépítése kötött. Az éves beszámoló mérlege többféle változatban állítható össze: a) A változatú mérleg: kétoldalas, az egyik oldalon az eszközöket, a másik oldalon a forrásokat mutatja, b) B változatú mérleg: lépcsõzetes szerkezetû, az elsõ részben az eszközöket, a második részben pedig a forrásokat mutatja, c) a mérleget a szabályszerûen vezetett kettõs könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthetõ formában magyar nyelven kell elkészíteni, d) a mérleget a szabályszerûen vezetett kettõs könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthetõ formában magyar vagy a számviteli politikában rögzített idegen nyelven kell elkészíteni.

1. Bevezetés a számvitel rendszerébe 34. Melyik állítás hamis? Megengedett a számviteli törvényben megadott mérleg tételeinek további tagolása. Új tételek is felvehetõk, ha azok jogszabály szerinti tartalmát az elõírt séma szerinti tételek egyikének számviteli törvény szerinti elnevezése, tartalma sem fedi le. Ez esetben az új tétel tartalmát, az elkülönítés indokait a kiegészítõ mellékletben be kell mutatni. A megadott mérleg arab számmal jelzett tételei egy-egy római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoporton belül összevonhatók, ha a) azok összegükben a megbízható és valós összkép szempontjából nem jelentõsek, b) azok összevonása elõsegíti a világosság elvének érvényesülését, c) az összevont tételek részletezését és az összevonás indokát a kiegészítõ melléklet tartalmazza, d) a mérleg valamennyi elõírt tételt tartalmazza, akkor is, ha az arab számmal jelzett tételnél sem az elõzõ üzleti évre, sem a tárgyévre vonatkozóan nem szerepel adat. 35. A következõ állításokból egy hamis. Melyik az? a) a mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó mûködését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket a bérbe vett eszközök kivételével, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerzõdésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a vállalkozóhoz, b) a vagyonkezelõnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján kezelésbe vett, az állami vagy önkormányzati vagyon részét képezõ eszközöket is, c) az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni, d) a koncessziós szerzõdés alapján beszerzett, megvalósított eszközök értéke a mérlegben nem mutatható ki. 36. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? Az immateriális javak között a mérlegben a) a nem anyagi eszközöket (a vagyoni értékû jogokat az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogok kivételével, a szellemi terméket, az üzleti vagy cégértéket), továbbá b) az immateriális javakra adott elõlegeket, c) az alapítás-átszervezés aktivált értékét és a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, valamint d) az immateriális javak értékhelyesbítését kell kimutatni. 37. Melyik besorolás helyes? A vállalkozó a szellemi terméket az A változatú mérlegben a következõk szerint sorolta be: a) A/II/1, b) A/I/3, c) A/I/4, d) B/II/1. 38. Melyik besorolás helyes? A vállalkozó az ingatlanhoz vagyoni értékû jogot az A változatú mérlegben a következõk szerint sorolta be: a) A/II1, b) A/I/3, c) A/I/4, d) B/III/3. 15

Nagy tesztkönyv 39. Melyik besorolás nem helyes? A tartósan adott kölcsön összegét a vállalkozó az A változatú mérlegben a következõk szerint sorolta be: a) A/III/2, b) A/III/4, c) A/III/5. d) B/IV/2. 40. A felsorolásban egy nem helyes? Melyik az? A saját tõke része: a) a tõketartalék, b) a céltartalék, c) a lekötött tartalék, d) az értékelési tartalék. 41. A felsorolásban egy nem helyes. Melyik az? A rövid lejáratú kötelezettségek között szerepelnek: a) a váltótartozások, b) a váltókövetelések, c) az átváltoztatható kötvények, d) vevõktõl kapott elõlegek. 42. A felsorolásban egy nem helyes. Melyik az? Az eszközök között szerepelnek a mérlegben: a) a vevõktõl kapott elõlegek, b) az immateriális javakra adott elõlegek, c) a beruházásokra adott elõlegek, d) a készletekre adott elõlegek. 43. A felsorolásban egy nem helyes. Melyik az? Az értékpapírok között szerepelnek a mérlegben: a) saját részvények, saját üzletrészek, b) forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok, c) részesedés kapcsolt vállalkozásban, d) átváltoztatható kötvények. 44. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? A tenyészállatok között kell kimutatni azokat az állatokat, a) amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket termelnek, és b) a tartási költségek ezen termékek értékesítése során megtérülnek, vagy c) az egyéb hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, és d) éven túl szolgálják a vállalkozási tevékenységet. 45. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerûen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a) a földterület, a telek, a telkesítés, b) az épület, az épületrész, az egyéb építmény, c) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogok, d) a bérelt ingatlanok. 16

1. Bevezetés a számvitel rendszerébe 46. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? Az ingatlanok között kell kimutatni a) a bérbe vett ingatlanon végzett és aktivált beruházást, felújítást, b) az üzemkörön kívüli ingatlant, c) az erdõt, az ültetvényt, d) az ingatlanok értékelési tartalékát. 47. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? A mûszaki berendezések, gépek, jármûvek között kell kimutatni a rendeltetésszerûen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló a) erõgépeket, erõmûvi berendezéseket, egyéb gépeket, berendezéseket, mûszereket és szerszámokat, b) irodai, igazgatási berendezéseket, felszereléseket, c) szállítóeszközöket, hírközlõ berendezéseket, számítástechnikai eszközöket, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi és légi közlekedési eszközöket, valamint d) az itt felsorolt, bérbevett eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást. 48. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? A szellemi termékek közé tartozik: a) a szabadalom és az ipari minta, b) a szerzõi jogvédelemben részesülõ szoftvertermék, c) a védjegy, d) a szellemi termékek felhasználási joga. 49. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? Az immateriális javak között vagyoni értékû jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyen különösen: a) a bérleti jog, b) a használati jog, c) a gyártási eljárás, d) a licenc. 50. A felsorolásban egy igaz. Melyik az? Az immateriális javak értékhelyesbítéseként kimutatható a könyv szerinti értéket meghaladó piaci érték és könyv szerinti érték közötti különbözet a) az üzleti vagy cégértéknél, b) az alapítás-átszervezés aktivált értékénél, c) a kísérleti fejlesztés aktivált értékénél, d) a szellemi terméknél. 51. A felsorolásban egy igaz. Melyik az? Az immateriális javak értékhelyesbítéseként kimutatható a könyv szerinti értéket meghaladó piaci érték és könyv szerinti érték közötti különbözet a) a vagyoni értékû jognál, b) az alapítás-átszervezés aktivált értékénél, c) a kísérleti fejlesztés aktivált értékénél, d) az immateriális javakra adott elõlegnél. 17

Nagy tesztkönyv 52. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként kimutatható a könyv szerinti értéket meghaladó piaci érték és könyv szerinti érték közötti különbözet a) ingatlanoknál, b) mûszaki berendezéseknél, gépeknél, jármûveknél, c) beruházásoknál, d) tenyészállatoknál. 53. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? A befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben azokat az eszközöket kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenõrzési lehetõséget érjen el. Ide tartoznak: a) tartós részesedések, b) saját részvények, saját üzletrészek, c) tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok, d) éven túlra adott kölcsönök. 54. A felsorolásban egy igaz. Melyik az? A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként kimutatható a könyv szerinti értéket meghaladó piaci érték és könyv szerinti érték közötti különbözet a) részesedéseknél, b) tartósan adott kölcsönöknél, c) tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapíroknál, d) nem mutatható ki. 55. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? A forgóeszközök csoportjába kell besorolni a mérlegben a) a készleteket, b) a vállalkozó tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, c) hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentõ befektetéseket, pénzeszközöket, d) a tenyészállatokat, amelyek egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet. 56. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, a) amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat, b) amelyek az értékesítést megelõzõen a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak [befejezetlen termelés (ideértve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatást is), félkész termékek] vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek), c) amelyeket az értékesítendõ termékek elõállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok), d) amelyek beszerzési értéke nem haladja meg a 100 000 Ft-ot. 18

1. Bevezetés a számvitel rendszerébe 57. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? A készletek között kell kimutatni a) a tenyészállatokat, amelyek egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet, b) használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, mûszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védõruha), amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják, c) a növendék-, a hízó- és az egyéb állatokat, amelyek a termelés (a tartás) költségei eredményeként növekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk), függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják, d) azokat az eszközöket, amelyeket a befektetett eszközök közül átsoroltak. 58. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? a) Váltókövetelések között csak a nem részesedési viszonyban lévõ adóssal szembeni váltóköveteléseket szabad kimutatni. b) Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevõk) között kell kimutatni minden, a vállalkozó által teljesített a vevõ által elismert termékértékesítésbõl, szolgáltatásnyújtásból származó követelést. c) A követelések között kell kimutatni a tartósan adott kölcsönbõl a mérlegfordulónapot követõ egy éven belül esedékes részleteket. d) A követelések között kell kimutatni a peresített követelésekbõl a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerõsen megítélt követeléseket. 59. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? a) Saját részvények, saját üzletrészek a vállalkozó által visszavásárolt (megszerzett) tulajdoni részesedést jelentõ saját befektetések. b) A visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentõ saját befektetések között kell kimutatni a vállalkozó által ellenérték (visszaváltási érték) fejében megszerzett visszaváltható részvényeket is a megszerzéstõl az alaptõke kötelezõ leszállításának cégbírósági bejegyzéséig. c) A mérlegben a saját tõkénél be kell mutatni a visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken számított összegét. d) A mérlegben a saját tõkénél be kell mutatni a visszavásárolt tulajdoni részesedés visszavásárlási értéken számított összegét. 60. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok között azokat az értékpapírokat kell kimutatni, a) amelyeket forgatási célból, b) kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében, c) vagy befektetési céllal szereztek be, d) továbbá azokat, amelyek a tárgyévet követõ üzleti évben lejárnak. 61. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? A mérlegben forrásként a) a saját tõkét, b) a céltartalékokat, c) a kötelezettségeket és d) az idõbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni. 19

Nagy tesztkönyv 62. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? A saját tõke a jegyzett, de még be nem fizetett tõkével csökkentett a) jegyzett tõkébõl, b) a tõketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból, c) a céltartalékból és d) a tárgyév mérleg szerinti eredményébõl tevõdik össze. 63. Egészítse ki a következõ állítást! A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékének megfelelõ összeggel a jegyzett tõkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel elõjelének megfelelõen a(z)... kell módosítani a jegyzett tõke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése idõpontjával a) tõketartalékot, b) eredménytartalékot, c) lekötött tartalékot, d) értékelési tartalékot. 64. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? a) a tõketartalék növekedéseként kell kimutatni a részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ide értve a tõkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet, b) az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni a részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ide értve a tõkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet, c) a tõketartalék csak akkor csökkenthetõ, ha emiatt a tõketartalék nem lesz negatív. d) a tõketartalék csökkenéseként kell kimutatni a tõketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét. 65. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? a) Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tõketartalékot, lekötött tartalékot. b) Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelõ adóra igénybe vett összeget. c) Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített törvényi elõíráson alapuló pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejûleg. d) Az adózott eredmény kiegészítéséhez a szabad eredménytartalék csak akkor vehetõ igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett jegyzett tõke összege meghaladja a saját tõke összegét. 66. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? A lekötött tartalék a) a tõketartalékból, b) az értékelési tartalékból, illetve c) az eredménytartalékból lekötött összegeket és a d) kapott pótbefizetés összegét foglalja magában. 20

1. Bevezetés a számvitel rendszerébe 67. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: a) a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények könyv szerinti értékét, b) az alapítás-átszervezés aktivált értékébõl még le nem írt összeget, c) kísérleti fejlesztés aktivált értékébõl még le nem írt összeget, d) a saját beruházások aktivált értékébõl még le nem írt összeget. 68. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? a) Az értékhelyesbítés és az értékelési tartalék kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. b) Az értékelési tartalék terhére a saját tõke más elemeit nem lehet kiegészíteni. c) Az értékelési tartalék terhére kötelezettség nem teljesíthetõ. d) Az értékelési tartalék igénybe vehetõ osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára. 69. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? Az adózás elõtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a szükséges mértékben azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévõ ügyletekbõl, szerzõdésekbõl származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon valószínû vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük idõpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. Ilyen kötelezettség lehet: a) jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettség, b) átszervezési költségek, c) korengedményes nyugdíj, d) végkielégítés miatti fizetési kötelezettség. 70. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? Az adózás elõtti eredmény terhére a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben céltartalék képezhetõ az olyan várható, jelentõs és idõszakonként ismétlõdõ jövõbeni költségekre, amelyekrõl a mérlegfordulónapon feltételezhetõ vagy bizonyos, hogy a jövõben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük idõpontja még bizonytalan, és nem sorolhatók a passzív idõbeli elhatárolások közé. Ilyenek lehetnek: a) fenntartási költségek, b) környezetvédelemmel kapcsolatos költségek, c) átszervezési költségek, d) környezetvédelmi kötelezettségek. 71. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? Rövid lejáratú kötelezettség a) az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ide értve a hosszú lejáratú kötelezettségekbõl a mérleg fordulónapját követõ egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is, b) a váltótartozás, c) a szállítónak adott (átutalt) elõleg, d) az áruszállításból és szolgáltatásteljesítésbõl származó kötelezettség. 21

Nagy tesztkönyv 72. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a) a munkavállalókkal, a költségvetéssel, az önkormányzatokkal kapcsolatos elszámolásokat, b) a jogerõs határozattal elõírt kötelezettségeket, c) az utólag adott engedmény miatti kötelezettség összegét, d) a lízingbe vevõnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbe adó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelõ kötelezettséget. 73. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? Aktív idõbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni a) az üzleti év mérlegének fordulónapja elõtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (ide értve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követõ idõszakra számolhatók el, b) az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt idõszakra számolandók el, c) a mérleg fordulónapja elõtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni idõszak árbevételét, bevételét képezi, d) az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során a tartozásátvállalás beszámolási idõszakában a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerzõdés (megállapodás) szerinti összegét. 74. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? Passzív idõbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni a) a mérleg fordulónapja elõtti idõszakot terhelõ költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni idõszakban merül fel, kerül számlázásra, b) a mérleg fordulónapja és elkészítésének idõpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget, c) a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát, d) az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt idõszakra számolandók el. 75. A felsorolásban egy hamis. Melyik az? A passzív idõbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt a) fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, b) elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében), c) térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci illetve jogszabály eltérõ rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értékét, d) az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során a tartozásátvállalás beszámolási idõszakában a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerzõdés (megállapodás) szerinti összegét. 22

Nagy tesztkönyv Megoldókulcs 1. a 26. c 51. a 76. b 101. c 2. d 27. d 52. c 77. c 102. b, d 3. c 28. b, c, d 53. b 78. c 103. d 4. d 29. c 54. a 79. b 104. c 5. d 30. c 55. d 80. a 105. a, d 6. b 31. a 56. d 81. a 106. d 7. b 32. d 57. a 82. a 107. b, c 8. c 33. d 58. b 83. b 108. a, c 9. d 34. d 59. d 84. a 109. b, c 10. d 35. d 60. c 85. d 110. c 11. b 36. c 61. d 86. b 111. a, b, c 12. d 37. c 62. c 87. a 112. b, c 13. a 38. a 63. b 88. b 113. a, d 14. d 39. d 64. b 89. a 114. b, c 15. a 40. b 65. d 90. b 115. d 16. d 41. b 66. b 91. c 116. a, b 17. d 42. a 67. d 92. a, b, d 117. a 18. c 43. d 68. d 93. b 118. c, d 19. a 44. d 69. b 94. c 119. b 20. a 45. d 70. d 95. a 120. d 21. a, b 46. d 71. c 96. a, c 121. b 22. b, c, d 47. b 72. d 97. a, d 122. a 23. b, c 48. d 73. c 98. b, c 123. a 24. b 49. c 74. d 99. a 124. a 25. c 50. d 75. d 100. a 125. a 72

1. Bevezetés a számvitel rendszerébe 126. b 151. a, c, d 176. c 201. c 226. d 127. d 152. a, b 177. d 202. d 227. c 128. a 153. b 178. c 203. c 228. c 129. a 154. b 179. b 204. d 229. d 130. a 155. c 180. b 205. d 230. d 131. d 156. d 181. b 206. c, d 231. d 132. a 157. b 182. c 207. d 232. a 133. a 158. b 183. b 208. a 233. d 134. a, b, c, d 159. c 184. b 209. c 234. d 135. a 160. a 185. b 210. d 235. d 136. c 161. b 186. d 211. b 236. c 137. c, d 162. d 187. d 212. d 237. b 138. c 163. b 188. a 213. d 238. d 139. a, b, c 164. c 189. b 214. a 239. b 140. a 165. b 190. c 215. d 240. d 141. c 166. c 191. c 216. b 241. c 142. c 167. d 192. d 217. c 242. d 143. c 168. a 193. c 218. d 243. a 144. b 169. c 194. c 219. c 244. d 145. d 170. c 195. c 220. c 245. d 146. b 171. d 196. c 221. d 246. d 147. d 172. b 197. c 222. d 247. a 148. a, b 173. a 198. a 223. d 248. b 149. a, b, c 174. b 199. b 224. c 249. d 150. a, c 175. c 200. d 225. c 250. c 73

Nagy tesztkönyv 251. b 265. d 281. d 297. d 313. b 252. a 266. a 282. c 298. c 314. a 253. b 267. c 283. a 299. a 315. c 254. a 268. b 284. b 300. a 316. a 255. b 269. a 285. a 301. d 317. d 256. b 270. b 286. a 302. b 318. b 257. d 271. d 287. a 303. d 319. c 258.1 a 272. a 288. c 304. b 320. d 258.2 b 273. d 289. d 305. b 321. b 258.3 c 274. a 290. d 306. d 322. c 259. b 275. a 291. d 307. c 260. b 276. b 292. d 308. c 261. c 277. d 293. b 309. b 262. b 278. d 294. d 310. c 263. b 279. c 295. d 311. b 264. c 280. b 296. d 312. c 74