BALATONALMÁDI. dr. Óvári Ferenc Verseny utca József Attila utca által határolt terület SZABÁLYOZÁSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG

BALATONALMÁDI 1 EGYEZTETÉSI ANYAG BALATONALMÁDI VOLT NEVELŐOTTHON ÉS KÖRNYÉKE dr. Óvári Ferenc Verseny utca József Attila utca által határolt terület SZABÁLYOZÁSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG MEGBÍZÓ Balatonalmádi Város Önkormányzata 8220 Balatonalmádi, Széchenyi sétány 1. TERVEZŐ Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár, Bimbó u. 20. Tel: 439 04 90, (20) 913 8575, (30) 506 7760 ferikt@vzm.hu, sudib@vzm.hu Településrendezés, Ferik Tünde okl. építészmérnök, vezető településrendező tervező építészet: TT/1É 13 1259/06 Südi Beáta építészmérnök Tájrendezés, Szilágyi Hajnalka okl. táj és kertépítészmérnök TK 01 5257 Környezetvédelem: Kéthelyi Márton okl. táj és kertépítészmérnök Közlekedés: Lelkesné Frenyó Mária közlekedéstervező építőmérnök KÉ T, K1 d 01 2319 Vízi közművek: Benson Tiborné 01 1239 Kovács Péter T 01 008 Energiaellátás hírközlés: Gléz Dezső 01 8635 2009. augusztus balmádi_vkz_egy_090703.doc

BALATONALMÁDI 2 EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ, ELŐZMÉNYEK... 3 2. VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK... 5 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV... 5 SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT... 7 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK... 15 1. BEVEZETŐ... 16 1.1. Alaptérkép... 16 1.2. A tervezési terület rövid ismertetése, elhelyezkedése... 16 2. A TERÜLETRE VONATKOZÓ HATÁLYOS TERVEK ELEMZÉSE... 17 2.1. 2000. évi CXII. Törvény a Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról... 17 2.2. Hatályos településrendezési terv... 19 3. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT... 20 3.1. Városrendezési tendenciák a területen... 20 3.2. A módosítási javaslat előírásai... 21 3.3. Környezetalakítási javaslat... 23 4. ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLAT... 24 4.1. Épített értékek... 24 4.2. Régészeti értékek... 24 5. TÁJRENDEZÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT... 25 5.1. Zöldfelület... 25 5.2. Környezetvédelem... 25 6. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT... 26 6.1. Bevezető... 26 6.2. Úthálózat... 26 6.3. Gyalogos és kerékpáros közlekedés... 28 6.4. Parkolás... 29 6.5. Autóbusz közlekedés... 29 6.6. Vasúti közlekedés... 29 6.7. Hajózás... 30 7. KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT... 31 7.1. Előzmények... 31 7.2. A tervezett beépítés... 31 7.3. Vízi közművek... 31 7.4. Energia közművek... 33 7.5. Távközlés Hírközlés Telekommunikáció... 35 MELLÉKLETEK... 37

BALATONALMÁDI 3 EGYEZTETÉSI ANYAG 1. BEVEZETŐ, ELŐZMÉNYEK Jelen dokumentum Balatonalmádi volt nevelőotthon területeként ismert, József Attila utca Verseny utca Óvári Ferenc utca által határolt kb. 8 ha os területre készített szabályozási terv egyeztetési anyaga, amely Balatonalmádi Város Önkormányzatának megbízásából készült. A volt nevelőotthon és környékeként ismert területen fekvő földrészletek helyrajzi száma: 2347/1 2, 2348 2352 és, 2355 2357. A Balatonalmádi teljes közigazgatási területén hatályos Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) és Szabályozási terv 2005 ben került jóváhagyásra. Időközben több magasabb rendű jogszabály is módosult, amelynek eredményeként jelen szabályozási terv készítésével párhuzamosan folyik a HÉSZ jogszabályi változások miatt szükséges módosítása is. Jelen terv a jelenleg hatályos szabályozási terv módosítása, amely a város egész területén hatályos szabályozási tervének részeként kerül majd jóváhagyásra. Jelen terv feladata kizárólag a tervezési területen alkalmazandó szabályozási előírások megfogalmazása, a település egyéb területeire, a HÉSZ egyéb fejezeteire nem terjed ki. A tervezési terület nagy részét fejlesztési szándékkal egy befektető megvásárolta, s annak érdekében, hogy ingatlanfejlesztésre alkalmassá tegye, szabályozási terv készítését kezdeményezte, mivel a tervezési területre a város hatályos Településrendezési terve Szabályozási terv készítésének kötelezettségét írja elő. A volt nevelőotthon területe és környéke Balatonalmádi Szabályozási tervében változtatási tilalommal terhelt terület, amelyre az összetett városrendezési feladatok megoldására részletesebb vizsgálatokon alapuló szabályozási terv készítendő. A munka előkészítéseként Befektető tárgyalásokat kezdeményezett Balatonalmádi Önkormányzat vezetőivel, s ezzel egyidejűleg megbízta a Völgyzugoly Műhely Kft t a településrendezési szerződést megalapozó településrendezési vizsgálatok elkészítésével. A településrendezési vizsgálatok elkészültét követően Befektető településrendezési szerződés keretein belül állapodott meg az Önkormányzattal a területen alkalmazandó szabályozási paraméterekről. A Településrendezési terv módosítását megalapozó vizsgálatok dokumentációja 2009. februárban elkészült. A vizsgálatokat követően a tervezési területre tervezők elkészítették a tervezési terület beépíthetőségét bemutató szabályozási koncepciót. A szabályozási koncepció készítése során tervezők egyeztetéseket folytattak a terület tulajdonosával, a város korábbi és jelenlegi főépítészével, az építési osztállyal és a város polgármesterével is. A szabályozási koncepcióban foglaltakat Befektető és az Önkormányzat megvitatta és az egyeztetési anyag elkészítésében állapodott meg. Jelen munkarész a korábban elkészült szabályozási koncepcióra épülő szabályozási terv egyeztetési anyaga, amely az egyeztetésben érdekelt államigazgatási szerveknek kerül megküldésre.

BALATONALMÁDI 4 EGYEZTETÉSI ANYAG 2. VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ A vizsgált terület Balatonalmádi hatályos Településrendezési tervével és az Önkormányzattal megkötött tervezési szerződéssel összhangban a Szabályozási terv készítésének kötelezettségével terhelt, a 71. sz. főút mellett fekvő, kb. 6 ha nagyságú terület. Ezen felül, Tulajdonos kérésére, a Szabályozási terv készítésének kötelezettségével terhelt területtől északra fekvő telektömb is a tervezési területhez került. Így a tervezési terület kiterjedése közel 8 ha. Elhelyezkedése és beépítetlensége folytán Balatonalmádi egyik kimagasló potenciállal rendelkező fejlesztési területe, amelyen egy jól megválasztott ingatlanfejlesztés az egész város életét pozitívan befolyásolhatja. A terület infrastrukturális adottságai nem akadályozzák annak fejleszthetőségét, korlátot elsősorban Balatonalmádi hatályos településrendezési terve jelent, ezért is indult meg annak módosítása. A tervezési terület nagy része magántulajdonban van, de e területek jelentős hányada egy kézben összpontosul, s emellett jelentős tulajdonhányadot tudhat magáénak a város önkormányzata is. A tervezési terület adottságai így nagyobb arányú fejlesztések lehetőségét hordozzák magukban, s ennek a tulajdonviszonyok is kedveznek. Semmiképpen sem kívánatos a terület felaprózódása, kisebb telkekre történő felosztása. A város hatályos rendezési terve is e szempontok alapján fogalmazta meg a területre vonatkozó szabályozási paramétereket úgy, hogy közben szem előtt tartotta a környező területek beépítettségének és használatának jellegét is. A környező tömbök üdülőterületből jellemzően kertvárosias lakóterületté váltak, ahol jellemzően 15 20% os beépítettség a megengedett. Továbbra is cél olyan szabályozási előírások megfogalmazása, amelyek csak olyan épületek építését és csak olyan funkciók megtelepedését teszik lehetővé, amelyek nem zavarják a környező tömbök lakóit és nem rontják az ingatlanok értékét (pl. rálátás a Balatonra). Az előzetes egyeztetések egyértelművé tették, hogy a településszerkezeti terv területhasználatra vonatkozó előírásait módosítani nem szükséges, hiszen a jelenleg övezeti besorolás a terület sokoldalú hasznosítását teszik lehetővé. Szükséges azonban a terület közlekedési rendszerének átgondolása, elsősorban a vasúti átjárók tekintetében, amelynek eredményeképp módosulhat a településszerkezeti terv közlekedési elemekre vonatkozó része.

BALATONALMÁDI 5 EGYEZTETÉSI ANYAG JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv

BALATONALMÁDI 6 EGYEZTETÉSI ANYAG Határozat tervezet sz. önkormányzati határozat Balatonalmádi város önkormányzatának képviselő testülete megállapítja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. (3) bekezdésének b) pontja alapján Balatonalmádi 213/2003. (X.30.) határozattal jóváhagyott és 177/2005. (VI.30.) határozattal módosított településszerkezeti tervének módosítását. A határozat melléklete Balatonalmádi településszerkezeti tervlapjának módosítása.

BALATONALMÁDI 7 EGYEZTETÉSI ANYAG Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat

BALATONALMÁDI 8 EGYEZTETÉSI ANYAG Balatonalmádi város önkormányzat képviselő testületének./2009 (..) sz. rendelete a Helyi Építési Szabályzatról szóló 16/2005. (VII.7.) sz. rendelet módosításáról Balatonalmádi város Önkormányzat Képviselő testülete a Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésben biztosított felhatalmazás és az Épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdés a) pontja szerint a Helyi Építési Szabályzatról szóló 16/2005. (VII.7.) sz. rendeletet az alábbiak szerint módosítja: 1. Általános rendelkezések /1/ Jelen rendelet hatálya Balatonalmádi dr. Óvári Ferenc utca Verseny utca és József Attila utca által határolt területére terjed ki. /2/ A HÉSZ 1. /3/ bekezdése az alábbiak szerint kiegészül: 9. sz. melléklet: a 2005. VII. 7. után készült szabályozási tervek jegyzéke és térképe 10. sz. melléklet: a 2005. VII. 7. után készült szabályozási tervek tervlapjai /3/ A HÉSZ melléklete 9/a,b. sz. mellékletként kiegészül jelen rendelet 1/a,b. sz. mellékletével. /4/ A HÉSZ melléklete 10. sz. mellékletként kiegészül jelen rendelet 2. sz. mellékletével. 2. /1/ A HÉSZ 4. /11/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: Amennyiben egy építési telek: - területe nem éri el az 550 m 2 t és/vagy; - szélességi mérete legfeljebb 15 % al kisebb, mint a /8/ bekezdésben meghatározott; új épület építése esetén elvi építési engedélyt kell kérni a telek beépítésével kapcsolatos, követelmények tisztázására. /2/ A HÉSZ 4. /12/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: Amennyiben egy építési telek: - kisvárosias lakóterület, - üdülőházas üdülőterület, - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, - településközpont vegyes terület építési övezetben fekszik, új épület építése esetén elvi építési engedélyt kell kérni a településképi és építészeti követelmények tisztázására. 3. /1/ A HÉSZ 6. /1/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: Kisvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lki jellel szabályozott építési övezet, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. /2/ A HÉSZ 6. /2/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: A kisvárosias lakóterületen: - lakóépület; - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; - sportépítmény; - szálláshely szolgáltató épület; - igazgatási épület; helyezhető el. /3/ A HÉSZ 6. /3/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: Az építési övezet építési telkein kivételesen sem helyezhető el: - üzemanyagtöltő állomás; - kézműipari épület; - termelő kertészeti építmény; - egyéb gazdasági építmény.

BALATONALMÁDI 9 EGYEZTETÉSI ANYAG /4/ A HÉSZ 6. /4/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: Az építési övezet területén amennyiben az övezet egyéb előírásait kielégíti meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető, de új üdülőépület nem helyezhető el. /5/ A HÉSZ 6. /5/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: A kisvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: övezeti jele beépítési módja kialakítható legkisebb területe (m²) AZ ÉPÍTÉSI TELEK megengedett legnagyobb beépítettsége (%) Építmények legnagyobb építmény magassága (m) mnimális zöldfelületi aránya (%) Lki1 SZ 8000 20 25*** 8,0 40 45 50**** Lki2 SZ 1500 20 6,0 60 Lki3 SZ K(900) 30 7,5 50 Lki4 SZ K(900) 40 6,5 35 Lki5 SZ K K* 6,5 7,5 9,0 50 Lki6 SZ K U** K* 12,5 50 K kialakult állapot SZ szabadonálló beépítés * lásd /6/ bekezdés ** lásd /7/ bekezdés *** lásd /15/ bekezdés **** lásd /16/ bekezdés /6/ A HÉSZ 6. /8/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a) új épület esetén a fő épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag meglévő főépület esetén; c) terepszint alatt (támfalgarázsként is); történhet. /7/ A HÉSZ 6. /10/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: Az építési övezet területén állattartást szolgáló építmények nem helyezhetők el. /8/ A HÉSZ 6. /11/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: Az építési övezetben az építési engedélyezési eljárást a 4. /12/ bekezdésben foglaltak szerinti elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze. /9/ A HÉSZ 6. /12/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: Az építési övezet területén a 4. (12) bekezdés szerinti elvi építési engedélyezési eljárás során az új épület terveit, a 4. (15) alapján a Városi Főépítész által irányított tervtanács előtt véleményezés céljából be kell mutatni. /10/ A HÉSZ 6. az alábbi /15/ bekezdéssel egészül ki: Lke1 építési övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség 20%, ami kereskedelmi szálláshely létesítése esetén 25%. /11/ A HÉSZ 6. az alábbi /16/ bekezdéssel egészül ki: Lke1 építési övezetben a kialakítandó zöldfelület legkisebb mértéke: a) kereskedelmi szolgáltató funkciójú épület építése esetén 40%; b) szálláshely szolgáltató funkciójú épület építése esetén 45%; c) egyéb esetben 50%. /12/ A HÉSZ 6. az alábbi /17/ bekezdéssel egészül ki: Lke1 építési övezetben a terepszint alatti beépítés maximális mértéke 35%.

BALATONALMÁDI 10 EGYEZTETÉSI ANYAG 4. /1/ A HÉSZ 8. /3/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: Az építési övezet építési telkein kivételesen sem helyezhető el: - üzemanyagtöltő állomás, - önálló főépületként kézműipari épület, és - egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény. /2/ A HÉSZ 8. /4/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: Az építési övezet területén amennyiben az övezet egyéb előírásait kielégíti meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető, de új üdülőépület nem helyezhető el. /3/ A HÉSZ 8. /5/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: A településközpont vegyes terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: övezeti jele beépítési módja kialakítható legkisebb területe (m²) AZ ÉPÍTÉSI TELEK megengedett legnagyobb beépítettsége (%) Építmények legnagyobb építmény magassága (m) Minimális zöldfelületi aránya (%) Vt1 (I) SZ 1ha 30 6,0 7,5 9,0 50 Vt2 (V)** SZ 5000 20 6,0 60 Vt3 (I)*** SZ 3000 30/40 6,0 10,0 10,5 50 Vt4 SZ 3000 25 8,0 55 Vt5 SZ K(900),900 30/40 6,0 9,0 50/40 Vt6 SZ K(550) 30 6,0 7,5 50 Vt7 SZ K* K* K* 50 Vt8 O K(900) 30 6,0 7,5 50 Vt9 O K(700) 30/40 7,5 50/40 Vt10 Z K(550) 30/40 7,5 9,0 50/40 K kialakult állapot O oldalhatáron álló beépítés SZ szabadonálló beépítés Z zártsorú beépítés * lásd /6/ bekezdés ** lásd /7/ bekezdés *** lásd /8/ bekezdés /4/ A HÉSZ 8. /11/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: Az építési övezetben az építési engedélyezési eljárást a 4. (12) bekezdésben foglaltak szerinti elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze. /5/ A HÉSZ 8. /13/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: Az építési övezet területén a 4. (12) bekezdés szerinti elvi építési engedélyezési eljárás során az új épület terveit, a 4. (15) alapján a Városi Főépítész által irányított tervtanács előtt véleményezés céljából be kell mutatni. 5. /1/ A HÉSZ kiegészül az alábbi 52/A. sal: 52/A. Egyedi építészeti előírások a dr. Óvári Ferenc utca Verseny utca József Attila utca által határolt területre /1/ A területre vonatkozó előírások az SZTM1 számú szabályozási tervvel együtt alkalmazandók. /2/ A területen létesülő épületek egyeik homlokzatmagassága sem haladhatja meg az Óvári Ferenc utca szintjétől számított 12,0 m t. /3/ Kereskedelmi funkciójú épület építése esetén az eladótér bruttó alapterülete önálló rendeltetési egységenként nem haladhatja meg a 2500m 2 t.

BALATONALMÁDI 11 EGYEZTETÉSI ANYAG /4/ A területen a beültetési kötelezettséggel terhelt területen többszintes növényzetet kell telepíteni. A beültetési kötelezettséggel terhelt terület közforgalmú épület építése esetén a telken létesítendő épületek megközelítése céljából feltáró úttal megszakítható. /5/ Az Lke1 építési övezetben a beültetési kötelezettség kereskedelmi funkciójú épület építése esetén, a szabályozási tervben meghatározottak szerint, egy szakaszon elhagyható abban az esetben, ha telken belül az elmaradt beültetéssel megegyező nagyságú területen összefüggő, többszintű fás beültetésű terület kerül kialakításra. /6/ A terület régészeti érdekű területnek minősül, ahol a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. /7/ A területen az építési engedély iránti kérelemnek kertépítészeti tervet is tartalmaznia kell. /8/ A 71. sz. főút érintett szakaszán különszintű gyalogosátkelő létesíthető. /1/ A HÉSZ 53. (1) bekezdés d) pontja törlésre kerül. /1/ Jelen rendelet a kihirdetést követő 60. napon lép hatályba. /2/ Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően kell alkalmazni. 6. 7. Balatonalmádi, 2009 Ujlakiné Dr. Pék Éva Jegyző Keszey János polgármester

BALATONALMÁDI 12 EGYEZTETÉSI ANYAG MELLÉKLETEK

BALATONALMÁDI 13 EGYEZTETÉSI ANYAG 1a. sz. melléklet 9/a. sz. melléklet 2005. VII. 7. után készült szabályozási tervek jegyzéke Sorszám M1 Terület megnevezése Dr. Óvári Ferenc utca Verseny utca József Attila utca által határolt terület Szabályozási Terv nyilvántartási száma SZTM1

BALATONALMÁDI 15 EGYEZTETÉSI ANYAG ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

BALATONALMÁDI 16 EGYEZTETÉSI ANYAG 1. BEVEZETŐ 1.1. Alaptérkép A tervezési munka hiteles földhivatali nyilvántartási alaptérképre készült, mely Balatonalmádi digitális DAT alapú térképe. Az alaptérkép a pontosítások következtében egyes elemeiben eltérést mutat a korábbi térképekhez képest, de ez érdemben nem befolyásolja a tervezést. 1.2. A tervezési terület rövid ismertetése, elhelyezkedése A vizsgált terület Balatonalmádi hatályos Településrendezési tervével összhangban a Szabályozási terv készítésének kötelezettségével terhelt, a 71. sz. főút mellett fekvő, kb. 6 ha nagyságú terület. Ezen kívül a Szabályozási terv készítésének kötelezettségével terhelt területtől északra fekvő telektömb is a terv részét képezi. A tervezési terület Balatonalmádi utolsó nagy kiterjedésű, belterületi beépítetlen területe. A város központjának közvetlen szomszédságában, attól délre található területet a Balaton parti területektől a 71. számú út és a vasútvonal választja el. Ez a mesterséges határ korlátozza a part menti területsáv megközelíthetőségét. A terület nagy része jelenleg jellemzően beépítetlen, gondozatlan növényzettel borított. Épületek a déli fekvésű, kisebb telkeken állnak, e területen lakóépületek és egy kisebb, kempingként hasznosított terület található. Az északi telkeken több használaton kívüli épület is áll, a korábbi iskola és nevelőotthon épületei, köztük a helyi védelem alatt álló pápai irgalmas nővérek egykori nyaralója. A tervezési területet nyugatról határoló, meglehetősen szűk dr. Óvári Ferenc utcán át halad a 71.sz. főút és a Felsőörs közötti közúti forgalom. A terület a helyi és helyközi buszok megállói és a vasútállomás közelsége folytán tömegközlekedési eszközzel is könnyen megközelíthető.

BALATONALMÁDI 17 EGYEZTETÉSI ANYAG 2. A TERÜLETRE VONATKOZÓ HATÁLYOS TERVEK ELEMZÉSE 2.1. 2000. évi CXII. Törvény a Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Az Országgyűlés figyelemmel arra, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén a táji, természeti és települési környezet minőségének védelme a megelőzés elvének érvényesítésével olyan véges és nehezen megújuló környezeti értékek megóvását szolgálja, amelyek a jelentős gazdasági potenciált képviselő üdülés és idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez is szükségesek a térség kiegyensúlyozottabb területi fejlődése érdekében a területhasználat módjáról és szabályairól, valamint az előírások érvényesítésének garanciáiról a megalkotta az ún. Balaton törvényt. A törvény célja a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén az érintett önkormányzatok, szakmai, gazdasági és társadalmi szervezetek egyetértésével a területrendezés alapvető feladatainak és szabályainak megállapítása. A Balaton törvény legutolsó módosítása 2008. decemberben történt. Balatonalmádi hatályos településrendezési terve 2005 ben került jóváhagyásra, így nem tesz eleget maradéktalanul a hatályos Balaton törvényben előírtaknak. Az alábbiakban a Balaton törvénynek csak azon előírásait ismertetjük, amelyek érdemben befolyásolhatják a tervezési terület hasznosíthatóságát, illetve a készülő Szabályozási terv előírásait. A térségi szerkezeti terv Balatonalmádi teljes belterületét, így a tervezési területet is jellemzően települési területként szabályozza, ezen övezeti besorolás nem jelent korlátot a tervezési terület hasznosíthatóságára nézve. A térségi szerkezeti terv mellett a törvény kiemelt térségi övezeti tervlapokat is tartalmaz. Ezek közül a tervezési területet a történeti települési terület övezete (T 2), a felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ 1) és a települési terület övezete (U 1) érinti. Történeti települési terület övezete (T 2) 27. (1) A történeti települési terület övezetének (T 2) területét a kulturális örökségvédelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek állásfoglalása alapján a településrendezési tervekben a tényleges kiterjedésnek megfelelően a (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében szükség szerint védőövezetével együtt kell lehatárolni és e törvény előírásait a településrendezési tervekben lehatárolt területen kell érvényesíteni. (2) A történeti települési terület övezete (T 2) tekintetében az OTrT által meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos övezetre, valamint a történeti települési terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) a település szabályozási tervében, a helyi építési szabályzatban és a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletben a külön jogszabályban meghatározottak szerint meg kell határozni, és elő kell írni a látványvédelmet, a településkép védelmet, a zöldfelületek fejlesztését, az épületek paramétereit, az építmények helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenését meghatározó előírásokat és a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő építési anyagok használatát; b) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; c) új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító és hulladékátrakó állomás nem létesíthető. Mivel ilyen kiemelt térségi övezet a hatályos településrendezési terv készítése iején még nem érintette a települést, így a történeti települési terület nem került kijelölésre Balatonalmádiban. A hatályos településrendezési tervet azonban egy nagyon részletes örökségvédelmi hatástanulmánya alapozta meg. Így Balatonalmádi területén 75 db helyi védett épület/építmény és három nagy kiterjedésű helyi értékvédelmi

BALATONALMÁDI 18 EGYEZTETÉSI ANYAG terület került kijelölésre. A hatályos helyi építési szabályzat ezen felül részletes építészeti előírásokat és a kilátás védelemre vonatkozó előírásokat is tartalmaz. A tervezési terület helyi értékvédelmi területtel nem érintett, egyedül egy helyi védett épület található rajta, amely védettség továbbra is fennmarad (erről lásd részletesen a 4.1. bekezdést) Az épített értékek védelméről jelenleg csak a helyi építési szabályzat rendelkezik, de a város önálló örökségvédelmi rendelete előkészítés alatt áll. Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ 1) 31. A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ 1) tekintetében az OTrT által meghatározott kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet előírásai mellett a következő előírások alkalmazandók: a) korlátozott vegyszer és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható; b) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthető. A tervezési terület Balatonalmádi belterületén található beépítésre szánt terület, ahol mezőgazdasági tevékenység végzését, illetve új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep, hulladékátrakó állomás, valamint vegyszertároló létesítését a szabályozási előírások nem teszik lehetővé. Települési terület övezete (U 1) 37. A települési terület övezetén (U 1): a) a településszerkezeti terveknek a történeti, építészeti, településszerkezeti, környezeti és természeti adottságokkal, valamint a felszíni vízrendezéssel, közművesítéssel, környezetalakítással, tájrendezéssel foglalkozó szakági munkarészeit, illetve a vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült tanulmányterveket a helyi építési szabályzatban kötelezően figyelembe kell venni; b) új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki; c) az új beépítés szabályozásakor a meglévő beépítési magassághoz kell igazodni; d) a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni; e) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani. Készítésének idején Balatonalmádi településszerkezeti terve a hatályos Balaton törvény előírásaival összhangban készült, jelen tervmódosítás a településszerkezeti tervet a területhasználat tekintetében nem érinti. A területen alkalmazott szabályozási előírások és a környezetben lévő épületek építménymagasságához való alkalmazkodás a Balaton törvény előírásainak figyelembevételével készült (lásd a településrendezési javaslat fejezetben).

BALATONALMÁDI 19 EGYEZTETÉSI ANYAG 2.2. Hatályos településrendezési terv Balatonalmádi területe a Balaton kiemelt Üdülőkörzethez tartozik, ezért a település településrendezési tervének a Balaton törvény előírásait figyelembe kell vennie. Ennek megfelelően Balatonalmádi településrendezési terve, amelyet 2005 ben hagytak jóvá, a Balaton törvény akkori előírásaival összhangban, valamint az akkor érvényes egyéb jogszabályi előírások figyelembevételével készült el. Balatonalmádi településrendezési tervének jóváhagyása óta módosult az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, a 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési tervről és a Balaton törvény is, valamint életbe lépett a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti műszaki dokumentációk tartalmáról, amely jogszabályok előírásait ugyancsak figyelembe kell venni a vizsgált területre készítendő Szabályozási tervben. Fontos, a tervezési területet érintő, településszerkezeti jelentőségű szabályozási elem a Felsőőrsi út József Attila utcai kikötése a 2349 hrsz ú árok területén és környezetében. A Felsőőrsre vezető 7218. számú országos mellékút belterületi szakasza a Felsőőrsi út Dr. Óvári Ferenc utca nyomvonalon, a tervezési területtől délre, a Határ csárdánál köt a 71. számú útba (József Attila utca). Az útszakasz szűk keresztmetszete és kedvezőtlen nyomvonalvezetése miatt a hatályos településszerkezeti és szabályozási tervben a tervezési területen kiszabályozásra került egy 22 m es szabályozási szélességű új út, amely a Felsőőrsi út közvetlen kikötését hivatott biztosítani. A Felsőőrsi út új kikötésével szemben a hatályos településrendezési terv egy új vasúti átjáró létesítését javasolja a sportpálya és a Yacht kemping vonalában fekvő vasúti átjárók megszüntetését követően. Mivel a vizsgált terület déli része Balatonalmádi utolsó beépítetlen, összefüggő központi zöldfelülete, s a Településrendezési terv készítésekor a terület jövőbeni szerepét nem lehetett egyértelműen meghatározni, ezért a hatályos Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat részletesebb vizsgálatokon alapuló szabályozási terv készítésének kötelezettségét írta elő a területre. A részletes Szabályozási terv elkészültéig a területet változtatási tilalom terheli. Iránymutatásként azonban a hatályos Szabályozási terv megállapította a területre a szabályozásakor alkalmazandó keretértékeket, s a területet kisvárosias lakóterület építési övezetbe sorolta. Az építési övezetben legfeljebb 15% os beépítettség, 7,5 m es építménymagasság a megengedett, legalább 65% os zöldfelületi arány mellett, s a kialakítható legkisebb telekméret 1 ha. A szabályozási előírások szerint kisvárosias lakóterületen: lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény helyezhető el. Szálláshely szolgáltató épület, illetve igazgatási épület csak kivételesen, az érdekelt hatóságok hozzájárulása esetén létesíthető. Kisvárosias lakóterületen meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete bővíthető, tetőtere beépíthető, de új üdülőépület nem helyezhető el. Az építési övezet területén új épület elhelyezésének építési engedélyezési eljárását elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze. A területen az építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében a kialakítandó épületek funkciójának megfelelő parkolási igényeket és szociális épületeket a telken belül kell biztosítani. A tervezési terület északi részén fekvő 3 telek a terület déli részétől eltérően településközpont vegyes építési övezetbe került. Az építési övezetben legfeljebb 20% os beépítettség, 7,5 m es építménymagasság a megengedett, legalább 60% os zöldfelületi arány mellett, s a kialakítható legkisebb telekméret 3000m 2. A településközpont vegyes területen: lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, továbbá hulladékudvar helyezhető el.

BALATONALMÁDI 20 EGYEZTETÉSI ANYAG Üzemanyagtöltő állomás, önálló főépületként kézműipari épület és egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény csak kivételesen, az érdekelt hatóságok hozzájárulása esetén létesíthető. Az építési övezet területén meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete bővíthető, tetőtere beépíthető, de új üdülőépület nem helyezhető el. Az építési övezet területén új épület elhelyezésének építési engedélyezési eljárását elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze. Annak érdekében, hogy a vizsgált terület összefüggő zöldfelületi jellege részben megmaradjon, az Építési törvény adta lehetőséggel élve, a Szabályozási terv a terület déli részén, a 71.sz. főút menti 35m es sávban, az északi részen pedig 10m es sávban beültetési kötelezettséget állapít meg. A teljes tervezési területre további korlátozást jelent a területtől keletre fekvő vasútvonal 50m es védőtávolsága, ami a terület keleti sávját érinti. Fontos, településszerkezeti jelentőségű szabályozási elem továbbá a Felsőőrsi út József Attila utcai kikötése a 2349 hrsz ú árok területén és környezetében. A Felsőőrsre vezető 7218. számú országos mellékút belterületi szakasza a Felsőőrsi út Dr. Óvári Ferenc utca nyomvonalon, a tervezési területtől délre, a Határ csárdánál köt a 71. számú útba (József Attila utca). Az útszakasz szűk keresztmetszete és kedvezőtlen nyomvonalvezetése miatt a hatályos szabályozási tervben a tervezési területen kiszabályozásra került egy 22 m es szabályozási szélességű új út, amely a Felsőőrsi út közvetlen kikötését hivatott biztosítani. A Felsőőrsi út új kikötésével szemben a hatályos szabályozási terv egy új vasúti átjáró létesítését javasolja a sportpálya és a Yacht kemping vonalában fekvő vasúti átjárók megszüntetését követően. A szabályozási terv készítése során meg kell vizsgálni az új vasúti átjáró megvalósíthatóságának lehetőségét és korlátait. A város Településrendezési tervének általános módosítása jelenleg előkészítés alatt áll. A hatályos tervek módosítását elsősorban a jóváhagyását követően életbe lépett jogszabályi változások, valamint az időközben beérkezett lakossági észrevételek indokolják. 3. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT 3.1. Városrendezési tendenciák a területen A 2005 ben jóváhagyott, jelenleg hatályos Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyását megelőzően, a Balatonalmádi területére készült Általános Rendezési Terv még a jelenlegitől eltérő jogszabályi környezetben, az OÉSZ alapján készült. Az akkori tervlapon a 2350 hrsz telek északi része és az attól északra fekvő területek intézményi területként szerepelnek, ahol az iskola telkének kivételével kereskedelmi szálláshelyférőhelyek kialakítását engedélyezték az előírások. A terület déli részén található 2352 és 2355 57 hrsz telkek ugyancsak intézményi besorolást kaptak, területükön idegenforgalom, kereskedelem és vendéglátás lehetőségét is biztosította a terv. A tervezési terület közepén elhelyezkedő 2351 hrsz telek területe a 71.sz. főútig kiterjesztett területsávban közparkként került szabályozásra. A hatályos rendezési tervben változtatási tilalommal terhelt területen a beépítési terv készítendő jelkulcs szerepelt. A területen a megengedett legnagyobb beépítettség 10%, míg a megengedhető legnagyobb építménymagasság 6,5 m volt. Megállapítható tehát, hogy a korábbi rendezési terv idegenforgalmi szempontból kiemelt szerepet szánt a vizsgált területnek, amely szerepet a Balaton idegenforgalmát kiszolgáló épületek létesítésének biztosítása mellett egy nagy kiterjedésű városi közpark kijelölésével tervezett erősíteni. Balatonalmádi hatályos településrendezési terve a megnövekedett beépítési igények figyelembevételével a fentiekkel összecsengő szabályozási elemeket fogalmazott meg, más szabályozási eszközöket használva és természetesen az időközben megváltozott jogszabályokkal összhangban. A jelenleg hatályos településrendezési tervben kisvárosias lakóterületként kijelölt területen engedélyezhető funkciók köre bővült, a szálláshelyszolgáltatás és a kereskedelem mellett lakóépületek építése is megengedett, legfeljebb 15% ban. A területet északról, nyugatról és délről körülölelő tömbökben a hagyományosan hétvégiházas üdülőterületek fokozatosan kertvárosias lakóterületté váltak és így is kerültek szabályozásra, ahol a korábbi 15% os maximális beépíthetőség 20% ra módosult. Emellett az eredeti 4,5 m es építménymagasság több környező, elsősorban az északra fekvő telektömbökben a meglévő épületek építménymagasságával összhangban 6,0 9,0 m között került meghatározásra a megengedett legnagyobb építménymagasság. Időközben a keleti, part menti területeken is megengedetté vált a nagyobb arányú beépítések alkalmazása. A Balaton törvény korábbi, 2006. évben történt módosítása a Balaton parti kempingek beépíthetőségét 10% ról 15% ra emelte. A nem vízparti kempingekről külön nem rendelkezik, azok további szabályozását a vízpartrehabilitációs kormányrendelet szerint kell meghatározni. A vízpart rehabilitációs kormányrendelet a maximális

BALATONALMÁDI 21 EGYEZTETÉSI ANYAG beépíthetőségről azonban ugyancsak nem rendelkezik, a kempingterületekre vonatkozóan 8 méterben állapítja meg a kempingek területén megengedhető maximális építménymagasságot és 70% ban az aktív zöldfelület minimális mértékét, mely kb. 20% maximális beépíthetőséget eredményez. Ezek a jogszabályi változtatások lehetőséget kívánnak adni a kempingek nagyobb volumenű fejlesztésére, amelyet kihasználva már meg is indult a szomszédos kemping telektömbjét érintő szabályozási terv módosítása. Habár a város akkori képviselő testülete az ÁRT ben kijelölt új városi közpark kialakítását nem támogatta, felismerve a terület összefüggő zöldfelületének értékét, a 71. sz. főút menti beültetési kötelezettség és az építési telkeken biztosítandó 65% os minimális zöldfelületi arány előírásával biztosítottnak látta a terület jellegének megőrzését. 3.2. A módosítási javaslat előírásai A tervezési területet a hatályos településrendezési tervben foglaltakkal összhangban két részre osztva kezeljük. A tervezett módosítás a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó elemeinek módosítását nem igényli, az érintett területek övezeti besorolása és városszerkezeti szerepe nem változik. A településszerkezeti terv módosítása kizárólag a területet érintő vasúti átjárók rendszerének tervezett átalakítása miatt szükséges. (lásd Közlekedésfejlesztési javaslat) A tervezési területen tehát kizárólag a szabályozási paraméterek és előírások módosulnak. Fentiek alapján a két területrész különböztethető meg: a Verseny utca József Attila utca Óvári Ferenc utca 2349 hrsz ú árok által határolt terület, továbbiakban északi területrész; a József Attila utca Óvári Ferenc utca és a 2349 hrsz ú árok által határolt terület, továbbiakban déli területrész. A szabályozási előírásokat az elvégzett vizsgálatok, valamint a tulajdonos és az önkormányzat között létrejött településrendezési szerződésben foglaltak figyelembevételével állapítottuk meg. 3.2.1. Déli területrész Építési övezet besorolása: Kisvárosias lakóterület (Lki) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető: a) lakóépület, b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) sportépítmény, A kisvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető: a) szálláshely szolgáltató épület, b) igazgatási épület, c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény. d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület. A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el: a) termelő kertészeti építmény, b) üzemanyagtöltő, c) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. Legkisebb kialakítható telek mérete: 8000m 2 Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség legnagyobb megengedett mértéke: kereskedelmi szálláshely funkció esetén 25%; egyéb esetben 20% azzal a kikötéssel, hogy kereskedelmi funkció esetén önálló rendeltetési egységenként az eladótér nettó alapterülete nem haladhatja meg a 2500 m 2 t. A megengedett legnagyobb építménymagasság: 8,0 m A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: teljes közművesítettség

BALATONALMÁDI 22 EGYEZTETÉSI ANYAG A zöldfelület legkisebb mértéke: kereskedelmi szolgáltató funkció esetén 40% szálláshely szolgáltató funkció esetén 45% egyéb funkció esetén 50% Terepszint alatti maximális beépítettség: 35% Az alkalmazott szabályozási paraméterek a hatályos szabályozási tervben foglaltaknál intenzívebb beépítést tesznek lehetővé. Mivel a város vezetése nem elsősorban a lakóterületek bővülését, hanem egy magasabb szintű szálláshely szolgáltató épületegyüttes létrejöttét támogatja, ezért differenciált szabályozási előírások kerültek megfogalmazásra, amelyek szálláshely szolgáltató épület építése esetén megengedőbb paramétereket biztosítanak. A megengedett legnagyobb építménymagasság 8,0m, amely illeszkedik a területtől északra fekvő telektömbökben megengedett építménymagassághoz (9,0m), valamint a 71.sz. főút másik oldalán fekvő kemping tulajdonosa által szorgalmazott 8,0m es építménymagassághoz is. Az alábbi táblázat a hatályos szabályozási tervben és helyi építési szabályzatban rögzített paramétereket és a módosítási javaslat szerinti szabályozási paramétereket foglalja össze. Hatályos szabályozási paraméterek a déli területrészen A déli területrészre vonatkozó szabályozási paraméterek módosítási javaslata Kialakítható legkisebb telekterület mérete 1 ha 8000 m 2 A beépítettség legnagyobb 20 25% (az épülő épület funkciójától 15% mértéke függően) A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m 8,0 m A zöldfelület legkisebb mértéke 40 45 50% (az épülő épület 65 % funkciójától függően) Habár a minimális zöldfelület mértéke a hatályos tervekben foglaltaknál alacsonyabb értéken került megállapításra, a beültetési kötelezettséggel terhelt területen az Építési törvény figyelembevételével többszintes, összefüggő növényzetet kell telepíteni. A beültetési kötelezettséggel terhelt terület közforgalmú épület építése esetén a településrendezési szerződésben foglalt megállapodásnak megfelelően a telken létesítendő épületek megközelítése céljából feltáró úttal megszakítható. A beültetési kötelezettség kereskedelmi funkciójú épület építése esetén, a szabályozási tervben meghatározottak szerint, egy szakaszon elhagyható, de a telken megmaradó zöldfelületnek többszintes fás beültetésűnek kell lennie. 3.2.2. Északi területrész Az északi területrész szabályozási előírásai a legnagyobb megengedett beépítettség és a legnagyobb megengedett építménymagasság kivételével a hatályos Helyi Építési Szabályzatban foglaltaknak megfelelőek. A megváltozott szabályozási paraméterek az alábbiak: A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség legnagyobb mértéke Hatályos szabályozási paraméterek az északi területrészen Az északi területrészre vonatkozó szabályozási paraméterek módosítási javaslata 7,5 m 8,0 m 20% 25%

BALATONALMÁDI 23 EGYEZTETÉSI ANYAG 3.3. Környezetalakítási javaslat A következőkben több lehetséges beépítési javaslatot is ismertetünk, melyek mindegyikét lehetővé teszik a szabályozási előírások. Célunk bemutatni, hogy a differenciált szabályozási paraméterek esetén funkcionálisan hogyan tagolódhat a tervezési terület, s a különböző alternatívák milyen beépítéseket eredményezhetnek. ÉSZAKI TERÜLET Telekméret legkisebb kialakítható telek Beépítési százalék Beépíthető terület Szintszám Építménymagasság Szintterületi mutató Beépíthető szintterület összesen Minimális zöldfelület mértéke Minimális zöldfelület mérete Kereskedelem 8680 m 2 5000 m 2 25% 2170 m 2 2,67 8,0 m 0,67 5816 m 2 55% 4774 m 2 Oktatási terület 8770 m 2 5000 m 2 25% 2192 m 2 2,67 8,0 m 0,67 5876 m 2 55% 4824 m 2 DÉLI TERÜLET Telekméret legkisebb kialakítható telek Beépítési százalék Beépíthető terület Szintszám Építménymagasság Szintterületi mutató Beépíthető szintterület összesen Minimális zöldfelület mértéke Minimális zöldfelület mérete A változat Szálloda 40064 m 2 8000 m2 25% 10016 m 2 2,67 8,0 m 0,67 26843 m 2 45% 18029 m 2 Lakóterület 16563 m 2 8000 m 2 20% 3313 m 2 2,67 8,0 m 0,53 8778 m 2 50% 8182 m 2 B változat Kereskedelmi egység 13000 m 2 8000 m 2 20% 2600 m 2 2,67 8,0 m 0,53 6890 m 2 40% 5200 m 2 Szálloda 17000 m 2 8000 m2 25% 4250 m 2 2,67 8,0 m 0,67 11390 m 2 45% 7650 m 2 Lakóterület 26627 m 2 8000 m 2 20% 5325 m 2 2,67 8,0 m 0,53 14112 m 2 50% 13314 m 2 C változat Lakóterület 56627 m 2 8000 m 2 20% 11326 m 2 2,67 8,0 m 0,53 30012 m 2 50% 28314 m 2 Mivel az érintett terület Balatonalmádi legnagyobb központi beépítetlen területe, így elsősorban ahogy azt a szabályozási paraméterek is tükrözik a kereskedelmi szálláshely létesítése támogatott a tervezési területen. (A változat) Megtörténhet azonban, hogy Befektető nem tudja a rendelkezésére álló terület teljes egészét szálláshely szolgáltató területként hasznosítani, így a terület kisebb telkekre tagolódhat és változatos területhasználat alakulhat ki. (B változat) A harmadik változat (C változat) pedig azt az esetet mutatja be, amikor a terület kizárólag kisvárosias lakóterületként hasznosul. E változat szolgálná a legkevésbé a város érdekeit, hiszen az egyik legmagasabb értéket jelentő és fejlesztési potenciált hordozó területén olyan funkció telepedne meg, amely a város más területein is megvalósulhatna.

BALATONALMÁDI 24 EGYEZTETÉSI ANYAG 4. ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLAT 4.1. Épített értékek A tervezési terület országos védelem alatt álló épület nem található. A tervezési területen található azonban a pápai Irgalmas nővérek egykori nyaralója, amely épület helyi védelem alatt áll. A nyaralóépületet a Paulai Szent Vincéről elnevezett Magyarországi Irgalmas Nővérek központi háza építtette a Veszprémi Rendház számára. A telekkönyvi adatok szerint az 1918 ban vásárolt telken hamarosan (háborús évek ellenére) felépült a ház, mert már az 1923 évi kataszteri térképen szerepel. Az alagsor + földszint + emeletes épülethez csatlakozó földszintes, íves záródású nyílásokkal kialakított teraszra, még az 1930 as években egy emeleti teraszt építettek, ahonnan gyönyörű kilátás nyílott annakidején a Balatonra. 1950 ben államosították, mint egyházi tulajdont és a szomszédos Nevelőotthon (eredetileg az Országos Gyermekvédő Liga Zsófia Gyermekszanatóriuma) igazgatói lakása, valamint irodák kerültek bele. Napjainkban már csak nyomokban őrzi az eredeti, 1930 as architektúráját. Jelenleg lakatlan és rendkívül leromlott állapotban hasznosításra vár. Az épület továbbra is helyi védelem alatt áll. A jövőben a város készülő helyi értékvédelmi rendelete fogja részletesen szabályozni az épített értékek helyi védelmét. AZ ÉPÜLET EREDETI ÁLLAPOTÁBAN AZ ÉPÜLET MA 4.2. Régészeti értékek A tervezési területen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adatszolgáltatása szerint régészeti lelőhely nincs, azonban a terület közvetlen közelében található 7343 és 7344 számon nyilvántartott régészeti lelőhelyek találhatók, melyek pontos kiterjedése nem ismert, ezért a tervezési terület régészeti érdekű területnek minősül.

BALATONALMÁDI 25 EGYEZTETÉSI ANYAG 5. TÁJRENDEZÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT 5.1. Zöldfelület A Helyi Építési Szabályzat módosítása a jelenleginél megengedőbb beépítési paramétereket határoz meg a tervezési területre, így a zöldfelület legkisebb mértékét illetően is. Az épület funkciójától függően 10 20% kal csökkenti a módosítás a zöldfelület legkisebb mértékét, azonban a terület továbbra is képes megőrzni a zöldfelületi jellegét azáltal, hogy a szabályozott értékek az OTÉK ban előirányzott érték többszöröse. A dr. Óvári Ferenc Verseny utca József Attila utca által határolt területen viszonylag jó kondicionáló zöldfelület található, melynek egyik meghatározó eleme a déli területrészen a 71. sz. főút mellett húzódó 30 40 m széles, pionír fajokból álló társulás. A terv egyik fontos része, hogy a hatályos szabályozási terv előírásait megőrizve a főúttól nyugatra a déli területrészen 35 m, az északi területrészen 10 m széles sávban beültetési kötelezettséget ír elő. Kiemelkedő feladata van ennek a zöldfelületnek, hiszen pufferterületként szolgál a 71. sz. főút forgalmából eredő környezeti hatások (levegőszennyezés, zajterhelés) mérséklésében. A növénysáv jelenleg vegyes egészségi állapotú és esztétikai értékű, változatos fajösszetételű állomány, mely az elöregedés fázisába lépett. A beültetési kötelezettséggel érintett területrészen az állomány felújításáról gondoskodni kell, mely során figyelembe kell venni a kilátási rálátási viszonyokat, hiszen a megengedett legnagyobb építménymagasság is növekedett a területen. A beültetési kötelezettséggel terhelt ingatlanokon az építési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell kertépítészeti tervet is. 5.2. Környezetvédelem A környezeti elemek szempontjából a Helyi Építési Szabályzat módosítását követően a környezeti állapotban zajterhelés, felszíni és felszín alatti vizek, talaj, hulladékkezelés számottevő változás nem történik. A területre vonatkozó és rendelkezésre álló mérési adatok alapján megállapítható, hogy Balatonalmádi levegőjének minősége megfelelő. A kereskedelmi, idegenforgalmi funkció megjelenésével várható, hogy a területen található funkciók forgalmat generálnak, azonban ettől nem várható környezeti terhelés jelentős növekedése. A dr. Óvári Ferenc utcai ingatlanok védelme érdekében cél, hogy a forgalmat a József Attila utca felől oldják meg a kereskedelmi, idegenforgalmi funkciójú ingatlanok, s csak a célforgalom kerüljön a lakófunkciójú ingatlanok esetén a dr. Óvári Ferenc utcába. A területet érő környezeti hatások csökkentése érdekében a 5.1. fejezetben foglalt 71. sz. főút melletti, 35 m széles, beültetési kötelezettséggel terhelt területsáv kiemelkedő jelentőségű.

BALATONALMÁDI 26 EGYEZTETÉSI ANYAG 6. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT 6.1. Bevezető A jelenleg hatályos településrendezési terv a területet érintő vasúti átjárók rendszerének egyszerűsítését javasolja, melynek eredményeként a városi sportpálya és a Lottó üdülőtelep közötti, valamint a Yacht kemping előtti vasúti átjárók megszüntetésre kerülnének, s helyettük egy új vasúti átjáró épülne, a tervezett Felsőőrsi út új csomópontjában. Jelen tervkészítés folyamán a vasúti átjáró kérdésében tervezők már folytattak egyeztetéseket a MÁV illetékes munkatársaival. A két jelenleg nem megfelelő műszaki kialakítású vasúti átjáró megszüntetését és a területen egy megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező vasúti átjáró kialakítását mind tervezők, mind a MÁV munkatársai támogatandónak tartják. Javaslatunk szerint azonban a hatályos szabályozási tervtől eltérően egy új vasúti átjáró létrehozása helyett az egyik, már meglévő átjáró átépítése lenne célszerű. Ezért a szabályozási terv módosítása a városi sportpályánál található meglévő vasúti átjáró megtartását és továbbfejlesztését, valamint a Yacht kemping előtti vasúti átjáró megszüntetését javasolja, s új vasúti átjáró kijelölését nem tartalmazza. A Felsőörsi út és a 71. sz. főút összekötését a terv a jelenleg hatályos szabályozási tervvel összhangban továbbra is tartalmazza, annak ellenére, hogy az útszakasz megvalósítása rövidtávon nem várható, azonban hosszútávon mindenképpen szükséges a város közeledési rendszerének javítása érdekében. 6.2. Úthálózat A tervezési terület településen belüli, illetve szomszédos településekkel való közúti kapcsolatát meghatározóan a 71. számú főút (József Attila út) biztosítja. A főútvonal távlatban várható forgalomterhelését és forgalom összetételét az alábbi táblázat mutatja be: 2030 év ÁNF E/nap Személy gk. j/nap Tehergk. j/nap Autóbusz j/nap Motor j/nap Nehéz jármű j/nap átlag * 12.105 6.818 1.608 120 55 369 * számított érték ÁNF: átlagos napi forgalom E: személygépjármű egyenérték J: jármű A 71. sz. főút Balatonfűzfő és a 84. sz. főút közötti szakaszán, a júliustól augusztusig terjedő időszakban a forgalom nagysága 1,90 2,20 szor nagyobb az évi átlaghoz képest. Csúcsforgalom idején a 2,2 es szorzó alkalmazásával 2030 ban az ÁNF=26.631 E/nap. A 71. sz. főút terhelésének nagyságára és forgalmi összetételére hatással lehet a Veszprém Tapolca között átépülő 7301 sz. összekötőút, mely lényegében a 71. sz. főúttal párhuzamos kapcsolatokat biztosít. A 7301 sz. út tervezett tehermentesítő szerepe akkor lesz érzékelhető a településen, ha az kiépül a 75 ös útig (Keszthelyig), megépülnek a tervezett település elkerülő szakaszok, és a 71. sz. főúttól az észak déli átkötések. A közúti hálózatfejlesztés a 71. sz. főút átmenő forgalmának csökkenését eredményezheti. Balatonalmádiban jelenleg a tervezési terület a 71. számú útról, a Verseny utcáról és a Dr. Óvári Ferenc utcáról egyaránt megközelíthető. A tömbben tervezett fejlesztések lakóterület, szálloda, kereskedelem, amit a terv három változatban javasol. A Felsőörsi úttól keletre eső terület mindhárom változatban azonos, a nyugatra eső területen belül a különböző beépítések aránya adja a változatokat, melyek mértékét a parkolási fejezet táblázatai tartalmazzák. A városi főúthálózatának hiányzó eleme a Felsőörsi út és a 71. sz. főút közötti direkt Dr. Óvári Ferenc utcát nem érintő kapcsolat. A hatályos szabályozási tervben a Felsőörsi út 22,0 m es szabályozási szélességgel került kiszabályozásra a jelenlegi út folytatásaként, keresztezve a 71 es számú utat, és vasutat a parti sáv irányába. A jelenleg meglevő két vasúti keresztezés helyett, (AS 513+83, és AS 516+44 sz. szelvényben lévő) az AS 515+73 sz. szelvényben új vasúti közúti átjáró építését javasolva. A szabályozási tervben megvizsgáltuk ennek a csomópontnak megépíthetőségét, melyet az alábbi ábra tartalmaz.