A FIZETÉSI MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Definíciók és könyvelési alapelvek A folyó fizetési mérleg A finanszírozási tételek A jegybanki devizatartalékok változása Részmérleg-koncepciók A nyílt nemzetgazdaságok legelemibb makroökonómiai összefüggései Magyarország fizetési mérlegének alakulása
A FIZETÉSI MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Def.1.1: A fizetési mérleg (EUR-, v. USD-ban) a devizabelföldiek, és devizakülföldiek között zajló jószág-, ill. vagyoni tranzakciókat méri pénzértéken egy adott időszakra általában egy évre vonatkoztatva. Devizabelföldi: a gazdasági társaságok, melyek belföldön vannak bejegyezve, magánszemélyek, akiknek állandó lakhelye vagy tartózkodási helye belföldön van, vendégmunkások, kivétel a külföldi diplomaták és katonák Jószágtranzakció: az áruk és szolgáltatások exportja ill. importja Vagyoni tranzakció: pénz, értékpapírok, a dologi tőke nemzetközi adásvétele
A FIZETÉSI MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Def.1.2: A fizetési mérleg egy mérlegrendszer, melynek egésze a kettős könyvelés alapelvének megfelelően mindig egyensúlyban van. aktívum passzívum Def.1.3: A fizetési mérleg ellentétben a vállalati mérlegekkel áramlási nagyságokat tartalmaz. A folyó fizetési mérleg tartalmazza: a bel-, és külföld között zajló valamennyi jószágtranzakciót, a viszonzatlan átutalásokat a tőkejövedelmeket. aktív oldalon a tranzakciókat, melyek a külföldről a belföld felé irányuló pénzmozgáshoz vezetnek a passzív oldalon azok a tételek kerülnek könyvelésre, melyek a belföldtől a külföld felé irányuló pénzmozgáshoz vezetnek
A FIZETÉSI MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A folyó fizetési mérleg felosztható: (kül-) kereskedelmi mérlegre, szolgáltatások mérlegére, a tőkejövedelmek egyenlegére a viszonzatlan folyó átutalások mérlegére. Kereskedelmi mérleg tartalmazza: Az árukivitelt (aktív oldal) és az árubehozatalt (passzív oldal) Egyenlege megmutatja: az ország nemzetközi versenyképességét, nagyságrendjénél fogva döntő befolyással van az egész folyó fizetési mérleg egyenlegére. Könyvelés: Az exportot például fob az importot pedig cif paritáson tartják nyilván, a fizetési mérleg árudeviza-export és árudeviza-import adatai nem azonosak a vámstatisztika külkereskedelmi adataival, mert az utóbbi a határon való áthaladást időpontjában méri a forgalmat, míg a fizetési mérleg az ellenérték átutalásának, vagy a követelés ill. tartozás meglétéről történő értesítés megérkezésének időpontjában.
A FIZETÉSI MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A szolgáltatások mérlege Idegenforgalom, Építési-szerelési szolgáltatások, Kereskedelmi szolgáltatások (reklám és más marketing tevékenység stb.), Fuvarozási és szállítmányozási szolgáltatások, Üzleti szolgáltatások (biztosítás, közvetítői jutalékok, szakértői honoráriumok stb.), Technikai és kulturális szolgáltatások (pl. filmek vetítésének díja, internetes és más távközlési szolgáltatások), Kormányzati szolgáltatások. (Leginkább az idegenforgalom egyenlege határozza meg. ) A jövedelmek egyenlege Egy évnél rövidebb ideig alkalmazottak díjazása. Közvetlen befektetések jövedelmei (felosztott és átutalt jövedelmek, tulajdonosi hitelek kamata). Portfolió-befektetések jövedelmei (tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények, pénzpiaci eszközök és pénzügyi derivatívák jövedelmei). Egyéb befektetések jövedelmei
A FIZETÉSI MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A viszonzatlan folyó átutalások és az egyéb folyó fizetések tartalmazza: a lakossági devizaszámlákra valutákban történő be- és kifizetések forgalmát A finanszírozási tételek tartalmazza: a folyó fizetési mérleg tételeinek ellenkönyvelését a jegybanki devizatartalékok változásának kivételével a bel-, és külföld közötti összes vagyoni pozíció változását. Aktív oldalon kerülnek könyvelésre a belföldnek a külfölddel szembeni kötelezettségeinek, passzív oldalon a követeléseinek változásai. A viszonzatlan tőkeátutalások mérlege tartalmazza: A természetbeni vagy tőkejavak tulajdonjogának ellentételezés nélküli átruházását a korábbi tartozások ellentételezés nélküli elengedése. az olyan nem termelt, nem anyagi javak forgalmát, mint a szabadalmak, védjegyek, szerzői jogok, franchise, lízing vagy bármilyen más forgalomképes szerződés. A mérleg sorai: A kormányzati szektor viszonzatlan tőkeátutalásai Egyéb szektorok viszonzatlan tőkeátutalásai Nem termelt, nem pénzügyi javak forgalma
A FIZETÉSI MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A pénzügyi mérleg a futamidőhöz kötődik. maximum 1 éves futamidejű tranzakciók hosszú távúnak az 1 évet meghaladók. A másik lehetséges csoportosítást a szektoronkénti bontás nyújtja: Kormányzati szektor Jegybank Hitelintézeti szektor (hitelek bel-, és külföldi bankok között) Vállalkozói és egyéb szektorok (hitelek bel-, és külföldi nem bankok között) A pénzügyi mérleget leggyakrabban a tranzakció jellege szerinti, funkcionális bontásban közlik: Közvetlen befektetések Portfolió-befektetések Egyéb befektetések
A FIZETÉSI MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Közvetlen befektetések Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés Tulajdonosi hitelek a zöldmezős beruházások a gazdasági társaságokban történő részesedés-szerzések, így pl. a részvények, vagy Kft üzletrészek megvásárlása is, ha azokhoz tényleges tulajdonosi részvétel kapcsolódik a külföldiek által végrehajtott telekvásárlások, alaptőke-emelések és a megképződött nyereségek visszaforgatása is Portfolió-befektetések Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok Kötvények Pénzügyi eszközök Pénzügyi derivatívák Egyéb befektetések a bel- és külföldiek között létrejött hitelforgalom a nemzetközi szervezetekben szerzett részesedések (pl. IMF-kvóta) is az IMF-től felvett hitelek és azok törlesztései is.
A FIZETÉSI MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A jegybanki devizatartalékok változása Arany (szerepe csökken) Deviza és valuta Tartalékpozíciók az IMF-nél (SDR) Külföldi adósságpapírok Egyéb nyújtott hitelek
A FIZETÉSI MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Részmérleg-koncepciók Teljesítménymérleg-koncepció: a jószágtranzakciókra helyezi a hangsúlyt, a kereskedelmi, a szolgáltatási mérleg együttes pozícióját vizsgálja. Folyó fizetési mérleg koncepció: az előzőt bővíti ki a viszonzatlan folyó átutalások figyelembevételével Alapmérleg-koncepció: a folyó fizetési mérleg és a hosszú távú tőkemérleg együttes egyenlege Likviditási mérleg koncepció: az alapmérleg a bankok közti hitelviszony nélküli rövid távú tőkemérleg együttes egyenlege, a devizatartalékok változásának és a bankok külföldi bankokkal szembeni rövid távú nettó devizakövetelésének összege. Konstans devizatartalék koncepció: egyensúlyi a fizetési mérleg, ha a folyó fizetési mérleg és a tőkeforgalmi mérleg együttesen egyensúlyban van. Reálgazdasági tranzakciók mérlege: a kereskedelmi és a szolgáltatási mérleg együttes egyenlegéhez hozzáadjuk az egyéb folyó fizetések és a belföldiek devizaszámlái valutaforgalmának egyenlegét. Transzfermérleg: a tőkejövedelmek mellett a viszonzatlan átutalásokban megjelenő jövedelemtranszfereket tartalmazza "Stabil finanszírozás" koncepció: a fizetési mérleg pozícióin kívül a nem adóssággeneráló finanszírozás tételeit is közölni szokta
A FIZETÉSI MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI millió euróban 2000 2001 2002 2003 2004 1. Áruk, egyenleg -3 180-2 496-2 203-2 898-2 446 1.1. Export 31 278 34 697 36 821 38 377 45 074 1.2. Import 34 457 37 193 39 024 41 275 47 520 2. Szolgáltatások összesen 1 234 1 661 587-401 -49 2.1. Szállítási szolgáltatások -206-183 -380-335 -192 2.2. Idegenforgalom 2 273 2 632 1 673 1 288 962 2.3. Kommunikációs szolgáltatások -8 19 6 24-22 2.4. Építési-szerelési szolgáltatások 42 12-68 -5 79 2.5. Biztosítási szolgáltatások -74-109 -147-158 -142 2.6. Pénzügyi szolgáltatások -85-57 -3-75 -101 2.7. Számítógépes és inform. szolg. -6 18 31-20 -52 2.8. Szabadalmi és licencdíjak -164-194 -74-136 -316 2.9. Egyéb üzleti szolgáltatások -598-516 -467-940 -291 2.10. Személyes és szórakoztat. kapcs. sz. 61 41 37 1 99 2.11. Kormányzati szolgáltatások -1-1 -21-43 -74
A FIZETÉSI MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 2000 2001 2002 2003 2004 3. Jövedelmek -2 792-3 192-3 838-3 678-4 895 3.1. Egy évnél rövidebb ideig alkalmazottak díjazása 163 177 151 139 126 3.2. Közvetlen tõkebefektetések jöv. -2 117-2 570-3 275-3 044-3 820 3.3. Portfólióbefektetések jövedelmei -523-448 -489-538 -998 3.4. Egyéb befektetések jövedelmei -315-351 -225-234 -203 4. Viszonzatlan folyó átutalások 385 450 525 595 254 4.1. Államháztartás (S.13) 28 35 75 118-207 4.2. Egyéb szektorok (S.1-S.13) 357 415 451 477 460 I. Folyó fiz. mérleg egyenlege (1+2+3+4) -4 352-3 577-4 929-6 382-7 136 II. Tõkemérleg egyenlege (5+6+7) 300 358 202-32 260 5. ÁH (S.13) viszonzatlan tõke átutalásai 89 87 50-40 289 6. Egyéb szektorok (S.1 S.13) viszonzatlan tõke átutalásai 207 252 132 76 63 7. Nem termelt nem p.ügyi javak forgalma 5 19 20-69 -92
A FIZETÉSI MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 2000 2001 2002 2003 2004 III. Pénzügyi mérleg egyenlege (8+9+10) 5 401 3 133 2 605 6 746 9 570 8. Közvetlen tõkebefektetések 2 334 3 992 2 889 424 2 852 8.1. Külföldön -664-399 -296-1 463-856 8.2. Magyarországon 2 998 4 391 3 185 1 887 3 708 9. Portfólióbefektetések -380 1 723 1 976 2 932 5 839 9.1. Követelések egyenlege 501 486 1 910 2 051 3 041 9.2. Tartozások egyenlege -881 1 237 66 881 2 798 10. Egyéb befektetések egyenlege 3 447-2 582-2 260 3 390 879 10.1. Követelések 1 053-3 099-1 637-1 855-1 545 10.2. Tartozások 2 394 517-623 5 245 2 424 IV. Tévedések és kihagyások egyenlege -190 26 156 200-1 166 V. Teljes fiz.mérleg egyenlege (I+II+III+IV) 1 158-60 -1 965 532 1 528 VI. A nemzetközi tartalékok változása -1 158 60 1 965-532 -1 528
500 0-500 -1000-1500 -2000-2500 A FIZETÉSI MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulása 1995-2005 eredeti adat szezonálisan kiigazított adat Trend 1995. I. 1995. III. 1996. I. 1996. III. 1997. I. 1997. III. 1998. I. 1998. III. 1999. I. 1999. III. 2000. I. 2000. III. 2001. I. 2001. III. 2002. I. 2002. III. 2003. I. 2003. III. 2004. I. 2004. III. 2005. I. 2005. III.
1 200 1 000 800 600 400 200 0-200 -400 A FIZETÉSI MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A szolgáltatások (idegenforgalom nélkül) egyenlegének alakulása (1995-2005) eredeti adat szezonálisan kiigazított adat Trend 1995. I. 1995. III. 1996. I. 1996. III. 1997. I. 1997. III. 1998. I. 1998. III. 1999. I. 1999. III. 2000. I. 2000. III. 2001. I. 2001. III. 2002. I. 2002. III. 2003. I. 2003. III. 2004. I. 2004. III. 2005. I. 2005. III.
200 0-200 -400-600 -800-1 000-1 200 A FIZETÉSI MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Az áruforgalmi mérleg egyenlegének alakulása (1995-2005) eredeti adat szezonálisan kiigazított adat Trend 1995. I. 1995. III. 1996. I. 1996. III. 1997. I. 1997. III. 1998. I. 1998. III. 1999. I. 1999. III. 2000. I. 2000. III. 2001. I. 2001. III. 2002. I. 2002. III. 2003. I. 2003. III. 2004. I. 2004. III. 2005. I. 2005. III.
A DEVIZAPIACOK ÉS AZ ÁRFOLYAM Árfolyamdefiníciók Kereslet és kínálat a devizapiacon A devizapiac alapvető ügyletei Arbitrázs a devizapiacon: árfolyamarbitrázs Kamatarbitrázs Fedezeti ügyletek A klasszikus hedge és a devizaforward Devizafutures és devizaopció Spekuláció a devizapiacon
A DEVIZAPIACOK ÉS AZ ÁRFOLYAM Árfolyamdefiníciók (e) AZ ÁRFOLYAM JEGYZÉSE Def.2.1: Az árfolyam direkt (közvetlen) jegyzése során a külföldi pénznem 1 kivételes esetben több (10, 100 vagy 1000) egységének az árát adják meg a hazai pénznemben. A direkt jegyzést több külföldi országban árjegyzésnek is hívják. Ez a szélesebb körben elterjedt jegyzési mód. Def.2.2: Az árfolyam indirekt (közvetett) jegyzése során a hazai pénznem 1 egységének az árát adják meg a külföldi pénznemben. Az indirekt jegyzést az Egyesült Királyság és a Brit Nemzetközösség más országai használják elsősorban, mégpedig abból a praktikus okból, mert az angol font (GBP) a nominálisan a legerősebb a világ fontos pénznemei közül. Amúgy a két jegyzés nyilván egymás reciprokát adja.
A DEVIZAPIACOK ÉS AZ ÁRFOLYAM Tőzsdén egy adott pillanatban mindig csak egy árfolyam egzisztál. A bankok ugyanakkor kétféle, vételi (bid vagy ask) és eladási (offer) árfolyammal dolgoznak (bizonyos esetekben van jelentősége a kettő átlagának, az ún. középárfolyamnak is). Megkülönböztetjük emellett mind a tőzsdén, mind a bankok esetében az azonnali (vagy : spot, kassza, prompt) és a határidős (futures vagy forward) árfolyamokat is. Reál árfolyam: A reál árfolyam a hazai és a külföldi pénznem vásárlóerejének arányát fejezi ki: e REÁL 1 = P e P = 1 * P P e * e = nominális árfolyam A reál árfolyam reciproka az ún. terms of trade, vagy magyarul nemzetközi cserearány
A DEVIZAPIACOK ÉS AZ ÁRFOLYAM Effektív árfolyam: Az effektív árfolyam olyan multilaterális mérőszám, melynek változása megmutatja a hazai pénznem értékének változását a legfontosabb kereskedelmi partnerországok pénznemeivel szemben. A partnerországok pénzeit fontosságuk szerint természetes súlyokkal látják el. n 1, = EFF NOM i in i = 1 e g e ahol g i = 1 Effektív reál árfolyam : Az effektív reál árfolyam olyan multilaterális mérőszám, melynek változása megmutatja a hazai gazdaság versenyképességének változását a legfontosabb kereskedelmi partnerországok gazdaságaival szemben. EFF, REÁL n 1 = i in e g e i = 1 P P * i ahol g i = 1
A devizapiac alapvető ügyletei különbözeti (arbitrázs) fedezeti (hedge) spekulációs Arbitrázs a devizapiacon árfolyamarbitrázs a kamatarbitrázs Def.2.3: Az arbitrázsügylet a valamely jószág különböző piacain a térbeli, időbeli vagy információs eltérések hatására kialakult eltérő árakon alapszik. Az arbitrazsőr azon a piacon vásárol ahol a jószág olcsóbb, és azon ad el, amelyen drágább. Ezen a módon - a tranzakciós költségekkel csökkentett biztos nyereséghez jut kockázatmentesen. A kereslet ill. kínálat növelése révén viszont gondoskodik az árkülönbségek leépüléséről is.
A devizapiac alapvető ügyletei Árfolyamarbitrázs Az árfolyamarbitrázs egyszerű esetben annyit jelent, hogy valamely pénznemet megveszik azon a piacon, ahol alacsonyabb az árfolyama és eladják ott, ahol magasabb Frankfurt : 1,02 EUR/USD New York : 0,95 USD/EUR reciprok : 1,05 EUR/USD Vagyis az arbitrázs : Frankfurtban 1,02 EUR-ért kell venni 1,0 USD-t, majd New Yorkban venni 1 USDért 1,05 EUR-ot (egyenértékű a dollár eladásával, de New Yorkban csak EUR piac van!), amivel 0,03 EUR nyereség keletkezik (mínusz a tranzakciós költségek). Háromszög-arbitrázs Frankfurt : 1,02 EUR/USD és 1,6 EUR/GBP New York : 1,7 USD/GBP Frankfurtban a keresztárfolyam : (1,6 EUR/GBP)/(1,02 EUR/USD)= 1,57 USD/GBP Frankfurt : 1,6 EUR-ért vásárolunk 1,0 GBP-t New York : 1,0 GBP-t eladunk 1,7 USD-ért Frankfurt : 1,7 USD-t eladunk 1,73 EUR-ért Az ügyleten 0,13 EUR nyereség képződött.
A devizapiac alapvető ügyletei Kamatarbitrázs A kamatarbitrázs az azonnali és a határidős devizapiacok szimultán egyensúlyának létrejöttéről gondoskodik. Alapját a gazdaság szereplőinek azon törekvése képezi, hogy azonos kockázat mellett egy meghatározott ősszeget abban a pénznemben fektessenek be, melyben hozama nagyobb. Vegyünk az egyszerűség kedvéért először egy egyéves futamidejű befektetést (pl. állampapírba). Használjuk a következő jeleket : K : a befektetetni kívánt összeg hazai pénzben e : kasszaárfolyam e T : határidős (termin) árfolyam i : hazai kamat i* : külföldi kamat A belföldi befektetés hozammal növelt értéke hazai pénzben: ( 1 i ) K + A külföldi befektetés hozammal növelt értéke hazai pénzben: T e K + e ( 1 i )
A devizapiac alapvető ügyletei A határidős eladással az árfolyamkockázatot kiküszöböltük, így a befektetők azt a befektetést fogják választani, melynek értéke nagyobb. Ennek következtében az azonnali piacon megnő a devizakereslet a határidősön pedig a kínálat. Előbbi miatt nő az azonnali (e), az utóbbi miatt csökken a határidős árfolyam (e T ). Vagyis kettejük hányadosa az időszakos tőkeexport miatt csökkenni fog, vagyis eltűnik a többlethozam. Szabad devizapiacok esetén az arbitrázs-egyensúly akkor áll fenn, ha a bel-, és külföldi azonos kockázat melletti hozam megegyezik, vagyis: Vagy átalakítva: T e e T e K + i = K + i e * ( 1 ) ( 1 ) = 1+ i 1 + i * Mindkét oldalból kivonva 1-et: avagy: T e e 1+ i 1+ i = e e 1+ i 1+ i T e e = i i e 1 + i * * * * *
A devizapiac alapvető ügyletei Ha figyelembe vesszük, hogy a kamatok ebben az egyenletben tizedes tört alakban szerepelnek, akkor a jobb oldal nevezőjét 1-nek véve csak csekély kerekítést végzünk el: e T e = i i e * (kerekítéssel) Ez az ún. fedezett kamatparitás. Ha a futamideje nem egy év, hanem ettől eltérő, akkor a jobboldalon a megfelelő futamidőre jutó kamatokkal kell számolni, vagyis szorozni n/360-nal. (Teljesen pontos egyenletet persze úgy kaphatunk csak, ha a fenti egyszerűsítést sem végezzük el, a futamidő korrekciónál pedig 365-tel osztunk.) Az egyenlet baloldalán a határidős és a mai árfolyam relatív (százalékos) eltérése szerepel. Ha pozitív az érték akkor felárról, ha negatív, akkor diszkontról beszélünk. SWAP (Swap alatt klasszikus értelemben a valamely jószág azonnali és határidős piacán történő ellentétes pozíció felvételét értik. Vagyis ma venni és még ma eladni egy jövőbeli időpontra, vagy ma eladni, és jövőbeli időpontra még ma visszavásárolni.) A fedezett kamatparitás szerint tehát a határidős felár (vagy diszkont) megegyezik a bel-, és a külföldi kamatláb adott futamidőre jutó különbségével.
A devizapiac alapvető ügyletei Fedezeti ügyletek Jövőbeli pénzáramlás, mely valamilyen típusú kockázatnak van kitéve. A hedger a számára kedvezőtlen fejlemények esetére minimalizálja az esetleges veszteséget, de ezzel együtt lemond az kedvező fejleményekből eredő esetleges nyereségről. Tegyük fel, hogy egy német cég a kuvaiti olajkutak újjáépítése kapcsán elnyert egy megrendelést, mely amerikai dollárra szól és kifizetése 3 hónap múlva esedékes. A cég a beszállítóit, dolgozóit stb. EURO-ban fizeti, így abban érdekelt, hogy EURO bevétele legyen minél nagyobb. Amennyiben azonban az EURO az elkövetkező 3 hónap során felértékelődik a dollárral szemben (a EUR/USD árfolyam csökken), akkor az esedékes dollár összeg kevesebb EURO-t fog érni. Vagyis az exportőr számára a hazai pénz esetleges felértékelődése jelenti a kockázatot analóg módon az importőr számára a hazai pénz esetleges leértékelődése jelenti a kockázatot, hiszen ugyanannyi külföldi pénzért több hazait kellene adnia. A továbbiakban a kockázat kezelésének különféle technikáit vesszük majd sorra. Előbb azonban tisztáznunk kell valamit. Ha a fenti ügylet EURO-ban került volna megkötésre, akkor az exportőr számára nem merülne fel az adott kockázat (nem lenne nyitott pozíciója). Ám ekkor sem tűnne el a kockázat, csak éppen a kuvaiti importőr lenne kitéve a dollár leértékeléséből származó kockázatnak. Az, hogy a szerződést milyen pénznemben kötik meg, attól függ, hogy milyen a szerződő felek piaci erőviszonya. A gyakorlatban az sem ritka, hogy megosztják egymás között az árfolyamkockázatot.
A devizapiac alapvető ügyletei A kockázatkezelés lehetséges módszerei: klasszikus devizapiaci hedge banki határidős ügylet (forward) tőzsdei határidős ügylet (futures) opció vásárlása egyéb eszközök A klasszikus hedge Ha a példánkban szereplő német exportőr biztos lehet abban, hogy az adott dollárösszeget (pl.1 millió USD) megkapja (mert a sejk úgyis kifizeti ), akkor annak terhére felvehet 3 hó-nap futamidőre dollár hitelt diszkont alapon, vagyis a ráeső kamatokkal csökkentve. Az így már ma rendelkezésére álló dollár összeget a mai árfolyamon átválthatja EURO-ra és három hónapig kamatoztathatja. Ezen a módon az árfolyamkockázat kamatkülönbséggé konvertálódott. Az importőr mindent fordítva tenne, vagyis hazai pénzben EURO-ban - venne fel hitelt, átváltaná dollárra, majd dollárban kamatoztatná.
A devizapiac alapvető ügyletei Egyéb fedezeti eszközök devizacsere ügyletek (devizaswapnak is nevezik őket), melyek során a két fél hosszú időre (akár 10-20 évre) megegyezik abban, hogy eltérő deviza cash flow szerkezetüknek megfelelően időről időre egy előre rögzített árfolyamon adják el egymásnak a különböző pénznemekben képződő devizafeleslegeiket. Spekuláció a devizapiacon A spekuláns tudatosan vállal fel nyitott pozíciót, és így kockázatot annak reményében, hogy várakozásai helyesnek bizonyulnak. A spekulánsok a devizapiac fontos szereplői, nélkülük nehéz lenne fedezeti ügyleteket kötni és a likviditás is drámai mértékben csökkenne. Azonnali piaci spekuláció Az elnevezés onnan ered, hogy a spekuláns, csak az azonnali piacokat használja fel műveletei során. Lényegében arról van szó, hogy azt a pénznemet vásárolja meg, melynek felértékelődésére számít.
A devizapiac alapvető ügyletei Azonos kockázatú bel-, és külföldi értékpapírok esetében akkor érdemes a spekulánsnak a külföldit választania, ha a külföldi pénznem általa várt felértékelődési rátája magasabb, mint a bel-, és külföldi befektetés hozamkülönbsége: ( ) e * E e e > i i Határidős piaci spekuláció Az elnevezés abból ered, hogy a spekuláns a határidős piacot (is) használja. Ha a spekuláns magasabb jövőbeni árfolyamra számít, E ( e) > e T akkor határidőre vásárol devizát. Amennyiben várakozásai helyesnek bizonyulnak, akkor nyeresége, ellenkező esetben vesztesége keletkezik. Ha a spekuláns a határidős árfolyamnál alacsonyabb jövőbeni árfolyamra számít, E ( e) < e T akkor ún. üres eladást hajt végre. Ha várakozásai helyesek, akkor nyeresége képződik, tévedése esetén azonban korlátlan a veszteségpotenciálja az ügyletnek.
IS LM FM modell Az IS LM FM megközelítés Munkdell és Fleming 60-as évek elején megjelent munkáiban látott napvilágot. A megközelítés alapfeltevései: Az árak és bérek konstansok A termelést kizárólag a kereslet határozza meg, vagyis vannak kihasználatlan kapacitások (a hosszú távó kínálati függvény vízszintes) Az árfolyamváltozás kiváltotta importár emelkedésnek a belföldi árszínvonalra gyakorolt hatását figyelmen kívül hagyjuk. Kis és nyitott ország esetét vizsgáljuk A várakozások statikusak, vagyis minden változónak azt az értékét várják a piaci szereplők, melyet jelenleg felvesz.
IS LM FM modell Az IS görbe meredeksége az Y-i diagramban negatív (i I, csökken az abszorpció). A belföldi jószágpiac egyensúlya: Y Az LM görbe meredeksége az Y-i diagramban pozitív, mert a kamat emelkedése csökkenti a pénzkeresletet és változatlan pénzkínálat mellett csak úgy maradhat egyensúlyban a pénzpiac, ha növekszik a jövedelem és így a pénzkereslet. Az FM görbe meredeksége az Y-i diagramban pozitív, mivel a belföldi kamat emelkedése növeli a nettó tőkeimportot, és ez nagyobb kereskedelmi mérleg passzívum finanszírozására elegendő. Az FM görbe meredeksége alacsonyabb, mint az LM görbéé, ha a nemzetközi tőkemozgások kamatérzékenysége magas. A fejlett tőkepiacokkal rendelkező országok esetében ez igaz. i E LM FM Belső és külső egyensúly, ha a három görbe egy pontban metszi egymást: IS = LM = FM IS Y
Egyensúlyi automatizmusok Fix árfolyam és sterilizált intervenciók A jegybanki intervenciók segítségével fenntartott fix árfolyamrendszerben (Pl. a Bretton Woods-i rendszer) a jegybank átmenetileg képes sterilizálni az intervenciók pénzpiaci hatásait azáltal, hogy a monetáris politika más eszközeivel ellentételezi a pénzkínálat változását. A modell alapegyenletei: Y = A( i,g,y ) + KM ( e,y ) M = M + dhr + dir = P L( i,y ) 1 dir = devizatartalék változása dhr = forinttartalék változása Sterilizáció: dir = dhr FM = dir = KM ( e,y ) + TM ( i) Sterilizáció devizatartalékok változása
Egyensúlyi automatizmusok FIX árfolyamrendszer Sterilizációval a jegybank rövid távon képes a fizetési mérleg valamely egyensúlyon kívüli állapotát fenntartani, vagyis a devizatartalékok vagy nőnek, vagy csökkennek. Hosszú távon az előbbi túlhűti a belföldi gazdaságot, utóbbi pedig a devizatartalékok leépülését eredményezné, ezért nem is lesz fenntartható. Ha az FM görbe az IS és LM görbék metszéspontja alatt halad el, az a devizatartalékok növekedésének esete. i LM Q Q FM IS Y
Fix árfolyam sterilizáció nélkül Alapegyenletek: = + Y A( i,g,y ) KM ( e,y ) 1 ( ) M = M + dhr + dir = P L i,y Az intervenció hatással van a pénzkínálatra, az előző esethez képest jobbra tolja el az LM-görbét. FM dir KM ( e,y ) TM ( i) = = + Egyensúlyi automatizmusok FIX árfolyamrendszer i LM 0 LM 1 Q Q FM IS Y
Rugalmas árfolyamrendszer Egyensúlyi automatizmusok Rugalmas árfolyamrendszer Rugalmas árfolyamrendszerben a szimultán egyensúlyt az árfolyam változása mindig megteremti. Alapegyenletek: Y = A( i,g,y ) + KM ( e,y ) M = M + dhr = P L i,y 1 0 KM ( e,y ) TM ( i) ( ) = + A hazai valuta felértékelődése IS balra LM nem mozdul FM balra Az alkalmazkodás ábrázolásához olyan kiinduló helyzetet kell feltételeznünk, amilyen csak fix árfolyamrendszer és sterilizáció mellett jöhet létre. Korábbi példánkban a fizetési mérleg egyenlege pozitív volt. Ha ebben a helyzetben az ország áttér a rugalmas árfolyamrendszerre, akkor a hazai pénz felértékelődik, vagyis az IS és az FM görbe balra tolódik el. i Q Q LM FM 1 FM 0 IS 0 IS 1 Y
FIX árfolyamrendszer, monetáris expanzió Egyensúlyi automatizmusok FIX árfolyamrendszer monetáris expanzió pénzkínálat bővítés LM görbe jobbra tolódik Az IS és LM görbék új metszéspontja Y i Ezzel két folyamat indul el: a növekvő jövedelem miatt nő az import, és ez növeli a devizakeresletet a csökkenő kamat tőkeexportot indukál, és ez csökkenti a devizakínálatot. Két hatás hazai pénznem leértékelődési nyomás alá kerül, és a jegybank kénytelen eladni a devizapiacon a tartalékaiból. Ha nincs sterilizáció csökken a pénzkínálat, LM görbe vissza eredeti helyére. A monetáris politika jövedelmi és foglalkoztatási célok szempontjából a fix árfolyamrendszerben hatástalan. BOKROS CSOMAG i i i Q Y e Q ' Y e LM 1 LM 0 FM IS Y
FIX árfolyamrendszer, fiskális expanzió A kormányzati kiadások növelése jobbra tolja el az IS görbét. Ezzel az IS és LM görbék új metszéspontja magasabb jövedelem és kamat mellett jön létre. Ismét két hatással van dolgunk: a növekvő jövedelem miatt nő a devizakereslet a növekvő kamat tőkeimportot indukál, ami növeli a devizakínálatot. Ha a nemzetközi tőkemozgások kellően kamatérzékenyek (az FM görbe meredeksége alacsony) a második hatás erősebb felértékelődési hatás a hazai pénznemen, amit a jegybank devizavásárlással vagy hazai pénzkínálat növeléssel tud ellentételezni. Jobbra tolja az LM görbét, új szimultán egyensúly magasabb jövedelem és kamat mellett. A kereskedelmi mérleg passzívumát a beáramló tőke fedezi. FIX árfolyamrendszerben a fiskális politika képes a jövedelmi és foglalkoztatási célokat segíteni. Egyensúlyi automatizmusok FIX árfolyamrendszer i i i E Y e E ' Y e E LM 0 FM IS 0 IS 1 LM 1 Y
Policy mix a fix árfolyamrendszerben Egyensúlyi automatizmusok FIX árfolyamrendszer (PM = Fiskális + monetáris) Policy mix: fiskális és monetáris politika kombinatív alkalmazása. Két független eszközünk van két független célt választhatunk. A hozzárendelést az eszközök hatékonysága szerint kell megoldani. Ha a két célunk a teljes foglalkoztatás melletti jövedelem és a külső egyensúly fiskális politika az előbbi, a monetáris az utóbbi esetén hatásos i Ha munkanélküliség és fizetési mérleg hiány áll fenn szimultán (Q pont), akkor az ajánlható kombináció: Q LM 1 FM LM 0 Fiskális expanzió IS jobbra Monetáris restrikció LM balra A kívánt új, szimultán egyensúlyt: Q pont. Q IS 0 IS 1 Y
A policy mix elképzelés hibái: Egyensúlyi automatizmusok FIX árfolyamrendszer a monetáris politika elsődleges célja az infláció kézben tartása, amit a megközelítés nem vesz figyelembe a kamatemelkedés hatására egyszeri portfolióátrendezést hajtanak végre a befektetők, és nem a modell által ábrázolt folyamatosat. a kamatemelkedés az abszorpció nagyságát és összetételét is módosítja (csökkenő beruházások)
Rugalmas árfolyamrendszer, monetáris expanzió Monetáris expanzió az LM görbe jobbra tolódik devizapiaci túlkeresletet. Rugalmas árfolyamrendszer a hazai pénznem leértékelődése IS és FM görbe jobbra tolódik. Egyensúlyi automatizmusok Rugalmas árfolyamrendszer Az új szimultán egyensúly magasabb jövedelem és csekély mértékben változó az ábrán csökkenő kamat mellett áll be. i Rugalmas árfolyamrendszerben a monetáris politika hatékonynak tűnik a jövedelmi és foglalkoztatási célok elérésének elősegítésében. FM 0 E E LM 0 LM 1 FM 1 DE! A monetáris expanzió inflációs folyamatot indít el! IS 1 IS 0 Y
Rugalmas árfolyamrendszer, fiskális expanzió Egyensúlyi automatizmusok Rugalmas árfolyamrendszer A fiskális expanzió az IS görbét jobbra tolja el. devizapiaci túlkínálat Ennek hatására a hazai pénznem felértékelődik IS és FM balra tolódik Az új szimultán egyensúly jóval magasabb kamat és csekély mértékben megnőtt jövedelem mellett jön létre. i Felértékelődés: Y, i LM E FM 1 FM 0 E IS 2 IS 1 IS 0 Y A fiskális politika rugalmas árfolyamrendszerben kevéssé hatékony a jövedelmi és foglalkoztatási célok elérésének elősegítésében!
Összességében az IS LM FM megközelítésről elmondható, hogy igen plauzibilis módon mutatja be a fix és rugalmas árfolyamrendszer közötti különbségeket. Bíráló megjegyzések: a gazdaságpolitikai eszközök alkalmazása a nem tökéletes információk miatt korántsem olyan rugalmas, mint azt a modell feltételezi a gazdaságpolitikai eszközök alkalmazása különféle time-lag hatásokkal jár együtt a kormányzati beruházásokat hosszú távú célok megvalósítása érdekében célszerű alkalmazni és a modell egyéként is differenciálatlanul kezeli a fiskális eszközök bevezetésének hatását. A fizetési mérleg monetáris megközelítése: A monetáris megközelítés ellentétben az IS LM FM modellel a pénzpiac alkalmazkodási folyamataira koncentrál. Alapfeltevései: A nominális árfolyam konstans és megfelel a vásárlóerő paritásnak Az árak és bérek teljesen rugalmasak A nemzetgazdaság teljes foglalkoztatás melletti egyensúlyban van. A jegybank nem sterilizálja az intervencióit A pénz az egyetlen pénzügyi aktíva (vagyis a felhalmozás egyetlen eszköze). A belföldiek csak belföldi, a külföldiek csak külföldi pénzt tartanak.
Mundell Fleming hatékony hozzárendelés elve Mindenkor azt a gazdaságpolitikát kell egy adott célhoz hozzárendelni, amelyiknek komparatív előnye van a megvalósításban, azaz amelyik a leghatásosabb az adott cél elérésében! Hiányosságai: Csak akkor bízhatunk a BB = KK egyensúlyban, ha a gazdaságpolitika eszközei rugalmasan alkalmazhatók RITKA! Lassú a gazdaságpolitikai alkalmazkodás A várakozások (LUCAS) A belgazdasági várakozások is és FM szerkezete is fontos!