OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NAGY JENŐNÉ: ÓVODAI NEVELÉS A MŰVÉSZETEK ESZKÖZEIVEL című program adaptációja Jelen módosítás alapja a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 363/2012 (XII.17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról Intézmény OM- azonosítója: 030273 Nevelőtestület nevében elfogadta aláírás Hatályos: 2013.09.01.-től Érvényesség ideje:visszavonásig, törvényi változásokig, módosításig Intézményvezető:.. aláírás Legitimációs eljárás Szülői szervezet nevében:. aláírás A dokumentum jellege: Nyilvános Felülvizsgálat ideje:5 évente Módosítás: Törvényi változás esetén Feladatváltozás esetén A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján, a nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról. Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvoda vezetőségnek. Átdolgozta: Czirókné Sury Ildikó óvodavezető 2013. 08. 22. 2015. 08. 26. Oka: Alapító Okirat módosítása telephely megszüntetés Ostermayer Óvoda, Mosonmagyaróvár, Szt. István kir. u. 74. Tel.:96/211-567 e-mail: ostermayer@citromail.hu 1
TARTALOMJEGYZÉK 2 AZ INTÉZMÉNY, ALAPÍTÓ OKIRATÁNAK ADATAI 4 TÖRVÉNYI MEGFELELTETÉS 5 1. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA 6 1.1. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNKRÓL 8 2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 10 2.1. Gyermekkép 10 2.2. Óvodakép 11 2.3. Értékeink 11 2.4. Jövőképünk 11 2.5. Óvodai nevelésünk alapelvei 12 2.5.1. Programunk alapelve 12 2.5.2. Programunk célja 12 2.6. A program rendszerábrája 13 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 14 3.1.1.. Egészséges életmód alakítása 14 3.1.2. Az érzelmi, az erkölcsi a közösségi nevelés 19 3. 1.3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés 22 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 23 4. 1. Személyi feltételeink 23 4. 2. Tárgyi feltételeink 25 4. 3. Az óvodai élet megszervezése 26 4. 4. Szervezett tanulás formái 26 4. 5. Szervezett tanulás munkaformái 27 4. 6. Napirend időkeretei 28 4. 7. Szervezett tanulás időkeretei gyermekenként 29 4.8. Az óvoda kapcsolatai 29 4.8.1. Az óvoda és a család 29 4.8.2. Az óvoda és a bölcsőde 30 4.8.3. Az óvoda és az iskolák 30 4.8.4. Az óvoda és a művészeti iskolák, együttesek, közművelődési intézmények 31 4.8.5. Az óvoda egyéb kapcsolatai 31 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 32 5.1. Hagyományőrzés, népszokások 33 5. 2. Játék 37 5.3. Mesélés, verselés 40 5.4. Ének, zene énekes játék, gyermektánc 42 5.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 44 5.6. A mozgás 46 5.7. A külső világ tevékeny megismertetése 48 5.8. Munka jellegű tevékenységek 51 6. FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 52 7. TEHETSÉGGONDOZÁS 55 8. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYEREKEK ÓVODAI NEVELÉSE 58 9. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN 61 10. MIGRÁNS GYERMEKEK 64 11. ELLENŐRZÉS, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS 65 12. FELHASZNÁLT IRODALOM 69 13. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 70 14. ESZKÖZÖK FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 71 2
Mottó: A művészet célja az, hogy felébressze a szunnyadó érzelmeket, hogy esztétikai étvágyat keltsen minden iránt, ami nemes, örök és igaz az emberi szellemben. /Hegel/ 3
AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATÁNAK ADATAI Az intézmény neve: OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA OM azonosító: 030273 Az intézmény székhelye: 9200 Mosonmagyaróvár, Szt. István kir. u. 74. Az intézmény típusa:köznevelési intézmény, óvoda Az alapító okirat:kelte: 2015. 05.28. 205-6/2015 számú Ökt. Határozat A költségvetési szerv törzskönyvi azonosító száma:642365 A költségvetési szerv tevékenysége, közfeladata: Szakágazat száma: 851020 Szakágazat megnevezése: óvodai nevelés A költségvetési szerv alaptevékenysége: Az óvodában a nevelés 6 csoportban (150 gyermek) a gyermekek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig, a helyi Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel program szerint, a teljes óvodai életet, a gyermekek napközbeni ellátását is magában foglaló foglalkozások keretében folyik. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: Funkció szám: 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének ellátásának szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladati 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: az óvoda felvételi körzete A költségvetési szerv szervezete és működtetése A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: Az intézmény vezetőjét a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 67-68. a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Korm. rend alapján nyilvános pályázat útján Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete bízza meg és képviseletében a polgármester gyakorolja az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat. A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: 1992. évi XXXIII. törvény alapján közalkalmazotti jogviszony A költségvetési szerv szervezeti felépítése és működtetése: A költségvetési szerv szervezeti felépítését és működési rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Pénzügyi-gazdasági feladatait az Intézményi Működtető és Gazdálkodási Szervezet látja el. 4
Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, vagyon feletti rendelkezési jogosultság: Az intézmény kezelői joga kiterjed a mosonmagyaróvári önkormányzat tulajdonában lévő 2362 helyrajzi számú ingatlanra, valamint az intézmény leltárában rögzített ingó vagyonra. Az intézmény a használatba adott ingatlan és ingó vagyonnal az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvényben és annak végrehajtási rendeletében, a 368/2011. (XII.31.) Kormányrendeletben, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvényben, valamint Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata vagyonáról szóló 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendeletében foglaltak szerint gazdálkodik. Az intézmény a vagyon feletti rendelkezés jogát az intézményvezető útján gyakorolja. TÖRVÉNYI MEGFELELTETÉS Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormány rendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, szem előtt tartva a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt., ágazati törvény) és az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törtvényt valamint, annak módosításait és a városi közoktatási koncepció irányelveit. Ezen kívül programunkba az alábbi törvényeket, rendeleteket vettük figyelembe: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról 2011. évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény módosí-tásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a közneve-lési intézmények névhasználatáról 229/20012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 30/2012. (IX. 28.) EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok 2012. évi támogatásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irány-elve 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve 1997. tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól 1992. Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF 185/1999. (XII.13.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendeletet módosítja 1357/2011. (X. 28.) kormányhatározat az építésügyi szabályozás ésszerűsítéséről és az ehhez kapcsolódó szabványok felülvizsgálatáról 5
1. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA Tisztelettel köszöntöm! Örömünkre szolgál, hogy ismerkedik óvodai pedagógiai programunkkal, s úgy gondolja, hogy legféltettebb kincse, kisgyermeke nevelését az ONME program szerint dolgozó óvodapedagógusokra bízza. Intézményünk a mosonmagyaróvári Ostermayer Óvoda 1891-ben kezdte meg működését, tehát történetünk a régmúltban gyökerezik. Néhai Ostermayer Károly volt mosoni gabonakereskedő, mivel családja nem volt, ezért vagyona egy részét és lakóházát Moson községre hagyományozta azzal a kikötéssel, hogy benne Kisdedóvót működtessenek, ahova a gyerekek felekezeti, társadalmi megkülönböztetés nélkül járhatnak, míg szüleik dolgoznak. Máig sugárzik és nekünk is erőt ad alapítónk nagylelkűsége, humánuma, nemes gondolkodása. Büszkék vagyunk arra, hogy az elődeink által elkezdett munkát mi folytathatjuk, törekedve a hagyományok ápolására, a múlt szeretetére, a gyermekek tiszteletére. Alapítónk: Ostermayer Károly, emlékét márványtábla őrzi a kapu alatt. Óvodánk épülete a város főutcáján, a mosoni városrészen helyezkedik el, meglehetősen forgalmas helyen. Óvoda felújított épülete 2015-ben Kezdetektől az óvoda államosításáig a szatmári irgalmas nővérek látták el a gyermekek felügyeletét napközben, míg szüleik dolgoztak. 6
Az államosítás után az udvari magtárakból kialakított csoportokban (3 csoport) kezdték el az óvónők a munkát. 1977-78-ban a Városi Tanács életveszélyessé nyilvánította az udvaron található 3 foglalkoztatót, ezért elrendelte a lebontásukat és újjáépítésüket, megtartva az alapító lakóházát. 1979-ben átadták a lakóházhoz szervesen hozzáépített 6 új csoportszobát a hozzájuk tartozó mosdókkal és öltözőkkel és az új főzőkonyhával. Így az óvoda az 1990-es évek közepéig, már 8 csoportban 200 kisgyermek elhelyezését, nevelését tette lehetővé. Az épület mellett és mögött helyezkedik el az udvarunk, mely szépen parkosított, mozgásfejlesztő játékokkal, árnyékolt homokozókkal, babaházzal, füvesített torna pályával ellátott, mely a gyerekek mozgás igényét teljes mértékben kielégíti. 2004 mérföldkő az óvoda életében, hiszen ebben az évben: Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel c. alternatív programját adaptáltuk, melybe beilleszthettük az intézményünkben folyó nevelést, s ennek tükrében és a fenntartói elvárásoknak megfelelően kidolgoztuk óvodánk Minőségirányítási Programját is. Még ebben az évben kialakítottunk óvodánk arculatát is nevelési programunk szellemében, tudatosan odafigyelve az esztétikus környezet kialakítására. 2007 szeptemberében kaptuk meg a Modell Óvoda címet, programunk megalkotójától Nagy Jenőnétől. Azóta még tudatosabban fejlesztjük szakmai tudásunkat s alakítjuk óvodánk profilját, mely a kreativitásra, a rajz, mintázás, kézimunka minél színvonalasabb művelésére inspirálja az egész nevelőtestületet. 7
2007 szeptemberében tagóvodánk lett Máriakálnok Napköziotthonos Óvodája két csoporttal. Az óvoda a falu központjában egy családi házból került kialakításra. Két csoport szoba és a hozzátartozó mosdók és öltözők kaptak benne helyet. Tornaszoba az épület szomszédságában található általános iskolában került kialakításra. Telephelyünkön a főzőkonyha 2007-ben megszűnt az étkeztetést egy vállalkozó biztosította az óvodás gyermekek részére. Így már 9 csoportos óvoda lettünk. 2007-2008 évben, tagóvodánkban is kialakítottuk az óvodaképet, a csoportok belső esztétikáját. Azóta már sok szülői, támogatói segítséget kapott az intézmény akár az udvar rendbetételére, akár az óvoda belsőtereinek felújításaira. 2010-ben elindítottuk óvodánkban a tehetséggondozást, három műhelybe kapcsolódhatnak be a nagycsoportos gyerekek: Járjunk táncot Mesebirodalom Kézműves kuckó 2012-ben tehetség pontként regisztráltak bennünket a Nemzeti Tehetség Tanács által Regisztrált Tehetségpont 2013 októberétől elindult a sakkjátékkal való ismerkedés is, szülői igények alapján. 2015 szeptemberétől telephelyünk önállóan működik tovább két csoporttal Máriakálnokon. 2015 szeptemberében a 7 csoportból egy csoport az alacsony gyermek létszám miatt leépítésre került, így ismét kialakíthattuk nevelői szobánkat. Az Ostermayer Óvodába érkező gyermekek nagy része hátrányos helyzetű, ezért feladatunkat meghatározza a szeretetre épülő, érzelmileg gazdag légkör kialakítása, melyben a családi nevelésből adódó hátrányokat igyekszünk a gyermek egyéni képességeinek figyelembevételével kompenzálni. Az elmúlt évek során megnőtt a gyermekvédelmi esetek száma, így a gyermekvédelmi munka jelentősége is. Intézményünkben törekszünk az esztétikus, szép óvodai környezet kialakítására, s a magukra mindig igényes óvodapedagógusok, óvodai dolgozók pedig jó példát mutatnak a gyermekek és szülők számára. A szülőkkel közös gyermeknevelés partnerkapcsolatok lehetőségét hordozza magában. A mi feladatunk, hogy ez a kapcsolat minél mélyebb, eredményesebb, gyümölcsözőbb legyen a gyermekek érdekében. 8
1.1. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNKRÓL Intézményünkben, 2004-ben úgy döntöttünk, hogy adaptáljuk Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel, (ONME) című programját, melynek nagy részét eddigi munkánk során is alkalmaztuk. Ennek a programnak a megvalósítása lehetőséget ad a nevelőtestület és a pedagógiai munkánkat közvetlenül segítők számára, hogy folyamatosan megújuljunk, s az óvodában elinduljon az innovatív fejlesztő munka. Nevelőmunkánkban kezdettől fogva jelentős szerepet játszott a szigetközi hagyományok és a népszokások megismertetése az óvodánkba járó gyermekekkel. Hisszük és valljuk, hogy ami igazán fontos emberi érték volt a múltban, az érték a jelenben és marad a jövőben is, bármennyit változzék is a világ körülöttünk. Az ONME program az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül. Magában foglalja a hazai óvodai gyakorlat legjobb tapasztalatait azért, hogy a tradicionális értékeket megőrizze, ugyanakkor arra készteti az óvodapedagógusokat, hogy az egész napi óvodai életet még differenciáltabban az egyéni szükségleteket, képességeket figyelembe véve szervezzék meg, különös tekintettel, az óvodánkba járó nagyszámú hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekekre. A felgyorsult életritmus, az átalakult értékszemlélet következtében a családoknak egyre kevesebb ideje jut a gyermekek esztétikai, intellektuális érzelmeinek fejlesztésére. Az óvodai nevelés során ennek ellensúlyozására a művészeti nevelés eszközei adják meg számunkra a lehetőséget. A szülők igényét, óvodánk adottságait figyelembe véve programunkban kiemelt szerepet kap a művészeti nevelés. A művészeti nevelés a személyiségfejlesztés egyik speciális eszköze, lényege a kreativitás fejlesztése. Eredetiség és ötletgazdagság, az eltérő gondolkodás, Kíváncsiság és az alkotókedv felkeltése A művészeti nevelés során formálódik a gyermek művészetszemlélete, Nyitottá válik a nemzeti és egyetemes kultúra és annak környezetesztétikai értékeinek elfogadására. Képes lesz a művészeti alkotások megértésére, aktív befogadására, átélésére. A művészeti nevelés akkor eredményes, ha a befogadáson és a kognitív ismeretek megszerzésén túl felkelti az alkotás, teremtés, létrehozás iránti érdeklődést és vágyat. Akkor éri el célját, ha a gyermek is érzékennyé, fogékonnyá válik, valamennyi művészeti ág: irodalom, zene, vizuális kultúra, mozgás stb. területén. 9
2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 2. 1. GYERMEKKÉP A gyermek fejlődésének általános tendenciáin túl értékként fogadjuk el az egyéni különbségeket (az egyedit, a másságot, az eltérőt), azokat, amelyek összeegyeztethetők mások érdekeivel és méltóságával. Minden gyermek egyedi egyéni fejlődési úttal és ütemmel, tanulási stílussal és sajátos szociokulturális családi háttérrel rendelkezik, ezek ismeretében alakítjuk ki az óvodánkban, illetve a gyermekcsoportokban az egyéni fejlesztés lehetőségeit. Törekszünk az iskola-óvoda átmenet megkönnyítésére. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, inkluzív pedagógiára épül. Alapvető feladatunknak tekintjük a személyiség harmonikus fejlesztését, nem adunk teret az előítéleteknek. A személyiségértékek, tulajdonságok, képességek közül kiemelten alapozzuk meg az alábbiakat: a gyermekek rendelkezzenek pozitív énképpel, legyen kulturális identitásuk, őrizzék meg kíváncsiságukat, legyenek önállóak, ismerjék meg a saját értékeiket; a hazájukat elhagyni kényszerülő családok (továbbiakban migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét; pozitív hozzáállással forduljanak a felfedezés, a megismerés felé; tanulják meg és tapasztalják meg az együttműködésekben az alkalmazkodás és az önérvényesítés lehetőségeit, a kompromisszumok stratégiai elemeit; legyenek képesek társaikkal és a felnőttekkel szívesen kommunikálni, kapcsolatot teremteni és kontaktust fenntartani; legyenek képesek önmagukat szabályozni, rendelkezzenek önkontrollal; szeressék a természetet, védjék az élőlényeket, a környezetet; tiszteljék a hagyományokat, ápolják érzelmi kötődéseiket, legyenek érzékenyek mások problémái iránt és fogadják el társaik másságát; alakuljon ki szükségletük az egészséges életmódra (mozgás, korszerű táplálkozás, egészségügyi szokások); sajátítsák el az önkifejezés módjait (mozgás, művészeti tevékenységek); legyenek pozitív szemléletűek, jó kedvűek, tudjanak örülni a kis sikereknek is; az óvoda nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi sem egyéb értelemben. Programunk gyermekközpontú, amely úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek. 10
2.2. ÓVODAKÉP Óvodánk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermekek óvodába lépésétől, 3 éves kortól a beiskoláztatásig tart. Óvodánk esztétikus, szép környezet kialakításával, megfelelő tárgyi feltételek biztosításával, biztonságot sugárzó, szeretetteljes légkörével várja a gyerekeket. Az intézményben dolgozók hivatástudata záloga az egymás, a gyermekek és a szülők megbecsülésének. Pedagógiai programunk a szülőkkel való együttműködésre építi az óvodai nevelést. Nevelésfelfogásunk egyik alaptézise, hogy az óvoda pedagógiai gyakorlata csakis a családi nevelésre építve, annak céljait és eredményeit figyelembe véve lehet eredményes. Abból indulunk ki, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik, s a család értéket közvetít a gyermek felé, még akkor is, ha az funkció zavarai következtében nem működik mindig jól. Az óvoda csak a családdal együtt, egymást erősítve tudja nevelő szerepét betölteni. Belső műhelymunkákkal segítjük a tehetségcsírák kibontakoztatását zenei, képzőművészeti vagy mozgásos foglalkozások kiegészítésével. Óvodai pedagógiai programunk igazodik a gyermekek egyéni fejlődési szükségleteihez és segítünk nekik olyan szintre eljutni az óvodai évek alatt, hogy alkalmasak legyenek az iskolai életre. Óvodánk tevékenységrendszerével és tárgyi környezetével, a dolgozók személyes példájukkal segítik a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását 2. 3. ÉRTÉKEINK, MELYEK KÖZVETÍTÉSÉT VÁLLALJUK Szeretet, elfogadás, tisztelet, segítőkészség Bizalom Művészeti értékek átadása Egészséges életmód Anyanyelvi és viselkedéskultúra Hagyományok Környezetünk épített és természeti értékei Városunk, Mosonmagyaróvár kulturális értékei (Identitás pontok alapján) 2. 4. JÖVŐKÉPÜNK Az óvoda dolgozói számára fontos az otthonos, biztonságot nyújtó, érzelem gazdag óvodai légkör megteremtése, melyben széleskörű társadalmi, természeti tapasztalatok megszerzését kívánjuk lehetővé tenni a gyermekek számára életkori sajátosságaik, igényeik, képességeik figyelembe vételével. Olyan, művészeti programmal dolgozó óvoda szeretnénk lenni, ahol a gyermekeket örömmel töltik el az alkotó tevékenységek, élvezettel hallgatják a mesét, befogadóakká válnak a zenei élményekre, önfeledt játékkal tölthetik napjaikat. 11
2.5. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI, FELADATAI 2.5.1. Programunk alappillére A programunk alapelve: szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek. Kiindulási pontjaink: minden gyermek saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető nevelik, fejlesztik a társkapcsolatok, az óvoda összes dolgozója, ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák, a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. Ez a program befogad mindent, ami csak tiszta forrásból fakad és nem idegen az életkortól, hogy a gyermekek a művészet sokszínű hatásával éljék át a vissza nem térő óvodás éveiket. 2.5.2. A PROGRAM CÉLFEJEZETE Alapvető célok: Az óvodások nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiségfejlődésének biztosítása, elősegítése. A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása. Rész célok: Részképesség zavart mutató gyermekeknél segítségnyújtás a nevelés-oktatás korszerű módszereivel A sajátos nevelési igényű gyermekek szocializációjának, társas kapcsolatainak segítése utazó gyógypedagógus irányítása mellett Az óvodások testi-lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi-szociális, az esztétikai és intellektuális érzelmek differenciálódásának segítségével. 12
2.6. A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA A nevelés célja A nevelés feladata A nevelés keretei Egészséges életmód alakítása Érzelmi, erkölcsi közösségi nevelés Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés A tevékenység kerete hagyományőrzés, népszokások Tevékenységformák Játék és tevékenységben megvalósuló játékba integrált tanulás Mese, vers, dramatikus játék Ének, énekes játék, zenehallgatás gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A környezet megszerettetése, védelme külső világ tevékeny megismertetése Munkajellegű tevékenységek Óvoda kapcsolatrendszere Család, iskolák, közművelődési intézmények, mesterek, alkotók, Művészeti együttesek, szakmai egyesület Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére 13
3. ÓVODAI NEVELÉS FELAADATAI 3.1. Általános nevelési feladatok Az óvodai nevelés feladata az óvodás gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. 3.1.1. Egészséges életmód alakítása A gyermek fejlődéséhez tehát olyan környezetet kell létrehozni, amely a gyermekeket minél több örömet nyújtó, életkoruknak megfelelő és egyben képességeiket fejlesztő tevékenységre motiválja. (Maria Montessori) Célja: A gyermekek egészséges életmódra nevelése Egészséges, edzett gyermekek nevelése Az egészséges életmód iránti igény kialakítása Helyes tisztálkodási és táplálkozási szokások kialakítása Környezettudatos viselkedés megalapozása Testi fejődésük elősegítése Az óvodapedagógus feladata: A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges, biztonságos esztétikus környezet kialakítása. A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Mindennapi szabad mozgási lehetőségek megteremtése az óvodában. Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a dajka, felelős bevonásával A gyermekek óvodába kerülésekor anamnézis készítése, mely testi adottságaikat méri fel Környezettudatos magatartás megalapozása. Az egészségfejlesztés területei: egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás személyi higiéné testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése (dohányzás) a bántalmazás, erőszak megelőzése baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Gondozás Még az óvodába lépés előtt törekszünk arra, hogy a gyermekeket a nyár folyamán megismerjük, felmérjük a családok szociokulturális hátterét. Megismerjük a család szokás és szabályrendszerét és ebből kiindulva tervezzük meg majd feladatainkat. Igyekszünk nagyon pozitív, empatikus hozzáállással tenni mindezt. Később a mikor a gyerekek már óvodába járnak többcsatornás megerősítésen keresztül piktogramok segítségével alakítjuk a szokásokat. 14
Az óvodai nevelésünk egyik mércéje a gyermek gondozottsága, a stabil egészségügyi szokásrendszer, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A gondozás alapja a gyermek felnőtt pozitív kapcsolata, amely által nyugodt légkörben lehetőség nyílik a gondozási teendők közvetítésére. A segítés során a gondozás és szeretet megnyilvánulását éreztetjük minden gyermekkel. Megkülönböztetett figyelemmel, gondoskodással vesszük körül, mivel szavai, tekintete, hangsúlya, mozdulatai, gesztusai gondozás közben is figyelmet, elfogadást közvetítenek. Ebből adódóan megszabadítjuk a gyermeket a kellemetlen érzésektől (pl. szomjúság, fázás, izzadás, fájdalom stb.). figyelmet fordítunk az önkiszolgálásra, biztosítjuk a gyermekek számára a saját, jellel ellátott használati eszközöket, melyek megfelelő méretűek és szükség szerint el-érhetőek (pl. törölköző, zsebkendő, fésű, fogkefe, fogmosó pohár, egyéni tornafelszerelés, saját váltócipő, váltó ruha, alvópárna, ágynemű, ágy). Az egészséges táplálkozás A szülők segítségével megismerjük a gyermekek táplálkozási szokásait. Elfogadjuk a kezdeti étvágytalanságot, válogatást, majd később ösztönözzük, de nem kényszerítjük a gyermekeket az ételek elfogyasztására. Biztosítjuk, hogy ha szomjasak ihassanak az étkezések közötti időszakban is. Megmutatjuk az evőeszközök helyes használatát, fogását, az asztalok esztétikus megterítését. Az egészséges táplálkozás megkedveltetése érdekében óvodánk gyümölcs vagy zöldségnapot tervez heti egy alkalommal a szülők segítségével. A saláta, gyümölcstál készítésében a gyerekek is aktívan részt vesznek. Szülői értekezleteken, beszélgetünk a szülőkkel, a kerülendő élelmiszerekről: ételporok, cukor, só, zsír, koffein vagy energiaitalokról, szénsavas üdítők káros hatásairól. Fokozottan figyelünk a táplálék érzékeny gyermekek diétájára, melyet 2014 óta óvodánk a város miden beteg gyermeke számára dietetikus felügyelete mellett biztosít. Az étkezési szokásokat úgy alakítjuk ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, lehetőleg folyamatos étkezéssel. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetésnek az élettani szükségleteknek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítania. Figyelembe vesszük tehát az OÉTI táplálkozás-egészségügyi ajánlását. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrendösszeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. A mindennapos testnevelés, testmozgás Az egészségfejlesztő program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a rendszeres mozgás lehetőségének biztosításával. Napirendbe illesztve szervezünk mindennap mozgástevékenységet csoportszobában, tornaszobában, folyosón vagy a szabadban (kocogás, futás, mozgásos játék), mely elősegíti a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásfejlődését. Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást tartunk. Biztosítjuk, hogy a gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg, szabadon ismételhessék a sokféle mozgásfejlesztő eszközön. A gyermekek mozgásigényének kielégítését jól szolgálják az udvari játékok. Jelentős figyelmet igényel a szabadban a túlmozgás, a fegyelmezetlen játék felderítése, megfékezése. 15
OSTERMAYER NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA A gyermekek egészséges életmódjának biztosítása érdekében a lehető legtöbb időt szabadban tartózkodunk. Ez növeli a gyermekek ellenálló képességét, edzettségét. Lehetőség szerint minden nap friss levegőn tartózkodunk. Egészségpedagógiai cél a testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös mozgás által kiváltott öröm átélése. A 4-5 éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgástevékenységek különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgásigény kielégítése, segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermekek lábtartása javítható Testi, lelki egészség fejlesztése A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegséghez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, a gyermeket veszélyeztető bántalmazások megszűntetése. A gyermekek óvodába kerülésekor anamnézist készítünk, amely segít minket a gyermekek megismerésében. Elsősorban a gyermekek testi, és lelki szükségleteinek feltárására helyezünk hangsúlyt. (Gyermektükör: Komplex személyiség-fejlettség megfigyelő dokumentum) A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképp alakul, ezért folyamatos megfigyeléssel (testsúly, testmagasság), összehasonlító mérésekkel segítjük az egyéni sajátosságok, jellemzők feltárását. A gyermek gondozásának feltétele az óvodapedagógus és a gyermek, valamint a dajka és a gyermek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek azoktól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte viselkedéssel, tapintattal, elfogadással, megértéssel közelednek feléjük. Ilyen feltételek mellett ismerhetjük meg a gyermekek igényeit, a családból hozott jó és rossz szokásait. Kezdetben gyakran előfordul az alvás alatti bevizelés (3-4 éves gyermekeknél). Óvakodunk a megszégyenítéstől. Tapintatos, szeretetteljes bánásmód, és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat kialakítására törekszünk, mert így szüntethetjük meg az okát, ami általában pszichés eredetű. A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket, ezért megpróbálunk hatni a szülőkre, hogy tisztán, praktikusan, rétegesen öltöztessék gyermekeiket. Szükség esetén le tudjon vetkőzni a gyermek, a hosszú ujjú pulóver alatt legyen mindig póló is, ne csak atléta. A gyermekek egyéni fejlettségéhez viszonyítva kapnak segítséget az öltözködésnél, étkezésnél, testápolásnál. Megtanítjuk ezek helyes sorrendjét. Óvodákban a szokástanulást vizuális jelek, szimbólum képek alkalmazásával segítjük az öltözködés, kézmosás és WC használat esetében. Ha mi nem vagyunk abban a légtérben, a jelek segítik a gyermekeket az eligazodásban. Napi tevékenységeinket úgy alakítjuk, hogy legyen lehetősége a csoportoknak arra, hogy a só szobában is aktívan töltsenek el időt a gyerekeke, tiszta, jó levegőben. 16
A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel teremtjük meg a feltételeket. A nyugodt pihenés feltétele a csend. Az elalvás előtt a mesélés, dúdolás, az altatódalok hatására, minél többször éljék át a szendergés állapotát. A viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Tilos az óvoda egész területén és a bejárat 5 méteres körzetében a dohányzás. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A kisgyermekek otthoni dohányzásmentes környezete érdekében a család, a szülők figyelmének erre irányuló felkeltése az év eleji szülőértekezleten. Ismereteket adunk át a gyermekeknek a dohányzás és italozás ártalmairól, a gyermeki élményekkel kapcsolatosan: károsítja a tüdőt, a szívet, a fogakat, bőrünket stb.. Másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt. Csoportnaplóban évente egy alkalommal (nevelési terv, egészséges életmód alakítása részben) dokumentáljuk a dohányzásmegelőző beszélgetést, amelyet az óvónő kezdeményez. A bántalmazás, erőszak megelőzése A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód minden formáját, mely a gyermek egészségének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. (A WHO definíciója) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető, tagóvoda-vezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezleteken megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések, filmek kivédését is. A veszélyeztetettség felderítése családlátogatással, egyéni beszélgetéssel valósítható meg. A gyermek jogainak érvényesítése elsődlegesen a családra tartozik. 17
A baleset- megelőzés és elsősegélynyújtás Legfontosabb feladatunk, hogy az óvoda nyitvatartási idejében biztosítsuk a gyermekek felügyeletét, védelmét. Egészségvédő, balesetmegelőző szabályok ismertetése az óvoda külső és belső tereinek biztonságos használatáról évente egy alkalommal, az óvónő kezdeményezésére történik. Ismertetni kell az óvó védő előírásokat: kirándulás alkalmával a tilos és elvárható magatartásformákat foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat / olló, hurkapálca stb. egészségük és testi épségük védelmére vonatkozókat Az ismertetés ténye a csoportnaplóban rögzítésre kerül. Az óvodai SZMSZ-ben vannak meghatározva azok az óvó-védő előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodásuk során meg kell tartaniuk, illetve az óvodapedagógusok feladatai is. Az elsősegély doboz az irodában található. Az óvoda berendezése, eszközei csak baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül. Az udvari játékeszközöket rendszeresen ellenőriztetjük a munkavédelmi felelőssel. A személyi higiéné A gyermek a családból érkezik az óvodába, magával hozza az otthoni higiénés szokásokat, amelyek nem feltétlenül azonosak az óvoda mindennapos tisztálkodási, testápolási rendjével. A gyermek higiénés állapotának megítélése, szükség esetén a testápolás pótlása az óvodapedagógus (és a dajka) feladata, amely legyen megszégyenítéstől mentes és bensőséges. A legfőbb személyi higiéniás nevelési feladat: a kézmosás szokássá fejlesztése, saját személyi felszerelés (törölköző, fésű, fogmosó felszerelés, tornafelszerelés, ágyruha) használata. Ezek minden gyermek számára álljanak rendelkezésre. A környezethigiéniára nevelés magában foglalja az óvoda tisztaságának megóvását, szépítését, helyes fűtés, világítás biztosítását, helységek takarítását, játékok, használati eszközök higiéniáját, rendben tartását. A tárgyi környezetünk megfelel az egészségügyi előírásoknak, és törekszünk rá, hogy esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát árasszon. Az öltöző berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége minden feltételt biztosít a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Két- két gyermeknek van külön ruha- és cipőtartó szekrénye. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. Óvodákban a fürdőszobai tevékenységek szokásait képi formában is megjelenítjük, ezzel segítjük a szokások rögzülését. A testápolás a gyermekek tisztaság igényének kialakítását szolgálja. A testápolási szokások terén különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokásokat megpróbáljuk összehangolni. A fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC használathoz úgy teremtjük meg a feltételeket, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék e teendőket. 18
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek és használják a WC-t. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyükre teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják, köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. Biztonságosan használják a kanalat és a villát. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Önállóan öltöznek. A ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan összehajtva a polcukra helyezik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet rakni. Ügyelnek saját külsőjükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. Szívesen kezdeményez mozgásos játékokat, szívesen vesz részt benne. 3.1.2. Az érzelmi az erkölcsi a közösségi nevelés Célja: a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával. Az esélyegyenlőség az egyéni bánásmód biztosítása minden gyermek számára. Érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteljes légkör. Olyan óvodai élet megszervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. Olyan erkölcsi tulajdonságok megerősítése, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság, igazmondás. Szeretet és kötődés, a másik iránti tisztelet, megbecsülés, a másság elfogadása érzésének fejlesztése. Szűkebb és tágabb környezet megismertetése, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja, hazaszeretet Emberi kapcsolatok megítélése: jó-rossz megkülönböztetése. Gyermekek érzelmi telítettségének biztosítása Az óvodapedagógus feladata: Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig. Reggelente halk zene várja és nyugtatja meg a gyerekeket. Minden csoportban kialakításra került az esztétikus csoportkép a jelkép rendszer mely megerősíti a gyerekeket, biztonságot nyújt számukra az eligazodásban, a szeretetbáb is segít ebben, a megérkeztem tábla, szokás jelkép - szimbólumrendszer, mely mélyíti a gyerekek összetartozását együttérzését. Fontos számunkra a gyermek - gyermek, a felnőtt - felnőtt pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. 19
Az óvónő teremtsen olyan légkört, hogy a gyerekekben kialakuljon a jó közérzet érzése, mely egyben növeli biztonságérzetüket, nyitottá válnak társaik felé. Az egyéni bánásmód szem előtt tartásával alakítsák ki az együttélés szabályait, az elvárható viselkedésmódokat. Minden csoportunk rendelkezik kidolgozott szokás rendszerrel, a közösségi normák tudatos meghatározásával (etikai kódex) Innováció: minden év tavaszától Ölelj át program a leendő óvódásoknak és szüleiknek. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, a HHH-s és az SNI-s, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése és fejlesztése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel - szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével (pszichológus) Az otthonosságérzet fokozására azáltal, hogy szabadon mozoghatnak a gyerekek a csoportszobában, mosdóban, öltözőben. Minden gyereknek biztosítunk saját tároló helyet, ahová játékait, eszközeit elteheti. A befogadás időszakában mindkét óvónő és a dajka is vegyen részt, mert ez meghatározza a gyermekek óvodához kialakuló érzelmi kötődését. Az óvónő teremtsen nyugodt feltételeket a gyerekek beilleszkedéséhez. Az óvónők adjanak lehetőséget arra, hogy a szülők a gyerekekkel együtt megismerkedhessenek az óvoda belső életével, napirendjével, tevékenységével. Sok érdekes játék mellett ölbeli játékokkal, mondókákkal, kedveskedjen a gyerekeknek. A szülő jelenléte a gyermeknek biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, tevékenységeit, szokásait. A beszoktatásban mindkét óvónő vegyen részt, és a dajkával együtt gondosan készítik elő ezt az időszakot. A gyermekek jelét úgy válogatjuk ki, hogy ahhoz mondókát, verset vagy gyermekdalt lehessen kapcsolni. Így még a kevésbé vonzó jel is kedvessé válik. Ez a gyermek első esztétikai élménye az óvodában! Már befogadás ideje alatt a csoport szokásainak megfelelően végezzék napi tevékenységeiket a gyerekek sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékos módszerekkel. Családias légkör megteremtésével elősegítjük a gyerekek társas kapcsolatainak alakulását. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, határokkal együtt. Az esztétikai érzelmek alakításának feladatai: Esztétikus szép környezet biztosításával szépérzékük alakítása. Az ízlésformálás jelenjen meg a gyermekek mindennapjaiban, az óvoda tárgyi, természeti környezetében egyaránt. Egyéni igények figyelembevételével esztétikus, higiénikus gondozás biztosítása Alkossanak véleményt a környezetükben található szép és csúnya dolgokról. Esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének. Az intellektuális érzelmek alakításának feladatai: A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve, megismerési vágya fejlessze értelmi képességeiket, erősítse meg kreativitásukat. Tevékenységeik során szerzett tapasztalataik fejlesszék gondolkodásukat, emlékezetüket. Meghitt beszélgetések erősítsék meg a gyermekek beszélőkedvét. Alakuljon ki a gyermekekben a biztonságérzet, szeretet és védettségérzet. 20
A felnőtt gyermek kapcsolatában a következő Adleri elvek jelenjenek meg: A felnőtt próbálja megérteni elsősorban érzelmileg a gyermekeket. A gyermekeket mindig a nevükön szólítsák az óvoda dolgozói és 1. szám 2. személyben Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni. (ezzel elérhető, hogy a gyermekek igénye, akarata, energiája, nincs visszafogva, hanem más irányba terelhetővé válik). A gyermekek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. (a csoport szeretett bábja ehhez kiváló lehetőséget biztosít.) A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. A felnőtt a gyermekek tevékenységéhez biztosítson nagy szabadságot, a határok pontos megjelölésével. Többszöri határátlépésnél vezessen be konzekvenciákat. Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolást. A felnőtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy a kis csoportosulásokat, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. A felnőtt nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult konfliktusok feldolgozása során. A konfliktust feloldó beszélgetéseket kellő figyelemmel, kivárással hallgassa meg, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek felelősségérzete erősödjön. A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. A bátortalan gyerekek nevelésekor a felnőtt minél többször örüljön a legkisebb elmozdulásnak, fejlődésnek. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges. A felnőtt-gyermek kommunikációjában világos, egyértelmű, konstruktív beszédhelyzet jelenjen meg a kívánság és az elvárás megnevezésével. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélő partner megbecsülése, megértése és kompromisszumkeresés. Mellőzendő: a megbántás, a hibáztatás, a kritizálás, a kioktatás, a kiabálás, a panaszkodás és prédikálás. A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észreveteti, és a sikertelenséget segít elviselni. A felnőttek tilalom helyett adjanak a gyermekeknek választási lehetőséget, hogy önálló döntéseket hozhassanak és képessé váljanak a változásra. A felnőtt jelezze örömével a dicséretét, s csak félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. A felnőtt használja fel a humort a szeretet kapcsolat kialakításához. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez és a felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés szokásszabályainak betartása. A szabályok betartására egymást is megkérik. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességében. A társaikkal konfliktusos helyzetben egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Óvodán kívül, ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. Szavak nélkül is értik a környezetük jelzéseit és érzéseit (metakommunikáció) Ismerik saját képességeiket, tudják értékeiket, de azt is meg tudják fogalmazni, hogy mik a hiányosságaik. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Éretté válnak az iskolába lépésre. 21
3.1.3. Az anyanyelvi az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célja: a gyermekekhez közelálló, kíváncsiságukra, érdeklődésükre épülő műveltségtartalmak közvetítése, sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, értelmi képességeik fejlesztése / észlelés, érzékelés, emlékezés, képzelet, figyelem, problémamegoldó gondolkodás, alakuló fogalmi gondolkodás/. Az anyanyelv fejlesztése. A természetes beszélő- és kommunikációs kedv kialakítása és fenntartása élménybeágyazottan, komplex jelleggel és tapasztalatszerzéssel valamennyi tevékenységforma keretében. A gyermekek érdeklődésén, kíváncsiságán alapuló, a gyermekek meglévő tapasztalatait, ismereteit figyelembe vevő, változatos tevékenységi lehetőségek megteremtése. Az óvodapedagógus feladata: érdeklődés, kíváncsiság felkeltése, megtartása a különböző tevékenységek iránt, sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, rendszerezése, a kognitív képességek egyéni és életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztése (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás, figyelem), aktív cselekedtetéssel, az érzelmi hatások felerősítésével eljuttatni a gyermeket a szimbolikus, egocentrikus gondolkodástól a szemléletes, tapasztalatokon alapuló gondolkodásig, fogalomalkotásig, érésen alapuló, sürgetéstől mentes fejlődés-fejlesztés támogatása, a gyermek differenciált bánásmód hatására jusson el saját képességei legmagasabb szintjére, a gyermek kommunikációs képességének alakítása, fejlesztése, a gyermekek szókincsének gyarapítása, derűs, barátságos légkör biztosítása, melyben a gyermek szívesen beszél, a gyermekek kérdéseire mindig válaszoljon az óvodapedagógus, a tehetséges és részképességek fejlődésében elmaradást mutató gyermekekkel egyénre szabottan foglalkozzon, szükség esetén a fejlesztőpedagógus, logopédus segítségének igénybe vételével. A fejlesztésnek a gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára kell épülnie, tevékenységbe ágyazottnak kell lennie. A cselekvés során a gyermekben kellemes testi érzés, jóleső belső érzelem támad, és ami iránt érdeklődik, azt törekszik is megismerni, így indul el a megismerés folyamata. Érzékszervein keresztül szerez tapasztalatokat, érzelmi benyomásokat, melyek cselekvésre késztetik őt. Ugyanígy cselekvésre készteti őt a mozgás által szerzett tapasztalat is. Ezek az érzékszervimozgásos sémák indítják el a tanulási folyamatot, melyet befolyásol, felgyorsít a környezet érzelmi hatástöbblete. Ezáltal a gyermek értelmi képességei fejlődnek. Az anyanyelv fejlesztése az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt fontosságú, elsősorban helyes példaadással valósítható meg. Tapasztalhatjuk, hogy a gyermekek környezetében egyre kevesebb idő jut a beszélgetésre, mesehallgatásra, mesemondásra. Nagy figyelmet fordítunk a gyermekek beszédkedvének fenntartására, felébresztésére, bíztatjuk őket kérdések feltevésére, melyre mindig választ kapnak (életkoruknak megfelelően). A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: kialakul a szándékos figyelem, megszereti a gondolkodást igénylő feladatokat, elemi ismeretekkel bír önmagáról és környezetéről, a fogalmi gondolkodás már kialakulóban van, tudásvágy van benne képes gondolatait nyelvtanilag helyes mondatokban megfogalmazni, kifejezni, tisztán ejti a hangzókat, végig tudja hallgatni mások beszédét, és megéri azt, kialakul kudarctűrő képessége 22
4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4.1. Személyi feltételeink: Ostermayer Óvoda Engedélyezett létszám az óvodákban, teljes 33 állás Ebből az óvodapedagógusok száma: 12 Gyógypedagógus 1 Ebből szakvizsgázott pedagógus: 1 Pedagógiai asszisztens 2 Dajkák száma (szakképzettek) 6 Óvodatitkár 1 Élelmezésvezető 1 Szakácsnő 1 Konyhai alkalmazott 7 Takarítónő 1 Karbantartó részmunkaidős (4órás) 1 Óvónők közül további képesítéssel is rendelkezik: Vezető óvodapedagógus képesítése van: 1 fő Az óvodavezető: koordinálja az óvodában folyó pedagógiai, tanügyigazgatási, munkáltatói, gazdálkodási, műszaki, közéleti, minőségirányítási, menedzselési feladatokat. úgy irányítsa a pedagógiai munkát, hogy az a nevelő oktató munka hatékonyságát, minőségét eredményezze. biztosítsa a személyi és tárgyi feltételeket a zavartalan munka érdekében teremtsen demokratikus légkört, melyben a problémákat közösen oldják meg. segítse az óvónők szakmai fejlődését. Az óvodapedagógusok: kulcsszereplői az óvodában folyó nevelő munkának, az óvoda teljes nyitvatartási idejében a közoktatási törvényben előírt végzettségű, szakképzettségű (óvodapedagógus) foglalkozhat a gyermekekkel, s a foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. A törvényben előírt feltételek majdnem teljesen biztosítottak nevelői munkánkhoz, de a csoportok, összetétele szükségessé tenné, hogy az Ostermayer Óvodában is minden csoportban két óvónő foglalkozzon a gyerekekkel. A nevelőtestület sokéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, melyet igyekszünk átadni a fiatalabb óvónőknek. Folyamatos szakmai továbbképzésekkel teszünk eleget a 7 évenkénti továbbképzési kötelezettségünknek. Jelenleg 6 csoportunk van, melyekben törekszünk arra, hogy lehetőség szerint az óvónők 2 heti váltásban dolgozzanak. A délelőttös óvónők felmenő rendszerben viszik tovább csoportjukat, biztosítva ezzel a személyi állandóságot a gyerekek számára és a nevelés folyamatosságát. 23