A magyar nyelv és irodalom munkaközösség véleménye Gáspár Róbert intézményvezetői pályázatáról A pályázat formailag és tartalmilag is megfelel a törvényi előírásoknak. Könnyen áttekinthető, logikusan felépített, igényes munka. A végzettséget igazoló iratokat, dokumentumokat tartalmazza. Gáspár Róbert 1996 óta pedagógusa iskolánknak. Ez idő alatt szaktanárként, osztályfőnökként, munkaközösségvezetőként, a Közalkalmazotti Tanács elnökeként nagyon sokat tett azért, hogy az iskolában magas szintű oktatónevelő munka folyjék. Számos rendezvény (pl. Karácsonyi Est, Gólyabál és az ahhoz tartozó programok, Deák Olimpia stb.) lebonyolításában vett részt. Az Erasmus+ projektkoordinátoraként fontosnak tartja a pedagógusok szakmai megújulását az idegen nyelvek területén. Helyzetelemzése reális, tisztában van az iskola erősségeivel és gyengeségeivel. Bemutatja az iskola szervezeti felépítését, megemlítve az abból adódó problémákat is. Elismerően ír a jelenlegi vezetés erre adott válaszairól (pl. a hétfői munkaközösség-vezetői értekezletek utáni elektronikus tájékoztatás a legfontosabb teendőkről). Kitér az intézményi kommunikációra, javaslatokat tesz a konfliktuskezelési technikák fejlesztésére. Kritikát fogalmaz meg többek között a jelenlegi iskolavezetés kommunikációjáról, személyzeti politikájáról. Az intézményi klíma teszteléséhez kérdőíves közvélemény-kutatást is végzett korábban. Hasonló klímateszteket megválasztása esetén is alkalmazna. A pályázó részletesen bemutatja vezetői hitvallását. A menedzser-szemlélettel szemben a leadership vezetést preferálja, amely újszerű kommunikációt feltételez. A jelenlegitől eltérő értekezleteket tartana; a kevesebb nevelőtestületi értekezlet mellett főleg a 20 perces szünetekre szervezendő tájékoztatók lennének. Vezetői tervei többnyire reálisak. Fontosnak tartja a kommunikációt nemcsak a saját diákjainkkal, hanem a különféle tagozatok potenciális tanulóival. A szülőkkel és az általános iskolai pedagógusokkal is szorosabb kapcsolatot szorgalmaz. A honlapfejlesztés is tervei között van; ehhez egy teamet hozna létre, amelyet főleg a média iránt érdeklődő tanulók, patronáló tanárok alkotnának. Hatékonyabbá tenné a Deák Gimnáziumért Alapítvány munkáját; ösztönözné a szülőket a támogatásra a már korábban bevezetett támogatói jegyek árusításával, illetve ismét bevezetné az Alapítványi Est programját. A pályázó kitér a szakmai munkaközösségekkel való hatékonyabb együttműködésre, illetve szorgalmazza más iskolák adott szakmai közösségeivel való kapcsolatot (pl. a már működő Termosz labor). A szakmai megújulás érdekében a pályázat vázolja a továbbképzésekkel, pedagógus minősítési eljárásokkal kapcsolatos terveket. Nemcsak belföldi, hanem külföldi szakmai továbbképzéseket is támogat; a már említett Erasmus+ pályázaton kívül az e-twinning partnerséget is szorgalmazza. Az új pedagógusminősítéshez segítségül felkészítő tanfolyamot szervezne olyan pedagógusokkal, akik korábban részt vettek a minősítési eljárásban. Az egyik legnagyobb problémát az órarend kaotikusságában látja a pályázó. Határozott elképzelései vannak, hogyan lehetne racionalizálni a jelenlegi helyzetet. A tagozatok jövőjével kapcsolatos elképzelések is helyet kapnak a pályázatban. Főleg az idegennyelv-tanítás terén lennének változások (pl. a sávos nyelvoktatás vagy a humán-nyelvi orientáció osztálynál a nyelvi felvételi). A labdarúgó akadémia nem megfelelő működése esetén újabb második idegen nyelvi orientáció elindítása lenne célszerű. A vezetői pályázat innovatív, ötletei megalapozottak, elképzelései többnyire reálisak.
Szeged, 2016. április 14.
A magyar nyelv és irodalom munkaközösség véleménye Kis Gábor intézményvezetői pályázatáról A pályázat alapos, jól megszerkesztett, mind formai, mind tartalmi szempontból igényes munka. A szükséges dokumentumok, végzettséget igazoló iratok megtalálhatók a pályázati anyagban. Kis Gábor 1991-től pedagógusa iskolánknak, 15 éve vezeti az intézményt. Osztályfőnökként, DÖK-segítő tanárként, a gimnáziumhoz kötődő Iskolaszövetségben hatosztályos fizika munkaközösség-vezetőként segítette az oktató-nevelő munkát a gimnáziumban. Folyamatosan képezi magát; erről a mellékelt dokumentumok tanúskodnak. A pályázó vezetőként jól ismeri az intézményt, hozzájárult annak strukturális és funkcionális jellegének kialakításához Meghatározó tagozatként továbbra is a magyar-angol két tanítási nyelvű képzést tartja. Kitér a célnyelvi civilizáció oktatására; az angol nyelven tanított tárgyak körét kibővítené mozgóképkultúra és médiaismeret tárggyal, valamint gazdasági ismeretekkel. Az Erasmus+projektet kiterjesztené a két tanítási nyelvű diákokra és az őket célnyelven tanító kollégákra. A 8. osztályosok számára tovább folytatódna az évek óta sikeres tehetséggondozó szakkör. A célnyelven oktató kollégák számát növelné. A pályázat kitér a Szegeden megépülő ELI lézerközpontba érkező kutatók gyermekeinek színvonalas angol nyelvű tanítására. Számukra nulladik évfolyamon magyar nyelvet is lehetne oktatni. A másik kiemelt területnek a humán tagozatot tartja a pályázó. A 11-12. osztályban a művészettörténet oktatását javasolja szakos kolléga vezetésével. A humán osztályokban a Határtalanul! pályázat keretén belül partneriskolai együttműködés lenne célszerű.. A pályázó javasolja az informatika és a média tanévenkénti váltásban való meghirdetését. Ezt a tervet munkaközösségünk nem támogatja beiskolázási okok miatt. Kitér a média OKTV hanyatló népszerűségére, de az okokról nem ír, holott racionális magyarázata van annak, hogy kevés tanuló jelentkezik erre a versenyre. A reál képzés megújításáról is szól a pályázat; a tagozat jelenlegi fél osztályát egy egészre emelné. A Szereted és a Termosz laborokkal való együttműködést továbbra is folytatná. A pályázó nem lát perspektívát a labdarúgó akadémiai képzésben; helyette olyan általános tantervű csoportot indítana, amelyben a német nyelv lenne az első idegen nyelv és az angol a második. A tanulói terhek csökkentésére is tesz javaslatot a pályázó egy észszerűbb órarend kialakításával, pl. a sávos nyelvoktatással. Azonban a testnevelés órák számának háromról négyre való emelése munkaközösségünk véleménye szerint nem helytálló. A pályázatban szó esik a módszertani megújulás lehetőségeiről az oktatás színvonalának emelésére, pl. kooperatív csoportfoglalkozások megtartása, Erasmus+ projektben való részvétel. A pedagógus-jutalmazás bizonyos elemeivel, főleg az emelt szintű oktatást érintő kérdésekben nem ért egyet munkaközösségünk a pályázóval. Kiemelt fontosságúnak tartja a pályázó a kompetenciamérési eredmények megtartását, illetve javítását, Ennek érdekében matematikából 9. osztályban folytatódna a tudásszint-mérés, valamint a magyar nyelvet 10. osztályban csoportbontásban tanulnák a diákok. Ez utóbbit nem indokolja az új kerettanterv, és órarendi problémákat is okozna. A szülőkkel való hatékonyabb együttműködés érdekében a pályázatban szó esik a Szülők Klubjáról, amely a szülői értekezletekhez kötődve előadások szervezésében nyilvánulna meg. A tanórán kívüli tevékenységek közül a latin, az orosz és a kínai nyelv szakköri formában való tanulását túlzónak találja munkaközösségünk a korábban említett magas tanulói terhek miatt.
A pályázó fontosnak tartja az intézményben kialakított hagyományokat (pl. Gólyanap, Deák Olimpia, sítábor, bécsi, berlini projekt utak stb.); ezek mellé új ötleteket is felsorakoztat, pl. a nemzetközi diákcsere-szervezetekkel való együttműködés. A gimnázium infrastrukturális feltételeinek javításához konkrét javaslatai vannak a pályázónak főleg a sport, a szabadidős tevékenységek és az informatika terén. Ehhez uniós forrásokat kíván felhasználni. A pályázó vezetői elképzelései többnyire reálisak, bár a tantestület által korábban kritizált belső információáramlás rendje továbbra is megmaradna. A pályázó törekszik a hatékony együttműködésre a város többi iskolájával, az SZTE különböző karaival, a Deák Gimnáziumért Alapítvánnyal. A pályázat innovatív és kezdeményező, a pályázó tisztában van az oktatás problémáival, és azokra többféle megoldást kínál, amelyek - véleményünk szerint - nem mindig megalapozottak. Szeged, 2016. április 14.
A magyar nyelv és irodalom munkaközösség véleménye Faragó Klára intézményvezetői pályázatáról Faragó Klára külsősként adta be pályázatát a Szegedi Deák Ferenc Gimnázium intézményvezetői beosztásának ellátására. A pályázati nyilatkozatban a 3. oldalon feltüntette, hogy a szakmai önéletrajz, a munkáltatói igazolás és a végzettséget igazoló oklevelek másolatai mellé csatolta az erkölcsi bizonyítványt, ám az hiányzik, csupán az iratot kérő küldemény feladóvevénye található. Így a pályázat formailag hiányos, ami nem felel meg a törvényi előírásoknak. A pályázónak a mellékelt iratok alapján nincs középiskolai tanári gyakorlata; korábban általános iskolában dolgozott napközis nevelőként, szaktanárként, osztályfőnökként, DÖK-öt segítő tanárként és igazgatóhelyettesként, majd különféle intézmények irányítását végezte. Vezetői gyakorlata ugyan van, de iskolánkétól teljesen eltérő intézmények élén állt. A pályázó a rendelkezésére álló, főleg az iskola honlapján található adatok alapján készítette el a helyzetelemzést. Statisztikai adatokkal, grafikonokkal, ábrákkal, táblázatokkal mutatja be az iskola eredményeit. Egy alkalommal ellátogatott a gimnáziumba, hogy a vezetőség és a tantestület néhány tagjával beszélgetve árnyaltabb képet alakíthasson ki iskolánkról. A pályázó intézményvezetői programja főleg általános megállapításokat tartalmaz, leginkább a Nemzeti Alaptantervben szereplő iránymutatásokat ismétli. A tagozatok közül a labdarúgó akadémiai osztályt emeli ki, mint megerősítendő profilt. Az iskola jelenlegi arculatát meghatározó idegennyelv-oktatás fejlesztéséről azonban alig ír a pályázó. Az innovációról megfogalmazott elképzelések is általános jellegűek; a pályázat ugyan megemlít új módszereket az oktatás terén, de azt nem taglalja, hogy mit ért alatta. Egyetlen konkrétum az Szegedi Értéktár innováció. Tehetséggondozással, illetve tanulási nehézségekkel küzdő diákok felzárkóztatásával kapcsolatban sem olvasható konkrét elképzelés a pályázatban. A pályázó a gimnázium nyitottságát honlapfejlesztéssel növelné, bevonva a mozgóképkultúra és médiaismeret képzésben részt vevő tanulókat. A pályázat kitér a pedagógus-életpályamodellre és az intézményi, illetve vezetői önértékelésre. Itt sem talált munkaközösségünk konkrét terveket; főleg az Önértékelési kézikönyvben megfogalmazott alapelveket mutatja be. Összességében a pályázat általános megállapításokat tartalmaz; intézményünkre vonatkozó cél-és feladatrendszert nem határoz meg. Szeged, 2016. április 14.