Tagintézmény - vezetői pályázat 2016. április 5. Akik mélyen elgondolkodtak az emberiség kormányzásának művészetén, arra a meggyőződésre jutottak, hogy a birodalmak sorsa a fiatalok nevelésén múlik (Arisztotelész) 1
Pályázat Miskolci Szakképzési Centrum Fazola Henrik Szakképző Iskolája tagintézmény - vezető (magasabb vezető) beosztás ellátására Pályázat kiírója Miskolci Szakképzési Centrum Főigazgatója a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény 20/A alapján Intézmény Miskolci Szakképzési Centrum Fazola Henrik Szakképző Iskolája 3534 Miskolc, Gagarin u. 54. OM 203060 2
Pályázat tagintézmény - vezető beosztás ellátására Alulírott pályázatot nyújtok be a Miskolci Szakképzési Centrum Főigazgatója által a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A alapján meghirdetett Miskolci Szakképzési Centrum Fazola Henrik Szakképző Iskolája tagintézmény - vezető (magasabb vezető) beosztás ellátására. Pályázatomhoz mellékelem a következőket: fényképes szakmai önéletrajz az álláshely betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmányok hitelesített másolata hatósági erkölcsi bizonyítvány szakmai gyakorlatot igazoló munkáltatói igazolás motivációs levél pályázati nyilatkozat nyilatkozat a személyes adatok kezeléséről Miskolc, 2016. április 5. 3
Tartalomjegyzék Bevezető... 6 Szakmai önéletrajz... 6 Az intézményi környezet bemutatása... 13 Miskolci Eötvös József Építőipari Szakképző Iskola... 13 Miskolci Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola... 15 A Miskolci Szakképzési Centrum Fazola Henrik Szakképző Iskolája... 16 2015-2016. tanév szakmaszerkezete évfolyamokra bontva... 16 Tárgyi feltételek... 18 Borsod-Abaúj-Zemplén megye általános jellemzése:... 20 A megye népessége, demográfiai mutatók... 20 A munkanélküliségi ráta alakulása az elmúlt években... 21 A megye gazdasága... 22 Kimutatás a dolgozói létszám alakulásáról az októberi statisztikák alapján az előző öt évből... 23 Kimutatás a tanulói létszám alakulásáról az októberi statisztikák alapján az előző öt évből.... 24 Gazdálkodás 2015.... 25 A 2014/2015-ös tanév rövid bemutatása... 25 Pedagógus továbbképzés adatai... 26 A szakmai vizsgák eredményei, elhelyezkedési mutatók... 27 Érettségi vizsgák eredményei... 29 Korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása... 30 Közösségi szolgálat... 31 Innováció az intézményben... 31 Az iskola kapcsolatrendszere... 33 Nemzetközi kapcsolatok... 33 Kapcsolat a fenntartóval, egyéb oktatási intézményekkel, kormányhivatallal, területi képviselőkkel, BOKIK-kal... 33 Versenyek, versenyeredmények 2014/2015 tanévben... 35 Versenyek, versenyeredmények 2015/2016 tanévben... 37 Megoldási stratégiák, vezetési tervek... 38 Magas színvonalú szakmai munka... 38 A Miskolci Szakképzési Centrum Fazola Henrik Szakképző Iskolája 2016-2017 tanévre tervezett szakmaszerkezete... 39 Általános fejlesztési elképzelések... 40 4
Idegen nyelv oktatásának fejlesztése... 41 A művészeti tagozatra vonatkozó fejlesztések... 42 Továbbtanulási, képzési program... 43 Pályakövetés megvalósítása... 45 Esélyegyenlőség megvalósítása... 46 Az Országos Kompetenciamérés eredményéből levont következtetések... 48 Összegzés... 49 5
Bevezető Pályázatomban több területre is szeretnék részletesebben kitérni, a Miskolci Szakképzési Centrum Fazola Henrik Szakképző Iskolája, valamint a saját szerepemet illetően. Ennek szükségességét azért érzem, mert a régió, de a város intézményei közül bizonyosan ebben az intézményben történtek történelmi léptékű, de mindenképpen nagyon jelentős változások az elmúlt években. Harminc éve dolgozom intézményünkben, így először a hozzá kötődő pályámat szeretném bemutatni. Röviden utalok az iskola történetére, majd a gazdasági, társadalmi környezetre. Ezt követi a tágabb értelemben vett helyzet elemzése, illetve az ezekre épülően megfogalmazott vezetői célkitűzéseim meghatározása. Tekintettel arra, hogy az eddigi vezetői munkám fontos és kiemelkedő célja volt az iskola szakmai sikerének elérése az iskola dolgozóinak és a véleményt nyilvánító szervezetek támogatásával továbbra is a megkezdett sikeres pedagógiai munka folytatását és az előttünk álló nevelési, oktatási problémák megoldását tartom elsődleges célkitűzésemnek. Szakmai önéletrajz Iskolánkba 1986-ban kerültem. Olyan villamos ipari szakembert kerestek, akinek ezen kívül más szakképesítése is van. Én rendelkeztem műszerész képesítéssel és tagja voltam egy amatőr filmkészítő szakkörnek, ezáltal mozi üzemvezető mozigépész végzettségre is szert tettem. Az iskola igazgatója megkeresett azzal a kérdéssel, hogy volna-e kedvem elvállalni a villanyszerelő tanulók oktatását, és megbízást adott az éppen akkor induló oktatás-technikusi feladatok elvégzésére. Az ezt követő években az oktatás-technikusi tevékenységben voltam sikeresebb. Feladataim körébe tartozott az új eszközök beszerzése, ezek tanárokkal való megismertetése, és mivel az 1300-1400 tanulót képző intézményben sok tanteremre volt szükség, ezekben a termekben zártláncú TV kiépítése. Ebben az időben történt az első 6
számítógépek beszerzése, és ekkor alakultak a kisközösségi, városi televíziók. Ez az időszak a VHS- rendszerű videók terjedésének a kezdete is. Iskolánkban ekkor még csak szakmunkásképzés volt, viszont az építőiparhoz tartozó összes szakmában folyt a képzés. 1989-re az iskola a régió egyetlen tisztán építőipari profilú képzőhelyévé vált. Egy egy szakterületet munkaközösségek képviseltek, akikkel együtt nagyon lelkesen fogtunk hozzá a képzést segítő oktatófilmek készítéséhez. Ezek a filmek az akkor még létező állami építőipari vállalatoknál, mint BÁÉV, ÉÁÉV, MIEP, DIGÉP, stb. készültek, az ezeket képviselő oktatási és szakmai vezetők segítségével. Nagyon lelkesítő volt, hogy az akkor létező talán összes miskolci vállalattal kapcsolatban álltunk, így együtt voltunk részesei a magas szintű képzés kialakításának. A 90-es évek elején bekövetkező változások, mint tudjuk, az említett vállalatok megszűnését, az oktatási rendszer átalakítását eredményezték. Ettől az iskolákra még nagyobb felelősség hárult. A szakmai gyakorlati képzés nagyobb része bekerült az iskolákba, amit mi tanműhelyek építésével tudtunk megoldani. Ezzel egy időben a minisztérium megadta az engedélyt az iskoláknak szakközépiskolai osztályok beindítására, valamint a szakmunkás végzettségűek érettségit adó képzésére. Ezeknek a képzési struktúráknak a kialakításában részt vettem. Ez a helyzet azt eredményezte, hogy a szakmunkásképzős tanulók száma lecsökkent, a vele járó gyakorlati óraszámokkal együtt. A szakközépiskolai képzés pedig az elméleti óraszámok növekedését hozta. Úgy éreztem, hogy az elméleti oktatásban is részt vállalnék, ezért beiratkoztam a Miskolci Egyetem műszaki oktatói szakára. Ennek elvégzése óta 1997 - veszek részt egyaránt a gyakorlati és elméleti szakmai képzésben. Az így szerzett szakmai tapasztalatra és kapcsolatokra alapozva, három társammal létrehoztunk egy építőipari kft-t, ami különböző okok miatt - pl. más-más szférából érkező tulajdonosok - nem lett sikertörténet. Néhány év működés után megszüntettük, de az így szerzett vállalkozói tapasztalatot sok esetben fel tudom használni. 7
Az oktatás területén a változások folyamatosak voltak: világbanki képzés, NAT elfogadása, stb. Mivel mindig közreműködtem az iskola szervezeti életének alakításában, szükségét éreztem annak, hogy elvégezzem a BME közoktatás vezetői szakát, 2004-ben. 2009-től megbízást kaptam a gyakorlati oktatás vezetői feladatok elvégzésére. Ha lehet a korábbinál is nagyobb lelkesedéssel fogtam a munkához, igyekeztem az addig felmerült problémákat teljes körűen megoldani. Csakhogy a régi problémákhoz újabbak adódtak: a modul rendszerű képzés bevezetése; az önkormányzat fenntartásában működő Fazola Henrik TISZK megalakulása, amely a mi iskolánkon kívül még három iskola köztük a Miskolci Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola összevonásával került kialakításra; a 2007-től évenként változó szakmai és vizsga követelmények betartása és betartatása; kapcsolattartás a számos tanulót foglalkoztató kis- és nagy gazdasági társaságokkal; a tanulóknak a legmegfelelőbb munkahelyek felkutatása; mindezeknek a szakmai felügyeletet ellátó illetékes kamarákkal való egyeztetése, stb. 2011. szeptember 1-től az Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola tanulói közül a szakképzésben résztvevők és az őket tanító tanárok, oktatók a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola rendszerébe kerültek. Ezzel párhuzamosan a Martin János Szakképző Iskola néhány osztálya statisztikailag (napló, törzslap. ellenőrző, munkáltató stb.) a mi iskolánkhoz tartozott. Ezt az állapotot 2013. szeptember 1-jével sikerült visszaállítani. 2013. február 2-án fejeztem be az egri Eszterházy Károly Főiskolán a Multikulturális képzés mestertanára szakot, amellyel pedagógiai egyetemi képesítést szereztem. 2013. szeptember 1-jén megbízásom műszaki igazgatóhelyettesre változott. Ezzel egyidőben - az intézmény SZMSZ-ének megfelelően- helyettesítője lettem a 2013. július óta GYES-en lévő igazgatónőnek. Ez a feladat önmagában is nagy kihívást jelentett számomra és 2013. december 2-án iskolánk megkapta a TÁMOP 2.1.6-12/1-2012-0001 azonosítószámú Újra tanulok! projekt képzési lehetőségét, közel hatszáz fő részvételével. Ennek keretén belül több szakmában, az iskolában, és még szélesebb szakmai körben a megye településein folyó képzésekben láttam el a szakmai felügyeletet, és a képzéssel járó szervezési feladatokat. 8
2014. szeptember 1-től a (KLIK) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tankerületi Igazgatójától- Emberi Erőforrások Minisztériuma fenntartójától - egy éves igazgatói megbízást kaptam. 2014. augusztus 31. dátummal a fenntartó szándéka szerint két nagy múltú szakközépiskola, a Miskolci Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és a Miskolci Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola jogutóddal összevonásra került. Az új intézmény a Gagarin út 54. szám alatti, Miskolci Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola helyén működik tovább Miskolci Fazola Henrik Szakképző Iskola néven. Ez a feladat eddig nem látott terheket rótt a tantestület tagjaira. A tárgyi eszközök átszállítása, a kialakult helyzet dolgozókkal való elfogadtatása, a tanulók szüleinek tájékoztatása. Az új intézmény közüzemi szolgáltatókkal, a gyakorlati képzés partnereivel, az iskola külső kapcsolatainak szereplőivel való megismertetése, elfogadtatása. Természetesen legmagasabb prioritású feladatként a tanulók korrekt tájékoztatását tekintettem a lehetőségeik változatlanul maradásáról. Stratégia fontosságúnak tartottam az új- és új nevű iskola köztudatba való integrálását is. Ennek gyakorlati megvalósítása a tanév során névadó ünnepséget, nagyon sok sajtó nyilvános programot, városi rendezvényeket, versenyek szervezését és azokon való részvételt jelentett. A később bemutatandó statisztikából jól látható a bekövetkezett dolgozói és tanuló létszámváltozás. Új lendülettel folytattuk a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve a duális szakképzés megvalósítását. Régiónkban a Miskolci Fazola Henrik Szakképző iskola lett az az állami fenntartású középiskola ahol képző- és iparművészeti képzés folyik. Ennek felügyeleti szerve a (MÜSZA) Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége, amivel szintén fent kell tartani a kapcsolatot. A Miskolci Szakképzési Centrum létrejöttével 2015. július 1-én átkerültünk a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába. Iskolánk a Miskolci Szakképzési Centrum tagintézménye lett, további tizenegy miskolci középiskolával. Tagintézmény-vezetői megbízást kaptam Kovács János Főigazgató úr támogatásával Varga Mihály Miniszter úrtól, amely 2015. július 1-től - 2016. június 30-ig időtartamra szól. 9
2015 nyarán sikeresen részt vettem a pedagógusok minősítő eljárásán és szakértői képzésen. Ennek eredményeként 2105. december 15-én Köznevelési szakértő oklevelet, ezzel mesterpedagógus besorolást kaptam. A sok jó szándékból adódó változás, a nemzetközi felmérések szerint sem eredményezte, eredményezi a szakmai képzés presztízsének a növekedését. A hozzánk érkező tanulók szociális háttere, a hátrányos vagy többszörösen hátrányos helyzete, a sajátos nevelési igényt követelő személyisége megköveteli, hogy a tanárok, oktatók és az oktatásban résztvevő minden szereplő törekedjen a tudásának növelésére, egyre magasabb szakmai nívó elérésére. Remélem, hogy az új köznevelési, szakképzési és egyéb törvényi változások eredményeként részese lehetek az oktatás színvonalasabbá és eredményesebbé tételének. Egyéb szakmai tevékenység 2008-ban szükségessé vált egy önálló telephelyen lévő korábban a Borsodi Állami Építőipari Vállalat tulajdonát képező - tanműhely megszüntetése. Nem kis feladatot jelentett gyakorlati oktatásvezetőként a kollégáim segítségével, minden oktatott szakma megfelelő színvonalon történő képzésének kialakítása az iskolai tanműhelyekben. 2009-ben az akkori fenntartó városi önkormányzat egy nyertes pályázat révén négy iskola összevonásával létrehozta a Fazola Henrik TISZK-et. Ennek a beruházásnak a jelentős része a mi iskolánkban valósult meg. Közel 2000 m 2 hasznos terület bővítéssel új tantermek, szociális és kulturális helyiségek kerültek kialakításra. A további tanműhelyek építése, és azok szakmai eszközökkel történő felszerelése, valamint ezeknek a szakképzési rendszerhez való igazítása lett számomra a legjelentősebb eredmény. Azóta több építőipari gyártó, szolgáltató és kivitelező vett részt velünk közösen az elkészült építőipari, gépészeti laborok közös szakmai munkájában. Az ő véleményükre is hivatkozva kijelenthető, hogy a régiónkban egyedülálló lehetőségeink vannak a piacgazdaságnak megfelelő felkészültségű fiatalok képzésében. 2012-ben ötletadója, és megvalósítója voltam egy rendhagyó projektnek. A projekt neve: Roma Nap az Eötvös József Építőipari és Művészeti Szakképző Iskolában. A projekt általános célja: Egyfajta kulturális híd alapjainak lerakása, olyan bemutatkozási lehetőség az iskola roma tanulói számára, mely a cigány kulturális hagyományokat, 10
szokásokat reprezentálva kölcsönös közelítést és érzékenyítést eredményez a többségi nem roma fiatalok, az iskola által közvetített érték- és tudásrendszer, valamint a cigány tanulói közösség között. A projekt konkrét célja: Szigorúan önkéntes részvétel alapján a cigány identitás felvállalására és bemutatására bátorítani A résztvevő cigány fiatalok projektpedagógiai módszerekkel segített önálló, a célt saját maguk meghatározó, megtervező, konszenzusra és aktív részvételre épülő, a feladatot kihívásként kezelő és megvalósító, s nem utolsó sorban a pedagógusokat facilitáló szerepbe helyező módon Az iskola teljes közössége számára értékelhető és élvezhető roma kulturális program létrehozás Bemutatkozás a meghívott roma és nem roma értelmiség előtt, kerekasztal - beszélgetés a meghívottak és a résztvevők közreműködésével az esélyteremtés iskolai keretek közötti lehetőségeiről A projekt indoklása: Az iskola tanulóállományának szociokulturális és szocioökonómiai összetétele kedvezőtlen. A rendelkezésünkre álló adatok és tapasztalatok feltétlenül indokolják a formális tanulási kereteken kívül eső olyan, informális és nonformális helyzetek kialakítását, melyek a cigány és nem cigánytanulók közötti, illetve a tanárok és diákok közötti együttműködést, a közös horizontális értékek megteremtését, a szociális érzékenység növelését, a problémamegoldó technikák színesítését és egyéb, a tanulás során sikeresen alkalmazható, készségek és kompetenciák fejlesztését segítik elő. Mindezek reményeink szerint sikerrel csökkenthetik az iskolai kudarc élményét, a magas lemorzsolódási arányt, illetve a belső iskolai konfliktusokat. A projekt célcsoportja: Közvetve az iskola teljes tanulói és tanári állománya, közvetlenül a cigány tanulók közössége. Ebben az évben egy kérdőíves kutatást végeztem az Eötvös József Építőipari és Művészeti Szakképző Iskolában. Kérdőíves felmérés segítségével azt vizsgáltam, hogyan befolyásolja a tanulási színvonal alakulását a szociális háttér és a családból hozott motiváció. 11
Az első kérdőívben a családok szerkezeti felépítését, a munkában elfoglalt helyzetüket mértem és ezen keresztül állapítottam meg, hogy mindez hogyan befolyásolja a tanulók élethelyzetét. A másikban a tanulók helyzetének megváltozását vizsgáltam annak függvényében, hogy a család és az iskola milyen mértékben tudja biztosítani az eszköz és anyagi hátteret. A 2011/12-es tanév végén szervezője voltam egy kérdőíves kutatásnak a Fazola Henrik TISZK tanulói körében, szociálpedagógiai adatok alapján. Osztályonként külön adatbázis készült. A klasszifikálás szempontjai a következők voltak: HH/HHH Ingyen tankönyves (különböző jogcímek alapján) 50%-os étkezési kedvezmény Ösztöndíjban részesül Évismétlő Családi státusz (állami gondozott, félárva, egyedül él, etc.) Igazolatlan hiányzás miatt értesítések száma 50 órás feljelentések száma Védelembe vett/családi pótlék szüneteltetve Pártfogói felügyelet Néhány adat az eredményekből: Az igazolatlan hiányzások miatti értesítések száma a 2011/2012-es tanévben: 2233 db. Első félévben 1077 db, második félévben 1156 db értesítés került elküldésre. 50 igazolatlan óra utáni feljelentés 98 tanuló esetében történt. Természetesen a feljelentést követő jogi eljárások száma ennél kevesebb (családi pótlék szüneteltetése, védelembe vétel), hiszen viszonylag hosszú bürokratikus utat járnak be az ügyek. 2012. március 5-től változott a rendszer, s a 16 éven felüliek esetében megszűnt az automatikus védelembe vétel, s ezzel a tárgyalás, ami azt jelenti, hogy az iskola már csak akkor értesül a gyermek szülője elleni jogi szankcióról, amikor a gyámügy felülvizsgálat miatt kéri az óra elszámolásokat. 12
A statisztikai adatokból kiolvasható továbbá, hogy az iskolában rendkívül magas a HH tanulók aránya. (HH az a tanuló, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.) Az intézményi környezet bemutatása Miskolci Eötvös József Építőipari Szakképző Iskola Az intézet az akkori MTH 101. számú Ipari Tanulóintézetének építős részlegeként már hamarabb is működött, de mint önálló oktatási intézmény csak 1954. március 1. óta létezett. 1955. április 30-án volt az intézet névadó ünnepsége, az iskola Eötvös József nevét vette fel. A tanulólétszám növekedése szükségessé tette egy új telephely létrehozását a Gagarin utca 54. szám alatt. Az új épület birtokbavétele 1962. július 14-én történt. Az 1969-es év nagy jelentőségű volt: ekkor lépett életbe a szakmunkásképzésről hozott törvény. Ez hosszú távra meghatározta az iskola feladatait. 1980-ban adták át az iskola új oktatási szárnyát, amely tágasabb, kényelmesebb teret biztosított, és tovább növelte az eredményes elméleti oktatás feltételeit. Az 1990/91-es tanév különösen kiemelkedik az eddigi évek közül. A tanulók létszáma hirtelen megnövekedett, mert az általános iskolában végzettek több mint 50%-a szakmunkásképző intézetbe jelentkezett, miközben az építőiparban bekövetkezett válság hatására egyre több munkahely mondta vissza a tanulók gyakorlati oktatását, amely komoly problémát okozott. 1991 tavaszán átadott tanműhely egy régi igény megvalósulását jelentette. Az 1991-96 között megvalósított Emberi erőforrások fejlesztése világbanki projekt a 90-es évek elején bekövetkezett gazdasági változások kezeléséhez kívánt segítséget nyújtani. Az ifjúsági szakképzési alapprogram 1991-96 között egy új szakképzési modell kimunkálására és részleges bevezetésére irányult. 1992/93-as tanévben kezdődött a művészeti szakok oktatása díszítőfestő és díszítőszobrász ágazatokkal. Az 1993/94-es tanév kiemelkedő eseménye az első érettségi vizsga megrendezése volt, mert ezzel a tanulók a továbbtanuláshoz kaptak esélyt. A következő tanévben már folytathatták is felsőfokú tanulmányaikat tovább az intézményben, mert együttműködési szerződést kötöttünk 13
a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karával. E szerződés értelmében iskolánkban folyt a Műszaki Szakoktatói Főiskolai Szak három éves kihelyezett tagozatainak oktatása. Az 1998/99-es tanév a reformok éve volt a magyar oktatás történetében. Bevezetésre került a 9-10. osztályos általánosan művelő képzés. A szakmunkásképzés így három évről négy évre tolódik ki, és a szakmai képzés a 11-12. évre tevődik. A szakképzési törvény és egyéb jogszabályváltozások megváltozása okán, - mi szerint az iskolák 2008. szeptember 1-től már csak 1500 főnél nagyobb létszámú intézmények esetén voltak jogosultak támogatások fogadására- ennek alapján megalakultak az un. TISZK-ek. A Kós Károly Építőipari, Szakközépiskola és Szakiskola a Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola az Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolával együtt alkotja a Fazola Henrik TISZK-et. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény kiadásával összhangban 2012-ben az OKJ strukturális átalakítása is megtörtént. 2014. augusztus 31. dátummal két nagy múltú szakközépiskola jogutóddal összevonásra került, Miskolci Fazola Henrik Szakképző Iskola néven. Ez a Miskolci Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és a Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola. Ennek megfelelően az iskola képzési profilja is átalakításra került. Kifutóban modul rendszerű művészeti képzés, szakiskolai és ágazati szakközépiskolai képzés is folyik. Szakiskolai szakjaink jelenleg: központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő; víz-, csatorna- és közműrendszer-szerelő; kőműves és hidegburkoló; ács; festő, mázoló, tapétázó; kifutóban bútorasztalos; kerámia-és porcelánkészítő. Szakközépiskolában gépészeti, faipari és építőipari szakmacsoportokban folyik az oktatás. Érettségizett diákjaink épületgépészeti, és faipari technikus szakon tanulhatnak tovább. A végzett szakképző iskolai tanulók továbbtanulása érdekében a 2013/14-es tanévtől iskolánk beindíthatta a kétéves Szakiskolák középiskolája tagozatot, amelyen a szakmai bizonyítvánnyal rendelkező diákok érettségi vizsgára készülnek fel. 14
Miskolci Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola A Miskolci Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola elődintézménye 1949. szeptember 1-jén, kezdte meg működését. Azzal a céllal hozták létre, hogy Miskolcon, a nehézipar fellegvárában, szakembereket képezzenek a kohászat számára. Évtizedekig ez az iskola adta a Lenin Kohászati Műveknek és a Diósgyőri Gépgyárnak a kohászokat és az öntészeket. A korábban Nagybányán, Diósgyőrben és Tatabányán működő Bánya - Kohó- és Mélyfúró Szakiskola jogutódjaként alakult. Rövid ideig Kohóipari Középiskola volt a neve. 1949. szeptember 1-jétől vette át az intézményt a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium, és az iskola új neve Ipari Gimnázium Kohóipari Tagozata lett. 1951. január 1-jétől a Kohászati Minisztérium vette át az iskolát, új neve 6. sz. Kohóipari Technikum. Megkezdődött a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár között az iskola jelenlegi épületének építése Az 1951-52-es tanévben már 9 osztálya volt az iskolának, minden tanteremben új bútorok voltak, és a laboratóriumok felszerelése is megkezdődött. 1954-ben vette fel az iskola a Gábor Áron nevet és lett Gábor Áron Kohóipari Technikum. Fenntartását a Kohó-és Gépipari Minisztérium vette át. 1965-66-os tanévben vezetik be a kabinetrendszerű oktatást. 1967-től a technikum fokozatosan szakközépiskolává alakult át. 1969. szeptember 1-jétől az iskola neve Gábor Áron Kohó és Öntőipari Szakközépiskola. 1972-ben egy új műhelycsarnok építése kezdődött meg B. Csathó Aladár műhelyfőnök vezetésével. A csarnok fő frontjára művészi mozaik burkolatot készítettek. 1990 szeptemberétől az iskola új neve Gábor Áron Műszaki Középiskola. 1990-től indult be a környezetvédelmi képzés, amelyhez már adottak voltak a jól felszerelt laboratóriumok. Az 1990/1991-es tanévben indult be elsőként az országban a fémipari minőségbiztosításszámítástechnika szak. A méréstechnika és számítástechnika elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítására szaktantermeket alakítottak ki. A 1991-1992-es tanévben indult az utolsó kohász, az 1992-1993-as tanévben pedig az utolsó öntész osztály. 15
Az 1992-93-as tanévben, a városban elsőként, a Gábor Áron Szakközépiskolában hozták létre a Műiparos Iparművészeti tagozatot. 1993-94-es tanévtől közgazdasági ágazaton a menedzserasszisztens szak bevezetésére került sor. 1995-ben több mint négy évtized után, tornaterme lett az iskolának. 1996-ban a profilváltást követően az iskola neve is változott Gábor Áron Szakközépiskola. Az iskola először környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban és közgazdasági szakmacsoportban kapott támogatást, majd az 1995-1996-os tanévben informatika szakon élt a fejlesztési lehetőségekkel. Az új képzések bevezetésével az oktatásukhoz szükséges tárgyi feltételek megteremtése is elkezdődött. 2002-től ismét változott az iskola neve a profilváltáshoz igazodva: Gábor Áron Szakközépiskola és Művészeti Középiskola lett. A Miskolci Szakképzési Centrum Fazola Henrik Szakképző Iskolája 2015-2016. tanév szakmaszerkezete évfolyamokra bontva Szakközépiskola o 9. évfolyam 54 211 04 Grafikus 54 211 06 Ötvös, fémműves o 10. évfolyam 54 211 04 Grafikus 54 211 05 Kerámiaműves o 11. évfolyam 54 582 01 Épületgépész technikus 54 582 03 Magasépítő technikus 54 850 01 Környezetvédelmi technikus 54 481 04 Informatikai rendszergazda 54 211 04 Grafikus 54 211 06 Ötvös, fémműves o 12. évfolyam Gépészet szakmacsoport Építészet szakmacsoport 54 850 01 0010 54 01 Energetikai környezetvédő 54 211 09 0010 54 01 Alkalmazott grafikus o 13. évfolyam 54 543 01 Faipari technikus 16
54 481 02 0010 54 03 Internetes alkalmazásfejlesztő 54 850 01 0010 54 01 Energetikai környezetvédő 54 211 09 0010 54 01 Alkalmazott grafikus o Szakiskolát végzettek szakközépiskolája (2 évfolyam) Szakiskola o 9. évfolyam 34 582 09 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő 34 582 01 Ács 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló o 10. évfolyam 34 582 09 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő 34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló 34 543 02 Asztalos 34 582 01 Ács o 11. évfolyam 34 582 12 Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő 34 582 09 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló Felnőttoktatás 54 211 05 Kerámiaműves 54 211 06 Ötvös, fémműves 54 524 02 Vegyipari technikus A tantestületünk 96 főből áll, ebből 54 nő, 42 férfi, vagyis a nemek szerinti megoszlás 56%/44%-os. Közismeretet 38 fő oktat, 31 tanár a szakmai képzésben tevékenykedik. 48 fő rendelkezik egyetemi végzettséggel, 21 főnek - köztük 11 szakoktatónak - főiskolai végzettsége van, 1 főnek pedig nincsen pedagógus képesítése, ők a szakmai oktatásban tevékenykedik. A tantestület életkor szerinti megoszlása nagyjából egyenletes, legtöbben a 35-55 éves korosztályba tartoznak. Ezt a tanévet 396 fővel kezdtük, és iskolánk jellegéből adódóan a fiúk aránya magasabb. Mivel intézményünk régóta a régió meghatározó építőipari iskolája, a környező településekről is vonzza a fiatalokat, így a bejáró tanulók aránya meglehetősen magas, 62%. 17
Szakközépiskolában 38 fő, szakiskolában 49 fő hátrányos helyzetű diákunk van. A sajátos nevelési igényű diákok száma 42 fő, ez a tanulói létszámunk 9 %-a. Megyénkben a munkanélküliek aránya magas, így a munkaerő-piaci igényekhez is próbálunk alkalmazkodni a gyorsan változó körülményeknek megfelelő képzések indításával. Mivel a művészeti képzésen túl fő profilunk az építőipari szakmák oktatása, az iskolánkból kikerülő végzett diákoknak korszerű ismeretekkel kell rendelkezniük, így a Pedagógiai programunk egyik fő célkitűzése a legújabb szakmai technológiák megismertetése. Napjainkban fontossá vált az egész életen át történő tanulás, illetve előny, ha egy munkavállaló több lábon tud állni, ezért tartjuk szükségesnek az iskolatípusok közötti átjárhatóságot. Tárgyi feltételek A tantestület aktív közreműködésével, tanulóink bevonásával és pályázatokban való részvétellel, a fenntartó támogatásával lehetővé vált az új, korszerű tárgyi, módszertani feltételek megteremtése. Az iskola jellemző adatai: Az iskola ingatlanai: Miskolc, Gagarin u. 54. szám alatti telephely területe 15204 m 2 iskolaépülettel, tornateremmel, tanműhellyel, konyhával, étteremmel és raktárépülettel beépítve. Az elméleti oktatás feladatainak ellátására szolgáló helyiségek: 74 tanterem 12 rajzterem 3 kémiai laboratórium 6 számítástechnikai szaktanterem 8 idegen nyelvi szaktanterem 18
4 természettudományi szaktanterem 4 társadalomtudományi szaktanterem 20 audiovizuális szaktanterem 1 könyvtár és olvasószoba 1 tornaterem 2 tornaszoba 1 sportpálya 11 szertár áll rendelkezésre. 14 kollégiumi szoba Az elméleti tantárgyak oktatását segítő szemléltető eszközök jelentősen bővültek a 2009-12 között megvalósult fejlesztés keretében. Műhelyépületünk is egy új egységgel bővült. Tornatermünk felújításra szorul, de felszereltsége megfelelő. Ezt kiegészíti egy tornaszoba, mely a testépítés és testkultúra-fejlesztés színtere, - testnevelési órák megtartására is alkalmas - valamint a szabadtéri kézilabdapálya és atlétikai pálya biztosítja az egészséges életmódra nevelést. Az iskola könyvtárral és olvasószobával rendelkezik, a könyvállomány 35421 db, anyagi lehetőségünktől függően fokozatosan növeljük a könyvek számát. Az építőipari szakmák oktatásához jól felszerelt műhelyek, laboratóriumi helyiségek állnak rendelkezésre. A faipari képzést vállalkozói szintű műhely biztosítja. A művészeti képzéshez a főépület negyedik szintje teljes terjedelmében rendelkezésre áll. A tanulók szervezett étkeztetése az iskola éttermében biztosított. Sajnos a családok szűkös anyagi helyzete miatt egyre kisebb számban veszik igénybe. Összességében az iskola tárgyi feltételei kielégítőek, egy-egy területen kimondottan jók. 19
Borsod-Abaúj-Zemplén megye általános jellemzése: A megye általános jellemzését elsősorban az oktatás szempontjából értelmezhető szempontok alapján kívánom megközelíteni. Azért tartom fontosnak ezt megemlíteni, mert tanulóink erről a területről jönnek és itt fognak munkavállalóvá válni. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb megyéje, területe az ország területének 7,8%-a, 7 250 km 2. Földrajzi, történeti, demográfiai sajátosságaiból adódóan aprófalvas településszerkezet jellemzi, a 358 település 64%-a 1000 fő alatti kistelepülés, 1 község lélekszáma az 500 főt sem éri el. A megye népessége, demográfiai mutatók Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossága 682.771 fő, az ország lakosságának 6.9%-a, az alkalmazásban állók 5,1%-a él a megyében. (Forrás: KSH jelentés 2013.) Jelentős mértékben csökkent a születések száma az elmúlt években (élve születések száma: 7142), magas a halálozás, a természetes fogyás 1017 volt 2013 végén. A 14 éven aluliak aránya 16,6%, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után a legmagasabb az országban. Kiemelkedő a 60 éven felüliek száma, az elöregedő lakosság miatt egyre magasabb az eltartottsági arány, az öregedési index 96,9%. A lakosság közel egyharmada nyugdíjas, a munkaképes korú lakosságnak mintegy 34%-a, a teljes lakosságnak 21%-a rendelkezik rendszeres keresettel, az eltartott népesség rátája 48,7% (országosan 44,5%). A 15-74 éves munkanélküli férfiak száma az elmúlt évben 40 000 főve csökkent. A munkanélküliség átlagos időtartama 19,2 hónap, a munkanélküliek 50%-a legalább egy éve keres munkát, vagyis tartósa munkanélkülinek számít. A regisztrált munkanélküliek száma 38 900 fő volt 2013 decemberében, az 506 000 gazdaságilag aktívból, mintegy 10%-a pályakezdő, többségük 51% a 25-45 éves korosztály tagjai. A képzettség jelentősen befolyásolja a munkaerőpiacon elfoglalt helyet, a munkanélküliek 34%-a szakmunkás, 39%-a általános iskolai végzettséggel rendelkezik. 20
A munkanélküliségi ráta alakulása az elmúlt években Az abúj, encsi, bodrogközi, edelényi kistérségekben a legmagasabb a regisztrált munkanélküliek aránya. A tiszaújvárosi, és a miskolci kistérségben a legjobb a foglalkoztatottság. Országos átlag7.1%, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megye átlaga 14,9%. A feltárt munkalehetőségek száma jelentős mértékben emelkedett, s megindult a csökkenés a nyilvántartott munkanélküliek létszámában is, ezt a folyamatot az is elősegítette, hogy számos képzési szakirányban indult képzés. A megyében az új vállalkozások száma 4390. (Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Munkaügyi Központ) 21
A megye gazdasága Az utóbbi másfél évtized előnytelen változásai (nehézipar, kohászat, gépipar válsága, állami tulajdonú nagyvállalati struktúra piacképtelensége) kedvezőtlenül befolyásolták a megye gazdaságát és társadalmát, számos hosszú távon fennmaradó probléma jelent meg ezzel egy időben 1. A munkanélküliség csökkenőben van, az átlagkereset más megyékhez viszonyítva közepes szintű 179.725.- Ft, országos átlag: 230.384.- Ft, budapesti átlag 258.807.- Ft. (2013/4 KSH) A megyében 2013-ban 9780 betöltetlen álláshelyet jelentettek be. A megye gazdasági erejét a vegyipar, a gépipar, az elektronika, a környezetipar, az idegenforgalom és a logisztika jelenti, fejlődésük maga után vonja az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltatások növekedését. A nagyvállalatok egy része multinacionális befektető, jelentős foglalkoztatottságot biztosítanak a megyében. A megyei szakképzési stratégiának a legmesszebbmenőkig figyelembe kell venni a nagy cégek, a közepes és kisebb vállalkozások munkaerő igényeit. Az év első három hónapjában a megyei székhelyű, 49 főnél nagyobb létszámmal működő szervezetek 423,9 milliárd forint értékű terméket állítottak elő. A megyében az invesztálásokra fordított összeg az országos 3,7%-a. Az egy lakosra jutó beruházások összege a megyében 26,9 ezer forintot, míg országosan 49,9 ezer forintot tett ki.. (KSH jelenti 2015/2) Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legnagyobb megyéje. Lakossága az ország lakosságának 6,9%-a, területe az az ország 7,8%-a, a megtermelt GDP az 6,2 %-ot jeleníti meg. A munkanélküliség az elmúlt években jelentősen csökkent, 2015 januárban 7,8%. Az ország többi megyéjével összehasonlítva az elmaradt, leszakadó térségek közé tartozik Az alkalmazásban állók 61%-a fizikai, 39%-a szellemi foglalkozású volt 2013-ban. 22
Kimutatás a dolgozói létszám alakulásáról az októberi statisztikák alapján az előző öt évből DOLGOZÓK év intézmény össz.létszám pedagógus egyéb dolgozók 2011 2012 2013 Eötvös J. SZKI 132 85 47 Gábor Áron SZKI 72 51 21 Összesen 204 136 68 Eötvös J.SZKI 85 58 27 Gábor Áron SZKI 62 42 20 Összesen 147 100 47 Eötvös J.SZKI 99 64 35 Gábor Áron SZKI 51 35 16 Összesen 150 99 51 2014 Fazola 120 84 36 2015. Fazola 103 76 27 Az előző táblázatból jól látszik, hogy milyen változáson ment át a mai tantestület dolgozói létszáma. Az oktatáspolitika, a demográfiai eredmények hatására megváltozott tanuló létszám eredményezte a pedagógus létszám csökkenését is. 2011-2013 között a még külön álló két iskola dolgozói létszáma 33, illetve 19 fővel csökkent. Már a Fazola Henrik Szakképző Iskola tantestülete az elmúlt két évben 23, illetve az egyéb dolgozók létszáma 24 fővel csökkent. Az egyik nagy eredményemnek tartom, hogy minden érintett dolgozónak sikerült másik munkahelyet találni, ami nem kis erőfeszítésbe került. Természetesen mindez a fenntartók segítő támogatásával! Úgy érzem, hogy a mostanra megmaradt dolgozók már újra kezdenek kiváló közösséggé kovácsolódni. 23
Kimutatás a tanulói létszám alakulásáról az októberi statisztikák alapján az előző öt évből. év intézmény létszám Eötvös J. SZKI 474 2011 Gábor Áron SZKI 449 összes 923 Eötvös J.SZKI 329 2012 Gábor Áron SZKI 339 összes 668 Eötvös J.SZKI 499 2013 Gábor Áron SZKI 305 összes 804 2014 Fazola 548 2015. Fazola 396 Ez a táblázat reprezentálja a legszembetűnőbben a két, illetve az új iskola tanulói létszámának az alakulását. Korábban mindkét előd intézményben volt 1000 fő fölötti létszám. A változás, ami az összevonást is indokolta, már 5 évvel ezelőtt is szembeötlő volt. 2011-ben a két iskola tanulói létszáma 923 fő volt. Mára az összevonás után ez a szám 396 fő. Ennek okainak részletezésére nem térek ki, de a demográfiai csökkenésen túl az újonnan megalakult iskolák is jelentős negatív hatással vannak. 24
Gazdálkodás 2015. Bevételeink: Bérleti díjból származnak büfé bérlet 60 000,-/hó + rezsi tornaterem 25 000,-/hó Mosatási szolgáltatásból: 380,-/kg +áfa Eseti gyártás (szalonnasütők készítése) 309 194,- A bevételek hozzájárulnak a működési költségek fedezéséhez. Ezen bevételek 2016-évre is érvényesek, a szolgáltatások folytatódnak. A 2014/2015-ös tanév rövid bemutatása A tanév megkezdése előtti napokban kaptuk az értesítést a Törvényességi ellenőrzésről. A szükséges dokumentumok nagyon hamar elkészültek a tanév beindításához szükséges teendők mellett. Fenntartói jóváhagyásra beküldtük a Miskolci tankerületbe az elkészült dokumentumokat, de az ellenőrzés megkezdéséig a fenntartói jóváhagyást nem kaptuk meg. 2014.09.26-án Helyszíni törvényességi ellenőrzés az iskolában. PP, SZMSZ, Házirend, Magántanulók, stb. ellenőrzés mindent rendben találtak. Több csoportot vállaltunk a Közfoglalkoztatottak képzéséből, amely a szakmai célok mellett lehetőséget adott a társadalmi és gazdasági kapcsolataink intenzív működtetésére. 2014. november és 2015 márciusa közötti időintervallumban zajlott a TÁMOP 2.1.6. pályázat keretén belül a Közfoglalkoztatottak képzése több képzési területen: - Gipszkarton szerelő (4 csoport) - Kulcskompetencia képzés (2csoport) Intézményünk 15 képzés megszervezésért és lebonyolításáért valamint vizsgáztatásáért volt felelős. 25
A 2014/15-es tanévet 29 osztály (és osztályfőnök) kezdte meg iskolánkban, ebből 11 osztály szakképzős, 11 szakközépiskolás, 2 ifjúsági tagozatos, 3 technikusi és 2 szakmunkások szakközépiskolája. Pedagógus továbbképzés adatai Miskolci Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola + Miskolci Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola adatai 2011-2014 között Miskolci Fazola Henrik Szakképző Iskola adatai 2014/2015 2011/2012. 2012/2013 2013/2014 2014/2015 tanév tanév tanév tanév 5-30 órás továbbképzések 6 +15 8+2 11+6 30 31-120 órás továbbképzések 1 +0 3+0 2+0 1 Új diplomát szerzők száma 0+1 0+1 0 2 Szakvizsgázók száma 0 2 +0 2+3 2 Szakértői tevékenységet végzők száma 2+3 1 +2 2+2 6 Érettségi elnökök száma 6 +5 5 +4 9+4 14 Emelt szinten vizsgáztatók száma Szakmai vizsga elnökök száma 3 +6 3 +4 4+3 7 0+5 2 +4 1+4 5 Kamarai képviselők száma 0+3 0 1+0 2 Célunk, hogy hatékonyan támogathassuk a pedagógusaink tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztését. Törekszünk arra, hogy elhivatottságuk a pedagóguspálya iránt 26
erősödjön. Ezáltal fejlődik a nevelési valamint a probléma megoldási kompetenciájuk, ezzel segítve az intézményi célokkal történő azonosulást, az innovációt. A szakmai vizsgák eredményei, elhelyezkedési mutatók Miskolci Fazola Henrik Szakképző Iskola 2014/2015-ös tanév Szakma megnevezése Vizsgázók száma Sikertelen vizsgázók száma száma Sikeres vizsgázók %-os eredménye osztályzatok átlaga Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Víz-, csatorna és közműrendszerszerelő 7 0 7 58 % 2,4 7 1 6 61 % 2,6 Kőműves 10 0 10 62 % 2,8 Festő, díszítő, mázoló és tapétázó 7 1 6 82 % 4,6 Bútorasztalos 9 1 8 67 % 3,6 Ács, állványozó 7 0 7 65 % 3,1 Internetes alkalmazásfejlesztő 4 0 4 71 % 3,7 Energetikai környezetvédő 8 0 8 67 % Keramikus 4 0 4 80 % 4,5 Alkalmazott grafikus 9 0 9 76 % 4,0 Fémműves 4 0 4 81 % 4,5 Víz-, csatorna és közműrendszerszerelő (KOMPLEX) Faipari technikus (KOMPLEX) 3,4 5 1 4 65 % 3,2 5 0 5 65 % 3,2 ÖSSZESEN 86 4 82 69 % 3,5 27
Miskolci Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola 2013/2014-es tanév Szakma megnevezése Vizsgázók száma Sikertelen vizsgázók száma száma %-os eredménye Sikeres vizsgázók osztályzatok átlaga elhelyezkedési arány Központifűtés- és csőhálózat-szerelő 12 0 12 64 % 2,83 35 % Gázfogyasztóberendezésés csőhálózat-szerelő Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő 4 1 3 68 % 3,25 32 % 5 0 5 63 % 2,8 30 % Bútorasztalos 5 0 5 68 % 3,6 25 % Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő 10 0 10 60 % 2,5 27 % Kőműves 9 1 8 70 % 3,22 28 % Ács, állványozó 4 0 4 60 % 2,25 32 % Festő, mázoló és tapétázó 10 0 10 71 % 3,6 40 % Gázipari technikus 6 0 6 66 % 3,17 10 % Megújulóenergiagazdálkodási technikus Építöanyag-ipari technikus 10 0 10 64 % 2,7 15 % 7 0 7 74 % 3,71 25 % 28
Érettségi vizsgák eredményei Miskolci Fazola Henrik Szakképző Iskola 2015. május - június 2015 Tantárgy Vizsga szintje Vizsgák száma írásbeli Vizsgák száma szóbeli %-os eredmény Átlag Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv Informatika Földrajz Fizika Testnevelés Biológia közép 93 105 42,44 emelt 1 1 49,00 közép 100 60 29,81 emelt - - - közép 101 111 46,47 emelt - - - közép 58 62 38,15 emelt - - - közép 31 33 32,84 emelt - - - közép 15 15 50,20 emelt 1 1 47,00 közép 36 38 43,00 emelt - - - közép 3 3 60,67 emelt - - - közép - 18 70,39 emelt - - - közép 29 33 50,81 emelt - - - 2,73 4,00 2,10-2,93-2,58-2,25-3,27 4,00 2,70-4,00-4,05-3,19-29
2015 Tantárgy Vizsga szintje Vizsgák száma írásbeli Vizsgák száma szóbeli %-os eredmény Átlag Kémia Népművészet Környezetvédelmi alapismeretek Iskolai átlag (emelt szintű vizsgákon kívül) közép 3 3 44,33 emelt - - - közép - 15 72,93 emelt - - - közép 1 1 52,00 emelt - - - 42,47 3,00-4,13-3,00-2,74 A 2011/2012 tanévtől a pályakövetési rendszerünk is megvalósult, ez által sikerül nyomon követnünk végzős diákjainkat a tekintetben, hogy tanulmányaikat folytatják-e vagy sikerült-e munkahelyet találniuk szakmájukban. Egy online kérdőívet készítettünk, melyet minden végzős diáktól interneten keresztül küldött e-mailben kérjük a kitöltését. Korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása Alkalmazzuk: - a Pethőné Nagy Csilla könyvéből elsajátított kooperatív tanulási technikákat (pl.: szemponttáblázat, fürtábra, állóképek, interjú, idézetkártya, jellemtérkép, illusztráció, összekevert sorrend stb.); ezek sokszor csoportmunkával és differenciálással kapcsolódnak össze; - IKT eszközöket: televízió, DVD-lejátszó, interaktív tábla, laptop, projektor. A tanév elején több tanteremben helyeztünk el interaktív táblát és projektort. A régi épületszárnyban megtörtént az internethálózat kiépítése. A multimédiás eszközök órai használata a tavalyihoz képest bővült, (köszönhetően az összeköltözés által megnövekedett számú eszköznek), de a 30
digitális tananyag rendszeres beépítése a tanítási órákba néhány kolléga számára még mindig nehézkes. Alkalmanként teremcserével oldjuk meg ezen eszközök használatát. Az új kerettanterveknek megfelelően elkészített osztályközösség-építés tanmenetekben jelentkezik a projektmunka, ezt alkalmazzák a kezdő évfolyamok osztályfőnökei. Az órákon gyakori még a csoportmunka, a játékos feladatok. Közösségi szolgálat Az iskolánkban 7 osztály 120 tanulójának szükséges közösség szolgálaton részt vennie. Az év során pontosították, értelmezték, hogy mikorra is kell teljesíteni az 50 órát. Eszerint aki a 12. év végéig nem teljesíti az 50 óra közösségi szolgálatot, az nem teljesítette a vizsgára bocsátás feltétlét, azaz nem kezdheti meg az érettségi vizsgáit. A tanulók az alábbi területeken végeznek tevékenységet: szociális és jótékonysági kulturális és közösségi környezet és természetvédelem katasztrófa és polgárvédelem óvodás korúakkal való foglalkozás Innováció az intézményben Pályázatok (az oktatási mecénás kivételével), konzorciumi együttműködések Iskolánk támogatja azokat a pályázatokat, melyek 100 %-os támogatottságot élveznek, valamint melyek iskolák diákjainak érdekében, fejlődésüket célozzák meg. - A TIOP-1.2.3-11/1 jelű, "Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúrafejlesztése; Tudásdepó Expressz támogatása" pályázaton több mint 5 milliót nyert az iskola - Együttműködési megállapodást írtunk alá a TÁMOP 5.6.1.B-12/1 Drogprevenciós és esélyegyenlőségi pályázatra - Együttműködési megállapodást írtunk alá a TÁMOP 3.2.13-12/1 SZITU színház és Tudás című pályázatra - Útravaló Macika 31
- A migráns tanulók oktatását, nevelését elősegítő pályázatban veszt részt intézményünk, elősegítve ezzel a pedagógiai munka eredményességét. - Intézményünk a TIOP-1.1.1-07/1-2008-1173 azonosító számú,,az informatikai infrastruktúra fejlesztése Miskolc Megyei Jogú Város általános és középfokú oktatási intézményeiben" című projekt keretében Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatától kapott interaktív táblákat. - A TÁMOP-3.1.4.C-14-2015-0233 azonosító számú Egészséges életmódra nevelés a Fazola Henrik Szakképző Iskolában című projektben is részt vett iskolánk. Ennek keretében megvalósuló programok a 2014/15-ös tanévben: Továbbképzések: Az Interaktív tábla alkalmazása az oktatásban pedagógusok számára. Környezeti nevelés Fenntartható fejlődés. Programok: Megújuló energia a hőszolgáltatásban. A varbói ÖKO tábor környezeti nevelés programjának összeállítása, a víz vizsgálat és a meteorológiai mérésekhez szükséges anyagok, eszközök, leírások, mérési jegyzőkönyvek elkészítése. A varbói ÖKO tábor környezeti nevelés programjához tesztek és ismeretterjesztő anyag készítése. A Csanyiki Erdei Iskola programja. A 2015/2016-os tanévben a pályázathoz kapcsolódó tevékenységek: Nyári táboroztatást, erdei iskolai foglakozást, környezetvédelmi napot, egészség-napot, sport napot, Fazola napot stb, és nagyon jól sikerült főző versennyel egybekötött családi napot szerveztünk. Szintén ennek keretében vásároltunk kültéri kondicionáló gépeket, melyeket a tanulók örömmel vettek birtokba. A projekt keretében általános iskolai tanulóknak hirdettünk Használd újra címmel környezettudatos kreatív rajzversenyt, melyre az értékes nyereményeknek köszönhetően is nagyon sok színvonalas alkotás érkezett. Ettől az eseménytől is azt várjuk, hogy az általános iskolás tanulók megismerik intézményünket és az itt folyó munkát. 32
- A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a TÁMOP- 2.3.4.B-13/1-2013-0001 azonosító számú, Dolgozva tanulj! című program keretén belül a Gyakorlati oktatók számára kőműves és központifűtés és gázhálózat- és csőhálózat szerelő mestervizsgára való felkészítését és vizsgáztatás. Az iskola kapcsolatrendszere Nemzetközi kapcsolatok Stabil külföldi kapcsolatokkal rendelkezik iskolánk: - Svédország- Pitea városa, ahol épületgépészeti iskolával tartjuk a kapcsolatot. - Németország - Wriezen városa, ahol építészeti-faipari szakképző iskola nyújt lehetőséget számunkra, hogy ismeretinket bővíthessük. - Spanyolország Malaga tartomány-encinas-realesi faipari szakképző iskolával tartunk fenn szakmai kapcsolatot. - Szlovákia Kassai Hotel Akadémia szakképző iskola a partneriskolánk. Kapcsolat a fenntartóval, egyéb oktatási intézményekkel, kormányhivatallal, területi képviselőkkel, BOKIK-kal Az elmúlt években a duális szakképzés valamint a kamarai garanciavállalás bevezetésével a szakiskolai tanulók tanulószerződéseinek száma jelentősen növekedett. A kilencedik évfolyam gyakorlati képzése az iskolai tanműhelyben zajlik majd a sikeres szintvizsga után gazdálkodó szervezetekkel köthetnek szerződést a diákok. A szintvizsga a korábbi gyakorlati szakmai tudás szintfelmérése helyett azt a kompetenciát vizsgálja, hogy a tanuló képes-e szakmai irányítás melletti önálló munkavégzésre. Tanulószerződéses létszám alakulása az elmúlt három tanévben: Tanév 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 33 Összes tanuló Tanulósz erződés I TSZ TSZ % I TSZ TSZ % I TSZ TSZ % 2013/2014 100 0% 67 5 7% 25 62 71% 259 67 26% 2014/2015 88 7 7% 33 13 28% 37 32 46% 210 52 25% 2015/2016 68 0% 34 20 37% 11 26 70% 159 46 29%
A táblázatból jól látszik, hogy miközben a tanulólétszám folyamatosan csökken, a tanulószerződések száma százalékosan jelentősen emelkedik. Ez a képzett szakoktatóink leépítéséhez valamint jól felszerelt tanműhelyeink kihasználatlanságához vezet. Folyamatos szakmai kapcsolataink révén új cégéket sikerült bevonni a gyakorlati képzésbe, mely a duális szakképzés tényleges megvalósulását eredményezi. Gazdálkodó szervezetek, melyeknél a 2015/2016-os tanévben a tanulók gyakorlati idejüket töltik tanulószerződéses formában: Praktikum Szolgáltató Bt. oktatási cég Nagy-Bükk Bt. oktatási cég PM-Energo Kft. Fész 2002 Kft. OLP-TECH Kft. TERMO-FÁZIS Kft. PATAK-GÁZ Kft. Ruszkai és Ruszkai Kft. Zámbó és Társa Bt. RO-PÁNT 95 Bt. Liva József EV 34
Kurek Zsolt EV Szemán János EV Intézményünk bemutatása, valamint a szakmai képzés népszerűsítése érdekében részt vettünk a Miskolci Szakképzési Centrum által szervezett pályaválasztási napon, majd a Városi Szabadidőközpontban megrendezett pályaválasztási kiállításon. A szakképzésben új szereplőként megjelent a PM-Energo Kft., amely cég telephelyén elméleti képzőhelyként közreműködtünk az Épület Gép-Ész-Nap elnevezésű rendezvényen. Ezek az alkalmak lehetőséget nyújtanak iskolánk bemutatásán kívül hogy felhívjuk a figyelmet a szakmai képzés fontosságára és az egész országra jellemző szakember munkaerőhiányra. Iskolánkban novemberben nyílt napot tartottunk, ahol az érdeklődőknek lehetőségük volt betekinteni a szakmai elméleti képzésbe, majd bemutattuk modern tanműhelyeinket, ahol a szakmáink gyakorlati bemutatása mellet lehetőség volt a jelenlegi tanulókkal, szakoktatókkal való beszélgetésre is. A pályaválasztási időszakban több általános iskolába látogattam el személyesen, hogy bemutassam intézményünket, és az általunk oktatott szakmákat. Sokszor tapasztaltuk, hogy a két iskola összevonása utáni új nevünket nem ismerik, az érdeklődők a több évtizedes múltú Eötvös és Gábor Áron iskolákat keresik. Minden alkalmat megragadtunk, hogy a város kulturális és társadalmi életébe bekapcsolódjunk. A gyakorlati képzés keretében városi intézmények, iskolák, óvodák, nonprofit szervezek tevékenységében működtünk közre, melyek jó lehetőséget nyújtottak a társadalmi kapcsolatok erősítésére, több alkalommal sajtómegjelenésre is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idén is megrendezi Szakma Kiváló Tanulója Versenyt, melynek országos döntőjébe két tanulónk is bejutott központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő szakmában. Versenyek, versenyeredmények 2014/2015 tanévben Rendszeresen figyeljük a versenykiírásokat, hogy ha lehetőségünk van rá, diákjainkat versenyeztessük. Sajnos, egyre kevesebb az iskolatípusunknak megfelelő verseny, illetve egyre nehezebb versenyzőt találni: azok a diákok, akik az órai követelményeket sem teljesítik, természetesen plusz feladatokat még inkább nem vállalnak. 35