KOMMUNIKÁCIÓ V. ELŐADÁS KOMMUNIKÁCIÓ KÜLÖNBÖZŐ HELYZETŰ EMBEREKKEL
I. A SZUGGESZTIÓK JELENTŐSÉGE 2 A szuggesztiók önkéntelen választ kiváltó kommunikációs üzenetek. (hatása kedvező vagy kedvezőtlen) Növeli a gyógyítás hatékonyságát (kísérletek) A befogadóra önkéntelenül hat elkerülni a negatív hatású szuggesztiókat, Pozitív szuggesztiók!!
3 A betegség állapotában fokozódik a szuggesztiók iránti érzékenység (példák) megváltozik a beteg pszichés működése hogyan értelmezi a szuggesztiókat A beteg ember hajlamos mindent borúsabban látni. Minden beteg emberre a teljes felgyógyulásig az információfeldolgozás sajátos módosulása jellemző.
Ha félelmei, fájdalmai vannak (megváltozik a tudatállapot) sokkal inkább hathat egy metafora vagy szuggesztió, mint a logikus érvelés 4
5 Hatékony szuggesztiók felépítése Pozitivitás: Azt emeljük ki ami jó, és kellemes. Megengedő stílus: Képes arra, hogy.. Beszéd jellegzetességei Önkéntelenség sugalmazása Ismétlés Időzítés (fokozatosság)
6 Ritmus Szenzoros modalitás Motiválás Tenni, nem próbálni Ismeretadás
Szuggesztiókra épülő kommunikációs stratégiák 7 Igenbeállítódás (Yes-set): Kérdések feltétele, melyekre igen a válasz. Lényege az egyetértés kiváltása. Követés-vezetés (Pacing-leading): Kellő összehangolódást követően használhatunk szuggesztiókat. Kettős kötés (Double-bind): A fő cél megvalósítása nem kérdés, a hozzávezető út választható
8 Átkeretezés (Reframing): Más értelmezési keretet adunk. Rejtett utalások (Implications): Hol érzi már most a kezelés hatását? Kérdések
II. KOMMUNIKÁCIÓ AKUT BETEGEKKEL 9 Az akut beteg vonatkoztatási rendszere - Gyengül a valóság ellenőrzés, a logika, ezáltal egymásnak ellentmondó dolgokat is tolerálhat a személy - A hallottakat direkt módon értelmezi - Minden elhangzott közlést magára vonatkoztat - Valamennyi információt képes a számára legkedvezőtlenebb módon feldolgozni (paranoid módon) A szuggesztiók iránti fogékonyság jelentősen nő
A kapcsolatfelvétel 10 Negatív transzállapotban van Fogékony a szuggesztiók iránt Elsődleges feladat: - a negatív transzállapot pozitívba fordítása - a helyzet pozitívumainak bemutatása - pacing-leading technika (pl.) - a beavatkozásoktól várt pozitív hatások bemutatása
11 - Fontos, hogy a beteg jelenlétében kerüljük az olyan kijelentéseket, amelyek nem rá vonatkoznak - Kerüljük a kétértelmű kijelentéseket - Támogassuk a beteget abban, hogy érezze, a környezet amibe került biztonságot nyújt (pl.) - A hozzátartozó is hasonló állapotba kerülhet, mint a krízisben lévő - Ezért ügyelni kell a vele való kommunikációra (pl.)
III. KOMMUNIKÁCIÓ BETEG GYERMEKEKKEL 12 A gyermekkel való kommunikáció alkalmazkodjon a gyermek életkori sajátosságaihoz A gyermek nem kezelhető önállóan, a gyermek szüleivel, családtagjaival is kommunikálni kell A nonverbális csatorna kiemelten fontos Fejlődéslélektani sajátosságok - Első életév - 8-36 hó - Óvodáskor - Kisiskoláskor - Serdülőkor
Kommunikáció a vizsgálat során 13 Fontos a gyermek felkészítése a vizsgálatra (szülő) Köszönés, bemutatkozás, a gyermeknek éppúgy, mint a felnőttnek A vizsgálat során a bizalom építése Az eredményekről való tájékoztatás, gyermeket (igényeit és életkori sajátosságait figyelembe véve) és felnőttet egyaránt Eszközös vizsgálatnál mindig elmagyarázni mit fogunk csinálni Őszinte kommunikáció Szerető és elfogadó kommunikáció
Nonverbális kommunikáció 14 Környezet, öltözködés szerepe, szemkontaktus, mimika, érintés, hangszín gyermekeknél különös jelentőséggel bír A beteg gyerekek arcunkból, viselkedésünkből olvasnak
A gyermek sajátos kommunikációs eszközei 15 Sírás Játék az énkifejezés legfontosabb eszköze, a játékon keresztül kommunikál, feloldódik, stb.. Rajz Testi tünetek
IV. KOMMUNIKÁCIÓ IDŐS BETEGEKKEL 16 Az idős betegek gyakran követhetetlenül és lényegtelen részleteket említve, hosszan beszélnek Kezelésük időigényesebb, lassabban reagálnak a terápiás beavatkozásra Az őket kezelők részéről gyakran negatív sztereotípiák vannak irányukba
Speciális szempontok 17 Érti-e az idős ember a kérdéseket, tanácsokat Vannak-e gondolkodási, megértési és memória problémái Fontos lehet a hozzátartozók, gondozók testi, szellemi, érzelmi kapacitásának a felmérése (pl. pszichiátriai betegeknél, súlyos állapotban lévő betegeknél)
Speciális szempontok 18 Kerülendő az infantilis megszólítás Minél konkrétabb és egyszerűbb kérdések használata Szociális aktivitás, egyéni életút és élettörténet feltérképezése, jövővel kapcsolatos tervek megkérdezése Mentális állapot vizsgálata (depresszió, szorongás, öngyilkossági veszély, organikus pszichotikus állapot)
V. KOMMUNIKÁCIÓ DROGFÜGGŐ BETEGEKKEL 19 Nem vonhatók könnyen kezelésbe Speciális figyelmet igényelnek Negatív attitűdök velük szemben
Interperszonális jellemzők drogpreferencia mentén 20 Opiátfüggők - Központi IR-re hat - Testi, lelki fájdalmak csillapítása - Nyugtató, szorongásoldó - Hangulatjavító - Agresszió, szexuális vágyak és egyéb indulatok kontrollálásában, túláradó érzelmek, szorongások oldásában segít - Folyamatos használat Érzelmileg szélsőséges megnyilvánulásokra jellemző személyeknél jellemző a használat
21 Pszichostimulánsok - Impulzusok hiánya, rossz hangulat, érzelmi üresség - Fő hatás: enyhítik a depressziót, feldobottságot, eufóriát okoz, növeli a másokhoz való kapcsolódás igényét, közvetlenebb, barátkozóbb a használó - Ciklikus használat
A szenvedélybetegek verbális kommunikációs jellemzői 22 A drogbeteg általában betegségének krónikus szakaszában kerül kapcsolatba az egészségüggyel Ópiáthasználók: elvonásos időszakban: - Nyugtalan, feszült, nehezen tűri az interjúhelyzetet Intoxikált állapotban: - Asszociációkban való elmerülés - Nem fejezi be a mondatot - Kognitív funkciók meglassúbbodása - Dühkitörés
Stimulánshasználók: intoxikált állapotban: - Kognitív folyamatok és a beszéd felgyorsulása - Gyors asszociációk beszédbeli követhetetlensége - Egocentrikus viselkedés elvonás időszakban: - beszűkülés, érdektelenség, fásultság - ventilál, a feszültségtől akar szabadulni 23 Hallucinogén használók: - Pszichiátriai következmény miatt kerül be, nem a droghasználat miatt - Realitáskontroll sérülése - Bizarr, valóságtól eltávolodó megfogalmazások
24 Nonverbális kommunikáció Első benyomások Kliens ruházata, hajviselete, ápoltsága, szignálok Mimikai elemek, hanghordozás (ópiáttoxikáció esetén a beszéd elmosódása, elkentsége, meglassúbbodása, stimulánsok esetén felgyorsult beszéd)
Egészségügyi ellátás 25 Főképpen ópiátfüggők kerülnek be A másik két csoport inkább a párhuzamosan kialakult pszichiátriai kórkép miatt kerül egészségügyi ellátásba Sok figyelmet igényelnek, mivel a megvonás időszakában felszínre törnek az indulatok Lehetőséget kell teremteni a feszültségek, szorongások ventilálására Rehabilitációs otthonok Edukációs programok Elterelés
A motivációs interjú 26 (Miller, Rollnick) 1. Az empátia kifejezése 2. A diszkrepancia kialakítása 3. A vitatkozás elkerülése 4. Az ellenállással való játék, a pozitív újrakeretezés 5. A kliens önbizalmának támogatása
VI. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMOK KOMMUNIKÁCIÓJA XIX. és XX. század jelentős haladás a fertőző betegségek okozta járványok megfékezésében Új feladat: krónikus, nem fertőző betegségek (daganatos, szív- és érrendszeri, tápcsatorna betegségei) megjelenése 27 Új típusú kommunikációs stratégiára van szükség Prevenció, betegségmegelőzés, egészségfejlesztés
A népegészségügy legfontosabb kihívásai 28 Az egészségfogalom átalakulása pozitív életminőség, egyensúlyi állapot Magatartási és társadalmi rizikótényezők jelentőségének megnövekedése életmód vagy stresszkezelés minősége Az egészségkockázathoz való viszonyulás saját felelősség tudatosulása Egészségfejlesztési programok (kommunikációs sikertelenség az egyén nem érzi saját problémának) saját egészség feletti kontroll megszerzése a kulcs Kommunikációs üzenet-kommunikációs technikákkal
A népegészségügyi programok tervezésének szempontjai 29 A népegészségügy feladata a lakosság egészségi állapotának monitorozása és célspecifikus javítása Mindezt népegészségügyi programok keretében valósítja meg A népegészségügyi stratégia célja a lakosság egészségi állapotának javítása Közösségi diagnózis: egészségügyi és társadalomstatisztikai adatok halmaza. A közösségi diagnózis során feltérképezzük a problémát, annak okait, valamint körvonalazzuk a lehetséges megoldási módokat Laikus kommunikáció jelentősége
A kommunikációs terv elkészítése 30 1. A probléma megfogalmazása 2. Ötletek megvitatása 3. A program céljának pontos meghatározása 4. Célcsoport kiválasztása és elemzése 5. Kommunikációs cél meghatározása 6. Az üzenet megfogalmazása 7. Kommunikációs eszköz kiválasztása 8. Ellenőrzés-visszajelzés, korrigálás
A kommunikációs terv alapkérdései 31 Kiknek szól a program? Miért van szükség a programra? Mi az üzenet? Milyen módon jutassuk el üzenetünket? Mikor célszerű a program bevezetése Hol kerüljön sor a megvalósításra két fontos feladat: - Információnyújtás - meggyőzés
A kommunikációs célcsoport kiválasztásának problémái 32 Személyre szabott üzenet Célcsoport: - demográfiai összetétele - kulturális háttér - egészséggel kapcsolatos életmódbeli sajátosságok - etnikai sajátosságok Fókuszcsoportos adatgyűjtés
33 A kommunikáció eszközei Célcsoport igényei mentén választjuk ki Minden kommunikációs eszköznek vannak előnyei és hátrányai (élőszó, írott anyag) Személyes beszélgetés Előadások Nyomdai termékek Média (tv, rádió, újságok) Szerepmodellek kommunikációs jelentősége (pl. sztárok alkalmazása)
A kommunikáció sikerének buktatói 34 A tervezés centralizálásnak az elmaradása A feedbackmechanizmusok elmaradása A célcsoport nem megfelelő kiválasztása A célcsoport nem kellő mértékű motiváltsága A pozitív ill. negatív üzenettartalmak arányának nem megfelelő megválasztása A kulturális háttér figyelmen kívül hagyása Szerepmodellek alkalmazásának elmaradása
Köszönöm a figyelmet! 35