I-1/5-14/2009. ikt.sz. JEGYZŐKÖNYV Készült: Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. július 3-án megtartott rendkívüli testületi ülésén, a Farkas Gyula Közoktatási Intézmény könyvtárában. Jelen vannak: Pap Tibor polgármester Novák Imre alpolgármester dr. Ágoston Sándor képviselő Horváth László képviselő Földi Imre képviselő Dékány József képviselő Csatári Lajos képviselő Nyuzó Marietta képviselő Kiss Gábor képviselő Kiss Károly képviselő Kanó József képviselő Balogh Csilla jegyző Valánszki Róbert aljegyző Távolmaradt: Kondacs György képviselő Pihurik Katalin képviselő Földesi Zoltán képviselő Jegyzőkönyvvezető: Fülemenné Nagy Katalin Meghívottak: Farkas Zoltán a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke, Dr. Dávid Sándor Békés Megye Önkormányzatának aljegyzője, Krattinger Márton a Békés Megyei Önkormányzat Hivatalának vezető főtanácsosa, Dr. Erdész Ádám a Békés Megyei Levéltár igazgatója, Dr. Kovács József a Gyulai Pándy Kálmán Kórház főigazgató-főorvosa, Kissné dr. Balogh Ibolya a Farkas Gyula Közoktatási Intézmény igazgatója, Tóth Erika a Farkas Gyula Közoktatási Intézmény koordinátora, Földi Zoltán a Farkas Gyula Közoktatási Intézmény részéről, Csatári Terézia igazgatási irodavezető, a lakosság részéről 3 fő. A polgármester üdvözli a rendkívüli testületi ülésen megjelenteket, a vendégként meghívottakat a lakosság képviselőit. Külön köszönti Farkas Zoltánt a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnökét, Kissné dr. Balogh Ibolyát a Farkas Gyula Közoktatási Intézmény igazgatóját, Dr. Kovács Józsefet a Gyulai Pándy Kálmán Kórház főigazgató-főorvosát, Dr. Dávid Sándort a Békés Megyei Önkormányzat aljegyzőjét, Krattinger Mártont a Békés Megyei Önkormányzat Hivatalának vezető főtanácsosát.
2 A polgármester elmondja, hogy Békés Megyei Önkormányzat Képviselő-testülete és Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a megyejárás programjainak sorozatába illesztve Otthonunk Békés Megye címmel közös rendezvényt tart Dévaványán, melynek keretében kerül sor a mai soron kívüli képviselő-testületi ülésre. A polgármester ismerteti a rendkívüli képviselő-testületi ülés napirendi pontjait. Az ülés napirendi pontjai: 1. A Békés Megyei Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai a Békés megyében élők ellátása és a megye fejlesztése érdekében. Előadó: Fakas Zoltán Békés Megyei Közgyűlés alelnöke A napirendhez kapcsolódóan korreferátumok hangzanak el - A Gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház által nyújtott közszolgáltatások bemutatása, Dr. Kovács József főigazgató-főorvos - Farkas Gyula Közoktatási Intézmény munkájáról tájékoztató, Kissné dr. Balogh Ibolya igazgató. 2. Dévaványa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2007-2010. évekre szóló gazdasági programjából adódó közös fejlesztési feladatok és lehetőségek felvetése. Előadó: Pap Tibor Dévaványa Város polgármestere A polgármester megkérdezi a jelenlévő képviselőket, hogy a napirendi javaslattal egyetértenek-e? A polgármester megállapítja, hogy a képviselők egyhangúlag egyetértenek a napirendi javaslattal. A polgármester megadja a szót az első napirendi pont előadója Farkas Zoltán a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke részére. 1. Napirendi pont Farkas Zoltán a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke köszönti az ülésen megjelenteket. Megköszöni a lehetőséget, hogy Otthonunk Békés Megye program keretében ellátogathattak Dévaványára és elmondhatják azokat az elképzeléseket, amelyeket szeretnének megvalósítani. Szeretnék megismerni akár a kérdéseken keresztül is, hogyan tudnak együttműködni. Elmondja, hogy Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete és a Megyei Önkormányzat Képviselő-testülete között az elmúlt időszakban jó volt az összhang, több alkalommal találkoztak, több témában. Az intézmény, ahol most vannak, a dévaványai önkormányzat keze munkája. Feladatuk az, méltóak legyenek arra, hogy az iskola működjön és méltóak legyen arra is, hogy a 100 éves dévaványai szakképzés megmaradjon és észak békésben jövője legyen. Örömmel vették a lehetőséget arra vonatkozóan, hogy elképzeléseiket megoszthatják a jelenlévőkkel. Az alelnök elmondja, hogy három fontos gondolat jegyében kezdtek hozzá 2006. őszén a megyei önkormányzati munkához az elnök úrral és a képviselőkkel egyetemben, azok
3 munkáját kiaknázva, akik a megyei önkormányzat intézményeiben és önkormányzatában dolgoznak. Úgy gondolja, hogy sok feladatuk volt. Fontos, elérjék azt, hogy ne csak az emberek töredéke tudja, ha bemegy egy intézménybe, hogy az megyei intézmény. Ennek érdekében helyezik el az intézményi épület falára, a Megyei Fenntartású Intézmény -t jelölő táblát. A fejlesztési elképzelések vonatkozásában is a megye egész rendszerében kívánnak gondolkodni, amiről a későbbiekben fog szólni. Az alelnök elmondja ahhoz, hogy tudjanak dolgozni összefogásra volt szükség. Úgy gondolja törekvéseik az utóbbi időben sikerre vezetnek, hiszen sok olyan programot dolgoztak ki, amelyhez partnereik a települési önkormányzatok. 2006. őszén 35 intézménnyel rendelkeztek, mindegyik intézménynek volt vezetője, gazdasági vezetője, különböző apparátussal rendelkeztek. 2007. év költségvetésének tervezésénél azzal szembesültek, hogy 900 millió forinttal kevesebb forrás állt rendelkezésükre, mint 2006. évben volt. Ez is oka volt annak, hogy az intézményrendszert átszervezték. Fel kellett ismerniük azt is, hogy az apró, szétdarabolt intézményrendszerrel a mai kor követelményeinek megfelelő eredményeket nem lehet már elérni. Röviden elmondja, hogy a szakképzés területén olyan duplikációk voltak, amelyek a megfelelő színvonalú oktatás szintereit nem tudták külön-külön kialakítani, de az integráció keretében a létrejöttek olyan szakmacsoportok, amelyeknek nagyon jó színvonalú oktatását tudják biztosítani. Gondol itt az utóbbi időben történt fejlesztésekre (Gyula, Békés). Ismert a jelenlévők előtt, hogy milyen problémákkal küzd a magyar közoktatás. Az alelnök elmondja, hogy létrejött az ország legnagyobb közoktatási intézménye a Harruckerrn János Közoktatási Intézmény, gyulai székhellyel, Eleken, Szabadkígyóson, Mezőhegyesen van tagintézmény-egysége. A Farkas Gyula Közoktatási Intézményről nem szól, mivel az igazgató asszony tájékoztatni fogja a jelenlévőket. A harmadik közoktatási intézményük a Hunyadi János Közoktatási Intézmény, amelynek székhelye Mezőkovácsháza, intézményegysége Orosházán és Magyarbánhegyesen működik. Elmondja, hogy Magyarbánhegyesen fogyatékos, értelmileg sérült gyermekek oktatás folyik. Azt érzékelték, hogy az oktatás területén nagyon sok teendő van. Az alelnök elmondja, hogy nagy feladatot jelent az egészségügy is. Az egészségügyről részletesen nem kíván szólni, mivel Dr. Kovács János a Gyulai Pándy Kálmán Kórház főigazgató-főorvosa tájékoztatni fogja a jelenlévőket. Röviden elmondja, hogy a megyei önkormányzat közel 50 %-át a feladatokból a Pándy Kálmán Megyei Kórház feladatellátása teszi ki. Az intézménynek több mint kétezer alkalmazottja van. A normatív feladatellátás vonatkozásban is közel 50 %-át teszi ki a költségvetés szempontjából. Az alelnök elmondja, hogy a következő nagy terület a szociális és gyermekvédelmi feladatellátó rendszerük. Úgy gondolja, hogy Dévaványán erről nagyon sokat lehetne beszélni, hiszen két olyan intézmény is van, amely a településen működik. Elmondja, hogy a megyében 13 szociális intézmény volt, jelenleg 3 van. Megjegyzi, hogy az utóbbi időben Dévaványa volt Békés megye legnagyobb befogadó települése. Elmondja, hogy Dévaványán van a legtöbb nevelőszülő, aminek az elmúlt 100 évben hagyománya lett. Elmondja, hogy a Hajnal István Szociális Szolgáltató Centrum székhelye Békésen van, ahol idősek és demens betegek ápoló-gondozó ellátása történik. Dévaványán a Borostyánkert Otthon működik, ahol fogyatékos személyek nappali, ápoló-gondozó otthoni, és lakóotthoni ellátása történik. A település lakói a kialakult helyzetet elfogadták.
4 Az alelnök elmondja, hogy a Hajnal István Szociális Szolgáltató Centrumhoz került integrációra a dévaványai, a füzesgyarmati, a vésztői és az okányi intézmény. Elmondja, hogy létrejött a Békés Megyei Szociális Szolgáltató Centrum szarvasi központtal, nagyszénási, magyarbánhegyesi, mezőkovácsházi telephelyekkel. Elmondja, hogy Nagyszénáson szenvedélybetegek rehabilitációs célú ellátása is folyik, az intézmény ezen a területen nagyon jó eredményeket ért el. Az alelnök elmondja, hogy a következő nagy terület a szociális és gyermekvédelemi feladatellátó rendszerük, amelynek Dévaványán van intézményegysége. Elmondja, hogy ez az intézményrendszer van a legnehezebb helyzetben. A feladatellátáshoz a megyei önkormányzat részére a Kormány alig több mint 50 %-át biztosítja a működési költségeknek, a többi forrást a megyei önkormányzatnak kell biztosítania saját bevételéből, amelynek biztosítása egyre nagyobb problémát jelent. Elmondja, hogy ennek ellenére a fejlesztések területén nem történik visszalépés, hiszen a napokban hirdettek eredményt a dévaványai intézmény fejlesztésével kapcsolatosan, több mint 40 millió forint értékű fejlesztésre kerül sor, annak érdekében, hogy jobb körülményeket tudjanak biztosítani az itt elhelyezésre kerülő gyermekek számára. Elmondja, hogy egyre több gyermek kerül be a gyermekvédelmi rendszerükbe amiatt, hogy egyre több a nehézsorsú család Békés megyében, akiktől a gyámhatóság kezdeményezésére a gyermekeket a rendszerbe el kell helyezni. Megjegyzi, hogy a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat együttműködése a települési gyámhatóságokkal kifogástalanul működik. Röviden szól arról, hogy Dévaványán van olyan család, amelyből 11 gyermek van az intézményrendszerben, lehetetlen 11 gyermeket nevelőszülőhöz kihelyezni, ezért tartanak fenn ilyen jellegű intézményeket. Fontos törekvésük, hogy a gyermekek nevelőszülőknél kerüljenek elhelyezésre. 2006. év őszén 280 fő elhelyezésére alkalmas nevelőszülői hálózat állt rendelkezésre, mára ez meghaladja a négyszázat. Elmondja, hogy ezt a területet tovább fogják fejleszteni. Az alelnök elmondja, hogy a megyei önkormányzat következő nagy szegmense a kultúra. Elmondja, hogy a Békés Megyei Jókai Színház prózai és egyéb színházművészeti előadásokat tart a megye lakosságának, művelődési közösségeinek kőszínházi keretein túl tájolással is. Hozzájárul a megye kulturális élete színvonalának emeléséhez, annak nemzetközi megismertetéséhez, népszerűsítéséhez. Az alelnök elmondja, komoly erőfeszítés kell ahhoz, hogy ma egy kőszínházban állandó társulatot tudjon fenntartani egy megyei fenntartó, mivel egyre nehezebb a kultúrára a pénzt előteremteni. A színház egy részére a Kormánytól van átengedett normatíva, de ez közel sem fedezi egy színház fenntartásának költségeit. Az alelnök elmondja, hogy most van kiépítés alatt több mint 800 millió forintos beruházás keretében az IBSEN Palota Oktatási és Közművelődési Központ, amely a Norvég Kormány támogatásával, Norvég Alapból fog megvalósulni, amihez az önerőt a megyei önkormányzat biztosítja. Szeretnék, ha ez egy komplex kulturális központja lenne Békés megyének, amelyben működne a Jókai Színház, a színi tanoda és a Napsugár Bábszínház. Röviden szól a nemzetközi bábfesztiválról, amely 15. alkalommal került megrendezésre. Az alelnök szól a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságáról, amelynek szintén több telephelye van. Fontosnak tartja elmondani, hogy 2007. évi teljesítményükkel az év múzeuma kitüntető címet érték el, 2008. évben pedig az év leglátogatóbb barát múzeuma címet is elnyerték. Az országban nincs másik olyan múzeum, amely mid két elismerést megkapta volna. Röviden szól a múzeumban található Munkácsy alkotásokról, valamint arról, hogy a Kis Jeans című festményt a békés megyében élők közadakozásából vásároltak meg. Szól a kiállító tér felújításáról is, valamint a látogatottságról. Elmondja, hogy Békés Megyei Könyvtár, Humánfejlesztő Információ Központ és a Megyei Művelődési Központ integrációja során jött létre a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár. Itt is
5 egy komoly fejlesztést kezdeményeztek, közel egy milliárd forintba fog kerülni az az átalakítás, amely az épület felújításával kapcsolatos. Terveznek egy olyan irányt elindítani, amely a tudásközpontot célozza meg, a könyvtári funkciót teljes egészében át kívánják alakítani (interneten keresztül történő könyvkölcsönzés lehetősége stb.). Az alelnök elmondja, hogy a Békés Megyei Levéltár Békés megye legrégebbi közgyűjteménye, ez az intézmény gyűjti és őrzi a megyei közigazgatás iratait 1715-től, azaz Békés vármegye újjászervezésétől fogva. A levéltár a megye összes településével kapcsolatban áll. Szól a Békésen lévő levéltár fejlesztéséről, amely közel 300 millió forintba fog kerülni. Röviden ennyiben kívánt szólni a kötelezően ellátandó feladataikról. Elmondja, nem elégedhetnek meg azzal, hogy csak a kötelezően ellátandó feladataikkal foglalkozzanak. A megye egészére vonatkozó koordinációs szerepkört kívántak felállítani, amihez alakították a társadalmi- gazdasági programot is. Vannak olyan célkitűzések, amelyek sikeresek voltak, de vannak olyanok is, amelyek nem vezettek sikerre. Szól az utak felújításának szükségességéről, annak forrásáról. Elmondja, hogy inkubátorházak, ipari csarnokokat szerettek volna fejleszteni Békés megyében, a Sárréten is. Lehetőség volt arra, hogy a Kormány pályáztatás nélkül a kiemelt nagy programokat támogatja. Megjegyzi, hogy Békés megyében egy ilyen jellegű programot támogatott, 16 település belterületi belvízrendezési programját. Elmondja, hogy a megyei önkormányzat koordinálta az előző két belvízrendezési programot is, amelynek keretében 25 település belvízrendezése realizálódott. Szerettek volna kutatás-fejlesztéssel foglalkozni, ami nem valósult meg. Elmondja fontos lenne az M-44-es gyorsforgalmi út megvalósítása és elérhetőségének fejlesztése. Elmondja, működtetik Békéscsaba-Gyula között lévő repülőteret, fontosnak tartják, hogy a befektetők minél egyszerűbben, rövidebb idő alatt eljussanak céljukhoz. Látni kell, hogy közúton nem igazán érkezik befektető. Tervezték a repülőtér fejlesztését is, amely fejlesztés olyan nagymértékű beruházást igényelt volna, amelyre a ráfordított költség garantált megtérülését nem látták. Az alelnök szól a nemzetközi együttműködésről. Nemzetközi partnerkapcsolataik: - Románia (Arad, Bihar, Kovászna, Hargita megyék), - Szerbia (Vajdaság Autonóm Tartomány), - Szlovákia (Zsolna megye), - Franciaország (Deux-Sévres mege), - Belgium (Nyugat-Flandria Tartomány). Elmondja, hogy a Határmenti Együttműködési Operatív Program vonatkozásában csak akkor tudnak pályázni, ha a határ mindkét oldalán felkészült pályázók vannak. Az alelnök szól Békés Megye integrált esélyteremtési tervéről. Elmondja, hogy Békés megye integrált esélyteremtési terve a versenyképességre (foglalkoztatás) és a felzárkóztatásra (esélyteremtés) koncentrálva hangolja össze térben, időben és kölcsönhatásaiban kistérségi és település szinten elkészült terveket, elképzeléseket és kiegészíti azokat a megyei szintű fejlesztési lépésekkel. Békés megye integrált esélyteremtési terve projekt orientált módon jeleníti meg a 2007. és 2013. közötti uniós (Strukturális és Kohóziós Alapok) forrásokból társfinanszírozott békés megyei fejlesztési elképzeléseket, elsősorban a 2007-2010-es két akciótervi időszakra, de kitekintve 2013-ig. A terv feladata, hogy a fejlesztések megyei szintű szinergiája biztosított legyen, a fejlesztések
6 egymással összhangban legyenek, valamint ágazatilag, területileg és időben integráltan valósuljanak meg. Az alelnök elmondja, hogy a megyei önkormányzat 9,4 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényt, amely véleménye szerint jó döntés volt. A képviselő-testületnek beszámolnak arról, hogy a kötvénykibocsátásból származó forrást mire költik. Az alelnök szól a pályázatokról, amelyek sorra elutasításra kerülnek, melyek a modern oktatást, a gazdaságfejlesztéseket célozzák meg. Olyan területeken, ahol úgy ítélik meg, hogy a megtérülés, akkor is garantálható, ha ehhez nincs pályázati forrás, akkor megvalósításra kerül, vagy pedig a törvényi kötelezettség terheket ró ki, példaként említi a Pándy Kálmán Kórház Patológiai Osztályát (2009. december 31-ig rendelkezik működési engedéllyel). A kitűzött céljaikat minél nagyobb hatékonysággal szeretnék megvalósítani, hiszen erre vállalkoztak 2006. őszén. Bízik benne, hogy azokat a törekvéseiket, amit eddig nem sikerült megvalósítani sikerre fogják vinni. Röviden ennyiben kívánta a jelenlévőket tájékoztatni. Az alelnök megadja a szót Dr. Kovács József a Gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház főigazgató-főorvosa részére. Dr. Kovács József a Gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház főigazgató-főorvosa köszönti a jelenlévőket. Elmondja, nagy megtiszteltetés egy intézmény számára, hogy a megyejárás keretében bemutatkozhat. Elmondja, hogy 35 éve dolgozik a gyulai kórházban, ez az első munkahelye. Elmondja, hogy mottójuk A beteg érdeke a legfőbb törvény. Elmondja, hogy ezen latinmondáshoz társul egy nagyon fontos törvény, a Magyar Alkotmány, ami kimondja, hogy az embereknek az egészségügyi ellátáshoz, a gyógyuláshoz, a gyógyszerezéshez, a fekvőjáróbeteg ellátáshoz, alapellátáshoz való joga alapvető emberi jog, ez mindenkinek, aki ennek az országnak a lakosa. (Közben a kivetítőn a kórházról készült képek láthatók.) A főigazgató-főorvos elmondja, hogy a patológiai osztályuk 250 m 2 nagyságú, amely nem felel meg a feltételeknek, patológiai osztály 500 m 2 alatt nem lehet, ezért beruházást kell végezni, amelyet a megyei önkormányzat segítségével végeznek el, valamint a kórház úgynevezett kasszamaradványát fordítják erre a célra. A patológiai osztály megvalósítása 600 millió forintba fog kerülni, aminek megvalósítása nagyon fontos tovább működésük érdekében. Elmondja, hogy a Gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház az ország 10 legnagyobb kórháza között szerepel. A főigazgató-főorvos röviden szól a kórház történetéről. Pándy Kálmán (1868-1945) Ókígyósi származású, nemzetközileg elismert elmeorvos. 1899-1905 között a kórház orvosa, majd a lipótmezői elmegyógyintézet igazgatója. A kórház 1986- ban vette fel a nevét. 1828 januárjában a vármegye első alispánja a vármegye közgyűlésén indítványozta a kórház létesítését az akkori megyeszékhelyen Gyulán. Az egybegyűlt rendek az indítványt elfogadták. 1837-ben Virágos Sándor vette át az adományok kezelését. A gyulai megyei kórház 1846. május első napján megkezdte működését 10 betegággyal, Békés vármegye magánkórházaként. Jelenleg 1472 ággyal működnek, amelyből 815 garantált aktív ágy, súlyponti kiemelt kórházként működnek. A megyében a fekvőbeteg ellátás felét, a járóbeteg ellátás 35 %-át látják el. Elmondja, hogy járóbeteg ellátás több van a megyében.
7 A főigazgató-főorvos elmondja, hogy a sarkadi kistérségben lesz egy beruházás, amely a járóbeteg ellátás körülményeit javítja. Fontosnak tarja elmondani, hogy a 815 garantált aktív ágyat nem lehet csökkenteni, a megye lakosságának ellátása szempontjából. Megjegyzi, hogy az orosházi, vagy a békéscsabai kórház aktív ágyát elvehetik. Elmondja, hogy a kórház területén kb. 5.000 ember fordul meg naponta, ezért a Megyei Fenntartású Intézmény feliratú táblát a bejáratnál a porta épületén helyezték el, hogy jól látható legyen. Elmondja, hogy nagyon sok telephelyet megszüntettek, de a gyermekosztályuk még külső telephelyen van. Pályázati forrás segítségével tervezik a központi telephelyre bevinni a gyermek osztályt is. Megjegyzi, az az épület ahol a gyermekosztály működik korábban gyermekmenhelyként funkcionált. Röviden szól a tüdőkórházról, amely Gyulához 8 km-re helyezkedik el, amely két éve csődbe ment. A 125 aktív ágyszámot 49 aktív ágyszámra csökkentették le. A tulajdonos a megyei önkormányzat az integráció mellett döntött, így a tüdőkórház a Pándy Kálmán Megyei Kórházhoz tartozik. Az ott lévő igazgatási épületet átalakították (100 millió forintot fordítottak a beruházásra) 60 ágyas munkaterápiát alakítottak ki (pszichiátriai, elmerehabilitáció), ami nagyon fontos, hiszen a betegek szinte itt élik le az életüket. A főigazgató-főorvos elmondja, hogy a reumatológia-mozgásszervi rehabilitációs osztály jelenleg három telephelyen vesz részt a gyógyító-megelőző betegellátásban. Jelenleg a megye egyetlen fekvőbeteg reumatológiai osztálya, amelynek 35 ágya évente kb. 1000 beteg gyógykezelését biztosítja. Elmondja, hogy a mezőhegyesi krónikus egységük 75 ággyal működik. Elmondja, hogy a szeghalmi egységük 1 milliárd forintos állami támogatásból került felújításra (fekvőbeteg ellátó, járóbeteg ellátó). A baleseti sebészeti osztály 40 ággyal működik. Ebből 30 ágy a műtéti tömb B oldalának magasföldszintjén, 10 ágy pedig más részeken elhelyezve található. Elmondja, hogy a fekvőbeteg osztályok száma 30, diagnosztika 10, 143 féle szakrendelés folyik az intézményben. Elmondja, hogy szív-, tüdő-, speciális agyműtéteket nem végezhetnek az intézményben, természetesen, ha a beteg életéről van szó az ilyen jellegű műtéteket is elvégzik. Röviden szól az ellátási területükről. Említést tesz a humánerőforrásról, ami megfelel a minimum feltételeknek, gazdálkodásuk stabil, minősített intézményként működnek. Költségvetésük az elmúlt évben megközelítette a 12 milliárd forintot. A főigazgató-főorvos szól a sürgősségi ellátásról, valamint a légi mentés fontosságáról. A magas színvonalú ellátást biztosítja mintegy 2000 munkatársuk (220 orvos, 1400 szakdolgozó, közel 400 háttérszolgáltatást nyújtó személyzet), akik évente 40.000 fekvő- és kb. 1.700.000 járóbeteget látnak el. Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy 2007. évben 600 alkalommal láttak el dévaványai lakost, a következő évben ez a szám emelkedett 882-re, az adatok a fekvőbeteg ellátásra vonatkoznak. A járóbeteg ellátás tekintetében a következőket mondja el: 2007. évben 11.000 alkalommal vette igénybe a szolgáltatást dévaványai beteg, 2008. évben pedig 15.600. Szűrővizsgálatokat rendszeresen végeznek. Röviden ennyiben kívánta tájékoztatna a megjelenteket. A főigazgató-főorvos megköszöni a lehetőséget, hogy tájékoztatást adhatok intézményükről. Farkas Zoltán a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének az alelnöke megköszöni Dr. Kovács József főigazgató-főorvosnak az elmondottakat. Megadja a szót Kissné dr. Balogh Ibolya a Farkas Gyula Közoktatási Intézmény igazgatója részére, hogy tartsa meg tájékoztatóját az intézmény munkájáról.
8 Kissné dr. Balogh Ibolya a Farkas Gyula Közoktatási Intézmény igazgatója köszönti az ülés valamennyi résztvevőjét. Megköszöni a lehetőséget, hogy tájékoztatást adhat a Farkas Gyula Közoktatási Intézmény munkájáról. Elmondja, hogy a Farkas Gyula Közoktatási Intézmény fennállásának több mint 100 éves időtartama alatt jelentős változásokon ment keresztül, mindig meghatározó szerepet töltött be a város, a térség és a megye szakképzési rendszerében. Elmondja, hogy Tarhoson és Dévaványán van intézményegységük. Az intézményben 271 dolgozójuk végzi (pedagógusok, technikai dolgozók), a több mint 1.400 tanuló oktatását, amely 65 osztályt és 1 tanulócsoportot jelent. Az igazgató ismerteti a főbb oktatási területeket, amelyeket képekben is megtekinthetnek a jelenlévők. Elmondja, hogy a Központi oktatási egységben gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai, érettségi utáni képzés folyik. A dévaványai oktatási egységben gimnáziumi, szakiskolai képzés folyik és ettől az évtől kezdődően kollégiumi elhelyezést tudnak biztosítani a tanulók részére. Gyógypedagógiai oktatási egységük is működik Békésen, ahol gyógypedagógia, speciális szakiskolai képzés folyik. A Vásárszél utcai oktatási egységükben szakiskolai képzés van. Az igazgató elmondja, hogy Békésen a kollégium mellett tanszállodás is működtetnek. A középiskolai kollégiumok mellett gyógypedagógiai kollégium is működik Békésen. A kivetítőn látható a faipari tanműhely, amelyet a békési és a dévaványai tanulók egyaránt használnak. Az igazgató ismerteti az intézmény főbb feladatait: - óvodai nevelés, - általános iskolai oktatás (tanulásban akadályozottak, értelmileg akadályozottak), - iskolarendszerű középiskolai képzés (szakiskola, szakközépiskola, gimnázium, speciális szakiskola), - sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, - iskolarendszeren kívüli képzés (felnőtt képzés, 82 féle képzésre van jogosultságuk), - akkreditált felsőfokú szakképzés, - kollégiumi elhelyezés, nevelés-oktatás, - az alapító okiratban szereplő egyéb tevékenységek (élelmezés, kollégiumi szálláshely biztosítása, mezőgazdasági-, ipari szolgáltatások stb.) Jól felkészült közismereti tanáraik, szaktanáraik, szakoktatóik és kollégiumi nevelőik munkájának eredményét jól mutatják az elmúlt években, évtizedekben a tanulmányi, szakmai, sport versenyeken elért országos szintű eredmények. Az igazgató röviden szól az intézmény képzési formáiról, amit képekben is láthatnak a jelenlévők a kivetítőn. Rendvédelmi, gimnáziumi képzés van Békésen és Dévaványán, intézményen belül 15 éve folyik ez a képzés. Elmondja, hogy Békés megyében intézményük volt az első, amely együttműködési megállapodást kötött a Békés Megyei Rendőrfőkapitánysággal. Elmondja, hogy tanulóik érettségi vizsgát is tehetnek rendvédelmi ismeretekből. Az utazás és turizmus képzés 10 éves hagyományra tekint vissza, amelyet a gimnáziumi osztályban fakultációként választhatnak a diákok, amiből szintén érettségi vizsgát lehet tenni közép- és emelt szinten egyaránt. A mozgókép- és média ismertet szintén 10 éves hagyományra tekint vissza a gimnáziumi képzésen belül, amiből szintén érettségi vizsgát lehet tenni közép- és emelt szinten egyaránt. Röviden szól az általános gimnáziumi képzésről.
9 Az igazgató ismerteti a szakközépiskolai képzéseket, amelyek a következők: - Mezőgazdasági szakmacsoport szakközépiskola, Békés, - Gépészeti szakmacsoport szakközépiskola, Békés, - Informatika szakmacsoport szakközépiskola, Békés, - Faipari szakmacsoport szakközépiskola, Békés, Ismerteti a szakiskolai képzéseket, amelyek a következők: - Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító szakiskola, Békés-Dévaványa, - Élelmiszer- és vegyi áru eladó szakiskola, Békés-Dévaványa, - Fodrász szakiskola, Dévaványa, - Bútorasztalos szakiskola, Békés-Dévaványa, - Festő, mázoló, tapétázó szakiskola, Dévaványa, - Kerti munkás, parkgondozó speciális szakiskola, Békés, - Szőnyegszövő speciális szakiskola, Békés, - Konyhai kisegítő speciális szakiskola, Békés. Az igazgató elmondja, hogy az elmúlt évben 9 értelmileg akadályozott óvodás korú gyermekük volt, akikkel nagy gondoskodással kellett foglalkozni. Értelmileg és tanulásban akadályozottak általános iskolája is működik Békésen. Az igazgató asszony ismerteti az érettségi utáni képzéseket: - Mezőgazdasági gépésztechnikus Békés, - Faipari technikus Békés, - Mezőgazdasági technikus Békés Elmondja, hogy a következő tanévtől kezdődően szeretnék bővíteni az érettségi utáni képzések körét (webmester, protokoll ügyintéző). Várják a képzésekre a dévaványai gyermekeket is. A szakképzés bázisaként említést tesz a tangazdaságról, amely szántóföldi növénytermesztés, kertészet és állattenyésztés részből tevődik össze. A növénytermesztést 180 hektár területen folytatják. Korszerűen felszerelt tanműhelyek, tankonyhák, szaktantermek állnak rendelkezésre az oktatáshoz. Az intézmény igazgatója rövid tájékoztatást ad a dévaványai intézményegységről. Elmondja, hogy a kezdő tanév óta eltelt 10 év. Munkájuk legfőbb mozgatója az, hogy a dévaványai oktatási egységükben a város értékeihez ragaszkodjanak, az alapítók nemes céljai közül legalább a legfontosabbaknak meg tudjanak felelni. Tehát helyben lehessen tanulni a szakmákat, a ma már alapnak számító érettségit helyben lehessen megszerezni, ezzel is csökkentve a családok terhét. Elmondja, hogy a 2008/2009-es tanévben a dévaványai tanulólétszám 311 volt. Látható, hogy az oktatási skála igen széles. Örömmel mondja el, hogy tanulóik, kis lemorzsolódással, kevés számú bukással helytálltak ebben a tanévben is. Elmondja, hogy a következő tanévben Dévaványán szeretnék az építőipari szakmacsoporton belül képzéseket indítani. Az érettségit adó gimnáziumi képzés mellett informatikai szakközépiskolai osztályt szeretnének indítani, amely szintén érettségivel fog zárulni. A dévaványai iskolai egységben is rendelkezésre állnak a tárgyi és személyi feltételek. Az általános gimnáziumi képzés ettől a tanévtől kezdődően bővült Dévaványán a rendvédelmi képzéssel, mint említette a gyermekek rendvédelmi ismeretekből érettségi vizsgát tehetnek. Nagy segítséget kaptak a Szarvasi Rendőkapitányságtól, amelyet ezúton köszön meg a kapitányságvezetőnek, valamint a helyi őrsparancsnoknak.
10 A szakképzés területén sok feladat adódott a modulrendszerű képzés kidolgozása kapcsán. Az igazgató elmondja, hogy tanuló szerződéssel foglalkoztatott diákok száma 68 fő, a kivetítőn látható a helységek szerinti elosztás is, amely a következőképpen alakul: Kisújszállás 7 fő Szeghalom 11 fő Vésztő 1 fő Körösladány 3 fő Mezőberény 3 fő Békés 3 fő Gyomaendrőd 6 fő Dévaványa 34 fő Megköszöni a lehetőségeket a vállalkozásoknak, vállalkozóknak, hogy fogadták tanulóikat. A szigorítások miatt elképzelhető, hogy a tanuló szerződéssel foglalkoztatott diákok száma csökkenni fog. A szakmák képzési ideje három évre nőtt (fodrász, asztalos, szobafestő) tehát a 9-10. osztály után még három évig tanulnak a gyerekek. Lehet hallani arról, hogy felvetődött a szakmunkásképzés 3 éves időtartamra történő visszaállítása 2010-től. A fodrász tanulók nem külső gyakorlati helyen töltik a gyakorlati időt, hiszen az iskolában nagyon jól felszerelt tanműhely áll a rendelkezésükre. A szakoktatók munkáját nehezíti, hogy a modulképzés bevezetésével a tananyagok átrendeződtek, de tankönyvek és segédanyagok nem állnak rendelkezésükre. Elmondja, hogy a tanműhelyekben a tanulók sok munkát vállalnak intézményi felújítások során, illetve jelentős bevételt eredményeznek, amelyet ezúton köszön meg. Megemlíti, hogy a tanulók kifestették a könyvtárat, az ÁMK egyes intézményegységeit, a Körös-Maros Nemzeti Park vendégszobáit stb. A dévaványai szakképzésben résztvevő tanulók frizurákat készítenek, festést-mázolást vállalnak, illetve faipari termékeiket is ajánlják a békés megyei termékpiac online webáruházában. Elmondja, hogy a tárgyi feltételrendszerük is javult a dévaványai oktatási egységükben - új fodrásztanműhely kialakítása, - az asztalos műhelybe békési együttműködéssel lapszabász-gép került beüzemelésre, - informatikai eszközeinket folyamatosan bővítették (korszerűbb gépekkel, kiegészítőkkel), - továbbra is részt vesztnek a Békés Megyei Hírlap sétaprogramjában, - kollégiumi elhelyezést biztosítanak tanulóik számára. A kollégium átadásáról láthatnak a jelenlévők néhány képet. Röviden szól a fodrásztanuló versenyről, amelyen szép eredményt értek el, valamint a Szarvason megrendezett középiskolai közlekedési kupavetélkedőről. Az elért sporteredményekről is tájékoztatja a jelenlévőket. Elmondja, hogy a sportköri tevékenységet, a szakmai munkát befolyásolja a létesítmények hiánya. Az igazgató asszony említést tesz az iskolai rendezvényekről, amelyek a következők voltak: Gólyabál, Mikulás és Fenyőünnep, Ki mit tud, Eötvös nap, Ballagás, Évfolyam kirándulások, Vetélkedők,
11 Sportrendezvények, Próbavizsgák, Életmód programok, tréningek, Nyílt nap, beiskolázás Elmondja, hogy az idei tanévet szép eredménnyel zárta a dévaványai oktatási egység. A záróvizsgára jelentkezett 57 tanuló, valamennyien eredményes vizsgát tettek. Az eredményekhez nagyban hozzájárult a dévaványai kollegák lelkiismeretes, gyermekszerető, kiváló nevelő-oktató munkája. Megköszöni az oktatási egység vezetőjének az irányító munkát, valamint a pedagógusoknak az oktató-nevelő munkáját. A későbbiekben is úgy szeretnék végezni munkájukat, hogy jó hírük messze eljusson. Ezen gondolatok jegyében invitálja az ülésen jelenlévőket az iskolájuk szakképzésének 100 éves jubileumi kiállításának a megtekintésére. Köszöni a megtisztelő figyelmet. Farkas Zoltán a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke megköszöni Kissné dr. Balogh Ibolya igazgató asszonynak a tájékoztatót. Elmondja, hogy a 2008. évi gazdasági események (gazdasági-, pénzügyi válság) késztette arra, hogy egy új helyzetben egy új gondolkodást képviseljenek. A kötvénykibocsátásból plusz bevételként származó forrást a megyei önkormányzat átcsoportosította. A programokat kidolgozták (nyolc programot), amelyekből hármat emel ki: - előrehozott önkormányzati beruházások, annak érdekében, hogy a működő gazdasági társaságok lehetőségei nyitva maradjanak a pályázatra, hiszen az építőipar területén nagy visszalépés volt. - Szakképzés, felnőttképzés és a hiányszakmáknak előtérbe helyezése, - Közös beszerzések gáz-, villamos energia vonatkozásában. Röviden ennyit kívánt elmondani, megköszöni a jelenlévők figyelmét. A felmerülő kérdésekre kész válaszolni, ha azonnal azt nem tudja megtenni, akkor írásban minél hamarabb válaszol. Elmondja még, komoly törekvésük, hogy a Területfejlesztési Tanács sokkal nagyobb hangsúllyal, fajsúllyal legyen jelen a megye életében, mint jelenleg. A döntések kicsit távolabb születnek tőlük, mint ahogyan azt szeretnék. Elmondja, hogy 1996-tól 2006-ig, - amíg Megyei Területfejlesztési Tanács működött - Dévaványa több mint 700 millió forint támogatásban részesült. Köszöni a megtisztelő figyelmet. Pap Tibor polgármester a polgármester megköszöni az alelnöknek az írásos anyaghoz fűzött kiegészítést. A polgármester külön megköszöni Dr. Kovács József főigazgatófőorvosnak, hogy Dévaványán a vérvételi hely létesítéséhez pozitívan állt hozzá, valamint személyesen járt el abban, hogy a vérvételi hely ne kerüljön bezárásra. Bízik benne, hogy ez hosszú időn keresztül megmarad. A polgármester megköszöni Kissné dr. Balogh Ibolyának a részletes tájékoztatót. A polgármester elmondja elhangzott, hogy a megyével való közös együttműködés huzamos időre tekinthető vissza, ami teljesen természetes, ha egy önkormányzat képviselő-testülete a település érdekeit nézi, akkor meg kell, hogy találja a megyével a közös érintkezési pontokat. A polgármester röviden szól az ivóvízminőség javító programról, valamint az észak békési térség 9 települését érintő 2007. évben befejeződött belvizes programról, amelyeket a megyei önkormányzat koordinálta. Az alelnök úr említést tett a közös beszerzésről, úgy gondolja van feladatuk az együttműködésben pl. a középiskola testnevelési feltételeit megteremtsék, kollégiumi helyek bővítése stb.
12 A polgármester úr elmondja a mellékúthálózaton belül szeretnék megoldani a Gyomaendrőd- Dévaványa között lévő út fejlesztését. Közös ügyekben tarthatnak megbeszéléséket a megyével, olyan témákban amelyeket nem sikerült megoldaniuk. A polgármester megköszöni a rendkívüli képviselő-testületi ülésen való megjelenést, az ülést 17 45 órakor bezárja. - Kelt mint az első oldalon - Pap Tibor polgármester Balogh Csilla jegyző